GAZDASÁG LENGYEL MEZÔ. Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GAZDASÁG LENGYEL MEZÔ. Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály"

Átírás

1 LENGYEL MEZÔ GAZDASÁG INFORMÁCIÓ különszám december Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály 1143 Budapest, Stefánia út 65. Tel.: , Fax: Új weboldalunk: Általános információk Lengyelországról 1 Mezôgazdaság 2 Élelmiszeripar 18 Halászat 20 Külkereskedelem 23 Támogatási politika 26 A mezôgazdasági gépek piaca Lengyelországban 29 Lengyel élelmiszeripari export Magyarországra 33

2 Rókagomba kiskocka tésztával Hozzávalók: 1/2 kg friss rókagomba, hagyma, 1 evőkanál vaj, 1/2 pohár tejföl, só, bors, 1 kiskanál aprított petrezselyemzöld, 3/4 csomag kész kiskocka tészta A gombákat tisztítjuk, felaprítjuk. Az apróra vágott hagymát a kanál vajon megpároljuk, majd a gombát hozzátéve addig pároljuk tovább, míg a gomba a párolás kezdetén szokásos - levet enged. Sóval, borssal ízesítjük, hozzáadjuk a tejfölt és sűrűre főzzük. A kocka tésztát kifőzzük, lecsepegtetjük, majd összekeverjük a gombával. Ezután tűzálló tálba rakva sütőben jól átsütjük (kb. 10 percig 180 C-on). Hozzávalók: 1,5 l húslé alap, 50 dkg tinórugomba, 10 dkg hagyma, zsír, 2 dkg liszt, 25 dkg burgonya, galuska 6-8 dkg lisztből, petrezselyemzöld, só és bors ízlés szerint Tinórugomba leves A gombákat megmossuk, tisztítjuk, leöblítjük és csíkokra vágjuk. A hagymát megtisztítjuk, leöblítjük, majd apróra vágjuk. A zsíron megpirítjuk, hozzáadjuk a gombát és fedő alatt puhára pároljuk, végül liszttel beszórjuk. A burgonyát megmossuk, meghámozzuk, öblítjük, kockára vágjuk s a húslé alapban megfőzzük. Amikor a burgonya majdnem megpuhult, hozzáadjuk az elkészített gombát és a galuskát. A galuskához: 6-8 dkg liszt, 1 tojás, víz A lisztet átszitáljuk, a tojással és kevés vízzel kikeverjük, kemény tésztát gyúrunk belőle és nagylyukú reszelőn lereszeljük. A levesben 5 percig kis lángon főzzük, majd megszórjuk petrezselyemzölddel, sóval és borssal ízlés szerint ízesítjük.

3 Információ 2009/december ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK LENGYELORSZÁGRÓL 1 Természeti és környezeti adottságainak tekintetében Lengyelországot jelentős sokféleség jellemzi. Különleges védelemben részesülnek a több mint 314,5 ezer hektárt kitevő nemzeti parkok, továbbá 1441 természetvédelmi rezervátum, amelyeknek összterülete meghaladja a 173 ezer hektárt, valamint a közel 2602 ezer ha összterületű tájvédelmi parkok és a kiemelten védett természeti kincsek, amelyek száma 36,0 ezer. Az erdőkkel borított területek az ország szárazföldi alapterületének 30%-át teszi ki. Számos állatfajta áll védelem alatt, amelyek közül a bölény, a hegyi kecske, a medve, a hód, a hiúz és a farkas sorolhatók a legfontosabbak körébe. Az ország alapterületének több mint 75%-a 200 méternyire a tengerszint alatt fekszik, és csupán alig-alig 3%-a található 500 méterrel a tengerszint felett. Lengyelország éghajlatát nagy eltérések jellemzik az egyes évszakok időtartamát illetően. Az utóbbi 4 év alatt a levegő átlaghőmérséklete 8,3 és 9,4 Celsius fok között ingadozott, a mért csapadék összege pedig 585 mm és 609 mm közötti tartományban mozgott. A víz elsőrendű erőforrásának tekinthető légköri csapadékok mennyiségében jelentős eltérések mutatkoznak az egyes évek, hónapok és régiók tekintetében. Ennek következtében előfordulnak szárazsággal illetve belvízzel sújtott területek, sőt árvizek is tapasztalhatók. Lengyelország 16 vajdaságra, 314 járásra, 65 járás jogú városra és községre oszlik. A községekben kisegítő szerepet betöltő közigazga- tási egységek között kiemelhetők a területi önkormányzatok, amelyek száma meghaladja a 40,3 ezret ban Lengyelország népességének a száma 38,1 millió volt, ebből 23,3 millióan városokban, 14,8 millióan pedig vidéken laktak. Ugyancsak a szóban forgó időben a 24,6 millió produktív életkorú főről számolt be a nyilvántartás, ebből 15,3 millió városokban, 9,3 millió pedig vidéken élt. A külföldi migrációk negatív szaldójának eredményeként valódi csökkenés következett be a lakosság számában. Összevetve évivel, 2008-ban a népesség száma 118 ezer fővel mérséklődött, mindazonáltal eme fogyatkozás kizárólag városokat érintett (382 ezer fő). Vidéken a lakosság száma növekvő tendenciát mutatott (264 ezer fővel). A városi letelepedésre irányuló belföldi migrációk negatív szaldója 2008-ban 38,9 ezret, míg az előző évben 47,9 ezret tett ki ban tapasztalható volt a természetes népesedés további növekedése főre eső eleven születések száma 2008-ban 10,9, 2007-ben pedig 10,2 volt. Szintén 1000 főre vetítve, az elhalálozási esetek száma 2008-ban 10,0, 2007-ben azonban 9,9 volt. A négy éves magas tempójú gazdasági fejlődést követően a 2008 második féléve óta a lengyel gazdaság összes szektorában megfigyelhető volt a növekedési tendenciák szukcesszív gyengülése. Ennek következtében 2008 utolsó negyedévében a Bruttó Nemzeti Termék (GDP) 3,0%- kal nőtt, egész év folyomán pedig 5,0%-kal emelkedett. A gazdaságban érvényesülő kedvezőtlen trendek az egész világot érintő dekonjunktúrára vezethetők vissza, amelyhez a világ pénzügyi piacain felmerült perturbációk, valamint egyre fokozódó globális recesszió járult hozzá. A világgazdaság bocsájtotta krízisimpulzusok hatására Lengyelországban csökkent a belkereslet dinamikája, kiváltképpen a beruházások területén, továbbá lassult a termelés és a kiskereskedelem növekedési tempója. Mindennek következtében jelentősen mérséklődött az új munkahelyek, a foglalkoztatás és a munkatermelékenység növekedésének az üteme. A válság jelenségei mindinkább az iparban voltak megfigyelhetők, a mezőgazdaság szektorában jóval kisebb mértékben lehetett észlelni a krízis következményeit. Ennek ellenére a mezőgazdaság globális termelésének növekedési tempója alacsonyabb volt az előző évben tapasztaltakhoz képest, csökkent az állattermelés értéke, valamint hasonlóan, mint a számos európai mezőgazdaságok esetében emelkedtek a mezőgazdasági termelés költségei. Az előzetes becslések szerint a reálértékét tekintve, a Bruttó Nemzeti Termék (GDP) ban 5,0%-kal volt magasabb az egy évvel korábbihoz képest, a évi 6,8%-os, évi 6,2%-os és évi 3,6%-os növekedéssel szemben. A gazdasági fejlődés érezhető lassulása ellenére Lengyelország ama kisszámú európai országok körébe tartozik, amelyek a GDP emelkedésével és a munkanélküliség csökkentésével büszkélkedhetnek. Lengyelországban a munkanélküliek száma 1,5 millió fővel volt egyenlő, vagyis 0,2 millió fővel csökkent a múlt évi állapottal összevetve, a 2004-ben mért 3 milliós munkanélküliséggel szemben.

