LENGYEL GAZDASÁG INFORMÁCIÓ 2009/1 2009. március Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály 1143 Budapest, Stefánia út 65. Tel.: 251-4677, Fax: 252-9289 e-mail: ambpl-weh@t-online.hu Új weboldalunk: www.budapest.trade.gov.pl 1. 2008 IV. negyedév - makrogazdasági információk 6. Forradalmi könnyítések a lengyel gazdasági törvényekben 8. A Lengyel kerámialap szektor 13. Bútorgyártás - lengyel nemzeti iparág 22. A poznani építôipari vásár - BUDMA 24. Az ékszer, mint a kölcsönös kereskedelmi forgalom tárgya 25. Bemutatjuk Lengyelország legnagyobb félpótkocsigyárát a Wielton S.A.-t. 28. Infrastruktura fejlesztés Lengyelországban
Hagyomány szerint, 2009. március 6-án a HungOro Vásár alatt a Lengyel Köztársaság Nagykövetségének Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztálya a lengyel ékszerészeti konferenciát rendezte meg. A Polska Biżuteria főszerkesztősége a legújabb szakmai katalogust és az ékszerdivat legújabb trendeket mutatta be.
Információ 2009/március 1 2008 IV. negyedév - makrogazdasági információk Közvetlen külföldi befektetések beáramlása A teljes 2008 évben, az NBP (Lengyel Nemzeti Bank) adatai alapján, Lengyelországba összességében 11 150 M EUR áramlott be közvetlen külföldi befektetésként. Alá kell húzni, hogy ezek előzetes adatok és a valódi szám magasabb lehet (összehasonlításként az előzetes becslések szerint az FDI beáramlás 2007-ban 12,8 Mrd 1. ábra Az FDI beáramlás 2007 és 2008 évben (kumulált értékek) Forrás: NBP; 2007: végleges adatok, 2008: előzetes adatok 1. táblázat: Külföldi beruházások beáramlása Lengyelországba 2008 és 2007 évben (M EUR) I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2008 1 092 1 397 954 2 224 1 119 130 747 879 721 874 1 076-125 2007 1 373 1 785 1 054 1 354 1 010 418 1 585 1 453 1 322 2 873 1 241 1 181 Forrás: NBP; 2007: végleges adatok, 2008: előzetes adatok 2. táblázat: Az infláció dinamikája (%) az utolsó 6 hónapban, illetve 2007 és 2008 évben. Év 2007 2008 2009 Hónap I-XII I-XII VIII IX X XI XII I Összehasonlítva az előző év azonos hónapjával 2,5 4,2 4,8 4,5 4,2 3,7 3,3 3,1 Összehasonlítva az előző hónappal X X -0,4 0,3 0,4 0,2-0,1 0,5 Forrás: GUS EUR volt), de nyugtalanító az a tény, hogy decemberben, 2006 augusztusa óta először, a nettó befektetési érték negatív volt, vagyis a beruházás kiáramlás magasabb volt a Lengyelországban befektetett tőkénél. A beruházások utoljára 2004 decemberében mutattak negatív értéket. A negatív beruházási érték nem magas, csupán -125 M EUR, de ez az eredmény a válság által a lengyelországi külföldi befektetésekre gyakorolt hatásának növekedését mutatja. Ahogy az alábbi grafikonon látható, 2008 első hónapjaiban az FDI beáramlás összehasonlítható volt az előző év azonos időszakával. Júniustól kezdve azonban észrevehető a beáramlás jelentős csökkenése. GDP GUS előzetes adatai szerint a GDP növekedése 2008. évben 4,8%-os volt, a IV. negyedévben a növekedés 3%-os volt. Infláció 2009 januárjában az áruk és szolgáltatások fogyasztói árai, az előzetes adatok szerint, 0,5%-kal magasabbak voltak, mint az elmúlt év decemberében, ugyanakkor 3,1%- kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. A január az inflációt fékező hónap volt, ez a trend a világgazdasági helyzet romlásával egyidejűleg kezdődött meg. A júliusban és augusztusban bekövetkezett áremelkedési csúccsal összehasonlítva, amely 4,8% volt, az infláció 1,7 százalékponttal csökkent. A január volt a soron következő ötödik hónap, amelyben az árnövekedés ütemének csökkenését lehetett észlelni. A januári infláció jelentősen alacsonyabb, mint a teljes 2008 évben (4,2%), de még mindig magasabb, mint a 2007 évben, amelyben az egész évi áremelkedés csupán 2,5% volt. Az előző évivel összehasonlítva többet kellett fizetni az élelmiszer termé-
2 kek többségéért, továbbá a szeszes italokért és dohányárukért. Jelentős mértékben nőttek januárban a lakással kapcsolatos kiadások (1,9%), ezen belül a médiák díjai, a víz, a szemétszállítás, a fűtés, az elektromos energia, a bérleti díjak, valamint drágultak a lakberendezési termékek és szolgáltatások. Drágultak továbbá az oktatáshoz, egészséghez, pihenéshez és kultúrához, a társadalmi ellátáshoz kapcsolódó termékek és szolgáltatások, továbbá a kozmetikai termékek és szolgáltatások. Árcsökkenést jegyeztek fel a szállítás és az üzemanyagok árai terén. Alacsonyabbak voltak továbbá az elektronikai termékek árai. Az előző évhez képest 3,4%-kal alacsonyabbak voltak a ruházati termékek és a cipők árai. Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály Termelés Előzetes adatok szerint, az ipar értékesített termelése állandó árakon (a több mint 9 főt foglalkoztató vállalatoknál) ez év januárjában 14,9%- kal volt alacsonyabb, mint egy éve és 5,8%-kal maradt az elmúlt év decemberében elért szint alatt. A termelésre ható szezonális tényezők hatásának kiküszöbölése után az értékesített termelés 12,7%-kal alacsonyabb szinten alakult, mint az elmúlt év azonos hónapjában és 0,5%-kal alacsonyabb volt az elmúlt év decemberéhez viszonyítva. Az elmúlt év januárjához képest az értékesített termelés csökkentését jegyezték fel az ipar 26 ágazatában (34- ből). A csökkenés mértéke következőképpen alakult: a fémiparban 40,1%, jármű, pótkocsi és utánfutógyártásban 6,3%, kőszén és barnaszén kitermelésében 20,9%, vegyszerek és vegyipari termékek előállításában 19,7%, a fa, parafa, szalma és veszsző termékeknél 18,5%, a gumi és műanyagiparban 18,3%. Az ipar értékesített termelésének növekedése, az elmúlt év januárjával összehasonlítva, 8 iparágazatban következett be, többek között a gyógyszeripari termékek gyártásában 13,2% és az italok előállításában 4,4%. A korábbi évekkel összehasonlítva az ipari termelés további csökkenése látható, amely januárban elérte a 2006 közepe óta észlelhető legalacsonyabb szintet. Január a harmadik hónap, amelyben az ipar értékesített termelésének csökkenése következett be és valószínű, hogy ez a trend a legközelebbi időszakban nem fog megváltozni. Munkanélküliség 2009 januárjában, összehasonlítva a 2008 decemberével, bekövetkezett a munkanélküliek számának és a munkanélküliségi rátának a növekedése. A munkanélküliségi ráta 10,5% volt, azaz 1 százalékponttal több, mint decemberben, de még mindig alacsonyabb, mint egy éve, 2008 januárjában, amikor a munkanélküliség 11,5% volt. A munkanélküliség növekedésének fő okai a következők voltak: A cég általi elbocsátások számának emelkedése, szezonalitás december végén lezárult számos ideiglenes szerződés az építőiparban, a kereskedelemben és a szállításban, nagyszámú csoport visszatért a nyilvántartásba vételhez a 2008. december végén lezárult aktív formákban való részvétel után. A legmagasabb elbocsátási szint a következő ágazatokban jelentkezett: feldolgozóipar (gép és csomagolás, cement, gumitermékek, műanyagok, háztartási gépek, TV készülékek gyártása, ruházat, bútorok, fémipar, üvegkohók), turisztika, pénzügyek, járműipar, szállítás. A munkanélküliség legnagyobb mértékű növekedése az alábbi vajdaságokban következett be: lubuskie 16,5% (7,7 ezer fővel, 46,3 ezer fő szintről 54,0 ezer főre); wielkopolskie 14,7% (13,4 ezer fővel, 91,4 ezer fő szintről 104,8 ezer főre.); opolskie 13,9% (5,0 ezer fővel, 35,7 ezer fő szintről 40,7 ezer főre). A munkaügyi hivatalokban regisztrált munkanélküliek száma 2008. december végén 1473,8 ezer főt tett ki (ebben 833,4 ezer nő) és 75,3 ezer fővel (azaz 5,4%-kal) volt magasabb, 2. ábra: Az ipar értékesített termelése havi bontásban, 2005-2009 közötti években. (a 2005. évi havi átlag=100) Forrás: GUS 1 1 2009-től a GUS az adatokat a Lengyel Tevékenységi Besorolás (PKD 2007) alapján prezentálja, amelyet az Európai Gazdasági Tevékenység Besorolás (NACE Rev. 2) alapján dolgoztak ki. Ezek az adatok nem teljes mértékben összehasonlíthatók a PKD 2004 (NACE Rev. 1) felbontás alapján korábban publikált adatokkal.
