Az Európai Unió Tanácsa HUMANITÁRIUS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS Életmentés és a szenvedés enyhítése Italian Cooperation/Annalisa Vandelli
A SZOLIDARITÁS JELE Az EU és tagállamai által nyújtott humanitárius segítség célja az életmentés, valamint a háborúk, fegyveres konfliktusok, természeti katasztrófák és más krízishelyzetek okozta szenvedés enyhítése. Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint 2015-ben világszerte mintegy 75 millió embernek lesz szüksége humanitárius segélyre. Az áldozatok között vannak a szíriai háború menekültjei, a fegyveres konfliktusok során elkövetett szexuális erőszak áldozatai, valamint az ebolában szenvedő nyugat-afrikaiak és a trópusi viharok sújtotta szigetek lakói. Természetesen minden állam felelős a saját polgárainak védelméért. Olyan esetekben azonban, amikor egy kormány nem képes vagy nem hajlandó e kötelességének eleget tenni, az EU és tagállamai igyekeznek segítséget nyújtani a szükséget szenvedőknek. WFP/Rein Skullerud Alultáplált gyermekek élelmiszert és orvosi kezelést kapnak Csádban A SEGÉLYEK ÉS A SEGÍTSÉGNYÚJTÁS MÓDJA Az EU és tagállamai humanitárius partnerszervezeteknek biztosítanak finanszírozást, és így juttatják el a segélyeket a helyszínre, legyen szó fegyveres konfliktusról vagy éppen természeti katasztrófáról. E szervezetek közé tartoznak például az ENSZ ügynökségei, olyan nemzetközi szervezetek, mint a Vöröskereszt és a Vörös Félhold Mozgalom, valamint a nem kormányzati segélyszervezetek. A segélyt nem a kormányokon keresztül, hanem közvetlenül juttatják el a rászorulóknak, gyakran helyi partnerszervezetek finanszírozása révén. Az adott válsághelyzet természete és a felmerülő igények függvényében ez EU és tagállamai a segélyek következő formáit juttatják a helyszínre: anyagi támogatás (élelmiszer, ruházat, gyógyszerek, menedék, víz, a higiénés körülmények biztosítása stb.); készpénz és/vagy utalványok, amelyeket élelmiszerre vagy egyéb termékekre lehet beváltani; műszaki és logisztikai támogatás; az infrastruktúra és a személyi állomány finanszírozása (pl. menekülttáborok, tábori kórházak stb.).
AZ EU MINT A VILÁG LEGNAGYOBB HUMANITÁRIUS ADOMÁNYOZÓJA A 28 uniós tagállam mindegyike nyújt kétoldalú keretek közötti humanitárius segítséget. Ezenfelül az Európai Bizottság is nyújt humanitárius segítséget az uniós költségvetésből (amelyet így szintén a tagállamok finanszíroznak). 2014-ben a világ kormányai összesen 21,6 milliárd dollárnak megfelelő humanitárius segélyt nyújtottak a rászorulóknak. Ennek több mint egyharmada származik az EU-ból; az uniós segélyek kétharmadát a tagállamok kétoldalú kapcsolatok keretében szolgáltatták. Ezek alapján az Európai Unió a világ legnagyobb humanitárius segítségnyújtója. EBOLA: ÖSSZEFOGÁS A JÁRVÁNY MEGFÉKEZÉSÉÉRT Az EU és tagállamai nagyban hozzájárultak a járványra adott nemzetközi válasz újragondolásához, illetve az ebolafertőzések teljes megszüntetéséhez vezető úton tett előrelépéshez. Ebben alapvető szerepet töltött be az ENSZ által vezetett nemzetközi reagáláshoz nyújtott komoly pénz ügyi hozzájárulás. A tagállamok ezenfelül egészségügyi dolgozókat, járványügyi szakértőket, polgári és katonai személyzetet küldtek Guineába, Sierra Leonéba és Libériába, valamint logisztikai és anyagi támogatást is nyújtottak. Az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül a tagállamok száznál is több segélyszállító repülőgép útját támogatták. A Bizottság koordinációja mellett tizenegy tagállam összefogása nyo mán több száz Segélyszállítmány a Karel Doorman fedélzetén konténer és jármű, valamint több mint ezer raklapnyi segélyszállítmány érkezett Afrikába a Karel Doorman nevű holland hadi hajó fedélzetén. Az Egyesült Királyság vezette a Sierra Leonéba küldött segélyek koordinálását, Franciaország pedig Guineában töltötte be ugyan ezt a szerepet. Svédország bázistábort hozott létre az egészségügyi dolgozók számára a libériai fővárosban, Monroviában. Olaszország a fertőzésgyanús minták vizsgálatára szolgáló mozgó laboratóriumot állított fel. Németország olyan légi járművet fejlesztett ki és küldött a térségbe, amelyen a leginkább fertőző betegeket lehet elszállítani, és repülés közben intenzív ellátásban részesíteni. Az uniós reagálás további megerősítése érdekében az Európai Tanács Hrisztosz Sztilianidészt, a humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztost ebolaügyi koordinátorrá nevezte ki. A koordinátor arról számolt be, hogy az EU 2015 márciusáig mintegy 1,4 milliárd eurót ajánlott fel a válságreagálásra. Ebből az összegből a tagállamok közel 1 milliárd eurót nyújtottak bilaterális alapon. Nederlands Ministerie van Defensie
