TANULMÁNYOK CSÖNG RÁD MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V.

TANULMÁNYOK CSÖNG RÁD MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V.

TANULMÁNYOK CSONGRÁD MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL v. SZEGED 1981

TANULMÁNYOK CSONGRÁD MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL Szerkesztő bizottság Barna László, Barta László, Blazovich László, Gaál Endre, Tamasi Mihály Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ Lektorálta: G yimesi Sándor K abos Ernő Serfőző Lajos Szabó F erenc Urbán Aladár Műszaki szerkesztő: GAÁL ENDRE ISSN 0133 414X Blazovich László, 1981 Kiadja a Csongrád megyei Levéltár

BART A LÁSZLÓ AZ 1828. ÉVI ORSZÁGOS ÖSSZEÍRÁS CSONGRÁD VÁRMEGYÉBEN Az országos összeírás Az 1828. évi országos összeírás (Regnicolaris Conscriptio) célja az volt, hogy számbavegye a Magyarország (Erdély nélkül) adóalapját képező jövedelmeket. Végrehajtására akkor került sor, amikor a feudalizmus válságjelei már szembetűnően mutatkoztak, de magának az összeírásnak az előzményei messzebbre nyúlnak vissza.1 Az adózók az állandó hadsereg fenntartásához szükséges hadiadót (contributio) és hadisegélyt (subsidium) fizették. Az évi adóösszeget vagy az országgyűlés vagy a Helytartótanács osztotta fel a törvényhatóságok (vármegyék, kerületek, szabad királyi városok) között. Az adókivetés alapja az adóköteles telek (porta) volt, s az adót úgy számították ki, hogy az országra kivetett adót elosztották az országban levő porták számával, a hányadost megszorozták a törvényhatóságban fekvő portákéval: ezt kellett behajtania a törvényhatóságnak. A 18. század folyamán a telki állomány változott. A század végére szükségessé vált az 1767. évi úrbéri rendelet végrehajtása nyomán kialakult új helyzetet számbavenni, ezért az 1791:67. törvénycikk szerint megalakult bizottságok egyik feladata lett az országos összeírás előkészítése. Az 1802. évi országgyűlésen elfogadták a végrehajtási utasítást (Instructio) és az űrlapmintát. A francia háborúk és az abszolút kormányzás egyéb gondjai miatt csak az 1825 27. évi országgyűlés rendelete el a végrehajtását (1827:7. te.). Ennek értelmében az országos összeírást a legközelebbi országgyűlésre (1830) kell elkészíteni. Lebonyolításának legfőbb irányítója József nádor (palatínus). Munkájában az Országos Bizottság (Regnicolaris Deputatio) segíti. Ennek alá vannak rendelve a saját kebeléből alakult Országos Albizottságok (Regnicolaris Sub-Deputatio). Az összeírást a törvényhatóságok (jurisdictio) hajtják végre összeíró biztosok által. Az országgyűlés után a törvényhatóságok közgyűlést hívnak össze, és ezen megválasztják az összeíró biztosokat: két biztost a belső, kettőt pedig egy másik törvényhatóság területén végrehajtandó összeírásra. (A második biztos az elsőnek a helyettesítője annak akadályoztatásakor.) Az összeíró bizottság tagjai: a törvényhatóság belső biztosa (conscriptor intraneus), egy másik törvényhatóság külső biztosa (conscriptor extraneus), az illető járás szolgabírája (judlium) ha megyéről van szó és a járás esküdtje (jurassor). Munkájukat 1828. április 14-én 1 Az országos összeírás történetének és módszereinek összefoglalásában Bottló BÉLÁnak Az 1828. évi országos összeírás c. tanulmányát használtam fel. (Megjelent A történeti statisztika forrásai c. kötetben, a Közgazdasági és Jogi Kiadónál. Bp. 1957. Szerkesztette K ovacsics József.) Az összeírás módszerének követésében nélkülözhetetlen munka, elemzi az összeírás történelmi forrásértékét, és felhasználásához is hasznos tanácsokat ad. Hasonlóan alapvető műnek számít H. P álfy Ilona három cikke Székesfehérvárról, Veszprémről, ill. Szombathelyről a Magyar Statisztikai Szemle 1936 37. évi számaiban. 5

kezdik el, és folyamatosan végzik, amíg be nem fejezik. Közvetlenül a nádornak vannak alárendelve, és kéthavonként jelentést tesznek neki a törvényhatóság közvetítésével. Kétségeiket felterjesztik, s problémáikat a nádor utasítása szerint oldják meg. Működésük során szoros kapcsolatban vannak a törvényhatósággal. Az összeíráskor a bizottságon kívül jelen van még a földesúr vagy megbízottja, a helység bírája (judex), jegyzője (nótárius), egy esküdtje (juratus), egy tehetős, egy közepes vagyonú, egy szegény jobbágya (colonus), egy zsellérje (inquilinus) és egy házatlan zsellérje (subinquilinus). Ha a helység több kerületre (sectio) vagy tizedre (decima) oszlik, az összeírásban a kerület választott képviselői (electi) is részt vesznek. A fölsoroltak mind esküt tesznek, majd a házak sorrendjében elkezdik és folytatják az összeírást. Az elkészült összeírásokat és a bizottság jelentéseit a törvényhatóság tárgyalja meg, és észrevételeit mellékelve fölküldi a nádornak. A nádor az Országos Bizottságnak adja át fölülvizsgálatra, ez a részletes vizsgálatot valamelyik Albizottságra bízza, amelynek előadói részletes véleményt írnak róluk. Ezek az észrevételek a szolgálati utat visszafelé járva végig újra a törvényhatóságokhoz kerülnek vissza. A törvényhatóság összeíró bizottsága elvégzi a szükséges javításokat, és a kijavított és letisztázott táblázatok végül elnyerik a nádor jóváhagyását.2 Ennek a bonyolult, de logikus mechanizmusnak a fölvázolása szükséges az összeírás tartalmának a megértéséhez is, ezért úgy érzem nem mellőzhetjük. Az összeírás elveit tartalmazó Instructio és a magyarázatul kidolgozott útmutató (Inviatio)3 szerint az összeíró biztosok nyomtatott űrlapokra vették föl az adózók adatait. A táblás űrlapnak 14 rovata van. (Ezek ismertetésében mellőzzük azokat a részleteket, amelyek Csongrád megyére nem vonatkoznak. Szeged szabad királyi város volt, nem tartozott a megyéhez.) A Csongrád megyei összeírás Csongrád vármegyében 1827-ben próbaösszeírást tartottak.4 A nádori észrevételek5 birtokában az 1828. január 10-én tartott megyei közgyűlés megválasztotta külső összeírónak Esztergom megyébe Klauzál Gábor táblabírót, s tudomásul vette, hogy a Komárom megyei Ordody Bálint táblabíró lesz itt működő külső biztos.6 (Az összeírást azonban már nem ő kezdte el, még csak nem is a helyettese, hanem Kürthy Alajos Komárom megyei jegyző.) Belső biztostársa Nagy Ferenc megyei tiszti főügyész és táblabíró lett. A vármegyében 35 helységet írtak össze. 3 mezővárost (oppidum Csongrád, Hódmezővásárhely, Szentes); 6 községet (possessio Algyő, Horgos, Kistelek, M indszent, Szegvár, Tápé); 26 pusztát (praedium Ányás, Baks, Bánomhegy, Belsődóc, Berk, Buzgány, Buzsák, Csany, Dongér, Ellés, Fehértó, Felgyő, Felsőszentgyörgy, 2 A Csongrád megyei Levéltár Szentesi Fióklevéltára a továbbiakban CsmL (SzF) egyike annak a 12 megyei levéltárnak, ahol a teljes táblázatos anyag megmaradt. Megtalálható: IV. A 12. Csongrád vármegye adószedőjének iratai 1714 1848, b) Regnicolaris Conscriptio 1828: 1 72. kötet. A teljes táblázatos anyag latin nyelvű, ezért adjuk tájékoztatóul az összeíró biztosok által használt kifejezéseket. 5 A pontos, de hosszú latin címek az említett BoTTLÓ-tanulmány 4. lábjegyzetében vannak. 4 Táblázatos anyaga hiányzik. 5 CsmL (SzF) IV. A 3. Csongrád vármegye nemesi közgyűlésének iratai 1790 1848, a) 36. Közgyűlési jegyzőkönyv 1828: 197. sz. 8 Uo. 207. sz. 6