4 2 Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály MEZŐGAZDASÁG A LENGYEL MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE A lengyel mezőgazdaságra a nagyfokú szétdaraboltság jellemző a mezőgazdasági termelő egységek átlagos mérete 10,15 ha mezőgazdasági termőterületre terjed ki, emellett a gazdaságok fele a termelését kizárólag vagy főképp a saját ellátására fordítja, csökkentve ezzel az élelmiszer beszerzésével és a család fenntartásával kapcsolatos költségeket. Ezek a viszonylag csekély területű gazdaságok a termelést hagyományos módszerekkel folytatják, kis mértékben alkalmazva az ásványi trágyázást és a növényvédő vegyszereket, továbbá kevés fokban felhasználva az ipari takarmányokat, főként a szarvasmarha etetése esetében. A fent említettek dacára, valamint annak ellenére, hogy a földterületei túlnyomó része alacsony értékkel bír a mezőgazdasági termelés szempontjából, Lengyelország a világon és az európai országokban egyaránt jelentős termelőnek számít mind a mezőgazdasági, mind a kertészeti, mind pedig az állati eredetű termékek terén. Ugyancsak számottevő helyet foglal el Lengyelország a bogyós gyümölcsök (a földieper, a málna és a ribizli), illetve a szántóföldi zöldségek (mint pl.: a hagyma, a káposzta és a karfiol) termelésében. Az éghajlati feltételek és a talajviszonyok, valamint az egyes régiók hagyományai határozzák meg a termelés szakosítását. Lengyelország központi, keleti és északi területei a burgonya és a rozs, valamint a zöldtakarmányok termelő területei. A gyümölcsösök és a bogyós gyümölcsök ültetvényei a Mazóvia területén (a grójeci körzetben), a lublini (lubelskie) A lengyel mezőgazdaság részesedése és helye a világban és az EU-ban (27 ország) Egyes Részesedés %-ban Helyezés mezőgazdasági termékek a világon az EU-ban a világon az EU-ban termelése búza 1,4 6, rozs 19,8 37,6 3 2 burgonya 3,7 19,0 7 1 cukorrépa 5,1 11,2 7 3 repce 4,3 11,6 6 3 alma 1,6 10, hús 1,3 8, tehéntej 2,3 8, Állatállomány: szarvasmarha 0,4 6, sertés 1,8 11,3 7 3 Forrás: A mezőgazdaság és a vidéki területek évi Statisztikai évkönyve évi adatok vajdaságban, Sandomierz környékén, továbbá a Nagylengyelország (Wielkopolska) és a łódź-i (łódzkie) vajdaságban találhatók. A magasabb talajminőséget és a kedvezőbb éghajlati feltételeket igénylő növénytermesztés az ország dél-keleti illetve nyugati részén koncentrálódik, valamint Żuławy és Warmia régiójában. Ott a belterjes gabona-, elsősorban búzatermesztés dominál, valamint cukorrépa- és repceművelés zajlik. A szarvasmarha tenyésztésének legnagyobb koncentrációja a podlaskie, a mazoviai (mazowieckie), a warmińsko-ma zurs kie és a nagy len gyelországi (wielko polskie) vajdaságokban figyelhető meg, a sertésé pedig a nagylengyelországi (wielko polskie) és a kujawsko-po mors kie vajdaságokban. Az igazán nagyszabású birkatenyésztés csupán a hegyvidéken fordul elő (kislengyelországi, azaz małopolskie vajdaságban) a második olyan sikeres évnek mondható év után amelynek során termelésemelést jegyeztek fel a mezőgazdaság szektorában, jóllehet eme emelés tempója elmaradt az előző évben tapasztaltakhoz képest, amikor módfelett jó termelési eredményeket értek el. A mezőgazdaság globális termelése 3,1%-kal nőtt a évihez viszonyítva, amelyben a 6,8%-os nővénytermelés növekedése, illetve a 1,5%-os állattermelés csökkenése mükődött közre. A évi GDP dinamikájának 1,9%- kal való csökkenése (2007. évivel összevetve) a gazdasági stagnációra vezethető vissza, párhuzamosan

5 Információ 2009/december Mezõgazdaság részesedése a GDP-ben arra utalva, hogy a mezőgazdaság szektorában a krízisimpulzusok egyértelműen gyengébb reakciót váltottak ki. Ezzel indokolható a mezőgazdaság, a vadászat és az erdészet egyre nagyobb részesedése a GDP előállításában. A MEZŐGAZDASÁGI FÖLDTERÜ- LET ÁLLOMÁNYA ÉS FELHASZ- NÁLÁSI STRUKTÚRÁJA Lengyelország 31,3 millió hektáros alapterületéből 16,2 millió hektárt a mezőgazdasági haszonföldek tettek ki, ami az ország összterületének 51,7%-át képezte. A szántóföld 12,1 millió hektáros összterülete 74,9%-át tette ki a mezőgazdasági haszonföldek egész állományának. A magánszektorhoz tartozott 15,6 millió hektáros mezőgazdaságilag hasznosított terület, vagyis az összes mezőgazdasági haszonföld 96,7%- a, amelynek 89%-ával (14,4 millió hektárral) az egyéni gazdaságok rendelkeztek ban nem volt tapasztalható semmilyen jelentősebb változás a mezőgazdasági egységek birtokában található mezőgazdasági földterület állományában, illetve ennek felhasználási struktúrájában ban a mezőgazdasági haszonföldek területének relatíve csekély a évihez képest csökkenésében a következő tényezők működtek közre: a mezőgazdaságilag hasznosított föld területének közel 33 ezer hektárnyi mérséklése a publikus szektorban, illetve a haszonföld kismértékű, hozzávetőlegesen 10 ezer hektáros növekedése a magánszektorban. A jó művelési kultúrájú szántóföldek területe 2008-ban 12,1 millió hektárt tett ki, vagyis 74,9%-át képezte a mezőgazdaságilag hasznosított területek teljes mennyiségének. A évi állapothoz képest a jó művelési kultúrájú szántóföldek területe hozzávetőlegesen 200 ezer hektárral nőtt. A lengyelországi alacsony minőségű termőföldi területek általában meszsze elmaradnak az Európai Unió termőföldjeinek átlagminőségétől. A gyenge és savanyú talajok jelentős részaránya csökkenti a haszonföldek mezőgazdasági megművelési alkalmasságát. A könnyű, jellegzetesen magas homoktartalmú talajok részesedése Lengyelországban kétszer akkora, mint átlagosan az EU-ban (Lengyelországban 60,8%, az EU-ban pedig 31,8%). A talajok bonitációs mutatója, amely alatt az átszámítási hektárok és a tényleges mezőgazdaságilag hasznosított területek hányadosa értendő, Lengyelországban 0,82. A kedvezőtlen talajviszonyok, valamint a hátrányosságot fokozó előnytelenebb éghajlati feltételek tükröződnek a földnek az Európai Uniós átlaghoz viszonyítva alacsonyabb termelékenységében. A Lengyelország EUhoz való csatlakozása óta folyamatosan csökken a szántóföldeken belül található ugarok területe ban a szóban forgó területek nagysága hozzávetőlegesen megközelítette a 463 ezer hektárt, vagyis háromszorosan alacsonyabb volt, mint évben. Az egyéni gazdaságokban a földek ugarosítását 2,5-szer kisebb területre korlátozták. A magánszektorban az ugarok területe 2008-ban 411 ezer ha volt. Az ugarok területét 3 megszorító tendencia a mezőgazdaságilag hasznosított földek minden hektárjához nyújtott közvetlen támogatásokkal, valamint a mezőgazdasági földterületek árának emelkedésével függ össze ban nem volt megfigyelhető semmilyen jelentőségteljes módosulás a mezőgazdasági egységek struktúrájában a területi csoportosításuk és az általuk mezőgazdaságilag hasznosított föld nagyságának tekintetében. A jelentéktelen jellegű változások nem haladták meg a 0,5%-ot. Az 1 ha feletti mezőgazdaságilag hasznosított területtel rendelkező egyéni gazdaságok száma 1806,5 ezer volt év-ig a mezőgazdasági egységek száma 145,2 ezerrel, vagyis 8,5%-kal csökkent évhez viszonyítva, a mérséklődés legnagyobb méreteket az 1-2 hektárig terjedő művelt területtel rendelkező csoportban öltött, amelyben a gazdaságok száma 88,3 ezerrel csökkent évvel összevetve, 2008-ban megjegyzendő volt az 1 ha feletti területű gazdaságok számának kisfokú emelkedése (2,4 ezerrel), párhuzamosan megfigyelhető volt az általuk hasznosított mezőgazdasági földek területének egyidejű növekedése (23,9 ezer hektárral). Az utóbbi évekhez hasonlóan a mezőgazdasági haszonföldek teljes területét tekintve, szembeötlő a 15 ha feletti mezőgazdaságilag hasznosított területtel rendelkező gazdaságok túlsúlya. A Lengyelország EU-val való integrációja óta egyre nő a mezőgazdasági földterületek iránti vásárlói érdeklődés, ami az árak emelkedését eredményezi. A mezőgazdasági földterületek piaci forgalmazásában a tranzakciók felfutása jelentős regionális eltérést mutat, amelyre főképp a kínálat, a különböző agrárstruktúra, valamint a gazdaságok ökonomikus ereje és a földvásárlás különféle motivációja gyakorol befolyást. Viszonylag a legkisebb forgalom Lengyelország déli és középső részén figyelhető meg, ahol a gazdaságok struktúrája mutatja a legnagyobb mértékű elaprózódottságot, továbbá általános érvényben van a földnek az

