A DEBRECENI CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY GIMNÁZIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA...

1 A DEBRECENI CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY GIMNÁZIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA... I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ) CÉLJA, JOGI ALAPJA ÉS HATÁLYA A Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározza a Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A Szervezeti és Működési Szabályzat a többször módosított közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény, a 138/1992.(X.8.) Korm. Rendelet, a többször módosított 11/1994. (VI.8), a 16/1998. (IV.8) MKM és a 8/2000.(V.24.) számú OM rendeletek és az 5/1998.(II.8.) MKM. rendelet elveinek megfelelően határozza meg és szabályozza az intézmény tevékenységét. Biztosítja az alapfeladatok elvégzését és kötelezettséget jelent a benne foglaltak végrehajtására. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya kiterjed az iskola valamennyi dolgozójára és tanulójára. Az SzMSz-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. Az intézmény neve Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium Liceo Csokonai Vitéz Mihály Az intézmény székhelye 4032 Debrecen, Békessy Béla u. 12. OM azonosító 031197 Az intézmény alapítója, Az alapítás éve Debrecen Megyei Jogú Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1949 Alapító okirat Törzskönyvi azonosítószám Az intézmény alaptevékenységei Az intézmény kisegítő és kiegészítő tevékenységei Az intézmény alapító okiratát B/66. sorszámmal a fenntartó DMJV Önkormányzatának Közgyűlése hagyta jóvá (1. sz. függelék) 674917 Szakágazat száma: 853100 Megnevezése: általános középfokú oktatás Az alapító okirat illetve a 2.sz melléklet tartalmazza

2 Az intézmény részben önállóan gazdálkodó, előirányzatai felett részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv, személyi juttatások, munkaadót terhelő járulékok és szakmai tevékenységgel összefüggő speciális kiadások előirányzatai felett jogosult rendelkezni. A pénzügyi- gazdasági feladatokat a Tóth Árpád Gimnázium Gazdasági Egység látja el. A munkamegosztás, a felelősségvállalás rendjét, valamint előirányzat feletti jogkör gyakorlásának rendjét az Alapító Okirat mellékletét képező együttműködési megállapodás rögzíti. Az iskola munkáját, konkrét feladatait, az Alapító Okiratban foglaltak, a Pedagógiai Program, illetve az ennek végrehajtására készült éves munkatervek, valamint a rendeletek, a kollektív szerződés és a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján végzi. Az Alapító Okirat, mint Függelék része a Szervezeti és Működési Szabályzatnak. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerülnek az előző SZMSZ rendelkezései. II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE 1) Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei Intézményünk belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen, a jogszabályi előírásoknak és tartalmi követelményeknek megfelelően láthassa el. A magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével határoztuk meg a szervezeti egységeket. Az intézmény szervezeti egységei Nappali tagozat - Békessy Béla u. 12. Gazdasági összekötő irodája - Békessy Béla u. 12. Adminisztrációs iroda - Békessy Béla u. 12. Intézményünk szervezeti egységeinek élén az alábbi felelős beosztású vezetők állnak: Nappali tagozat - az intézmény vezetője Adminisztrációs iroda - iskolatitkár

3 A Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium engedélyezett létszámát Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának mindenkori hatályos költségvetési rendelete tartalmazza. 2) A szervezeti egységek kapcsolattartási módja és rendje Az intézmény egységeinek vezetői intézményvezetői értekezleten/megbeszélésen számolnak be a részlegek működéséről. 2.1. Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, - akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik - feladatát a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény alapján látja el. Az igazgató a közoktatási törvénynek megfelelően egyszemélyben felelős: - a szakszerű és törvényes működésért, - az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, - a pedagógiai munkáért, - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, - a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, - a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért. A vezetésben segítik az igazgatóhelyettesek. 2.2. Az intézmény vezetősége Az igazgató feladatait a vezetőhelyettesek közreműködésével látja el. Az igazgató és a helyettesei munkamegosztáson alapuló munkaköri leírás szerint önállóan személyes felelősséggel végzik munkájukat. A vezetőhelyettesek felelőssége kiterjed a munkaköri leírásukban található feladatkörökre, beszámolási kötelezettsége pedig az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Az intézmény vezetősége az igazgatón és a vezetőhelyetteseken kívül úgynevezett középvezetőkből áll. A vezetőség konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató ezt szükségesnek látja.

A vezetőség tagjai: igazgató, az igazgatóhelyettesek, a szakmai munkaközösségek vezetői, a közalkalmazottak választott képviselője (KT, PDSZ), a diákság pedagógusvezetője. Az iskola vezetőségét az igazgató szükség szerint, de legalább havonta hívja össze. 4 2.3. A vezetők kapcsolattartási rendje Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel általában hetente tartanak vezetői megbeszélést. 2.4. A vezetők helyettesítési rendje Az igazgató helyettesítése: szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén teljes jogkörrel helyettesíti - az általános igazgatóhelyettes - eseti megbízással az iskola vezetőségének egy tagja. 2.5. A vezetőhelyettesek helyettesítése: - egy vezetőhelyettes munkatárs - a vezetőség egy tagja 2.6. Az általános igazgatóhelyettes feladatai: - a humán munkaközösségek irányítása: ellenőrzi a magyar nyelv és irodalom, a történelem, társadalomismeret, rajz, és ének-zene tantárgyakat - anyakönyvek, osztálynaplók ellenőrzése - javító-, osztályozó különbözeti vizsgák szervezése