Információ 2009/március mint egy hónappal korábban. Éves viszonylatban lecsökkent 272,8 ezerrel (a 2007 év azonos időszakában annak csökkenése következett be, 562,8 ezerrel.). A munkanélküliek 45,5%-a lakik a falvakban. Átlagkereset Az átlagos havi kereset a vállalati szektorban, 2009 januárjában 3 215,75 złotyt tett ki. A nyereségrészesedés kifizetése nélküli számítva pedig 3 213,62 złotyt. A vállalati szektorban a foglalkoztatás 2009 januárjában 5 374,2 ezer fő szintjén alakult. 3. táblázat: A regisztrált munkanélküliségi ráta az utolsó 6 hónapban Év 2008 2009 Hónap VIII IX X XI XII I Munkanélküliségi ráta Forrás: GUS 9,3 8,9 8,8 9,1 9,5 10,5 4. táblázat: Regisztrált munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta vajdaságonként a 2008. novemberi állapot szerint. Vajdaságok Regisztrált munkanélküliek ezer fő Munkanélküliségi ráta Lengyelország 1634.4 10.5 Dolnośląskie vajdaság 126.9 11.3 Kujawsko-Pomorskie vajdaság 120.8 14.5 Lubelskie vajdaság 110.8 12.2 Lubuskie vajdaság 53.7 14.1 Łódzkie vajdaság 109.9 10.0 Małopolskie vajdaság 108.8 8.3 Mazowieckie vajdaság 192.9 7.8 Opolskie vajdaság 40.7 11.1 Podkarpackie vajdaság 126.2 14.1 Podlaskie vajdaság 51.9 10.9 Pomorskie vajdaság 76.6 9.4 Śląskie vajdaság 138.1 7.7 Świętokrzyskie vajdaság 83.3 14.8 Warmińsko-Mazurskie vajdaság 96.4 18.1 Wielkopolskie vajdaság 104.8 7.2 Zachodniopomorskie vajdaság 92.6 14.8 Forrás: GUS 5. táblázat: Átlagos havi bruttó kereset a vállalati szférában az utolsó 6 hónapban Év 2008 2009 Hónap IX X X XI XII I Átlagkereset összesen (bruttó, PLN) Forrás: GUS 3 171,65 3 241,81 Külkereskedelmi forgalom 2008. évben (az előzetes adatok szerint) a folyó árakon számított export 399,3 Mrd PLN, az import pedig 485,8 Mrd PLN volt. Összehasonlítva a 2007. évvel az export növekedése 3,3% volt, az importé pedig 6,3%. Ez a növekedés jelentős lelassulását jelentette, hiszen 2007-ben az export 12,4%-kal emelkedett, az import pedig 15,9%-kal. A negatív egyenleg 86,5 Mrd PLN szinten alakult ki (a 2007. évben mínusz 70,2 Mrd PLN volt). Az amerikai dollárban kifejezett export 2008-ban 169,5 Mrd USD, az 3 320,90 3 320,94 3 419,82 3 215,75 3 import 206,1 Mrd USD volt. Összehasonlítva a 2007. évvel, az export emelkedése 22,2%, az importé pedig 25,5%. A negatív egyenleg szintje 36,6 Mrd USD szintet ért el (2007-ben mínusz 25,4 Mrd USD volt). A 2008. évi export euróban kifejezve 114,6 Mrd EUR-t tett ki, az import pedig 139,3 Mrd EUR-t, a negatív egyenleg 24,7 Mrd EUR, egy évvel ezelőtt mínusz 18,6 Mrd EUR volt (az exportemelkedés 12,5%, az importé 15,7%). Az előző évben a forgalom negatív egyenleget mutatott a fejlődő országokkal mínusz 66,4 Mrd PLN (előző évi: mínusz 27,9 Mrd USD), Közép-Európa országaival mínusz 15,8 Mrd PLN (mínusz 6,8 Mrd USD) valamint a fejlett országokkal mínusz 4,3 Mrd PLN (mínusz 1,9 Mrd USD), ezen belül az EU országokkal folytatott kereskedelem pozitív egyenlegének értéke elérte a 10,8 Mrd PLN szintet (4,5 Mrd USD). A teljes exportban a fejlett országok részaránya 82,7%-ot tett ki (ebben az EU 77,5%), az importban pedig 68,9% (ebben az EU 61,4%). Lengyelország legnagyobb kereskedelmi partnere, Németország részesedése a 2008. évben alacsonyabb volt a 2007. évinél, az exportban 0,9 ponttal és 25,0%-ot tett ki, az importban pedig 1,3 ponttal és 22,8%-ot tett ki. A negatív egyenleg 11,2 Mrd PLN (3,2 Mrd EUR) volt, 2007-ben az egyenleg szintén negatív volt és 9,8 Mrd PLN (azaz 2,6 Mrd EUR) szinten alakult. Lengyelország fontosabb kereskedelmi partnerei közül 2008-ban a legmagasabb forgalomnövekedési dinamika az Oroszországba, Hollandiába, a Cseh Köztársaságba és Franciaországba irányuló exportban, valamint az Oroszországból, Kínából, a Koreai Köztársaságból és a Cseh Köztársaságból érkező importban volt megfigyelhető. A legjelentősebb tíz közé számított kereskedelmi partnerünkkel megvalósított forgalom képezte a teljes export 67,7%-át (2007-ben 68,5%) és a teljes import 66,5%-át (megfelelően 66,7%).