6 4 Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály Mezõgazdasági A gazdaságokban terület használt megoszlása földterületek összterület szerkezete %-ban összességében (%) s z ántóföld 19% gyüm ölcs 38% r é t legelõ 30% más mûvelt terület 8% 1% erdõ 2% 2% e gyé b Forrás: GUS, A mezőgazdaság 2009 Warszawa versenykiírás, vagy pedig meghatározott feljogosított vásárlói körnek, pl. a családi gazdaságot megnövelni szándékozó egyéni mezőgazdasági gazdálkodóknak címzett korlátozott versenykiírás keretében zajlik le. Összesen az erre vonatkozó tevékenységének kezdete óta az Ügynökség hozzávetőlegesen 680 ezer versenyt írt ki, ebből körülbelül 20 ezret korlátozva. Az értékesítés egy része az eddigi bérlők elővásárlási jogát érvényesítő eljárásban történik. A versenytárgyalások kiindulási árait a piaci kritériumok alapján állapítják meg. A Földalap mezőgazdasági földterületeinek értékesítési ügyleteiben (a különös jellegű beépített területek kizárásával, mint pl.: hasznos ásványok lelőhelyei, vízzel borított földek stb.), 2008-ban az 1 hektárra eső átlagár elérte a złotys szintet első negyedévében az 1 hektárra eső tranzakciós átlagár złotyt tett ki. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS ÉRTÉKE ÉS AZ ÁRRELÁCIÓK önállóvá vált gyermekek javára történő átadása. A legmagasabb árnövekedési dinamika a leggyengébb, mezőgazdasági művelésre legkevésbé alkalmas földek vásárlásánál tapasztalható, ami a mezőgazdasági termeléstől eltekintő földvásárlási keresletre utal. A mezőgazdasági földterületek átlagárainak magas dinamikája folytatódott 2008-ban is. Mindazonáltal az előző évhez viszonyítva, az árak kissé lassabb ütemben emelkedtek, mind a magánforgalomban lévő földek, mind az Államkincstár Földalap ingatlanai esetében júniusának végéig a Mezőgazdasági Ingatlan Ügynökség értékesítette az 1877 ezer hektárnyi ingatlanokat, vagyis az állami állományban található földterületek 62%-át. Csökkenő tendenciát mutat az Államkincstár Földalap állományából eladó ingatlanok kínálata, a földek értékesítését akadályozó tényezők egyikeként figyelemre méltó a hozzávetőlegesen 500 ezer hektár földterületet érintő reprivatizációs követelések megnyilvánulása. Jelenleg az Ügynökség diszponál 315,5 ezer ha kiosztandó földterülettel, amelyet szukcesszíve készít fel értékesítésre, illetve bérbeadásra. A fent említett földterületből 215 ezer ha (azaz az összes megműveléshez kvalifikálódo föld 68%-a) mezőgazdaságilag is hasznosítható. Egyidejűleg, a mezőgazdasági rendszer alakításáról szóló április 11-i rendelet szerint az Ügynökség magánpiacon szerezheti meg a mezőgazdasági ingatlanokat. Az Ügynökség által megvalósított mezőgazdasági ingatlanértékesítés elsősorban nyílt A gazdaságok megoszlása számuk alapján 1-2 ha 2-5 ha 5-10 ha ha 15 ha é s több Forrás: GUS, A mezőgazdaság 2009 Warszawa ban az egészében tekintett mezőgazdasági termelés elérte a 82,96 milliárd złotyt, vagyis 3,1%-kal nagyobb volt, mint 2007-ben. A növénytermelés 46,07 milliárd złotyt tett ki, azaz 6,8%-kal volt magasabb az előző évben elért szinthez képest, a 36,88 milliárd złoty értékű állattermelés azonban 1,5%-kal mérséklődött. Az árutermelés a globális termelés értékének 67,9%-át képezte, így az utóbbi évhez viszonyítva, 3,5 százalékponttal nagyobbította meg a teljes termelésből kivett részét, az egyéni gazdaságok esetében azonban 3,1%-kal növekedett. Az egyes években észlelt jelentős ingadozásokat a növény-, illetve állat Gazdaságok megoszlása a művelt terület alpján 2002 és 2008-ban ha 2-5 ha 5-10 ha ha 15 ha é s több Forrás: GUS, Mezőgazdaság 2009 Warszawa

7 Információ 2009/december termelés dinamikájában elsősorban a változó időjárási feltételek eredményezik, amelyek befolyásolják a terméshozamok és betakarítások szintjét, s ennek következtében hozzájárulnak a takarmányok állományának korlátozásához, valamint az áraik emelkedéséhez, mindez pedig negatív hatást gyakorol az állattermelés szintjére ban határozottan romlottak a mezőgazdasági termelés piaci feltételei, kiváltképpen az ebből a szempontból rendkívül kedvezőnek mondható előző évvel összehasonlítva. A mezőgazdaság termelési és gazdasági helyzetét 2008-ban a nagyobb mértéket öltő gabonabetakarítás és az egyre csökkenő sertéskínálat határozta meg, ami befolyást gyakorolt a mezőgazdasági termékek belföldi árszintjére. A gabona és a tej világpiacán fokozodó dekonjunktúra tekinthető egyik fő tényezőjének eme termékek Lengyelországban is megfigyelhető árcsökkenésének. Dinamikusan emelkedtek viszont 2008-ban a mezőgazdasági termelőeszközök árai. A mezőgazdasági termékekre szabott árak lassabb emelkedése a mezőgazdasági termelési eszközök árainak magas tempójú növekedése mellett azt eredményezte, hogy az árrelációs mutató ( az árolló ) a évben mért 107,7-ből 2008-ban 91,0- ig mérséklődött ban az áruk és a szolgáltatások áremelkedési mutatója (infláció) 105,2% tett ki a évihez képest, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termékek áremelkedése jóval elmaradt a többi áru és szolgáltatás árnövekedésétől. Különösen magas áremelés következett be a mezőgazdasági szektort érintő eme áruk és szolgáltatások körében, amelyek biztosítják a folyamatban lévő mezőgazdasági termelés ellátását (112,8%), illetve segítik a beruházási célok megvalósítását (105,3%). Leginkább drágultak a műtrágyák (több, mint 38%-kal), ezek közül pedig a foszfortrágyát illetett a legnagyobb áremelés (56%-kal). A műtrágyák oly magas árnövekedése az előálításukhoz szükséges anyagok ugrásszerű, világpiacon is tapasztalható áremelkedésére vezethető viszsza. A takarmányok árai nőttek több, mint 14%-kal, a növényvédő szerek azonban drágultak közel 10%-kal. Jelentős mértékben (több, mint 11%- kal) emelkedett a gépkezelés ára. A mezőgazdasági termelőeszközök többi csoportjában az árak növekedési szintje 3 és 7% között alakult, ezen belül a vetőmagok, a csemetefák és a dugványok fogyasztói árai 3,0%-kal nőttek, az állatorvosi szolgáltatásé pedig 3,1%-kal emelkedett. A bizonyos mezőgazdasági termékek és mezőgazdasági termelőeszközök különböző árnövekedése kihatott az egyes termelési ágak erősen eltérő kifizetődöttségi fokára. Hátrányos helyzetbe kerültek a gabona- és a tejtermelők, sokkal jobban festett azonban a vágósertéstermelők szituációja, mivel 2008 következő negyedéveiben egyre javult a termelőeszközök és a vágósertés árrelációja. A vágósertés átlagos felvásárlási ára 2008-ban 15,8%-kal emelkedett a évihez képest, ugyanakkor az ipari burgonya felvásárlási ára közel 10%-kal nőtt. Csaknem 9%-kal csökkentek a gabonafélék árai, továbbá a tej és a baromfi árai úgyszintén mérséklődtek. A MEZŐGAZDASÁGI LAKOSSÁG JÖVEDELME ban Lengyelországban a mezőgazdasági tevékenység nem jelentett kedvező jövedelemforrást az ebben a szektorban munkálkodók számára. A makroökonómiai adatokon alapuló becslések szerint a mezőgazdasági termelés csekély szintű értékemelkedése mellett 2008-ban megfigyelhető volt az úgynevezett közvetett fogyasztás csaknem 95%- os értéknövekedése (főképp a trágyák, a takarmányok és a növényvédelmi szerek árait illetőleg), ami hozzájárult a mezőgazdaságban mért hozzáadott érték közel 10%-os csökkenéséhez a évihez képest, továbbá pedig eredményezte a mezőgazdasági tevékenységből szarmazó jövedelmek mérséklődését. A jövedelmek nagyságrendjére pozitív befolyást gyakorolt a közvetlen támogatások kvótájának 15%-os emelkedése (a kiegészítő finanszírozás növekedésének eredményeként), ellenben kedvezőtlen hatássál volt rá az amortizációs költségek növekedése (6%-kal), valamint a többi szubvenciók korlátozása (13%-kal). A 750 ezer mezőgazdasági egység- Átlagos szántóföld és legelő árak a magán forgalomban złoty /1 ha Részletezés złotyban Rozs dt vágósertés dt Szántóföldek ,3 13, ,8 21, ,7 37,9 - Jó (búzacukorrépa) ,7 18, ,3 28, ,1 46,2 - közepes (rozsburgonya) ,5 13, ,1 22, ,9 39,6 - gyenge (homokos) ,6 7, ,5 14, ,1 30,1 Jó legelők ,6 13, ,2 15, ,9 30,8 gyengék ,3 7, ,5 10, ,6 22,8 Forrás: A mezőgazdaság 2008-ben. GUS. Warszawa, 2009

