Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata

Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata 2009/6 XIX. évfolyam 6. szám A tartalomból: Jogszabályváltozások Jogszabályfigyelő. 2 Jogértelmezés A helyi önkormányzatok működését érintő jogszabályok véleményezése 5 Az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő döntései 15 Területfejlesztés és építésügy Kitüntetések a Műemléki Világnap alkalmából. 17 Három kiemelkedő szakember részesült az idén Hild-díjban 18 Kihirdették a Helyi Építészeti Örökség 2009 építészeti nívódíj pályázat eredményét. 19 A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium hirdetménye a 2009. évi Palóczi Antal-díjak adományozásáról 22 Megújult a főépítészek honlapja. 23 Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem 23 Turizmus és sport Az ITDH és az ÖM Turisztikai Szakállamtitkárságának közös kiadványa a turisztikai befektetés ösztönzésére 24 AZ ÖM Turisztikai Szakállamtitkárságának hírleveléből 25 Pályázati lehetőségek Az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatai 35 Hazai pályázati lehetőségek 39 Pályázati hírek 40 Aktuális hírek Hazai hírek 42 Nemzetközi hírek 46 Eseménynaptár, képzések Események, képzések beszámolók 48 Elérhetőségek Önkormányzati Minisztérium 55 Önkormányzati forródrót. 55 Közszolgálati forródrót 55 Doppinginformációs vonal. 55 Felhívás 55 Állami főépítészek 56 A kiadásért felel: Dr. Forgács Imre önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Kiadja: Duna Palota Kulturális Kht. Készült a kiadó DTP stúdiójában Tel.: 469-2971 Fax: 469-2969 E-mail: konyvkiado@dunapalota.hu www.otm.gov.hu/belugy/belsajt.nsf/onkorm

2 Jogszabályváltozások Jogszabályfigyelő Hazai jogszabályváltozások Az agrártárgyú törvények módosításáról A jogszabály száma és címe: 2009. évi XXVIII. törvény az egyes agrártárgyú törvények módosításáról A módosított jogszabályok: a jogszabállyal tizenhat törvény módosult, így például az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény is. A módosítás lényege: Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény kiegészült az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes állatok tartásának tilalmáról szóló alcímmel. Ebben az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes, külön jogszabályban meghatározott állatok kedvtelésből való tartása, szaporításának és forgalomba hozatalának tilalma, valamint a tilalom megszegése esetén követendő eljárás alapvető szabályai szerepelnek. A módosítás során többek között meghatározásra kerültek még az állatvédelmi hatóság feladatai abban az esetben, ha az állattartó nem megfelelően tartja az állatot, valamint a kóbor állatok befogása során (ami a település belterületén, a települési önkormányzat kötelező feladata) követendő eljárás és a költségviselés szabályai is. Hatálybalépés: 2009. május 15. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 63. szám (2009. május 8.) A bejegyzett élettársi kapcsolatról A jogszabály száma és címe: 2009. évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról A jogszabály lényege: Bejegyzett élettársi kapcsolat az anyakönyvvezető előtt jöhet létre, amennyiben az együttesen jelen lévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni. Kiskorú részére bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nem engedélyezhető. Az anyakönyvvezető a kijelentés megtörténte után a bejegyzett élettársi kapcsolatot a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe bejegyzi. Joghatásait tekintve, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, vagy e törvény a rendelkezés alkalmazását nem zárja ki, megfelelően alkalmazni kell: a házasságra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársi kapcsolatra; a házastársra vagy házastársakra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársra vagy bejegyzett élettársakra; az özvegyre vonatkozó szabályokat az elhunyt bejegyzett élettárs túlélő bejegyzett élettársára; az elvált személyre vonatkozó szabályokat arra a személyre, akinek bejegyzett élettársi kapcsolatát megszüntették; a hajadonra, nőtlenre vonatkozó szabályokat arra a személyre, aki még nem volt házas, és bejegyzett élettársi kapcsolatot még nem létesített; és a házaspárra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársakra. A bejegyzett élettársakra a házastársak által történő közös gyermekké fogadásra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak. A bejegyzett élettársi kapcsolat apasági vélelmet nem keletkeztet. A házastársak névviselésére vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak a bejegyzett élettársakra. Az emberi reprodukcióra irányuló, külön törvény szerinti eljárásoknak a házastársakra vonatkozó rendelkezései a bejegyzett élettársakra nem alkalmazhatóak. A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnik az egyik bejegyzett élettárs halálával, bírósági felbontással vagy közjegyző általi megszüntetéssel. Hatálybalépés: 2010. február 2. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 63. szám (2009. május 8.) Az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról A jogszabály címe és száma: 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról A jogszabály lényege: Az erdei életközösségek nélkülözhetetlen fennmaradása, védőhatása és termékei (hozamai) biztosítása érdekében szükséges az erdő szakszerű kezelése és a károsító hatásoktól, a túlzott használattól és igénybevételtől való megóvása, az élettelen környezet, a mikroorganizmusok, a gomba-, növény- és állatvilág sokféleségének, az erdei életközösség dinamikus és természetes egységének megőrzése. Az erdő fenntartása, gyarapítása és védelme az egész társadalom érdeke, az erdő fenntartója által biztosított közérdekű szolgáltatásai minden embert megilletnek, ezért az erdővel csak a közérdekkel összhangban szabályozott módon lehet gazdálkodni. A törvény meghatározza többek között az erdő rendeltetésére és az üzemmódra, az erdőgazdálkodás tervszerűségére és engedélyezési rendszerére, az erdő és fásítás telepítésére, az erdőfelújításra, az erdőnevelésre, valamint az erdőszerkezet átalakítására, az erdőt károsító hatások elleni védekezésre, az erdei haszonvételekre, az erdő igénybevételére és megosztására, az erdő szállítás céljára történő igénybevételére, illetve az erdő látogatására, az erdészeti munkák szakmai irányítására, az erdő őrzésére, az erdészeti igazgatásra, az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenységre, az erdőgazdálkodási- és az erdővédelmi bírságra vonatkozó alapvető szabályokat. Hatálybalépés: 2009. július 10. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 71. szám (2009. május 25.)

