1. Beépítési hányad, építészeti stílus, OBVSz, telekalakítás,

A fórum előtt leadott kérdéseinkre az Önkormányzat szakemberei írásban adták meg a választ, az alábbiak szerint: Színmagyarázat: Fekete: Eredeti kérdés (esetenként szétbontva) Piros: Városüzemeltetési Főosztály válasza Barna: Építési Hatósági Osztály válasza Narancssárga: Adóügyi Osztály válasza Kék: Jogtanácsosi Iroda válaszai Zöld: Főépítészi Iroda válaszai 1. Beépítési hányad, építészeti stílus, OBVSz, telekalakítás, Miért engedik, hogy társasházak, lakóparkok épüljenek a viszonylag kisméretű telkeken. FONTOS!!!! Olyan lesz ez a gyöngyszem itt a kerületben (háromhegyi rész), mint a Rózsadomb sűrű, zsúfolt, lakhatatlan! A területen szinte csak az Aranyhegyi út, illetve a Pusztakúti út menti terület kivételével L6-III- SZ/N, valamint L6-III-SZ/IK övezeti besorolású terület van. Mindkét övezetben a megengedett legnagyobb beépítettség 15%, illetve magassági korlátozással 20%. Közcsatorna hiányában telkenként csak 1 lakás építhető. Közcsatorna ellátottság és megfelelő telekszélesség esetén az L6-III-SZ/N övezetben max. 5 lakásos lakóépületek, az L6-III-SZ/IK övezetben max. 4 lakásos lakóépületek helyezhetőek el. Közcsatorna megléte esetén az ÓBVSZ szabályozza (ÓBVSZ 63., 80., 82. ) - az építhető épületek számát (a telek méretétől függően), - a maximális lakásszámot (megengedett bruttó szintterület 150-nel való osztásából, a kerekítés szabályai szerint adódó egész szám), valamint - az épületek megengedett rendeltetését. (ÓBVSZ 63. ) Összegezve: A beépíthetőség, a szintterület, az építménymagasság megengedett mértéke (a beépítési paraméterek) nem változik attól, hogy több épület, vagy többlakásos lakóépület elhelyezésére is lehetőséget ad az ÓBVSZ. (közcsatorna megléte esetén) Miért engedélyezik a tájidegen, a táj szépségének vizuális értékét romboló házakat? Az épületek megjelenésének megítélése meglehetősen szubjektív kérdés. Az engedélyezési eljárásban az elbírálás szempontjai jogszabályban rögzítettek, és amennyiben a tervezett épület a hatályos jogszabályoknak megfelel, az építési engedély kiadása nem tagadható meg. Van-e mód annak szabályozására, hogy ne épülhessenek tájidegen házak? Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Tv. 2013. január 1-től hatályos rendelkezése szerint az önkormányzat településképi véleményezési eljárás keretében adhat véleményt. Az OBVSz szerint a hegyvidéki hangulattól idegen, széles utcákat terveztek. Érthető, ha nagyobb buszok közlekedésére számítanak, de ez kevés utcát fog érinteni, ha egyáltalán lesz tömegközlekedés. Ugyanakkor gond a telkek leadása, és szörnyű nagy ettől a káosz. Nem lehetne ezt felülvizsgálni? Az OBVSZ a közterületek szélességéről rendelkezik, általában 12 métert irányoz elő. Az utcaszélesség nem az úthoz, inkább a közművekhez kell különös tekintettel a nyílt árkos csapadékvíz-

elvezetés helyigényére. Ennél keskenyebb utcákat nemigen tervezhettünk (pl. a vízvezetéknek a kerítésektől legalább 3 méterre kell lenniük, csak ehhez 6,2 méter területsáv kell). Beépült területeken rendszeres napi probléma a gyalogosforgalom és parkolás megoldása (ld. Testvérhegy), nem csak az útpálya szélességre van szükség, hanem a járda, padka helyére is. Tudomásunk szerint készült egy hatástanulmány, mely érinti a Pogány tornyot is. Mik az eredményei a tanulmánynak, milyen lépésekre szánta el magát az önkormányzat, mind az Aranyhegyet érintő, mind a Pogány tornyot érintő problémákkal kapcsolatban? Nem készült ilyen hatástanulmány az Önkormányzat megbízásából. Ezért a terület jelenleg hatályos KSZT szerinti lakóövezeti besorolása változatlan formában megmarad. Van-e olyan összefoglaló anyag, amely a leszabályozatlan telkek listáját tartalmazza, amiből a szabályozást gátló tényezők megismerhetők? Mit tervez az Önkormányzat a szabályozások elősegítésére? Nem csak az utcák kialakítása érdekében, hanem a rengeteg, építésre alkalmatlan keskeny telkek esetében is szükség volna összefogásra. Több helyen a telekrendezések nélkül nincs lehetőség a fejlődésre. Ebbe nem lehet beletörődni, az egész Arany és Ürömhegy látványa elképesztő. Pl. Pirkadat utca A szükséges telekszabályozásokról nincs lista, mert a földhivatali térkép alapján napra pontosan a kerületi szabályozási tervvel összevetve követhető a közterületek kialakult szélessége és a még szükséges közterületi szabályozások mértéke. A fővárosi csatornázási pályázathoz készült felmérés a beruházáshoz szükséges szabályozásokról, de értelemszerűen ez csak azokat az utcákat tartalmazza, ahol csatornaépítés várható a közeljövőben, így nem teljes a lista. A Naszád utcában történtek kerítések áthelyezések. Úgy hallottam, az áthelyezett kerítéseket 2 méterrel most kijjebb lehet vinni. Mi ennek a logikája? (az önerőből megépített vezetékes víz bekötése miatt ennek igen komoly jelentősége van) A vízvezeték a megmaradó szabályozási vonalhoz van igazítva Lejegyzésre kerültek-e, illetve hogyan kerülnek lejegyzésre a gyakorlatilag már közterületként működő ingatlanrészek? A közterületek lejegyzésének rövid menete a következő: Az Önkormányzat kezdeményezi a közterületek szélesítésének engedélyezését a földhivatalnál, a szükséges dokumentumok, többek közt a földmérő által készített változási vázrajzok benyújtásával. Az ingatlanokból a közterületek részére leeső területek kártalanításának megállapítására ingatlanforgalmi szakértőt rendel ki az Önkormányzat. A kártalanítások mértékét a szakértő az építési törvény figyelembe vételével kell hogy megállapítsa. A szakértői vélemény alapján kerül sor az egyeztető tárgyalásokra a tulajdonosok és az Önkormányzat közt a telkenként megállapított összegekről, majd ezt követően kerülhet sor a megállapodások megkötésére. A földhivatal által a közterületi lejegyzést engedélyező határozatok jogerőre emelkedése és a megállapodások létre jötte után kerül sor a lejegyzett területek birtokba adására az Önkormányzat részére és a változások ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésére. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Tv. (Étv.) 27. (3) szerint: A telek kiszolgáló út céljára igénybe vett részéért a kisajátítás szabályai szerint megállapított kártalanítás jár. A kártalanítás összegét a szabályozás alapján kialakítható építési telek, továbbá a kiszolgáló út megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő telekérték növekedés figyelembevételével kell megállapítani akkor is, ha a kiszolgáló út és a közművesítés nem közvetlenül a birtokbavételt és a lejegyzést követőn valósul meg. Az útszélesítések érdekében történő telekrészleadások helyzetében történnek-e lépések? Pl. Jeles utca, Szőlővész utca, Pirkadat utca.

A felesleges, értéknövekedés nélkül kifizetett kártalanítások elkerülése végett az önkormányzat csak azokban az esetekben tudja a szabályozásokat elindítani, amelyek esetén a kivitelezés-megvalósulás időpontja ismert, előzetes megegyezések történtek az érintett tulajdonosokkal. Az Óbuda újságban, sorban jelennek meg hirdetések az Önkormányzati ingatlanok, értékesítésére. Meg kéne vizsgálni, hogy az értékesítésre váró telkek nem ajánlhatók-e fel telekcserékre, amivel a használhatatlan ingatlanok átalakíthatók, lennének, és esetleg olyan közterületek is alakulhatnának, amelyek a közösség céljait jobban szolgálnák. Olga (Óarany) utca folytatása a Taliga utcáig elakadt. Egyik oka, hogy az 1000m2-es telekméret szentírásként van kezelve, ezért akinek kisebb lesz a telke az nem építkezhet, tehát nem érdekelt a telekalakításban. Ezzel nem akadályozzák meg, hogy 20 év múlva sokkal kisebb lesz az átlag telekterület, viszont most nem valósítható meg az élhető környezet kialakítása: lehetett volna oda vizet, gázt, telefont vezetni már 5 évvel ezelőtt. Ide tartozik, hogy a jövőben a közmű tervek készítőit ne a pillanatnyi érzelmi állapotuk, hanem a közösség jövőbeli szükségletei irányítsák, például, ha az egyik lakos nem akarja leadni a telekrészét, akkor is kellene közműterveket készíteni, mert akkor nem alakul ki a mostani állapot: pl.: a Taliga utca északi része végig szabályozott, de mivel nincs csatlakozási lehetőség, ezért önerős csatornaépítés sem lehetséges. Téves az a felvetés, hogy az 1000 m2-nél kisebb telekre nem lehet építkezni. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy a telek legkisebb kialakítható területe 1000 m2. Tehát a telekalakítás (telek megosztás) során valamennyi újonnan kialakuló telek mérete min. 1000 m2 kell legyen. A már kialakult telkek mérettől függetlenül beépíthetőek, az ÓBVSZ szerinti beépítési paraméterekkel. A közműtervek készítőit jogszabályok és szakmai normák, továbbá a közműszolgáltatók előírásai is kötik. A Fővárosi Vízművek pl. nem hajlandó magánterületre épített vízvezetéket üzemeltetni - ennek érdekében még véleményezni sem hajlandó magánterületre tervezett vezetéket, emiatt lassú pl. az Ürömfű utcai vízvezeték építésének az előkészítése. A Taliga utca végig kiszabályozatlan. 2. Utak, járdák Terveznek-e kerékpár utat (Aranyhegyi út mentén a fasoron belülre, ott ugyanis remekül elférne) A kerékpárút Fővárosi kompetencia. Ha eleve reménytelen a csatorna egyes helyeken, lehetne rendesebb út, esetleg keskenyebb, a később megépítésre kerülő csatorna helyének kihagyásával. A Mészkőben is meg tudták csinálni útfelbontás nélkül a szivárgót, ezzel a megoldással a csatorna sem igényelhet később nagyobb szélességet. A városrész szennyvízcsatornázása uniós alapkövetelmény. Felelőse a Fővárosi Önkormányzat, de mi sem zárkózunk el tőle, hogy a munkában részt vegyünk. A szennyvízcsatorna szabványban ajánlott helye a közterület hossztengelye, ettől nem ajánlatos eltérni. Az útügyi előírások a helyi belterületi lakó utakra is legalább 5,5 méteres úttestszélességet ajánlanak, keskenyebbet építeni a kétirányú forgalom számára nem tanácsos. Teljes szerkezetű utat csak a burkolat alá kerülő összes közmű, - beleértve a csatornát is- megépülte után lehet építeni. A Mészkő utcai szivárgórendszer a burkolt út szélén, útfelbontás nélkül épült, a keresztező utcák vízelvezetése a már meglévő átereszek segítségével lett a rendszerhez csatlakoztatva. Csatornaépítéskor minden egyes fogyasztót rá kell kötni a hálózatra, mely csak az út keresztirányú felbontásával történhet. Az Aranyvölgyi lejtőn az út kérdése, napi probléma. Az eddig tett próbálkozások ellenére kb. két-három esősebb nap után a hegyről lezúduló víz elmossa. Megoldás lenne a szilárd

