A Visegrádi Áprily Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programja 1. kötet Nevelési terv Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szentendrei Tankerület KLIK 131001 OM azonosító: 032406 Készítette: Bozóki Marianna intézményvezető A Visegrádi Áprily Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola nevelőtestülete a 2013. március 28-án elfogadott pedagógiai programot 2014. március 26-i értekezletén felülvizsgálta és a módosításokkal egységes szerkezetben egyhangúlag elfogadta.
Tartalom Bevezetés... 5 1. Helyzetelemzés... 5 2. Jogszabályi háttér... 7 3. Nevelésfilozófiai alapvetés... 7 3.1. Hitvallásunk... 7 3.2. Iskolánk arculata... 9 4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladata, eszközei, eljárásai... 10 4.1. Az alapfeladatok prioritási rendje... 10 4.2. A kompetenciaalapú oktatás... 10 4.2.1. Kulcskompetenciák... 11 4.3. Kiemelt pedagógiai feladataink... 16 Életkorunknak megfelelően alakítjuk és fejlesztjük diákjaink demokratikus és felelős döntési... 16 készségét. Toleranciára, egymás iránti empátiára neveljük tanulóinkat.... 16 4.4. A tanulók fejlesztésével kapcsolatos törekvéseink... 17 4.5. Az iskola által közvetített értékek... 17 4.6. Az iskola társadalmi szerepéről... 18 4.7. Fejlesztési területek, nevelési célok... 18 5. Német nemzetiségi nyelvoktató kisebbségi oktatás-nevelés... 22 5.1. Helyzetelemzés... 23 5.2. A német nemzetiségi nyelvoktatás célja, alapelvei, feladatai... 23 5.3. A német nemzetiségi hagyományok ápolásának konkrét keretei... 23 6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 23 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 25 7.1. Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló... 25 Sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje... 25 7.1.3. A kiemelten tehetséges gyermek, tanuló:... 46 7.2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók... 47 7.2.1. A hátrányos és veszélyeztetett helyzet és okai... 48 7.2.2. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok... 49 8. Alapfokú művészetoktatás céljai és feladatai... 50 8.1.A zeneoktatás célrendszere... 50 8.2.A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai... 51 9. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 51 2
9.1. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink... 52 9.2.A közösségi nevelés érdekében tanévenként végzendő feladatok... 52 Erdei iskolák, több napos osztálykirándulások... 53 10. A pedagógusok helyi intézményi feladatainak meghatározása... 55 10.1.A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában... 55 10.2. Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai... 56 11. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának szabályai 56 11.1.Elvárásaink a hatékony nevelés és oktatás érdekében... 56 11.1.1.Tanulóink... 56 11.1.2.A pedagógus... 56 11.1.3.A szülő... 56 11.2.Egyéb partnereink... 57 12. A diákönkormányzat működése... 58 12.1. A diákönkormányzat feladata:... 58 12.2. A szervezet felépítése:... 59 13. Iskolai egészségnevelési program... 59 13.1.Az iskolai egészségfejlesztés fő célkitűzései:... 60 13.2.Az egészségfejlesztés fő területei:... 61 13.3.Az iskolai egészségnevelés folyamatának színterei:... 61 13.3.1.Tanórák, kötelező foglalkozások... 61 13.3.2.Napközi, szervezett iskolai étkeztetés... 63 13.3.Tanórán kívüli foglalkozások, programok... 63 13.4.Rendszeres, szervezett egészségügyi és egyéb szűrés... 63 13.5.Az iskolai egészségnevelő program szereplői... 64 13.6.Az egészségfejlesztési program kiemelt jelentőségű feladatkörei, programjai... 64 13.6.1.Szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése... 64 13.6.2.A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése... 65 13.7.Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás... 67 13.7.1.Baleset-megelőzés... 67 13.7.2.Elsősegélynyújtás... 67 13.8.Az egészségfejlesztés eredményességének nyomon követése... 68 13.9. Az egészségnevelés várható eredményei... 69 13.10. Komplex intézményi mozgásprogram... 69 14. Iskolai környezeti nevelési program... 70 14.1.A környezeti nevelés alapelveinek jogi háttere... 70 14.2.Az iskola környezeti nevelési programjának céljai, feladatai:... 71 3
14.3.Helyzetelemzés, helyzetkép... 72 14.4.Erőforrások... 72 14.5.A környezeti nevelés színterei... 73 14.5.1.Környezeti nevelés a tanórák keretében... 73 14.5.2.Környezeti nevelés tanórákon kívül... 73 15. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai... 74 16. A felvétel és átvétel különös szabályai... 77 Az átjárhatóság biztosítása más iskolából érkező tanuló esetében... 77 17. Fogyasztóvédelem... 77 18. Közlekedési ismeretek oktatása... 78 19. Társadalmi bűnmegelőzés, áldozattá válás elkerülése... 78 20. Az infokommunikációs technikák alkalmazása... 79 21. Legitimációs záradék... 79 21.1. Érvényesség... 79 21.2. Nyilvánosság... 80 21.3. Nyilatkozatok... 80 MELLÉKLETEK... 82 1. Az iskolai élet és munkarendje, hagyományok... 82 2. Kerettantervek külön mappában... 83 3. A továbbhaladás feltételei (követelmények) külön mappában. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4