4 Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály 6. táblázat: A külkereskedelmi forgalom 2008. január-december I XII 2008 2007 2008 Részletezés I XII 2007 = 100 I XII M PLN M USD M EUR PLN USD EUR összetétel % Export 399353,3 169536,5 114566,8 103,3 122,2 112,5 100,0 100,0 Import 485832,8 206074,7 139328,5 106,3 125,5 115,7 100,0 100,0 Egyenleg -86479,5-36538,2-24761,7 X X X X X Forrás: GUS 7. táblázat: A külkereskedelmi forgalom a fontosabb országok szerint Részletezés M PLN M USD M EUR I XII 2008 2007 2008 I XI 2007 = 100 I XII PLN USD EUR összetétel % EXPORT 1. Németország 99692,9 42383,4 28609,7 99,6 118,1 108,5 25,9 25,0 2. Franciaország 24682,0 10477,8 7072,6 104,8 124,1 114,0 6,1 6,2 3. Olaszország 24042,6 10193,1 6884,7 94,2 111,4 102,4 6,6 6,0 4. Nagy-Britannia 22855,7 9712,3 6558,3 99,5 117,9 108,4 5,9 5,7 5. Cseh Köztársaság 22580,2 9594,5 6479,6 105,4 124,9 114,8 5,5 5,7 6. Oroszország 21108,8 8932,6 6060,7 118,3 138,9 128,8 4,6 5,3 7. Hollandia 15905,3 6750,9 4559,2 107,5 127,3 117,0 3,8 4,0 8. Ukrajna 15100,7 6443,1 4349,8 98,7 116,9 107,9 4,0 3,8 9. Svédország 12691,2 5399,7 3643,2 102,1 120,9 111,2 3,2 3,2 10.Magyarország 11084,7 4722,7 3183,0 98,7 117,1 107,5 2,9 2,8 IMPORT 1. Németország 110900,6 47221,4 31834,2 100,9 119,7 110,0 24,1 22,8 2. Oroszország 48317,7 20535,6 13870,7 121,4 143,1 132,1 8,7 9,9 3. Kína 39304,7 16502,9 11254,4 120,6 140,4 130,9 7,1 8,1 4. Olaszország 31169,2 13229,3 8931,2 99,5 117,7 108,2 6,9 6,4 5. Franciaország 23009,3 9761,2 6590,6 98,5 116,5 107,1 5,1 4,7 6. Cseh Köztársaság 17247,5 7365,0 4955,8 109,1 129,8 119,0 3,5 3,6 7. Hollandia 16233,9 6904,2 4661,1 104,1 123,2 113,4 3,4 3,3 8. Nagy Britannia 13620,5 5778,8 3907,5 95,8 113,2 104,3 3,1 2,8 9. Koreai Köztársaság 12086,0 5038,2 3450,0 113,1 130,7 122,4 2,3 2,5 10. Belgium 11595,2 4941,7 3331,8 100,1 119,0 109,2 2,5 2,4 Forrás: GUS Valutaárfolyamok A január a lengyel valuta drasztikus legyengülésének következő hónapja volt. A dollárhoz viszonyított relatív gyengülés nagyobb mértékű volt, mint az euróval szembeni, januárban átlagosan az egy dollárért fizetett érték 3,17 PLN, egy euróért pedig EUR 4,22 PLN, január végére az USD árfolyam elérte a 3,42 PLNt, az EUR árfolyama pedig 4,44 PLN volt. Jelen elemzés készítésekor, azaz 8. táblázat: Átlagos havi valutaárfolyamok az utolsó 6 hónapban Év 2008 2009 Hónap VIII IX X XI XII I 1 USD 2,1926 2,3497 2,6980 2,9209 2,9715 3,1717 1 EUR 3,2884 3,3712 3,5855 3,7207 4,0177 4,2181 Forrás: NBP 2009. február 26-án, az USD árfolyam már 3,69 PLN, az EUR árfolyam pedig 4,71 PLN. Csupán 2009. év elejétől a lengyel valuta 20%-ot veszített értékéből a dollárhoz és 11%-ot az euróhoz viszonyítva. 2008 júliusával összevetve, amikor a lengyel valuta rekord erősséget ért el, a zloty legyengülése 45%-ot tesz ki a dollárhoz (2,02 PLN/USD szintről) és 32%- ot az euróhoz képest (3,21 PLN/EUR szintről). Kamatlábak A Pénz Politikai Tanács (RPP) 2009. február 26-i határozata alapján új kamatlábak léptek életbe. Ezek 0,25 százalékponttal alacsonyabbak a korábban érvényeseknél. Ez a negyedik az egymást követő kamatláb csökkenések közül. 2008 novemberében a kamatok csökkenése 2 százalékpontos volt. A kötelező tartalékalap ráták nem változtak. A kamatcsökkentés egyértelműen alacsonyabb volt a korábbinál, mert az RPP el akarta kerülni a zloty további gyengülését. A kamatláb csökkenés általában kiváltja a portfolió befektetések egy részének visszahúzódását külföldre, így hatással lehet a zloty árfolyamára.
Információ 2009/március A gazdasági konjunktúra A konjunktúra általános légköre a feldolgozóiparban, februárban negatívan értékelhető, rosszabb, mint januárban és az elmúlt utolsó tíz év azonos hónapjaiban volt. A vállalkozók hangulatát a múlt havinál is fokozottabban pesszimista irányba befolyásolja a jelenlegi megrendelés állomány és a termelés értékelése. A vonatkozó prognózisok negatívak, közel állnak a januárban megfogalmazottakhoz. Tovább romlanak a kedvezőtlen értékelések, úgy a folyó, mint a jövőbeli pénzügyi helyzetet illetően. A konjunktúra általános légkörének értékelése az építőiparban, februárban negatív, rosszabb, mint januárban volt és az elmúlt utolsó tíz év azonos hónapjaiban. Ennek oka a jelenlegi és a jövőben várható megrendelés állomány, az építés-szerelési tevékenység valamint a vizsgált vállalatok pénzügyi helyzete értékelésének romlásában kereshető. A konjunktúra általános légkörének értékelése a kereskedelemben, februárban rosszabb, mint januárban, valamint az utolsó két év azonos hónapjaiban volt. Erre a folyó és a jövőben várható eladás és a vállalatok pénzügyi helyzetének negatív értékelése van kihatással. Februárban a vizsgált szolgáltató vállalatcsoportok többségében a konjunktúra értékelése rosszabb, mint az elmúlt hónapban volt. A legpesszimistább értékelést a szállítmányozás és raktárgazdálkodás szektorához tartozó egységek fogalmazzák meg, a legjobbat pedig a romlás ellenére a pénzügyi és biztosítási szektorhoz tartozó cégek. Csupán a kultúrával, szórakoztatással és pihenéssel, 5 valamint az ingatlan piac kiszolgálásával összefüggő tevékenységet végző szekciók egységei hirdetnek valamivel jobb véleményt, mint januárban, illetve a szállásadással és vendéglátással foglalkozó cégek által adott kedvezőtlen értékelés tekinthető kevésbé pesszimistának, mint az elmúlt hónapban volt. A konjunktúra romlása határozottan észrevehető az FDI beáramlásban, az ipari termelés esésében, a foglalkoztatás csökkenésében, a nemzetközi árucsere lelassulásában. Különösen erősen érintettek a feldolgozóipari cégek, különösen a fémiparban, a járműiparban, a bányászatban és a vegyiparban. Nehézségekkel találkoznak a pénzügyi és a szállítási szektor vállalatai is. 2009.02.26-i állapot. 9. táblázat: Az NBP alapvető kamatlábai Kamatlábak kamatszint Érvénybe lépés Referencia kamatláb *) 4,00 26.02.2009 Lombard kamatláb 5,50 26.02.2009 Letéti kamatláb 2,50 26.02.2009 Váltó leszámítolási kamatláb 4,25 26.02.2009 Kötelező tartalék ráta - a látra szóló zloty betétek után 3,5 31.10.2003 - a határidős zloty betétek után 3,5 31.10.2003 - a látra szóló külföldi valuta betétek után 3,5 31.10.2003 - a határidős külföldi valuta betétek után 3,5 31.10.2003 *) 7 napos pénzletétek minimális jövedelmezősége Forrás: NBP