útburkolat, de az állítólag a közművek elkészültéig nem valósul meg. Mikorra várható erre végleges, szilárd burkolat? Az Aranyhegyi lejtő kiszabályozatlan: az OVBSZ-ben előirányzott szélessége 12, a tényleges jogi szélessége néhol még 1,5 méter sincs. A kiszabályozás várható költsége - tekintettel a várható épületkárokra is - legalább 80 millió forint. Egyelőre nincs napirenden az utca végleges rendezése. Az Aranyhegyi lejtő végleges út várható beruházási költsége 79 millió forint. Lepence utca A Lepence utcában tűrhető minőségű ideiglenes aszfaltozott út van, szennyvízcsatorna jelenleg nincs (a BKISZ-projektben szerepel 2014-re tervezve). A kiszabályozás rendben, az út kiépítésének várható beruházási költsége 44 millió forint. A Násfa utcában már 5 éve van csatorna, gáz, víz, mikor lesz aszfaltozva? Az utcában megvannak az útépítés fő előfeltételei (kiszabályozottság, szennyvízcsatorna). Kedvező döntés esetén megépíthető az út - a legkorábban 2014-ben. A várható beruházási költség 35 millió forint. Út fejleszt az Óarany, Iglice utca környékén? Az Óarany utca középső kiszabályozott szakaszát (a Mácsonya utca vonalától kezdve kb. 325 fm. hosszúság-ban) a BKISZ-projekt keretében csatornázzák 2014-ben. A csatornázott útszakasz kiépítésére később sor kerülhet., a várható beruházási költség 68 millió forint Az utca többi része kiszabályozatlan, fejlesztés nincs napirenden. Az Újvár utca és Jutas utca kereszteződésénél nagy munkavégzés történt, gyönyörű murvával borított út épült, L6-III-AI/L besorolású önkormányzati telken. Reménykedtünk, hogy az Ürömfű utca megnyitása történik meg végre, valamilyen új koncepció szerint, de a murvás út nem ért el az Ürömfű utcáig, sőt kapu zárja el. Nem lehetett volna ezzel az erővel, esetleg telekcserével az Ürömfű utcát az Újvár utcáig az OBVSz szerinti megoldással kivinni? Az OBVSZ előirányzata szerint az Ürömfű utcára nyíló 22082/2 hrsz. ingatlan részére biztosítottunk átjárási szolgalmat a tulajdonunkban álló telken át. Az Ürömfű utca Újvár utcától számított kb. 80 méteres szakaszát sajnos különböző jogviták (pl. az érintett ingatlan tulajdonjogával kapcsolatos polgári per) még nem tudtuk megnyitni. Bodza utca? Az utca kiszabályozása még nem teljes, a csatornázhatósága a terepviszonyok miatt kérdéses, egyelőre csak az ivóvíz-elosztóvezeték kiépítése van napirenden. Szőlővész utca szélesítéséhez a kisajátítás, járhatóság biztosításához a szintkülönbség leküzdése mikor történik meg. Jeles és Jutas között szikla akadályok megszüntetésére mikor kerül sor? Az utca Bécsi út és az Ürömhegy gerince közötti szakaszán a BKISZ-projekt fontos szennyvízcsatornája van előirányozva 2013-ra. A szükséges kiszabályozásokat el kell végeznünk. A közút kiépítésére a csatornázást követően, ma még meg nem határozott időpontban kerülhet sor. Különösen aggályos a Jeles utca és a Jutas utca közötti szakasz. Az útépítés várható költségei magasak: 135 millió forint Szőlővészből Óvár utca felé a névtelen utca befejezése mikor valósul meg? (Lejegyzés) Kilátó utca alsó szakasz (már járható volt, begazosodott) karbantartás lenne szükséges! (Lejegyzés) A Kilátó utca Kilátó köz és Óarany utca közötti szakasza még nincs megnyitva, az OBVSZ-ben közútnak előirányzott területsávok magántulajdonban vannak. Rendbetétele a tulajdonosok feladata. Ürömfű utca, az Ürömhegyi úttól Budapest felé mikor lesz megnyitva. A telekalakítások helyzetét ez nagyban befolyásolja (Lejegyzés)

Iglice utca felső szakasza megnyitásra került. Terveznek oda valamilyen közműépítést, vagy van lehetőség rendes burkolásra? Az Iglice utca Jutas utca és Óarany utca közötti szakaszán 2012-ben megépíttettük a vízvezetéket. A BKISZ-projekt nem tervez ide szennyvízcsatornát. Később tisztázódik, hogy a víziközműszolgáltatásokért felelős Főváros miként kíván gondoskodni a csatornafejlesztésről. Útépítésre a csatornázást követően kerülhet sor. Az út kiépítésének várható beruházási költsége 44 millió forint Szőlővész utca megnyitása a Jutas u.-tól lefelé a Bécsi útig Mikorra várható, van-e még rendezetlen telek, ahol a kisajátítás nem történt meg? Az utca Bécsi út és az Ürömhegy gerince közötti szakaszán a BKISZ-projekt fontos szennyvízcsatornája van előirányozva 2013-ra. A szükséges kiszabályozásokat el kell végeznünk. A közút kiépítésére a csatornázást követően, ma még meg nem határozott időpontban kerülhet sor. Különösen aggályos a Jeles utca és a Jutas utca közötti szakasz. Az útépítés várható költségei magasak: 135 millió forint. Néhány évvel ezelőtt önkormányzat költségvetésből a lejtő oldali támfalépítésekkel megkezdődött a Jeles utca kiszélesítése. Várható-e folytatása? A Jeles utca szélesítéséhez valószínűleg támfalépítésekre is szükség lesz. A támfalépítések várható fajlagos beruházási költsége rendkívül magas, akár méterenként százezres nagyságrendű is lehet különös tekintettel arra, hogy a támfalaknak a legnehezebb közúti járművek okozta terhelést is viselni kell. 500 méter megépítendő támfallal számolva 100 millió forintos költséggel lehet számolni. Bécsi út járda? A Bécsi út Háromhegyekkel határos szakasza fővárosi tulajdonú, a fejlesztésével összefüggő terveikről nem tudunk. Mikor lesz az Aranyvölgy utca kiszélesítve, járda kialakítása nagyon fontos lenne. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. dolgozik az ún. Körvasút és Körvasúti körút III. kerületi szakaszának illetve a projekthez tartozó vasúti, közúti létesítmények megvalósításán. Az Önkormányzatunk a vonatkozó KSZT elfogadásával megteremtette a grandiózus fejlesztés helyi jogszabályi kereteit. A megvalósítás állami feladat, jelenleg a változatlanul egypályás vasútvonal felújítása folyik, a közúti fejlesztések a szükséges földterületek kisajátításának kezdeti stádiumban vannak. Az Aranyvölgy utcában távlatilag a Körvasúti körút gyorsforgalmi útja lesz, a nagy része nem is az Önkormányzatunk tulajdonában álló közút, hanem MÁV vasútüzemi terület, kényszerből és rengeteg pénzért végzünk rajta aránytalanul sok kátyúzást. Nem a mi kezelésünkben van, kétpályás vasút 2014.vége, útszélesítésre nincs hely, a gyalogosforgalmat NIF 2 beruházása oldaná meg, a 10-es út Pomázi úti lehajtója gyalogoskerékpáros átvezetéssel (ha megvalósulna), ill. a vasútfelújítás terveiben is szerepelt járda az Aranyvölgyi út irányából a Bécsi úti átjáró felé, ill. ehhez kapcsolódhatna a Katlan Harsány lejtő-bécsi úti csomópont kialakítása. Útpálya átépítésről nincs tudomásunk, bár valóban szükséges lenne. A felújítás amúgy is csak egy ideiglenes megoldás, végleges csak egy teljes szerkezetű útépítés lenne, horribilis költséggel. Mivel a hegyről sokan az Óvár utcán és azt követően át a síneken, a réten, majd a temető és a Waldorf iskola közötti földúton közelítik meg a Bécsi úti buszmegállókat, jó lenne ezen az útvonalon gyalogos közlekedésre alkalmas járdát kialakítani, mivel esős időben a sárban alig lehet így közlekedni. Egy gyalogos vasúti átjáró létesítése igen hosszadalmas procedúra. Kérjük, hogy a járda esetleges megépítéséig mellőzzék az útvonal használatát, mert a vasúton átjárás balesetveszélyes és jogellenes. A kért kb. 190 fm. járda várható beruházási költsége 4,5 millió forint