SZÍRIA: AZ ERŐSZAK ÉS A HÁBORÚ ÁLDOZATAINAK MEGSEGÍTÉSE Az EU és tagállamai vezető szerepet játszanak e humanitárius válság enyhítésében, amely a legnagyobb a II. világháború óta. 2015 elejéig 3,6 milliárd eurót mozgósítottak helyreállítási célokra, valamint az országban lévő szíriaiak milliói, illetve a befogadó közösségekben Libanonban, Jordániában, Irakban, Törökországban és Egyiptomban tartózkodó közel 4 millió szíriai menekült megsegítésére. A 2015 márciusában tartott kuvaiti adományozói konferencián az uniós tagállamok és az Európai Bizottság együttesen további 1,1 milliárd euró folyósítására tettek ígéretet, amelyet humanitárius segély és fejlesztési támogatás formájában juttatnak majd el a rászorulóknak. A pusztító háború ártatlan áldozatai részére nyújtott támogatás az EU és tagállamai számára morális kötelesség. A válság megoldását azonban végső soron politikai úton kell elérni. Italian Cooperation / Annalisa Vandelli A TANÁCSON BELÜLI KOORDINÁCIÓ Az uniós tagállamok és az Európai Bizottság gondoskodni kívánnak arról, hogy a humanitárius fellépések kiegészítsék és kölcsönösen erősítsék egymást, valamint támogassák az Egyesült Nemzetek által vezetett általános válságreagálást (UN-OCHA). A koordinációt a Tanács humanitárius segítségnyújtási és élelmiszer-segélyezési munkacsoportja (COHAFA) végzi. A munkacsoportot a Tanács soros elnökségét ellátó tagállam vezeti. A munkacsoport koordinálja az EU humanitárius erőfeszítéseit is, elősegíti a kiszolgáltatott csoportok védelmének hatékonyabbá tételét, kiaknázza a polgári védelmi hatóságok tevékenységével fennálló szinergiákat, fokozza a válságközeli állapotba került országok ellenálló képességét, valamint megkönnyíti a sürgősségi segélyek és a hosszú távú fejlesztési támogatás közötti átmenetet. Egy kislány az Élelmezési Világprogram által biztosított energiadús kekszet eszik a Fülöpszigetek Tacloban repülőterén, miközben mentésre vár a Haiyan tájfun után WFP/Marco Frattini
HUMANITÁRIUS ALAPELVEK Az EU és tagállamai által nyújtott humanitárius segítség alapja a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos 2007-es európai konszenzus által lefektetett négy nemzetközi humanitárius alapelv: Emberiesség: az emberi szenvedést előfordulásának helyére való tekintet nélkül enyhíteni kell, különös figyelmet fordítva a lakosság legkiszolgáltatottabb tagjaira. Pártatlanság: a humanitárius segítség kizárólag szükséglet alapján nyújtható, függetlenül a nemzeti, vallási, nemi, etnikai, vagy politikai hovatartozástól. Semlegesség: a humanitárius segítségnyújtás során a fegyveres konfliktusokban vagy más nézeteltérésekben érintett egyik fél sem részesíthető előnyben. Függetlenség: a humanitárius célkitűzések függetlenek politikai, gazdasági, katonai vagy egyéb célkitűzésektől, és egyedüli céljuk az, hogy enyhítsék és megelőzzék a válságok áldozatainak szenvedését. UNHCR/Y.Gusyev Segítségnyújtás az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült embereknek Kelet-Ukrajnában Ezen elvek tiszteletben tartása alapvető fontosságú nemcsak azért, hogy megmutassuk, szolidárisak vagyunk minden, szenvedéssel és pusztulással szembenéző emberrel, hanem azért is, hogy biztosítani lehessen a humanitárius segélyek célba jutását és a humanitárius dolgozók védelmét. Amennyiben a segélyszervezetek nem lennének pártatlanok, semlegesek és függetlenek, és azt a benyomást keltenék, hogy csupán a másik oldalt segítik, akkor még inkább ki lennének téve annak a veszélynek, hogy a fegyveres konfliktus során célponttá válnak, vagy nem tudnak eljutni a rászorulókhoz. Ezért elengedhetetlen, hogy a konfliktusban érintett valamennyi fél tisztában legyen azzal, hogy a segítségnyújtás a humanitárius elvek teljes körű tiszteletben tartásával történik. Az alapelvek tiszteletben tartása mellett a humanitárius segítségnyújtás és az egyéb külső tevékenységek kölcsönösen segíthetik egymást az információk cseréje és a válság okainak és dinamikájának közös elemzése révén. Ezt az elvet megerősítik az EU átfogó megközelítéséről 2014-ben kiadott tanácsi következtetések is.
Rue de la Loi/Wetstraat 175 1048 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË Tel. +32 (0)2 281 61 11 www.consilium.europa.eu Ezt a kiadványt a Tanács Főtitkársága készítette, és kizárólag tájékoztatási célokat szolgál. Ezért a kiadvány nem alapozza meg sem az EU intézményei, sem a tagállamok felelősségét. Fénykép a fedőlapon: szíriai menekült gyermek a jordániai zaatari menekülttáborban Európai Unió, 2015 Print: ISBN 978-92-824-5345-2, doi:10.2860/108035, QC-04-15-260-HU-C PDF: ISBN 978-92-824-5332-2, doi:10.2860/214327, QC-04-15-260-HU-N