6 Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály A gazdasági tevékenység szabadságáról szóló törvény módosítása Társasági törvény forradalmi könnyítések lépnek életbe Nem 50 ezer csak 5 ezer złotyt tesz ki a minimális alapító tőke a korlátolt felelősségű társaságokban, a részvénytársaságokban pedig nem fél milliót, hanem csak 100 ezer złotyt. Ezek a Társasági törvény módosításaiban található legfontosabb változások. Adam Szejnfeld miniszterhelyettes vezetése alatt a Vállalkozásfejlesztési törvénycsomag keretében kidolgozott előírások ez év január 8-án léptek életbe. A Társasági törvény eddigiekben érvényes előírásai komoly korlátokat állítottak Lengyelországban a cégek fejlődése és működése elé. Többek között számos költséges és gyakran felesleges szankciót és adminisztratív kötelezettséget róttak ki rájuk, ilyen volt például a betéti társaságok cégjegyzékbe vett társaságokká való alakításának követelménye. Ez abban az esetben vált követelménynyé, ha a betéti társaság nettó jövedelme a két utolsó évben elérte azt az értéket, amelytől a cég köteles teljes körű könyvelést vezetni. Az életbe lépő törvénymódosítás ezt a terhes kötelezettséget megszünteti. Ezen túlmenően az eddigi Törvény előírásai megnehezítették új társaságok létrejöttét, az alapító társak rendelkezésére álló induló tőke túlzottan magas szinten való elvárásának követelménye révén. A Szejnfeld miniszterhelyettes által javasolt változtatások a minimális alapító tőke értékének radikális csökkentését irányozzák elő, a korlátolt felelősségű társaságokban 50 ezer helyett 5 ezer zlotyra, a részvénytársaságokban pedig 500 helyett 100 ezer zlotyra.a törvény módosításai a gazdasági tevékenységet megnehezítő más tényezőket is megszüntet. A Gazdasági Minisztérium által kidolgozott megoldások többek között az alábbiakat ölelik fel: 1. A személyi társaságok társtulajdonosai által az apportként bevitt egyszemélyes vállalkozás kötelezettségeiért viselt felelősségének lecsökkentése a megvásárolt cég értékéig. Ezen túlmenően az elszámolások során mérvadó a társaság bevitelkor érvényes pénzügyi helyzete, ugyanakkor a hitelezők kielégítésének napján érvényes árakat kell figyelembe venni. 2. Formális követelmények korlátozása az egyszemélyes tőketársaságok számára. A módosításoknak köszönhetően a társtulajdonosok vagy a részvényesek szándéknyilatkozat megtételekor már nem kötelesek aláírásukat közjegyző előtt hitelesíteni. 3. Az osztalék kifizetési napjának pontos meghatározása a tőketársaságokban. 4. A cég pénzügyi jelentésében kimutatott veszteség utáni ráfizetés visszatérítési időtartamának lerövidítése. Ezeket vissza lehet téríteni a társaknak már egy hónappal a ráfizetés visszatérítésének szándékára vonatkozó hirdetmény közzétételét követően (mostanáig ez az időszak 3 hónapig tartott). 5. A részvénytársaságok határozatainak és jelentéseinek közzétételére vonatkozó kötelezettségek jelentős korlátozása. Megszüntették többek között a 405. cikk alapján, azaz formális összehívás nélkül lefolytatott közgyűlésen hozott határozatok (Monitor Sądowy i Gospodarczy) Cégbírósági Közlönyben történő közzétételének kötelezettségét. 6. Csökkentésre került a kereskedelmi társaságok ügyvezetőségi tagjaira kirótt büntetés mértéke a nem komplett kereskedelmi megrendelés vagy egyéb információ megküldéséért, amelyekről az 5 127. cikkében van szó, 10 helyett 5 ezer zlotyra. A LK Elnöke aláírta a Vállalkozásfejlesztési törvénycsomag következő nagyon fontos törvényét a Köz- és Magánszféra Partnerségéről szóló törvényt. A gazdasági tevékenység szabadságáról szóló törvény módosítás A gazdasági tevékenység szabadságáról szóló törvény módosításának II. részét az Elnök ez év január 9-én írta alá. Az abban foglalt forradalmi változásoknak köszönhetően lehetségessé válik a cégalapítás az ún. egyablakos rendszerben, és a vállalkozókat nem fogják fárasztani felesleges ellenőrzésekkel. A jogszabály tervezete a Vállalkozásfejlesztési törvénycsomag terv részét képezi, amelynek szerzője
Információ 2009/március Adam Szejnfeld, gazdasági miniszterhelyettes. A gazdasági tevékenység szabadságáról szóló törvény módosítása (SDG) a kormánynak a gazdasági szabadság lengyelországi bevezetésére tett ígéretét valósítja meg. A bevezetett változtatások példa nélkül álló lépéseket jelentenek a könnyítések irányába, amelyek célja a gazdasági tevékenység folytatásához Európában a legjobb feltételek megteremtése. Három területre összpontosítanak: az egyablakos rendszer, az ablak nélküli rendszer valamint a vállalatoknál végzett ellenőrzések korlátozása. Adam Szejnfeld miniszterhelyettes véleménye szerint az egyablakos rendszer (a törvény rendelkezésének megfelelően március 1-től lép életbe) a céget alapítani kívánó személyek részére lehetővé teszi a gazdasági tevékenység megkezdésének nyilvántartásba vételére egy kérvény beadását. Mostanáig négy kérvényre volt szükség. Szejnfeld miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy ugyanilyen módon lehet bejelenteni a cég tevékenységében bekövetkezett változásokat is. Az egy ablakos rendszer átmeneti megoldás lesz, amely előkészíti a hivatalokat a miniszterhelyettes szerzői ötletének, azaz - az ablaknélküliség elvének bevezetését. Az ablaknélküliség koncepciója (amely 2011. július 1-től lép életbe) az olyan rendszer, amely lehetővé teszi a cégalapítás lefolytatását az interneten keresztül, bármelyik hivatal meglátogatásának szükségessége nélkül. A cégbejegyzés folyamata gyors és egyszerű lesz: A vállalkozó kitölt egy ún. integrált kérvényt, Beküldi azt az interneten keresztül (elektronikus aláírás alkalmazásával) vagy beadja bármelyik önkormányzati hivatalban, A nyilvántartásba vétel azonnal megtörténik, minden felesleges időhúzás nélkül (az elektronikus rendszer felhasználásával), Az informatikai rendszer átadja az adatokat a gazdasági tevékenység bejegyzésével foglalkozó hivataloknak. 7 A cégek által kitöltött kérvényekben szereplő információkat a Gazdasági Tevékenység Nyilvántartás és Központi Adatbank tárolja (CEIDG). Ez szabadon hozzáférhető és ingyenes informatikai portált képez, amelybe bekerülnek a cégek adatai. A rendszert ezen kívül összekapcsolják más szervek központi nyilvántartásával és adatbankjával is. Szejnfeld miniszterhelyettes elképzelése szerint a CEIDG megkönnyíti a cégek kölcsönös kapcsolatfelvételét, meggyorsítja a kereskedelmi forgalom növekedését az ország egyes részeiben működő cégek között. A gazdasági tevékenység szabadságáról szóló törvény módosítása forradalmi módon rendezi a gazdasági tevékenység ellenőrzésének lefolytatására vonatkozó szabályokat, amely összességében 58 törvényt érint. A tervezet teljesen újszerű módon közelíti meg a vállalatoknál végzett ellenőrzések kérdését. Alapvető változás mindenekelőtt az ellenőrzés tárgyának meghatározása a törvény rámutat, hogy annak nem a vállalkozónak kell lennie, csupán az általa végzett gazdasági tevékenység. A cégeknél végzett ellenőrzésekre vonatkozó alapelvek célja: azok időtartamának csökkentése, a vállalkozónál folytatott egynél több, egyidejű ellenőrzés kiküszöbölése, illetve szankciók alkalmazása az ellenőrzést a jogszabályokat megsértő módon folytató hivatallal szemben. *** A gazdasági tevékenység folytatásának szabadságáról szóló törvény módosítása egyike az Adam Szejnfeld gazdasági miniszterhelyettes vezetésével kidolgozott több mint 20 törvénytervezetnek, amelyeket a Vállalkozásfejlesztési törvénycsomag tartalmaz. A módosítás I. részét a Szejm elfogadta és az Elnök aláírta. A jogszabályok 2008. szeptember 20-án léptek életbe. Többek között könnyítéseket vezettek be a gazdasági tevékenység ideiglenes felfüggesztése terén, illetve abban, hogy a hivatal köteles a nem teljes körű dokumentumokat is elfogadni, kibővítették a kötelező érvényű jogszabályi interpretációk kiadásának lehetőségét, és megszüntették a jogszabályok előirányzataiban nem szereplő dokumentumok bekérésének lehetőségét. A módosítások II. részét az Elnök ez év január 9-én írta alá. A Lengyel Törvénytárban való megjelentetésüket követő 14 nap elteltével lépnek életbe.