A csatorna mint akadály elhárult, mivel 15-20 évig nem is lesz, csak akarat és pénz kell a Taliga u. használhatóvá tételére. Persze együtt kezelendő az Ürömhegyi lejtővel, ahol a gyalogos közlekedés nem megoldott: sem járda, sem utcai világítás nincs. A Taliga utca és Ürömhegyi lejtő kiszabályozottsága nagyon hiányos, jelenleg nem fejleszthető. A Bécsi úti vasúti átkelőről (Aranyvölgy u. Bécsi út találkozásánál): Valószínűleg fővárosi feladat, de kezdeményezni kellene járda megépítését a vasúti síneken keresztül, továbbá a patak feletti híd járdájának felújítását, mert a gyalogos közlekedés rendkívül nehézkes és balesetveszélyes, babakocsival szinte lehetetlen átjutni a krampácsköveken, omladozó keskeny járdán keresztül a 260-as busz végállomásáig. Mikor építik át 2 pályássá a vasutat az Aranyvölgyi út mentén és ehhez kapcsolódóan felújításra kerül-e az Aranyvölgyi út is. A vasúti építkezéssel párhuzamosan sokat hallani mostanában 10-es útról. Mi a realitása annak, hogy tényleg történik valami? A MÁV és a 10-es út építésével kapcsolatos tervek jelenleg hol tartanak? A jelenlegi Bécsi úti sorompónál van-e lehetőség arra, hogy ne zárják el Aranyhegyet és Ürömhegyet a belváros Bécsi úton történő közvetlen megközelítésétől, vagyis esetleg felüljáró épüljön? A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. dolgozik az ún. Körvasút és Körvasúti körút III. kerületi szakaszának illetve a projekthez tartozó vasúti, közúti létesítmények tervein. Az Önkormányzatunk a vonatkozó KSZT elfogadásával megteremtette a grandiózus fejlesztés helyi jogszabályi kereteit. A megvalósítás állami feladat, jelenleg a változatlanul egypályás vasútvonal felújítása folyik, a közúti fejlesztések a szükséges földterületek kisajátításának kezdeti stádiumban vannak. A Bécsi út - Aranyvölgy utca csomópontot is érinti az állami fejlesztés. Az Aranyvölgy utcában távlatilag a Körvasúti körút gyorsforgalmi útja lesz, a nagy része nem is az Önkormányzatunk tulajdonában álló közút, hanem MÁV vasútüzemi terület, kényszerből és rengeteg pénzért végzünk rajta aránytalanul sok kátyúzást. Nem a mi kezelésünkben van, a kétpályás vasút 2014.vége, útszélesítésre nincs hely, a gyalogosforgalmat NIF 2 beruházása oldaná meg, a 10-es út Pomázi úti lehajtója gyalogoskerékpáros átvezetéssel (ha megvalósulna), ill. a vasútfelújítás terveiben is szerepelt járda az Aranyvölgyi út irányából a Bécsi úti átjáró felé, ill. ehhez kapcsolódhatna a Katlan Harsány lejtő-bécsi úti csomópont kialakítása. Útpálya átépítésről nincs tudomásunk, bár valóban szükséges lenne. A felújítás amúgy is csak egy ideiglenes megoldás, végleges csak egy teljes szerkezetű útépítés lenne, horribilis költséggel. 3. Vezetékes víz Ürömfű utca víz, még mindég gond van az állami telekkel? Van még más akadály? Mikorra várható végre megoldás? Az Ürömfű utcai vízvezeték 350 fm-es meghosszabbítására 2011-ben biztosított pénzt az Önkormányzatunk. Az előkészítés első feladata 6 darab állami tulajdonú ingatlanból közút céljára lejegyeztetni a városfejlesztési szabályzatunk szerinti területeket. Az eljárásban rajtunk kívül több szereplő van (az állam és az eljáró hatóság), ezért nem tudjuk megítélni az időszükségletet. A 6 db állami tulajdonú telek kezelője a Pilisi Parkerdő Zrt. Sajnos az államot képviselő MNV Zrt.-vel az egyeztetés lassan halad. Az általuk kért minden dokumentációt (térrajzok, telekalakításhoz szükséges dokumentáció, Pilisi Parkerdő hozzájáruló nyilatkozata, a területre vonatkozó szabályozási terv) megküldtük részükre. Jelenleg folyamatban van a telekalakításhoz hozzájáruló nyilatkozat kiadása. Amennyiben ez a nyilatkozat megérkezik a telekalakítás kezdeményezhető a Földhivatalnál és amennyiben erről döntés születik, kialakulnak a későbbiekben majd útként funkcionáló ingatlanok. (kb. 1.000 nm nagyságú terület). Azonban ezt követően ezen ingatlanok tulajdonjogát még kérnie kell az Önkormányzatnak az MNV. Zrt-től. Ingyenes tulajdonba adás esetén ehhez a törvényi szabályozás értelmében Kormánydöntés szükséges. Mivel az Önkormányzaton kívül még egyéb szervezetek

(MNV., Kormány, Pilisi Parkerdő) jóváhagyását kell megszereznünk, így hónapokban mérhető a szabályozás lefolytatásának időigénye. Sajnos a Vízművek csak szabályozott saját tulajdonú ingatlan esetén fogadja be a terveket. Mikor lesz minden telken vízóra A szolgáltatásért felelős csak a víziközmű törzshálózat (az utca hosszában a vezeték) megépítéséről gondoskodik, a vízbekötések létesítése (250-300 eft-ért) már az ingatlantulajdonosok dolga. 4. Csatorna A következő két évre tervezett csatorna fejlesztéseket megvalósítják-e? A Fővárostól kapott információ szerint a BKISZ projekt megvalósításának befejezési határideje továbbra sem változott. Így a következő két évre tervezett kerületi csatorna fejlesztés a főváros beruházásában megtörténik. Az Aranyvölgyi lejtőn megoldás lenne a szilárd útburkolat, de az állítólag a közművek elkészültéig nem valósul meg. Kérdésem: Mikorra várható utcánkban a csatorna elkészülte? Az Aranyhegyi lejtő kiszabályozatlan: az OVBSZ-ben előirányzott szélessége 12, a tényleges jogi szélessége néhol még 1,5 méter sincs. A kiszabályozás várható költsége - tekintettel a várható épületkárokra is - legalább 80 millió forint. Egyelőre nincs napirenden az utca végleges rendezése. Az Aranyhegyi lejtő végleges út várható beruházási költsége 79 millió forint Teljes szerkezetű utat csak a burkolat alá kerülő összes közmű, - beleértve a csatornát is- megépülte után lehet építeni. Az Aranyvölgyi lejtő csatornázása, a fővárosi projektben nem szerepel. Jelenleg itt a csatornának nincs befogadója, ezért építésének időpontja bizonytalan. A befogadó, főgyűjtő csatornát a Főváros fogja megépíteni, anyagi lehetőségei függvényében. Mint kerületi polgármester és országgyűlési képviselő támogatja-e a "Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetési Program" EU-s támogatás útján történő megvalósítását? a.) Ha a válasz nem volna, ( amit nem tartok valószínűnek ) akkor az a kérdés, hogy mikor tud Budapest erre a célra ekkora támogatást kapni? b.) Ha a válasz igen, (amiben szinte biztos vagyok ) akkor az alábbi kérdéseim vannak: b1.) Polgármesterként és képviselőként mint tesz a program megvalósítása érdekében? b2.) Ki a program megvalósulásának kerületi felelőse? b3.) Rendelkezik- e a kerület a programhoz kapcsolódó ütemtervvel, figyelemmel arra, hogy az EU előírása szerint a csatornának 2015. 04. 15. -re el kell készülnie? b4.) A program megvalósítására a 2013. évi költségvetésben mekkora összeget biztosítanak? A kérdésektől nem függetlenül, mellékelem a NFÜ válaszát amit a programmal kapcsolatos kérdésemre válaszoltak. A Polgármester Úr természetesen támogatja a BKISZ projekt megvalósítását. Az ezzel kapcsolatos kérdésekre a Fórumon fog válaszolni. A Fővárostól kapott információ szerint a BKISZ projekt megvalósításának befejezési határideje továbbra sem változott. Így a következő két évre tervezett kerületi csatorna fejlesztés a főváros beruházásában megtörténik. Az Önkormányzat rendelkezik a projekt megvalósításának ütemtervével. A 2013. év költségvetés tervezése most kezdődik, így még nem ismert, hogy 2013. évben az Ök. Költségvetése mekkora összeget biztosít a projekt megvalósításához. Aranyhegy Ürömhegy Péterhegy területén jelenleg befogadóval rendelkező és a fővárosi BKISZ projektben szereplő csatornák össz. Hossza (FŐMTERV adat) 7831 fm. A területre jellemző fajlagos költség: ~ 100 000 Ft/fm. Így a bekerülési költség: 783 m Ft.