Jogszabályváltozások 3 A jégeső-elhárító szervezetnek fizetett szolgáltatási díj támogatásáról A jogszabály száma és címe: 59/2009. (V. 8.) FVM rendelet a jégeső-elhárító szervezetnek fizetett szolgáltatási díj támogatása igénybevételének szabályairól A jogszabály lényege: A rendeletben szabályozott díjtámogatás célja jégesőkárok megelőzése érdekében a jégeső-elhárító szervezet szolgáltatásait igénybe vevő mezőgazdasági termelők részére díjtámogatás formájában állami támogatás nyújtása. A jogszabály meghatározza egyebek mellett a díjtámogatás jellegét, jogosultsági feltételeit, mértékét és forrását, valamint a kérelem benyújtására és elbírálására, illetve a jogkövetkezményekre vonatkozó szabályokat. Hatálybalépés: 2009. május 16. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 63. szám (2009. május 8.) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatásokról A jogszabály száma és címe: 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről A jogszabály lényege: Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés célja a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, a környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlat kialakítása, ezzel összefüggésben a környezet állapotának javítása, minőségi élelmiszer előállítása, valamint a gazdaságok életképességének megtartása és gazdasági hatékonyságának növelése a rendeletben meghatározott célprogramok által előírt kötelezettségvállalások alapján felmerülő többletköltségek és kieső jövedelem ellentételezésének megvalósításával. Hatálybalépés: 2009. május 22. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 66. szám (2009. május 14.) A mezei őrszolgálatról A jogszabály száma és címe: 64/2009. (V. 22.) FVM-PM együttes rendelet a mezei őrszolgálat megalakításához, fenntartásához és működéséhez nyújtandó állami hozzájárulás igénybevételének rendjéről és feltételeiről A jogszabály lényege: A rendelet meghatározza többek között a települési önkormányzat által létesített mezei őrszolgálat, valamint a hegyközség által létrehozott hegyőrség (a továbbiakban együtt: őrszolgálat) megalakulási, fenntartási és működési költségeinek megtérítésére, az igényelhető állami hozzájárulás mértékére vonatkozó szabályokat. Az önkormányzat az újonnan létrehozott őrszolgálat megalakítási költségeinek 50 százalékát, de mezőőrönként és hegyőrönként legfeljebb háromszázezer forintnak a megtérítését, a nyilvántartásba vételt követő harminc napon belül igényelheti. Az önkormányzat az őrszolgálat fenntartásával és működésével kapcsolatban felmerülő költségek személyi és dologi kiadások 50 százalékának, de legfeljebb ötvenezer forint/hó/fő megtérítését negyedéves időszakokra utólag kérelmezheti, a tárgyidőszak utolsó napjától számított harminc napon belül. A hozzájárulás felhasználását az Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve ellenőrzi, és a visszafizetési kötelezettséget megállapító jogerős határozat egy példányának megküldésével kezdeményezi az illetékes adóhatóságnál a jogosulatlanul igénybe vett hozzájárulás visszafizettetését. Hatálybalépés: 2009. június 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 70. szám (2009. május 22.) A közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartási, felújítási, valamint új eszköz beszerzési támogatásáról A jogszabály száma és címe: 22/2009. (V. 11.) KHEM rendelet a közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartási, felújítási, valamint új eszköz beszerzési támogatása igénybevételének részletes szabályairól A jogszabály lényege: A jogszabály meghatározza, hogy a települési önkormányzat a közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartási, felújítási, valamint új eszköz beszerzési támogatását viszsza nem térítendő támogatásként formanyomtatvány kitöltésével, meghatározott dokumentumok csatolásával igényelheti. A jogszabály rendelkezik a támogatható tevékenységek, támogatási kategóriák köréről, a felújítási, fenntartási és új eszköz beszerzési támogatásról, valamint a működtetési támogatásról, meghatározza továbbá a támogatás mértékét, a támogatás igénylésének és a támogatás iránti kérelem elbírálásának, valamint a támogatás folyósításának, felhasználásának és elszámolásának szabályait. Rendelkezik a támogatással megvalósított fenntartási és felújítási munka szakszerűségének, új eszközök beszerzésének, valamint a működtetés ellenőrzéséről, az elszámolás szabályszerűségének az ellenőrzéséről, továbbá meghatározza a műszaki tartalommódosítás szabályait. Hatálybalépés: 2009. május 19. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 64. szám (2009. május 11.) Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatásáról A jogszabály száma és címe: 23/2009. (V. 22.) OKM rendelet az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatása, valamint az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól A jogszabály lényege: A támogatást helyi önkormányzatok és azok jogi személyiségű társulásai (a továbbiakban együtt: helyi ön-

4 Jogszabályváltozások kormányzatok) igényelhetik, ha az általuk fenntartott intézmény a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D 39/E. -ában meghatározott követelmények és az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kiadott Integrációs Pedagógiai Program szerint képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítést vagy óvodai fejlesztő program szerinti foglalkoztatást biztosít. Képességkibontakoztató, integrációs felkészítés támogatása iránti igénylést az általános iskolában, a gimnáziumban, a szakközépiskolában és a szakiskolában megszervezett felkészítés esetén lehet benyújtani. A helyi önkormányzat a támogatási igényt legkésőbb 2009. június 15-éig nyújthatja be az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/B. -a (3) bekezdésének figyelembevételével a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága illetékes megyei szervezeti egységeihez. A határidő elmulasztása jogvesztő. Az igényléseket hét tagból álló értékelő bizottság vizsgálja meg, szakmai véleményt készít, amelyben a támogatás odaítélésére, illetve elutasítására indokolt javaslatot tesz a miniszternek. Az értékelő bizottság javaslata alapján a miniszter 2009. augusztus 3-áig dönt a támogatás odaítéléséről. A fenntartó, amelyik általános iskolát vagy óvodát tart fenn és képességkibontakoztató, integrációs felkészítést, óvodai fejlesztő programot segítő támogatásra válik jogosulttá, továbbá az általa fenntartott intézmény megfelel a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 15/A. -ában meghatározott feltételeknek, jogosult arra, hogy az intézményben foglalkoztatott pedagógusok részére juttatható kiegészítő illetmény iránti támogatást igényeljen a rendeletben meghatározott feltételek szerint. A jogosultság fennállásáról az értékelő bizottság javaslata alapján 2009. augusztus 3-ig a miniszter dönt. A helyi önkormányzatok a támogatások