ZÖLD ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT BÁLYZATA

ZÖLD ÓVODA 2100, GÖDÖLLő,BATTHYÁNY L.U.34-36. TEL: 06 28 510-750 06 20 9 173 423 E-MAIL:ZOLDOVI@GMAIL.COM ZÖLD ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT BÁLYZATA KÉSZÍTETTE: TIBORCZNÉ GARAI KATALIN ÓVODAVEZETő ELFOGADTA: AZ ÓVODA NEVELőTESTÜLETE 2009. 1

Tartalom Bevezető Általános rendelkezések I. Az Alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb a szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó szabályozások 1. Az intézmény neve 2. Az intézmény székhelye 3. Az Alapító okirat kelte, száma 4. Az ellátandó alaptevékenységek 5. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok 6. Irányító szerv 7. Fenntartó szerv 8. Alapító szerv 9. Az ellátandó vállalkozási tevékenység köre, mértéke 10. Az intézmény oktatási funkciójával kapcsolatos előírások 11. Az intézményi feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság 12. Az intézmény megszüntetése 13. Az intézmény költségvetési szervként való működéséből való további szabályozás 14. A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája 15. A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok 16. Költségvetés tervezés, az előirányzatok szerinti kötelezettségvállalás, és beszámolás rendje 17. A belső ellenőrzés rendje II. A nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó szabályok 1. Működés rendje 2. A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 2

3. A vezetők közötti feladatmegosztás 4. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje 5. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 6. A vezetők és a szülői közösség közötti kapcsolattartás formája 7. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések 8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást 9. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje 10. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel 11. Az intézményben folytatható reklám tevékenység szabályai 12. Az intézményi védő, óvó előírások 12.1. Gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendje 12.2. A gyermekbaleset megelőzés feladatai 12.3. Baleset esetén teendő intézkedések 12.4. A nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése 13. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők 14. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 15. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolásával kapcsolatos III. feladatok Záró rendelkezések Záradék Mellékletek 1. sz. Adatvédelmi szabályzat 2. sz. Ellenőrzési szabályzat 3. sz. Szabálytalanságok eljárás rendje 4. sz. Az óvodavezető helyettes pályázatásának eljárásrendje 5. sz. A vagyonnyilatkozat tétel szabályozása 6. sz. Közalkalmazottak pályáztatásának eljárásrendje 3

Bevezető A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 39..- ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Zöld Óvoda nevelőtestülete az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot (a továbbiakban SZMSZ) fogadta el. Általános rendelkezések 1.A Szervezeti és Működési Szabályzat célja hogy meghatározza a Zöld Óvoda, mint közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Célja az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. 2. Az SZMSZ hatálya Jelen SZMSZ hatálya kiterjed az intézmény valamennyi vezetőjére, közalkalmazottjára, az óvodába járó gyermekek közösségére. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik szolgáltatásait. 3. Az SZMSZ jogszabályi alapja A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. Tv. (Ktv.), 217/1998. (XII.30) Kormányrendelet és annak módosításai az államháztartás működési rendjéről, A Munka Törvénykönyve 1992. évi XXII. tv. (Mt.) és annak módosításai, A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. tv. (Kjt) és annak módosításai 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet és módosításai, 11/1994. évi (VI.8.) MKM. Rendelet és annak módosításai a nevelési-oktatási intézmények működéséről, 1997.évi XXXI Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 26/1997.(IX.3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásról, 4

14/1994.(VI.24.) MKM rendelet és annak módosításai a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról, 1999.évi XLII. Törvény 4. (7) bekezdés a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának szabályairól, 193/2003.( XI.12.) Kormányrendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről, 37/2001. (X.12.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezésről. a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008.évi CV. Törvény és az Államháztartás működésének rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30) kormányrendelete Gödöllő Város Önkormányzatának a 237/2009. (IX.10.), a 205/2009. (VI.25.) sz., a 131/2009. (V.21.) sz., a 38/2008. (II.28.) sz. és a 219/2003. (XII.11.) sz. határozatával módosított 194/1997. /XII.4./ sz. határozata. 2005. XC. törvény Az elektronikus információszabadságról 4. Az SZMSZ hatálybalépése Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyása napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban a szervezeti és működési tekintetben változás áll be, illetve ha a szülők, vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz. A módosítás alkalmával az eljárási rendet a Ktv. 40..-a határozza meg. A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az óvoda korábbi SZMSZ-e. Az SZMSZ 1 példányát az óvodavezetői irodában helyezzük el, s arról az első szülői értekezleten a szülőknek tájékoztatást adunk. 5.Az SZMSZ személyi hatálya az óvodába járó gyermekek közössége, a gyermekek szülei, törvényes képviselői, a nevelőtestület, az intézményvezető, vezető helyettes, a nevelőmunkát segítők, egyéb munkakörben dolgozók. 6.Az SZMSZ felülvizsgálatának rendje ha az óvoda működési rendjében változás történik ha a jogszabály előírja 5