Hantháza vagy Külsődóc, Homok, Kenderes, Kovászd, Mártély, Pusztaszer, Sámson, Sasülés, Síróhegy, Sövényháza, Szentgyörgy, Szentpéter és Tés). Az összeírás 1828. április 16-án kezdődött, s a biztosok az 1829. január 12-én tartott megyei közgyűlésen jelentették be, hogy munkájukat befejezték.7 Ez azonban még nem jelentette az összeírás végét, mert a közben fölmerült vitás kérdésekre meg kellett várni a nádor válaszát, utána kellett járni a nádori észrevételeknek, ha pl. a dikális (rovásos) adóösszeírásokhoz képest eltérés mutatkozott, vagy ha a biztosok tévedtek a számolásban. Az utómunkálatokra a megye belső biztosokat nevezett ki Nagy Ferenc és Klauzál Gábor személyében, ők 1832-re végezték el a szükséges igazításokat.8 Az összeírás itt feldolgozott dokumentumaiban már a kijavított számok találhatók. A Csongrád megyei összesítő táblázat9 a következő adatokat tartalmazza a rovatok szerint (ezek a számok némileg eltérnek a Tagányi Károly által közöltektől10; ennek az okát nem tudnánk biztosan megmondani. Tagányi adatait zárójelben közöljük). 1. rovat: Az adózók neve (nomina contribuentium). Ide írták a családfő nevét. Nem vették föl a nemesek, a lelkészek, a tanárok, a tanítók, a kántorok nevét, a a földesúri malmok és kocsmák bérért dolgozó működtetőit, a földesúri tisztviselőket és cselédeket, a honoráciorokat, a jegyzőket, az elbocsátott katonákat, a kereskedelmet és ipart űző nemeseket, a tehetetleneket és gondnokság alatt állókat mindezeket, ha nem volt adóköteles vagyonuk. De fölvették őket, ha adóköteles vagyonuk volt; vagyonuk beszámított az adóalapba, de adót ők nem fizettek. Természetesen fölírták a jobbágyok, a zsellérek, a házatlan zsellérek, a kereskedők, az iparosok, a dohánykertészek, a napszámosok és az izraeliták nevét. Csongrád megyében 13 437 adózó családfőt írtak össze (közülük 7 városi vagy községi communitas, 1 pedig Algyő jegyzője). 9090 városi, 2867 községi, 1480 pusztai adózó háztartás volt. 2. rovat: A mindkét nemű, házas, vagy szabad adózók személyei életkoruk 18. évétől kezdődően és 60-ig bezáróan (personae contribuentium...). Ebbe a rovatba került a családfővel egy kenyéren élők száma, a megadott korhatárokon belül. Ha maga a családfő elmúlt 60 éves, ezt a Megjegyzés rovatban az öreg (senex) szóval jelölték. Csongrád megyében 28 777 (28 291) ilyen korú és állású lakos volt. 3. rovat: A 2. rovat részletezése, de csak az összeírásban érdekelteké. Ide írták az okleveles értelmiségi családfőket (honoratiores) 8 (7), a telkes gazda családfőket (coloni) 3110 (3110), a házas zsellér (inquilini) 7081 (7086) és a házatlan zsellér családfőket (subinquilini) - 3176 (3120), a testvéreket (fratres) 244, a fiúkat (filii) 3284, a leányokat (filiae) 414, a család cselédeit (servi) 1011 (1013) és cselédlányait (ancillae) 182 (182), a főfoglalkozású iparosokat (opifices) 821 (973) a Megjegyzés rovatba írták, hogy milyen ipart űz, hány segéddel és az év mekkora szakaszában, a kalmárokat, vagyis a boltos kereskedőket (mercatores) 25 (25) és a kereskedőket, akik általában üzlethelyiség nélkül űzték mesterségüket (quaestores) 32 (32) 7 CsmL (SzF) IV. A 3. a) 37. Kgy. jkv. 1829: 2. sz. 8 CsmL (SzF) IV. A 3. a) 40. Kgy. jkv. 1832: 913/c. sz. 8 CsmL (SzF) IV. A 3. h) Vegyes összeírások 1832: 263. sz. Summarium... Újabb helye: Feudális conscriptiók gyűjteménye, 11. d. 263. sz. 10 Tagányi K ároly: Az 1828-iki országos összeírás végleges eredményei cím alatt a Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1896. évi kötetének 110 113. lapján. 7

4. rovat: Házak, amelyek után adót fizetnek (domus a quibus census solvitur). Ebben a rovatban összeírtak a középületek és a mentesített ingatlanok kivételével minden állandó lakhelyül szolgáló házat. A bérelt házak mellett az évi bérleti összeg 1/10-ét tüntették föl. Csongrád megyében 10 157 (10 167) házat írtak össze 993 Ft 14 kr cenzussal. 5. rovat: Belső telkek (fundi intravillani). Csongrád megyében ezeket nem írták össze. 6. rovat: Gabonatermés (procreatio seminaturae). Csongrád megyében a nemesek használatában volt 72 3/8 úrbéres telek, az adózók használatában 2488 1/8 Az adózók által művelt szántó: 86 608 4/8 pm (86 581) a szántók bérleti értéke: 32 859 Ft kr (32 876 Ft 54 kr) a szántók tiszta termése: 227 585 3/5 pm (227 541 pm) a tiszta termés pénzértéke: 157 513 Ft 39 2/5 kr a szántók tiszta haszna: 52 763 Ft 44 2/8 kr a szántók tiszta vesztesége: (Algyőn) 2093 Ft 59 2/5 kr 7. rovat: Rétek (prata) Csongrád megyében volt az összeíráskor 54 626 (54 609 kaszás (falcastrum). 1 kaszás = 1,5 pm bérleti értéke: 31 326 Ft 32 3/8 kr (31 317 Ft 10 kr) a rétek tiszta haszna: 115 026 Ft 50 2/5 kr 8. rovat: Szőlők (vineae) Csongrád megyében volt 1190 2/20 pm = 5153 kapás, lat. fossor (1190 pm) bérleti értéke: 662 Ft 27 9/20 kr (663 Ft 52 kr) terem bort 7618 1/5 (7618) vödörrel (urna), a termés értéke: 10 440 Ft 20 5/28 kr (10 319 Ft 20 kr) a tiszta haszon: 1798 Ft 50 kr 9. rovat: Gyümölcsösök és szilvások (pomaria et pruneta) Csongrád megyében nem írtak össze ilyeneket. 10. rovat: Nagyobb állatok (pecora) vagyis igás ökrök (boves jugales) 7930 (7930), fejős vagy borjas tehenek (vaccae foetae, aut matres) 4858 (4858), a tehenek tiszta haszna 5870 Ft 35 kr, a tehenek tiszta vesztesége 493 Ft 28 4/5 kr, meddő tehenek (vaccae steriles) 2831 (2831), 3 évnél idősebb tinók és üszők (juvenci et juvencae 3 annos superantes) 1890 (1890), 2 évnél idősebb tinók és üszők 2483 (3493), 3 évnél idősebb igás- és méneslovak (equi curriferi et armentales) 11 822 (11 822), 2 évnél idősebb igás- és méneslovak 1561 (1561). 11. rovat: Aprómarhák (pecudes) vagyis egy évnél idősebb juhok (oves) 44 998 (44 998), egy évnél idősebb sertések (setigeri) 4145 (4145), egy évnél idősebb kecskék (caprae) 0. 12. rovat: Erdők (silvae). Nem írtak össze erdőt. 13. rovat: Kocsmáltatás (educillum). Ide írták a helység közös kocsmáltatásból származó jövedelmeit. Ezek Csongrád megyében évi 2102 Ft 28 kr-ra rúgtak (12 Ft). 14. rovat Megjegyzések (observationes). A lap szélén az illető sor folytatásaként a sor valamelyik rovatának magyarázata vagy néhányszavas kiegészítése. Az összeíró kötet nagyobb helységek esetében az utolsó kötet - végső lapjain hosszú és részletes rovat van Megjegyzések...-hez (Observationes quoad...) címmel. Ebben Csongrád megyére nézve a következők vannak: 8

