1 Tızsdék és innováció Kezdetben úri passzió volt Fizikailag megjelenı piacok A nemzetgazdasági piacok kapcsolatai Információs érték : tartalom, idı
2 Elıtte: nagy vásárlói bizalom, tömeges részvényvásárlás, ellenırizetlen információk 1929. október 29. Utána: elveszített bizalom, minimális forgalom, igény a pontos ellenırizhetı információkra Beinduló gazdaságok új vállalatok Meglendülı forgalmak megnövekedett adminisztrációs feladatok Lakossági igények a gyors és megbízható információra Csökkentett tartalmú (és árú) szolgáltatások megjelenése (schwab.com)
3
4 Létrehozása a technológiai papírok megjelenéséhez kötıdik A rendes tızsdére alkalmatlan, bizonytalan vállalatok részvényei kereskedelmére hozták létre. Ilyen cégek: Microsoft, SUN, Cisco, Dell, Reuters
5 Mikroelektronikai boom hetvenes- nyolcvanas évek Számítástechnikai boom - nyolcvanas - kilencvenes évek Internetes boom - 2000 körül Több hullámban Internet technológia Internet kapcsolatszolgáltatás Internet tartalomszolgáltatás (dotkom cégek: xyz.com)
6 A pénzügyi elemzések a meglévı trend alapján további dinamikus növekedést jósoltak Az optimista hangulat tovább gerjesztette a befektetési kedvet (pozitív visszacsatolás) A megalapított cégek mögött hatalmas összegek, csekély ténylegesen meglévı technológia, minimális hozzáadott érték és minimális piaci tér állt. 2000 ıszén leeresztett a léggömb beköszöntött a jelenleg is tartó gazdasági recesszió Kiindulópont: USA ingatlanpiac Oka: átláthatatlan tulajdonosi szerkezet információhiány, megalapozatlan befektetési döntések információhiány, dezinformáció A folyamat: növekedı ingatlanárak >> további hitelek nyújtása >> hitelekbıl további ingatlanok vásátlása >> növekvı ingatlanárak Az ingatlanok ára csökken >> finanszírozási nehézségek >> ingatlaneladás >> megnı az ingatlankínálat >> további ingatlanárcsökkenés >> bedılı hitelek >> bedılı bankok >> biztonságkeresı befektetıi magatartás >> zuhanó tızsdeindexek >> forráshiány a vállalkozásoknál >> recessziós hatások Problémák: Az eredeti ingatlanfejlesztések tulajdonrészei többször gazdát cseréltek (befektetési alapok), ahol az eredeti értéküknél magasabb áron értékelték azokat. A valós (vagy ahhoz közeli) érték és a befektetés értéke eltávolodott. Az elıbbirıl sokáig nem jutottak el információk a befektetıkhöz.
7 Ipari tömegtermelés túltermelési válságának kialakulása elıtt: Számítástechnikai piac kibontakozása (nagy hozzáadott értékő termelés) Konkurenciaharcok: 1985 Hi-Tech krízis Amerikában Pc tömegtermelése kilencvenes évek Eszközök összekapcsolási igénye Hálózatok létrehozása és üzemeltetése Eszközeladás vs. Szolgáltatás Legnagyobb profit lehetısége: tartalom és szolgáltatás együttes kereskedelme. Fúziós láz: AOL Time-Warner Matáv-Westel-Axelero >> T-csoport (freemail, exttra, iwiw )
8 Edutainment, infotainment Terjeszkedés határa: a világ Gyarmatosítás vs. Agyelszívás, piaci tér vásárlása Kormányzati / nemzeti stratégiák Információs szakadék megjelenése Az információs társadalomban a meglévı információk és tudások újszerő összekapcsolása, alkalmazása, illetve új ismeretek és tudások elıállítása áll a fejlıdés középpontjában. Az erre irányuló tevékenységet nevezhetjük közös kifejezéssel innovációnak. az innováció típusai a profitorientált szervezetekben; az innováció mennyiben kötıdik a tudomány szférájához; az innovációk milyen kapcsolatban áll a gazdasági versenyképességgel az IKT milyen aktorokon keresztül hat az innovációs folyamatokra.