Bevezetés 5 Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. (Kazinczy Ferenc) Iskolánk mottójául az 1787-től iskolaként funkcionáló épületen 1871-ben elhelyezett latin nyelvű felirat szövegét választottuk: Ez az épület mely egykor templom volt a közösségnek felújíttatott, azzal a nemes céllal, hogy benne kiváló ifjúság neveltessék. Az elődök által megalapozott jó hírnevünk megőrzésére, továbbépítésére törekszünk. Az intézmény törvényes, eredményes és hatékony működésének alapja a minőség. Az iskola munkatársai, pedagógus és nem pedagógus kollégák elkötelezettek munkájuk, munkahelyük iránt, valamennyien hozzájárulnak, hogy a közösen megfogalmazott és elfogadott minőségcélokat megvalósíthassuk. Valljuk, hogy csak a minőség lehet az intézmény fejlesztésének az alapja. Számunkra a minőség az alábbiakat jelenti: o szakmai felkészültséget, o felelősségtudattal végzett munkát, o megbízhatóságot, o biztonság megteremtését, o mérhető eredményeket. Célunk, hogy színvonalas oktatással szilárd alapműveltséget és alapkészséget nyújtsunk tanulóinknak, hogy ezzel segítsük a számukra legoptimálisabb továbbhaladást. 1 Intézményünk a környék elismert iskolája, amelynek legfőbb erőssége, hogy a falai közül kikerült tanulók tudásukkal és neveltségükkel a választott középfokú iskolák által állított követelményeknek jól meg tudnak felelni. Jól felvételiznek a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba is. Iskolánkban fontosnak tartjuk, hogy tanítványaink megtanuljanak tanulni, s a tudást alapvető de nem kizárólagos értéknek tartsák. Ennek érdekében megvalósítandó feladatunknak tartjuk, hogy a gyengébb és a kiemelkedő képességgel rendelkező tanulóinkat egyaránt fejlesszük. Intézményünkben a sajátos nevelési igényű tanulókat integráltan neveljük és oktatjuk. A visegrádi gyermekek számára ritka kivételtől eltekintve visegrádi intézményt választanak szüleik az alapfokú nevelés és oktatás színhelyéül. Ez alapján elmondható tehát, hogy döntésük alapján a visegrádiak elégedettek intézményünkkel. 1. Helyzetelemzés Visegrád Pest megyében, Komárom Esztergom megye határától 6 km-re, a fővárostól nyugatra, attól 50 kilométerre helyezkedik el. Magyarország egyik legalacsonyabb lélekszámú városa, lakóinak száma kevesebb, mint 1800 fő. Történelmi szerepe, kulturális élete és idegenforgalma teszi várossá. Egy iskolája van, intézményünk, amelynek kötelező beiskolázási körzete Visegrád és Kisoroszi. Kisoroszi a Szentendrei-szigeten található kisközség, amelyet Dunabogdány Tahitótfalu útirányon át 14 km-t autózva, vagy Visegrád - Szentgyörgypusztáról (6 km) személyszállító kishajóval a Dunán átkelve érhetünk el. A két település iskolafenntartó 1 Az Áprily Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény minőségirányítási programja. 2.3. Minőségpolitikai nyilatkozat. 7.p
társulást hozott létre (a társulásnak 2012. december 31-ig Dömös község is tagja volt). 2013. január 1-jével az intézményfenntartó társulások megszűntek, Dömös község tanköteles korú tanulóit Esztergom fogadja, Kisoroszi azonban Visegrád beiskolázási körzetébe tartozik továbbra is, s így kisoroszi tagintézményünk is megmaradt. A 2010/11. tanév kezdetétől a biztonságos közlekedés érdekében iskolabusz szállítja a bejáró gyermekeket Dunabogdány és Dömös végállomásokkal. Iskolánkba 8 településről járnak tanulók jó hírneve, kedvező adottságai miatt. Intézményünk Visegrád város központjában, részben műemlék épületben található, amely már 225 éve iskolaként működik. Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény: nyolc osztályos általános iskolaként, alapfokú művészetoktatási intézményként (zeneművészeti ággal) működik. A visegrádi általános iskola jelenleg hozzávetőlegesen 210 gyermeket lát el a székhelyen és a tagintézményben, a zeneiskolába 70-75 gyermek jár.. A kisoroszi tagiskolánkban, két tanulócsoportban négy évfolyamon általában 20-25 kisiskolás tanul. Német nemzetiségi nyelvoktató iskola vagyunk, a diákok 90 %-a nemzetiségi német nyelvet tanul, akik második idegen nyelvként az angolt tanulják igen kevés kivételtől eltekintve. A tanulóink között évről évre nő a hátrányos helyzetű tanulók száma. Jelenleg arányuk 23 %. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulónk 1% körül van. A gyermekek túlnyomó része rendezett körülmények között élő családokban él. Sajátos nevelési igényű tanulóink létszáma 6-8 fő, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók létszáma 15-20 fő körül mozog. A sajátos nevelési igényű, logopédiai problémával, beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal küzdő valamint gyógytestnevelésre utalt közel 80 tanuló fejlesztése helyben biztosított. Az intézményi lemorzsolódási arány alacsony, tanulóink közül évente átlagosan maximum 1-2 tanuló ismétel osztályt, a nyolcadik évfolyamot valamennyi tanulónk elvégzi. A nevelőtestület összetétele kedvezőnek mondható: a szakos ellátottság 97 %. A tantestület átlag életkora 45 év, a férfi tanárok aránya 20 % körüli. A fluktuáció átlagos. Két megváltozott munkaképességű dolgozót foglalkoztatunk. Ha az épületegyüttest nézzük, nem túl modern intézményünk, az épületek állaga erősen leromlott. A mindennapi működéshez szükséges eszközök, felszerelések rendelkezésünkre állnak, a pénzhiány csak az épületeken látható. Rendszergazda által folyamatosan karbantartott 15 számítógépből álló informatikai szaktanteremmel rendelkezünk, magas kihasználtságú digitális tábla valamint projektorok segítik az oktatást a székhelyintézményben. Bútoraink átlagosan jó állapotban vannak, bár korszerűtlenek, elavultak. Könyvtárunk fiókkönyvtárként, megfelelően működik. 6