Rendkívüli bevételi forrásokból 3586 Ft 25 1/6 kr jövedelmük van az adózóknak. Rendkívüli veszteségük: 565 Ft 11 2/5 kr. Ráfizetés a katonatartásra 3 év alatt: 11 475 Ft 50 5/6 kr. A szántók, rétek, szőlők, tehenek és rendkívüli bevételek tiszta haszna: 178 916 Ft 18 2/8 kr. Ugyanezek tiszta vesztesége: 15 095 Ft 53 4/8 kr. Gyümölcsös, szilvás, kecske, erdő nincs. Elhagyott jobbágytelek (deserta sessio) nincs. Az adózók 10 675 5/6 öl gátat javítanak és tartanak karban az árvizek ellen. (Az országos összeírás rovatai és a rovatokban foglalt megyei adatok akkor világosodnak meg egészen, amikor egy helység a mi esetünkben Szentes összeírását ismertetjük.) Az országos összeírás adatait kiegészíthetjük a vármegye által évente végrehajtott népességösszeírás 1828. évi adataival.11 A belőle nyert értesüléseket több célra is fölhasználhatják a helytörténészek. A megye településeinek fölsorolásában az adóösszeírásban nem szereplő helységneveket is találunk: Kiskőrös, Földvár és Derekegyház; valamint összeírták a Szegeden lakó nemesek nem nemes, nem szegedi illetőségű szolgáit is. Csongrád vármegyében van 3 város, 6 falu és 26 puszta (Berk, Kovászd és Kenderes egy sorban van fölvéve, Sasülést nem említi, nyilván beleérti Pusztaszerbe). A megyei összesítésben van ház (domus) 10 256 család (famíliáé) 13 247 A férfiak közül tisztviselők, értelmiségiek (oficiales, honoratiores) 51 iparosok (opifices) 835 nemesek szolgái (servi nobilium) 524 parasztok (rustici) 3124 zsellérek, dohánykertészek (inguilini et subinquilini, hortulapromiscuae conditionis) 11 021 fiúk (filii) 26 184 A női nemhez tartoznak (foeminae generatim) 40 671 A fölsoroltak összesen (summa praedicatorum) 82 410 A férfiak közül 1 17 évesek 21 260 17 40 évesek 13 169 közülük házasok (uxorati) 9 776 nőtlenek (caelibes) és özvegyek (vidui) 3 393 40 év fölöttiek 7 028 katolikusok 24 578 evangélikusok 504 reformátusok 15 820 görögkeletiek 555 11 Summarium Comitatus Csongradiensis Populáris Conscriptionis pro Anno 1828 peractae. Készítette 1829. január 12-én Szomor József számvevő. CsmL (SzF) IV. A 3, h) 1828: 91. sz. Újabb helye: Feudális conscriptiók gyűjteménye, 11. d. 91. sz. A nemesek adatait nem tartalmazza. Nem adóösszeírás, inkább az újoncozás előkészítését szolgálta. 9

zsidók 204 távollevők (absentes) 268 kiszolgáltak (capitulantes emeriti) 78 nem helyi illetőségűek (extranei) 9 1828-ban születtek (nati) 4 473 meghaltak (mortui) 2 833 A vármegye évről évre elkészítette a maga rovásos (dikális) összeírását. Ebben számba vettek mindenkit és mindent, aki, ill. ami adó alá esett: személyeket, állatokat, földeket, malmokat, mindenféle jövedelmeket és haszonvételeket. Ezekre adóértékük arányában bizonyos számot (dika) róttak ki. Amikor 1830-ban föltehetőleg már az országos összeírás alapján Csongrád vármegyére 33 057 Ft 51 kr hadiadót rótt ki a kormány, a közgyűlés egy küldöttséget bízott meg ennek és a 43 882 Ft 28 1/8 kr megyei háziadónak a fölosztására.12 Az aprólékosan kidolgozott adókirovási kulcson13 rajta van az 1 rovásra eső hadiadó (1 Ft 36 kr) és a háziadó (2 Ft 7 kr), ezeket az összegeket úgy kapták meg, hogy a megyére portaszám szerint kivetett összeget elosztották a dikák (rovások) számával (20 731 7/8). Az egyes adózók állami és megyei adóját tehát úgy számították ki, hogy a rovások számát megszorozták az egységnyi hadi-, ill. háziadóval (1 Ft 36 kr-ral, ill. 2 Ft 7 kr-ral). Az összeírások betöltötték feladatukat: az adót ki lehetett vetni a következő katonai évre.14 Szentes mezőváros összeírása Szentesen 1828. augusztus 14-én kezdődött. Az összeíró biztosokon kívül jelen voltak a tiszántúli járás főszolgabírája és annak szentesi kerületi esküdtje, a Károlyiuradalom itteni tiszttartója és Szentes választott képviselői: id. Lakos Mihály bíró, Boros Sámuel jegyző, Sebők János esküdt, Horváth László jegyző és Piti József másodbíró. Mivel Szentesen négy kerület volt, az egyes kerületek választott képviselői is segítették az összeírást: az 1. kerületben Dezső Mihály esküdt, Oláh Mihály, Keresztes János, Szépe János és Füsti Sámuel telkes gazdák, Czakó András és Mari András zsellérek, Szilágyi István házatlan zsellér; a 2. kerületben Horváth István esküdt, Szabits József, Grétzi Péter és Koncz István telkes gazdák, Jeney István és Sziládi Mihály zsellérek, Rab Mihály házatlan zsellér; a 3. kerületben Kátai József esküdt, Pászti Mihály, Vetseri Dániel, Mezei János és Janó Pál telkes gazdák, Szarvadi István és Molnár Sándor zsellérek, Elekes István házatlan zsellér; a 4. kerületben Kováts István esküdt, Dömsödi Antal és Szántó Márton telkes gazdák, Rúzs János zsellér, Szíjjártó Imre házatlan zsellér. Ez a népes küldöttség még kiegészült, amikor szóba került a Tisza és a Kurca közé eső rétek használata: az tudniillik, hogy a város urbáriumában ezek nádló rétként vannak följegyezve, és bizonyára kaszálóul is szolgálnak - tehát a város 12 CsmL (SzF) IV. A. 3. b) 1830: 1171. sz. Tekintetes Nemes Csongrád Vármegye Hadi és Honnyi adójának Fel osztása az 1830/31-ik Esztendőre. 13 Az 1828-ban készült adókirovási kulcs: CsmL (SzF) IV. A 3. b) 160. d. 1828: 1051/a sz. 14 A katonai év nov. 1-én kezdődik. 10

jövedelmét növelik, ennek a kérdésnek a tanulmányozására és megoldására mind a négy kerületből újabb választott lakosokat vontak be. Az 1. kerületből Berényi Péter esküdt, Páli Balog István, Szigeti János és Felső Lakos János telkes gazdák; a 2. kerületből Vas Pál esküdt, Korsós Tóth István és Kristó Nagy István; a 3. kerületből Böszörményi Mihály, Kiséri Pólya János, Elekes Mihály, Pete József, Szabó Ferenc és Páll József; a 4. kerületből Kováts István, H. Szabó Ferenc, Szeder István és Pataki Imre lettek új tagjai a biztosok munkáját segítő küldöttségnek. A táblázatos összeírás összesített adatait (summa) a 8. szentesi kötetben találjuk meg.15 adózó családfő 2878 + a község (communitas) 2. 18 60 éves adózók 5948 3. közülük honorácior 5 telkes gazda 625 zsellér 1491 házatlan zsellér 729 testvér 53 fiú 428 leány 100 cseléd 253 cselédlány 70 iparos 320 részletesen a Megjegyzésekben) kalmár 7 (részletesen uo.) kereskedő 17 (részletesen uo.) 4. ház 2117 (a census 58 Ft 28 kr); 5. a belső telkeket nem írták össze; 6. a gabonatermést a Megjegyzésekben részletezzük; 7. a rétek hasznát is ott; 8. a szőlőkét is; 9. gyümölcsösöket és szilvásokat nem írták össze; 10. a nagyobb állatok közül igás ökrök 1378 tehén 902 meddő tehén 486 3 éven fölüli borjú 328 2 éven fölüli borjú 414 3 éven fölüli ló 2255 2 éven fölüli ló 422 11. az aprómarhák közül 1 éven fölüli juh 11 755 1 éven fölüli sertés 8 867 1 éven fölüli kecske 0 12. erdőt nem írtak össze; 13. a kocsmáltatás jövedelme 12 Ft 14. megjegyzések. 15 Ternio VIIIus Oppidi Szentes. Anno 1828. CsmL (SzF) IV. A 12. b 30. k. 11