9 A termékinnováció az új vagy jelentısen megújított termék vagy szolgáltatás bevezetése. Az eljárás-innováció új vagy jelentısen megújított termelési vagy szállítási módszer alkalmazását jelenti, és mőszaki jellegő újdonságra utal. A marketing-innováció új marketingmódszerek alkalmazását jelenti: ennek során a terméktervezés, a csomagolás, a termék piacra dobása, a termék reklámozása, az árképzés módszere kerül megváltoztatásra. A szervezési-szervezeti innováció új szervezésiszervezeti módszerek megvalósítását jelenti a cég üzleti gyakorlatában, a munka szervezésében, vagy a külsı kapcsolatokban. Az innováció folyamatának lineáris modellje Az innováció terjedésének láncszem-modellje
10 A leginnovatívabb szektorok állnak a legközvetlenebb kapcsolatban azokkal a tudományterületekkel, amelyek az IKT bevonásával hirtelen fejlıdésnek indultak: a világ 500 legnagyobb vállalata közül a gyógyszerészet és biotechnológia, az IT hardverek, a szoftverek és a számítógépre alapuló szolgáltatások területén aktív vállalatok kényszerülnek a legtöbb K+F-befektetésre. Ezek az árbevételüknek gyakran több mint 10%- át költik kutatásra és fejlesztésre. egészen új tudományos teljesítmények születnek a számítási kapacitások bıvülése és általában az informatika révén; a tudományos diskurzusok élénkülése, hozzáférhetıségének javulása ösztönzi az új tudások megszületését, hozzáférhetıségét, és ezáltal az alkalmazási-hasznosítási kísérleteit; megkönnyíti a technológiatranszfert; a vállalaton belüli munkaszervezés és az üzleti partnerekkel való kapcsolattartás áttekinthetıbb, racionalizálhatóbb lesz; megjelennek a komplex vállalatirányítási rendszerek, kontrollálhatóbbak a teljesítmények, a minıségbiztosítás, stb.; a gépek új generációja a technológiai versenyfutást élénkítette, megjelent a robotika az ipari termelésben- a legfontosabb munkaerı innentıl kezdve a programozott gép, amely folyamatos technológiai fejlesztésre szorul; az innovációs ciklusok lerövidülnek, a technológiaváltás felgyorsul; a globális, valós idejő pénzpiac kialakulása a technológiák transzferjét segíti, és a kockázati tıke terepét kiszélesíti. Ezzel együtt nagyon érzékeny lett a pénzpiac a technológiai versenyképesség dimenziójára; az IKT a kulcsaktorok (kutatóintézetek, vállalatok, helyi és központi kormányzat) közötti kapcsolat élénkítését teszi lehetıvé és szükségszerővé.
11 Manuel Castells: Azzal a problémával szembesült, hagyományosnaktermelékenység-mérések alapján az 1970-es évektıl kezdve az 1990-es évekig a gazdasági-technológiai fejlıdés centrumában megtorpant a termelékenység növekedésének üteme. holott akkor került intenzívebb használatra az IKT. A legerısebb gazdaságú országok esetében az üzleti szektorban mért teljes termelékenységi tényezı ekkoriban szinte stagnált vagy évenként 1-2%-kal nıtt. Ennek egyik oka lehet, hogy a gazdasági termelékenység növekedése a technológiai újítások megjelenéséhez képest idıbeli elcsúszást mutat. Ahhoz, hogy a technológiai felfedezések képesek legyenek elterjedni az egész gazdaságban, és így kimutathatóan fokozzák a termelékenység növekedését, a termelési folyamatban szerepet játszó valamennyi tényezınek, a társadalom kultúrájának és intézményeinek, és természetesen a gazdasági vállalkozásnak is lényegi változásokon kell keresztülmenniük. Ez az általános megállapítás különösen érvényes a tudás és az információ köré összpontosuló technológiai forradalom esetében, amely olyan szimbólumfeldolgozási mőveletekben testesül meg, amelyek szükségképpen kapcsolatban állnak a társadalom kultúrájával és a lakosság mőveltségével, illetve szakmai képzettségével. A 80-as évtizedtıl a vállalatok egyes feladataikat együttmőködések keretében a vállalaton kívül végeztetik el (outsourcing): nem ritka a kutatás-fejlesztési munka (design, technológiai fejlesztés, kutatás, tesztelés) kiszervezése sem. Ennek egyik oka, hogy még a legnagyobb multinacionális cégeknél sem mindig áll rendelkezésre megfelelı K+F szakmai bázis. A fejlesztési hálózatok lehetnek horizontálisak vagy vertikálisak. A horizontális esetben olyan vállalatok lépnek szövetségre egymással és K+F bázisokkal, amelyek egyébként ugyanazon a piacon aktívak, így alapvetıen vetélytársai egymásnak. A technológiai áttörések esetében érdemesnek látszik ideiglenesen összefogniuk: prekompetitív fázis A vertikális fejlesztési hálózatokban a beszállítók és a vevık mőködnek együtt a vállalattal. Pl. a légitársaságok fejlesztési ötletei segítetik a repülıgépgyártót a fejlesztésben. Valójában az egyes fejlesztési hálózatok horizontális és vertikális elemeket egyaránt tartalmaznak.