5 - tizenkettedikesek továbbtanulásával kapcsolatos teendők - felügyeli az érettségi lebonyolításának szervezését - pályaválasztási tájékoztató füzet készítése a hozzánk felvételiző 8. osztályosok számára - szervezi az iskolánkba jelentkező tanulók felvételi vizsgáit 2.7 A második igazgatóhelyettes közvetlenül szervezi és irányítja: - a helyettesítést - a tanulmányi versenyeket - az iskolai ünnepségeket - az érettségi lebonyolításának szervezését - ellenőrzi a matematika, a fizika, a kémia tantárgyakat, és az e tárgyakból szervezett szakmai munkaközösségek foglalkozásait - elkészíti az iskolai statisztikát - gyakorolja a munkáltatói jogot Temesné Papp Emese könyvtáros fölött Az igazgató és igazgatóhelyettesek munkaidejét úgy kell megállapítani, hogy munkaidőben egyikőjük mindig az iskolában tartózkodjon. Munkaidő-beosztásukat minden tanév elején nyilvánosságra kell hozni. III. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, VALAMINT A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE Az iskolai élet demokratikus szervezését, vezetését a következő testületek közreműködése biztosítja: a) Alkalmazotti közösségek: - a nevelőtestület, - a szakmai munkaközösségek, - a nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége A nevelőtestületi értekezlet és az összdolgozói értekezlet döntéseit egyszerű többséggel hozza. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van.

6 b) Szülői közösségek: szülői munkaközösségek, szülői választmány, szülői szervezet c) A tanulók közösségei: osztályközösségek, csoportok, diákönkormányzat, sportkör d) Iskolaszék e) Közalkalmazotti tanács Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái: különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, nyílt napok, fogadó órák. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza, melyeket jól láthatóan faliújságon ki kell függeszteni (a kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja.) A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületialkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 1. A tanulók közösségei 1.1. Osztályközösségek és tanulócsoportok Az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnök jogosult az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. 1.2. Diákkörök Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre, melyeknek meghirdetését, szervezését, működtetését a diákok végzik. Az iskola a pedagógiai program céljainak megfelelő diákköri tevékenységeket támogatja. A diákkör/ök működéséhez engedélyt kell kérni az intézmény vezetőjétől (ha az iskolai helyiségeket használják).

7 1.3. Diákközgyűlés (iskolagyűlés) Az iskola tanulóközösségének a legmagasabb tájékoztató fóruma (tanévente össze kell hívni). A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. Az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. 1.4. Diákönkormányzat 1.4.1. A diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tartanak: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a tagozatvezető, a diákönkormányzatot segítő tanár. A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre, melynek tevékenysége a diákokat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint felének 50%- ának képviselete biztosítva van. A diákönkormányzat a tanulóközösség által elfogadott, és a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendje az iskolai SZMSZ mellékletében található. Az osztályközösségek a diákönkormányzat legkisebb egységei, minden osztályközösség megválaszthatja az Osztály Diákbizottságát (ODB) és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egyetértési jogot gyakorol: - az intézmény SZMSZ-ének elfogadásakor és módosításakor, - a házirend elfogadásakor és módosításakor, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor. Döntési jogköre kiterjed: - saját működésére és hatásköre gyakorlására,

8 - a működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználására, - egy tanítás nélküli munkanap programjára, - tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, - vezetőinek, munkatársainak megbízására. 1.4.2. A tanulók vélemény-nyilvánításának formái: - a diákönkormányzat vezetőségének megbízottja képviseli tanulótársait az iskola vezetősége, a nevelőtestület, valamint az iskolaszék értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjainál, - az osztályközösségek a problémák megoldására megbízott diákjaik révén képviselik a tanulócsoportot az intézmény vezetőjénél, - a tanulók gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az igazgatót. 1.4.3. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása - Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. - Az iskolai költségvetésben elkülönítetten kezeljük a diákönkormányzat működésével kapcsolatos pénzeszközöket. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az iskolai SZMSZ használati rendszabályai szerint veheti igénybe. 2. A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével közvetlen kapcsolatot tart az osztályfőnök. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az iskola vezetőségéhez. Az intézmény a közoktatási törvénynek megfelelően a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik.

9 Az intézmény a 9. és a 12. évfolyamon tanévenként háromszor, a 10. és a 11. évfolyamon kétszer szülői értekezletet tart, amiket fogadóórák követnek. A szaktanárok ezen kívül kijelölt időpontban a tanév során havonta egyszer tartanak fogadóórát. 3. Az iskolaszék, a kapcsolattartás formája és rendje 3.1. Az intézményvezető és az iskolaszék képviselője az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként az intézményi munkaterv és az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. Kapcsolatuk a feladatellátás függvényében folyamatos. 3.2. Az intézményvezető vagy megbízott helyettese tájékoztatja az iskolaszéket az intézmény működéséről. Az iskolaszék elnöke tájékoztatja az intézmény nevelőtestületét saját működéséről, éves munkaprogramjáról. 4. Az intézményen kívüli kapcsolattartás 4.1. A Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium a gyermekek egészségügyi, szociális- és gyermekvédelmi ellátása, valamint a tanulók továbbtanulása- és pályaválasztása érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, az intézményvezető, vagy megbízottak útján. 4.2. Rendszeres munkakapcsolatot tart intézményünk: a fenntartóval és a különféle szakmai, pedagógiai intézményekkel és az általános iskolákkal. 4.3. 1993. novemberében jegyeztettük be a cégbíróságon alapítványunkat. A Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium Pedagógusaiért és Diákjaiért Alapítvány célja: a gimnázium taneszköz felszereléseinek korszerűsítése, a tanárok és a tanulók kiemelkedő oktatási és tanulmányi teljesítményének elismerése és támogatása, a tehetséges és erre anyagilag rászoruló diákok segítése, oktatási és nevelési táborok szervezése illetve finanszírozása, külföldi nyelvi tanulmányutak és belföldi továbbképzések valamint a szociális helyzetük folytán erre rászoruló tanulók támogatása. A támogatás módjáról, mértékéről az osztályfőnökök véleménynek kikérése után az alapítvány kuratóriuma dönt tanévenként.