2. Jogszabályi háttér 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 17/2013. (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról 1997/XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 3. Nevelésfilozófiai alapvetés 3.1. Hitvallásunk Figyeld a Dunán elfutó hajókat és valld: az óra gyorsan illan el. De amíg élsz, a múlt, a dal s az erdő És az örök vágy emberré emel. (Áprily Lajos: Királyasszony kertje) Iskolánk e négy sorban megfogalmazott humanista értéket vállalja fel: a boldog, kiegyensúlyozott emberré válás értékét, az ehhez való képességek kialakítását, a biztos értékválasztás képességének a kifejlesztését. Hisszük és valljuk: a test és lélek, a fizikum, a szellem és az érzelem együttes formálásával valósítható meg a harmonikus személyiségfejlesztés, s hogy ezt ebben az életkorban (a 6-14 éveseknél) lehet és kell megvalósítani. Felelősségünk, hogy a mindenre nyitott gyermekeknek biztosítsuk a kellő ismeretet, tudást, a megfelelő életvezetési technikát ahhoz, hogy egyéni és közösségi boldogulásuk megalapozott legyen, választási és döntéshozó képességük adekvát legyen az élethelyzetükkel, kellő önismerettel, pozitív énképpel rendelkezzenek. A XXI. század kihívásaira kell felkészítenünk tanítványainkat, tudásukat úgy kell megalapozni, hogy képességüknek megfelelő szakmát választhassanak, s a maguk módján hozzájáruljanak ahhoz, 7
hogy Magyarország egyenrangú tagja lehessen az Európai Uniónak, annak értékeit és lehetőségeit a maguk és nemzetük boldogulására használják fel. Ahhoz, hogy identitásuk biztos gyökerű legyen, az iskolának kellő múlt és jelenismeretet, ország-, nép- és nemzetiségismeretet kell nyújtania, ismerniük kell lakóhelyük természeti, történeti értékeit, vállalniuk kell annak pozitív és negatív hatásait. A művészetek mással nem pótolható személyiségfejlesztő és értékközvetítő hatását az alapfokú művészetoktatás keretében úgy kell biztosítani, hogy a művészetek széles skáláján a tanulók többsége jusson el az alkotás örömének megismeréséhez, s általa a művészetek értőjévé, élvezőjévé válhassanak, s ez a képességük fejlesztő legyen más alkotóképességük kifejlesztéséhez. Tanulóinknak egy életre szóló útravalót kívánunk adni az alábbi értékek átadásával: M últ- és hagyománytisztelet a névadónk szellemiségéből sugárzó nemzeti, nemzetiségi, történelmi értékek, hagyományok ápolásával; Erdő a névadónk szellemiségéből áradó természetismeret, -szeretet, -védelem, - megőrzés belső értékké válásával; D al a névadónk által sugallt és a művészetek eszközével realizálható derűs, kiegyensúlyozott életszemlélet képességének megteremtésével; E mber a névadónk által felvállalt legfőbb erkölcsi vezérfonal emberszeretet, emberek iránti tisztelet belsővé válásával, beültetésével R átió a névadónk pedagógusi és költői hitvallásából fakadóan az értelem erősítésével, a tudatos gondolkodás és cselekvőképesség kialakításával, az egyéni képességek fejlesztésével, a megújulni képes tudás megalapozásával. M E D E R : o a biztonság o a mélység és magasság o a határozottság o a folytonosság o a folyamatosság o a folyam o az átléphetőség és visszatalálás o a következetesség Ez a Visegrádi Áprily Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola nevelésfilozófiai alapeszménye. Ennek megvalósításához a pedagógia gazdag tárházából a legmegfelelőbb módszereket alkalmazzuk, amelyeknek kiválasztásánál Konfucius gondolatai vezérelnek bennünket: Mondd és elfelejtik, mutasd meg és emlékeznek, vond be őket és megtanulják. 8
3.2. Iskolánk arculata Az intézmény típusa: állami fenntartású, többcélú, közös igazgatású köznevelési intézmény. Működését az alapító okirat határozza meg. Intézményünk nagyságát tekintve mindig a kisiskolák kategóriájába tartozott. Nagyságrendje miatt alkalmas a személyes kapcsolatra épülő, a hagyományokra alapozott nevelő intézmény megvalósítására. Mint ahogyan eddig is, továbbra is a két település iskoláskorú gyermekeinek intézménye kíván maradni, eleget kíván tenni a nemzetiségi lakosság kulturális igényének is, amennyiben német nemzetiségi nyelvoktató iskola. A német nyelv oktatása hagyományos nyelvoktató formában történik. A szülők beíratáskor dönthetnek, hogy gyermekük részére kérik-e a német nemzetiségi nyelv és irodalom valamint a nemzetiségi hon- és népismeret oktatását. Döntésük az általános iskola 8 évfolyamára vonatkozik. Döntésükön