Európa nincs messze: Európa a Vetésiben a Vetési Európában Az iskola életében megalapítása óta látványos szerepet játszott/játszik a külföldi oktatási intézményekkel való kapcsolat, kezdetektől fogva először diákcserék, majd a hagyományos diákcseréhez társulva közös projektekben való részvétel formájában. A külkapcsolatok minőségi változása a francia két tanítási nyelvű oktatás beindulásával következett be, hiszen a hagyományos diákcserék átalakultak olyan programokká, melyek során a diákok külföldön tartózkodása valamilyen konkrét témához kapcsolódik, a témára előzetesen felkészülnek. A külföldön tartózkodás része bizonyos idegen nyelvű feladatok napi megoldása, ezek értékelése, vagy az is, hogy utólag az utazás az év végi vizsgák témái között vagy dolgozat formájában megjelenik. 2004 és 2007 között létrejött részvételünk egy európai projektben, Comenius 1.3 un. iskolafejlesztési projektben. Ez egy az Európai Unió által támogatott program, amelyet a középfokú intézmények számára hirdettek meg. Az Unió első nagy oktatási programszakasza 2000 és 2006 között valósult meg, megtörtént a megújítása és 2007 és 2013 között új feltételekkel lehet a projektekre és anyagi támogatásra pályázni. A projekt címe, amelyben részt vettünk: Együttműködésre és multikulturális szemléletre való nevelés (Éducation pour la coexistence et la multiculturalité - Savoir vivre ensembe). A rojekt nyelve francia, vagyis minden dokumentuma és a partnerekkel való kapcsolat-tartás francia nyelvű volt. Hogyan is csatlakoztunk ehhez? A francia-magyar két tanítási nyelvű tagozat felelőseként 2001-ben egy nemzetközi szemináriumon vettem részt Párizsban, ahol megismerkedtem a spanyolországi Andalúzia autonóm régió francia két tannyelvű szakfelügyelőjével, és amikor a projektpartnerek új kapcsolatot kerestek az Unióhoz újonnan csatlakozott országok között, a mi gimnáziumunkat keresték meg. A résztvevő oktatási intézmények mindegyikében működik két tanítási nyelvű oktatás, tehát bizonyos tantárgyakat franciául tanulnak a diákok, akár két tannyelvű intézménynek nevezik, akár európai tagozatnak. A résztvevők közül három, a spanyol, az olasz és a francia partner már dolgozott együtt európai projektben (A mediterrán örökség), ennek hasznos tapasztalatai ösztönözték a koordináló spanyol felet új partnerek felkutatására és ehhez a projekthez egy görög, egy ír és egy magyar oktatási intézménnyel vették fel a kapcsolatot, majd egy év elteltével még egy francia iskola csatlakozott, viszont a görög és az ír iskola egy év után kilépett. 2003 novemberében a projektet előkészítő találkozót szerveztek az összes partner részvételével a spanyolországi Sevillában, amelynek során mindenki kitalálta saját projektjének főbb vonalait és a konkrét kétoldalú együttműködésekben való részvételét. Ezután került sor az első pályázat beadására. Három éves projekt volt és minden évben egy pályázattal kellett megújítani, a 2004/2005-ös tanév volt az első év, a 2006/2007-es tanévben pedig befejeződött. Minden év végén beszámolót kellett készíteni a Tempus Közalapítvány Nemzeti Irodának, és csak a beszámoló elfogadása, vagyis a tartalmi munka elfogadása esetén folyósították a támogatást, amelyet csak a projektben vállalt célok megvalósítására lehetett fordítani. 1
A projektben megvalósult tevékenységek A résztvevő iskolák közös döntés alapján 13 projekttémát jelöltek meg olyan célként, amelyek végigkísérésével és elemzésével a nevelési-oktatási szempontok gazdagíthatók. Ezeket szűkítve minden résztvevő a saját intézményének szociális sajátosságaira tekintettel öt-hat olyan projektcélt választott, amellyel úgy foglalkozott, hogy azt nevelési-oktatási célrendszerébe integrálhassa és az megjelenhessen a programjában. A Vetési Albert Gimnázium által megjelölt célok a következők voltak: - Az európai polgár/demokrácia; regionális identitás - Modern információs és kommunikációs technológiák - Az oktatási rendszerek összehasonlítása - A diákok eredményességének javítása - Pedagógiai módszerek - Az oktatás-nevelés minősége A projekt címében megjelölt probléma vizsgálatához a következő szempontokat jelöltük meg: a társadalmi problémákkal való szembesülést és együttélést az iskolánk falain belül és kívül; a nehézségekkel küszködő diákok problémakörét, a szolidaritás kifejezéseit és megnyilvánulásait, az erőszak megelőzését, például a verbális agresszió kezelését és az ehhez való toleráns viszonyulást. A teljesség igénye nélkül a következő tevékenységek voltak a legfontosabbak: - kérdőíves felmérés - az iskola weboldalának francia nyelvű változata, valamint az oldalon található