felhasználásáról legkésőbb 2009. december 31-ei fordulónappal, a mindenkori zárszámadás keretében és rendje szerint kötelesek elszámolni. A támogatás 2009. december 31-éig fel nem használt, kötelezettségvállalással nem terhelt maradványát a központi költségvetésbe vissza kell fizetni. A kötelezettségvállalással terhelt, fel nem használt összeg 2010. június 30-áig használható fel pénzügyi teljesítésre, elszámolása a 2010. évi zárszámadás keretében és rendje szerint történik. Az itt kimutatott adatok valódiságát az egyes önkormányzatoknál, illetve intézményeknél megfelelő analitikus nyilvántartásokkal, szakmai dokumentációval kell alátámasztani. Amennyiben a támogatási igény benyújtását vagy elnyerését követően az igényléssel érintett intézményt a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. -a (1) bekezdésének 15. pontjában foglaltak értelmében a fenntartó átszervezi vagy fenntartóváltás következik be, köteles ezt a tényt az átszervezésről vagy a fenntartóváltásról szóló fenntartói döntés meghozatalától számított nyolc napon belül az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint az Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Országos Oktatási Integrációs Hálózat felé jelezni. Jogutód nélküli megszűnés esetén a pályázati összegről a pályázó köteles lemondani. Minden egyéb esetben kizárólag a pályázati célra, a pályázattal érintett intézmény jogutód intézményében kell felhasználni a támogatást. Fenntartóváltás esetében, amennyiben a jövőben önkormányzati társulás tartja fenn az intézményt, a megállapodásban megnevezett gesztor önkormányzat használhatja fel az eredetileg megítélt támogatást, amelyre a korábban az intézmény előző fenntartója lett volna jogosult - feltéve, ha az igénylés feltételei ezen új intézmény esetében is fennállnak. Hatálybalépés: 2009. május 23. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 70. szám (2009. május 22.) A 2009/2010. tanév rendjéről A jogszabály száma és címe: 24/2009. (V. 25.) OKM rendelet a 2009/2010. tanév rendjéről A jogszabály lényege: Az OKM rendelet 4. számú melléklete tartalmazza a következő tanévre vonatkozóan az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendeletben meghatározott feladatok végrehajtásának részletes szabályait, ezen belül az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi, kerületi) önkormányzat jegyzőjének (a továbbiakban: körzetközponti jegyző) az írásbeli érettségi vizsga lebonyolításával kapcsolatos feladatait. A körzetközponti jegyző számára meghatározott feladatokat a középiskola székhelyén történő vizsgaszervezés esetén a székhely szerint, a középiskola telephelyén történő vizsgaszervezés esetén a telephely szerint illetékes körzetközponti jegyző látja el. Hatálybalépés: 2009. június 2. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 71. szám (2009. május 25.) A szegregált lakókörnyezet felszámolása céljából helyi önkormányzat részére 2009. évben nyújtott támogatásról A jogszabály száma és címe: 13/2009. (V. 29.) SZMM-ÖM. együttes rendelet a szegregált lakókörnyezet felszámolása céljából helyi önkormányzat részére 2009. évben nyújtott támogatásról. A jogszabály lényege: A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 5. számú mellékletének 29. pontja szerinti központosított előirányzatból vissza nem térítendő támogatás nyújtható a helyi önkormányzat részére a szegregált lakókörnyezet felszámolásának, valamint a szegregált lakókörnyezetben élők társadalmi és gazdasági kirekesztettségének megszüntetése, életminőségük javítása, integrált lakókörnyezetben való elhelyezésük elősegítése céljából. A támogatást a helyi önkormányzat pályázati úton igényelheti. A pályázaton igényelhető támogatás a célt megvalósító beruházáshoz szükséges összköltség legfeljebb 100 százaléka, de helyi önkormányzatonként nem haladhatja meg a 80 millió forintot. Hatálybalépés: 2009. június 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 74. szám (2009. május 29.)

Jogértelmezés 5 A helyi önkormányzatok működését érintő jogszabályok véleményezése Útmutató a helyi önkormányzatok, a kisebbségi önkormányzatok, a társulási törvény alapján létrejött társulások, valamint a többcélú kistérségi társulások részére a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény alkalmazásához kapcsolódó feladatok végrehajtásához (Második rész) Az Útmutató segítséget nyújt a törvény végrehajtásának megszervezésében. Jogi értelemben nem szabályozza a törvénynek és más jogszabályoknak megfelelő eljárást. Hivatkozási alapul csak a jogszabályokban foglaltak szolgálhatnak. Többéves előkészítés után az Országgyűlés 2008. december 15-én fogadta el a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvényt (továbbiakban: Kt.). A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény alkalmazásához kapcsolódó egyes feladatokról szóló 1013/2009. (II. 10.) Korm. határozat 2. pontja alapján a törvény végrehajtásának elősegítése céljából a törvény hatálybalépéséből fakadó szükséges intézkedéseket, esetleges jogalkotási teendőket az alábbi Útmutató foglalja össze. Az Önkormányzati Tájékoztató előző (2009/5.) számában az Útmutatóban foglaltak I IV. fejezeteit ismertettük, most az V VII. fejezetek következnek. V. Az önkormányzati költségvetési szervek besorolásakor figyelembe veendő szempontok V.1. A tevékenység jellege szerinti besorolás A 2009. május 15-éig végzett felülvizsgálatot követően a költségvetési szervek besorolását az intézmény ténylegesen végzett tevékenységének szakágazati besorolást alapul véve kell elvégezni. Lényeges annak áttekintése, hogy a költségvetési szerv ténylegesen végzett tevékenysége megfelel-e szakágazati besorolásának. Amennyiben egyszerre több különböző tevékenységet is ellát alaptevékenységként, akkor a költségvetési szerv létrehozásának célját, illetve a legjellemzőbb tevékenységet kell figyelembe venni. A tevékenységének jellege szerinti besorolás a leggyakrabban előforduló intézménytípusonként: 1 Közhatalmi költségvetési szerv Közintézmény Közintézet Közüzem (Fő)polgármesteri hivatal önkormányzati kincstár kórház kommunális üzem Megyei önkormányzat hivatala gamesz, gesz járóbeteg-szakellátás vízmű, vízműtelep Körjegyzőség idősek bentlakásos otthona színház hulladékkezelő Többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezet idősek napközi otthona sportuszoda önálló konyha Közös képviselő-testület hivatala gyermekotthon önálló köztisztasági, település-tisztasági feladatot végző költségvetési szerv Közterület felügyelet bölcsőde strand Polgári védelem Tűzoltóság óvoda általános iskola gimnázium szakközépiskola, szakiskola kollégium ÁMK (szakágazati besorolástól függetlenül) művelődési ház tanuszoda gyermeküdülő, gyermektábor múzeum, könyvtár, levéltár kisebbségi kulturális intézmény 1 1 Például a színház azonban közintézetként sorolandó be (illetve esetlegesen a külön törvényben meghatározott közgyűjtemény is).