módosítani minden év május utolsó munkanapjáig lehetséges, s a módosítás a következő tanévtől hatályos, tanév közben a nyelvtanulást abbahagyni nem lehetséges. A 4. évfolyamtól kezdődően tanulóink idegen nyelvként választhatják az angol nyelv tanulását is. Azok a tanulók, akik csak egy nyelvet szeretnének tanulni az általános iskolai oktatás végéig, azok kötelezően vagy a német nemzetiségi nyelvet tanulják 1. osztálytól vagy az angolt 4. osztálytól. Az alsó tagozaton alkalmazott pedagógiai módszereket az alsó tagozatos munkaközösség választja meg. Az eredményesség és alkalmazhatóság vizsgálata általában a pedagógiai program felülvizsgálatával egy időben történik. A csoportbontás lehetőségével átlaglétszámot meghaladó osztálylétszám esetében nemcsak a német nemzetiségi nyelvi órák esetében élünk, hanem angol nyelv, informatika és technika tantárgyak esetében is. A napközis csoportok száma az alsó tagozatban négy, a felső tagozatban kettő, s várható a következő években további csoportok kialakítása a felső tagozaton is, mivel a jelentkezők száma folyamatosan nő, és a maximális csoportlétszámot meghaladja. A csoportok kialakítása az alsó tagozatban az osztályoknak megfelelően történik, minden osztálynak külön napközis csoportja van. A felső tagozatban a csoportalakítás a jelentkezők számától függ. A kisoroszi tagintézményben két összevont osztályú tanulócsoportban folyik a nevelő-oktató munka. Délután egy napközis csoport működik. Tanórán kívüli tevékenységek keretein belül lehetősége nyílik tanulóinknak érdeklődésüknek, képességeiknek, tehetségüknek megfelelő szakkörök, sport foglakozások választására: tantárgyi szakkörök, képzőművészet, tűzzománc, batik, magyar és német nemzetiségi néptánc, modern tánc, labdarúgás, floorball, természetjárás, játékos testnevelés, korfball, labdajátékok. Térítés ellenében az úszásoktatást is megszervezzük. Tehetséges tanulóinknak különböző versenyeken való részvétellel tesszük lehetővé, hogy összemérhessék felkészültségüket, képességeiket, tehetségüket más tanulókkal. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási illetve magatartászavarokkal küzdő gyermekek megfelelő fejlesztést kapjanak, számukra fejlesztő foglalkozások, korrepetálások, logopédiai foglalkozás szervezésével biztosítjuk a fejlődést. Orvosi javaslattal rendelkező tanulóink számára helyben adott a gyógytestnevelés lehetősége. Az alapfokú művészetoktatás a zeneművészeti ágra terjed ki. A zenével a következő tanszakokon ismerkedhetnek iskolánk tanulói: fafúvós, rézfúvós, billentyűs, vonós, akkordikus, kamarazene, zeneismeret. Nevelési szempontból kiemelt értékűnek tekintjük a nemzeti, történelmi eseményekhez kapcsolódó évfordulókat, az iskola névadójához kapcsolódó ünnepeket, a hagyományok ápolását, lakóhelyünk múltjának, jelenének megismertetését, a tevékeny környezetvédelmet. 9
4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladata, eszközei, eljárásai Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei a tantestület egyetértésével fogalmazódtak meg. Közös célkitűzésünk tanulóink személyiségének sokoldalú fejlesztése, képességeik megerősítése. 4.1. Az alapfeladatok prioritási rendje Személyiség- és képességfejlesztés Szocializáció biztosítása Értékközvetítés a hagyományokra és a művészetek embernevelő hatására alapozva A kulcskompetenciák fejlesztése Ismeretközvetítés az ismeretszerzés technikájának elsajátításával Képzés az életkornak megfelelő szinten Az életkori sajátosságok figyelembevételével olyan sokszínű iskolai környezet megteremtésére törekszünk, ahol a tanuló biztonságban és jól érzi magát. Célunk az általános emberi, nemzeti és nemzetiségi kultúra értékeinek elfogadtatása és ezen keresztül a személyiség fejlesztése. A gyermek ismerje meg és kapcsolataiban alkalmazza a társas emberi léthez szükséges magatartásformákat. Felkészítjük saját környezetével való egészséges viszony kialakítására, a helyes önismeretre. Segítséget adunk a természeti és társadalmi környezetben való eligazodáshoz, a holisztikus szemlélet kialakítására törekszünk. Olyan közeget kívánunk teremteni, ahol a művészet szeretete természetes és értékes tulajdonság. 4.2. A kompetenciaalapú oktatás Kiemelt fontosságú feladatunk a kompetenciafejlesztés. A kompetencia a készségek, ismeretek, attitűdök együttese. Köznapi kifejezéssel szólva az a képességünk, hogy a bennünk lévő tudást hogyan tudjuk sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítani. A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetencia olyan kompetencia, amely döntő az élet három összetevőjének valamelyike szempontjából: o a személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődés (kulturális tőke), o aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba (társadalmi tőke) vagy o a foglalkoztathatóság (emberi tőke) szempontjából. Arra törekszünk, hogy tanulóink kompetenciáit életkori és egyéni sajátosságaik szerint, differenciálóan fejlesztő feladatok segítségével fejlesszük. Ezt a legkorszerűbb tanulásszervezési formák alkalmazásával (kooperatív tanulás), módszertani kultúránk megújításával kívánjuk megvalósítani. Segítségül hívjuk a művészeti nevelés, az erdei iskola, a témahetek, pedagógia projektek, a környezeti nevelés eszközeit. 10
4.2.1. Kulcskompetenciák 4.2.1.1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: megfelelő szókincs verbális és nonverbális kommunikációs képesség funkcionális nyelvtan életkori sajátosságnak megfelelő nyelvi ismeretek hallott és olvasott szöveg értése és szöveg alkotása különböző típusú szövegekben való tájékozódás információk feldolgozása segédeszközök megfelelő használata (könyvtárhasználat, digitális technika, média, stb.) érvelés képessége empatikus képesség esztétikai érzék kíváncsiság tantárgyra jellemző szaknyelv használata 4.2.1.2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: megfelelő szókincs funkcionális nyelvtan nyelvi stílusok ismerete szóbeli interakciók főbb típusainak ismerete az idegen nyelv nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása 11
4.2.1.3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: megfelelő segédeszközök használata az igazság tisztelete a dolgok logikus okának (kauzalitás) és érvényességének megkeresése mindennapokban használható tudás problémamegoldó készség lényeglátás kíváncsiság egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás kreativitásanalízis - szintézis matematikai fogalmak ismerete alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek igazolása a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján összefüggések felismerése tudjon érvelni, követni és értékelni tudja az érvelése folyamatát meg tudja megindokolni matematikai úton az eredményeket bizonyítások megértése matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén matematikai kommunikációs készség 4.2.1.4. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz. Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák 12
változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: összefüggések felismerése és kifejezése lényeglátás fogalomalkotás esztétikai érzék kreativitás rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság praktikumának vonatkozásában logikai képességek rajzolási készség tervezés és kivitelezés kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvivallási etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadása kíváncsiság környezettudatosság környezet- és természetvédelem egészséges életvitel nemzeti tudat megalapozása európai azonosságtudat egyetemes kultúra az egyén legyen képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe gyakorlatias módon tudja a tudását felhasználni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében legyen kritikus az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben 4.2.1.5. Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: eszközök megismerése, használata szövegszerkesztési ismeretek információkeresés és kezelés kritikai gondolkodás az innováció területén kreativitás munka világában való eligazodás élethosszig tartó tanulás 13
4.2.1.6. Hatékony, önálló tanulás Minden műveltségi területen a hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: motiváció saját tanulási stratégia megismerése és alkalmazása önismeret önértékelés, illetve mások objektív értékelése figyelem segédeszközök használata 4.2.1.7. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: egészséges életvitel mentális egészség magatartási szabályok alkalmazása kommunikációs képesség empátia problémamegoldó képesség európai tudat a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallási-nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába foglalja stressz és frusztráció kezelése változások iránti fogékonyság együttműködés magabiztosság érdeklődés személyes előítéletek leküzdése 14
az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen kompromisszumra való törekvés 4.2.1.8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben így a munkahelyén is abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek kihívások felismerése, értelmezése a gazdaság működésének átfogóbb megértése a pénz világában való tájékozódás a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete tervezés, szervezés, irányítás vezetés delegálás az elemzés a kommunikálás a tapasztalatok értékelése kockázatfelmérés és vállalás egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés 4.2.1.9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, mely minden műveltségterületen jelentkezik. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban. A magyar nyelv és irodalom műveltségterületen különösen az irodalom, a dráma, a bábjáték, a művészetek műveltségterületen a zene, a vizuális művészetek, a tárgyak, épületek, terek kultúrája, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó s a mozgókép fontosságának elismerése. 15
4.2.1.10. További releváns kompetenciaterületek A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában: 1. Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az egészségmegőrzést is 2. Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál 3. Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása 4. Tanulásirányítás önálló tanulásra való nevelés 5. Szabadidő szervezése a környezeti nevelés követelmények figyelembe vételével 6. Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás 7. Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája 8. Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok (pl. zsidóság) diszkriminációjára. 4.3. Kiemelt pedagógiai feladataink Pedagógiai tevékenységünk során kiemelt feladatunknak tekintjük a következő területek fejlesztését: énkép és önismeret hon-és népismeret európai azonosságtudat-egyetemes kultúra aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés gazdasági nevelés környezettudatosságra nevelés a tanulás tanítása testi és lelki egészség felkészülés a felnőtt lét szerepeire Fejlesztjük a gondolkodási képességet, a gondolkodási műveleteket, nevezetesen: lényeglátás, összefüggések felfedeztetése, következtetések levonása. Figyelmet fordítunk a tanulás tanítására (önálló tanulás) úgy, hogy a tanulók alkalmazni tudják azt iskolai környezetükben és társas kapcsolataikban. Megalapozzuk az életen át tartó tanulás igényét. Kiemelten kezeljük a felzárkóztatást, a hátrányok leküzdését és a tehetséggondozást. Biztosítjuk az esélyegyenlőséget valamennyi tanulónk számára. Célunk, hogy tanulóink megfelelő alapkészségekkel és képességekkel rendelkezzenek az alapfokú oktatás végére. Ennek érdekében alkalmazzunk sajátos tanítási-tanulási módszereket, technikákat, mint a kooperatív, csoportos tanulás-szervezés, témahét vagy a projektmódszer. Életkorunknak megfelelően alakítjuk és fejlesztjük diákjaink demokratikus és felelős döntési készségét. Toleranciára, egymás iránti empátiára neveljük tanulóinkat. 16
4.4. A tanulók fejlesztésével kapcsolatos törekvéseink Gyermekeinktől azt várjuk, hogy rendszeres és igényes tanulással teljesítsék tanulmányi feladataikat, önműveléssel is tegyék gazdagabbá ismereteiket. Feladattudatuk életkorukkal együtt fejlődjön, váljék igényükké a minőségi munka végzése. El kell fogadtatnunk velük, hogy az eredményekért komoly erőfeszítésre van szükség, melynek minimális előfeltételei: a rendszeres iskolába járás, rendezett felszerelés, rendszeres készülés az órákra, a tanórán való aktív részvétel. Tudatosítani kell bennük, hogy a művészetek terén is szorgalmas munkával, gyakorlással, eszközeik gondos kezelésével lesznek csak képesek örömet szerző alkotómunkára. Elvárjuk a gyermekeinktől, hogy őszinte, gyermeki mivoltukat megőrizve legyenek képesek az udvariassági normákat betartani, viselkedésük másokkal olyan legyen, amit saját magukkal szemben is elvárnak. Törekszünk arra, hogy tanulóink olyan tulajdonságokkal ruházódjanak fel, amelyek birtokában képesek boldog, egészséges, hasznos életet élni. 4.5. Az iskola által közvetített értékek A gyermeket megilleti az oktatás, amelynek legalábbis elemi fokon ingyenesnek és kötelezőnek kell lennie. Olyan nevelést és oktatást kell kapnia, mely növeli általános műveltségét és lehetővé teszi, hogy egyenlő eséllyel fejleszthesse képességeit, személyi ítélőképességét, erkölcsi és társadalmi felelősségérzetét és ezáltal képes legyen a társadalom hasznos tagjává válni. Iskolánk feladata, hogy szilárd alapokat teremtsen, tegye nyitottá, fogékonnyá az értékek befogadására a gyermekeket és kreatívvá a szerzett képességek alkalmazásában. Az iskola alapozó funkciójából következően szükséges, hogy esélyegyenlőséget teremtsünk a társadalom különböző rétegeiből érkező gyerekek számára, hogy lehetőségük legyen a képességeiknek megfelelő legmagasabb szintű képzésben való részvételre. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy tanulóink az iskolában jól érezzék magukat, ezért gyermekcentrikus, biztonságos környezet megteremtésére törekszünk, ami optimális hátteret képes biztosítani személyiségük harmonikus fejlődésében. Fontos értéknek tartjuk, hogy gyermekeink legyenek képesek más személyiség elfogadására, tiszteljék az emberi méltóságot, alakuljon ki bennük az egymás iránti szeretet, egymásra figyelés. Rendelkezzenek a megfelelő önkontrollal, legyenek bizalommal és felelősséggel egymás iránt. Szeretnénk tanulóinkkal elfogadtatni, hogy tegyenek meg mindent anyanyelvünk értékeinek megőrzése és ápolása érdekében. Ismerjék jól a magyar nép történelmét, a magyar kultúra és a művészet jeles személyiségeit. Őrizzék meg és adják tovább népi kultúránk értékeit. Ismerjék nemzeti jelképeinket, nemzeti ünnepeink értelmét, a jelennek is szóló üzenetét. Legyen számukra értékmérő és iránymutató az iskola névadójának, Áprily Lajosnak haza- és emberszeretete, aki hitvallását így fogalmazta meg: Hiszek Arany János igazságában: embernek lenni mindig, minden körülményben. Hiszem, hogy a nemzetáruláson kívül az emberárulás is Dante legmélyebb pokolbugyrába való bűn. A német nemzetiségi kultúra közvetítésével biztosítjuk az anyanyelv megismerését, segítünk megismerni és megőrizni a nemzeti hagyományokat, a német kultúrát. Testvérvárosi iskolakapcsolat segítségével törekszünk az anyanemzet megismertetésére. Az idősebb generációval, a Német Nemzetiségi Önkormányzattal együttműködve igyekszünk az identitástudat erősítésére. A népismeret órák keretében a szokások mellett a tánckultúra alapjaival is megismertetjük a tanulókat. Pedagógiai munkánkban egyik legfontosabb feladatunknak azt tartjuk, hogy tanítványaink legyenek nyitottak a szépre, az egyetemes emberi, az európai keresztény kulturális értékekre 17