I. Az Alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb a szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó - szabályozások 1. A költségvetési szerv neve: Zöld Óvoda 2. A költségvetési szerv székhelye: 2100 Gödöllő, Batthyány L.u.34-36. 3. Alapító okirat kelte, száma: Gödöllő Város Önkormányzatának a 171/2010. (VI.24), a 237/2009. (IX.10.), a 205/2009. (VI.25.). sz., a 131/2009.(V.21.) sz., a 38/2008.(II.28.) sz. és a 219/2 (XII.11.) sz. határozatával módosított 194/ 1997. XII. 4./ sz. határozata. 4. Ellátandó alaptevékenysége Jogszabályban meghatározott közfeladata: közoktatás, ezen belül óvodai nevelés. A költségvetési szerv alaptevékenysége - Három éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig a gyermekek gondozása, napközbeni ellátása, nevelése, ezen keresztül a gyermekek felkészítése az iskolai tanulmányaik megkezdéséhez. - Ellátja az illetékes szakértői bizottság szakvéleménye alapján a többi gyermekkel együtt nevelhető testi fogyatékos, enyhén értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos és autizmus spektrum zavaros sajátos nevelési igényű gyermekeket. - Az óvoda etnikai kisebbségi, pedagógiai programmal cigány felzárkóztató nevelést folytat. - Biztosítja a rászoruló gyermekek gyógytestnevelését. Az óvoda a gyermekek napközbeni ellátása keretében étkezést is biztosít. 5. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok Költségvetési szerv típusa: tevékenységének jellege szerint: közszolgáltató közintézmény. feladatellátásához kapcsolódó funkciója szerint:önállóan működő költségvetési szerv Pénzügyi gazdasági feladatait a Számadó Gazdálkodási és Szolgáltató Szervezeten keresztül látja el, Együttműködési megállapodás alapján. Előirányzat feletti jogosultsága: teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. A költségvetési szerv szakágazati besorolása: 851020 A költségvetési szerv törzsszáma: 685478 6. Az intézmény irányító szerve, címe: Alapítói jogokkal felruházott irányító szerv neve: Gödöllő Város Önkormányzat Képviselő-testülete Székhelye: 2100 Gödöllő, Szabadság tér 7. Képviselője: a polgármester 6

7. Az intézmény fenntartó szerve,címe: A költségvetési szerv fenntartója és felügyeleti szerve: Gödöllő Városi Önkormányzat 2100 Gödöllő,Szabadság tér 7. 8. A költségvetési szerv alapító szerve : Gödöllő Városi Tanács VB. 9. Ellátandó vállalkozási tevékenység köre, mértéke: Az óvoda vállalkozási tevékenységet nem folytat. kiegészítő tevékenysége: helyiség bérbeadása 10. Az intézmény nevelési funkciójával kapcsolatos előírások: Az óvoda óvó védő, szociális nevelő személyiségfejlesztő funkciót tölt be. Csoportok száma: 8 vegyes korcsoport. Az óvodába felvehető maximális létszám: 240 fő Az óvoda működési körét a 78/2007 (III.29.) sz. önkormányzati határozat határozza meg. Elsősorban az itt bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező törvényes képviselő háztartásában élő gyermekek felvételéről gondoskodik. Foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok) megjelölése: Foglalkoztatottjainak jogviszonya alapesetben közalkalmazott, melyekre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az irányadó. Egyes foglalkoztatottjainak a jogviszonya munkavállaló, melyekre nézve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (pl. megbízási jogviszony) az irányadó. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje: A Képviselő-testület nyilvános pályázati eljárás útján, a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő vezetőt nevezi ki. 11. A feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság A költségvetési szerv rendelkezik a 3839 hrsz. ingatlanokkal, a rajtuk található épületekkel. A feladataik ellátásához a leltár szerint nyilvántartott állóeszközöket, vagyontárgyakat szabadon használhatja. A költségvetési szerv a rendelkezésre álló vagyont nem jogosult elidegeníteni, illetőleg biztosítékként felhasználni. 12. Az intézmény megszüntetése Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító jogosult megszüntetni. A megszüntetésről az alapító határozattal dönt. 7

13. Az intézmény költségvetési szervként való működéséből adódó további szabályozás - 2009. december 31-ig érvényes szakfeladatrend szerint: - 2010. január 1-jétől érvényes szakfeladatrend szerint: 80111-5 Óvodai nevelés - a rászoruló gyermekek gyógytestnevelésének biztosítása Etnikai kisebbségi pedagógiai programmal cigány felzárkóztató nevelést folytat nem a kisebbség nyelvén 80112-6 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése - ellátja az illetékes szakértői bizottság szakvéleménye alapján a többi gyermekkel együtt nevelhető testi fogyatékos (mozgássérült, végtag hiányos, egyéb testi fogyatékos), értelmi fogyatékos (enyhén értelmi fogyatékos), beszédfogyatékos és autizmus spektrum zavaros sajátos nevelési igényű gyermekeket. 55231-2 Óvodai intézményi közétkeztetétés költségvetési szerv kisegítő tevékenysége - 2009. december 31-ig érvényes szakfeladatrend szerint 851011 Óvodai nevelés, ellátás - a rászoruló gyermekek gyógytestnevelésének biztosítása - etnikai kisebbségi pedagógiai programmal cigány felzárkóztató nevelést folytat nem a kisebbség nyelvén 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása - ellátja az illetékes szakértői bizottság szakvéleménye alapján a többi gyermekkel együtt nevelhető testi fogyatékos (mozgássérült, végtag hiányos, egyéb testi fogyatékos), értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos és autizmus spektrum zavaros sajátos nevelési igényű gyermekeket. étkeztetés 562912 Óvodai intézményi - 2010. január 1-jétől érvényes szakfeladatrend szerint: 75195-2 Közoktatási intézményekben végzett 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, kisegítő tevékenységek - helyiség bérbeadása A kiadás max. 1 %-áig. üzemeltetése - helyiség bérbeadása A kiadás max. 1 %-áig. 8