francia nyelvű termékek, amelyek a kultúrák párbeszédének szolgálatában állnak (interkulturális jelleg), vagyis a partnereink számára szolgálják a magyar partner jobb megismerését : Veszprém-guide, A la découverte de la Hongrie. Ezek a munkák diákok közreműködésével például francia civilizáció órákon és korábbi témahéten készültek. - a verbális erőszaktól az erőszakmentes kommunikációig téma több tevékenységben megjelent: filmklub, fotógyűjtési pályázat, francia színdarab - az utolsó évben a szolidaritás volt a gyűjtőtéma, amely megjelent az osztályfőnöki órák programjában, az osztályok szolidaritási akcióiban, filmklub szervezésében, a tanulási nehézségekkel küszködő diákok segítésében. A projekt mindhárom éve során a legszorosabb kapcsolat a francia partnerintézménnyel alakult ki, igazi közös munkát velük végeztünk, és a földrajzi távolság miatt is több diákkal tudtunk mobilitási programokban részt venni. A projektnek köszönhető az is, hogy a két intézmény továbbra is kapcsolatban marad, már 2006-2007-ben is működtettük az un. Félév-csere programot: félévente négy-négy fiatal a partner-intézményben tanul 10-12 hétig, ezt a kiesést hazatérve még pótolni lehet beszámolók formájában. A francia partnerünkkel több közös tevékenységünk volt: a 2005-2006-os évben az európai kérdőív, amely a diákokon keresztül próbálta vizsgálni az európai kötődést, vagy a házirendek és ezen keresztül a diákjogok összehasonlítása, valamint a 2006-os éves projekttalálkozón megállapodott esélyegyenlőségi vizsgálat a nők helyzetére vonatkozóan. Elemezték diákjaink a szolidaritás jelenlétét is szintén kérdőívezéssel és interjúkkal a partnerintézményben. 2
A projekt harmadik évében : a Terres minées (Aláaknázott földek) című film szinopszisának alapján forgatókönyvíró pályázatra került sor minden intézményben, azt vizsgálandó, hogy a szociálisan hátrányos helyzet, másutt a kisebbségi, bevándorlói élethelyzet milyen továbbgondolkodásra készteti a diákokat. Az osztályfőnöki órák pedagógiai programjába és tanmenetébe illesztettünk egy francia példát : A szolidaritásra nevelés pedagógiai szituációi a gimnáziumban ( Des situations pédagogiques pour une éducation à la solidarité au lycée Citoyenneté et solidarité par l éducation aux lycées www.jpa.asso.fr Ennek a módszernek az adaptálása a két tanítási nyelvű tagozat osztályfőnökeinek és diákjainak tevékenységével valósult meg. A fentebb említett forrásokból négy osztályfőnöki óratervezet került kidolgozásra és valósult meg olyannyira sikeresen, hogy a helyi tanterv ennek a programnak az integrálásával módosult, vagyis a továbbiakban ez a téma minden évben szerepel ebben a pedagógiai programban. Felelősei az osztályfőnökök voltak és az iskola mind a húsz osztályában sor került rá. A szolidaritásnak szentelt tanórák után minden osztály választott és megvalósított egy szolidáris tevékenységet, a választás teljes mértékben a diákoké volt. Minden egyes osztály képviselője írásban számolt be a felmerült ötletekről, a kiválasztott tevékenységről és annak megvalósulásáról. A tevékenységek között a következők szerepeltek: ruhagyűjtés megszervezése hajléktalanoknak, játékok gyűjtése nehéz sorsú családok gyermekei számára (mindkettő megszervezésében a helyi Vöröskereszt munkatársai is segítettek), a környezetükkel nehezen kapcsolatban lévő idős személyek számára nyújtott segítség, ételosztásban való részvétel, az iskola kerítésének újrafestése, beteg gyermekekkel való rendszeres foglalkozás a megyei kórházban, a Szolidaritás című tematikus kiadvány megjelentetése a gimnáziumban stb. De volt olyan osztály is, amely teljesen saját döntése alapján két alkalommal vállalta az iskola egyik szárnyának (tíz osztály és külső terei) teljes kitakarítását. A női szerep a társadalomban című alprojektnek az esélyegyenlőség vizsgálata volt a célja, amely két formában valósult meg : - Esszé, fotómontázs, plakát vagy reklám vagy karikatúra-gyűjtemény műfajokat adtunk meg a diákoknak mint választható műfajt. - A 2007 júniusában Saumur-ben tartózkodott diákok felmérése. Előzetesen közösen készítettek (franciául) kérdőívet, amelyet minden diák a saját fogadó családjában kitöltetett interjú formájában. A kérdések három nagy területre vonatkoztak : a nő időbeosztása, a nő és a munka, házimunkák és szórakozás. Az elemzés alkalmat adott bizonyos, jelentős különbségek, tendenciák megfogalmazására, még ha a felmérés nem is volt reprezentatív. A saumur-i partnertől adaptált tevékenység: Személyre szabott segítség és a Bukott diákok segítése, amely a tanulási nehézségekkel küszködő és a tanulási kudarcnak kitett diákoknak nyújtott segítséget jelent és először a 2005-2006-os projektévben valósult meg. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a diákok nehézségeik esetén szívesen fordulnak az iskola nyújtotta többlet-segítséghez (felzárkóztató foglalkozás, tanulószoba, egyéni foglalkozás), a tanulási kudarcnak kitett diákok (pl a bukás után) viszont nem veszik szívesen, ill nem igénylik mindannyian az intézményes segítséget. Ennek ellenére a módszer kisebb módosítással bekerült az iskola nevelési programjába, vagyis minden tanévben meghirdetjük ezeket a lehetőségeket és a diákok igényei szerint módosítva valósítjuk meg. 3