6 Jogértelmezés Figyelemmel kell lenni arra, hogy a szakfeladaton (az önkormányzati hivatal vagy más költségvetési szerv részeként ) ellátott feladatot továbbra is célszerű szakfeladaton végezni, ha a méretgazdaságosság (létszám) ezt igényli, illetve a feladat jellege ezt lehetővé teszi. Ezekre a feladatokra költségvetési szervet létrehozni továbbra sem indokolt. A Kt. a költségvetési szervek működésével, jogállásával, gazdálkodásával foglalkozik, továbbá a közfeladat-ellátás gazdálkodó szervek keretében tehát nem költségvetési szervekkel való megszervezésével. Nem tárgya az önkormányzati feladatellátás módjának ezen kívüli átalakítása, így tehát az sem, ha az önkormányzat közvetlen feladatellátást végez szakfeladaton. Cél, hogy a leghatékonyabbnak bizonyuló szervezeti megoldás kerüljön kiválasztásra; ehhez a Kt. a korábbiakhoz képest sokszínűbb lehetőséget nyújt az önkormányzatoknak. Az 1 3 fővel ellátott közfeladatok (pl. védőnői szolgálat, konyha, mezőőri feladatok) költségvetési szervi formában való működtetése nem szükségszerű, elvégezhető e feladat egy költségvetési szerven (pl. önkormányzati hivatalon) belül is, annak alaptevékenysége részeként [a Kt. 7. (2) bekezdése alapján]. Abban az esetben, ha a polgármesteri hivatal közszolgáltató tevékenységet is végez, azt a testület által jóváhagyott alapító okiratban alapfeladatként kell meghatározni. Külön figyelmet kell fordítani a költségvetés készítése és annak végrehajtása során, hogy e közszolgáltató feladatok ne a polgármesteri hivatal igazgatási, hanem a tevékenységnek megfelelő szakfeladaton jelenjenek meg, a bevételeik és kiadásaik tervezésére és elszámolására a tevékenység jellegének megfelelő szakfeladaton kerüljön sor. Amennyiben az önkormányzat nem tart fenn költségvetési szervet (polgármesteri hivatala sincs, igazgatási feladatait körjegyzőségben látja el és nem a körjegyzőség székhely önkormányzata), akkor a szakfeladaton működtetett intézmény bevétele, kiadása az önkormányzat költségvetésében (zárszámadásában, beszámolójában) kerülhet kimutatásra. Ez esetben jogi személyiségű szervezeti egység besorolására nincsen lehetőség. V.2. Sajátosságok a közhatalmi költségvetési szervek besorolásánál A Kt. széles körű felsorolást tartalmaz a besorolásnál figyelembe veendő tevékenységekre. Így közhatalom gyakorlásának minősül a közigazgatási jogalkalmazói tevékenység. Ez alapján közhatalmi költségvetési szerv lehet a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete is; Ez nem jelenti azt, hogy a foglalkoztatottakra feltétlenül a köztisztviselői törvényt kell alkalmazni. közhatalom gyakorlásának minősül a védelmi, hatósági ellenőrzési tevékenység gyakorlása. Ez alapján közhatalmi költségvetési szerv a polgári védelmi, a tűzoltósági, a közterület-felügyeleti tevékenységet végző költségvetési szerv; közigazgatási jogalkalmazói tevékenységet végez a jogi személyiségű társulás, ha nem maga látja el a közszolgáltatási feladatot. Ebben az esetben ugyanis (a beruházás szervezésekor, lebonyolítása során vagy a közös fenntartású intézmény irányítása során) az őt létrehozó testületek döntéseit (rendeleteit, határozatait) hajtja végre; Ez alapján a jogi személyiségű társulás közhatalmi költségvetési szerv lehet. (Ez sem jelenti feltétlenül a köztisztviselői jogviszony alkalmazását.) amennyiben a jogi személyiségű társulás nem alapít külön költségvetési szervet, hanem saját maga végzi a közszolgáltatási tevékenységet, akkor a besorolást a tevékenység jellege szerint kell elvégezni, vagyis ebben az esetben közszolgáltató szervi típus valamely altípusába sorolandó a társulás (pl. szennyvíz-beruházás lebonyolítására és üzemeltetésére létrehozott társulás esetén közüzemmé kell besorolni). V.3. Sajátosságok a közszolgáltató költségvetési szervek besorolásánál V.3.1. A közoktatási feladatokat ellátó költségvetési szervek besorolásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) meghatározza, hogy a fenntartó az intézkedés tervezett végrehajtása évének március utolsó munkanapjáig hozhat a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével, fenntartói jogának átadásával, megszüntetésével összefüggő döntést [Közoktatási törvény 102. (11) bekezdés]. Vagyis a közoktatási költségvetési szervek besorolását és alapító okiratának módosítását a március 31-éig meghozott testületi döntés alapján kell elvégezni. Nem kell megvárni a júniusi határidőt az alapító okiratoknak a Magyar Államkincstárba (továbbiakban Kincstár) való eljuttatásához. A július 1-jét követően hatályba lépő (pl. szeptember 1-jei hatályú) szakmai szervezeti változások esetén a június 1-jei besorolásnál (adatmódosítási kérelemben) jelezni kell a hatályosulás későbbi időpontját [Kt. 2. (4) bekezdése, 5. (5) bekezdése, 13. (5) bekezdése]. Amennyiben az irányító szerv egy költségvetési szerv például szeptember 1-jei megszüntetésére hozott döntést, ez esetben elegendő a szeptember 1-jei hatályú megszüntető okirat elkészítése és a Kincstárba történő megküldése a júniusi határidőig. A Kt. által biztosított új szervezeti megoldásra, a feladat ellátásához gyakorolt funkció meghatározására a 2009. március 31- ei döntést követően újabb döntésre 2010. március 31-éig van lehetőség. Ha azonban az átszervezés nem jár a közoktatási feladatellátás átszervezésével, hanem a feladat ellátásához gyakorolt funkciót érinti, akkor lehetőség van a március 31-e utáni döntéssel is módosítani az alapító okiratot. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a tagintézmény nem sorolandó be, ugyanis az a közoktatási törvény szerint intézményegység, így nem rendelkezik OM azonosítóval, nem jogi személyiségű intézmény.