Az utolsó kötet végén levő Megjegyzések a Szentes mezővárosban folyt országos összeíráshoz (Observationes Conscriptionis Regnicolaris Oppidi Szentes) című rovat ismertetésében az adatközlésen kívül igyekszünk bemutatni azt a módszert is, ahogyan az összeíró biztosok kiszámították a szántók, a rétek, a szőlők és a tehenek hasznát.16 Helyenként más forrásból pótoljuk a hiányzó adatokat. Szentes úrbéres telekállományát az 1772. évi úrbérrendezés (urbárium) és az ezzel kapcsolatos egyéb intézkedések 558 telekben állapították meg. A város határában levő földeket az 1. osztályba sorolták, egy telek belső állományát 1 holdban, külső szántóit 34 holdban, rétjeit 22 holdban határozták meg, úgy, hogy 1 hold 2 pozsonyi mérőt számít, területe pedig 1100 négyszögöl. Akkor 1781-ben 540 4/8 telket valóban kimértek a jobbágy és nemes lakosok közt, 17 4/8 telket a község magának tartott meg. Holdakban kifejezve 31 806 hold volt a szentesi úrbéres határ, ebből szántó 19 530, rét 12 276 hold, a rétből a városé 1000 hold. Ez az állomány 1928-ig némileg módosult, hogy mennyire, azt pontosan meg tudjuk állapítani. 1836-ban 554 4/8 telek volt, ebből a jobbágyok 515 3/8-ot, a nemesek 39 1/8-ot használtak.17 Máshol 554 7/8 telket számolnak, ez pontosan megegyezik az 1828. évi összeírás pozsonyi mérőbe átszámolt adataival. Az ilyen egyezés azonban igen ritka. Az összeíró biztosok mérőben számoltak. A pm eredetileg űrmérték: 62,5 liter. Területmértéknek is használták: akkora szántó, amekkorába 1 pm gabonát vetnek, általában 600 négyszögöl. Szentesen azonban, ahol a szántókat az 1. osztályba sorolták termékenységük miatt, 2 pm területű föld 1100 négyszögöl volt ( = 0,6875 katasztrális hold = 0,3956 hektár). Szentesen 1828-ban a nemesek együttesen 36 1/8 úrbéres telket bírtak, vagyis az ugar leszámításával 1228 4/8 pm szántót és 794 6/8 kaszás, vagyis 1192 1/8 pm rétet. Az adófizetők 518 6/8 telket használtak, vagyis az ugar leszámításával 17 637 4/8 pm szántót és 11 412 4/8 kaszás, azaz 17 118 6/8 pm rétet. A határ nem volt nyomásokra (calcatura) fölosztva, a földművelők telekjárandósága egy-egy tagban volt kiosztva (természetesen a szántó). Mivel Csongrád megyében általában kétnyomásos gazdálkodás folyt, a szántóknak csak a felét vetették be adóköteles gabonával, a másik fele ugar (vervactum) maradt. Ezért az összeíró biztosok annyi pm szántóföldet vettek föl, ahány hold volt: az ugar nem volt állami (és földesúri) adó alá vetve, Pedig az ugar sem maradt parlagon, sőt egyes adatok azt sejtetik, hogy jövedelme nagyobb volt, mint a szántóké: zöldséget, gyümölcsöt, ipari és kapásnövényeket termesztettek benne. A szántóföldeket (agri) termékenységük szerint 3 osztályba sorolták (azon belül, hogy az egész határ 1. osztályú volt). Ezek az osztályok értékkategóriák voltak, minősítő kulcsként azt a pénzösszeget adták meg, amennyiért bérbe adták vagy adhatták volna (census). 1. osztályú volt 24 krajcár bérrel 4409 3/8 pm, összesen 1763 Ft 45 kr bérrel; 2. osztályú volt 18 krajcár bérrel 4409 3/8 pm, összesen 1322 Ft 48 6/8 kr bérrel; 16 A feldolgozás módszerében két mű adott példát a már említett BoiTLÓ-tanulmányon kívül: Schneider MiKLÓsnak A nógrádi adózó nép viszonyai 1828-ban (Salgótarján, 1972) c. kötete és Bohony NÁNDORnak a Visonta gazdasága és társadalma az 1828-as összeírás tükrében (Agrártörténeti Szemle 1978: 3 4. sz.) c. cikke.ez utóbbi szerény kísérlet a megoldási lehetőségek felderítésére ahogy a szerző írja. Számítási módszereit kitűnően lehet használni a mi esetünkben. 17 Számos levéltári és egyéb helyről. Együtt vannak az adatok Barta L ászló: A szentesi örökváltság c. tanulmányának 15., ill. 29., 40. lapján. (Csongrád megyei füzetek 10., Szeged, 1979.; a Somogyi-könyvtár kiadványa). 12

3. osztályú volt 12 krajcár bérrel 8818 6/8 pm, összesen 1763 Ft 45 kr bérrel. Ha az adófizetők 17 637 4/8 pm szántójának összes föltételezett bérleti díját összeadták, összesen 4850 Ft 18 6/8 kr-t kaptak (1 Ft=60kr). Némi eltérés volt, ha a bérleti díjat másként számították ki. A 24 kr, a 18 kr és a kétszer 12 kr összeadva 66 kr, ezt néggyel osztva megkapták az átlagos censust, 16 2/8 kr-t. (Rosszul számoltak, helyesen 16 2/4 kr.) Ezzel megszorozva az összes szántó 17 637 4/8 pm 4776 Ft 49 3/8 kr-t ad. Ez utóbbi számokat írták be a 6. rovat (rubrica) 1. és 2. oszlopába (columna). A szántók terméséből eleve leszámították a vetőmagot és a természetben fizetett földesúri kilencedet (nona). Az egyházi tizedet (decima) pénzben váltották meg az uradalomtól, amely a kegyúri jogokat gyakorolta. A vetőmag és a kilenced leszámítása után úgy vették, hogy minden Szentesen termesztett gabonafajta, tehát a búza (triticum), az árpa (hordeum), a kettő keveréke, a kétszeres (mixtum) és a zab (avena) egy pm földön 2 7/27 pm termést hoz átlagosan. (1 pm = 62,5l., búzából 50 kg, árpából 35 kg, kétszeresből 43 kg, rozsból 45 kg, zabból 25 kg. Természetesen más értékekkel is lehet számolni. A termésátlagnak és az átlagos áraknak a kiszámításához az 1820-tól 1826-ig eltelt hét év közepes értékét fogadták el. így az átlagosnak vett 2 7/27 pm-t megszorozták a szántóterületet pm-ben megadott nagyságával, és megkapták a 17 637 4/8 pm szántó tiszta termését: 39 847 H pm-t. Ezt is írták a 3. oszlopba. Ebből búza árpa kétszeres zab 7969 pm 7965 f pm 7969 H pm 15 939 2/23 pm A számolgatások menetét itt átmenetileg megszakítva rá kell mutatnunk arra, hogy tulajdonképpen csak azt tudtuk meg, hogy mekkora volt a szántóterület, milyen gabonát termesztettek rajta. De nem tudjuk, mennyi az egyes gabonafélék vetésterülete, mennyi a hozamuk fajtánként, melyikből mennyi termett abszolút mértékkel mérve, hiszen minden kiszámított érték csak össze nemigen vethető számok átlaga. Tovább folytatva a számolást, az összeírok kiszámították a tiszta termés pénzértékét. Figyelembe vették, hogy a legközelebbi állandó piac Szegeden van, 3 postaállomásnyi (statio) távolságra. így 1 pm búza 1 pm kétszeres 1 pm árpa 1 pm zab 1 Ft 8 4/5 kr 51 3/70 kr 24 i! kr 76!? kr Ez összesen 2 Ft 51 3/20 kr, vagyis 168 kr. (Itt a biztosok rosszul számoltak, rejtély, hogy nem vették észre később sem.) Ezt négy felé osztva megkapták 1 pm gabona átlagos árát, 42 kr-t. Ezzel megszorozták a tiszta termést (39 847 pm), így 28 416 Ft 22*j kr-t kaptak. Ez a szám került a 4. sorba. Ebből még levonták az egyházi tizedet, 360 Ft-ot, tehát maradt 28 056 Ft - kr. Ez azonban még nem a tiszta haszon (purum lucrum) volt. Egy pm szántó átlagosan 2 7/27 pm szemet hozott tisztán. Ezt megszorozták 1 pm gabona átlagos árával, 42 kr-ral, és megkapták 1 pm szántó tiszta hozamának pénzértékét, 1 Ft 36 2/3 kr-t. 13