A Fővárostól kapott ütemterv szerint, ezen csatornák megvalósításának befejezési határideje: 2014. 10. 31. A projektben nem szereplő utcák csatornázása, a Főváros által megépítendő főgyűjtők, mint befogadók megépítésének a függvénye. Mikor lesz, hisz már most fizettetik velünk a csatorna díjat, akárhogy is nevezzék most? A Fővárostól kapott információ szerint a BKISZ projekt megvalósításának befejezési határideje továbbra sem változott. Így a következő két évre tervezett kerületi csatorna fejlesztés a főváros beruházásában megtörténik. Csatorna projekt mikor indul? A Fővárostól kapott információ szerint a BKISZ projekt megvalósításának befejezési határideje továbbra sem változott. Így a következő két évre tervezett kerületi csatorna fejlesztés a főváros beruházásában megtörténik. Jeles utca a környékének becsatornázását átadták a fővárosnak. Van-e bármi elhatározott ütemezés erre? A Jeles u. csatornázása az ütemterv szerint 2013. év végére befejeződik. Mikor kerül csatornázásra a Lepence utca, illetve a Mészkő utcába torkolló többi utca? A Fővárosi BKISZ projekt keretében (2. tender, 2. szakasza) előreláthatólag 2014-ben. Ha a Saroglya utcai önkormányzati telkek elkelnek, és ott is társasházak épülnek, elegendő lesz-e a Mészkő utcai csatorna kapacitása ennek a terhelésnek a befogadására (vagy a felesleg az utca alsó végén lévő házak fürdőszobáiban fog gejzírként feltörni - főleg eső esetén) A már meglévő Mészkő utcai csatorna a vízgyűjtő területén lévő összes meglévő és várhatóan épülő ingatlan szennyvíz fogadására alkalmas. Úgy tudom, hogy a szennyvízépítés eu-s projektből törölt szakaszainak vízjogi engedélyes tervei közül Óbuda csak azt veszi át, amelyek megépíthetők. Feltételezhetően ezek a Saroglya Mészkő utcai szakaszra ráköthető utcákra vonatkoznak. Várható-e ezek megépítése, illetve ha ezekről van szó, akkor a meglévő gerincvezeték bírni fogja-e a megnövekedett terhelést? A projektből kivett csatornarészek engedélyeit és terveit azért akarjuk átvenni a Fővárostól, hogy azok az eredeti engedélyben foglalt munkarészektől elkülönülten megépülhessenek. Így azokat, a lakossági igények szerinti időben, önerős csatornaépítési beruházásként meg lehet valósítani. A meglévő, Mészkő utcai gerincvezeték, a becsatlakozó utcák szennyvizeinek fogadására alkalmas. Úgy hallottam, hogy néhány utca örömünkre aszfaltburkolatot kaphat. Ezek rendelkeznek már csatornával, vagy párhuzamosan kerül ez megépítésre? A Földút Alap - ból, a támogatás összegétől függően néhány földutat, teljes szerkezetű burkolattal látunk el. Ahol még nincs csatorna, ott lehetőség van arra, hogy az útépítést megelőzően a csatorna is megépülhessen. 5. Közvilágítás A közvilágítás: Nem tudom, hogy gondolják a tisztelt "illetékes elvtársak", hogy miként botorkáljanak az itt lakó idős emberek és a gyerekek a Pusztakúti és a Taliga utca között. Szeretném megtudni mikorra tervezik ennek a kb. 300m-es szakasz világítással történő ellátását. Az Aranyhegy, Ürömhegy, Péter- hegy településrészekre közvilágítási igényükkel kapcsolatos beruházás Önkormányzatunk idei terveiben sajnálatos módon nem szerepel. Listát vezetünk a beérkezett igényekről, és fontossági sorrendben tervezzük azok elvégzését. Az idei költségvetésünk

biztosította keretre immár megvannak a betervezett feladatok. Ezennel az Önök kérését is rögzítettük. Azonban felhívjuk figyelmüket, hogy a terület kiszabályozatlansága miatt a megfelelő közmű nyomvonalak, a közvilágítási hálózat kijelölése ilyen formában jelenleg nem lehetséges. Amennyiben elkészül a területre egy átfogó szabályozási terv, mérlegeljük az említett utcákban a közvilágítás kiépítését. Kb 6 m Ft Ürömhegyi lejtő megint, és az elv, hogy elegendő minden második oszlopra világítást szerelni, a járda hiánya miatt megkérdőjelezhető többi utcában is. Ide sorolnám a zebra, járda és közvilágítás hiányát. Az Aranyhegy, Ürömhegy, Péter- hegy településrészekre közvilágítási igényükkel kapcsolatos beruházás Önkormányzatunk idei terveiben sajnálatos módon nem szerepel. Listát vezetünk a beérkezett igényekről, és fontossági sorrendben tervezzük azok elvégzését. Az idei költségvetésünk biztosította keretre immár megvannak a betervezett feladatok. Ezennel az Önök kérését is rögzítettük. Azonban felhívjuk figyelmüket, hogy a terület kiszabályozatlansága miatt a megfelelő közmű nyomvonalak, a közvilágítási hálózat kijelölése ilyen formában jelenleg nem lehetséges. Amennyiben elkészül a területre egy átfogó szabályozási terv, mérlegeljük az említett utcákban a közvilágítás kiépítését. Darabja kb bruttó 100.000.- Ft., ha valóban csak lámpatestet kell felszerelni. 2011- ben készíttettünk lámpapótlást a BDK-val ebben az utcában. Közvilágítás kiépítése az Óarany és Iglice utcában Az Aranyhegy, Ürömhegy, Péter- hegy településrészekre közvilágítási igényükkel kapcsolatos beruházás Önkormányzatunk idei terveiben sajnálatos módon nem szerepel. Listát vezetünk a beérkezett igényekről, és fontossági sorrendben tervezzük azok elvégzését. Az idei költségvetésünk biztosította keretre immár megvannak a betervezett feladatok. Ezennel az Önök kérését is rögzítettük. Azonban felhívjuk figyelmüket, hogy a terület kiszabályozatlansága miatt a megfelelő közmű nyomvonalak, a közvilágítási hálózat kijelölése ilyen formában jelenleg nem lehetséges. Amennyiben elkészül a területre egy átfogó szabályozási terv, mérlegeljük az említett utcákban a közvilágítás kiépítését. Kb 600 m, 12 m Ft 6. közbiztonság A Héthalom utcában megint hét kutya van a Zentainak! A tavalyi évben mintegy 30 kutyát távolított el a hivatal a Héthalom utcából Zentai Attilától. Az ismételt bejelentést alapján helyszíni szemlét tartottunk, ahol a hivatal munkatársai hat kutyát találtak a telken és környékén. Megindítottuk az eljárást, vélhetően ismét el kell távolítsuk a kutyákat. A terület bejárataihoz telepített térfigyelő kamerák sokat segíthetnének, még a szemétlerakó gépkocsikat is könnyebben lehetne megcsípni. "Ide sorolnám a zebra, járda és közvilágítás hiányát, a gyalogátkelőhelyet a Mészkő utcai buszmegállóban! A gyalogátkelőhely közlekedési hatósági eljárás során építhető meg, a hatóság által kijelölt helyen. Mindezt megelőzi egy döntés-előkészítő folyamat, amelynek során gyalogosforgalom számlálás történik az indokoltság megállapítása érdekében, a teljesítendő feltételek pl. kiemelt közvilágítás, megfelelő járdakapcsolatok megléte. egy átkelőhely kb. 1,5 millió Ft. A terveket 2013-ban elkészíttetjük. Az Óbuda újság egy korábbi lapszámában megjelent, hogy tervezik a villamos pálya meghosszabbítását a Bécsi úton kifelé és a vasúti átjáró közelében alakítanának ki egy közlekedési csomópontot. Mikorra várható ennek a projectnek a megvalósítása és kapcsolódik-e hozzá egyéb beruházás.

A Bécsi út külső szakaszára tervezett villamosvonal megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére a BKK közbeszerzési eljárást folytatott le, a szerződéskötés folyamatban van. A konkrét kialakítást illetően a BKK ill. a tervező kooperációkon fogja a kerület javaslatait figyelembe venni a beruházást illetően. 7. helyi adók Ingatlanok eltérő értéke a telek és egyéb témákban, miért egy kategória az a telek, amelyik csak szolgalmi jogon közelíthető meg, illetve nem rendelkezik a minimális közművel, stb. Aki a leszabályozást engedi, kapjon adókedvezményt. Az adó alapjának megállapítására a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. (a továbbiakban Htv.) a helyi önkormányzat döntésétől függően a telek alapterülete, illetve a telek korrigált forgalmi értéke alapján van lehetőség. Mivel a telek forgalmi értéke kívülálló körülményektől is függően akár évente is változhat, ezért egy budapesti belső kerület kivételével - az alapterület szerinti adózást alkalmazzák az önkormányzatok. A helyi adóztatás igazságosabbá tétele érdekében Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának képviselőtestülete az adóhatósági tapasztalatok, valamint adózói észrevételek mentén (társadalmi egyeztetés) - megváltoztatva a korábbi évek gyakorlatát - 2012. január 1-től az építményadónál és a telekadónál is differenciálta az adómértékeket, az előbbinél négy, az utóbbinál három adómértéket kialakítva. A helyi adókat szabályozó rendeletben 2013-tól további differenciálásokat tervezünk, egyúttal vizsgáljuk a csatornázással összefüggésben adható kedvezmények lehetőségét is, de látni kell, hogy a rendelet adómértékekkel, kedvezményekkel történő szétaprózása az adminisztráció növekedésével, és a hatékonyság csökkenésével jár. Az önkormányzat a helyi adópolitika kialakításakor - a törvényi keretekhez igazodva - a teherviselő képességet, valamint a helyi sajátságokat figyelembe véve a legoptimálisabb megoldásra törekszik. A beépítetlen telkek adóztatása lehetséges, kellene erről statisztika: hány helyi telek után fizetnek és ezt itt használják-e fel az élhetőbb környezet kialakítására? Az Aranyhegy, Ürömhegy, Péterhegy területén 2012-ben megállapított adó (millió forintban): Építmény Telek Összesen Magánszemély 7,9 6,8 14,7 Vállalkozás 3,7 2,6 6,3 Összesen 11,6 9,4 21 A beszedett adó nincs felcímkézve, azonban ennél az összegnél az Önkormányzat jóval többet fordít erre a területre. 8. Tömegközlekedés Lesz-e, és ha igen mikor és mely utcákban buszjárat a háromhegyek területé? Konkrétan: Óarany és Iglice utca környékén. Javasolják a tulajdonosok a: 118-as busz meghosszabbítását az Óbuda vasútállomástó, + 4 megállóval eljutna a Mészkő Saroglya fordulóig, a 160-as busz sűrítését, mert sokat kell rá várni, azelőtt 9-10 percenként járt, a 218-as és 260-as buszok menetrendjének megváltoztatását, mert gyakran egymás után mennek a buszok 5 percen belül, majd 15-20percig semmi. Mindkét busz kb. 20 percenként jár, így járhatnának akár 10-10 percenként egymás után.