10 4.4. Nemzetközi (külföldi) kapcsolatok: testvériskolai (Finnországban: Oulu, Klaukkala, Vinnijarvi városokban lévő oktatási intézményekkel; Lengyelországban Jaslo város gimnáziumával, Olaszországban a modenai Liceo San Carlo- val). Mind a lengyel, mind a finn illetve olasz nyelvet tanulóknak diákcsere formájában, vagy csoportos kiutazások során lehetőségük van nyelvterületen a nyelvgyakorlásra, ami motiválja őket a további nyelvtanulásra. IV.AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 1. A nevelőtestület A közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása. Véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. 1.1. A nevelőtestület döntési jogköre: - a pedagógiai program elfogadása, - az SZMSZ és a házirend elfogadása, - a tanév munkatervének jóváhagyása, - átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, - az intézményvezetői programok szakmai véleményezése, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a diákönkormányzat működésének jóváhagyása, - saját feladatainak és jogainak részleges átruházása 1.2. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében számos értekezletet tart a tanév során. Az értekezletek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti.

11 A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók iskolaszék, szülői szervezet, diákönkormányzat stb. képviselőjét meg kell hívni. A nevelő testület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. A tanév rendes értekezletei az alábbiak: - tanévnyitó értekezlet, - félévi és évvégi osztályozó értekezlet, - nevelési értekezlet, - tanévzáró értekezlet Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. 1.3. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje - A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlóját a nevelőtestület tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásból eljár. (1993. évi LXXXIX: törvény 57. (4) bekezdés) - Az intézmény nevelőtestülete feladatkörének részleges átadásával a következő állandó bizottságokat hozza létre tagjaiból az alábbi feladat és hatáskörrel és jogosultságokkal: Tanulói ügyekkel foglalkozó fegyelmi bizottság. Hatásköre és jogosultsága a közoktatási törvény 76..(2) bekezdésének d-f. pontokban foglaltak szerinti. A létrehozott bizottság beszámolási kötelezettséggel tartozik a nevelőtestületnek az éves munkatervben rögzített nevelési értekezletek időpontjában.

12 Az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére az iskola biztosítja, hogy a két szervezet közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás rendjét a házirend szabályozza. - A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségekre ruházza át az alábbi jogköreit: - a foglalkoztatási és pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek ajánlása, - a munkaközösségbe tartozó tagok továbbképzéséhez, átképzéséhez, tanulmányi szerződés kötéséhez javaslattétel, - helyi szakmai, módszertani programok összeállítása. 2. Az intézmény szakmai munkaközösségei - magyar (ének, rajz) - matematika - fizika - kémia - biológia - földrajz - angol - német - olasz - egyéb idegyen nyelvek - informatika - testnevelés A szakmai munkaközösségek működésükről önállóan döntenek. 2.1. Véleményezési jogkörükbe tartozik: - a tantárgyfelosztás - a pedagógusok továbbképzésének tervezése - a meghirdetett álláshelyekre beérkezett pályázatok elbírálása - a fakultációs irányok megválasztása - a szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználása

- a tankönyvrendelés 13 2.2. A szakmai munkaközösségek feladatai: - a munkaközösségek éves munkaterv alapján dolgoznak, melyben a feladatok arányos elosztásáról rendelkeznek, - javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, - fejlesztik, tökéletesítik szakterületük módszertani eljárásait, javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására, - szervezik a pedagógusok továbbképzését, véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát, - segítik a pályakezdő pedagógusok beilleszkedését, a gyakornoki követelmények teljesítését, fejlesztik a munkatársi közösséget, - az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek, - végzik a nevelőtestület által átruházott feladatokat, - a Nevelési Program alapján kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, - összeállítják az intézmény számára felvételi-, érettségi-, stb. vizsgák írásbeli és szóbeli feladat- és tételsorait, ezeket értékelik, - végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását. 2.3. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai: - összeállítja és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, - irányítja a munkaközösség tevékenységét, és szakmai munkájáért, - elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést, - szakmai és módszertani értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását, koordinálja a szakmai, módszertani továbbképzéseket, - képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, jelzi a felmerülő problémákat,