8 Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály A lengyel kerámialap szektor Lengyelország jelenleg a negyedik legnagyobb kerámialap gyártó Európában. A hazai gyárak döntő többsége igen korszerű gyártósorokkal van ellátva. A lengyel termékek minőségi és formatervezési szempontból összehasonlíthatók Olaszország és Spanyolország élenjáró gyártóinak termékeivel. Lengyelország 2000 óta vitathatatlanul vezető helyet tölt be Közép-Kelet Európában. A régió országai számára is fontos szállítónak számít. A gyártó kapacitások fokozatos kiépítése a szektort a lengyel nemzetgazdaság jelentős tényezőjévé teszi, exportjának növekedési üteme pedig az egyik leglényegesebbnek tekinthető a lengyel iparban. A hazai gyártók sikerének alapvető elemét a jó logisztika és az elfogadható áron kínált, kiválóan formatervezett termékek jelentik. Ez nem csak a földrajzi elhelyezkedésből, hanem főként a kereskedelmi ajánlatnak az egységesített európai piachoz való illesztéséből adódik. Érdemes megemlíteni, hogy az iparágat egészében lengyel vállalkozók építették ki. A szektor alapvető átvevője a hazai piac, de az utóbbi időben megindult expanzió előrevetíti a szektor számára a régión belüli vezető szerep ellátását. A kerámialap gyártás hagyományai A lengyel kerámialap gyártás kezdetei 1883-ig nyúlnak vissza, amikor megkezdte tevékenységét az első égetett agyag járólapot gyártó üzem Opocznóban. A hagyományokat folytatják a mai napig. A kereskedelmi ajánlat sikeréről tanúskodnak az akkori díjak: az 1897. évi Kijevi Kiállítás Aranyérme, az 1900. évi Párizsi Világkiállítás Nagy Arany Érme vagy az 1903. évi Brüsszeli Aranyérem. 1950-ban a gyárat államosították. A 80-as évek végéig folyamatosan kiépítették az üzemeket. A 90-es években korszerűsítették a gépparkot és új gyártási technológiákat vezettek be. 2000-ben megkezdődött a vállalat privatizálási folyamata, amely 2004-ben zárult le, miután a Credit Suisse First Boston Ceramic Partners megszerezte az ellenőrző részvény csomagot. 2005- ben vezették be az OPOCZNO S.A. (Rt.) részvényeit a Varsói Tőzsde parkettjén a nyilvános értékesítési forgalomba. A 2005 2006 közötti időszak az OPOCZNO számára az országhatárokon kívüli beruházások időszaka volt. 2005. évben a társaság többségi részvénycsomagot szerzett a Dvarcioniu Keramika cégben, Litvániában. 2006-ban pedig nyilvántartásba vették az Opoczno Ukraina céget, kijevi székhellyel, valamint az Opoczno (Rus) céget moszkvai székhellyel. 2007. évben, az OPOCZNO S.A. részvényeinek majdnem fele a CERSANIT Tőkecsoport kezébe került, ami végül a két cég tényleges egyesítéséhez vezetett 2008-ban. Az első lengyel kerámia lapokat gyártó magáncég az Edward Pilch által 1980-ban alapított Ceramika PILCH cég volt. A 80-as években jött létre továbbá a Ceramika TUBĄDZIN és a POLCOLORIT vállalat. A szektor dinamikus fejlődésére a 90-es években került sor. Ekkor jöttek létre a PARADYŻ Csoport, a Ceramika NOWA GALA, a Ceramika KOŃSKIE és a CER-ROL üzemei. A 90-es években a Ceramika JOPEX beindította a kőporcelán (gres) gyártási technológiát. A szektor kialakulása a jelenlegi felépítésben a jelen század elején fejeződött be, a Ceramika GRES termelésének beindításával és a CERSANIT szektorba való belépésével. A következő évek a tulajdonosi átalakulások, a gyártási kapacitások kiépítése és az új technológiák bevezetése jegyében zajlottak. A legutolsó időszak a szektor konszolidálódásának és a külföldi piacokra való betörésének időszaka volt. Vezető szerepet ebben a CERSANIT és a TUBĄDZIN játszik. Ezek a hosszú évekre visszatekintő hagyományok igen széles piaci ajánlat kialakítását teszik lehetővé a szektor számára. Jelenleg Lengyelországban a burkoló lapok teljes termék és technológiai választékát gyártják, a kerámia dekorációs elemek teljes skálájával együtt. Legrégibb hagyományokra a mázas falburkoló lapok gyártása tekinthet vissza. Ezek a gyártók többségének ajánlatában szerepelnek. Hasonlóan régi hagyományai vannak a mázas padlólapok gyártásának, amelyek népszerű neve a terrakotta. Részarányuk fokozatosan csökken a kőporcelán technológiában gyártott lapok javára, de nem valószínű ezek teljes
Információ 2009/március kivonása a piacról, mert a terrakottát úgy tekintik, mint a belső terek és a kevésbé megterhelt felületek burkolására szolgáló terméket. A teljes kínálaton belüli legnagyobb részarány növekedést, mutató terméket az utóbbi időszakban a kőporcelán típusú lapok jelentik. Ezen belül három csoportot lehet megkülönböztetni: műszaki kőporcelán, mázas kőporcelán és a legújabb termék: máz nélküli dekorált kőporcelán 1. Legrégebben, a 90-es évek elején kezdték meg az ipari kőporcelán gyártását. Ezt a terméket széles körben alkalmazzák az ipari létesítmények és a középületek burkolatainak kivitelezése terén. Fagyálló és felhasználható a nagy közlekedési terhelésnek kitett felületeken is. Lengyelországban két fajta műszaki kőporcelán kerül gyártásra. A népszerű változatot jelent a bors és só valamint az egyszínű, ún. monokolor lapok. A termék esztétikai értékét növelő további technológiai művelet a polírozás. Az ilyen jellegű lapok legnagyobb hazai termelője a CERSANIT és az OPOCZNO S.A. együtt, valamint a PARADYŻ Csoport. Az utóbbi évek slágerét jelentik a kőporcelán típusú lapok. Annak ellenére, hogy ezeknek a lapoknak a gyártása már a 90-es évek végén beindult, ma is ezek képezik a legnagyobb termékválaszték csoportot a padlóburkoló lapok teljes kínálatán belül. A terméket ún. moduláris termékrendszerekben kínálják. Ezek az általában 30,0 x 30,0 cm vagy ahhoz közeli formátumú alaplapokból, továbbá 1/2 alaplap méretű téglalap alakú és 1/4 alaplapnyi négyzet alakú formátumokból és nagyobb, (40,0 cm feletti) formátumú lapokból állnak. A rendszerhez továbbá dekorációs (dekor) és kiegészítő elemek tartoznak (szegélyléc, sarokelemek, lépcsőfok lezáró elemek stb.). Ilyen termékrendszereket ajánl a 9 CERSANIT, a PARADYŻ Csoport, valamint a NOWA GALA. Esztétikai tulajdonságaiknak köszönhetően ezeket a padlólapokat nem csak a padlóburkoláshoz használják fel. Felhelyezik azokat falfelületekre