a 160-as busz beindítása csak részben oldotta meg a háromhegyek közlekedését. A terület nagy része kb 1 km-re van a fent említett busz megállójától. Kb fél órai gyaloglás,télen-nyáron, fagyban-hóban. Számtalan sok-gyermekes család problémája ez. Javaslatunk: Ha a 118-as busz járatát amely a Szentlélek tér és az Óbudai állomás között közlekedik, meghosszabbítanák a Mészkő utca - Saroglya utca találkozásáig, itt meg tudna fordulni,mivel ez nem csuklós busz. A fent említett kérdés mintegy 1000-1500 ember közlekedési problémáját megoldaná. a Mészkő utca, Kőpor utca, Jutas út, Újvár utca, Jeles utca, Szőlővész utca, Bécsi út vonalon kisbusz lehetne egy alternatíva a tömegközlekedésre. A közösségi közlekedés szervezése a BKK Zrt. feladata, ezt alapvetően a Főváros koordinálja, ebben a kerület sem megrendelőként, sem pedig üzemeltetőként nem vesz részt. A buszmegállókban hogyan lehetne esőbeállókat kialakítani Új utasvárók kihelyezéséről kizárólag a Főpolgármesteri Hivatal dönthet. A BKK Zrt. a Főpolg.hivatallal együtt tervezi közbeszerzési eljárás kiírását új várók építésére. Ebben a kérdésben szintén nem vagyunk sem megrendelők sem üzemeltetők. (szintén BKK, BKV) 9. Helyi forgalmi rend A nagy és gyors forgalom miatt javasoljuk a területen a 30 km-es korlátozás bevezetését - és ennek ellenőrzését a betartás érdekében -,minden ilyen családi házas, részben földutas területen ez működik. Nem javasoljuk a fekvőrendőr elhelyezését, mert azt kikerülik, akinek a háza előtt lesz, ott zajosabb a fékezés és gyorsulás miatt, sőt balesetveszélyes is a sötétben az idegen autósoknál. Hivatalom egyeztetést folytatott a BKK illetékeseivel, mely alapján a Mészkő utca és környékén nincs olyan mértékű forgalom a közúton, ami indokolná sebességkorlátozás elrendelését. Az utcák hálózati szereppel nem rendelkeznek, tehát átmenő forgalom nem bonyolódik rajta, a jobbkéz szabály alapján egyértelműek a közlekedés, elsőbbségadás szabályai. A burkolatlan utakon nem is lehetséges nagy sebességgel haladni, ettől függetlenül nyilván szükséges lenne. Forgalomcsillapítás elsősorban ott szükséges, ahol a forgalom nagysága indokolja, valamint jelentős átmenő forgalom tapasztalható, de mindenféleképpen egy jól körülhatárolt területen. Ellenkező esetben a szomszédos utcákban nő meg a forgalom, hiszen azokat használják menekülőútként az autósok. Az Újvár utcában kihelyezett behajtani tilos kivéve célforgalom táblák kihelyezésével, valamint az Ürömhegyi út alsó szakaszának egyirányúvá tétele miatt, a Jutas utcában embertelenül megnőtt az átmenő forgalom reggel 7 és 8 óra között (munkába igyekvők). Gyakorlatilag a hegytetőre terelték a Bécsi úti forgalmát. Jó volna egy olyan megoldás, ami megkímél minket ettől a tehertől. Az Újvár utca és környékén pontosan a lakók kérésére történt korábban forgalmi rend változtatás, egyirányúsítás, célforgalmas útszakasz kijelölése stb. Mint a mellékelt ábra mutatja, nem sok eredménnyel. Egy-egy utcát kiragadva a környezetéből nem célszerű, mert akkor a többi, korlátozással érintett úton nő meg a forgalom. Egyértelmű, hogy mindenkinek a saját környezete a fontos, de tapasztalat, hogy ilyen kéréseknek, ha engedünk, szép lassan mindenki hasonlóval jelentkezik. A Mészkő utca az Aranyhegyi út felé rendelkezik néhány keresztutcával a jobb oldalról. Ezek mindegyike földút, vagyis elsőbbségadásra kötelezett a Mészkő utcán haladók felé. Kivéve egyet, a nemrégiben szilárd burkolatot kapott Cserszömörce utcát. Ez a helyzet nem életszerű, a Mészkő utcán lefelé autózóknak szinte megállásig lassítani kell a Cserszömörce utcánál, ha az onnan gyakran nagy sebességgel kihajtó járműveknek

elsőbbséget akarnak adni. Ez teljesen értelmetlen helyzet, üzemanyag pazarló, környezetellenes, a forgalmat zavaró. Javaslom, hogy a Cserszömörce utcába helyezzenek ki egy elsőbbségadás kötelező táblát. Hivatalunk egyeztetést folytatott a BKK-val. A BKK álláspontja alapján a Mészkő utca vonalvezetése és a derékszögben becsatlakozó többnyire földutcák kereszteződései jól beláthatóak, a csomóponti mozgások során a forgalmi szituációk jól áttekinthetőek, a mellékirányból érkező járművek eleget tudnak tenni elsőbbségadási kötelezettségüknek. Az utca gyér forgalmú, hálózati szereppel nem rendelkezik, éppen ezért a túlzott szabályozás csak lassítaná a forgalom lefolyását, ezáltal a környezetre is károsabb lenne. Van-e lehetőség a területünkre bevezető utakon sebességkorlátozó tábla ("lakóövezet") kihelyezésére? (Nem érkezett válasz.) Fekvő rendőr: Van lehetőség és szándék fekvő rendőr kialakítására? (Pl. Mészkő utcában) Ismeri azok véleményét, akik fekvőrendőrrel oldanák meg a száguldozást, de mit jelent ez a pont fekvőrendőrnél lakónak? Nem szeretne fekvő rendőrt a háza elé! A sebességkorlátozást más módon kell megoldani, mert a Mészkő utcai száguldozás elviselhetetlen. Mivel gyér forgalmú út, ezért felesleges fekvőrendőr. ezeket egy jól lehatárolt terület behajtási szakaszán érdemes elhelyezni. Csatorna építés előtt mindenképpen felesleges lenne a telepítés, csak tönkremenne. Jeles utca átmenő forgalmának csökkentése fekvőrendőrökkel vagy az utca egyirányúvá tételével. Erre részmegoldást jelentene a 10-es útnál az Üröm/Bp kereszteződés körforgalommá alakítása amennyiben megállapodnának végre az építőanyag kereskedővel. Az egyirányúsítással csínján kell bánni. Ezen a területen nem olyan mértékű a forgalom,hogy indokolt lenne beavatkozni, valamint legalább annyi ellenérv szól a fekvőrendőrök ellen, mint melletük, pl. káros zajhatásuk miatt. Egyirányúsítás esetén megnövekszik a járművek által megtett út hossza, ez kimondottan hátrányos figyelembe véve a terület kertvárosias jellegét. Nem szabad kiragadni egy utcát, egy nagyobb kiterjedésű területet kell vizsgálni, mert máskülönben a szomszéd utcából panaszkodnak,hogy miért oda tereltük át a forgalmat. Nekem az a véleméynem, hogy hálózatban kell gondolkodni, és pontos adatok elemzése után intézkedni pl. forgalomszámlálás, hálózati szerep vizsgálata stb. Zebra: Nagyon jó lenne a Mészkő utca végénél a buszmegállók miatt az Aranyhegyi útra, van-e erre nézve szándék, terv? Nagyon szükséges lenne kedveltebb nevén zebra, legalább a buszmegállóknál. A 160-as buszjárat Békásmegyer felé közlekedő megállójába (Mészkő utca) illetve csak azon az oldalon található járdára való átjutás nagyon nehéz. Az autósok nehezen látják meg illetve nem állnak meg,ha valaki át szeretne menni. Javaslatunk: A Mészkő utca Pusztakúti út találkozásához zebra felfestését kérnénk. zebra=közlekedési hatósági kijelölési eljárás, feltételek teljesítése db-onként kb 1,5 millió Ft Ki és hol kezdeményezhetné a vasúti átjáróban a sorompó zárva tartási idejének csökkentését olyan mértékűre, mint a Bécsi úti átjáróban (nálunk ez sokkal hosszabb, főleg a vonat elhaladása után), mert így nagyon hosszú kocsisorok pöfögnek itt feleslegesen, hogy aztán fújja be a gázt a szél a kerület belseje felé A vasúti átjáró zárva tartásának rendjéről vasúti szabályzatok rendelkeznek. Ezek nagyon szigorú szabályok, csak azért mert hosszú a kocsisor nem változtatgatják!!!

A csillaghegyi és a békásmegyeri HÉV átjárón az átjutást nem lehetne-e meggyorsítani a reggeli csúcsidőben? Aki nem jár arra annak csak pár szóban a probléma. A csillaghegyi átjárónál a fénysorompó pirosra vált, amikor a HÉV megközelíti a megállót. Majd piros marad amíg megáll, az emberek le és felszállnak róla, majd elindul. A reggeli csúcsidőben amikor 3-4 percenként jönnek mindkét irányból ez átlagba 10-12 perc ami alatt az ember átjut. A legszélsőségesebb esetem eddig 5 db HÉV (3 kifelé, 2 befelé) volt amit láttam elmenni magam előtt, amire átjutottam. Nem lehetne-e a lámpákat csak akkor pirosra állítani, amikor a HÉV indul? Vagy a HÉV megállót átrakni az út túloldalára, és amikor a HÉV megáll, akkortól már a kocsikat engedni? Az Ürömi csomópont átépítése (tervezése folyamatban) ezt is fogja kezelni, a jelzőlámpás forgalomirányítás kapcsolatban lesz a HÉV-vel, és torlódás esetén nem engedi a HÉV felé vezető irányba a forgalmat. Egyébként a HÉV jelzésival ua. a helyzet mint a nagy vasútnál, elsőbbséget élvez, úgy is mondhatjuk magasabb rendű. A vasúti szerelvény megállása nem ugyanaz mint az autóké, ezt kellene figyelembe venni. A békási átjáró rendezése napirenden van a BKK-nál, új járműosztályozó építését szeretnék. Aranyhegy rendezése, kresz táblák kirakása, úgymint sebességkorlátozó, gyalogos forgalom az úttesten, ezek abban az esetben, ha évtizedeket kell várni az út kiszélesítésére és gyalogjárdára A hiányzó táblákat mi vagy a BKK pótolja, újakat ilyen lakossági rendelésre nem biztos, hogy indokolt. Várjuk meg a csatorna építést. A kerületi fizetős parkolásról: Nem lehetne a fizetős zónákban időkorlát nélkülivé tenni a parkolást a kerületi lakosok számára? A másfél óra nem sok mindenre elég Pl.: A Háromhegyek területéről ha be kell menni a gyerekorvoshoz (Vörösvári úti rendelő), majd utána a gyógyszertárba, biztos, hogy nem végzünk másfél óra alatt. Nézzük az órát várakozás közben, majd rohanjunk ki aprópénzt keresgélve..? Érthetetlenül bonyolult a zónákra bontott, időkorlátokkal szabályozott parkolás. (lsd. 7.ker: a kerületi lakosok a Dugalits András, Jeles.u. 33. (Jeles u. Szőlővész u. sarokhoz közel).kerület egészében időkorlát nélkül parkolhatnak). A kedvezmények általában meghaladják a Főváros más kerületeiben nyújtottakat. 10. Egyéb: Környezetvédelem, közösségi tér Az Ürömhegyi út, Jutas utca (buszforduló) környékén lakók panaszkodnak, hogy a szelektív hulladék hajnali begyűjtésére riadnak fel álmukból. Azokon a helyeken, ahol egyébként a zajterhelés jóval kisebb, ez különösen nagyon zavaró. Minden hulladékfajta ürítése különkülön teherautóval történik, tolatáskor hangos sípszó, a dobozok rázása valamit az üveg edény ürítése az hatalmas zajjal jár. Kérik, hogy lehetőleg az ürítést reggel 7 óra után végezzék. A kérést továbbítani fogjuk az FKF felé, de az alábbiak szerint, a jövő év elején vélhetően megoldódik a probléma. Egyébként a lakók körében is szükséges volna további szemléletformálásra. Nagyon szerencsés, hogy egyre többen használják a szelektív gyűjtőt, de kérik, ne keserítsék az ott lakók életét még azzal is, hogy érkezéskor a hulladékkirakást autójuk járatásával, és hangos zenével kísérik.