8 6 Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály ből álló, mezőgazdaság hozzáadott értékének (FADN) közel 90%-át termelő csoportban reprezentatív próba keretében vezetett mezőgazdasági számlakönyvelés eredményei megerősítik, hogy a évivel öszszevetve, 2008-ban megfigyelhető volt a hozzáadott érték és a mezőgazdasági tevékenységből szarmazó jövedelmek tényleges mérséklődése. A mezőgazdasági tevékenységből szarmazó jövedelmek évi csökkenését az EU számos más tagállamában is tapasztalták, többek közt Németországban és Litvániában. A szóban forgó mérséklődés alapvető okának ugyanúgy, mint Lengyelországban a közvetett fogyasztás költségeinek, illetve többi értékelemének emelkedése tekinthető. A NÖVÉNYTERMELÉS ÉS A ME- ZŐGAZDASÁG VÁLOGATOTT PI- ACAI Gabona Gabona Burgonya Burgonya Cukorrépa A teljes betakarításra szánt vetésterület 2008-ban 11,6 millió hektárt tett ki, ami 175 ezer hektárral (1,5%- kal) több, mint az előző évben. Szintén az előző évhez viszonítva, a gabonák és a takarmánynövények művelési területeinek kivételével, csökkent az alapvető mezőgazdasági növénytermesztés vetésterülete. A gabonavetés növekedésében elsősorban a 2007-ben betakarításra került gabona magas árai működtek közre. Ennek következtében a gabonanövények (beleértve az alapvető gabonafajtákat, illetve a kukorica, a hajdlina, a köles és az egyéb gabonafélék keverékfajtáit) összes vetésterülete 8,6 millió hektárral növekedett és felülmúlta mind a tavalyi értékeket (2,9%-kal), mind a évekbeli átlagot (2,4%- kal). A évivel összehasonlítva 4,6%-kal nőtt a belterjes gabona (a búza, az árpa és a búza-rozs) vetésterülete, viszont 0,4%-kal csökkent a külterjes gabona (a rozs, a zab és a takarmánykeverékek) művelési területe. 7,4%-kal növekedett a takarmánynövények vetésterülete, mérséklődtek azonban a repce és a párló (3,2%-kal), a burgonya (3,6%-kal), a cukorrépa (24,2%-kal), valamint a szántóföldi zöldség (8,9%-kal) művelési területei ban a szántóföldi és a kertészeti növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok teljes száma 1897,6 ezret tett ki, azaz az agrárgazdaságok összességének 73,6-át, illetve a mezőgazdasági tevékenységet folytató Vetés strukturája 2000 és 2008-ban Repce Repce Takarmánynövények Zöldség Más Forrás: GUS, Mezőgazdaság 2009 Warszawa gazdaságok 79,4%-át képezte. A legtöbb gazdaság (1666,4 ezer, vagyis a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok 87,8%-a) gabonatermesztésben érdekelt. Az 1 gazdaságra jutó gabonavetés átlag területe 5,01 ha nagyságrendű volt. A burgonya vetésterületére vonatkozó korlátozások ellenére 1187,3 ezer gazdaság (azaz az összes vetésterülettel rendelkező gazdaságok 62,6%- a) továbbra is foglalkozott burgonyatermeléssel. Jóval alacsonyabb azonban azoknak a gazdaságoknak a száma, amelyek a cukorrépaművelésre irányulnak (66,9 ezer, vagyis az öszszes vetésterülettel rendelkező gazdaságok 3,5%-a), illetve a repce- és a párlótermesztéssel foglalkoznak (78,3 ezer, azaz az összes vetésterülettel rendelkező gazdaságok 4,1%- a). A 2008-ban fellépő agrár-klimatikus feltételek az ország túlnyomó részén kedveztek a növénytermelésnek évvel összevetve, az alapvető növények terméshozama és be- A mezőgazdaság teljes termelésének és árutermelésének növekedési dinamikája (% - folyó áron) Részletezés Előző év = = =100 Teljes termelés összesen 99,2 107,5 95,7 98,8 105,9 103,1 114,2 107,8 - növénytermesztés 94,3 116,7 88,1 94,8 108,9 106,8 108,2 110,2 - állattenyésztés 104,8 97,3 105,2 102,6 102,9 98,5 118,3 104,0 Árutermelés összesen 105,2 103,3 95,4 104,2 101,5 106,2 124,8 112,4 - növénytermesztés 101,1 112,2 87,0 103,7 99,3 111,3 122,9 114,6 - állattenyésztés 107,7 97,5 102,1 104,6 103,1 102,4 125,7 110,4 Árutermelés részesedése a teljes termelésből 64,9 66,3 67,7 70,5 64,4 67,9 x x Forrás: A mezőgazdaság 2008-ban. GUS.

9 Információ 2009/december takarítása növekvő tendenciát jelez, leszámítva az árpa, a zab, a burgonya és a cukorrépa kisebb mértékű betakarítási eredményeit. A évekbeli átlageredményekhez képest a növekedés észlelhető a növények többségének esetében is. A gabonapiac A gabona hazai kereslete évek óta ingadozó tendenciát mutat, a 26 és a 2004-ben elért rekordszintű 28 millió tonna határértékek között oszcillálva. A hazai gabonafogyasztás szintjének egyes gazdálkodási években tapasztalt változásai elsősorban a sertésállomány ciklikus ingadozására, valamint a növekvő baromfitermelésre vezethetők viszsza. A nemrég még stabilnak tekinthető étkezési célú gabona felhasználásának az értéke jelenleg kissé csökkenő tendenciát mutat. A gabonaszem ipari jellegű fogyasztása viszont szisztematikusan nő, jóllehet a fentinek a gabona teljes kihasználásából kitett részaránya továbbra is kisméretű. A vetéshez alkalmozott gabonaszem felhasználása változatlan szintű. A hazai gabonafogyasztás struktúrájában az állathizlalás foglal el domináns pozíciót. Évenként átlagosan millió tonna gabonát szánnak az állattakarmány készítésére, ezen belül 10,5 11,1 millió tonnát sertés számára, 3,0 3,5 millió tonnát pedig a baromfi etetésére. Az utóbbi években megfigyelhető a csökkenő tendencia a búza és a rozs takarmánytermelésre rendelt mennyiségét illetően, párhuzamosan azonban nő az erre a célra szánt kukorica és búza-rozs felhasználása ig a takarmány iránti kereslet emelkedni fog az utóbbi években tapasztalt tempónak megfelelően, aztán mérséklődni kezd év óta szüntelenül csökken a gabonanövények étkezési célú felhasználása, amely a legközelebbi időszakban hozzávetőlegesen 5,2 millió tonnás szintet fog elérni. A gabonafogyasztás mérséklődését az étkezési szokások módosulása, illetve a népesség csökkenő száma váltotta ki. Az EU-val való intengrációja előtt Lengyelországban a gabonakészítmények lisztben kifejezett fogyasztása fejenként 120 kg-ot tett ki és évek folyamán a fent említett fogyasztás következő értéket ért el: 117 kg/fő. Több mint egy évtized óta megfigyelhető a gabonafeldolgozás fokozatos növekedése a sörfőző és a szeszfőző iparban. A bio-üzemanyag piac vélt fejlődésével összefüggően várható a gabona ipari célú felhasználásában tapasztalt növekvő tendencia fennmaradása, illetve a hazai fogyasztásból kitett részarányának további emelkedése. Vélhető, hogy a közeli években a gabonabetakarítás elérheti a 28 millió tonnás szintet, a lengyel piacon pedig kínálati töblet fog jelentkezni a mérséklődő kereslettel szemben. A Mezőgazdasági és Élelmiszer-gazdasági Közgazdasági Intézet becslései szerint 2008/09. gazdálkodási évben a gabona és a gabonakészítmények kivitele 900,0 millió eurót tett ki, a behozatala azoban 700,0 millió eurót ért el, míg az előző évben megfelelően: 850,0 és 758,6 millió eurós szinten alakultak az export és import értékei. A vetőmagtermelési piac 2008-ban emelkedett az agrártermelők érdeklődése a minősített vetőmagok iránt évi vetéshez több, mint 139 ezer tonna gabona minősített vetőmagja került megvásárlásra az összes fajtából, ami 4,3%-os növekedést jelent az előző évihez képest. Csökkent azonban a burgonyadugványra irányuló vásárlói figyelem ban az agrártermelők hozzávetőlegesen 58 ezer tonna dugványt vettek meg, vagyis 0,2%-kal kevesebbet, mint az előző évben ban a mezőgazdasági növények vetőmagtermelésében a növekvő tendenciák domináltak. Az értékeléshez minősített gabona vetőmagok mennyisége 39,3%-kal emelkedett az előző évivel összevetve. A legnagyobb mértékű növekedés az őszi vetésű árpa (56,8%-kal), valamint a búza-rozs vetőmagtermelésénél volt megfigyelhető. A hüvelyes növények vetőmagjainak 7 esetében a kínálat 32,2%-kal nőtt. Ugyancsak magasabb lett a takarmányrépa és az olajos növények (azokon belül pedig az őszi vetésű repce) vetőmagtermelése. Kisebb mértékben emelkedett a kukoricaés a fűvetőmag kínálata ban a minősített vetőmagvas ültetvények területe 101,5 ezer ha volt, vagyis 17%-kal túlszárnyalta a évi szintet. 25,5%-kal növekedett a gabonamag termelőterülete, csökkent azonban a kukorica (24%-kal), a tavaszi vetésű repce (25%-kal), valamint az apró magvú pillangósnövények (18,7%-kal) vetőmagtermelése. A fű vetőmagterületeinek nagyságrendje mérséklődött (9%-kal). A Mezőgazdasági Növényfajták Országos Nyilvántartása 1227 fajtát tartalmaz, amelyeknek alig több, mint 50%-át hazai fajták teszik ki. Hasonló a hazai fajták részesedése a vetőmagterületek struktúrájában. A külföldi fajták dominálnak mind az őszi (70%), mind a tavaszi vetésű (83%) árpamag termelésében. Szintén magas a külföldi fajtájú rozs (41%) és az őszi vetésű búza (44% felett) magvainak részaránya. A külföldi fajták dugványainak a vetőmagtermelési piacból kivett része 60%. A GUS (Központi Statisztikai Hivatal) becslései szerint a 2007/2008 szezonjában a gabonavetőmag értékesítési átlagszintje 4,5%-kal növekedett az előző évihez képest. A legjelentősebb emelkedés az őszi vetésű gabonafajtáknál: az árpa (12,2%), a rozs (9,8%) és a búza (8,4%) esetében volt megfigyelhető. A zöldség és a gyümölcs termelése és piaca 2008-ban a szántóföldi zöldség művelőterülete 8,9%-kal mérséklődött a évihez képest, és közel 5%-kal maradt el a években tapasztalt átlagszinttől. A zöldség művelőterületének jelentős beszűkítése, valamint a betakarítása csökkenése befolyásolta a zöldségtermelés mértékét 2008-ban. A szántóföldi zöldség 4,4 millió tonnás betakarítása 11,2%-kal mérséklődött az előző évben tapasztalt roppantul magas hozamhoz képest ban