is, épületeken belül és kívül egyaránt. Ezek fagyálló és teljes mértékben univerzális felhasználású lapok. Az alkalmazott technológiák lehetővé teszik igen széleskörű szín és mintázati választék skála előállítását. Kiegészítő díszítő elemet képez a gyakran alkalmazott felületstrukturálás, valamint a polírozás. Az említett kedvező tulajdonságok a felületek kiképzésében sokkal szélesebb körű lehetőségeket biztosítanak, mint a hagyományos burkolólapok. Ennek köszönhetik hatalmas népszerűségüket. Jellemző példát képeznek a rusztikus kiképzésű lapok. A padlólapok közül ezt a csoportot jellemzi a legnagyobb számú kiegészítő és kerámiai dekor elem. A mázas kőporcelán padlólapok legjelentősebb gyártói a CERSANIT, a PARADYŻ Csoport és TUBĄDZIN. A hazai gyártók ajánlatának legújabb elemét a máz nélküli, dekorált lapok képezik. Az alkalmazott gyártási technológiák lehetővé teszik a természetes kövekhez rendkívül hasonló strukturáltság létrehozását. Ezek fagyálló lapok, a végső külalakjukat a polírozás után érik el. Jelenleg ezek képviselik a legalacsonyabb százalékos arányt a padlólapok és általános felhasználású lapok csoportjában, ugyanakkor a legmagasabb értékesítés növekedési ütemet mutatják. A padlóburkoláshoz való felhasználáson túlmenően ezek a lapok nagyszerűen felhasználhatók az épületek homlokzatának szerelése során is. Különösen érdekes a piaci kínálaton belül a Ceramika NOWA GALA ajánlata, amely teljes tömegében megmunkáló technológiai rendszerben gyártja azokat. A padló és általános burkolólapok iránti hatalmas keresletnövekedés nem lett volna lehetséges a dekorációs és használati elem választék ajánlatának bővítése nélkül. A burkolási munkáknál évek óta alkalmazzák a kerámia léceket és dekorációs elemeket (vágott elemek, betétek, taco, négyzetek stb.). Kezdetben ezek kizárólag importból voltak beszerezhetők, de jelenleg már nagyrészt hazai gyártásúak. Minden gyártó kollekciójának standard részét képezik. Gyártásukhoz új technológiákra, mint például homokszórásra volt szükség. A korábbi években megjelentek új, korábban nem ajánlott dekorációs elemek is: teljes körű modulrendszer a kerámia felületek kiképzéséhez. Ezek nem csak a kínálatot teszik vonzóbbá, de megnövelik annak gyakorlati alkalmazhatóságát is. A kerámia dekorációk jelenleg minden gyártó ajánlatában szerepelnek. Gyártják azokat az anyacégek, illetve erre szakosodott cégek is, mint a CERKOLOR vagy a Ceramika IZA. Lengyelországban gyártanak továbbá klinker lapokat is. A leggazdagabb és legszélesebb kereskedelmi ajánlattal a Radom-i CERRAD cég rendelkezik. 1. ábra A lengyel kerámia lap szektor mérlegének alakulása [millió m 1 ] Belföldi gyártás Export Import Kínálat a belsô piacra 1 Máz nélküli, tömegében dekorált kőporcelán (gres) háromdekorációs technológiát alkalmaznak: más színű granulátumok hozzákeverésével a préselés előtt, (ez a só és bors típus) vagy egybefüggő elemekkel; kétszeres beszórás módszerével vagy a teljes tömegében történő dekorálással. 1 A GUS 2008. évi külkereskedelmi forgalomra vonatkozó ellenőrzött adatai a 2009 júliusában kerülnek nyilvánosságra.
10 Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály Alapvető adatok a szektorról. A lengyel kerámiai szektor értékesített termelésének értéke 2008- ben több mint 2,0 Mrd zlotyt tett ki, megközelítve a 100 millió m 2 szintet. Hangsúlyozni kell, hogy ez többéves növekedés eredményeként alakult ki. A gyártók 2008. IV. negyedéves eredményei azt mutatják, hogy ez a tendencia a 2009-es évben is fennmarad. A világpiacon jelentkező dekonjunktúra ellenére a lengyel kerámia lapok szektora továbbra is fejlődik 2. ábra A lengyel kerámia szektor értékesített termelésének alakulása [millió m 2 ] 3. ábra A máz nélküli lapok exportjának irányai (m 2 ). Csempe Járólap Gres Összesen A kerámialapok hazai kereslete 2008- ban körülbelül 74,0 millió m 2 szinten becsülhető. A tervek szerint a gazdasági konjunktúra körülményei között elérheti akár az évi 100 millió m 2 szintet is. A piac fejlődésének fontos elemét jelenti a hazai gyártók piaci túlsúlya. A 2000. évig a kereslet túlnyomórészt import révén került kielégítésre. A legnagyobb lengyelországi exportszállítók Spanyolország és Olaszország volt. Ezekből az országokból drágább és választékosabb tervezésű burkolólapokat importáltak. A lengyel gyártók alacsony feldolgozási szintű csempéket ajánlottak, viszont vonzó, alacsony áron. A megvalósított beruházások és a technológiai fejlődése lehetővé tették a 2001. évtől kezdve a tendencia megfordítását. Jelenleg a hazai gyártók értékesített termelése jelentősen meghaladja az import értékét és ajánlatuk domináns piaci hányaddal rendelkezik. A termelési szerkezetben a mázas kőporcelán típusú burkolólapok gyártása dominál, de a fal és padló lapok gyártása, a csökkenő növekedési ütem ellenére, a kereskedelmi ajánlat fontos részét képezi. 2000-től dinamikusan nő az export. 2008. évben ennek becsült értéke megközelíti az 50 millió m 2 szintet 2. a máz nélküli lapok legfontosabb átvevői Lengyelország keleti szomszédjai: Ukrajna és Oroszország. Magas exportnövekedési ütemet mutatnak Lengyelország déli szomszédjai, köztük Magyarország. Fehér Oroszország Csehország Észtország Litvánia Lettország Moldova 4. ábra A mázas lapok exportjának irányai (m 2 ). Németország Oroszország Románia Szlovákia Ukrajna Magyarország Hasonlóan alakulnak a mázas burkolólapok, ezen belül a mázas kőporcelán exportjának irányai is. Azonban ebben a választékban az Ukrajnába és Oroszországba irányuló export közel azonos szinten van. Fehér Oroszország Csehország Észtország Litvánia Lettország Moldova Németország Oroszország Románia Szlovákia Ukrajna Magyarország Globális skálán a lengyel kerámia termék legnagyobb átvevője Ukrajna. Az elmúlt évben az ebbe az országba irányuló export meghaladta a 10 millió m 2 szintet. A második átvevő Oroszország, amelybe majdnem 8 millió m 2 -t exportáltak. Nagyon magas volt a lengyel gyártóktól a délről szomszédos orszá- 2 A GUS 2008. évi külkereskedelmi forgalomra vonatkozó ellenőrzött adatai a 2009 júliusában kerülnek nyilvánosságra.