Ez a fajta szemléletformálás messze túlmutat az önkormányzati hatáskörön. Ez a magatartás vélhetően csendháborításnak minősül, amit szabálysértési eljárás keretében lehet büntetni. Szintén probléma, hogy a megélhetésüket kukázásból biztosítók, leginkább vasárnap este kiborítgatják a konténereket, miközben hangos óbégatással kísérik a munkát. Jó volna, ha itt is megoldanák a máshol már látott felborítást gátló kerítéseket. Mind a szelektív hulladékszigetek mellé hulladék lerakás, mind ezen szigetek borogatása szabálysértési kategória és a rendőrhatóság, valamint a közterület felügyelet tud intézkedni az ügyben. Hivatalunk tárgyalásokat folytat az FKF Zrt.-vel a szelektív hulladékgyűjtés, és a hulladékgyűjtő szigetek ügyében. Az FKF. Zrt. tájékoztatása szerint a jövő év elején a fővárosban először kerületünkben fogják bevezetni a szelektív hulladékgyűjtés házhoz vitelét. A jelenlegi elképzelések szerint a projekt megvalósítását követően a közterületen elhelyezett szelektív hulladékgyűjtő szigetek megszüntetésre kerülnek. A Jeles u. Szőlővész u. sarkától felfelé eső terület rendszeres kaszálása, gazmentesítése (közterület) addig, amíg nincs út. Amennyiben a 22219/2 és a 22218/3 hrsz. önkormányzati tulajdonú ingatlanokra vonatkozik a kérdés, úgy jelezzük az Óbudai Vagyonkezelő Zrt. felé, aki gondoskodik a rendbetételről. Tud-e segíteni az önkormányzat a növényvédelmi (kártevő előrejelző) rendszer fejlesztésében, működtetésében (pl. információ honlapon való megjelentetése, rovarcsapdák finanszírozása) A hivatal jelenleg nem tervezi ilyen rendszer bevezetését, azonban jövőre indul a hivatal új honlapja, ahol a támogatható és közérdekű kezdeményezéseket szívesen megjelenítjük. Van-e a kerületben zsibvásár ("garage sale" : a háztartásokban használaton kívüli jó állapotú eszközök, szerszámok, dísz- és egyéb tárgyak továbbadására, filléres eladására) kezdeményezés, amihez csatlakozhatunk, ha nincs, akkor a kialakításában tud-e segíteni az önkormányzat (terület engedély, közhírré tétel, mobil wc) Nincs tudomásunk ilyen kezdeményezésről. Közterület foglalási engedélyt adott esetben természetesen adhat az Önkormányzat, a többi felvetés már inkább a piac kategóriába teszi át a dolgot, amiből pedig van több is a kerületben. Nagymennyiségű és nagyméretű zöldhulladék elszállításának megszervezése Az ingatlanon keletkező - a rendszeres szemétszállítással el nem szállítható vagy nem komposztálható - kerti hulladék elszállíttatása az ingatlantulajdonos, illetve a bérlő, valamint a telek használójának feladata és kötelessége, azt közterületre kirakni tilos! (2/1994. (III.10.) rendelet) A keletkezett zöldhulladéktól az alábbiak szerint lehet megszabadulni: - Komposztálás: A rendszeres szemétszállítás alá nem eső területeken lehetőleg a komposztálást kell alkalmazni. - Ha a zöldhulladékot a Főváros Közterület-fenntartó Zrt. a külön erre a célra gyártott, emblémával ellátott zsákjában rakjuk ki a ház elé, úgy azt az FKF elszállítja. Az említett zsákokat tudomásunk szerint a Díjbeszedő Holding Zrt. ügyfélszolgálatain, a MOL budapesti töltőállomásain, a Praktiker budapesti és Budapest környéki áruházaiban, valamint a SPAR csoport üzleteiben is meg lehet vásárolni. (A zsákokban elhelyezhető nyírt fű és gyom, lomb, fa és bokornyesedék. A vastagabb faágakat maximum egy méter hosszúságú darabokra vágva, kötegelve kell a zsákok mellé helyezni. A kerti zöldhulladék-gyűjtő zsák 100 literes méretben, 10 darabos kiszerelésben kapható. A megvásárolt zsákok ára tartalmazza a szolgáltatás díját is.) - A keletkezett zöldhulladékot magunk is elszállíthatjuk és lerakhatjuk a Lakossági hulladékgyűjtő udvarban, melynek címe: 1037, Testvérhegyi út 10/a (Nyitva tartás: Hétfőtől péntekig: 10.00 18.00; Szombaton: 8.00 14.00)

- Megoldást jelenthet, hogy egy utca lakói összefognak, és közösen bérelnek egy konténert, melybe mindannyian beledobálhatják a keletkezett zöldhulladékot. Felhívjuk figyelmüket, hogy aki a tilalom ellenére avart, illetve kerti hulladékot éget, vagy a nyesedék elhelyezésére és elszállítására vonatkozó előírásokat megszegi, szabálysértést követ el, mely pénzbírsággal sújtható. Az Önkormányzat folyamatosan keres a szigorú feltételeknek megfelelő helyszínt egy kerületi komposztáló létesítésére, eddig sajnos sikertelenül. Diófalevél és tűlevél égetés: ne naptárhoz, hanem időjáráshoz kössék az avarégetési rendet Jelenleg egész Budapest területén folyamatos avar és kerti hulladék égetési tilalom van érvényben. Ezt fővárosi rendelet szabályozza, arra hivatalunknak nincs ráhatása. A Főváros kérésére 2012 júniusában véleményeztük a szmogriadó tervről szóló Fővárosi Közgyűlési rendeletet és javasoltuk, hogy az abban szereplő avarégetési tiltást szüntessék meg, azonban javaslatunkat nem vették figyelembe. Budapest Főváros szmogriadótervéről szóló 69/2008. (XII. 10.) Főv. Kgy. rendelet szerint: 4/A. (1) Az avar és kerti hulladék tekintetében Budapest Főváros közigazgatási területén az ingatlan tulajdonosoknak, használóknak a következőképpen kell eljárni: a) elsősorban helyben komposztálni kell, b) másodsorban a háztartási hulladéktól elkülönítetten, a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltató (Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.) által forgalmazott, erre a célra szolgáló zsákban gyűjteni, melyet a közszolgáltató elszállít, d) elégetni tilos. Műanyag zsákokban a diólevél és a tűlevél is komposztálható, csak hosszabb az érlelési időszak. Mikor kerül föld alá a magasfeszültség? ELMÜ a beruházó, kivitelező, tőlük függ. Az idei évben is sok helyen végeztek légkábel kiváltást. Ürömhegyen hol tervez az önkormányzat közparkot, játszóteret? Az idei költségvetésünkben nem szerepel játszótér építés, a jövő évi költségvetést pedig még nem ismerjük. Egy jól felszerelt játszótér bekerülési költsége tervezéssel együtt legalább 25 millió Ft A három hegy adottságait kihasználva a kerület jó hírét vihetnénk, pl. látnivalóval, mint a kilátó, tanösvény, művésztelep, szabadtéri szoborpark, élhetőségét Van-e lehetőség a területi lehetőségek figyelembevételével közösségi sportlehetőség mint pl. fitneszpark önkormányzati megvalósítására? Az idei költségvetésünkben nem szerepel hasonló beruházás, a jövő évi költségvetést pedig még nem ismerjük. Egy fitneszpark bekerülési költsége kb. 5 millió Ft A pogány torony témát tárgyalta a főváros, Óbudai kezdeményezésre. Mi változott a helyzetben, szándékban? Mi a jelenlegi elképzelés? Nem szán rá pénzt az önkori? Nem kívánjuk a Pogány torony jogi és építészeti státuszát megváltoztatni. Mivel jelenleg magánkézben van az épület, a tulajdonos tud pályázati források bevonásával a helyreállításra költeni. Arra szeretnék választ kapni az illetékestől, hogy miért került fölénk a légifolyosó? (régen nem itt volt) Széljárástól függően vagy befelé vagy kifelé egyre többször, napokon, heteken keresztül hatalmas zajjal minden nap itt mennek a gépek. (5h-24h-ig) 1. Miért nem lehet más felé vinni,mint régen? A zuglóiak is tiltakoznak a nagy zaj ellen, Óbuda, miért nem? 2. Miért nem lehet a Bécsi út (a völgy) felett a folyosó?