A projekt iskolán kívüli tevékenységei közül a Virtuális Önkormányzat érdemel említést, melynek célja a hátrányos helyzet és a lehetséges illetve meghozott valós intézkedések vizsgálata volt. Fiktív eseteket alkottak a diákok, megfogalmazták az általuk ideálisnak tartott intézkedéseket, majd a város Polgármesteri Hivatala Szociális Irodájának munkatársaival megszervezett találkozó során a fiktív esetek ismertetésére kértek hivatalos megoldást. A kapott válaszokat összevetették saját virtuális intézkedéseikkel. A csoport egy másik része a létminimum vizsgálatával foglalkozott, és összehasonlító tablókat készített a partner országok létminimumaira vonatkozó fogyasztói kosarakról. Az összehasonlításból adódó különbségek időnként drámai megfogalmazásokra késztették a diákjainkat. A tablókat a témahetet záró kiállítás során mutattuk be. A projekt tervezett tevékenységeit mindig a tanév eleji un. Comenius kör megbeszéléseken osztottuk szét, vagyis az egyes tevékenységeknek külön felelőse lett (létrejött az un. Comenius kör is). Természetesen voltak áthúzódó tevékenységek és az anyanyelvi tanárok révén új kollégák is, akiket be kellett vezetni a projektmunka természetébe. A projekt témái nem azonosan érintettek meg bennünket, nem azonos mértékű volt a bevonódás, a motiváció az egyes tevékenységekbe. De az biztos, hogy a projekt harmadik évére lényegesen többen és jobban értették a munka természetét és lettek elkötelezettek a projekt iránt. A projekt hozzásegítette a diákokat ahhoz, hogy újra értelmezzék és értékeljék a projekt- és csoportmunka fontosságát. A projekt ily módon ráerősített az iskola témahetének módszerére, mára teljesen természetessé tette annak elfogadását. A korábbi hagyományos iskolai keretek megváltoztatásához, bizonyos szempontból széttöréséhez segített hozzá a projekt. A projekt még nagyobb önállóságot engedett meg és igényelt a diákoktól, hiszen kezdettől fogva szükség volt az ötleteikre, és amint észlelték, hogy az ötleteiknek megfelelően módosulhat a tevékenység, vagy, hogy a következő évi projekt-tevékenység meghatározása mennyire rajtuk is múlik, személyes energiájukat látható módon fektették a munkába. A projekt iskolai jelenléte alapvető hatást gyakorolt a korábbi hagyományos, csaknem mindig frontális tanári munkára is. Eredmény az is, hogy például a technikai háttérnek köszönhetően egyre több tanórán kerül sor diákok által készített videó-projektor segítségével megtartott kiselőadásra, ami a kollégákat is tudatos követő-irányító hozzáállásra, a kooperatív módszerek alkalmazására készteti. A projekt lehetővé tette az oktatási-pedagógiai-nevelési eszköztár és látásmód változatosabbá válását, a diákokkal való bensőségesebb kapcsolatok kialakulását, gazdag tapasztalatcserét, sőt barátságokat a külföldi kollégákkal, a tantestületben talán irigykedő kollégákat, de szakmai megbecsülést is, mindezek mellett sok, fáradságos, ugyanakkor érdekes munkát. Igazi siker az is, hogy az utolsó évben volt olyan tevékenység, amelybe azokat is sikerült bevonni, akik az elején fenntartásaikat hangoztatták, vagyis lett olyan tevékenységünk is a projekt végére, amelyben minden osztály és osztályfőnök részt vett. 4
Természetesen ez a típusú munka feszítettebb önszervezést kíván, hiszen a projekt vezetése, szervezése sok, az eddigieknél újabb többletmunkát és nagy felelősségvállalást is jelent, de egyben nagyobb intellektuális kihívást és kielégülést is. Az első projekt sikerének köszönhetően 2008-ban mi álltunk elő projekt-ötlettel és kezdtünk keresni hozzá partnereket. Comenius Multilaterális Projektben veszünk részt 2009 és 2011 között: A vasfüggönyön innen és túl a címe, francia nyelvű és a hatvanas-hetvenes évekről szándékozik korszak képet megrajzolni a falon túli életről. Velünk együtt öt ország veszt részt benne: Németország, Franciaország, Skócia, Szlovénia és Magyarország. Szántai Erzsébet Igazgatóhelyettes, a két tanítási nyelvű képzések és nemzetközi projektek felelőse 5