Információ 2009/március 11 gokba irányuló export növekedési üteme. Csehország, Szlovákia, Románia és Magyarország felé kiszállított export együttesen 2008-ban meghaladta a 10 millió m 2 szintet. 5. ábra A kerámia lapok exportjának irányai (m 2 ) Perspektívák A kerámia lapok jelenleg a belső terek standard kiképzését képezik. Számos esetben jelentik a minimális kiépítési szintet az ipari és a vendéglátó-ipari létesítmények esetén. Technológiai szempontból a hazai termelés már néhány évvel ezelőtt elérte a világpiacon érvényesülő standard színvonaladat. A piaci siker alapvető tényezője továbbra is a vevők preferenciáinak megfelelő értelmezése és az annak megfelelően kialakított kereskedelmi ajánlattal való fellépés. A lengyel gyártók értékesítési eredményei arra mutatnak, hogy kihasználták a kerámia lapok technológia fejlődésében rejlő Fehér Oroszország Csehország Észtország Litvánia Lettország lehetőségeket. Kihasználták azokat az esélyeket is, amelyeket a piaci helyzet kínált fel. A fejlődésbe történő okos és következetes befektetések lehetővé tették a lengyel szektor részére a domináns piaci szerep Moldova Németország Oroszország Románia Szlovákia Ukrajna Magyarország megszerzését a hazai piacon, illetve együttműködési partnerkapcsolatok kiépítését a nemzetközi piacokon. mgr Jacek Skwierczyński SKWIERCZYŃSKI MANAGEMENT A legnagyobb lengyel kerámialap gyártók A CERSANIT Csoport A Cersanit tőzsdei tőkecsoport, amely az egészségügyi (szaniter) kerámia és a fürdőszoba felszerelési cikkek gyártására specializálódott. 2001-ben a csoport beindította a Cersanit III S.A. részvénytársaság működését kerámia lapokat és kőporcelán lapokat gyártó korszerű üzemmel. További beruházások évi 15,0 millió m2 szintre növelték a vállalat kapacitását. 2006- ban a Cersanit Ügyvezetése döntést hozott a kerámia lapok gyártási kapacitásainak évi 100 millió m 2 szintre történő emeléséről. A stratégia megvalósításának legfontosabb elemét az Opoczno S.A. Részvénytársaság megvétele képezte. Ukrajnában megkezdték az új beruházást, amelynek tervezett évi kapacitása 11,0 millió m 2. A Cersanit Románia beruházása, a Romanceram cég átvétele, a fejlesztések elvégzése után 14 millió m 2 kapacitással rendelkezik. A Cersanit utolsó vásárlását 5 orosz társaság jelenti, amelyek együttes kapacitása 7,5 millió m 2 lap, amelyet a tervek szerint meg akarnak kétszerezni. PARADYŻ Csoport Első üzeme a NORDBUD volt Opoczno-ban. Az üzemet 1991-ben indították be. 1993-ban került beindításra a Paradyż-ban lévő üzem. 2002 júniusában kezdte meg működését a Ceramika PARADYŻ Sp. z o.o. (kft). Tomaszów Mazowieckiben. Jelenleg három termelőüzem működik. Mindegyik üzem valamilyen területre szakosodott a Csoport által ajánlott rendkívül széles termékválasztékon belül. Paradyżben falburkoló és klinker lapokat gyártanak, Opoczno-ban mozaikot, dekorokat valamint kis formátumú lapokat, ezen kívül technikai és zománcozott kőporcelán lapokat. A Tomaszów 1 Gyártó Üzem technikai kőporcelán lapokat és nagy formátumú falburkoló lapokat gyárt, továbbá kettős anyagbeszórással előállított lapokat. A Tomaszów 2 Gyártó Üzem rektifikált nagy formátumú lapokat, a Paradyż Sp. z o.o. (Kft.), Tomaszów Mazowieckiben pedig padlóburkoló lapokat. 2008-ban a Paradyż Csoport több mint 22 millió m 2 kerámialapot értékesített, amelyek együttes értéke meghaladta a 600 millió zlotyt. Ceramika Csoport - Tubądzin A Csoport két szervezetileg önálló, de egymással szoros termelési és kereskedelmi kapcsolatban álló vállalatból áll, ezek: a Ceramika Tubądzin
12 Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály Tubądzinben, ahol falburkoló lapokat és kerámia dekorokat gyártanak valamint a Ceramika Tubądzin II w Ozorków-ban, ahol padló és falburkolólapokat valamint kerámia dekorokat gyártanak. 2008-ban a Csoport megvásárolta a klinker gyártó német Korzilius céget. A beruházásnak köszönhetően a Csoport kibővíti termékajánlatát a klinker lapokkal és megnöveli termelési kapacitását évi 15 millió m 2 szintre. A Csoport a közeljövőben további beruházásokat tervez. 2008- ban az értékesítés volumene elérte a 350 millió zloty szintet. Grupa Ceramika Nowa Gala Końskie-ben A Ceramika Nowa Gala 1995-ben jött létre. 1998-ban indították be a Końskie-ben lévő üzemet. 2000- től a cég a zománcozott padlóburkoló lapok termelésére szakosodott. 2002-ben a cég innovatív kőporcelán gyártási technológiát üzemelt be, amely teljes tömegében történő rendszerben állítja elő a termékeket. 2005-ben beindult a második, a gres porcellanato terméket előállító üzem, 2006-ban pedig a száraz mázas technológiát alkalmazó gyártó üzem. 2007-ben a cég átvette a 2001-ben létrejött Ceramika GRES céget. Az átvételnek köszönhetően a Csoport lapgyártó kapacitásai az évi 4.7-ről 9.1 millió m 2 szintre emelkedtek. Polcolorit Piechowicében, Jelenia Góra mellett A cég falburkoló és általános felhasználású lapok gyártására specializálódott. Becsült termelési kapacitása évi 3,2 millió m 2. 2006 júniusában kezdte meg működését a zöldmezős beruházásként felépített Ceramika Marconi Spółka z o.o. (Kft.), amely tőkekapcsolatban áll a Polcolorittel. Grupa Ceramika Końskie - Końskie A vállalat 1996-tól működik külföldi tőkerészvételű társaságként. 2005- ben beindították a termelést két kerámia üzemben: StarDust Sp. z o.o., (Kft.) amely a zománcozott kőporcelán lapok gyártásához granulátumot állít elő és a mázas kőporcelán lapokat gyártó StarGres Sp. z o.o., (Kft.). A falburkoló lapokat gyártó üzem mellett a Ceramika Końskie a máz nélküli márványhatású dekorelemek (biskwit) tömegtermelésre szakosodott. Az előállított évi majdnem 9 millió m 2 dekor mennyiséget a cég hazai és külföldi vevőknek értékesíti. Jopex - Zabrze A cég Lengyelországban elsőként kezdte meg a kőporcelán műszaki burkolólapok gyártását, amelyek jelenleg is a fő termékét képezik. Becsült termelési kapacitása 3,5 millió m 2.
Információ 2009/március 13 Bútorgyártás lengyel nemzeti iparág Maciej Formanowicz, a Lengyelországi Bútorgyártók Gazdasági Kamarája elnökének nyilatkozata Lengyelország belépett a világ élenjáró bútorgyártói közé. Bekerült a bútor exportőrök szoros élvonalába is. Ebben a rangsorban az évente kb. 8 Mrd USD értékű exportjával a negyedik helyet foglalja el. A lengyel gyárak egyben a harmadik legnagyobb bútorszállítót jelentik az európai piacon, ahová kb. 5 Mrd értékben kerülnek ki gyártmányai. A legnagyobb megelégedést a külföldi áruforgalom egyenlege adja. 2007-ben az export többletét kb. 19 Mrd zlotyra becsülték. Az ágazat exportjának növekedési ütemét tekintve Lengyelországot csak Kína előzi meg. A kedvezőtlen valutaárfolyam relációk ellenére (erős zloty a gyenge dollárral és euróval szemben) a lengyel bútoripari ágazat értékesített termelése 2008 első félévében kb. 10 %-kal emelkedett és értéke a még nem közzétett adatok szerint elérheti a 27 Mrd zloty szintet. A lengyel bútoripar sikerei nem egyik napról a másikra keletkeztek. A nagy, ezen belül a külföldi tőkeérdekeltségű vállalatok, valamint az elsősorban lengyel tőkével működő többségében családi vállalkozásokat képező közepes és kisvállalatok hosszabb időszakot felölelő dinamikus tevékenységének eredményeképpen jöttek létre. A bútoripar hatalmas és fontos munkáltatót jelent, amely több mint 118 ezer embert foglalkoztat, gyakran olyan településekben, ahol a bútorgyártáson kívül nincs semmilyen más ipari tevékenység. Növekszik a bútorgyártásban foglalkoztatottak száma, és ezen iparág hozzájárulása a lengyelországi GDP megtermeléséhez több