3. Miért nem lehet,hogy sokkal magasabban szálljanak a repülők? (akkor már nem lenne ilyen hangos) Gondolom nem vagyok egyedül ezzel a problémával, mivel azért költöztünk ide, hogy csöndben, a város zajától távol éljünk. Légifolyosóról nem beszélhetünk. A repülőtérnek, ill. a futópályának van egy a Légügyi Hatóság által jóváhagyott megközelítési eljárási rendje, amit minden pilótának be kell tartania. Ezt az eljárást több körülmény figyelembe vételével alkották meg, pl. a környezetvédelem érdekében. Pontosan a kérdés feltevő által jelzett panaszok elkerülése érdekében évekkel ezelőtt módosították a fel.és leszállási eljárásokat, ezért pl. ma már sokkal hamarabb kifordulnak a gépek Bp. felől, a budai hegyeket is elkerülik. Alapvető szabály,hogy a le-és felszállás kizárólag szembe szélben lehetséges, tehát nem mindig északról tehát Óbuda felől közelítik meg Ferihegyet, hanem Vecsés felől. A levélíró nem aggódik a vecsésiekért, pedig ott is rendszeresen a házak felett kb. 300 m magasan repülnek. Miért nem a Bécsi út felett? Egész egyszerűen azért nem az a pályairány!!! Miért nem magasabban repülnek? Azért mert nem műrepülők, tartani kell a pilótának a leszállás során a meghatározott magasságot, sebességet, és a biztonság a közforgalmú repülésben vagy úgy ált. a repülésben fontosabb az egyéni érdekeknél. Mivel a ferihegyi repülőtér viszonylag közel van a városhoz, ez a probléma egy új repülőtér építésével oldódna csak meg, de a megközelítés során akkor is igénybe kellene venni a lakott területeket. Amúgy zajmonitorokkal ellenőrzik, hogy a pilóták betartják-e a sebességet, magasságot, és komoly bírságra számíthat az a légitársaság, vagy gépüzemeltető, aki hangosabb. A Taliga utcáról mikor fogják azt a rengeteg földet elhordani? A Taliga utca melletti magánterületre a környék építkezői a környék lakói - hordák oda a földet. Az elszállítás a földhalom lerakóit, illetve a terület tulajdonosait terheli. Mikor várható az Almáskert u problémáinak megoldása? Óvár u. kereszteződés rendezése, megállapodás az érintett telektulajdonosokkal, aszfaltozása, legalább a bevezető részen, mert hamarosan használhatatlan lesz az út és mivel zsákutca, csak ebből az irányból lehet megközelíteni, csatornázás ezen a területen (pár éve már meg is volt tervezve), vízelvezetés megoldása akár ideiglenes jelleggel is, mivel intenzívebb esőzéskor vagy felhőszakadáskor már többször elöntötte az udvarunkat, kertünket és már a házba is befolyt a víz. Előttünk kezd el erősebben lejteni az út és bukik át a víz a lejtő felőli oldalra. Az Almáskert utca kiszabályozottsága hiányos, csatornázása a BKISZ-ben nincs előirányozva, további fejlesztése jelenleg nincs napirenden. Az útépítés - részeként a vízelvezetés - várható beruházási költsége 56 millió forint Almáskert utcában házszámok kiadása? (Nem érkezett válasz.) 11. 22555 hrsz-ú telek Általam felvetendő kérdés, probléma alapvetően érinti a szabályozási tervet, az út hálózatot és a vezetékes víz illetve a csatornázás kérdését is. Aranyhegynek van egy része, mely hosszú - most már évtizedek óta - ideje tulajdonképpen a fejlődés és a fejlesztések legkisebb lehetőségéből is ki van zárva. A terület 22555 helyrajzi számon bejegyzett, és egy osztatlan közös tulajdonú területet foglal magába. Ezen az osztatlan közös tulajdonon körülbelül 48-50 tulajdonos osztozik.

A terület út és vízhálózata igen jelentősen korlátozott, csatornázatlan és építési tilalom alá esik. Kérdésem arra vonatkozik, hogy jelen áldatlan állapotokban várható e valamikor változás, van e az önkormányzatnak rövid vagy hosszú távú tervében valamilyen elképzelése ennek a résznek a fejlesztésére. Két dolgot jegyeznék meg: a./ Évek, sőt évtizedek óta mindenki egy állítólagos rendezési tervet emleget, mely szerint egy, a hegyet átszelő tehermentesítő út kerülne megépítésre ( a nyomvonal kijelölése is megtörtént, még a 70-es években) a maga járulékos beruházásaival, úgy mint csatorna, víz...stb. hálózat kiépítése, kisajátítás, kivásárlás...stb. b./ A meglévő tulajdonosi viszonyok tulajdonképpen kibogozhatatlanok. A földhivatali nyilvántartások a rengeteg, ezt a területet érintő változás okán soha nem naprakészek. ( pl. tavaly év elején 26-28 kérelem állt sorba) Remélem tudtam segíteni. A 22555 hrsz-ú ingatlan felszínmozgásos-veszélyes, A geotechnikai kategóriába sorolt terület. A visszatöltött bányagödör területén épület nem helyezhető el. Mint azt a kérdés feltevésekor megfogalmazták, a meglévő tulajdonosi viszonyok tulajdonképpen kibogozhatatlanok. A kaotikus állapot csak a tulajdonosok együttműködésével rendezhető, erre több esetben tett az Építési Hatósági Osztály kísérletet. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Tv. rendelkezése értelmében az építésrendészeti eljárás során az engedély nélkül épített építmények esetében a kötelezést az építtető részére szükséges kiadni, elsősorban vele szemben tudnánk eljárni, de ennél az ingatlannál a tulajdonosok közreműködése nélkül nem tisztázható megfelelően a tényállás és addig megnyugtató érdemi döntés sem hozható. 12. Ürömfű utca problémái: 1. A telektulajdonosok többsége egyetértve a Szabályozási Tervvel, annak megfelelően került sor a tulajdonosok munkájának igénybe vételével az Ürömfű utca részleges megnyitására. Imre Károly egyesületi elnök közreműködésével ígéretet kaptunk a teljes út kiépítésére a közművekkel együtt. Ennek tudatában az ingatlantulajdonosok jelentős része lemondott a közút céljára lejegyzésre kerülő területért járó kártalanításról, bízva abban, hogy a kerületrész fejlődését ezzel elősegíthetik. Mivel az ígérvényből semmi nem valósult meg, ezért a telektulajdonosok a telekrészük után kártalanítást kérnek, szükség esetén az ügyet jogi útra terelik, valamint a nyilvánossághoz fordulnak. A novemberi lakossági fórumon az Önkormányzat döntését kérjük a kártalanításokról. Az utca kiszabályozottsága meg nem teljes, ezért jelenleg még nem indulhatnak meg a hiányolt fejlesztések. Az egyes elvégezett lejegyzések során bizonyára a lejegyzési építésügyi hatósági eljárásban születtek meg a kártalanításra vonatkozó döntések is. Wéber: A jelenleg hatályos helyi rendelet szerint: 4/A. (1) Kiszabályozásra kerülő ingatlan esetében az önkormányzat egyedi megállapodást köthet az érintett ingatlantulajdonossal. (2) Amennyiben az ingatlantulajdonos kártalanítás nélkül lemond az önkormányzat javára a szabályozás során a közterületre eső tulajdonrészéről, abban az esetben a tulajdonában maradó építési ingatlanja után fizetendő útépítési, és közművesítési hozzájárulás összegét csökkenteni kell: a) útépítés esetén: a leadott ingatlan területe alapján számított hozzájárulás tizenötszörösével, b) közművesítési beruházással egybekötött útépítés esetén: a leadott ingatlan területe alapján számított hozzájárulás tízszeresével. Tehát, ha mégsem mondanak le, akkor a későbbiekben fizethetik a teljes hozzájárulást, ami adott esetben több is lehet. 2. Adjon számot az Önkormányzat arról, hogy az Ürömfű utcára eddig milyen ráfordítások voltak. Hány esetben kellett elkészíttetni az utca vízvezeték építési, valamint útépítési tervdokumentációt. Feltételezzük, hogy az eddigi ráfordítások több pénzbe kerültek, mint a tényleges megvalósítás.

Hivatalunk az utca víz és útépítési tervdokumentációért eddig 886 ezer Ft + Áfa díjat fizetett. Ez a díj nem összehasonlítható pl. a vízvezeték építés tényleges bekerülési költségével, mely 30.000 / fm nagyságrendű (az eddig kifizetett tervezési díjak ~30 fm vízvezeték megépítésére lennének elegendőek). A jól megtervezett közművek jelentős megtakarítást jelentenek hosszú távon. Tájékoztasson bennünket az Önkormányzat, hogy hol tart jelenleg az Ürömfű utcai vízvezeték építés ügye, miért nem sikerült közel 2 év alatt a Magyar Állam tulajdonában álló 6 db telek esetén a közút kiszabályozása, a vízvezeték szolgalmi jogon történő átvezetése. A közműtervek készítőit jogszabályok és szakmai normák, továbbá a közműszolgáltatók előírásai is kötik. A Fővárosi Vízművek pl. nem hajlandó magánterületre épített vízvezetéket üzemeltetni - ennek érdekében még véleményezni sem hajlandó magánterületre tervezett vezetéket, emiatt lassú pl. az Ürömfű utcai vízvezeték építésének az előkészítése. Az Ürömfű utcai vízvezeték építése pillanatnyilag a szükséges területek közút céljára történő lejegyzésének előkészítési stádiumában tart, 2 éve tárgyalunk az állami vagyonkezelővel a területek megszerzésére vonatkozó magállapodásról. A megállapodás mindkét félen múlik, sajnos még nem sikerült... Vízátvezetési szolgalom nem merülhet fel, mert a Vízművek ragaszkodik az igénybevett területek közterületi jogállásához. 3. A közvilágítást a földkábel lefektetésével egyidejűleg kellett volna megvalósítani azokban az utcákban, ahol földkábelen vezették az elektromos hálózatot. Kérjük ennek megvalósítását. Az Aranyhegy, Ürömhegy, Péter- hegy településrészekre közvilágítási igényükkel kapcsolatos beruházás Önkormányzatunk idei terveiben sajnálatos módon nem szerepel. Listát vezetünk a beérkezett igényekről, és fontossági sorrendben tervezzük azok elvégzését. Az idei költségvetésünk biztosította keretre immár megvannak a betervezett feladatok. Ezennel az Önök kérését is rögzítettük. Azonban felhívjuk figyelmüket, hogy a terület kiszabályozatlansága miatt a megfelelő közmű nyomvonalak, a közvilágítási hálózat kijelölése ilyen formában jelenleg nem lehetséges. Amennyiben elkészül a területre egy átfogó szabályozási terv, mérlegeljük az említett utcákban a közvilágítás kiépítését. Kb 400 m, 10 m Ft 4.A rendezetlen, elhanyagolt állapotban lévő ingatlanok hajléktalanok tanyájává vált, mindamellett, hogy ezen ingatlanok tulajdonosai akadályozzák a közterületek kiszabályozását. Az Önkormányzat szólítsa fel ezen ingatlantulajdonosokat az ingatlanjaik rendbetételére. A bejelentés alapján helyszíni szemlét tartottunk, ennek tapasztalatai alapján ellenőrizzük a földhivatali nyilvántartásban, hogy pontosan melyik ingatlanokról van szó és amennyiben van rá lehetőségünk, fel fogjuk szólítani a tulajdonosokat. 5. Az Önkormányzat mindenféle társadalmi egyeztetés nélkül határoz meg helyi adókat rendeletben, az adóztatás mértéke nem tükrözi a valós állapotokat. Egy 2000 m2-es ingatlan tulajdonosa a Szabályozási Tervnek megfelelően megosztotta ingatlanját két, egyenként 1000 m2-es ingatlanra. A megosztás után az ingatlanon lévő lakóépület értelemszerűen csak az egyik új, önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlanra "került", a másik újonnan kialakult, önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlan "kivett, beépítetlen terület" megnevezést kapott. Ennek következtében ez utóbbi ingatlan telekadó köteles lett, noha a megosztást megelőzően az egész ingatlan mentes volt a telekadó alól. Az ingatlan tulajdonosát hátrány érte azáltal, hogy a Szabályozási Tervnek megfelelően alakított ki két ingatlant. Ha a megosztás során a közút céljára leeső területrészért járó kártalanításról lemondott, akkor még inkább büntetőjellegűnek mondható a jelenlegi szabályozás. A kérdés-feltevéséből nem állapítható meg a pontos tényállás, de a kiindulási adata téves a kérdezőnek: a 2000m2-es ingatlan tulajdonosát a Szabályozási Terv előírásai nem kötelezik az ingatlan megosztására!! Az ÓBVSZ azt írja elő, hogy amennyiben meg kívánja osztani, úgy ez csak akkor lehetséges, ha mindkét telek a min. 1000 m2-t eléri. Amennyiben a kialakítandó út osztja ketté az ingatlant, úgy az tagadhatatlanul értékesebb, közterület-kapcsolattal rendelkező építési telekké válik. A telekadót azokra az ingatlan-tulajdonosokra kell kiterjeszteni, akik nem hajlandóak a Szabályozási Tervnek megfelelően rendezni ingatlanjaikat, gátolva ezáltal a kerületrész fejlődését. Ki kell mondani, hogy minden ingatlan telekadó és építményadó köteles, a mentességek körébe pedig bevenni azon ingatlanokat, amelyek a Szabályozási Tervnek

megfelelően ki lettek alakítva. A még ki nem szabályozott ingatlanok tulajdonosait csak így lehet rákényszeríteni arra, hogy az amúgy is parlagon álló telküket rendezzék, vagy végső esetben adják el. A telekadó nem tesz különbséget szolgalmi joggal terhelt és nem terhelt ingatlanok között, noha a piaci értéke nem egyenlő a két ingatlannak. Az adó mértékénél ezt figyelembe kell venni. A garázsadó bevezetése indokolatlan, az ebből származó bevétel helyett a Polgármesteri Hivatal racionalizálásával, hivatali létszámleépítéssel, nyugdíjas köztisztviselők elbocsátásával kell kiadáscsökkentést megvalósítani. Az adó alapjának megállapítására a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. (a továbbiakban Htv.) a helyi önkormányzat döntésétől függően a telek alapterülete, illetve a telek korrigált forgalmi értéke alapján van lehetőség. Mivel a telek forgalmi értéke kívülálló körülményektől is függően akár évente is változhat, ezért egy budapesti belső kerület kivételével - az alapterület szerinti adózást alkalmazzák az önkormányzatok. A helyi adóztatás igazságosabbá tétele érdekében Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának képviselőtestülete az adóhatósági tapasztalatok, valamint adózói észrevételek mentén (társadalmi egyeztetés) - megváltoztatva a korábbi évek gyakorlatát - 2012. január 1-től az építményadónál és a telekadónál is differenciálta az adómértékeket, az előbbinél négy, az utóbbinál három adómértéket kialakítva. A helyi adókat szabályozó rendeletben 2013-tól további differenciálásokat tervezünk, egyúttal vizsgáljuk a csatornázással összefüggésben adható kedvezmények lehetőségét is, de látni kell, hogy a rendelet adómértékekkel, kedvezményekkel történő szétaprózása az adminisztráció növekedésével, és a hatékonyság csökkenésével jár. Az önkormányzat a helyi adópolitika kialakításakor - a törvényi keretekhez igazodva - a teherviselő képességet, valamint a helyi sajátságokat figyelembe véve a legoptimálisabb megoldásra törekszik. A telek fogalmát a Helyi adókról szóló törvény szabályozza, erre nincs ráhatásunk. A garázsok után fizetett építményadóból egy évben 125 millió Ft. bevétele van az Önkormányzatnak, erről az összegről nem tudunk lemondani. 6. A kerületrész tömegközlekedésének megoldására mindezideig több próbajárat, kísérlet történt, még buszforduló is kiépítésre került. A Bécsi úton a Gábor Dénes Főiskola környezetében 150 m-en belül 4 buszmegálló is van. A tömegközlekedés indokoltságát felesleges itt felsorolni, arról mindenki tud. Reggeli és délutáni órákban azonnali megoldást kérünk. BKV, BKK hatáskör. 13. További kérdések Az előző rendezési terv szerint a Saroglya utca végét összekötötték volna az Ürömhegyi lejtővel. A gázvezetéket ezen a tervezett útvonalon építették ki, így nem lehet építési telket kialakítani az utca helyén. Ez jelenleg önkormányzati tulajdonú terület, sziklás, bozótos, senki sem tartja rendben. Hosszabb távon esetleg egy erdei tornapálya v. tanösvény kiindulópontja lehetne. Egyesület válasza a feltett kérdésre: A javaslat beleillik abba a koncepcióba, hogy minden talpalatnyi helyen, amit gazdátlannak érzünk, próbáljunk közös erővel rendet teremteni, és a tanösvény állomás is szerepel a gondolatainkban. Mi úgy tudtuk, hogy valahol ott lesz egykor egy busz végállomás, de az általad említettek is igazak lehetnek. Ha adódik lehetőség, akkor mindenképpen azt a részt is megpróbáljuk a Pici tér -hez hasonló módon kicsit szebbé varázsolni. Reméljük, lesznek még Fogadj örökbe egy zöldterületet pályázatok!

Főép. Iroda válasza: A területre jelenleg érvényes 34/2007.(VI.22.) rendelettel elfogadott KSZT tartalmazza a Saroglya út és Ürömhegyi lejtő összeköttetését. Az Önkormányzat a Saroglya utcai eladott telkekből befolyt összeget visszaforgatja-e a terület infrastruktúrájának fejlesztésére? A Péter hegyen található valamennyi közmű az itt elsőként építkező tulajdonosok által létrehozott társulások pénzéből készült, visszatérítést az új rácsatlakozások után csak egyetlen esetben kaptunk. Fel lehetne venni a kapcsolatot az akkori társulási vezetőkkel a hivatalos papírok átnézése, illetve konzultálás céljából. (Weisz és Debreceni urak az Öregbükk utcában) Az eladott telkek árából elkészülhetne a Saroglya utca csatornázása, közvilágítása (érthetetlen, hogy 2012-ben Budapest belterületén nincs mindenhol biztonságot adó közvilágítás, sőt kamera rendszerre is szükség lenne a hallott verések, lopások miatt), az Ürömhegyi lejtővel együtt, és útépítés is. Ez lehetővé tenné, hogy a kialakított önkormányzati telkekre épülő rengeteg ház (sajnos megengedett az öt lakás építése, ami nem felel meg a belterületté nyilvánításkor tervezett laza kertvárosi környezet kialakítás tervének) ne csak a Mészkő utcában közlekedjen, illetve az Arany és Ürömhegyen lakók is három lefelé vezető utcán tudják megközelíteni az Aranyhegyi utat. (Ha az Ürömhegyi lejtő, és Saroglya utca aszfaltburkolatot kapna, akkor megoszlana az Aranyhegyi út felé menő forgalom) A közvilágításra fordítható forrásaink sajnos végesek, ezért nem megoldható mindenhol egyszerre a telepítés. Folyamatos listát vezetünk a lakossági igényekről, a szóba jövő beruházásokról és a prioritások alapján választjuk ki a megvalósításra kerülő részeket. A Saroglya utca alsó szakaszának csatornázása gravitációs módon nem lehetséges, így sem a csatornázás, sem az útépítés nincs napirenden. Megkezdődött a Tündérvirág utcai, Iringó utcai, Mácsonya utcai és Kolta utcai útépítés előkészítése az engedélyezési tervek készülnek. A kivitelezésről még nincs döntés. A kérdező az települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásra vonatkozó, 59/2011 számú fővárosi KGy. rendeletre hivatkozva, érdeklődik, hogy ahol nincs lehetőség a közcsatornára kötésre, és a folyékony hulladék elszállítása az ideiglenes tárolásra szolgáló közműpótló létesítményből (emésztőből) a szolgáltató által történik, hasonló elbírálás alá esik, építéshatósági kérdésekben is? (ez azt jelenti, hogy a csatornához kötött lakásszám a rendelet értelmében emésztő megléte esetében is megépíthető?) Nem! A jogszabály közcsatorna meglétét írja elő. A közműpótló építmény nem azonosan értelmezhető a közcsatorna ellátottsággal építésügyi kérdésekben. A lakásszám meghatározásánál a jogszabály egyértelműen közcsatorna meglétét (ráköthetőség lehetőségét és szükségességét) írja elő. Az ÓBVSZ 8. (2) bekezdése alapján közcsatorna hiányában az Aranyhegy- Ürömhegy- Péterhegy területének L6-III jelű építési övezetű területein csak egy lakás építhető telkenként, zártrendszerű szennyvíztárolóval. (megjegyzem: az emésztő mást jelent, és az nem létesíthető a területen)