Jogértelmezés 7 A közoktatási intézményen belül a gyermekétkeztetési feladat az alaptevékenység ellátását támogató tevékenység, és mint ilyen, alaptevékenységnek minősül [a Kt. 7. -ának (2) bekezdése]. Ez esetben a konyha a közoktatási intézmény alapfeladatának megfelelő besorolással közintézmény része lesz. Az intézmény alapító okiratában alaptevékenységként kell meghatározni. Ha a konyhát önálló költségvetési szervként működtetik, azt közüzemnek kell besorolni. Ez esetben figyelemmel kell lenni többek között az Áht. 92. -ának (3) bekezdésére, amely alapján a közüzem forrásának a közvetlen és közvetett költségeken kívül az amortizációt is fedeznie kell. V.3.2. A szociális feladatokat ellátó költségvetési szervek besorolásánál: a szociális feladatok ellátásának szakmai szabályait tartalmazó (szociális) törvény és kormány-, miniszteri rendeletek nem írják elő, hogy a feladatot ellátó intézménynek jogi önállósággal kell rendelkeznie. Ezért e területen nincs költségvetési szervvé vagy jogi személyiségű szervezeti egységgé való átalakítási, illetve besorolási kötelezettség. Így a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően a szakfeladaton működtetett ellátások (pl. családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, támogató szolgálat, közösségi ellátás, falugondnoki szolgálat) továbbra is változatlanul működtethetők e formában, s ez célszerű is. A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatás ellátásához az 1/2000. (I. 7.) SzCsM. rendelet szakmai, gazdasági, ügyviteli létszámfeltételt ír elő, de ez sem jelenti a szervezeti egység létrehozásának szükségességét. V.3.3. Intézményi társulásban történő feladatellátás költségvetési szerveinek besorolása során javasolt felülvizsgálni azokat a társulásokat, melyek jelenleg költségvetési szervként működnek, hogy indokolt-e továbbra is (költségvetési szervként) a működtetésük. A társulások egy részét pályázatokhoz hozták létre, így a felülvizsgálat során át kell tekinteni, hogy indokolt-e ehhez költségvetési szerv fenntartása. Amennyiben a pályázat nem nyert vagy a létrehozott cél már nem aktuális, nincs oka a költségvetési szerv fenntartásának. A későbbiekben pedig már eleve határozott idejű alapítás célszerű. A társulási törvény alapján létrehozott társulások típusai lehetnek a következők: A társulási törvény 7. -a alapján a képviselő-testület megállapodhat más képviselő-testülettel abban, hogy annak szerve, intézménye, más szervezete meghatározott feladatot, hatáskört szolgáltatást ellát a megbízó önkormányzat számára. Ebben az esetben nincs szükség a társulás létrejötte miatt külön besorolásra. A társulási törvény 8. -a alapján két vagy több képviselő-testület megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában azzal, hogy a közös fenntartással, illetve közös foglalkoztatással kapcsolatos feladat- és hatásköröket a megállapodásban meghatározott képviselő-testület, illetve annak szerve gyakorolja. [Lásd a Kt. 2. -ának (3) bekezdését is.) A társulási törvény 9. -a alapján két vagy több képviselő-testület közös döntéshozó szerv létrehozásával megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában, illetve feladat, hatáskör, szolgáltatás más módon történő közös ellátásában. Ilyenkor a döntéshozó testület a társulási tanács. Ez a döntéshozó testület nem költségvetési szerv. A társulási törvény 8. és 9. -a alapján létrejött társulás esetében, amikor például közös intézmény létrehozására kerül sor, és azt költségvetési szervként kívánják működtetni, a költségvetési szervet be kell sorolni a Kt.-nak megfelelően. A besorolást a költségvetési szerv alapító (irányító) szerve végzi a társulási megállapodásoknak megfelelően, az alapító okiratok módosításának eddigi gyakorlata alapján. A társulásban ellátott feladattól függően a társulás nemcsak költségvetési szerv útján láthatja el a feladatot, szolgáltatást, hanem a gesztor (székhely) önkormányzat valamely költségvetési szervének jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeként is, ha egyébként szükség van a feladat ellátásához külön jogi személyiségre. A társulási törvény 16. -a alapján két vagy több képviselő-testület megállapodhat jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásában, ha a feladat, szolgáltatás közös ellátása, intézmény vagy más szervezet közös alapítása, fenntartása szükségessé teszi, hogy a társulás önállóan vállaljon kötelezettségeket és rendelkezzen vagyoni jogokkal. (Egyes pályázatoknál feltétel, hogy a fejlesztésre e 16. szerinti jogi személyiséggel rendelkező társulás pályázzon.) A jogi személyiséggel rendelkező társulás költségvetési szerv. Ebben az esetben a társulást az alábbiak szerint kell besorolni: Amennyiben a jogi személyiségű társulás külön költségvetési szervet alapít, akkor a társulás maga közigazgatási jogalkalmazói tevékenységet végez, mivel a beruházás szervezésekor, lebonyolítása során, vagy a közös fenntartású intézmény irányítása során az őt létrehozó testületek döntéseit (rendeleteit, határozatait) hajtja végre. Ez alapján a jogi személyiségű társulás közhatalmi költségvetési szerv. (Ez nem jelenti feltétlenül a köztisztviselői jogviszony alkalmazását.) Amennyiben a jogi személyiségű társulás nem alapít külön költségvetési szervet, hanem saját maga végzi a közszolgáltatási tevékenységet, akkor a besorolást a tevékenység jellege szerint kell elvégezni, vagyis ebben az esetben közszolgáltató szervi típus valamely altípusába sorolandó a társulás (pl. szennyvíz-beruházás lebonyolítására és üzemeltetésére létrehozott társulás esetén közüzemmé kell besorolni). Eldönthető a Kt.-ben és az Ámr.-ben foglaltak alapján, hogy önállóan működő és gazdálkodó vagy önállóan működő funkcióval rendelkezzen a költségvetési szerv.

8 Jogértelmezés Amennyiben a jogi személyiségű társulás költségvetési szervet is alapított, akkor természetesen a költségvetési szerv besorolásáról is intézkedni kell. A besorolást (besorolásokat) ez esetben is a költségvetési szerv alapító (irányító) szerve végzi a társulási megállapodásoknak megfelelően, az alapító okiratok módosításának eddigi gyakorlata alapján. VI. A Kt.-ben meghatározott új szabályok alkalmazásának sajátossága az önkormányzati költségvetési szerveknél VI.1. A költségvetési szervek gazdasági vezetőjének kinevezése A Kt. 8. (7) bekezdése alapján az önkormányzati költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése, megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása az irányító szerv vezetőjének (polgármesternek, főpolgármesternek, megyei közgyűlés elnökének, társulási tanács elnökének, települési, területi kisebbségi önkormányzati testület elnökének, országos kisebbségi önkormányzat közgyűlése elnökének lásd Kt. 8. (1) bekezdés f) h) pontok) a hatásköre, más törvény eltérő rendelkezése hiányában. A polgármester (a kisebbségi önkormányzat elnöke) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben (Ötv.) foglaltak figyelembevételével ezen hatáskörét átruházhatja. Fontos tisztázni, hogy a Kt. hatálybalépését követő kinevezéseknél, megbízásoknál kerül az irányító szerv vezetője hatáskörébe a gazdasági vezetőt érintő munkáltatói jogkör. Ebből az következik, hogy a jelenlegi gazdasági vezetőt nem kell újból kineveznie az irányító szerv vezetőjének a költségvetési szerv besorolásakor. A költségvetési szerveknek a Kt. 9 13. -aiban meghatározott átsorolása, átalakítása azonban már indokolttá teheti a magasabb vezetői (idetartozik a gazdasági vezető) státusz betöltésekor az irányító szerv vezetője számára e hatáskör gyakorlását. A gazdasági vezető díjazásának megállapítása azonban már a Kt. hatálybalépésétől az irányító szerv vezetőjének a hatásköre. Tehát az előmeneteli rendszerben a gazdasági vezetőre vonatkozó átsorolás az irányító szerv vezetőjének a hatáskörébe tartozik. VI.2. Új szabályok a költségvetési szerv vezetőjére vonatkozóan A költségvetési szerv vezetője egyidejűleg csak egy költségvetési szerv vezetője, vezető testületi tagja lehet (kivéve a helyettesítést); felelős különösen a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeinek [e fogalmak most részletesen is definiálták, lásd az Áht. 87. -ának (2) bekezdését] érvényesítéséért; külön jogszabályban, ennek hiányában a képviselő-testület által meghatározott felsőfokú végzettséggel, vezetési-szervezési, pénzügyi-gazdasági végzettséggel vagy képesítéssel, továbbá szakmai vagy vezetői gyakorlattal kell rendelkeznie. Ezen követelményeket a pályáztatás (kiválasztás) előtt kell meghatározni a konkrét vezetői teljesítménykövetelményekkel párhuzamosan; A pénzügyi-gazdasági végzettségi, képesítési követelményre is külön jellemzően ágazati jogszabályban foglaltak, ennek hiányában az önkormányzat által előírtak alkalmazandók. jutalmazásáról, premizálásáról a képviselő-testület a költségvetés (költségvetési keret) végrehajtásáról szóló, kormányrendeletben foglaltak szerinti beszámolási kötelezettség teljesítése során dönt. Ez alapján jutalmazásra, premizálásra csak a vezető munkájának évente történő értékelését követően kerül sor. Törvény pl. foglalkoztatási jogviszonytörvény ettől eltérően rendelkezhet. Szintén új, általános szabály, hogy a képviselő-testület köteles megtenni a külön törvényben foglalt intézkedéseket, amenynyiben a költségvetési szerv vezetője az általa vezetett költségvetési szerv tevékenységét jogszabálysértően, nem az alapító okiratban, megvalósítási tervben, teljesítménytervben foglaltaknak, vagy az irányító szerv utasításainak megfelelően látja el. Ennek végrehajtására az ágazati, a foglalkoztatási jogviszonyokra vonatkozó, esetleg más törvényekben történhet előírás, amelyeket a felelősségi szabályok alapján kell figyelembe venni. VI.3. Irányítási, felügyeleti jogosítvány az önkormányzati költségvetési szerveknél Az önkormányzati költségvetési szervek irányító szervei: helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve: a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szerv esetén a képviselő-testület (közgyűlés), a többcélú kistérségi társulás által alapított költségvetési szerv, valamint a jogi személyiséggel rendelkező társulás esetén a társulási tanács; települési, területi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve: a települési, területi kisebbségi önkormányzati testület; országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve: az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlése. Ha más törvény eltérően nem rendelkezik, önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv hatásköreit a fenti testületek gyakorolják, kivéve a költségvetési szerv gazdasági vezetőjével kapcsolatos alapvető munkáltatói jogokat, amelyeket

Jogértelmezés 9 az irányító szerv vezetője gyakorol. [Kisebbségi önkormányzat esetében is a testület gyakorolja a hatáskört, mivel a Kt. 8. -ának (7) bekezdése csak a helyi önkormányzat esetében telepíti e hatáskört a vezetőre.] Az irányítási jogok teljessége magában foglalja az alapítói és a korlátozott irányítás esetére külön nevesített felügyeleti jogokat. Lehetséges, hogy elkülönül egymástól az alapítói jogokkal rendelkező szerv és az irányításra (fenntartásra), illetve felügyeletre jogosult szerv; amennyiben az irányítói jogok alapítói jogokon kívüli része átadásra kerül. Helyi önkormányzati költségvetési szervre vonatkozóan irányítási jogot törvény korlátozhatja. Törvény vagy a törvény külön rendelkezése szerint önkormányzati rendelet a költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére, továbbá alapító okiratának kiadására, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyására vonatkozó hatáskörökkel (azaz az alapítói jogokkal) vagy felügyeleti hatáskörrel más szervet, személyt felruházhat. Az irányítási jog-átadás feltétele az alapító szervvel történő megállapodás megkötése. Amennyiben a hatáskörök átadásával/átvételével kapcsolatban a megállapodásban az átvevő részére irányítási (felügyeleti) jogkört jelöltek meg, és külön nem rendelkeztek az alapítói jogok gyakorlásáról, akkor az irányítási (felügyeleti) jogkör tartalmazza az alapítói jog gyakorlásának jogát is, csakúgy, mint a költségvetés jóváhagyását. VI.4. A költségvetési szervre vonatkozó irányítói jogok, azok átadása-átvétele, illetve megosztása Az irányítási jogokat a Kt. 8. -ának (2) bekezdése tartalmazza, s a fentiek szerint ezen irányítási jogok részét képezik az ún. alapítói jogok is. A fenntartói jog fogalmát ugyanakkor a Kt. nem ismeri, így az azzal kapcsolatos rendelkezések csak a fogalmat használó szaktörvény szabályaival együtt értelmezhetők. A közszolgáltató költségvetési szervekkel kapcsolatos irányítási jogok átadhatók bármely, közszolgáltató