mint kétszerese az európai országok átlagának. Jelenleg ez a mutató meghaladja a 2,1 %-ot. A lengyel bútoripar gazdaságunk stratégiai területévé vált, messzire visszatekintő és tiszteletre méltó hagyományokkal, amely vonzza a dinamikus, korszerűen gondolkodó embereket. Növekszik a munka termelékenysége is. Ezen tényezők összekapcsolódásának és a lengyel bútorok állandóan növekvő minőségének köszönhetően, sikerült erős pozíciót kivívniuk a külföldi piacokon. Nem volt könnyű ezt elérni és nagyon nehéz megtartani az olcsó, elsősorban ázsiai gyártók agreszszív versenyével szemben. Erre való tekintettel a bútorgyártást, mint a gazdaság fontos ágazatát, a közvélemény pozitív érdeklődésének, valamint a hatóságok támogatásának kellene kísérnie. A bútorok gyártásának növekedése ugyanis Lengyelország jól felfogott érdekében áll. Az eddigi sikerek ugyan büszkeségre adhatnak okot, de nagy figyelemmel kell kísérni, értékelni és elemezni a bútoripar további fejlődését befolyásoló esélyeket és az azt fenyegető veszélyeket Lengyelországban. A legfontosabb esélyek a következők: a keresetek emelkedésével, valamint a lengyelek nagyobb kényelemre és az életminőség javítására való törekvésével együtt növekvő belső kereslet, amelyen belül a bútoroknak alapvető jelentősége van; a munka emelkedő hatékonysága; az ipari formák, előállítási technikák és az alkalmazott anyagok korszerűsége; a bútorgyárak, kooperáló üzemek együttműködésének fejlődése és az ágazaton belüli közös álláspont képviselete és az érdekvédelem szükségességének egyre nagyobb mértékű felismerése; a lengyel bútormárkák hazai és külföldi promóciója; a promóciós tevékenység összekapcsolása Lengyelországnak, mint korszerű, fejlett kultúrával és civilizációval rendelkező európai államnak a promóciójával. Tudatosítani kell, és aktívan fel kell venni a harcot a veszélyekkel is, amelyek az alábbiak: a globális konkurencia, különösen az alacsony élőmunka költségekkel és kedvező adórendszerben, az Európai Unión kívül működő gyártók részéről, illetve a tevékenységüket az Európai Unió területére áthelyező gyártók részéről; az innovációra és a beruházásokra fordítandó tőke növekvő költségei;
14 Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály a növekvő bérköltségek Lengyelországban; a munkaerő hiánya; a faszármazék alapú lemezeket előállítók és a faanyagokat szállítók magas koncentrációja, ami a termelési alapanyagok magas árszínvonalának tartós fennmaradását vonja maga után; a fa alapanyagok értékesítésére vonatkozó hosszú távú stratégia hiánya az Állami Erdőgazdaságok részéről, ami nyersanyaghiányt idéz elő a piacon; a bútoripar fejlődése Ázsiában; az anyagok növekvő szállítási költségei; a gyártóknak alacsony árakat diktáló bútorforgalmazók erős, koncentrált szervezete; kedvezőtlen árfolyam relációk. Minden adottságunk megvan ahhoz, hogy tovább erősítsük a lengyel bútoripar sikereit. Ehhez a bútorgyárak, a lemezanyagokat szállítók, a fafeldolgozó üzemek és az állami hatóságok rendszeres, baráti és eredményes együttműködésre van szükség. Az anyagokra fordított kiadások képezik az összes költség több mint 60 százalékát, és jelenleg ezek fejtik ki a legnagyobb hatást a késztermékek végső árának kialakítására. A lengyel bútorok versenyképességét leszorítják a növekvő anyagárak és bérköltségek (amelyek emelkedése Lengyelország Európai Unióba történő belépését követően meghaladta a 20 százalékot). Elengedhetetlenül szükség van tehát a bútorgyárak, az anyagokat beszállítók és a központi hatóságok együttműködésére az ágazat további fejlődési lehetőségeinek megteremtése érdekében. Nemcsak a negatív tényezők hatásának kiegyenlítésére van szükség, hanem beruházási kedvezményekre, valamint a lengyel bútorok hazai és a külföldi piacon történő promóciójának támogatására is. Érdemes vigyázni a lengyel bútoriparra ez Lengyelország számára igen nagy érték. Maciej Formanowicz A lengyel bútorok export sikerei és az ágazat jelentősége a lengyel gazdaságon belül Az ipari termelés és a kereskedelmi forgalom nemzetközi összehasonlító statisztikái igazolják, hogy a bútoripar azon kevés ágazatok egyike, amelyeken belül Lengyelországot a világpiac legnagyobb szereplői közé sorolják. A 2007. év decemberében Nápolyban, az Ipari Kutatóintézet (CSIL) által közzétett jelentés alapján, a világ teljes bútorgyártásának becslések szerinti értéke jelenleg kb. 307 Mrd USD, amelynek majdnem 3/4 része a legnagyobb tíz gyártó országra jut. Ezt a kört az alábbiak képezik: Egyesült Államok (a világ termelésének 21%-a), Kína (18%), Olaszország (8%), Németország (7%), Japán (4%), Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, India és Lengyelország (az utóbbi országok mindegyike kb. 3%). A fenti becslések igazolják Lengyelország magas pozícióját, amely a korábbi statisztikákon alapul. Az Európai Bútor Gyártók Szövetségének a múlt évi sajtókonferenciáján, Poznanban nyilvánosságra hozott anyagaiban szereplő 2005. évi adatok a világ legnagyobb gyártóinak listáján (habár valamivel alacsonyabb, a teljes világtermelésben elért 2 százalékos részaránnyal) szintén a 10. helyre tették országunkat. Még magasabb, a negyedik helyet ítélte meg 2007. évben az idézett jelentés Lengyelország számára, Kína, Olaszország és Németország után), a világ legnagyobb bútor exportőreinek ranglistáján. A világpiac teljes bútor forgalmazásának értéke 2007-ben kb. 97 Mrd USD-t tett ki (a CSIL becslése szerint), ami kb. 7% növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. A CSIL prognózisa a 2008. évre ennek a kereskedelemnek további, kb. 5%-os növekedését feltételezi kb. 102 Mrd USD értékre. Emellett felhívja a figyelmet a világ bútorpiacán az utolsó tíz évben bekövetkező nyitási folyamatra, amely a helyi bútorfogyasztás fokozatosan növekvő import részarányában fejeződik ki. Ez a mutató a világkereskedelem egészében az 1997. évi kb. 20%-ról 2001-ben 25%-ra, 2006-ban pedig közel 30%-ra nőtt. Feltételezik, hogy ez a viszony a következő, legközelebbi években is fennmarad. Ennek a nyitottságnak köszönhetően a bútorok nemzetközi kereskedelme gyorsabban növekedett a világ bútorgyártásánál. A CSIL jelentés aláhúzza az elsősorban Kínából és Lengyelországból származó export utolsó tíz évben bekövetkezett növekedésének magas dinamikáját, amelynek eredményeképpen Lengyelország a nyolcadik helyről a negyedik helyre került; ugyanebben az időben Kína megnövelte részarányát a világ exportjában 1997. évi 4%-ről 2007-ben 19%-ra és a világ legnagyobb exportőrévé vált, letaszítva a trónról a hagyományosan vezető Olaszországot. A lengyel bútorexport értéke, dollárban kifejezve, 2007-ben kb. 7,66 Mrd USD-t tett ki, ami a teljes világpiaci forgalom közel 8%-át jelenti. Az érték növekedési mutatója az előző évivel összehasonlítva kb. 22%. A jelentés szerzőinek véleménye szerint a növekedés legfontosabb kiváltó tényezőit úgy Kínában, mint Lengyelországban, az olyan új gyártóüzemekbe való beruházások képezték, amelyeket az exporttermelési célra terveztek és építettek fel. A bútoripari ágazat magas fokú exportra való szakosodását igazolják a bútorok gyártására és exportjára vonatkozó adatok. A GUS adatai szerint, Lengyelországban a bútorok értékesített termelési értéke 2006. évben (a legalább 10 dolgozót foglalkoztató gazdasági egységekben) meghaladta a 21 Mrd zlotyt, és 5%-kal volt több mint az előző év azonos időszakában. Ugyanebben az évben a bútorgyártás közel 19,5 Mrd zloty volt. A két érték egymás mellé állítása kimutatja, hogy a teljes termelésen belül az export rész-