10 8 Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály a melegházi zöldség betakarítása 6,9%-kal növekedett a évihez képest, illetve 22,7%-kal nagyobb volt a évekbeli átlaghozamnál. A évi katasztrófálisan alacsony gyümölcshozammal szemben 2008-ban a gyümölcsök betakarítási eredményei rekord méretet öltöttek (3,3 millió tonnát). Eme kíváló teljesítmény elérésében a vegetációs időszakban fellépő kedvező agrármeteorológiai feltételek, továbbá a termelők által bevezetett és alkalmazott korszerű termelési módszerek mükődtek közre. A fán termő gyümölcsök hozamában a legnagyobb részaránnyal bír az alma (86,1%), illetve a meggy (7,1%), noha a kifejezetten növekvő tendencia leginkább az utóbbira jellemző mind a gyümölcsösök területe, mind a hozam és betakarítási eredmények vonatkozásában ban a meggy terméshozama és betakarítása elérte a évi eredmények csaknem kétszeresét és 54%-kal felülmúlta az években mért átlagszintet. Fán termő és bogyós gyümölcs ültetvények betakarítási eredményei (ezer tonna) Részletezés A zöldség- és a gyümölcspiaci szervezet Lengyelország az EU-val való intengrációjának pillanatától a hazai kertészeti szektor tartozik a közös zöldség és gyümölcspiaci szervezethez. A piaci szervezet alapvető elemét képezik az előzetesen elismert termelői csoportok, amelyek közvetítésével folyik be a szektorba az EU költségvetéséből származó pénzügyi támogatás. Lengyelországban június végén 139 zöldség és gyümölcs termelői csoport működött, azaz 53-mal több, mint az előző évben, valamint 8 termelői szervezet funkcionált. A termelői csoportok és szervezetek elsősorban a kertészeti termelésben specializálódó régiókban jönnek létre, vagyis a mazoviai (mazowieckie) vajdaságban (főleg az alma, a gomba, a zöldségfélék), a kujawsko-pomorskie vajdaságban (a paradicsom), a nagylengyelországi (wielkopolskie) vajdaságban (a zöldségfélék, a gomba, a paradicsom), valamint a lublini (lubelskie) vajdaságban (a puhahúsú gyümölcsök, az alma). A termelői csoportok és szervezetek számát tekintve a piac szervezettségi foka viszonylag magasnak minősíthető, mindennek ellenére a forgalomba hozott zöldség és gyümölcs értékének alapján bírálva a szóban forgó piac szervezettségi szintjét arra a következtetésre jutunk, hogy gyakorlatilag nem haladja meg a 7 8%-ot, így messze marad el az Európai Uniós piac szervezettségének 35 36%-os átlagszintjétől. A csoportok tevékenységének céljai közé tartozik a csoport, illetve a szervezet tagjai által termelt termékek kínálatának és értékesítésének koncentrálása, a termelés tervezése és annak a kereslethez történő igazítása, a termelési költségek csökkentése és a termékárak stabilizálása, továbbá a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő termesztési módszerek, termelési technológiák, valamint szennyvízkezelés és hulladékgazdálkodás promóciója. Közösségi támogatás egyes növényi piacok esetében évtől fogva megvalósításra került az EU kertészeti piacának Éves átlagban =100 =100 =100 Gyümölcs betakarítás ,8 118,7 226,7 összesen Fán termő gyümölcs betakarítás ,0 119,0 260,3 összesen ebben: Alma ,0 121,8 272,2 Körte ,4 92,4 235,5 Szilva ,6 100,0 215,1 Meggy ,3 114,1 187,0 Cseresznye ,8 95,3 205,0 Bokron termő és bogyós ültetvények ,6 116,4 128,3 gyümölcsei ebben: Földieper ,6 112,3 114,9 Málna ,0 160,8 146,4 Ribizli ,7 108,8 141,7 Egres ,7 72,7 114,3 Forrás: (Kis Statisztikai Évkönyv) Mały Rocznik Statystyczny GUS. szabályozására vonatkozó közösségi jogszabályok reformja, amely egyrészt megemelte a csoportok pénzügyi támogatását, másfelől viszont megszüntette néhány feldolgozásra szánt gyümölcs és zöldség termeléséhez nyújtott közvetlen támogatásokat, amelyeket területarányos támogatással helyettesítettek, fenntartva az átmeneti időszakban annak részbeni összekapcsolását a termeléssel. Lengyelország esetén a paradicsomhoz nyújtott támogatások teljes mértékben elszakadtak a termeléstől, ennélfogva 2008-tól a támogatás már kizárólag a hagyományos paradicsomtermelőket illeti meg a referencia évben (2005/2006) elért termelésük szintjétől függően. A feldolgozásra szánt földieper és málna termelőinek a közötti években pótlásképpen jár hektáronként 400 euró támogatás (a területküszöb Lengyelország részére - 48 ezer hektár). Ami a többi növénypiac támogatását érinti, megjegyzendő, hogy ban a dohánytermelők részesültek a pótlólagos támogatásban, mind a termeléssel kapcsolatos, mind a

11 Információ 2009/december termeléstől eltekintő formában. A 2008-ban folytatott termeléssel öszszefüggő támogatásának egészében tekintett összege 5,57 złotyt tett ki 1 kilogrammonként a Virginia típusú, I. osztályú anyag esetében, valamint 4,54 zł/kg volt a II., III. és IV. osztályú anyagnál. A termeléstől eltekintő támogatásokra összesen złotyt szántak, ebből złotyt fizettek a Virginia típusú dohány történelmi termelőinek, złotyt pedig rendeltek a II., III. és IV. osztályú dohány termelői részére. A len- és a kenderpiacon a támogatások a len-, illetve a kenderszalma szállá való feldolgozására korlátozódtak. A támogatás összege 160 euró/tonna volt a hosszú lenszálnál, illetve 90 euro/tonna a rövid lenszál és a kenderszál esetében. A száraztakarmány piacán azonban a feldolgozást kisegítő támogatás összege 33 eurót/tonnát tett ki. A fent említett piacokat megillető támogatások fizetési mechanizmusát a Mezőgazdasági Piaci Ügynökség (ARR) bonyolítja le. AZ ÁLLATTERMELÉS, VALAMINT A HÚS- ÉS A TEJPIAC Az állattermelés helyzete a mérséklődő sertés-, birka- és tyúkfélék-állomány, illetve a növekvő tendenciát jelző szarvasmarha-állomány hatása alatt alakult ban a szarvasmarha-állomány 98,4%-a, a sertésállomány 99,9%-a, a birkaállomány 95,4%-a, a lóállomány 98,1%-a, valamint baromfiállomány 99,9%-a tartozott a magánszektorhoz júniusában az étkezési tej előállítása céljából tartott tejtermelő tehénállomány a teljes tehénpopuláció 9 97,4%-át tette ki. A hústermelő, illetve a hústermelő fajtákkal keresztezett tehenek, amelyeket az úgynevezett szoptató dajkának szoktak alkalmazni, összesen 73,03 ezer darab volt, azaz a teljes tehénállomány 2,6%-a. A tehénállománnyal rendelkező lengyel egyéni gazdaságok esetén azok 44,4%-a átlagosan 1 darabot tartott, 18,7%-a - 2 darabot, 11,9%-a darabot, 10,4%-a 5 9 darabot, 9,1%- a darabot, 5,5%-a pedig legalább 20 darabos tehénállománnyal diszponált. Összehasonlítva 2007 júniusával, csökkent a 2 és 3 4 tehenet tartó gazdaságok hányada (megfelelően 1,1 és 0,9 százalékponttal), ugyanakkor növekedett az 1 darabot tartó (0,2 százalékponttal), a darabot tartó (0,4 százalékponttal), valamint 20 és ennél több darabat tartó gazdálkodó alanyok aránya Alapvető növények vetésterülete, terméshozama és betakarítása 2008-ban Termelési ágazat éves átlag = = =100 Gabonák összesen A 8796,0 8396,7 8352,9 8598,8 97,7 102,4 102,9 B 28,6 31,9 32,5 32,2 112,6 100,9 99,1 C 25189, , , ,3 109,8 103,3 101,9 Búza A 2576,8 2375,6 2112,0 2277,9 88,4 95,9 107,8 B 34,0 38,0 39,4 40,7 119,7 107,1 103,3 C 8772,0 9022,0 8317,3 9274,9 105,7 102,8 111,5 Rozs A 2275,4 1601,0 1316,2 1396,5 61,3 87,2 106,1 B 22,7 24,4 23,7 24,7 108,8 101,2 104,2 C 5160,0 3910,0 3125,6 3448,5 66,8 88,2 110,3 Árpa összesen A 1142,6 1053,0 1232,4 1206,6 105,6 114,6 97,9 B 29,9 31,7 32,5 30,0 100,3 94,6 92,3 C 3420,0 3337,0 4008,1 3619,4 105,8 108,5 90,3 Zab A 590,0 544,4 582,6 550,6 93,3 101,1 94,5 B 24,4 24,7 25,1 22,9 93,9 92,7 91,2 C 1437,5 1346,0 1462,3 1262,3 93,8 87,8 86,3 Gabonakeverék összesen A 663,4 1004,4 1260,2 1333,5 201,3 132,8 105,8 B 30,2 32,2 32,9 33,4 110,6 103,7 101,5 C 2006,0 3237,0 4147,1 4459,6 137,8 222,3 107,5 Burgonya A 1292,0 813,0 569,6 548,9 42,5 67,5 96,4 B 183,0 180,0 207,0 191,0 104,4 106,1 92,3 C 23620, , , ,0 44,3 71,66 88,7 Repce és parló A 409,6 479,4 796,8 771,1 188,3 160,8 96,8 B 20,7 24,6 26,7 27,3 131,9 111,0 102,2 C 846,7 1178,0 2129,9 2105,8 248,7 178,8 98,9 Cukorrépa A 395,4 298,0 247,4 187,5 47,4 62,9 75,8 B ,3 113,1 90,6 C 14920, , ,0 8715,1 58,4 71,2 68,7 A terület ezer ha, B terméshozam 1 ha-ra dt, C betakarítás ezer tonna Forrás: GUS: A mezőgazdaság 2008-ban. A növénytermesztés eredményei 2008-ban. (Kis Statisztikai Évkönyv) Mały Rocznik Statystyczny 2008.