14. A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája Óvodavezető Minőségfejlesztési Óvodavezető helyettes Szakmai munkaközösség team Óvodapedagógusok Dajkák Egyéb kisegítő alkalmazottak udvaros, karbantartó 15. A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok Számlavezető intézmény neve: Számadó Gazdálkodási és Szolgáltató Szervezet Számlavezető intézmény címe: 2100 Gödöllő, Dózsa Gy.u.69 Bankszámla vezető pénzintézet neve és száma: Raiffeisen Bank RT. 12001008-00155506-00100003 9

16. Költségvetés tervezés, az előirányzatok szerinti kötelezettségvállalás és beszámolás rendje A költségvetés tervezésre vonatkozó szabályok Az óvoda költségvetési koncepciója, illetve a költségvetési terve megalapozásához szükséges belső számításokat az érvényben lévő számviteli és gazdálkodási szabályoknak megfelelően köteles elkészíteni, figyelembe véve az intézményi struktúrát (részben önállóan gazdálkodó intézmény). A koncepció összeállításakor egyrészről az ellátandó feladatokból, illetve az ismert költségvetési bevételekből kell kiindulni. A kiadások tekintetében figyelembe kell venni minden, a koncepció készítésénél ismert, a költségvetési kiadásokra ható tényezőt.(bérek, tárgyi beszerzések, fejlesztések, stb.) A költségvetési terv elkészítésénél az elfogadott koncepciót kell alapul venni. Amennyiben a képviselő-testület a koncepció elfogadáskor az óvoda költségvetésének összeállítására vonatkozóan állapított meg külön irányelveket vagy szempontokat, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell. A tervezéssel kapcsolatos munkafolyamatok során a költségvetési tervezésre vonatkozó jogszabályokat, az azokban megfogalmazott tartalmi követelményeket kell szem előtt tartani. A tartalmi követelmények betartásáért az óvodavezető tartozik felelősséggel. A normatív állami hozzájárulásokhoz szükséges-feladatmutatók és mutatószámok alapján történő adatszolgáltatás valódiságáért, az adatok ellenőrzéséért, a tervezési feladatok ellátásáért az óvodavezető tartozik felelősséggel. A kitöltést alátámasztó dokumentumokat, valamint az adatszolgáltatás egy példányát a tervezés ügyiratai feltétlenül meg kell őrizni. A kitöltést alátámasztó dokumentumokat, valamint az adatszolgáltatás egy példányát a tervezés ügyiratai között meg kell őrizni. Az óvoda költségvetési terv javaslatát az óvodavezető és helyettese a hatályos jogszabályok szerint állítja össze. Az óvoda vezető az elemi költségvetést eljuttatja a Számadó Gazdálkodási és Szolgáltató Szervezet vezetője részére. 10

Az elemi költségvetés tartalmazza: - személyi juttatások ( alapbér, pótlékok, helyettesítés, betegszabadság, pedagógus továbbképzés, szakkönyv juttatás, - járulékok, - dologi kiadások - étkezési hozzájárulás, - működési bevételek tervezett összegei. A feladatellátás folyamata és kapcsolatrendszere - a feladat ellátásának szabályozása (Alapító okiratban, SZMSZ ben), - a feladat ellátás szakmai és szervezeti hátterének megteremtése és folyamatos biztosítása: - a feladat ellátással kapcsolatos költségvetési kiadások tervezése, - a feladat ellátással kapcsolatos költségvetési bevételek tervezése, - a feladat ellátásáért felelős személy, személyek kijelölése, - a feladat ellátás szervezése, irányítása, a gazdálkodás bonyolítása. - a feladat ellátás pénzügyi és teljesítmény ellenőrzése ( Az intézményi FEUVE szabályozása szerint). Csak az intézmény Alapító okiratában felsorolt feladatok ellátása végezhető az óvodában.(jelen SZMSZ 13.pontjában felsorolva!) A feladatellátás kapcsolatrendszere Az önkormányzat által jóváhagyott Együttműködési Megállapodás alapján a Számadó Gazdálkodási és Szolgáltató Szervezet végzi a gazdálkodással összefüggő mindazon feladatokat, amelyekhez az óvodában nincsenek meg a feltételek. Az együttműködés célja a hatékony, szakszerű és ésszerű, takarékos intézményi gazdálkodás feltételeinek megteremtése. A Számadó végzi a számlák kontírozását, a kiadások göngyölítését. Hó végén Pénzforgalmi kimutatást bocsát az óvoda rendelkezésére. A pénzforgalmi kimutatás lehetővé teszi a költségvetés felhasználásának nyomon követését, valamint pontos adatokat biztosít a beszámolók elkészítéséhez. 11

A feladat ellátás során az óvodavezető felelős a gazdálkodás előirányzatok között tartásáért. A feladat ellátást úgy kell megszervezni, hogy összességében hatékony, a költségvetési kiadásokkal takarékos gazdálkodás történjen. Ki kell használni a lehetőségeket a költségvetési kiadások csökkentésére,( pl. készlet beszerzések nagyobb tételben, akciók kihasználása, stb.) A kötelezettségvállalás célszerűségét megalapozó eljárások és dokumentumok A feladat ellátással kapcsolatban a tárgyévi költségvetési évben csak olyan kötelezettséget lehet vállalni, amely megfelel a jóváhagyott költségvetésnek. A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettségvállalónak meg kell győződnie arról, hogy: - az adott jogcímen van- tervezve előirányzat, - az adott előirányzat az eddigi és még várható teljesítést figyelembe véve lehetőséget ad e szóban forgó kötelezettségvállalásra, -a pénzügyi teljesítés időpontjai és összegei összeegyeztethetők-e a felhasználás ütemezésével. Az írásbeli kötelezettségvállalások csak az ellenjegyző ( a Számadó vezetője) aláírásával érvényesek. A kötelezettségvállalások dokumentumait az óvoda irattárában kell elhelyezni: Kötelezettségvállalás dokumentumai: Szerződések Megállapodások. A kötelezettségvállalás elkülönítetten kezelt ( a Számadó feliratú dossziéban tárolt) dokumentumai még a fentieken kívül a Számadó által kidolgozott alábbiak: Rovatelszámolási ív, Utalványrendelet, Kötelezettségvállalás, Készpénz előleg felvétele, Készpénz előleg elszámolása, Egységes bizonylat készletbeszerzések és kis értékű tárgyi eszközök felhasználásához, Könyvelési bizonylat belső átvezetéshez, Előirányzat átvezetési kérelem. 12