Ebből még le kellett vonni a termelési költségeket. Szentesen ősszel és tavasszal egy-egy szántás volt, vagyis évi átlagban egy: ez 36 kr. A vetés, boronálás 12 kr, a trágyázás 11 5/17 kr, egy pm szántó megmunkálási költsége 59 5/17 kr. Tehát 1 pm szántó tiszta jövedelme 37 19/51 kr. Ha ezt megszorozzuk az egész szántóterülettel 17 637 4/8 pm, 10 985 Ft 58 ~ kr jön ki. Ebből még levonták az évi tizedváltságot, és megkapták a teljes vetésterület tiszta hasznát: 10 625 Ft 58 17/51 kr-t. Az úrbéres telek réti állományát mint már említettük az 1772. évi urbárium 22 holdban állapította meg. Egy hold réti föld is 1100 négyszögölből állott. Az összeírok azonban nem holdban, hanem kaszásban (falcastrum) számoltak. A kaszás vagy embervágó területi mértékegység: amennyit egy ember egy nap alatt lekaszál. Ez a terület változó nagyságú, Csongrádon pl. 1200 négyszögöl, Szentesen 1100, tehát azonos a holddal, Szentesen az adófizetők használatában 11 412 4/8 kaszás rét volt, azaz 17 118 6/1 pm. Csongrád megyében ugyanis egy kaszás másfél pm-nek számított, tehát egy pm a szentesi réten nem 550, hanem 825 négyszögöl volt. Valószínűleg a Csongrád megyei rossz minőségű rétek miatt használták ezt az átszámítási kulcsot. A 7. rovat 1. oszlopába pm-ben írták be a szentesi úrbéres állományt. A szentesi rétek a szántókhoz hasonlóan 1 2 3. osztályúak voltak, s az összeírok a bérleti díjat (census) pm-nként átlagosan 16 2/4 kr-ban állapították meg. (Itt jól számoltak.) Ezzel megszorozták a rétek pm-ben megadott mennyiségét, ez adta a teljes censust: 22 282 Ft 54 3/8 kr-t. Ez került a 2. oszlopba. A rétek termésértékének kiszámításakor abból indultak ki, hogy mennyit hozna a rét, ha szántóként hasznosítanák. Mivel a megtermelt szemmennyiséget úrbéres szolgáltatás nem csonkította, a szorzószám nem 2 7/27, mint a szántóknál, hanem 2 2/3 a vetés levonása után. Ezt megszorozták a gabona átlagos árával, 42 kr-ral, és így jött ki 1 Ft 54 1/10 kr mint a pm rét tiszta hozamának pénzértéke. Ez azonban még nem a tiszta haszon. Le kellett vonni belőle a ráfordított munka értékét (kaszálás, gyűjtés, boglyába rakás, behordás), ez 54 kr-t tett ki kaszásonként vagyis pm-enként 36 kr-t. Ennek levonása után megmaradt 1 pm rét tiszta haszna: 1 Ft 18 1/10 kr. Mivel az adózók 17 118 6/8 pm rétet használtak, a teljes tiszta haszon 22 282 Ft 54 3/8 kr volt. Szőlő 149 pm volt a szentesi határban. Minthogy az összeírok a szőlők minőségét a szántókéval vetették össze, 1 pm szőlő bérét (census) az 1. osztályú szántóéval tartották egyformának, és 24 kr-ban állapították meg, és a két szám szorzata mint az összes szőlő censusa 59 Ft 36 kr lett. Ezeket a számokat a 8. rovat 1. és 2. oszlopába írták. Egy pm szőlő 6 kapásból (fossor) állt, tehát Szentesen 894 kapás szőlő volt (3. oszlop). Egy kapás szőlő ha levonjuk a természetben beszolgáltatott kilencedet és tizedet 1 vödör (urna) bort adott, összesen tehát 894 urna volt a teljes tiszta termés; ezek a számok a 4. oszlopba kerültek. (1 urna 1 pm = 62,5 1). 18 Egy urna bor ára 1 Ft 52 kr, az egész termésé tehát 1668 Ft 48 kr (5. oszlop). Ez természetesen még nem a tiszta haszon, ebből még levonták a termelési költségeket: a négyszeri kapálásért 1 Ft 7 1/5 kr-t, a metszésért 14 2/5 kr-t, a kötözésért 8 kr-t, összesen 1 Ft 29 3/5 kr-t. Tehát maradt 1 kapás szőlő tiszta haszna 22 2/5 kr, az összes szőlőké 333 Ft 45 3/5 kr. A szőlők összeírt termőterülete némi kétséget kelt. Az 1772. évi úrbérrendezés szerint Szentes közvetlen határában, valamint a Berekben, Hékéd pusztán és Szent- 18 Bohony N ándor idézett cikkének 25. lábjegyzete szerint. Ez azonban kétséges. Tagányi K ároly említett cikke akónak fordítja az urnát: de annyiféle akó volt, hogy rajtunk ez sem segít. Ha a pozsonyi mérő mintájára a pozsonyi akót fogadjuk el, akkor 1 urna = 60 icce =48 1. Az is lehet, azonban, hogy egyik feltételezésünk sem jó. 14

lászló pusztán 1384 kapás (fossor) szőlő volt.1819 Az 1830-as évek közepén kb. 1000 hold szőlőt műveltek a szentesi szőlősgazdák, és 1320 Ft dézsmaváltságot fizettek,20 tehát úrbéres szőlők voltak, nem majorságiak. Föltűnő, hogy egy pm = 6 fossor; 1 fossor 91,66 négyszögöl volt, és ez annyit termett, mint egy csongrádi fossor (=150 négyszögöl). Sorszám A mesterségek magyarul latinul Segéd nélkül Egy segéddé] Segéd Két Mester segéddel Öszszes iparűző 1. festő tincnor 1 i _ i 2. szabó sartor 16 3 19 3 22 3. ács faber lignarius 5 1 6 1 7 4. csizmadia cothurnarius 73 16 89 16 105 5. bognár, kerékgyártó rotarius 15 4 _ 19 4 23 6. kalapos, süveges pileator 3 3 6 3 9 7. késes cultrifex 1 1 1 8. szűcs pellio 9 8 17 8 25 9. kovács faber ferrarius 19 13 32 13 45 10. szíjgyártó lorarius 4 4 4 11. asztalos arcularius 17 4 21 4 25 12. takács textor 29 14 1 44 16 60 13. molnár molitor 12 1 13 1 14 14. tímár cerdo 9 6 15 6 21 15. ács asciarius 2 3 5 3 8 16. lakatos serrarius 3 2 1 6 4 10 17. szűrszabó gausapearius 3 3 3 18. fazekas figulus 3 3 3 19. kötélverő restiarius 1 1 1 2 20. kötélverő funifex 2 1 1 4 3 7 21. fésűs pectinifex 1 1 1 2 22. kőműves murarius 1 1 1 23. csatos(?) clipiclapot... 1 1 1 24. építész architector 1 1 2 2 4 25. kádár, pintér dolarius 1 1 1 23. mészáros lanio 1 1 2 27. gombkötő nodularius 1 1 1 28. könyvkötő compactor librorum 1 1 1 29. serfőző braxator 1 1 2 3 30. tímár coriarius 1 1 2 3 összesen 232 83 5 320 93 413 A 902 tejelő és borjas tehén tiszta hasznának kiszámításakor a biztosok följegyezték, hogy a szentesi tehenek öt hónapig, vagyis 152 napig adtak tejet. Egy tehéntől naponta 2 icce (media) tejet fejtek, egész évben tehát 304 iccét (1 icce =0,81). Egy icce tej ára 4/5 kr, egy tehén évi tejhozamának értéke 4 Ft 3 1/3 kr. Felszámoltak még tehenenként egy borjú (vitulus) szaporulatot 1 Ft 48 kr értékben, az évi trágyát (fimus) 24 kr-ra becsülték. Egy tehén tehát egy év alatt 6 Ft 15 1/5 kr értéket termelt. 18 Szentes Városa Szabad Menetelű Lakossinak Urbarioma 1772. CsmL (SzF) V. 102. Szentes város Tanácsának iratai 1703 1848, d) Úrbéres és váltsági iratok 10. k. 768. sz. Újabb helye: Feudális conscriptiók gyűjteménye 18. d. 10. sz. 20 Lásd a 17. jegyeztet. 15