költségvetési szerv alapítására jogosult más szerv részére [Kt. 8. (8) bekezdése]. Ez vonatkozik a helyi önkormányzati, a központi és más költségvetési szervekre egyaránt, vagyis ez alapján központi közszolgáltató költségvetési szerv irányítási jogai átadhatók például egy önkormányzatnak, s fordítva: helyi önkormányzati közszolgáltató költségvetési szerv irányítási jogai átadhatók pl. egy minisztériumnak. Nem kell tehát sőt, a költséghatékonysági követelmények miatt határozottan nem javasolt a szervet megszüntetni és újat létrehozni! Az alapító okiratot ennek megfelelően, ezen átadással-átvétellel egyidejűleg módosítani kell. Helyi önkormányzati vagy köztestületi közszolgáltató költségvetési szerv esetén a jogátadás további feltétele az alapító szervvel való megállapodás megkötése. Közhatalmi szervekre vonatkozó irányítási jogok csak törvényben foglaltak szerint adhatók át (lásd pl. az Ötv. 38 40. -át). A költségvetési szerv alapító okiratában meg kell jelölni az alapítói jogokkal felruházott irányító szervet. Amennyiben az irányítási jogok részét képező alapítói jogok [Kt. 8. (2) bekezdésének a) pontja] és az egyéb irányítói jogok gyakorlására jogosult személye eltér, akkor mindkét irányításra jogosult szervet (személyt) meg kell jelölni az alapító okiratban. Amennyiben a költségvetési szervnek csak felügyeleti szerve van [Kt. 8. -ának (3) bekezdése], abban az esetben ezt a szervet (személyt) kell (felügyeleti szerv elnevezéssel) megjelölni az okiratban. Az alapító szerv megszűnése vagy az alapítói jogok átruházása esetén az alapítói jogok gyakorlója jogosult, illetve köteles az alapító szervet megillető, törzskönyvi bejegyzésekkel kapcsolatos és jogorvoslati intézkedések megtételére. A Kt. hatálybalépését követően a költségvetési szerv (határozott vagy határozatlan időre szóló) közös működtetéséről az alapító szerveknek olyan írásbeli megállapodást kell kötniük, melynek tartalmaznia kell a) az alapítás költségeinek forrását, b) a folyamatos üzemeltetés, működtetés feltételeit, ezen belül a hozzájárulás arányát, mértékét, éves megállapításának módját, c) az irányítási jogok gyakorlásának módját, esetleges megosztását, d) a közös működtetés megszűnésének, megszüntetésének szabályait, e) a külön jogszabályban foglaltakat. Költségvetési szerv közös alapítása, illetve működtetése esetén a szerv alapító okiratában kell meghatározni az egyes irányítási jogok gyakorlására jogosult szervet (személyt). Természetesen ezen általános előírások (Kt. 8. ) mellett ágazati jellegű szabályok is érvényesülhetnek, adott esetben további feltételeket szabhatnak a költségvetési szervekkel kapcsolatos irányítási (illetve fenntartói) jogok átadására-átvételére (lásd pl. a közoktatási törvény 102. -ában foglaltakat). VII. Intézkedési terv a Kt. végrehajtására A Kt. részben pénzügyi-költségvetési, nem kis részben azonban szakmai tevékenységgel összefüggő teendőket foglal magában. Ennek megfelelően a feladatok végrehajtása hatványozottan igényli a koordinációt: a végrehajtás előkészítésében az önkormányzati hivatal pénzügyi-költségvetési szakemberei mellett az érintett szakmai egységeknek is részt kell venni, valamennyi érintett vezetői szintet bevonva a munkába, illetve a szükséges döntés-előkészítések kidolgozásába.

10 Jogértelmezés Javasolt a végrehajtásra intézkedési tervet készíteni (erre a korábban említett határozatban fel is kéri a kormány az önkormányzatokat) és abban meghatározni az önkormányzati hivatalban a felelősöket, a hivatalban kijelölt és a hivatalon kívül felkért együttműködőket, a feladatokat konkretizálva és csoportosítva (pl. felelősök, jelleg vagy határidő szerint), a testületi előterjesztés(ek) határidejét, a munkafolyamatokat, a külső és belső egyeztetési igényeket, külön is az elkészítendő dokumentumokat, azok módosítását, az önkormányzati hivatal/jegyző és a települési és területi kisebbségi önkormányzat együttműködésének rendjét. Az Útmutató 1. melléklete a Kt. előírásai megismerését nem pótló áttekintést tartalmaz a 2010-től alkalmazandó gazdálkodási szabályokra (lásd az Önkormányzati Tájékoztató előző számában). A 2. melléklete a testületi döntéseket igénylő feladatokat foglalja össze. Végül a 3. melléklet az 1013/2009. (II. 10.) Korm. határozat 4. pontjában foglalt feladatnak eleget téve az önkormányzati hivatalok számára segítségül szolgáló alapító okirat mintát tartalmazza. Készítette: Pénzügyminisztérium Lásd az Önkormányzati Tájékoztató előző számában. 1. melléklet 2. melléklet A helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat jogalkotási és egyéb feladatai Intézkedés, feladat Jogszabályi hely Határidő, ütemezés Megjegyzés Felülvizsgálat a közfeladat ellátásának módját illetően a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat (önkormányzati társulás által fenntartott) költségvetési szerve és gazdálkodó szervezete tekintetében. Alapító okiratban a döntésnek megfelelő helyzet rögzítése. Az alapító okiratok kiegészítése (új előírás szerint) és rendbetétele. Költségvetési szervi kategóriák szerinti besorolás: a tevékenység jellege alapján közhatalmi és közszolgáltató; a feladatellátáshoz gyakorolt funkciók szerint önállóan működő és gazdálkodó, illetve önállóan működő. Irányítási jogkör korlátozása, irányítási, felügyeleti hatáskörrel más szerv vagy személy felruházása. A költségvetési szerv feladatai ellátása részletes belső rendjének és módjának jóváhagyása. Jogi személyiségű szervezeti egység létrehozása (meghatározandó: szervezete, tevékenysége, vezetése, képviselete, előirányzatai, gazdálkodási rend, felelősségi szabályai). Kt. 44. (4), Áht. 49. (7) Kt. 4. (2), 44. (6) (7) Kt. 15 18., 44. (6) Kt. 8. (5) Kt. 6. (2) Kt. 14. 2009. május 15., utána folyamatos. Új megoldásra vonatkozó (költségvetési szerv/gt, mindkét irányból) döntés hiányában a jelenlegi állapotot tükrözi az alapító okirat. 2009. június 1. (Eddig be nem jegyzett költségvetési szervek esetében is.) Be nem jegyzett önkormányzati hivatalok esetében: 2009. október 1. Besorolás június 1., majd megküldés MÁK-nak. Felülvizsgálat, ütemterv. A szervezeti változásokat lekövető SZMSZ jóváhagyása. [legkésőbb 2009. szeptember 30.] Szervezeti célszerűség mérlegelésénél (június 1.) már szempont lehet. Bejegyzés kérelmezése. Az alapító okiratok áttekintése, módosítása, esetleg (amennyiben nincs) újak kiadása is az új tartalomnak megfelelően. Tartalmazza: y új előírások szerint kiegészítéseket, y hiányok, elavultság miatti pótlásokat, kiegészítéseket, javításokat; y a jogszabályokban meghatározott közfeladat részletezése az egységes államháztartási szakfeladatrend szerinti alaptevékenység(ek) meghatározását; y a kisegítő vállalkozási tevékenység arányát. A jelenlegi vagy átalakított tevékenységi és belső szervezeti struktúra alapján. Később folyamatos, átszervezéstől függően. Csak lehetőség! Intézményrendszer áttekintése, alapelvek kialakítása.

Jogértelmezés 11 Intézkedés, feladat Jogszabályi hely Határidő, ütemezés Megjegyzés Közhatalmi költségvetési szerv közszolgáltatás végzésére feljogosítása alapító okirat módosításával. A helyi önkormányzati és a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervének irányítási jogai tekintetében az önkormányzatok működési sajátosságainak megfelelő szabályozás. A helyi önkormányzat költségvetési rendeletének új besorolása szerinti tartalma. A költségvetési szerv vezetője számára külön jogszabályban (ennek hiányában az irányító szerv által) meghatározott felsőfokú végzettséggel, vezetési-szervezési, pénzügyi-gazdasági végzettséggel vagy képesítéssel, szakmai vagy vezetői gyakorlattal rendelkezés előírása. A költségvetési szerv közfeladat-ellátása előfeltételeinek közlése, a szakmai megvalósítás folyamata leírásának dokumentumba foglalása: megvalósítási terv. A teljesítményterv jogszabály szerint vagy az irányító szerv döntése alapján való készítése. Kt. 17. Áht. 49. (7) Áht. 69. (1) Szervezeti célszerűség mérlegelésénél (június 1.) már szempont lehet. 2009. június 1. után folyamatos. 2010. január 1-jétől. A jelenleg is vegyes tevékenységi jellegű szervek működési folytonosságához a vegyes profil fenntartási szándéka esetén. Áht. 88. (4) Folyamatos Felülvizsgálat, differenciált szabályozás. A követelmények érvényesítésének kezdő időpontjáról az önkormányzati rendelet rendelkezik. Áht. 90. (4), 100/H. (2) Áht. 90. (5), 100/H. (2) 2010. évi költségvetés készítésekor és éves költségvetésekkor. 2010. évi költségvetés készítésekor és éves költségvetésekkor. Közszolgáltatások ellenértékének megállapítása. Áht. 92. (2) Felülvizsgálat éves költségvetések előtt. Helyi önkormányzati közhatalmi költségvetési szervnél a képviselő-testület engedélyével a jutalmazási előirányzaton felül jutalmazási célú kifizetés. Helyi önkormányzati közhatalmi költségvetési szerv önkormányzati rendelet vagy képviselő-testület határozata alapján való jogosultsága vállalkozási, kiegészítő, illetve kisegítő tevékenység végzésére. Közintézet, közüzem eredményéből, eredménytartalékából meghatározott rész személyi ösztönzésre fordítása. Meghatározott feltételeknek megfelelő közintézet esetében a közintézmények gazdálkodására és vezetésére vonatkozó szabályok alkalmazása. Költségvetési szerv gazdálkodó szervezetben való részvételének és gazdálkodó szervezet alapításának engedélye. Áht. 100/G. (3) Áht. 100/G. (4) Áht. 100/H. (7) 2010. évi előirányzat-módosítás, zárszámadás. 2010. évi költségvetés készítésekor. 2010. évi előirányzat-módosítás, zárszámadás. Önkormányzati rendelet vagy önkormányzati rendeletben foglaltak alapján költségkalkuláció, ellenérték meghatározása. Képviselő-testület engedélye, előirányzatról gondoskodás, illetve rendelkezésre bocsátás. Felülvizsgálat, kijelölés, alapító okiratban, SZMSZ-ben rögzítés. Áht. 100/I. (5) 2010. évi költségvetés. Csak lehetőség! Felülvizsgálat, intézkedés. Áht. 100/L. Eseti.

12 Jogértelmezés Alapítóokirat-minta polgármesteri hivatalhoz 3. melléklet [Alapvetően a Kt. 4. (1) bekezdése szerinti kötelező elemek feltüntetésével, jogszabály további elemek megjelenítését mondhatja ki, s fennállásuk esetén tartalmaznia kell a Kt. 4. (2) bekezdésében foglaltakat is.] Alapító okirat Város/(Nagy)Község Önkormányzati Közgyűlése/Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. (1) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 66. -a, valamint a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 1. -a alapján az alábbi (egységes szerkezetbe foglalt) alapító okiratot adja ki: A költségvetési szerv Neve: Város/(Nagy)Község Polgármesteri Hivatala Székhelye: Létrehozásáról rendelkező határozat: Jogszabályban meghatározott közfeladata: az a kötelező, illetve önként vállalt feladat, amelyre a költségvetési szervet létrehozták. Alaptevékenysége 1 : Illetékességi területe: Alapítói jogokkal felruházott irányító szerv(ek) neve, székhelye 2 : Típus szerinti besorolása: A tevékenységek jellege alapján 3 : közhatalmi. Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján 4 : önállóan működő és gazdálkodó. Vezetőjének (vezető szerve, testülete tagjainak) kinevezési, megbízási, választási rendje: A jegyző kinevezésének rendje: a képviselő-testület pályázat alapján a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok) megjelölése: Foglalkoztatottjainak jogviszonya alapesetben köztisztviselő, melyekre a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény az irányadó. Foglalkoztatottjainak jogviszonya lehet továbbá közalkalmazott, melyekre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az irányadó. Egyes foglalkoztatottjainak a jogviszonya munkavállaló, melyekre nézve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi. IV. törvény (pl. megbízási jogviszony) az irányadó. Kisegítő tevékenysége arányának felső határa a szerv kiadásaiban 5 : % Vállalkozási tevékenysége arányának felső határa a szerv kiadásaiban 5 : % Jogi személyiségű szervezeti egységeinek adatai 5, 6 : [Helységnév, dátum] P.H.... polgármester