12 10 Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály Szántóföldi zöldségfélék vetésterülete, terméshozama és betakarítása 2008-ban Zöldségfajta =100 Szántóföldi zöldségek összesen A 207,9 217,1 197,8 95,1 91,1 C ,2 88,8 Káposzta A 34,5 33,4 29,7 86,1 88,9 B ,3 102,0 C ,6 90,6 Karfiol A 10,9 10,8 10,5 96,3 97,6 B ,2 99,5 C 205, ,3 97,1 Hagyma A 33,1 34,4 30,2 91,2 87,7 B ,7 93,6 C ,1 82,2 Étkezési sárgarépa A 30,9 31,4 28,2 91,3 89,8 B ,3 97,0 C ,9 87,1 Cékla A 14,5 14,3 12,7 87,6 88,6 B ,8 96,9 C ,2 86,0 Uborka A 21,1 19,7 18,7 88,6 94,7 B 133, ,0 97,3 C ,1 92,8 Paradicsom A 13,0 13,5 12,2 93,8 91,0 B ,0 101,9 C ,4 92,8 Üvegházi zöldségek C ,7 106,9 A vetésterület. ezer ha, B 1 ha-ra eső terméshozam dt, C betakarítás ezer tonna. Forrás: A növénytermesztés eredményei 2007-ben. GUS =100 (1,4 százalékponttal). Az istállóknak az integrációra való felkészülés keretében történő uniós szanitárius és állatorvosi normákhoz való kötelező igazodása óta megfigyelhető az állattartás koncentrációja, ennek ellenére a tehenet tartó gazdaságok 75%-ában továbbra is csak 1 4 darab található. Ez elsősorban ebből a tényből fakad, hogy számos gazdaságban (azaz a tehénnel rendelkező gazdaságok 44,2%-ában) csupán 1 termelő tehén lelhető, amely kizárólag a gazdaság önellátását szolgálja. Az egyéni gazdaságokban tartott tehenek egész állományának a 9,2%- Haszonállatok között / (júniusi adatok szerint) Részletezés ezer darab Szarvasmarha 7305,6 6082,6 5606,4 5696,2 5756,7 ebben: tehén 3578,9 3097,5 2823,8 2786,7 2806,5 sertésállomány 20417, , , , ,3 ebben: koca 1875,2 1577,4 1856,4 1767,4 1366,8 Birka 713,2 361,6 300,8 331,9 323,6 Tyúkfélék Ló 835,8 549,7 307,0 329,2 325,3 100 ha mezőgazdaságilag művelt területre eső darabszám Szarvasmarha 39,2 33,0 35,1 35,2 35,6 ebben: tehén 19,2 16,8 17,7 17,2 17,4 Sertésállomány 109,6 93,0 118,3 112,1 95,5 ebben: koca 10,1 8,6 11,6 10,9 8,5 Birka 3,8 2,0 1,9 1,9 1,7 Tyúkfélék ,0 707,0 Ló 3,4 3,0 2,0 2,0 a az 1 tehénnel rendelkező gazdaságokban (2007-ben - 10,2%-a), a 7,7%-a a 2 tehenet tartó gazdaságokban (előző évben - 9,1%-a), a 8,4%-a pedig a 3 4 tehenet birtokoló gazdaságokban volt található (az előző évben - 10,1%-a). A fent említett állomány túlnyomó része, azaz 74,7%-a a legalább 5 tehénnel rendelkező gazdaságokban koncentrálódott (az előző évben - 70,6%-a). Az egyéni gazdaságokban tartott sertés egész állományának az 5,6%- a az 1-10 darabbal rendelkező gazdaságokban, a 84,1%-a pedig a legalább 20 darab sertést tartó gazdaságokban volt található (2007-ben - 85,5%-a). A baromfiállományban a tyúkfélék dominálnak, ezek adják az összes baromfi 88,5%-át, a liba 2,7%-át, a pulyka 5,3%-át, a kacsa és az egyéb baromfi azonban 3,5%-át képezi a teljes baromfiállománynak. A lovak állományában rendszeresen csökken a hidegvérűek aránya, nö-

13 Információ 2009/december vekszik azonban a melegvérűek százaléka, ami a lovaglás térfoglalásával függ össze. Az állattermelés alakulására ban befolyást gyakorolt a sertésállománynak a kedvezőtlen árrelákciókkal kapcsolódó részleges visszaszorítása. A sertésállomány július végén 425,3 ezer darabot tett ki, vagyis 2703,2 ezer darabbal (14,9%-kal) kisebbnek bizonyult az előző évihez képest. A sertésciklus csökkenő fázisának igazolásául szolgálhat a malacok alacsony árszintje az ebben a korosztályban lévő sertések csekély száma ellenére júniusában a szarvasmarha-állomány 5 756,7 ezer darabot tett ki, azaz 1,1%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A szarvasmarha-állomány növekedő tendenciája részben a borjú iránti exportkereslet csökkenéséből adódott. Lengyelország részesedése az európai országok állatvágásból származó hústermeléséből 2007-ben 7,1% volt az EU-ban elért 8,7%-kal szemben, ami a 7. helyre álította Lengyelországot. A világ állatvágásból származó hústermeléséből kivett 1,3%-os részénél fogva, 2007-ben Lengyelország a 14. helyre került, vagyis 2 helylyel javította a pozícióját a 2000-ben elfoglalt helyével összehasonlítva. A tehéntej európai termelésében Lengyelország a 6. helyet foglalja el a 5,8%-os részesedésével. Az EU-27 országainak tejtermeléséből Lengyelország 8,2%-os részét veszi ki. A világ tejtermelésében való 2,3%- os részesedése a 10. helyre állítja Lengyelországot (1 hellyel javult az ország pozíciója a 2000-ban foglalt helyével összevetve). A húspiac 2008-ban a három alapvető vágóállatfajta termelése vágótömegben mérve ezer tonna volt, vagyis 5%-kal csökkent az előző évihez képest. A vágóbaromfi és a vágómarha termelése azonban növekvő tendenciát mutatott (megfelelően 4 és 2%-kal) a 11%-os mérséklődést tapasztaló vágósertés termelésével ellentétben. A sertéshús termelésének a csökkenése a 2006-tól kezdve fokozatosan mérséklődő sertésállomány szintjére, valamint a termelés kifizetődöttségének a viszszaesésére vezethető vissza második felévében elkezdődött a sertéstenyésztés gazdasági feltételeinek javulása. Jelentős mértékben emelkedtek a sertés felvásárlási árai, ugyanakkor mérséklődtek a gabona és a takarmányok piactéri árai. A rendkívül alacsony kínálat, valamint a złoty-depreciáció következtetében decemberében a sertés árai elérték a rekordszintet, jóval emelve a sertéstermelés kifizetődöttségét, mindennek köszönhetően a következő időszakokban növekvő tendencia rajzolódott ki a sertéstenyésztést illetően. Néhány éve folyamatosan nő a marhaállomány, amely 2008-ban 2,9%-kal emelkedett az előző évihez képest, 7%-kal pedig növekedett a decemberéhez viszonyítva. Lengyelországnak az EU-hoz való csatlakozásától fogva a marhaállomány szintje változatlanul emelkedő tendenciát mutat az állattenyésztés gazdasági feltételeinek radikális javulásával össszefüggően. A vágómarhatermelés 2008-ban 2,4%-kal nőtt, ergo hasonló volt a évi emelkedés mértékéhez. A sertéshús fogyasztása (41,5 kg/fő) 2008-ban 5%-kal csökkent az előző évivel összevetve (43,6 kg/fő). A szóban forgó mérséklődés foka 50%-kal kisebbnek bizonyult, mint az kikövetkeztethető volt a hazai sertéshústermelés helyzetéből, mivel a hús hiányát pótolta a 100 ezer tonnás importáru. A marhahús fogyasztása az előző évi szinten maradt fenn (3,9 kg/fő). A termelési fölösleg exportálásra került, ennélfova a kivitel mértéke emelkedett a évi 202 ezer tonnás szinttől a 2008-ban jegyzett 216 ezer tonnára. A kismértékű árcsökkenés ellenére a baromfihús fogyasztása 2008-ban alig növekedett (0,3 kg-mal /fő), így a termelési fölösleg összesége exportálásra került ban a Mezőgazdasági Piaci Ügynökség (ARR) segítette a vöröshústermelőket a sertéshús magántárolásához rendelt támogatásokkal, valamint a marha- és a sertéshús kiviteléhez nyújtott viszszafizetéssel ban a vállalkozók összesen 9,2 millió zł dotációban részesültek a sertéshús tárolásáért. A nyers (friss, előhűtött, mélyhűtött) sertéshús exportjához nyújtott támogatások kiterjedtek mind az Az alapvető állattenyésztési termelés adatai közötti években 2008 Részletezés =100 éves átlag =100 =100 Vágóállat termelés ezer tonna élősúlyban ,1 ebben: szarvasmarha (borjú nélkül) ,5 sertésállomány ,5 baromfi ,4 Vágás utáni meleg súlyú tőkehúsra ,3 átszámítva tehéntej M.liter ,7 Tyúktojás M. db ,4 Állatok hozamai (átlagos éves hozam 1 darabra) Tejhozam 1 tehéntől liter ,4 Tojástermelés 1 tojótól ezer db ,5 Forrás: Mały Rocznik Statystyczny 2008(Kis Statisztikai Évkönyv 2008). GUS, A mezőgazdaság 2008-ban. GUS