Beszámolók rendje A beszámolókat az óvodavezető a Számadó által készített Pénzforgalmi kimutatás alapján a pénzügyi-számviteli jogszabályok figyelembe vételével készíti el. A beszámolóban ki kell térni a jelentős előirányzat eltérések indoklására, illetve jelezni kell az év végéig várható kiadások, és bevételek alakulását. A beszámolók: - a féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolás,( az adott naptári év július 30-i fordulónappal), - a három negyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztatás, (az adott év szeptember 30-i fordulónappal), - az éves költségvetési beszámolás ( az adott év december 31-i adatai alapján adatszolgáltatás a zárszámadás elkészítéséhez). A pénzügyi gazdasági tevékenységeket ellátó személyek Az óvodavezető felelős a pénzügyi-gazdasági folyamatok tervezéséért, az ésszerű, szakszerű, gazdaságos megvalósításért, a dokumentumok elkészítéséért, az előírásoknak megfelelő továbbításáért és tárolásáért. Az óvodavezető helyettes segíti a tervezést, részt vesz a takarékos feladatellátás megszervezésében, a FEUVE szerinti irányításban, ellenőrzésben. 13

17. Belső ellenőrzés rendje A belső ellenőrzés célja, hogy: biztosítsa az óvodavezető számára a megfelelő mennyiségű és minőségi információt a törvényes működéshez, különös tekintettel a gazdálkodásra, és a pénzügyi tevékenységre, feltárja a gazdasági követelményektől való eltérést, szabálytalanságot, hiányosságot, mulasztást, megszilárdítsa a belső rendet, fegyelmet, vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosság érvényesítését, a leltározás, selejtezés végrehajtásának megfelelőségét. A belső ellenőrzés a FEUVE szabályinak megfelelően magába foglalja az: előzetes, folyamatba épített, és utólagos ellenőrzést. Belső ellenőrzésre jogosultak: óvodavezető óvodavezető helyettes. Az ellenőrzéssel kapcsolatos konkrét feladataikat a munkaköri leírás tartalmazza. A belső ellenőrzés éves ütemterv alapján történik, mely része az intézményi éves munkatervnek. Az ellenőrzés eredményéről az érintettet tájékoztatni kell: - kedvező tapasztalatok elismerés - feltárt hiányosságok megszüntetésre vonatkozó intézkedés felelősségre vonás megelőzés feltételeinek biztosítása. 14

II A nevelési-oktatási intézményre vonatkozó szabályok 1. Működés rendje A nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. Az óvodai nevelés év rendjében meg kell határozni: az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, nyári zárva tartás időtartamát, a megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek,megünneplésének időpontját, a nevelőtestületi értekezletek időpontját. Nevelés nélküli munkanapot nevelési évenként 4 alkalommal vesz igénybe a nevelőtestület, melyet nevelési értekezletek, illetve továbbképzés céljára használ fel. Az óvodai nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben az öt napot nem haladhatja meg. Erről a szülők jogszabályban előírtak szerint tájékoztatást kapnak 7 nappal a nevelési nélküli munkanap előtt. Tájékoztatás módját a házirend szabályozza. Az óvodai nevelés nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről. A nyári zárva tartás időpontjáról legkésőbb az adott év február 15-ig értesítést kapnak a szülők. A nyári zárva tartás előtt 30 nappal, össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket. A szülőket a gyermekeket fogadó óvodáról, a zárást megelőzően tájékoztatni kell. Az óvodában a napirendet úgy alakítottuk ki, hogy a szülők a házirendben szabályozottak szerint- gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék. A gyermekek fogadása, a nyitva tartás rendje A nyitvatartási idő napi 11óra. Reggel 6.30 órától, délután 17.30 óráig fogad gyermeket az intézmény. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartartására (előzetes kérelem alapján) az intézmény vezetője adhat engedélyt. A gyermekek érkezésének és elvitelének módját a házirend szabályozza. 15

Óvodai felvétel, átvétel, óvodai elhelyezés Az óvodába a gyermekek felvétele, átvétele jelentkezés alapján történik. Az óvodai beíratások idejét és módját a fenntartó határozza meg, az adott év április 1. és május 30.közötti időszakban. Az óvoda a határidő előtt legalább harminc nappal köteles a beiratkozás időpontját nyilvánosságra hozni. Az óvodába az a gyermek vehető fel, aki betöltötte a harmadik életévét. (Ktv. 65..) A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben óvodai hely arányában folyamatosan történik. A beiratkozás minden évben az óvodában történik. A gyermekek óvodai felvételéről, átvételéről az óvodavezető dönt. A felvételkor az óvodavezető nem tagadhatja meg a hátrányos helyzetű gyermek felvételét. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, a fenntartó felvételi bizottságot hoz létre, mely koordinálja a gyermek elhelyezést. A felvételi körzethatárokat az Alapító okirat tartalmazza. A Közoktatási Törvény. 24.. (3 bek.).értelmében ha a gyermek 5. életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben eltölteni, (ha a törvény másképp nem rendelkezik), felvételét nem lehet elutasítani. A város jegyzője által megküldött névjegyzék alapján az óvodába nem járó 5.életévüket betöltött gyerekeket fel kell kutatni, szüleiket fel kell szólítani a gyermek óvodába járási kötelezettségére. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével. Az óvodai elhelyezés megszűnésére vonatkozó rendelkezések Az óvodai elhelyezés megszűnésének eseteit a Házirend tartalmazza. Az óvodai jogviszony megszűnésének időpontját, valamint azt, hogy a gyermeket melyik általános iskolába íratták be, a Felvételi és mulasztási napló megjegyzés rovatában kell jelölni. 16