Ebből vonták le a takarmányozás költségeit, 4 Ft 48 kr-t, egy tehén tiszta haszna tehát 1 Ft 28 1/5 kr, a 902 tehéné 1310 Ft 54 2/5 kr volt. Kalmár, vagyis boltos kiskereskedő 7 élt Szentesen. Közülük egy 1. osztályú (1 segéddel), kettő 2. osztályú, négy 3. osztályú volt. Volt 17 egyéb kereskedő is. Közülük egy 2. osztályú, kettő 3. osztályú, tizennégy pedig 4. osztályú volt. A z iparosokat akik egész évben vagy az év nagyobb részében űzték foglalkozásukat külön táblázatban foglalták össze. (Az utolsó három oszlopot mi tettük hozzá, hogy könnyebben át lehessen tekinteni.) Az utasítás (Instructio) 23. -a értelmében az összeíró biztosok 14 kérdést tettek föl a lakosok által választott bizalmi férfiaknak. A válaszokból érdekes értesüléseket szerezhetünk. 1. Rendkívüli jövedelem nincs. 2. A föld termékenysége közepes. Szentes területe sík, helyenként emelkedik, máshol a Tisza felé lejt. Ki van téve a Tisza, a Kurca, a Veker és a Kórógy áradásainak nak. Emiatt a határ egy része szikes, salétromos, szerfelett terméketlen, különösen az 1816. évi nagy árvíz óta. 3. Búzát, kétszerest, árpát és zabot termesztenek, őszit és tavaszit. 4. A szántóföldet trágyázzák, egy egész telekből évente 8 pm-t. 5. Kétszer szántanak, ősszel és tavasszal, 3 pár ökörrel. 6. Állandó piac (emporium) legközelebb Szegeden van, 3 stáció távolságra Szentestől. 7. A gabona átlagos ára figyelembe véve a Szegedtől való távolságot 42 kr pm-enként. 8. A bérelt (árendált) úrbéres jövedelmekből a város évente 400 forintot szed be, a boltok árendája 48 Ft, a nádlásé 110 Ft. Van a városnak 1000 hold rétje, ennek az évi jövedelme 412 Ft 30 kr. 9. A Tisza árvizeket okoz. Hasznot is hajt (beneficium) mert 30 vízimalmot működtet. Hátránya még (maleficium), hogy a lakoscknak 1242 4/8 öl töltést kell karbantartaniuk (1 öl = 1,8965 m). 10. Lásd a 14. pontban. 11. A közjövedelmek nem fedezik a község költségeit, ezért a lakosoknak hozzá kell járulniuk a házipénztárhoz (cassa domestica). 12. A postahivatalon kívül más közintézmény nincs a városban. Olykor itt tartják a megyei közgyűléseket. 13. Az úrbéres helyek (porták) gyarapítása az uradalomtól függ. 14. Az átmenő katonaságnak nyújtott természetbeni szolgáltatásokért (transenna) kapott térítés és a piaci árak közti különbség tehát a lakosság tiszta ráfizetése (deperdita) az utóbbi három évben összesen 5187 Ft 29 4/8 kr volt. Ezután az összeíró biztosok aláírásukkal és pecsétjükkel hitelesítették az elkészült munkát. Az összesített adatok már a kijavított végeredményt tartalmazták. A vármegye közgyűlési anyagában a jegyzőkönyvek és az iratok segítségével jól követhető az összeírás folyamata is. A számos fölvetődő kérdésből kiragadunk egyet: a Tisza és a Kurca közé eső rétek ügyét. A két összeíró biztosnak nehézségei támadtak, nem értettek egyet. A megyegyűlés által választott bizottsághoz írt levelükből21 színesebbé válik a szentesi határ képe: 16 21 CsmL (SzF) IV. A 3. b) Közgy. ir. 1828: 1001. és 1002. sz.

Tekéntetes Csongrád Vármegye által az Országos Öszveirás dolgában kinevezett Tekéntetes Küldöttség eleibe terjesztett nehézségei a külső öszveírónak. Tekéntetes Kiküldöttség! Szentesen az Országos Öszveírásnak folytatása alatt főképpen pedig a haszonvételeknek, és kárvallásoknak ki munkálásakor a két rendbéli nehézségek adták elő magokat: lör. Fen említett Mező Városbéli Lakosok által birt, és Esztendőnként kaszáltatni szokott Rétségnek az ö kaszáltatása szerént való öszveírását végben vinni az Instructionak 15dik Czikkelye értelmében, melly a Kaszálló, és Rétség köztt semmi különbözést nem tészen, kívánván azon tekéntetböl is, mivel az említett Lakosok a kérdéses rétséget ámbátor az nékiek az Uraság által egy részben a legelőnek pótolása, más részben pedig a nádat termő helyeken az illető Urbariális nádiás fejében adattatott légyen, azt mind azon által ők nem mint legelőt, hanem kaszálót esztendőnként kaszálni szoktál, és így az Instructio 23ik Czikkelyének 8ik pontya szerént annak kaszáltatása mint extra seriale beneficium felveendő lenne, ezt hónnyi Öszveíró Ur ellenzetté azon oknál fogva, hogy azon rétséget, nem mint Kaszálót, hanem legelőt természete szerint tekénteni kelletik, és amúgy is annak tsekély hasznát: tsáté, káka, czetkény nagyobb részben teremvén benne, és az is akkor tsupán, midőn a gyakori kiáradásoknak vizei lefutnak róla, kaszáltatható lévén, a Lakosok szokták venni figyelmet, és tekéntetet nem érdemel. Hónnyi Öszve író Urnák ebbéli okait arra, hogy a többször elő hozott kétségnek felvévén anna knagyobb kiterjedését, haszna az öszveírásból ki hagyattasson, és egészlen elhalgattathasson, elegendőnek lenni nem vélem, annál is inkább, mivel ezen kérdés amint értettem, több öszveirandó helyeken is elő fogja magát adni, de e mellett Csongrádon is tekéntetbe vétetődtöt úgy szinte 2or Hónnyi Öszve író Ur a Szengesi Községre nézve azoknak maleficiumjai közé számláltattn1 kívánta azon Summa pénzt, melly a Község által Gróf Keglevichtöl árendába bírt Pusztáért esztendőnkint fizetendő 4300 ezüst ftokbéli arendájából azon pusztán levő, és ezen egynéhány holdra menő közönségessen használt Legelőre esend Mivel azonban a Szentesi Község azon haszonbérbe bírt pusztán lévő Szántó földeket a legelőt közösen használásra magának fen tartván, ujjonnan több oda való Lakosoknak, s szinte kibérlette, azon kibérelök pedig az egész arendális Summát meg adják és így a legelő ingyen marad, Hónnyi Öszve író Urnák fentebb kijelentett kívánságára, melly az Instructio 20ik Czikkelyére nem alkalmaztatható, reá nem állhattam. Ezen két rendbéli nehézségeket a Tettes Küldöttség eleibe az e végre a Tettes Karok és Rendek által hozott Kegyes Végzésnek értelmében terjeszteni, Véleményének a Tettes Karokhoz leendő bemutatása végett kötelességeim közé számoltam maradván A Tekéntetes Küldöttségnek Szegváron September 15-én 1828. K ürthy Aloysius pm Külső Conscriptor. Tekéntetes Csongrád Vármegye által az Országos Öszveirás tárgyában állandólag Kinevezett Küldöttség eleibe terjesztett Észrevételei a Megyebeli Öszveírónak. Tekéntetes Kiküldöttség! Szentes Várossában folytatott Országos Öszveírásbeli munkálkodásunk alkalmával Külső Conscriptor Urnák nehézsége támadott a Tisza, és Kurcza Vizei kiöntései által formált Nádas Kákás Czetkényes és Sásas Réten, a Lakosok által gyakoroltatni szokott kaszállas felett, annyira hogy azt, extra seriale beneficiumul akarja vetetni, mondván: hogy az Instructionak 15-ik Czikkelye, a Kaszálló és Rétség között semmi különbséget sem teszen, és ámbár azon Rét a Lakosoknak egy részben Legelőül, mvs részben Urbariális Nádiás fejében adatott; még is azt úgy használják mint kaszállót, és így ugyan azon Instructio 23-ik Czikkelyének 8dik Pontja szerént annak használtatásat 2 17

extra seriate beneficiumul annyival is inkább fel kelletik venni mivel ez e féle kaszállás Csongrádnál is tekéntetbe vetetni rendeltetett. Ezen Nehézségre az én alázatos észrevételem ez; Szentes Városának Urbarialis Fajzása nem lévén; azért nekie az Urbárium behozása alkalmával, a meg határozott terhek viselete mellett a helyett a Nádiás engedtetett meg, ésúgy; Mivel a Nádiás a Fajzásnak Analoguma annak, a mi erről igaz, amarról is igaznak kelletik lenni.... Ha Szentes Városának illyen különös Erdőhöz, hasonló különös Nádas Rétje volna, s vele kereskedsét űzne, lehetne talán csak mind a mellett hogy az Instructio a Nádas Rétekről nem is emlékezik, következést formálni; de mivel neki olly Rétje nincs, és csak Urbarialis Nádlása van, mellyet teher mellett használ mikor lehet és a viz engedi, ez annál kevésbé vevődhetik extra seriale beneficiumnak; mennél világosabb reá nézve mind az, hogy azon használat se nem ingyen esik, se pedig belölle a kereskedés nem üzettetik; sött még fordítva, ma guknak a Lakosoknak annyira kevés, hogy épületjeiknek Fedelékéül a szomszéd Helységekböl- Nagy Munkával költséggel és fáradozásokkal kéntelenek Nádat, és Gyékényt szerezni; mivel már, a folyvásti Árvizek iszapolása által hozzá járulván a Periodicus szárasságok égető melege, s a Sertések turkálásai ezen Nádas Rét természetében annyira változott, hogy nagy részében belőlle a Nádhelyett Czetkény, Káka, Sás, Vízi Bürök, s más haszontalan giz gaz teremjen, mellyek semmi tekéntetben a Náddal és Gyékénnyel haszon vételekre nézve éppen nem hasonlíthatók.... Azon ellenve' tésre végre, hogy az e féle kaszállása a Nádas rétnek Csongrádnál is tekéntetbe vevődött; az a megjegyzés, hogy ott a helyheztetés más, s ott is csak a Legelő bérieléséből származó Maleficium enyhítőkéül, mint pascummi pótolék vetetni rendeltetvén; ide rólla a következtetés még akkor sem lenne alkalmaztatható, ha az előbb ki fejtett princípiumok helyt nem álnának... Ami további ezen Szentes Várossá által arendelt Fábján Pusztából a Közönséges és Domesticum Pascumhoz ki vágott 1003. Ingerumbol álló Legelőt illeti: ha szinte igaz legyen is az: hogy ezen említett Pusztának többi részét biró Gazdák a Városnak mind ki árendálonak az egész árendás Summát 4300 ezüst ft ban meg fizessék: még is mivel az ezen Pusztában biro Gazdáknak Marhái s Jószágai a Conscriptioba bejöttek, az 1003 Hóidból álló ki szakasztott Legelőt pedig egyenesen hogy a Városnak ingyen maradjon ök fizetik meg: az Egyenesség kívánja hogy az ezen Le gelőre a 4300 fntbol eső tehet az Ö felírott Marháiknak, fel veendő haszonvételéből le huzodjon- Költ Szegváron, 15n 7bris 828 N agy F erenc Megyebeli Első Conscripto Az 1828. évi népességösszeírás Szentesen Az országos összeírással párhuzamosan megtartott megyei népösszeírás összehasonlítható adatai Szentesen is eltérnek némileg az adóösszeírásban ismertetett adatoktól. Megismerésük és felhasználásuk azonban így is nyereség lehet, mert új konkrét értesüléseket nyújtanak. 18 Szentesen van ház 2 282 család 2 979 A férfiak közül tisztviselők, értelmiségiek 5 iparosok 236 nemesek szolgái 130 parasztok 593 zsellérek 2 572 fiúk 4 741

A női nemhez tartoznak 7 857 A fölsoroltak összesen 16 134 A férfiak közül 1 17 évesek 4 057 17 40 évesek: özvegyek és nőtlenek 941 házasok 1 612 40 év fölöttiek 1 562 katolikusok 2 499 evangélikusok 197 reformátusok 5 298 görögkeletiek 178 zsidók 76 távollévők 123 kiszolgáltak 29 1828-ban születtek 820 meghaltak 501 Az 1830. évi adókivetés Szentesen A megyei rovásos (dikális) összeírás, az országos adóösszeírás és a népc...>zeírás föltárta az adóalapokat. A vármegye közgyűlése által megválasztott küldöttség elkészítette a megyére kirótt hadiadó és a megyei háziadó fölosztásának és kirovásának tervezetét. A személyek, állatok, földek, malmok és mindenféle egyéni és közös haszonvételek és jövedelmek számbavétele után Szentes városának 4512 7/8 volt a rovásán. Ezt 1 Ft 36 kr-ral szorozva megkapták az évi hadiadó, 2 Ft 7 kr-ral szorozva pedig a megyei háziadó (honnyi adó) összegét. Ez 7220 Ft 36 kr, illetve 9552 Ft 15 1/8 kr, összesen 16 772 Ft 51 1/8 kr lett az 1830/31. katonai esztendőre.22 íme, elértünk a bonyolult számolgatások végére: most már csak be kellett hajtani az adót. Nem is keveset. Szentes minden adófizető lakosára beleértve az újszülötteket és a halni készülőket is több mint egy ezüstforint jutott, több mint a megyei átlag. Az összeírások történeti forrásértéke A helytörténetek monografusai a történeti irodalomban az összeírás adatait legtöbbször az összeírás céljának és egyben forrásértékének minden magyarázata nélkül közük, és ezért az ilyen forrásközlésben szereplő adatok alig használhatók írja Bottló Béla elemző tanulmánya végén. A rengeteg adatból sok szempontból valósághű társadalomkép rajzolódhat ki. A termelésről és annak jövedelmezőségéről is sokat megtudhatunk, ha elvégezzük a lehetséges sokféle átszámolást, összehasonlítást. A helytörténetírók Bottló Béla, Bohony Nándor és FI. Pálfy Ilona cikkeit használva részben föltárhatják városuk vagy falujuk gazdasági és társadalmi struktúráját. 22 Lásd a 12. sz. jegyzetet. 2 * 19

De csak részben. Mert hány olyan gazdasági és társadalmi jelenség van, aminek nincs helye az összeírásban! Csak két példát. A nemességről szinte semmit sem tudunk meg belőle. A termesztett kultúrnövények többségéből egy szó sincs benne. És amit megtudunk olykor százezred krajcár pontossággal, azt bemondás és becslés alapján állapították meg. Márpedig a tájékoztatást adó adózóknak is, az összeírást végző megyei uraknak is, az uradalom képviselőjének is az volt a célja, hogy az összeírt adóalap minél kisebb legyen. így noha mindenki esküt tett az igazságra aligha hihetjük, amit a megsárgult írás állít. De a helytörténetírók majd összevetik más forrásokkal is a Regnicolaris Conscriptio anyagát, és közelebb jutnak a történelmi igazsághoz. A Csongrád megyei települések összeírása Sorravesszük az akkori vármegye településeit, közöljük az összeírások legfontosabb adatait, néhány mondattal felvázoljuk az összeírásban ismertetett képüket. Az összeírások részletes táblázatos és egyéb anyaga a szentesi levéltárban a kutatók rendelkezésére áll. A telki állományra: a Tiszán innen a csongrádi, a Tiszán túl a szentesi adatokat lehet használni. CSONGRÁD mezőváros (oppidum Csongrád)23 A z összeírás kezdete: 1828. ápr. 16. A város 5 kerületre van fölosztva. Telkeinek száma 355 1/8; ebből a nemesek használtak 6 6/8 telket, vagyis az ugar leszámításával 288 pm szántót és 176 kaszás, azaz 264 pm rétet; egy telek 36 hold szántó és 22 hold rét; egy hold 1200 négyszögöl. Az adófizetők 346 3/8 telket használtak, vagyis 12 303 pm szántót és 7518 4/8 kaszás, azaz 11 277 6/8 pm rétet. Elhagyott telek nincs. A szántók nincsenek nyomásokra osztva, egy-egy tagban vannak kimérve. Van a városnak 166 4/8 pm szántója és 151 5/8 pm rétje, ezek évi tiszta haszna 246 F t3 6 f i^ k r. Saját legelőik elégtelen volta miatt a Károlyi-uradalomtól bérelnek legelőt igásállataik számára évi 1733 Ft 43 kr-ért. A Jászföldön is legeltetnek, és jószágaik után darabonként 36 kr-t fizetnek. A 14 kérdésre: 1. Rendkívüli jövedelem nincs. 2. A határ nagyobb része sík, de van homokdombos része is. A homok egy része fekete, más része sárga, szikesekkel keveredik. A szikes, sós talaj inkább terméketlen. 3. Tavaszi és őszi gabonát vetnek: kétszerest, árpát, zabot. 4. A szántókat négyévenként trágyázzák, egy egésztelkes gazda évente 6 pm-t. 5. 4 ökörrel szántanak; a szikeseken különösen tavasszal 6 ökörrel. Ősszel kétszer, tavasszal egyszer szántanak. 6. Állandó piac (emporium) a szomszédban nincs, Kecskemét 5 mérföldnyire esik (1 mf=7585,94 m). 20 23 CsmL (SzF) IV. A 12. b) 38-42. k.

7. A gabonaárak hétéves átlagban (1820 1826) a következők: a kétszeres 41 4/7 kr, az árpa 20 1/4 kr, a zab 19 6/7 kr. 8. Az úrbéres kocsmák bérléséből a városnak évi 320 Ft haszna van. Egyéb ö vedelme nincs. 9. A város területe mellett folyik a Tisza, abba pedig éppen a várossal szemben beletorkollik a Körös. Évente kiáradnak, olyankor még a belső legelőket is elárasztják. A folyók közelségének az az egyik hátránya (maleficium), hogy a kétszeri, őszi és tavaszi áradás miatt az utakat és a gátakat javítani és tölteni kell. A csongrádiak 2951 2/6 öl gátat tartanak karban (1 öl = 1,8965 m). Hasznuk (beneíicium) annyi van belőle, hogy a Tisza 51 vízimalmot hajt, ezekért egyenként 12 Ft 48 kr-t és 2 pm árpát fizetnek a lakosok az uradalomnak. Van 2 szárazmalom is, ezek bére (census) egyenként 8 Ft és 2 pm árpa. 10. Lásd a 14. pontban. 11. A közjövedelmek nem fedezik a kiadásokat, ezért a lakosoknak hozzá kell járulniuk a házipénztárhoz (cassa domestica). 12. Egyetlen közintézmény van a városban: a posta egy mellékvonalának a hivatala. Ebből azonban semmi jövedelme nincs a városnak. 13. Az úrbéres helyek (porták) gyarapítása az uradalomtól függ. 14. Az átmenő katonaságnak nyújtott természetbeni szolgáltatásokért (transenna) kapott összeg és a valóságos ár közötti különbség az utolsó három évben 4587 Ft 46 4/8 kr volt, tehát az évi veszteség (deperdita) 1529 Ft 15 4/8 kr. Az összesített adatok: Az adózó lakosság teljes létszáma: 11 319; 1. családfő: 1737+a község; 2. 18 60 éves: 4186; 3. ebből honorácior 0, telkes 350, zsellér 854, házatlan zsellér 534, testvér 38, fiú 643, leány 85, cseléd 152, cselédlány 23, iparos 102, kalmár 6, nagykereskedő 1; 4. ház: 1184 (a cenzus 1/10 része 5 Ft 50 4/10 kr); 6. szántó: 12 303 pm 3 osztályban, átlagos cenzusa 26 kr = 533 Ft 18 kr, 2 ffszeres termést hoz, összesen 35 087 pm-t, az átlagos ár 27 4/21 kr, összesen 15 900 Ft 32 5/21 kr. a kilencedet természetben fizetik, a tized 283 Ft 30 kr, a tiszta haszon 28 kr, összesen 5848 Ft 49 9/21 kr, a tized levonása után 5565 Ft 18 9/21 kr; 7. rét: 7518 4/8 kaszás, azaz 11 277 6/8 pm, cenzusa 26 kr, ossz. 4887 Ft 1 2/4 kr, a tiszta haszon 1 Ft 6 ^ kr, ossz. 12 380 5 kr; 8. szőlő: 308 p m = 1232 kapás, cenzusa 36 kr, ossz. 184 Ft 48 kr, kapásonként 1 6/64 urna bor, ossz. 1347 urna, 1 urna bor ára 1 Ft 32 4/7 kr, ossz. 2079 Ft, a tiszta haszon 17 V, ossz. 336 Ft 31 1/5 kr, a szőlőt trágyázzák; 10. nagyobb állatok: igás ökör 1436, tehént 526, meddő 575, 3 éves tinó 178, 2 éves 299, 3 éves ló 1522, 2 éves 141; a tehenek 5 hónapig tejelnek, naponta 2 icce, ossz. 304 icce, a tej ára 6 Ft 4 kr, a borjúé 3 Ft 36 kr, a trágyáé 30 kr, ossz. 9 Ft 10 kr, a tartási költség 4 Ft 24 kr, egy tehén tiszta haszna 4 Ft 46 kr, ossz. 2116 Ft 43 kr; 11. aprómarhák: juh 8303, sertés 860; 13. kocsmáltatás: 320 Ft. 21

Az iparosok Sorszám magyarul A mesterségek latinul Segéd nélkül Egy segéddel Két Mester segéddel Segéd Össz. 1. takács textor 6 2 _ 8 2 10 2. varga sutor 1 1 1 3. kovács faber ferrarius 5 3 1 9 5 14 4. bognár, kerékgyártó rotarius 4 1 5 1 6 5. kalapos, üveges pileator 1 2 3 5 8 6. csizmadia cothurnarius 2 1 3 2 5 7. kádár, pintér vietor 1 1 2 1 3 8. molnár molitor 42 1 43 1 44 9. ács faber lignarius 6 3 9 3 12 10. asztalos arcularius 2 2 2 11. lakatos serrarius 1 1 1 2 12. kötélverő funifex 2 2 2 13. szűrszabó gausapearius 1 1 2 1 3 14. SZŰCS pellio 1 1 1 3 15. tímár cerdo 2 2 2 16. szabó sartor 2 2 4 2 6 17. szíjgyártó lorarius 1 1 1 18. üveges vitrarius 1 1 1 19. festő tinctor 1 1 1 20. fazekas figulus 1 1 1 Összesen 81 17 4 102 25 127 A kalmárok közül három 3. osztályú, kettő 4. osztályú. Van egy 2. osztályba sorolt kereskedő is. Nehézségek a csongrádi rétek körül Tettes Ns Csongrád Vgye Karjai és Rendjeihez Észrevételes Jelentése az itthoni Öszveíronak Tekéntetes Karok és Rendek! Csongrád Mező Várossának Országos Öszveírása alkalmával, azon kérdés adván elő magát; ha valyon azon Térföld, mellyet a Csongrádot félben körül folyó Tisza minden Esztendőben magasra nevekedni szokott árjával el boríttani, ezen ár pedig rajta gyakran egész késő őszig, mindenkor pedig a Hátassát is értve, Julius derekáig meg maradni szokott: azon ókból: hogy azt a Hátjainn körös körül, mikor a víz engedi néha néha a lakosok egymás között fel osztva meg kaszálják oly Extra Seriale beneficiumul vevődhetik é, mint a millyenről az Instructio 23dik paragrafusa azt mondja hogy annak Esztendei jövedelme jó lélekkel felvetetvén a Summás Öszveírás utolsó Rubricájában ki tétessék? Minthogy ezen kérdés megfejtésében Külső Öszveiro Tisztársammal egyértelemben nem lehetek s monthogy ezen tárgy eránt mind a jelen volt Uradalmi Tisztarto Ur, mind az Esküdtek egyenlően oda nyilatkoztatták ki magokat, hogy a kérdéses, nagyobb részben mély fenekes, Nádat, és Gyékényt termeni szokott Plága, a Városbelieknek olly Urbarialis Nádlásul szolgáljon, melytől a ki szabott Urbarialis tartozást a Mlgos Uraságnak meg adni tartoznak, azon kevesebb részében pedig melly hátasabb, és körül a Tisza part oldalát teszi, a különben igen szűk, és köz tudományra egyrészzen Tavasszal ár vízzel elboríttatni szokott, más részben székes, sovány, álló vizekkel el termékenytelenittetett, majd sivány homokkal el boríttatott igen rossz minémiségű, majd ismét ezentúl 22