14 12 Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály egész, mind a félbe vágott, mind a feldarabolt és további feldolgozásra előkészített sertéstetemekre. Eme támogatási mechanizmust a sertéshús-piac nehéz helyzetére való tekintettel indította el az ARR, amely 2008-ban 72,5 millió złotyt fizetett ki a szóban forgó refundáció címen a 70,3 ezer tonna sertéshús után. A támogatás állandó elemét képezik a sertéshús-készítmények kiviteléhez nyújtott visszafizetések. A fent említett árukészlet okmányokkal bizonyított 10,5 ezer tonnás exportjáért az ARR 10,6 millió zł dotációt fizetett ki. A marhahús-piac stabil helyzetéből kifolyólag a támogatás kiterjedési köre 2006-óta nem változott meg és továbbra is korlátozódik az export elősegítésére. A támogatás megilleti a tenyészmarha nöstényeinek, valamint nyers és feldolgozott hús válogatott szortimentjének kivitelét. A marhahús-piacot érintő exporttámogatások összesége 2008-ban 9,1 millió złotyt tett ki. A tejpiac A tejkvóták bevezetése Lengyelországban a tejszállítók számának fokozatos visszaszorítását eredményezte, ami elsősorban azzal függ össze, hogy a kis létszámú tejtermelő tehénállománnyal rendelkező gazdaságok, amelyeknél a beruházási intézkedések vállalása gazdaságilag indokolatlan, abbahagyják az ebben a termelési ágban folytatott tevékenységüket. Ennélfogva megfigyelhető a tejtermelés koncentrálási és szakosítási folyamata, amely hozzájárul az egyes tejtermelő gazdaságok versenyképességének javításához. Ezt a folyamatot kiegészítésül erősítik az uniós pénzalapból származó támogatások a gazdaságok modernizálását szolgáló beruházási intézkedések finanszírozására. A fent említett változások következtében növekszik a nagyobb termelésszintű gazdaságok száma, valamint javul a tejtermelés árufajtáinak a választéka. Mindennek köszönhetően a tejkvóták-rendszer keretében Lengyelország részére megállapított hazai tejkvóta csaknem teljes egészében felhasználásra kerül. A 2008/2009 kvótaévben hozzávetőlegesen 9,32 milliárd kg tejet vásároltak fel, ami azt jelenti, hogy a 2008/2009 kvótaév zárása után a nagykereskedelmi szállítóknak járó kvóták felhasznaltsági foka kb. 99%-ot tett ki. A március végén gyűjtött adatok szerint abban az időszakban 292 felvásárlási egység foglalkozott a tej felvásárlásával, ezenbelül 240 egység a tej feldolgozási tevékenységet is folytatott. A felvásárlási egységek száma fokozatosan csökken /2005 kvótaév óta közel 20%-kal mérséklődött. Ugyancsak módosul a felvásárolt tej feldolgozási struktúrája. Rendszeresen emelkedik az érlelődő sajtfajták, a tejitalok (ezen belül pedig különféle joghurtfajták), illetve a teljes tejpor termelése és értékesítése. A vaj és a soványított tejpor termelésszintje azonban alig változik meg. A tej fogyasztása (beleértve a tejtermékek készítéséhez használt tejet, leszámítva viszont a vajjá feldolgozott tejet) fejenként 178 litert tesz ki. A tejkészítmények fogyasztásának struktúrájában stabil szinten marad fenn az érlelődő sajtfajták, a túró és a tejitalok fogyasztása. Fokozatosan csökken azonban a vaj fogyasztása. Az Európai Uniós Közös Agrárpolitika keretében a lengyel tejipari szektor tartozik a közös tej és a tejkészítmények piacát formáló szervezethez. A szervezet alapját képezi a tej és a tejkészítmények termelésének és értékesítésének limitálása, valamint az árak stabilizálása érdekében indított beavatkozásokra való jogosultsága. A tejtermelés limitálása alatt értendő a minden tagállamnak kiszabott hazai tejkvóta, amely az adott kvótaévben (azaz az adott naptári év április 1-től a következő év március 31-ig) meghatározza a tejnek forgalomba hozható maximális mennyiségét. Ennek a mennyiségnek túllépése büntető díj kiszabását vonja maga után, amelyet a tagállam köteles maradéktalanul kifizetni. 2008/2009 kvótaévben Lengyelország rendelkezett kg nagyságrendű hazai kvótával, ezen belül kg a szállítható, kg pedig a közvetlenül értékesíthető tej maximális mennyiségét jelentette. Lengyelország a fent említett kvótákat nem lépte túl. A tej és a tejkészítmények piacán indítható beavatkozások terjedési köre közvetlenül adódik az erre vonatkozó EU törvényeiből. Megjegyzendő, hogy az kötelező mechanizmusok mellett a mechanizmusok bizonyos része fakultatív jellegű, azaz az indításuk a tejpiaci helyzettől függ. Kötelező a vaj és a soványított tejpor intervenciós felvásárlása, valamint a közoktatási intézményekben történő vaj magántárolásához, illetve tej és tejkészítmények fogyasztásához nyújtott támogatások. A többi alkalmazható mechanizmusok, azaz a kazein és a kazeinátok előállításához, illetve az állattáp készítéséhez szánt soványított tejporhoz fizetett támogatások, valamint a tejkészítmények után járó kiviteli refundációk indításáról szóló döntést az Európai Bizottság hozza a tejpiaci árhelyzet figyelembevételével. Az EU-hoz való akcessziója óta működik Lengyelországban A tej és tejkészítmények közoktatási intézményekben történő fogyasztásához fizetett támogatások mechanizmusa, amelynek megvalósítása a Mezőgazdasági Piaci Ügynökség feladatai közé tartozik. A gyermekekhez, illetve a fiatalokhoz címzett program az óvodákban, az általános iskolákban, a gimnáziumokban és a középfokú oktatási intézményekben realizálódik. A célja a mindennapi tej és tejkészítmények óvodákba és iskolákba való szállításával megvalósuló egészséges étkezési szokások és egészséges életmód promociója, valamint a túlzott elhízás visszaszorítása a gyermekek és az ifjúság körében. A program három független forrásból kerül finanszírozására, vagyis: az EU költségvetéséből származó pénzügyi eszközökből, a 2006-tól kezdve bevezetett az iskolák és az óvodák részére a Tejipar Promociós Pénzalapból (kiegészítő finanszírozás keretében) az állami költségvetésből (hazai pénzügyi támogatásból az

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Mezőgazdaság számokban

Mezőgazdaság számokban Mezőgazdaság számokban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei információk a 1 11. oldalon A mezőgazdaság teljesítménye % 18 16 14 12 1 8 A mezőgazdaság bruttó termelése (2=1%) 6 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről

Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Iktatószám: 06-7918-10/2009. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Az anyagot készítette: Lakosságszolgálati

Részletesebben

A fogyasztói árak alakulása 2011-ben

A fogyasztói árak alakulása 2011-ben Központi Statisztikai Hivatal A fogyasztói árak alakulása 2011-ben 2012. március Tartalom Bevezető...2 Európai uniós kitekintés...3 A fogyasztói árak alakulása 2011-ben Magyarországon...4 Maginfláció...7

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

FHB Termőföldindex 2000 100,02014

FHB Termőföldindex 2000 100,02014 év Index értéke FHB Termőföldindex 2000 100,02014 2001 101,3 2002 121,0 2003 138,4 2004 140,8 2005 147,3 2006 153,2 2007 158,0 2008 176,6 2009 191,1 2010 192,1 2011 202,3 2012 229,0 2013 Q3 255,6 FHB Termőföldindex

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.13. COM(2014) 354 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ÉS A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA

MAGYARORSZÁG ÉS A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA MAGYARORSZÁG ÉS A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA Egy kis ismétlés Római Szerződés: már tudjuk Közösségi szintű támogatáspolitika először ártámogatás következmények (már tudjuk) Reformok: 1992, 1999 (Agenda 2000),

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

Mezőgazdaság meghatározó szerepben

Mezőgazdaság meghatározó szerepben Mezőgazdaság meghatározó szerepben. 11. 28. Szilágyi Péter Coface Hungary Magyar mezőgazdaság főbb jellemzői Termőterületek földrajzi adottságai (talaj, éghajlat, domborzat) kedvezőek Az ország területének

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

B/8386. számú JELENTÉS. az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről. I-II. kötet. I. kötet

B/8386. számú JELENTÉS. az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről. I-II. kötet. I. kötet MAGYARORSZÁG KORMÁNYA B/8386. számú JELENTÉS az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről I-II. kötet I. kötet Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest, 2016. január Tartalom Bevezetés...