A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának, igazolására vonatkozó rendelkezések A gyermekek távolmaradását a Házirend szabályozza. A gyermek hiányzására a csoportban dolgozó óvónő adhat engedélyt, melyről írásos dokumentáció készül, s ezt a szülő aláírásával igazolja. Minden hónap végén egyeztetés történik, ahol a felvételi és mulasztási naplóban vezetett és a hiányzásról készült feljegyzésnek összhangban kell lennie. Ha a gyermek távolmaradása előre nem látható, azt a távolmaradás napján, lehetőleg 9 óráig be kell jelenteni az óvodapedagógusnak. A 30 napot meghaladó, huzamosabb távollétet a csoport óvónőjével egyeztetni kell. Ha a gyermek betegség miatt hiányzik, csak orvosi igazolással hozható ismét óvodába. Orvosi igazolások megőrzése a nevelési év végéig ( aug.31.) kötelező. Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan, melynek következményeit az óvodai Házirend tárgyalja. Egyéb, a működés rendjére vonatkozó általános rendelkezések Az óvoda helyiségeit más, nem nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében, az alapító okiratban foglaltak szerint lehetséges. Az óvoda épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az óvoda épületében az óvodai dolgozókon és a gyermekeken kívül csak a hivatalos ügyek intézői tartózkodhatnak. Az óvoda konyhájába csak egészségügyi kiskönyvvel rendelkező személy léphet be. Az óvoda helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom, vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét, párt, vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. 17

Az óvoda helyiségeinek használói felelősek: az óvoda tulajdonának megóvásáért, védelméért, az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A teljes leltárkészletért a csoport óvónők és a csoportban dolgozó dajka azonos mértékben felelősek. Az udvaros-karbantartó a munkájával kapcsolatos eszközökért tartozik anyagi felelősséggel. Az utolsóként távozó dolgozó- fegyelmi és kártérítési felelősséggel - felelős az épület bezárásáért, a biztonsági rendszer üzembe helyezéséért. Az óvoda minden alkalmazottja felettesének jelenteni. köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen Az óvoda a zárva tartás ideje alatt a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az óvoda vezetője határozza meg, és azt a szülők és az alkalmazotti közösség, illetve a fenntartó és a társintézmények tudomására hozza (értesítés formájában). Az óvoda egész területén tilos a dohányzás. A mobil telefon használata munkaidőben korlátozott, nem zavarhatja a munkavégzést. A dolgozók gyerekcsoportban a mobiltelefont nem használhatják. Az óvoda telefonjainak használata csak a belső szabályozás szerint történhet. Az intézményen belül szeszesital fogyasztása tilos. Minden dolgozónak érvényes foglalkozás egészségügyi vizsgálattal kell rendelkeznie. A munkaköri orvosi alkalmassági igazolást a munkavédelmi megbízottnak kell átadni, aki nyilvántartást vezet az alkalmasság érvényességi idejéről. 18

A munkahelyre behozott személyes tárgyak,értékek megőrzésére a csoportok zárható szekrényeiben van lehetőség. Aki ezt nem veszi igénybe, a munkáltatótól anyagi kártérítést nem követelhet. Minden alkalmazott köteles az óvodában a munkaidő kezdete előtt 5 perccel megjelenni. Az intézmény dolgozóinak munkarendje: Munkaidő/hét Kötelező/kötetlen óra Óvodapedagógusok 40 óra 32/8 óra Dajkák 40 óra - Udvaros 40 óra - A pedagógusok munkarendje: A pedagógus számára - kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető vagy helyettese adhat, munkaközösség, minőségfejlesztési csoportvezető javaslatának meghallgatása alapján. E tevékenység ellátásáért külön díjazásra nem jogosult az alkalmazott. A pedagógusok és a többi alkalmazott munkarendjének beosztását a vezető állapítja meg, amely a biztonságos működés érdekében év közben is változtatható. A pedagógus és a többi alkalmazott is a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon a munkaidő megkezdése előtt 1 órával köteles jelenteni az intézményvezetőjének vagy helyettesének. Helyettesítés megszervezéséért a vezető-helyettes felelős. A munkarenddel kapcsolatos egyéb rendeletek a Közalkalmazotti Szabályzatban foglaltak szerint kell alkalmazni. A nem pedagógusok munkarendjét - a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel összhangban - az óvodavezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembe vételével a vezető és helyettes a közalkalmazotti képviselővel egyeztetve tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. Egyéb jogviszonnyal rendelkező munkarendje - A munkaszerződéssel alkalmazott dolgozó munkarendjét a Munkatörvénykönyve alapján az óvodavezető állapítja meg. 19

Napi munkarendet az éves munkaterv melléklete tartalmazza. A munkaköri leírás személyre szólóan magába foglalja a munkavégzés feladatait, szabályait. Az alkalmazott tudomásulvételét az évente aláírásával igazolja. 2. A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az óvoda teljes nyitva tartási ideje alatt óvodavezető, vagy a helyettese az intézményben tartózkodnak, a munkaidő beosztás szerint. A munkaidő beosztás az irodai hirdetőtáblán van elhelyezve, illetve az éves munkaterv tartalmazza. Amennyiben az óvodavezető, vagy helyettese rendkívüli, előre nem látott ok miatt nem tud az intézményben tartózkodni, úgy megbízást kap a nevelőtestület egyik tagja az esetleg szükséges intézkedések megtételére. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. 3. A vezetők közötti feladatmegosztás Az óvodavezető és feladatköre Az óvoda élén az óvodavezető áll a Ktv. 54.-a alapján, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Az óvoda vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért. Az óvodavezető jogkörét, felelősségét feladatait a közoktatási törvény, az óvoda belső szabályzatai, valamint a fenntartó határozza meg. Az óvodavezető felelős: az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, az óvoda gazdálkodási feladatainak megszervezéséért, működtetéséért, ellenőrzéséért a FEUVE alapján, az óvoda gazdasági eseményeiért, a pedagógiai munkáért, a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, 20

a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási rendszerének működéséért. Az óvodavezető feladata: a nevelőtestület vezetése a nevelő munka és a pedagógiai tevékenység irányítása, ellenőrzése a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásának szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a munkavállaló érdekképviseleti szervekkel, a szülői szervezetekkel és a pedagógiai munkát segítő társszervezetekkel való együttműködés, gyermek és ifjúságvédelmi munka irányítása, gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítése,vezetése a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megünneplése a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlása, az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe, a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben, az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon 21

lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti, vagy állandó megbízást adhat, a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatok ellátása, észszerű, takarékos gazdálkodás megszervezése. Az óvodavezető megbízatása az óvoda Alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra szól. Az óvodavezető helyettes és feladatköre megszervezi a helyettesítéseket, ellenőrzi, erről jelentést készít a MÁK- nak, megszervezi a dajkák munkáját, megszervezi az óvoda iskola kapcsolattartást, segíti a Szülői Közösség működését, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtását ellenőrzi, egyeztetési kötelezettsége van az alkalmazottak foglalkoztatására, élet-, és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében, részt vesz az intézmény vagyonvédelmi feladatainak, a leltározás, a selejtezés megfelelőségének végrehajtásában. Az óvodavezető helyettes megbízatása magasabb vezetői megbízatásnak minősül. A megbízatás 138/92. kormányrendelet alapján történik, melynek eljárásrendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat 4. számú melléklete tartalmazza. Az óvodavezető helyettes részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg, valamint az óvodavezető közvetlen irányítása alapján végzi. A megbízásnál a törvényi előíráson túl elsődleges szempont a szakmai gyakorlat megléte, az emberi alkalmasság és döntési képesség. A megbízás határozatlan időre szól. A megbízás kiadása előtt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége van. A vagyonnyilatkozat tétel szabályozását a Szervezeti és Működési Szabályzat 5.számú melléklete tartalmazza. 22

A kibővített óvodai vezetőség tagjai óvodavezető óvodavezető helyettes szakmai munkaközösség vezetője minőségfejlesztési team vezetője közalkalmazotti tanács elnöke- törvényi előírás esetén. Az óvoda vezetősége az óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az óvodavezető a vezető beosztású munkatársaival havonta és szükség szerint megbeszélést tart. A megbeszélést az óvodavezető hívja össze, melyről jegyzőkönyv, illetve feljegyzés készül. Az óvodapedagógusok szakmai munkaközössége Az óvodai intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. Ktv. 58.. (1) és (2) bekezdése alapján. Intézményünkben egy szakmai munkaközösség működik. A munkaközösség szakmai és módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési intézményben folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösség meghatározza működési rendjét, és elkészíti munkatervét. A szakmai munkaközösség munkáját a munkaközösség vezető irányítja. A szakmai munkaközösség vezető megbízásának elvei az óvodában: A munkaközösség vezető személyének megbízásában a vezető helyettes kiválasztásánál felsorolt szempontok érvényesülnek. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az óvodavezető bízza meg. Szakmai munkaközösség vezető feladatai az óvoda szakmai és módszertani tevékenységének irányítása, segítése, ellenőrzése, az intézmény éves munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése, végrehajtása, 23

az óvodavezető által meghatározott nevelési területen szakmai szempontú ellenőrzést végez - Folyamatkövető napló ellenőrzése, a munkaközösség szakmai fejlesztési feladatairól éves tervet készít, részt vesz az intézmény éves munkájának értékelésében, beszámol írásban a munkaközösség eredményeiről, figyelemmel kíséri a szakirodalmat, az új módszereket, ezekről a munkaközösség találkozóin számol be, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, véleményével segíteni az óvodavezető döntéseinek meghozatalát szakmai és munkaügyi kérdésekben, elgondolásai legyenek tudatosak, álljanak összhangban az intézmény munkatervével, nevelési programjával, önként vállaljon feladatokat. Munkaközösségi találkozók szervezésére évente 4 alkalommal kerül sor. Ezen felül egymás munkájának megismerése érdekében megfigyeléseket végeznek a csoportban folyó munkáról az óvónők Minőségfejlesztési team vezető feladatai Az óvoda Minőségirányítási Programjának 3.pontja Az óvoda minőségirányítási rendszere tartalmazza részletesen. a minőségfejlesztési munka irányítása, szervezése, ellenőrzése fejlesztő csoport működési rendjének, munkamegosztásának, éves tervének elkészítése, a partneri igény és elégedettség mérés eredményeinek összegzései, intézkedési tervek elkészítése, ellenőrzi a fejlesztő csoportok munkáját, részt vesz a vezető ellenőrzési munkájában ügyel a határidők betartására, segíti a feladatok szakszerű elvégzését, megszervezi és irányítja az óvoda önértékelését, gondozza a minőségirányítás dokumentumait, folyamatosan képezi magát, képzéseken vesz részt. 24

A minőségfejlesztés vezető megbízásának elvei az óvodában elkötelezettség a minőségfejlesztés iránt minőségügyi ismeretek megléte nevelőtestület által elfogadottság rendelkezzen újító szándékkal, rugalmassággal, kommunikációs képességgel, az óvodavezető segítője legyen. A minőségfejlesztési vezetőt az óvodavezető az alkalmazotti közösség javaslatára, nevelőtestületi jóváhagyással az óvodavezető bízza meg. Közalkalmazotti Tanács elnöke A Közalkalmazotti Tanács Elnöke és az óvoda vezetőjének munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Közalkalmazotti Szabályzat módosításának előkészítése a Közalkalmazotti Tanács elnöke és az óvodavezető feladata. 4. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje Az óvodavezető távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlását az óvodavezető helyettes látja el. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az óvodavezető helyettes távolléte esetén az óvodavezető helyettesi feladatokat az adott óvodában dolgozó megbízott óvodapedagógus látja el. A helyettesítés további sorrendje : munkaközösség vezető, minőségfejlesztési csoport vezető, közalkalmazotti tanács elnöke, majd az óvodapedagógusok közül a magasabb fizetési fokozatba tartozó az intézkedésre jogosult. Intézkedési jogkörük a gyermekek biztonságos megóvásával, illetve az intézmény működésével összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki 25

5. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje és formája Az óvoda dolgozói Az óvoda dolgozóit a közoktatási törvény előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az óvodavezetője alkalmazza,pályáztatás útján. A pályáztatás eljárásrendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat 6.számú melléklete tartalmazza. Az óvoda dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Az óvodában alkalmazottak köre: óvodavezető, óvodavezető helyettes, óvodapedagógusok. A pedagógiai munkát közvetlenül segítők: a dajkák. Egyéb kisegítő alkalmazottak köre: karbantartó-fűtő. A nevelőtestület A nevelőtestület az óvoda pedagógusainak közössége, a nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. Az óvoda nevelőtestülete a nevelési kérdésekben, az óvodai intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben, és más jogszabályban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. (Ktv. 56. 1-3 bekezdés) A nevelőtestület jogosítványai Döntési jogkörébe tartozik - (Ktv. 57. (1) bekezdés) a nevelési program és módosításának elfogadása a Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadása az óvoda éves munkatervének elfogadása a nevelési intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása továbbképzési és beiskolázási terv elfogadása a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása a Házirend elfogadása az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása jogszabályban meghatározott más ügyek. 26

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az óvodavezető helyettes megbízása, illetve megbízás visszavonása előtt. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre, vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó feladatokat nem ruházza át. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület a nevelési év során rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az óvoda éves munkatervében meghatározott napirenddel és időpontokban az óvoda vezetője hívja össze. Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásánál a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A nevelőtestület egy nevelési év során az alábbi értekezleteket tartja: nevelési évet nyitó értekezlet őszi nevelési értekezlet tavaszi nevelési értekezlet nevelési évet záró értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a Közalkalmazotti Tanács, az óvoda vezetője, szükségesnek látják. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyv készül. (A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott két hitelesítő írja alá, aki végig jelen volt.) A nevelőtestület döntéseit és határozatait, - jogszabályokban meghatározott kivételekkel nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki. 27

A szavazatok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába (irattárba) kerülnek határozati formában, sorszámmal ellátva. Az óvodai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az alkalmazotti közösséget az óvoda nevelőtestülete, és az óvodánál közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az óvodán belüli érdekképviseleti lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Közoktatási törvény, (illetve az ehhez kapcsoló rendeletek), valamint az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata rögzíti. A teljes alkalmazotti közösséget minden esetben az óvodavezető hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az óvoda egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az éves munkatervben rögzítettek alapján, szintén az óvodavezető hívja össze az alkalmazotti értekezletet a nevelési év folyamán két alkalommal. Az értekezleteken az óvodavezető tájékoztatja az óvoda dolgozóit az óvodai munkáról és ismerteti a soron következő feladatokat. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. Az alkalmazottak döntési jogkörébe tartozik a Minőségirányítási Program elfogadása. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés Az intézményvezetője a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény 87. (4) bekezdésével megállapított 118. (10) bekezdése szerint kereset-kiegészítéssel ismerheti el a kiemelkedő munkateljesítményt, illetve az átmeneti többletfeladatok ellátását. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható az intézmény bármely alkalmazottja részére. Kereset-kiegészítésben részesül a minőségirányítási csoport vezetője,és a tagok a 3/2002.évi OM rendelet 9..3.bek.a) b) pont szerint,valamint a mindenkori munkatervben rögzítésre került, folyamatosan többlet feladatot ellátó pedagógus. A gyakornok szakmai segítőjének díjazása is a kereset-kiegészítés keretéből történik. A szakmai segítői feladatait a Gyakornoki Szabályzat tartalmazza. Nem feladathoz rendelt kereset-kiegészítés mértékét a nevelőtestület minden nevelési évben felülvizsgálhatja, meghatározhatja. E döntésről minden esetben jegyzőkönyv készül. 28

Teljesítménypótlék A teljesítménypótlék alkalmazásának engedélyezése a fenntartó kompetenciája. Engedélyezés esetén az 1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1.sz. mellékletének 4.része az irányadó. Teljesítménypótlék alkalmazása indokolt többlet feladat ellátására adható. Többlet feladat lehet: - szakmai fejlesztési feladatok elvégzése (kísérlet, kutatás stb.) - pályakezdő kolléga beilleszkedésének, betanulásának segítése, - rendszeres ( egész évben folyamatosan végzett) gyermek kísérése gyógyúszásra. Ennek elvégzésére csak azzal a pedagógussal köthető megállapodás, aki az elvégzendő feladathoz szükséges szakmai, vagy speciális végzettséggel rendelkezik. Legalább 3 éve az óvodában dolgozik, és már bizonyított szakmai és emberi téren. A vezető és a nevelőtestület is alkalmasnak tartja a feladatok elvégzésére. 6. A vezetők és a szülői közösség közötti kapcsolattartás formája Az óvodaközösség: Az óvoda közösségét az óvoda dolgozói, a szülők és a gyermekek alkotják. Gyerekközösség: Óvodai csoportjaink szervezése szerint: vegyes életkorú. Ahol a törvény a gyerekek nagyobb csoportját említi, az egy csoportba járó gyermekek 70 %-át kell érteni.( 20 fős létszám esetén: 14 gyermek). A szülői közösség Az óvodában a szülők jogaik érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében Szülői Közösséget működtetnek. Az óvodai csoportok szülői közösségeit az egy csoportba járó gyermekek szülei alkotják. Minden csoportban külön szülői közösségi választmány működik, élükön az elnökkel, és az őt segítő tagokkal. A szülői közösség meghatározott munkaterv szerint működik. Az elnökkel a vezető óvónő és a óvoda vezető helyettese tartják a kapcsolatot. 29

A csoportok szülői közösségének kérdéseit, véleményét, javaslatait a csoportokban választott elnök segítségével juttathatja el az óvoda vezetőjéhez. Az óvoda vezetőjének az óvodai Szülői Közösség választmányát (vezetőségét), negyedévenként össze hívja, és ezen tájékoztatást ad az óvoda feladatairól, tevékenységéről. Az óvodai Szülői Közösség döntési jogot gyakorol: a saját működési rendjében, munkatervének elfogadásában, tisztségviselőinek megválasztásában. Az óvodai Szülői Közösség véleményezési jogot gyakorol (a 11/1994.(VI.8.)MKM.r.2. (1) alapján)az alábbi területeken: az óvodai SZMSZ kialakításában, a Házirend kialakításában, Minőségirányítási program MIP kialakításakor, a vezetők és a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás módjában, az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályozó részeiben, a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, a Neveljünk együtt-szülői értekezlet napirendjének meghatározásában, az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában gyermekvédelmi feladatok maghatározásában, a munkatervnek a szülőket is érintő részében, az éves munkaterv és beszámoló elkészítésekor. Az óvodai Szülői Közösség egyetértési jogot gyakorol (a 11/1994. (VI.8.) MKM. r. 8. (5) alapján): az intézmény Helyi nevelési programjával (HOP), Minőségirányítási programjával(mip), Szervezeti és Működési Szabályzattal, és a Házirend nyilvánosságával kapcsolatban és a tájékoztatásra vonatkozó szabályozás esetében. 30

Szülői Közösség további jogai: Képviseli a szülőket és a gyermekeket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítéséhez. Figyelemmel kíséri a nevelőmunka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor. Képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. Az óvodavezetői pályázatról véleményt nyilváníthat, melyet írásba foglal, és az előkészítő bizottság elnökének átad. Az óvodai szintű Szülői Közösség vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály, vagy az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata, a szülői munkaközösség részére véleményezési jogot biztosított. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának, 8 nappal korábbi átadásával történik. 7. Az intézmény működési alapdokumentumai, nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések A törvényes működést az alábbi, - hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg. Az alapító okirat Az óvoda nevelési programja Az óvoda éves munkaterve Intézmény vezetői pályázat Intézményi minőségirányítási program Továbbképzési program,- beiskolázási terv Jelen SZMSZ és mellékletei Közalkalmazotti szabályzat Az alapító okirat, mely tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. 31

Az óvoda nevelési programja, mely tartalmazza (Ktv. 47..) az óvoda nevelési alapelveit, azokat a nevelési feladatokat-helyzeteket, tevékenységeket, amelyek biztosítják gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését, a gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységét, a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit, nemzeti, vagy etnikai kisebbségi óvodai nevelésben résztvevő óvoda esetén a kisebbség kultúrájának ápolásával járó feladatokat, sajátos nevelési igényű gyerekekkel kapcsolatos feladatokat, a nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét, Az óvoda éves munkaterve Az intézmény hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével. Az éves munkatervet az óvodavezető készíti el. A nevelőtestület véleményezi, megvitatja, kiegészíti és a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten fogad el. Az éves munkaterv tartalmi részeit jelen szabályzat II.1 pontja( Működés rendje)fogalmazza meg. A megfogalmazottakon kívül tartalmazza még: A kiinduló helyzetképet a pedagógiai munka hangsúlyos területeit, az adott nevelési évben Program tervet, mely az alábbi pontokra terjed ki: a nevelési program kiemelt évre lebontott feladatai szakmai programok, kapcsolattartási formák, programok, feladatelosztás a nevelőtestületben, gyerekek fizikai állapotát felmérő vizsgálatok időpontját. 32