és legyenek képesek elutasítani az emberellenes, pusztító erőket. Ebben alapozunk a művészetoktatás adta lehetőségre. Célunk, hogy gyermekeinket megtanítsuk a helyes viselkedés szabályaira, a kulturált, esztétikus környezet kialakítására, megőrzésére. Ennek érdekében fokozottan figyelünk iskolánk tisztaságára, az esztétikus és változatos dekorációra, az otthonos légkör kialakítására. A házirendben leírt magatartásformák elfogadását és betartatását elsősorban a nyugodt munkavégzéshez szükséges rend és fegyelem feltételének biztosítása miatt tartjuk fontosnak, amelyben a gyermekek biztonságban és nyugalomban érezhetik magukat. Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink kellő önismerettel rendelkezzenek, s hogy olyan tulajdonságokat, képességeket fejlesszenek magukban, melyek birtokában arra is képesek lesznek, hogy az önpusztító, személyiségromboló szenvedélyeknek ellenálljanak. A mentálhigiénés nevelés jelentőségét ezért kiemelten elismerjük. 4.6. Az iskola társadalmi szerepéről Az iskola fontos állomás a szocializációs folyamatban. Szerepe napjaink értékválságos világában különös hangsúlyt kap. Terepet biztosít a képességeken alapuló és szorgalommal, munkával szerzett tudás teljesítményt igazoló erejének bizonyítására. Lehetőséget ad a képességek fejlesztésére és arra, hogy az egyén eljuthasson a saját korlátai által határolt maximumra. Kiegyenlítő szerepet tölt(het) be a társadalmi rétegződésből fakadó egyéb különbözőségek közt. Lehetőséget ad(hat) az egyén kiemelkedésére hátrányos szociális környezetéből, tehetségének felismerésével és kiművelésével. Értékközvetítő szerepe tompít(hat)ja a negatív hatásokat, s ezáltal pozitív életutak elindítójává válhat. A művészeti neveléssel lehetőséget kínál a tehetségek felszínre kerülésének és kibontakoztatásának. Iskolánk pedagógusainak különösen fontos feladata, hogy társadalmi, vagyoni helyzettől függetlenül elősegítse minden tanulója számára a modern kultúra javainak elsajátítását, megszerzését. Visegrádi Áprily Lajos Általános Iskola, és Alapfokú Művészeti Iskola társadalmi környezete jónak mondható. A szülők, a település, tehát a szűkebb és tágabb környezet is igényes hátteret, elvárásokat fogalmaz meg számunkra. Az iskola nem marad egyedül céljai elérésében, együttműködik a település intézményeivel és civil szervezeteivel: óvoda, múzeum, művelődési ház, könyvtár, gyermekjóléti szolgálat, iskolaorvosi ellátás, családsegítő szolgálat, gyámügyi hivatal, sportegyesületek. A gyermeket különös védelem illeti meg; a törvény és más eszközök által nyújtott lehetőségek, hogy fizikailag, szellemileg, erkölcsileg és lelkileg egészségesen és normálisan tudjon fejlődni, szabadságban és méltóságban. E törvények szellemében minden kritikus helyzetben és ügyben a gyermek felsőbb érdeke a döntő és meghatározó szempont. 4.7. Fejlesztési területek, nevelési célok Az előbbiekben megfogalmazott alapelveket a nevelési elvekben meghatározott feladatokon keresztül érhetjük el. Nevelési elveink egyben tartalmazzák iskolánk oktatással, gyermekneveléssel kapcsolatban megfogalmazott céljait és feladatait is. Szeretnénk olyan 18
alapvető ismeretek birtokába juttatni tanulóinkat, amelyek segítségével képesek bekapcsolódni az őket körülvevő mikrokörnyezet (család, iskola, lakóhely) valós életének gyakorlatába. Dönteni tudjanak egyedül vagy szüleik segítségével a továbbtanulásról, további életükről. Legyenek nyitottak a haza, a nagyvilág történései iránt. Célunk, hogy az iskolánkból kikerülő fiatalok rendelkezzenek annyi alapismerettel, ami elegendő további tanulmányaik folytatására, sajátítsák el a tanulás technikáját, ami az életen át tartó önképzés igényének és képességének alapja. A szűkebb értelemben vett nevelési elveinket és eszményeinket a következő nevelési területek köré csoportosíthatjuk. 4.7.1. Erkölcsi nevelés Az erkölcsi nevelés alapvető ismérvei a becsület, a tisztesség, megbízhatóság, kötelesség, igazságosság, kitartás stb. fogalmak ismerete, ezek beépítése a személyiségbe. Tanulóink legyenek tisztában e fogalmak jelentésével. Ismerjenek követendő példákat irodalomból, történelemből, művészetekből, szűkebb és tágabb környezetükből. Fejleszteni kell az egymás iránti türelmet és alkalmazkodóképességet. Véleményüket tudják udvariasan elmondani, de legyen türelmük meghallgatni a másik álláspontját is. Legyenek képesek azonosulni a közösség döntésével, alkalmazkodjanak a többség választásához. Segítsék gyengébb teljesítményű társaikat. Ismerjék meg a közösségi értékeket, közvetlen és távolabbi környezetüket, hazájukat. Legyenek tisztában a magyarság jelentésével: ismerjék a közösség hagyományait, értékeit, legyenek rá büszkék és őrizzék. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. 4.7.2. Érzelmi, akaratai nevelés Tanulóink tudják reálisan értékelni önmagukat, fejlődjön önismeretük. Hibáikat, vétkeiket vállalják önként, és ne hárítsák el a felelősséget. Véleményükben, állásfoglalásuk kinyilvánításában az őszinteség meghatározó legyen. Alakuljon ki bennük a konfliktustűrő- és kezelő képesség. Ismerjék és becsüljék meg mások munkáját. Játékban, sportban tartsák meg a szabályokat. Legyenek képesek társaik viselkedésének reális megítélésére, tanulmányi és egyéb munkáik elbírálására. A művészetoktatás kiemelt szerepét ki kell használnunk az érzelmi, akarati nevelésben. Fogadják el a másságot, legyenek toleránsak az iskola falain belül és tágabb környezetükben is. Legyenek tisztában a barátság fogalmával. Tanulóink alakítsák ki magukban a közösségi attitűdöt és lássák el lelkiismeretesen a közösségi feladatokat. 4.7.3. Értelmi nevelés Kiemelt feladatunk, hogy keltsük fel és mélyítsük el gyermekeinkben a tudás tiszteletét. Az alsó tagozaton alapvető célunk a magas szintű anyanyelvi oktatás, amelyen belül a tanuló legyen képes értelmesen, választékosan kifejezni mondanivalóját, fejlődjön szókincse, tanuljon meg helyesen írni, ismerje és használja a megtanult helyesírási szabályokat. Fontos az alapvető matematikai ismeretek biztonságos, készségszintű használata. A felső tagozaton a már kialakított és újonnan szerzett képességek fejlesztése a legfontosabb feladatunk. Ismerjék fel az összefüggéseket és tudjanak következtetéseket levonni. Ismerjék és használják az alapvető szakkifejezéseket. Kifejezésmódjuk legyen logikus, világos és lényegre törő. Célunk továbbá, hogy kialakítsuk az önművelődés igényét. Ez az önálló munkára való képességet, a különböző tanulási technikák, a könyvtár használatát és a számítógép ismeretét jelenti. Az 19
értelmi nevelés fontos elemének tekintjük az elméleti tudás és a gyakorlati alkalmazás közelítését, a kommunikációs képességek fejlesztését a feladatok értelmezése és megoldása érdekében. Az új ismeretközlő eszközök alkalmazásával /Internet, CD romok, videofilm stb./ új tanulási technikát kell a tanulóknak elsajátítaniuk. A különböző mérések eredményeit /PISA, kompetencia stb/ folyamatosan kell korrekciós lehetőségként beépítenünk az oktatási rendszerünkbe. A művészetoktatás értelmi képességekre való fejlesztő hatását maximálisan ki kell használni. 4.7.4. Esztétikai nevelés Tanulóink ismerjék fel az esztétikumot a természetben, a művészetekben, az emberi alkotásokban. Tudjanak rácsodálkozni a természetben rejlő szépségekre. Hallassanak szívesen zenét, szeressenek énekelni. Szeressenek olvasni, tiszteljék a könyveket. Értékeljék a képzőművészeti alkotásokat, tudjanak szelektálni kulturális érték és értéktelen között. Szépítsék saját környezetüket, vigyázzanak a tisztaságra, rendre, felszerelésre. Legyenek alkotók az iskolai közeg hangulatossá, széppé varázsolásában. Törekedjen a belső világukban is a harmóniára. A művészetoktatásban az órák művészi értékhordozók legyenek, mind a tanterem környezetével, mind az órák hangulatával. 4.7.5. Egészséges életmódra nevelés Gyermekeink ismerjék meg testük működését és a testápolás alapvető szabályait. Igényeljék a személyi tisztaságot, ápoltságot, legyen igényes az öltözködésük. Ismerjék a serdülőkor egészségügyi problémáit és az egészséges egyéni életvitel érdekében való teendőket. Ismerjék az egészséges és egészségtelen táplálkozási szokásokat. Váljon a mozgás elemi szükségletükké. Ismerjék az alkohol, a dohányzás és a drogok egészségkárosító hatásait. 4.7.6. Családi életre nevelés Gyermekeink érezzék, hogy életükben legfontosabb szerepe a családnak van. Alakuljon ki bennük az összetartozás érzése, családi kapcsolataikat a megértés, elfogadás és szeretet hassa át. A mentálhigiénés nevelés során a stressz kezelés, konfliktuskezelés technikáját ismerjék meg, hogy azok későbbi életük során segítő eszközük legyen. Megfelelő időben és megfelelő módon kapjanak felvilágosítást a párkapcsolatokról, szexuális problémákról. Legyenek tisztában az elhamarkodott döntéseik következményeivel. A harmonikus családi közeg megteremtéséhez fontos a művészetek felé nyitottság, érzékenység, ezért a művészetoktatásban ezt tudatosítani, nyomatékosítani kell. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. 4.7.7. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén akár passzívan, akár 20
tevőleges cselekvések során az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelésoktatatás egészében evidenciának kell lennie. 4.7.8. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. 4.7.9. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség a test egészsége és jóléte elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és - megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladat, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és 21