14 - összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéről, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, stb. - óralátogatás - az igazgató, igazgatóhelyettes, tagozatvezető kérésére, esetenként, - javaslattétel a szakszerű helyettesítésre - szertárfejlesztő munka irányítása, - felmérések, eredményvizsgálatok, pedagógiai értékelések irányítása, elemzése, - párhuzamos osztályokban tanítók szakmai munkájának koordinálása, - tanulmányi versenyek előkészítése, szervezése, - javaslattétel a munkaközösségekben megüresedett álláshelyek megfelelő betöltésére, - pályakezdők, gyakornokok beilleszkedésének segítése (a belső intézményi dokumentumok megismertetése) - tájékoztatni köteles a munkaközösség tagjait, a vezetői értekezletekről, - állásfoglalásai, javaslatai, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. A munkaközösség-vezetőket az illető munkaközösség tagjai választják és az igazgató bízza meg. A munkaközösség-vezetőket egy óra kedvezmény és pótlék illeti meg. 2.3. A szakmai munkaközösségek együttműködése 2.3.1. Az ugyanazon műveltségterületeket lefedő munkaközösségek (humán- illetve természettudományos tárgyak, idegen nyelvek) egymással együttműködve valósítják meg a pedagógiai programban és a helyi tantervben megfogalmazott célkitűzéseket. Összehangolják az egymáshoz közel álló, vagy egymást átfedő ismeretek órai feldolgozását, tananyagon belüli súlyozását. A 8. osztályosok felvételi elbeszélgetésén az osztályprofiloknak megfelelő munkaközösségek képviselői alkotják a felvételi bizottságokat (matematika-történeleminformatika, olasz-magyar-földrajz, magyar-rajz-ének). A belépő kilencedikes tanulók év eleji és évvégi tudásszint-mérésének, továbbá a tizedikes tanulók kompetencia-mérésének eredményeit közös munkaközösségi foglalkozásokon értékelik. A munkaközösségek együttműködnek az iskolai ünnepségek és egyéb iskolai programok (Csokonai Napok, kiállítások, vetélkedők) rendezésében.

15 Az iskola éves munkaterve az egyes munkaközösségek összehangolásával készül. 2.3.2. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartásának formái: munkaterveinek - tanévnyitó, félévzáró és tanévzáró nevelőtestületi értekezlet (augusztus, január, június) - azonos műveltségterülethez tartozó munkaközösségek egyeztetése (szeptember-október) - a nyolcadikosok felvételijének lebonyolítása (február-március) - közös programok szervezése (folyamatosan) - a két-illetve háromszakos kollégák révén, akik több munkaközösségnek tagjai. 3. Az iskola tanárainak az oktató-nevelő munkájával összefüggő feladatai, a megbízások elvei: 3.1. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja a vezetőhelyettesek, a tagozatvezető és a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szakmai felkészültség mértéke, a pedagógusok egyenletes terhelése. A tanár a tantárgyfelosztásból adódó alapvető kötelességén túl az iskolai élet zavartalan működése érdekében a következő kötelező feladatokkal bízható meg: a) szakkörök, felzárkóztató foglalkozások vezetése, a túlóra kereten belül, b) osztályfőnöki feladatok ellátása, ( 6.sz. melléklet) c) osztályozó, javító különbözeti vizsgák lebonyolítása, d) érettségi vizsgáztatás, érettségi jegyzői feladatok ellátása, a (100/1997.Korm.Rendelet alapján külön megbízással), e) versenyek, érettségi vizsgák felügyelete, f) felvételi vizsgáztatás, g) tantestületi értekezleteken, nevelési értekezleteken beszámolók tartása, h) folyosó-ügyelet, i) az iskolai munkatervben szereplő, az iskola területén szervezett rendezvényeken való felügyelet,

j) ad hoc bizottságokban való részvétel. 16 3.2. A tanár felkérés, megállapodás, önként vállalás alapján látja el a következő feladatokat: a) munkaközösség-vezetés, b) tanulmányi kirándulás szervezése, tanári kíséret, c) iskolaújság, iskolarádió szerkesztése, d) diákkörök vezetése, e) felügyelet az iskola területén kívül szervezett rendezvényein, f) táborok (sí-,vízi-, nyelvi) szervezése, lebonyolítása, g) diákönkormányzatot patronáló tanári munka, h) évfolyamfelelős osztályfőnöki tevékenység, j) szertárosi feladat. k) helyi rendezvények, ünnepségek szervezése, lebonyolítása 3.3. A tanár kötelességei: - ellátja az oktató-nevelő munkával járó adminisztrációs feladatokat, - iskolai munkájának megkezdése előtt 10 perccel megjelenik a munkahelyén, a pedagógus köteles jelenteni a munkából való rendkívüli távolmaradását és annak okát - lehetőleg előző nap - de legkésőbb az adott munkanapon 7.45-ig az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, vagy a tagozatvezetőnek, - a pedagógus (tanár) példát mutat viselkedésével, öltözködésével, megjelenésével, tárgyalókészségével, - ha váratlan akadályoztatás miatt nem tud megjelenni, távolmaradását munkakezdés előtt az igazgatónak jelenti, - a tanulók írásbeli munkáit 14 munkanapon belül kijavítja ill. javító órát tart, esetleg a magyar dolgozatoknál adható a javításra 20 munkanap, - az óracserét, teremcserét előzetesen jelenti az igazgatóhelyettesnek, - az iskolai munkarendnek megfelelően szülői értekezletet ill. fogadóórát tart, ahol tanítványai szüleinek tájékoztatást ad a tanulók eredményeiről, - titoktartási kötelezettséget vállal a személyiségi jogokra vonatkozó kérdésekben, - részt vesz az iskolai ünnepségeken, rendezvényeken, értekezleteken, - felkérésre véleményt nyilvánít tanítványairól, - közreműködik gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában,

17 - előzetesen egyezteti az egész osztályra vonatkozó témazáró dolgozatírások időpontjait az osztállyal. 3.4. Szempontok, elvek a feladatok kijelölésekor: a) az oktató-nevelő munkával összefüggő tanórán kívüli teendőkre történő kijelöléskor törekedni kell az arányos terhelésre a díjazott különmunkákat illetően, b) a tanórán kívüli tevékenységek esetén - a lehetőségek keretein belül - figyelembe kell venni az önkéntesség elvét, c) a pedagógusok megbízásakor a nevelőtestületnek véleményezési joga van (osztályfőnök, diákönkormányzatot segítő tanár, stb.). 4.0. Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésének rendje 4.1. Az ellenőrzés mindig az ellenőrzött fél tudtával történik. 4.2. Ellenőrzést végezhetnek: 4.2.1. Az igazgató, a helyettesei és a tagozatvezető az iskolai élet bármely területe felett, munkaköri leírásuk vagy egyéb feladat alapján. Minden évben ellenőrizni kell a pályakezdőknél a tantervi fegyelem, az osztályozás, értékelés követelményeinek betartását. Az igazgató és az igazgatóhelyettesek ellenőrzési kötelezettsége kiterjed: - az oktató-nevelő munkával kapcsolatos feladatok határidejének betartására, - a dokumentumokban, a határozatokban, a jogszabályokban foglaltak betartására - az intézményi nyilvántartások, összegzése, statisztikák, értékelések, az adminisztráció pontos vezetésére - a tanórákra, a tanórák eredményességére - az oktatott tantárgyak tanterveire, tanmeneteire, a tantárgyak tanterv szerinti haladására - a tanári ügyelet pontosságára, feladatellátására - a gyermek- és ifjúságvédelmi munkára - a tanórán kívüli tevékenységekre (pl.: könyvtár, szakkörök, tanfolyamok működésére stb.) - a munkafegyelemre, az intézményi tulajdont károsító eseményekre

18 4.2.2. A munkaközösség-vezető szaktárgyával összefüggő területen a munkaköri leírásnak megfelelően. Ellenőrzéséről munkaterv szerint beszámol a nevelőtestület előtt, az iskolavezetőség előtt, ill. a munkaközösségnek. Az óralátogatások befejezése után az érintett pedagógust tájékoztatni kell a kialakult véleményről munkáját illetően. Az óralátogatások megszervezésekor kiemelt figyelmet kell fordítani a pályakezdő, az újonnan alkalmazott tanárok munkájára. 4.2.3. Az osztályfőnök az osztály életével kapcsolatos területen ellenőrzi a késések, hiányzások, osztályzatok beírását, a haladási napló vezetését. V. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 1. A tanév helyi rendjét - az oktatási miniszter rendelkezése alapján - a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: - a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, - az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, - a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, - a vizsgák (felvételi, osztályozó, javító, különbözeti, helyi, érettségi) rendjét, - a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját a miniszteri rendelet keretein belül, - a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét, - a szülői értekezletek időpontját. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A fentieket, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni. Az iskola Pedagógiai Programja és Minőségirányítási Programja megtalálható az intézmény honlapján, továbbá ezen programokról az igazgatóhelyettesi irodában a helyettesek munkaideje alatt a szülők illetve tanulók tájékoztatást kérhetnek.

19 2. Az intézmény nyitva tartása A gimnázium 6.00 és 22.00 óra között van nyitva. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. 3. Az intézmény ügyeleti rendszabályai 3.1. Tanuló az iskolában a tanítási idő alatt felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az intézmény ezért évenként tanári ügyeleti rendet határoz meg az órarend és a munkabeosztás függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott igazgatóhelyettes a felelős. 3.2. Az ügyeleti rendben beosztott, vagy a helyettesítésre kijelölt pedagógus felel az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. 3.3. Az épületbe belépő külső személy benntartózkodását a portás felügyeli. 4. A tanítási órák valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama a) Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban lévő órarend alapján történik, pedagógus vezetésével a kijelölt tantermekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. b) A tanítási órák időtartama: 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik. A kötelező tanítási órák nappali tagozaton 8.00 14.25 óráig vannak, kivételes esetben van 0.óra. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a helyettesek tehetnek. c) Az óraközi szünetek rendjét beosztott ügyeletes pedagógusok felügyelik. Az óraközi szünetet az étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére. A dupla órák az igazgatóhelyettes engedélyével szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók.

20 5. A tanulói hiányzás igazolása 1) A tanuló késését, mulasztását - okától függetlenül - tanítási óra esetén az osztálynaplóba, egyéb foglalkozások esetén a foglalkozási naplóba a szaktanár, illetve a foglalkozás vezetője köteles bejegyezni. Az igazolást az osztályfőnök részére kell benyújtani. 2) A tanítási óra helyett szervezett foglalkozáson a részvétel kötelező (pl. iskolanap). A tanuló hiányzását ebben az esetben is köteles igazolni. 3) Az előre nem látható események kivételével a tanuló csak előzetes engedéllyel maradhat távol az iskolai foglalkozásokról. 5.1. Előzetes engedélyt adhat az iskolai foglalkozásokról távolmaradásra: - az osztályban tanító szaktanár (1 óra), - az osztályfőnök a szülő kérésére legfeljebb 3 napig, - az igazgató 3 napnál hosszabb időre, - ha a kikérő olyan szervtől, egyesülettől érkezik amelynek a tanuló nem tagja, akkor szülői beleegyezés szükséges. Az engedélyezést az ellenőrzőben rögzíteni kell. 5.2. A mulasztást igazolhatja: - a szülő, 3 napnál nem hosszabb mulasztás esetén (tanévenként összesen 3 napot), - betegség esetén orvosi igazolás szükséges az ellenőrzőbe. Az orvos aláírása mellé szülői aláírás is kell. 5.3. A tanuló köteles az igazolását a mulasztást követően 8 tanítási napon belül bemutatni. Ha a tanuló a távolmaradást 8 napon belül nem igazolja, mulasztott óráit igazolatlannak kell tekinteni. A tanuló köteles a tanóra megkezdése előtt 10 perccel megjelenni az iskolában. A tanuló igazolt, és igazolatlan óráinak számát a naplókban vezetett mulasztások alapján kell megállapítani. Ha a tanulónak egy tanítási évben igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen

21 meghaladja a 250 órát, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, illetve ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a 10 órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. A 29/2001.(VIII.31.) rendelet értelmében: ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja, és e miatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányai évfolyamismétléssel folytathatja. 5.4. A testnevelés óra alóli felmentés nem hiányzás, ha a felmentett tanuló a testnevelő tanár által kijelölt helyen tartózkodik a felmentés ideje alatt. Ellenkező esetben mulasztott órának számít. 5.5. Megszűnik a tanulói jogviszonya - a tanköteles kivételével - annak, aki igazolatlanul 30 tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, ha az iskola a szülőt legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan hiányzás következményeire. 6. Eljárás bombariadó esetén A hívást vevő azonnal tájékoztatja az igazgatót vagy távollétében a jelenlévő igazgatóhelyettest, aki az alábbi intézkedéseket teszi: a) értesíti a rendőrséget, b) a rendőrségi információ alapján az órát tartó tanárok vezetésével kiürítteti az osztálytermeket, c) gondoskodik arról, hogy a gazdasági-, technikai dolgozók is elhagyják az épületet, d) a rendőrségi vizsgálat befejeztéig az előbb felsoroltak az utcán tartózkodnak, e) a veszély elhárultával mindenki folytatja a munkáját. 7. A heti tanítás rendjét az órarend rögzíti. 8. A megtartott órákat sorszámmal ellátva a megfelelő naplóban (osztály, szakköri, fakultatív foglalkozási) vezeti a szaktanár. A tanítási napokat az osztályfőnök sorszámozza. A tanítás nélküli munkanapokat, valamint a nem szakszerűen helyettesített órákat, ügyeleti munkaórákat nem sorszámozzuk.

22 9. Az intézmény munkarendje 9.1. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője, vagy kijelölt vezetőhelyettese ügyeleti beosztás alapján köteles az intézményben tartózkodni. Az ügyeletes felelős vezető akadályoztatása esetén az intézményvezető jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. A vezetők benntartózkodási rendjét az 1. számú melléklet tartalmazza. 9.2. A közalkalmazottak munkarendje Az oktató-nevelő intézményben alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a közoktatási törvény rögzíti. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az intézmény Kollektív szerződése tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyvével, valamint A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénnyel. Az intézményben a közalkalmazottak munkarendjét és munkaköri leírását a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. 9.3. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A törvény szerint a nevelésioktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve a nevelő- oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a vezetőhelyettesek állapítják meg az intézményvezető jóváhagyásával, az intézmény működési rendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézményvezetőség tagjai a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok figyelembe vételére.

23 A tanórák elcserélését a vezetőhelyettes és a tagozatvezető engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. 10. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak napi munkarendje : gazdasági ügyintéző, iskolatitkár, adminisztrátor: hétfő-csütörtök: 7.30 16.00 péntek: 7.30 13.30 hivatalsegédek: hétfő-péntek 5.00 13.00 illetve 11.00-19.00 portás: hétfő-péntek 6.00 14.00 illetve 14.00 22.00 karbantartó: hétfő-péntek 6.00 14.00 udvaros: hétfő-péntek 6.00-14.00 eljáró: hétfő-péntek 8.00-16.00 gondnok: hétfő-péntek 7.30-15.30 rendszerprogramozó: hétfő-péntek 8.00-16.00 A gondnok feladata a takarítók, a karbantartók, az udvaros és a portások napi munkájának megszervezése, irányítása és ellenőrzése, de fegyelmi jogkört nem gyakorol felettük. A nem pedagógus dolgozók munkaköri leírásait a 4. sz. függelék tartalmazza VI. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE A tanulók a tanórán kívüli foglalkozásokra önként jelentkezhetnek, de ha felvételt nyertek a foglalkozásra, megjelenésük a tanév során kötelező. A tanulók tanórán kívüli foglalkozását szolgáló szervezeti formák, illetve tevékenységek: 1. A tantárgyfelosztásban tervezett tevékenységek: - tehetséggondozás - felzárkóztatás

- korrepetálás - érettségire, felvételire való felkészítés - szakkörök - énekkar - tömegsport - bizonyos fakultációk, rendkívüli órák 24 A foglalkozások vezetője lehet az iskola tanára, dolgozója, külső szerv képviselője, szülő. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. Sportfoglalkozást csak arra képesített személy vezethet. Gimnáziumunkban a mindennapos testnevelés és testedzés lehetőségét minden tanuló számára biztosítjuk. (Tömegsport foglalkozások, iskolai sportkör szakosztályainak edzései a DSK keretein belül.). A Diáksportkör szabályzatát a 3. számú melléklet tartalmazza. 2. Tanulmányi versenyek: - országos - városi (pl. egy-egy iskola hirdeti meg) - házi-iskolai A meghirdetett országos versenyekre (OKTV, Irinyi János Kémia, Arany Dániel Matematika, Kitaibel Pál biológia, Nemes Tihamér számítástechnikai stb.) a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek felelősek. Munkájukat az ezzel megbízott igazgatóhelyettes irányítja. 3. A diákmozgalom programjai Az iskola éves munkatervével összhangban éves terv alapján szervezhető. A hagyományos iskolai vetélkedők, háziversenyek előkészítéséért, lebonyolításáért a diákönkormányzat a felelős. A diákönkormányzatot tanár segíti. A diákönkormányzat működését külön működési szabályzat rendezi.

4. Könyvtár 25 Az iskolai könyvtár az iskola pedagógiai tevékenységéhez, a nevelő és oktató munkájához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát, a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység. Az iskolai könyvtár alapfeladata: - gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, - tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról, - az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása, - könyvtári dokumentumok kölcsönzése. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladata: - tanórán kívüli foglalkozások tartása (kiállítások) - muzeális értékű könyvtári gyűjtemények gondozása 4.1. Az iskolai könyvtár működése Az iskolai könyvtár a gyűjteményét a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével fejleszti. Az iskola számára vásárolt és az iskolai könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. 4.2. Az iskolai könyvtár használatára jogosultak az iskola pedagógusai, adminisztratív, gazdasági és technikai dolgozói, tanulói, hallgatói. 4.3. Az iskolai könyvtárat jogosultan használók számára a beiratkozás automatikus. A használati jog a tanulói jogviszony illetve a munkaviszony megszűnésével ér véget. Külön működési rend szerint dolgozik. (2. számú melléklet), mely a könyvtár használatának szabályait, a kölcsönzés rendjét szabályozza. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások

26 5. A külföldi utazásokra vonatkozó közös szabályok: Tanítási idő alatt, szorgalmi időben egyéni és csoportos utazáshoz, - amelynek célja továbbképzésen, kulturális, sport és tudományos rendezvényen való részvétel az igazgató engedélye szükséges. A tanulók csoportos utazása esetén az engedély megadásához szükséges kérelmet az utazó csoport vezetője az utazás előtt két hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. Az intézmény a tanárok díjazását nem tudja biztosítani. 6. Iskolanap Évente egy alkalommal minden tanuló számára a magyar és a történelem munkaközösség irodalmi, városismereti sétát szervez. Ez tanítási napnak minősül. 7. Szervezett eseti foglalkozások Diákköri, szakköri kirándulás, mozi, színházlátogatás, iskolanap, osztály-klubdélután, külföldi utazások stb. pedagógus felügyeletével szervezhető. 20 tanulónként egy felnőtt kísérőt kell biztosítani. 8. Önköltséges tanfolyamok A tanfolyamok igazgatói engedéllyel szervezhetők. Külső intézmény segítségével is indíthatók, más iskola tanulóival közösen is szervezhetők (munkába-állást segítő tanfolyamok, gépkocsivezetés, nyelvvizsga előkészítő stb.). 9. A tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezését az igazgató által megbízott tankönyvfelelős végzi. A tankönyvfelelőssel az igazgató megállapodást köt. A tankönyvjegyzékből a helyi tanterv és a pedagógiai program alapján a szakmai munkaközösségek választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket.

27 Az iskolának minden év január 31-ig fel kell mérni, hogy hány tanuló kíván kölcsönözni az iskolai könyvtárból tartós tankönyveket illetve segédkönyveket. Az iskola részére jutó tankönyvtámogatás összegének 25%-át az intézmény tartós tankönyvek illetve tanulói segédkönyvek vásárlására fordítja. Az intézmény elkészíti az iskola tankönyvjegyzékét az Oktatási Minisztérium tankönyvjegyzéke alapján, melyről kikéri a Szülői Munkaközösség véleményét. A fentiek alapján az intézmény igazgatója január 31-ig elkészíti a tankönyvrendelést. VII. A TANULÓI JOGVISZONY ÉS A TANULMÁNYOKKAL KAPCSOLATOS VIZSGÁK 1. A tanulói jogviszony létesítése és feltételei a) A közoktatási törvény részletesen szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését. A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel, vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. b) A felvételnek tanulmányi feltételei vannak. A felvétel a közoktatási törvény 42. -a valamint a 66..1.bekezdés alapján történik. A gimnáziumba jelentkezők a választott osztály profiljának megfelelően különböző tárgyakból felvételi vizsgát tesznek. c) A szóbeli felvételi vizsga vizsgabizottság előtt zajlik, a bizottság tagjait az igazgató kéri fel. A bizottságok: humán tagozat, testnevelés tagozat, történelem-matematika-számítástechnika, haladó nyelvi csoportok (német-angol-francia) d) Az iskolánkba jelentkező 8. osztályos diákok beiskolázása az országos felvételi program keretében történik (KIFIR). e) Minden évben helyi tájékoztató füzet jelenik meg a gimnáziumunkban szervezett írásbeli- és szóbeli felvételi vizsgáról. 2. A tanuló jogai és kötelességei

28 Az intézmény megteremti a közoktatási törvényben biztosított tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos részletes szabályokat az intézmény házirendje tartalmazza. 2.1. Az iskolai vizsgák A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek Az intézményben lefolytatandó érettségi vizsgák lebonyolításának, értékelésének és ügyvitelének rendelkezéseit a 100/1997. (VI.13.) Kormány Rendelet határozza meg. 2.1.1. Javítóvizsga a) A javítóvizsga napját közzé kell tenni. A javítóvizsga idejéről és a javítóvizsgával kapcsolatos tudnivalókról a tanuló szülőjét, a bizonyítvány osztáskor írásban értesíteni kell azzal, hogy ha a tanuló a javítóvizsgát indokolatlanul elmulasztja, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. b) A javítóvizsga szokásos időpontja augusztus utolsó hete. c) A javítóvizsga bizottság előtt zajlik. A vizsgát a munkaközösség-vezetők szervezik az igazgató megbízásából. 2.1.2. Osztályozóvizsga (pl. magántanulók, vagy a 8/2000. OM rendelet miatt) a) Az írásbeli osztályozóvizsga időtartama tantárgyanként 45 perc. Az írásbeli vizsgán tanári felügyeletet kell biztosítani. A szóbeli vizsga időtartama 10 perc. b) Az írásbeli dolgozatokat elbírálás után a szóbeli vizsga megkezdése előtt be kell mutatni a vizsgabizottság elnökének.

29 c) Azt a vizsgázót, aki írásbeli dolgozatát, vagy szóbeli vizsgáját elfogadható ok nélkül abbahagyta, úgy kell tekinteni, mint akinek a vizsgája nem sikerült. Ha indokoltan szakítja meg vizsgáját, a bizottság határoz arról, hogy mikor és milyen feltételekkel fejezheti be azt. d) Osztályozóvizsga tanévenként kétszer, augusztus utolsó hetében és április közepén tehető. e) A különbözeti vizsgákat az osztályozó vizsgák rendje szerint kell szervezni. f) A javítóvizsgáról, az osztályozóvizsgáról, a különbözeti vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. g) A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be a törzskönyvbe és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató, vagy az igazgatóhelyettesek írják alá. 2.2. Intézményünkben a tanulók számára szociális ösztöndíjat nem állapítunk meg. VIII. A JUTALMAZÁS ÉS A FEGYELMEZÉS ELVEI ÉS FORMÁI 1. Jutalmazások A dicséret, a jutalmazás, a nevelés alapvető eszköze. 1.1. A jutalmazás elvei Jutalmat kaphat az a tanuló, vagy tanuló közösség, aki (amely) - kiemelkedő teljesítményt nyújt tanulmányi eredményének egészében, - kiemelkedő valamely tantárgyban, - jó eredményt ér el tanulmányi versenyen, - az iskola hírnevét öregbítő módon szerepel valamilyen vetélkedőn, versenyen - átlagon felül szorgalmas hosszú távon, - kimagasló sporteredményt ér el, és a tanulmányi munkája ellen nincs kifogás, - közösségért vállalt tevékenységét példásan teljesíti. - eredményes kulturális tevékenységet folytat 1.2. A jutalmazás formái - dicséret szóban, vagy írásban az ellenőrző könyvben,

- oklevél, - jutalomkönyv, vagy egyéb tárgyi jutalom, - jó tanuló, jó sportoló kitüntetés, - Csokonai emlékérem (alapította a tantestület 1993. májusában) - pályázatok esetén pénzjutalom (az iskolai alapítvány segítségével), - iskolai díjak (alapítványi stb.) 30 Az oklevél és könyvjutalmak, valamint a kitüntetések odaítélésére a pedagógusok és az osztályközösség meghallgatása után az osztályfőnök és a munkaközösségek tesznek javaslatot. A jutalmazásról az iskolavezetés dönt. 1.2.1. A jutalmazásra és kitüntetésre bármelyik iskolai közösség javasolhat. 1.2.2. A szóbeli vagy írásbeli jutalmazásról a szülőt az ellenőrző könyv útján értesítjük. Az adminisztrálásért (anyakönyv, bizonyítvány, ellenőrző) az osztályfőnök felelős. 1.2.3. Abban a rendkívüli esetben, ha valamilyen szempontból jutalmazásra, dicséretre érdemesült tanuló súlyos magatartási fegyelmi vétséget követett el az adott szorgalmi időben, a konkrét pedagógiai szituáció alapján kell mérlegelni a dicséret, illetve jutalmazás tényét. 1.3. Jutalmat vagy dicséretet adhat: - szaktanár - oszályfőnök - igazgató - helyi vagy külső szerv - külső intézmény A jutalmazást, kitüntetést az egész iskolai közösséggel meg kell ismertetni (faliújság, iskolarádió, évkönyv). A jelentősebb jutalmak (érem, plakett) ünnepélyesen az iskola közössége előtt kerülnek átadásra. 1.4. Az egyes tanulók jutalmazása: Szaktanári dicséret: az osztályban tanító szaktanár adja tanév közben vagy félévenként.