Részletesebben

/2015. szeptember 7./

/2015. szeptember 7./ /2015. szeptember 7./ I. FELVÁSÁRLÁS Tejfelvásárlás az Európai Unióban Az EU tejfelvásárlása 2015. első negyedévében elmaradt a 2014. évi szinttől, a kvótarendszer április elsejei eltörlését követően azonban

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25.

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25. ELŐTERJESZTÉS a HOVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére 2010. május 25. M E G H Í V Ó Tisztelt Küldött! A "HOVÉD" Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 2010. május 25-én 10 00 órakor tartandó

Részletesebben

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek

Részletesebben

1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI

1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI 1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI 1/1. ALCÍM: TÁRSASÁGI ADÓ A 2008. évi költségvetési előirányzat a társasági adó címén 530,6 milliárd forint bevétellel számolt. Az előirányzattal szemben

Részletesebben

XVI. évfolyam, 22. szám, 2013. Agrárpiaci Jelentések GABONA ÉS IPARI NÖVÉNYEK

XVI. évfolyam, 22. szám, 2013. Agrárpiaci Jelentések GABONA ÉS IPARI NÖVÉNYEK XVI. évfolyam, 22. szám, 2013 Agrárpiaci Jelentések GABONA ÉS IPARI NÖVÉNYEK Gabona és Ipari Növények Gabona és Ipari Növények XVI. évfolyam, 22. szám, 2013 Megjelenik kéthetente november 20. Felelős szerkesztő

Részletesebben

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE Összefoglalás KUKOVICS SÁNDOR JÁVOR ANDRÁS Az EU juh és kecskehús termelése gyakorlatilag a 2007-es utolsó csatlakozás óta folyamatosan csökken

Részletesebben

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban Mezőgazdaság Az Osztrák Magyar Monarchia szétesése, majd a történelmi magyar államterület felosztása után az 1920-ban rögzített, új nemzetközi határ szétszabdalta a több évszázados regionális gazdasági

Részletesebben

338 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 1993.7.27. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA

338 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 1993.7.27. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA 338 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 31993R2019 1993.7.27. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA L 184/1 A TANÁCS 2019/93/EGK RENDELETE (1993. július 19.) az egyes mezőgazdasági termékek vonatkozásában

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető... 2 Mezőgazdaság... 2 Ipar... 3 Beruházás... 5 Építőipar... 6 Lakásépítés... 7 Turizmus...

Részletesebben

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015.

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015. Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015 Budapest 2015. szeptember A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kiskérődző és Juhtenyésztési Alosztály

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 4.7.2008 COM(2008) 406 végleges A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK a harmadik országok Közösséggel szembeni kereskedelmi védelmi

Részletesebben

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A hazai szántóföldi növénytermelés vetésszerkezete viszonylag egységes képet mutat az elmúlt években. A KSH 2 adatai szerint a vetésterület több mint

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

Egészségügyi monitor. 2015. február

Egészségügyi monitor. 2015. február Egészségügyi monitor 2015. február Századvég Gazdaságkutató Zrt. A tanulmányt Sipos Júlia szerkesztette. A felhasznált adatbázisok 2015. február 5-én zárultak le. Tartalom Vezetői összefoglaló... 1 Az

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

2014. május HÚS ZÖLDSÉG KÜLKERESKEDELEM MŰTRÁGYA GYÜMÖLCS TEJ

2014. május HÚS ZÖLDSÉG KÜLKERESKEDELEM MŰTRÁGYA GYÜMÖLCS TEJ 2014. május HÚS MŰTRÁGYA ZÖLDSÉG KÜLKERESKEDELEM GABONA GYÜMÖLCS GÉPFORGALOM TEJ Agrárpiaci Információk 2014. május Szerkesztette Stummer Ildikó Vágó Szabolcs Kiadó Agrárgazdasági Kutató Intézet H-1093

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

3. Hírlevél TERMÉNY ÁRFIGYELŐ 2008-05-28

3. Hírlevél TERMÉNY ÁRFIGYELŐ 2008-05-28 Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t- online.hu www.zoldforras.hu 3. Hírlevél TERMÉNY

Részletesebben

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 2003. ÉVBEN A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán a kedvezőtlenre fordult külső feltételek és a belső felhasználás

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 nyomdai ISBN-10: 963-235-065-0

Részletesebben

A Nyugdíjbiztosítási Alap 2012. évi költségvetésének teljesítése (munkaanyag)

A Nyugdíjbiztosítási Alap 2012. évi költségvetésének teljesítése (munkaanyag) MELLÉKLETEK III/2 A. számú melléklet A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésének teljesítése (munkaanyag) ezer Ft-ban Cím Alcím cím csop. Jog- Jog- Előir. Kiemelt cím csop. előir. LXXI. FEJEZET Kiemelt

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

AGRÁRGAZDASÁGI STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV 2007

AGRÁRGAZDASÁGI STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV 2007 AGRÁRGAZDASÁGI KUTATÓ INTÉZET KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL AGRÁRGAZDASÁGI STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV 2007 Budapest, 2008 Kiadja: az Agrárgazdasági Kutató Intézet Főigazgató: Dr. Udovecz Gábor valamint a Központi

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

LIGA Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája H-1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A +36 1 321-5262; : www.liganet.hu : info@liganet.

LIGA Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája H-1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A +36 1 321-5262; : www.liganet.hu : info@liganet. LIGA HÍRLEVÉL Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 2014. november Gépipari Ágazati Párbeszéd Bizottság A gépipar árbevételeinek 90 százaléka exportból származik A nagy hagyományokkal rendelkező

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

XVII. évfolyam, 17. szám, 2013. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR

XVII. évfolyam, 17. szám, 2013. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR XVII. évfolyam, 17. szám, 2013 Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR Zöldség, Gyümölcs és Bor Zöldség, Gyümölcs és Bor XVII. évfolyam, 17. szám, 2013 Megjelenik kéthetente 2013. szeptember 10.

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus. Kiss Judit

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus. Kiss Judit MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus Kiss Judit AGRÁRKERESKEDELMÜNK A CEFTA-VAL Habár az agrárgazdaság súlya csökkenő tendenciát mutat a magyar kivitelben, az elkövetkezendő

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés 2015. december Századvég Gazdaságkutató Zrt. A jelentést Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető szerkesztette. A jelentés

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben

XVIII. évfolyam, 14. szám, 2014. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR

XVIII. évfolyam, 14. szám, 2014. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR XVIII. évfolyam, 14. szám, 2014 Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR Zöldség, Gyümölcs és Bor Zöldség, Gyümölcs és Bor XVIII. évfolyam, 14. szám, 2014 Megjelenik kéthetente július 29. Felelős

Részletesebben

2013/2301 - Uniós pályázati lehetőség

2013/2301 - Uniós pályázati lehetőség 2013/2301 - Uniós pályázati lehetőség Új pályázatot hirdetett meg az Európai Unió: a kiírást elsősorban az iparpolitikai innovációban érdekelteknek és érintetteknek érdemes böngészniük. Az iparpolitikai

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Az elnök-vezérigazgató üzenete

Az elnök-vezérigazgató üzenete Az elnök-vezérigazgató üzenete T i s z t e lt R é s z v é n y e s e k! Elmúlt évi köszöntőmben azzal indítottam, hogy a 2013-as év nehéz lesz. Igazam lett, de ennek egyáltalán nem örülök. Öt évvel a globális

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára

Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára 2006. október 1. 2006. december 31. első negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Nyrt.

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Vezetõ: Neményi Judit Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága A kiadványt szerkesztette,

Részletesebben

A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG

A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG 1. A kormányzat gazdaságpolitikája 1.1. Gazdaságpolitikai célok, cselekvési irányok A gazdasági egyensúly javításának

Részletesebben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2015. január végi helyzetéről 2015. február * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség Ungarischer Verband der Forst- und Holzwirtschaft / Hungarian Federation of Forestry and Wood Industries H-112 Budapest, Kuny Domokos utca 13-15. Tel: (1) 355-65-39,

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR

DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR 2004 KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Ökonómiai és Szervezési Intézet Vállalatgazdasági Tanszék Doktori Iskola vezetője: DR. SZÉLES GYULA MTA doktora

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

A vetőmagágazatot érintő aktuális kérdések

A vetőmagágazatot érintő aktuális kérdések A vetőmagágazatot érintő aktuális kérdések Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Martonvásár, 2015. október 28. Helyzetkép A szaporítóanyag termőterület

Részletesebben

voneki.eva@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet, tudományos munkatárs 2 Szent István Egyetem, adjunktus

voneki.eva@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet, tudományos munkatárs 2 Szent István Egyetem, adjunktus Vőneki Éva 1 Vásáry Miklós 2 A magyar tejágazat külpiaci sajátossága Vizsgálatok a tejkvóta kivezetéssel kapcsolatban External trade particularities of the Hungarian milk sector Analysis according phasing

Részletesebben

J/3359. B E S Z Á M O L Ó

J/3359. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/3359. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2006. január

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2015. december végi helyzetéről 2016. január * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben