Európai Unió. A Régiók Bizottsága. Szakmai anyag. A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK 72. PLENÁRIS ÜLÉS-ére

Átírás

1 Európai Unió A Régiók Bizottsága Szakmai anyag A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK 72. PLENÁRIS ÜLÉS-ére Törölt: 0 Törölt: november 28., szerda november 29., csütörtök, Charlemagne épület (Európai Bizottság) 170, Rue de la Loi Brüsszel Törölt: június 6., szerda június 7., csütörtök Törölt: február 13., kedd, Törölt: és Törölt: február 14., szerda, Törölt: Paul-Henri SPAAK épület (Európai Parlament) Törölt: Törölt: PLENÁRIS ÜLÉSTEREM Törölt: Készítették: Bejczy Delinke Lakézi Benjámin Major Nikola Székely Balázs november Törölt: február Törölt: június Törölt:

2 1 5. Zöld könyv a m holdas navigációs alkalmazásokról COM(2006) 769 final CdR 96/ COTER-IV-010 El adó: Petr OSVALD (Plze város közgy lésének tagja - Plze régió, CZ/PES) El zmények: Az Európai Unió egy globális navigációs m holdrendszert (GNSS) épít ki, amely a GALILEO-ból és az Egnosból áll, és amely helymeghatározási, navigációs és id mérési szolgáltatásokat nyújt. A GALILEO az európai rpolitika zászlóshajója. Céljai közé tartozik többek között a polgárok szükségleteinek biztosítása, az EU egyéb szakpolitikáinak támogatása, az világ rbe telepített alkalmazások kidolgozása, és az európai versenyképesség fejlesztése. A Galileo tökéletes eszköz e célok eléréséhez. A GALILEO az innováció el mozdítását célzó bizottsági törekvések és a lisszaboni stratégia szélesebb összefüggésében is vizsgálandó, melyekben a közszféra kezdeményezései alapvet fontosságúak a világszinten versenyképes vállalkozások fejl désének támogatásához. A rendszer alapja 30 m hold együttállása, melyek nagyon jó min ség jelegyüttest sugároznak. Ezeket a jeleket dolgozzák fel a vev készülékek a helymeghatározás érdekében. Minden más funkció, például a digitális térképen történ helyzetmegjelölés vagy a helyzetinformáció egyéb célokra történ átvitele magában a vev készülékben történik. Maga a m holdas navigációs infrastruktúra úgy van kialakítva, hogy az passzív, azaz nem ismeri a felhasználó helyzetét. Véleménytervezet: A Régiók Bizottsága (RB) nélkülözhetetlennek tartja a GALILEO európai navigációs m holdrendszert, mivel az a gazdasági, társadalmi és biztonságpolitikai fejl dés szempontjából stratégiai jelent ség. A navigációs rendszerek rövidesen mindennapjaink szerves részévé válnak, ugyanúgy, ahogyan a mobiltelefonok vagy az internet. Bár igaz, hogy ezt a technológiát ma leginkább a közlekedés területén, kiegészít rendszerekkel (térképek stb.) együtt alkalmazzák, e rendszer más tevékenységi területeket is jelent s mértékben átalakít majd: a területfejlesztést l a válságkezelésen, az építkezéseken és a mez gazdaságon keresztül a környezetvédelemig A RB tudatában van annak, hogy a GALILEO program lényeges lépést jelent Európa régióinak fejl dése útján. E kezdeményezés célkit zései megfelelnek az RB f prioritásainak. A GALILEO rendszernek köszönhet en például elérhet valamennyi közlekedési típus nagyobb biztonsága és folyamatossága, a környezet és változásainak jobb nyomon követése, a válsághelyzetek megel zése, a válságkezelés jobb koordinálása, valamint a pontosabb, gyorsabb és hatékonyabb beavatkozás. A globális navigációs m holdrendszer (GNSS) javítja majd a területrendezést, valamint az építkezési projektek el készítését, megvalósítását és követését. Kiszélesíti a fogyatékkal él k mobilitási lehet ségeit és csökkenti az energiahálózatok hibaszázalékát. Amennyiben a GALILEO program el készítéséhez és m ködéséhez megfelel figyelem, koordináció és er feszítés társul, a projekt új hullám kezdetét jelöli majd az innovációban, a kutatásban, a fejlesztésben, valamint az újító technológiák alkalmazása területén, az iparban éppúgy, mint a mindennapi életben. Így er teljes eszközzé válik a versenyképesség er sítésében, legyen szó az egyes európai régiókról, vagy az Európai Unió egészér l. Javaslatok: Az RB javasolja, hogy az érvényben lev pénzügyi terv keretében az Európai Bizottság finanszírozza a GALILEO rendszer felállítását, mivel a jelenlegi helyzetre tekintettel ez az egyetlen és a leghelytállóbb megoldás. Az RB figyelmezteti a Tanácsot és az Európai Bizottságot, hogy az egész rendszer sikere els sorban a megvalósítás gyorsaságától függ.

3 2 Az RB továbbá értesíti a Tanácsot és az Európai Bizottságot, hogy a különböz alkalmazások kifejlesztésének mindenképpen az el készítéssel és a GALILEO rendszer üzembe helyezésével párhuzamosan kell történnie úgy, hogy a rendszer bevezetése pillanatától teljes mértékben használható legyen. Az alkalmazások utólagos fejlesztése további késedelmek kockázatát vetné fel. Emiatt ugyanannyi figyelmet és támogatást kell szentelni az alkalmazások kifejlesztésének és a végs felhasználók felkészítésének, mint magának a GALILEO rendszernek. Végül az RB felhívja a Tanács és az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy a projekt sikerességéhez nem elegend csupán nemzeti megközelítést alkalmazni, hanem regionális néz pontokat is figyelembe kell venni. A helyi és regionális közösségeknek meghatározó és semmivel sem helyettesíthet szerepet kell játszaniuk az el készületek, a rendszer üzembe helyezése, az alkalmazások kifejlesztése és a népszer sítés során. Ezzel kapcsolatosan a Régiók Bizottsága kész közvetít és koordináló szerepet vállalni az Európai Bizottság, a GALILEO programmal kapcsolatos különböz szervek, valamint a helyi és regionális közösségek között. (6) Negyedik jelentés a gazdasági és társadalmi kohézióról CdR 97/2007 rev.1 - COTER-IV-011 El adó: dr. Michael SCHNEIDER (DE/EPP) - Szövetségi és európai ügyekért felel s államtitkár, Sachsen-Anhalt tartomány képvisel je a szövetségnél El zmények A kohéziós politika hatékony eszköz a fellendítésre az Európai Unió kezében. Az RB véleménye szerint a kohéziós politika fellendít hatását jelent s mértékben meg lehet er síteni a ig tartó programozási id szakban. A kohéziós politikát alátámasztó, kipróbált és bevált elveket számos intézkedéssel egészítették ki: a kohéziós politikára irányuló stratégiai jelleg megközelítés elfogadásával, a kiemelt ágazatokra elkülönített, koncentráltabb finanszírozással, az innovatív finanszírozási rendszerek elfogadását lehet vé tév jobb jogi kerettel, a városfejlesztési programok kell figyelembevételével, valamint a területi együttm ködés meger sítésével. Véleménytervezet Az RB hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika horizontális megközelítésével aktívan hozzájárul a különbségek csökkentéséhez és a helyi és regionális önkormányzatok esélyegyenl ségének er sítéséhez Európában; Az RB az európai kohéziós politika többletértékének átfogó megjelenítését kiemelt feladatnak tartja, hogy ezáltal a jöv ben is biztosított legyen a kielégít és hatékony, európai szint kohéziós politika; Az RB hangsúlyozza a kohéziós jelentés a régiók regionális versenyképességét meghatározó tényez kr l szóló megállapításait, amelyek szerint a következ k különösen fontosak: megbízható makroökonómiai keretfeltételek, hatékony és eredményes irányítás, meglév anyagi és immateriális infrastruktúra a közlekedési és az energiaszektorban, az ellátás és hulladékkezelés területén, az IT-szektorban stb., valamint a szociális szolgáltatások területén, innovációs képesség és innovatív tevékenység regionális szinten. Az RB úgy látja, hogy a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelem a kohéziós politika fontos feladata, valamint kiemeli a kohéziós jelentés arra vonatkozó megállapítását, hogy a fiatalok 18,6%-os munkanélküliségi rátája az általános munkanélküliségi ráta kétszerese; Formázott: Felsorolás és számozás

4 3 Az RB a politikai kohézió hatásának tekintetében kiemeli azt a tényt, hogy a környezetvédelmi infrastruktúra vonatkozásában a kohéziós alap 1993 és 2002 között az állami kiadások 37%-os növekedéséhez vezetett a támogatott országokban; Az RB hangsúlyozza, hogy a globalizáció következtében a tagállamokban, f ként helyi és regionális szinten átszervezés és modernizálás szükséges, és utal a kohéziós jelentés azon állításaira, amelyek szerint a globalizáció különféle hatást fog gyakorolni az egyes gazdasági ágakra és régiókra, és tudatában van annak a ténynek, hogy az ehhez való alkalmazkodás igénye nemcsak a leszakadó régiókban, hanem az EU többi régiójában is jelentkezni fog. E folyamatok során tekintetbe kell venni a régiók kulturális örökségét is; Az RB kiemeli a kohéziós jelentés megállapításait, amelyek szerint a demográfiai változás fokozatosan központi növekedési és fejl dési akadállyá változhat az Európai Unió sok régiója számára; Az RB a regionális politikai kutatást tekintve szükségesnek tartja a szorosabb európai szint együttm ködést annak érdekében, hogy adott esetben új regionális politikai megközelítések és modellek kialakítására és egész Európában való megismertetésére kerüljön sor. Ennek kapcsán az Európai Bizottságnak egy regionális politikai európai hálózat létrehozását ajánlja, amely a létez kutatási intézmények hálózataként fontos segítséget nyújthat a regionális politikai kutatási ágak európai összefogásához; Az RB a regionális politika révén lehet vé válik a globalizáció számos gazdasági és szociális következményeinek megfelel kezelése, mivel e politika keretén belül több ágazatot érint és helyi szint válaszok születhetnek; Az RB hangsúlyozza, hogy a globalizációt visszafordíthatatlan folyamatként kell elfogadni, és innovációk és teljesít képesség révén a regionális szükségletekhez igazított fejlesztési stratégiákat kell kialakítani; Az RB néz pontjának igazolását látja a kohéziós jelentés megállapításában, amely szerint a helyi és regionális szerepl k hatékony bevonása az adminisztráció javulásához és a strukturális támogatások hatékonyságának növeléséhez vezetett; Az RB ebb l azt a követelményt vezeti le, hogy a jöv ben az eddigieknél is nagyobb mértékben vonják be a helyi és regionális önkormányzatokat a kohéziós politika tervezésébe és megvalósításába; Az RB hangsúlyozza, hogy a kohéziós politikát a leggyengébb és legnagyobb problémákkal küzd régiókon kívül is szükséges folytatni, és felteszi ennek kapcsán a kérdést, hogy ezekben a régióban hogyan lehet növelni a beavatkozások hatékonyságát; Az RB úgy véli, hogy a helyi és regionális szint esetleges bevonása a Kínával és Oroszországgal nemrég egyeztetett strukturált párbeszédbe jó alapot nyújt ahhoz, hogy a regionális politika új utakon járjon, a meglév tapasztalatok ezen országok rendelkezésére álljanak, és ezáltal hozzájáruljanak a regionális fejl dés stabilizálódásához ezekben az államokban; Az RB a Régiók Bizottságát fontos közvetít nek tekinti, amely ösztönzi az európai régióknak a kohéziós politika jöv beli kialakításáról szóló párbeszédét, valamint megtalálja a határokon átnyúló, nemzetek feletti és régiók közötti együttm ködés új formáit, f ként a területi együttm ködés új jogi eszközének felhasználását tekintve. Javaslat Az RB javasolja, hogy az Európai Bizottság átfogóan értékelje ki a jelenlegi kohéziós politikai illetékességi köröket, és vonja bele ebbe a jelenlegi adminisztrációval, a félid s mérleggel és a támogatási id szak hosszával kapcsolatos tapasztalatokat; Az RB a megfelel megállapodáson alapulva szorosabb együttm ködést javasol az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottsága és a Régiók Bizottsága Területi kohéziós politika szakbizottsága között annak érdekében, hogy a következ években konzultálhassanak a kohéziós politika jöv beli kihívásairól, valamint vitafórumként m ködhessenek az Európai Bizottsággal való párbeszéd esetében. Ez például a két bizottság közös munkacsoportja révén valósulhat meg.

5 4 (7) A munkahelyi egészségvédelemr l és biztonságról szóló közösségi stratégia ( ) CdR 68/ ECOS-IV-015 El adó: Dr. Uno SILBERG (EE/UEN EA) - Kose önkormányzatának elnöke El zmények A munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos politika fellendítése céljából az Európai Bizottság 2002-ben új közösségi stratégiát dolgozott ki a 2002-t l 2006-ig terjed id szakra. E stratégia a jó munkahelyi közérzet átfogó megközelítésén alapult, mely figyelembe vette a munka világában végbement változást és az új, különösen pszichoszociális eredet kockázatok megjelenését. A munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos os közösségi stratégia értékel jelentése megállapítja, hogy a stratégia nemzeti szinten feler sítette a megel zésre irányuló politikák szerepét, koherens és meggy z érveket hozott fel a közös célok eléréséhez létrehozandó partnerség érdekében, illetve felszólította a megel zés szimpatizánsait, hogy gondolják végig az e célkit zések eléréséhez szükséges stratégiát. Ezen kívül felhívta a közvélemény figyelmét a munkahelyi egészségvédelem és biztonság fontosságára azáltal, hogy a megel zésre irányuló politikákat a min ség, illetve a gazdasági teljesítmény és versenyképesség szerves részeként határozta meg. Véleménytervezet Az RB felszólítja az Európai Bizottságot, hogy a munkahelyi egészségvédelem és biztonság szempontjából egyesítse az egyes uniós intézmények, a tagállamok, és f ként a helyi és regionális önkormányzatok között lév politikai szinergiákat; Az RB szükségesnek tartja, hogy a tagállamok rendelkezzenek olyan, az Európai Bizottság stratégiáján alapuló nemzeti stratégiával a biztonságos munkakörnyezetre vonatkozóan, amely magában foglalja a foglalkoztatás, a munkaviszony és a munkakörnyezet területeit; Az RB szükségesnek tartja, hogy a tagállamok a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések tekintetében hatékony biztosítási rendszerrel rendelkezzenek. Ez ösztönzést jelentene egyrészt a munkavállalók munkakörnyezeti biztonságának növelésére, másrészt valamennyi munkahelyi baleset és foglalkozási megbetegedés feltérképezésére; Az RB lényegesnek tartja, hogy határozzák meg a tagállamok által vallott közös értékeket, amelyek a közös cselekvés és a célkit zések elérésének alapjai; Az RB arra szólítja fel a tagállamokat, hogy kövessék az EFQM min ségirányítási rendszerben szerepl alapelveket (eredményorientáltság, vev orientáltság, konzekvens vezetés és célkövetés, folyamatok és tények alapján történ menedzsment, a munkatársak továbbképzése és bevonása, partnerségek kiépítése, valamint a vállalatok társadalmi felel ssége). Mindez támogatja a fejlesztéseket a munkahelyi egészségvédelem és biztonság területén, valamint ösztönzi az erre a területre vonatkozó jogszabályi keret harmonizációját. A tagállamoknak ezzel egyidej leg er feszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy megértsék az egyes társadalmi érdekkörök elvárásait, és reagáljanak azokra; Az RB sürg sen szükségesnek tartja, hogy a tagállamok jó módszertani alappal rendelkezzenek a kockázatkezelésre, amelyet tudományos alapelvekre támaszkodva kell kidolgozni; Az RB meggy z dése szerint a foglalkozási megbetegedések témakörével alaposabban kellene foglalkozni a stratégiai dokumentumban. A foglalkozási megbetegedések elemzési kritériumainak meghatározásakor megfelel rugalmasságra és átláthatóságra van szükség annak érdekében, hogy a foglalkozási megbetegedések osztályozását keletkezésük okának figyelembevételével lehessen elvégezni;

6 5 Az RB lényegesnek tartja, hogy a foglalkozási megbetegedések diagnosztizálását ne nehezítsék meg a tagállamokban, és hogy a kártalanítások kifizetése lehet leg bürokráciamentes úton történjen; Az RB fontosnak tartja, hogy létezzen egy olyan m köd képes jogi-adminisztratív rendszer, amely szavatolja valamennyi baleset és foglalkozási megbetegedés megfelel nyilvántartásba vételét; Az RB üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, amely szerint a közösségi stratégia f célja továbbra is a munkahelyi balesetek számának folyamatos, tartós és egyenletes csökkentése a es id szakban. Valamint osztja az Európai Bizottság megítélését, mely szerint az említett id szakban a 27 tagú EU közös célja a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések arányának 25%-os csökkentése kellene, hogy legyen, még akkor is, ha ez a célkit zés esetleg túlzottnak t nik; Az RB szükségesnek tartja egy mutatórendszer miel bbi kialakítását a tagállamok számára, amely a kiinduló és a végs helyzet, valamint a megtett intézkedések hatékonysága értékelésének alapjául szolgálna. A mutatók f jellemz i a relevancia, a lényegesség, a mérhet ség, a stabilitás és a feladat szempontjából való hatékonyság kell, hogy legyenek; Az RB kívánatosnak tartja, hogy a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos kockázatok csökkentésére irányuló intézkedések megtervezésér l és megvalósításáról szóló részben egységes mintadokumentumot dolgozzanak ki a pénzügyi keret és az ütemterv vonatkozásában, amely lehet vé teszi a tagállamok adatainak összehasonlíthatóságát és azok általános elemezhet ségét a közösségi kereten belül; Javaslat Az RB javasolja, hogy a cselekvési terv készüljön táblázatos formában, ahol minden alcsoportnál megadásra kerülnek a célok, a mutatók és az elérésükhöz szükséges intézkedések, valamint azok a tevékenységek, amelyeket a végrehajtókkal és a finanszírozókkal közösen, valamint a finanszírozási források és eszközök bevonásával hajtanak végre. (8) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz Európában. Az uniós fellépés lehet ségei COM(2007) 354 final El adó: Kay Twitchen (Essex megye önkormányzatának tagja, UK/EPP) El zmények Az éghajlat jelent s változása és annak hatásai már világszerte érzékelhet k, és ez a változás és a hatások várhatóan még kifejezettebbek lesznek a jöv ben. Európában különösen sebezhet területek a hegyvidékek, a tengerparti területek, a vizes él helyek és a Földközi-tenger vidéke (lásd az 1. számú mellékletben). Az éghajlatváltozás ma kett s kihívást jelent. Egyrészt az éghajlatváltozás súlyos hatásait csak az üvegházhatású gázok (ühg) kibocsátásának id ben megvalósított és nagymérték csökkentésével lehet megel zni. Az EU integrált éghajlat-változási és energiapolitikájának központi pillére tehát a gyors átállás a globális alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaságra, annak az EU-célkit zésnek a megvalósítása érdekében, hogy a globális átlagh mérséklet-növekedés ne haladja meg a 2 C-ot az iparosodás el tti szintekhez képest. A 2 C-ot meghaladó változás esetén a veszélyes és kiszámíthatatlan éghajlatváltozás kockázata jelent sen fokozódik, és az alkalmazkodás költségei drámai mértékben megn nek. Ezért annyira fontos a mérséklés a globális közösség számára, és az EU állam- és kormányf i ezért állapodtak meg egyhangúan a Tanács tavaszi ülésszakán arról, hogy 2020-ig legalább 20%-kal, egy globális és átfogó megállapodás létrejötte esetén pedig 30%-kal csökkentik az üvegházhatású gázkibocsátásokat, és 2050-ig

7 6 50%-ot elér globális csökkentésre szólítottak fel az évi szintekhez képest. Az alkalmazkodás ugyanakkor nem lehet alternatívája az ühg-kibocsátás csökkentésének. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület 4. helyzetértékel jelentése szerint, eredményes globális éghajlatváltozás-mérséklési politika nélkül 2100-ra a globális felmelegedés a legoptimistább becslések szerint is 1,8 C 4 C között lesz az évi szintekhez képest(lásd a 3. számú mellékletben). Ez pedig az iparosodás el tti id k óta a Földön mért h mérsékletemelkedésnek három hatszorosa. Számos gazdasági ágazat er sen függ az éghajlati feltételekt l, és közvetlenül fogja érzékelni az éghajlatváltozás hatásait a tevékenységeiben és a vállalkozásokban: a mez gazdaság, az erdészet, a halászat, a tengerparti idegenforgalom és a síturizmus, valamint az egészségügy. A Bizottság továbbá megvizsgálja, hogyan mozdítható el az éghajlatváltozás területén megvalósuló fokozottabb párbeszéd és együttm ködés az EU és a fejl d országok között, egy Globális Éghajlatváltozási Szövetség létrehozásán keresztül. A es id szakra a Bizottság összesen 50 millió eurót irányzott el a párbeszéddel kapcsolatos tevékenységekre és a fejl d országoknak a célzott mérséklési és alkalmazkodási intézkedéseken keresztül történ támogatására. Az EU hetedik kutatási keretprogramja ( ) határozott hangsúlyt helyez az éghajlatváltozásra, mind az el rejelz kapacitás, mind a modellezés, mind pedig az alkalmazkodási stratégiák vonatkozásában. Az Európai Éghajlatváltozási Program keretében a Bizottság megfontolja egy éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó európai tanácsadó csoport létrehozását, amely a Bizottság szakért i csoportjaként m ködne és tagjai a f bb politikai döntéshozók, a vezet tudósok és civiltársadalmi szervezetek közül kerülnének ki. A tanácsadó csoport számos konkrét munkacsoport munkáját véleményezheti 12 hónapon keresztül, 2007 novemberét l kezd d en. Véleménytervezet A Régiók Bizottsága: üdvözli ezt a dokumentumot és annak elfogadását, hogy az Európai Uniónak minden érintett partnerrel, különösen a tagállamokkal és más, államinál alacsonyabb szint partnerekkel, globális szinten pedig a partnerországokkal együttm ködve kell megfelelnie az alkalmazkodás jelentette kihívásnak. úgy véli, hogy az egyik legnagyobb kihívás valószín leg a nagymérték népességvándorlás: legyen az a küls országokból az EU-ba irányuló, tagállamok vagy régiók közötti áttelepülés. A migráció miatt felmerül, lakással, infrastruktúrával, egészségüggyel és közszolgáltatással kapcsolatos igények kezelését a helyi és regionális önkormányzatoknak kell megtervezniük, és nekik kell levezetniük is úgy ítéli meg, hogy nem esik szó az árnyék biztosításának kérdésér l a közterületeken. Az árnyék biztosítása fák, parkok, zöld tet k, másfajta építkezés stb. révén fontos tényez a h ség által el idézett halálozás csökkentésében és a légkondicionálás iránti igény mérséklésében, valamint az életmin ség növelésében a városi területeken. úgy véli, hogy a széls séges id járási körülményekkel való küzdelem társadalmi és gazdasági költségeit gyakran viselik a helyi és a regionális önkormányzatok. Emiatt támogatásra van szükségük ahhoz, hogy kidolgozhassák és megvalósíthassák az alkalmazkodást célzó stratégiákat, amelyeket minden tevékenységükbe integrálniuk kell. úgy véli, hogy néhány meglév jogszabály ellentmond az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szükségletének. Az él helyekre vonatkozó irányelvet például módosítani kell majd, tekintettel a jelenlegi kijelölt él helyekben az éghajlatváltozás miatt bekövetkez valószín változásokra. A vízügyi keretirányelv is kiigazításra szorul majd, hiszen egyes területeken a csapadékmennyiség csökkenése negatív Formázott: Felsorolás és számozás

8 7 Javaslat hatással lesz a vízmin ségre. A meglév jogszabályok széles körét kell felülvizsgálni az éghajlatváltozáshoz való megfelel és sikeres alkalmazkodás biztosításához. támogatja a további kutatások iránti igényt annak meghatározására, hogy az egyik régióban vagy akár tagállamban hozott intézkedések milyen hatással lesznek egy másik régióra. Az ilyenfajta kutatás nélkülözhetetlen annak biztosítása érdekében, hogy az egyik helyi önkormányzat tervezési döntései ne legyenek negatív hatással a szomszédos vagy határon túli önkormányzatokra. Ez kiemelten vonatkozik az olyan problémákra, mint a víz vagy más természeti er források felhasználása. sürgeti az Európai Bizottságot, hogy a zöld könyvhöz tartozó nyomon követési munka során ne csak környezetvédelmi szempontokkal foglalkozzon, hanem az éghajlatváltozás társadalmi és gazdasági hatásaival is. Az alkalmazkodás terén további jelent s tervezés és intézkedések szükségesek olyan egyéb területeken is, mint például a közegészségügy, a vízgazdálkodás és az ökoszisztémákkal való gazdálkodás. Az éghajlatváltozással szemben ellenálló építési technikák, anyagok és termékek új piacára van szükség. A biztosítási ágazat még a katasztrófák bekövetkezése el tt új termékeket fejleszthetne ki a kockázatok és a sérülékenység csökkentésére. Az éghajlatváltozást el re figyelembe vev biztosítási díjak ösztönz en hathatnak az egyéni alkalmazkodási intézkedésekre. Kezdeményezni kell az alkalmazkodással kapcsolatos párbeszédet és partnerséget a fejl d, a szomszédos és az ipari országokkal. Ugyan a partnerországok eltér gazdasági, politikai, társadalmi és környezeti helyzete miatt külön-külön eltér alkalmazkodási stratégiákra lesz szükség, ám van jó néhány olyan alkalmazkodási fellépés, amely minden ország esetében azonos és ebb l következ en kiváló lehet séget biztosít az együttm ködésre. (12) Európai kulturális program a globalizálódó világban A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának COM(2007) 242 final CdR 172/ EDUC-IV-014 El adó: Gerd HARMS (Brandenburg tartomány szövetségi és európai ügyekért felel s képvisel je, az állami kancellári hivatal államtitkára, DE/PES) El zmények Európa kulturális gazdagsága és sokfélesége szorosan összefügg a világban betöltött szerepével és gyakorolt befolyásával. Az Európai Unió nem csupán egy gazdasági folyamat vagy egy kereskedelmi hatalom, hanem sokak joggal példa nélküli és eredményes társadalmi és kulturális projektnek tekintik. Az EU már most az olyan normákon és értékeken alapuló puha hatalom példaképe és e szerep er sítésére törekszik, mint az emberi méltóság, a szolidaritás, a tolerancia, a szólásszabadság, a sokféleség tiszteletben tartása, a kultúrák közötti párbeszéd; ezen értékek fenntartása és el mozdítása esetén az Európai Unió példaérték lehet a jöv világa számára. Növekszik az a tudatosság, hogy az EU-nak mind Európa- mind pedig világszerte egyedülálló szerepet kell játszania kulturális gazdagsága és sokfélesége el segítésében. Az is általánosan elismert, hogy a kultúra elengedhetetlen ahhoz, hogy az EU elérje a jólétre, a szolidaritásra és a biztonságra irányuló célkit zéseit, és ugyanakkor er teljesebb jelenlétet tanúsítson a nemzetközi szintéren. A közlemény széleskör konzultációk alapján vizsgálja a globalizálódó világban a kultúra és Európa kapcsolatát, és célkit zéseket javasol az új

9 8 európai kulturális programhoz. Véleménytervezet A Régiók Bizottsága: üdvözli az Európai Bizottság megfontolásait az európai kulturális programról a globalizálódó világban, ám ehhez az összes szerepl szorosabb együttm ködésére van szükség. A kulturális együttm ködés min sége és intenzitása, különösen a határokon átnyúló régiókban, a globális kihívásokat tekintve dönt jelent ség az európai integrációs folyamat szempontjából; üdvözli, hogy az Európai Bizottság közleményében els ízben fogalmazza meg, hogy átfogó kulturális programra van szükség egy olyan hatékony stratégia kidolgozásához, amely figyelembe veszi a kultúra központi szerepét mind a tagállamok és régióik közötti, mind a harmadik országokhoz f z d kapcsolatokban. osztja az Európai Bizottság nézetét, amely szerint támogatni kell a vallási közösségek és szervezetek közötti párbeszédet; üdvözli, hogy az Európai Bizottság közleményében nyomatékosan utal a szubszidiaritás elvére hangsúlyozza a közlemény célkit zéseit, és a maga részér l egyetért az alábbi prioritásokkal: a kulturális sokszín ség és az interkulturális párbeszéd ösztönzése, a kultúrának mint a nemzetközi kapcsolatok fontos elemének ösztönzése, a kultúrának mint a kreatív ipar hajtóerejének fejlesztése (lisszaboni stratégia); üdvözli, hogy az EB hangsúlyozza a kultúra és a kreatív gazdaság fontos szerepét a növekedés a munkahelyteremtés szempontjából (kulturális turizmus különleges szerepe); a lisszaboni folyamat céljainak teljes kör támogatása mellett mindazonáltal óv attól, hogy ennek kapcsán egyoldalúan, a kultúrának pusztán a gazdasági jelent ségét hangsúlyozzuk. hangsúlyozni kívánja a min ség ösztönzésének fontosságát; úgy véli, hogy a kulturális Erasmus-program kísérleti projektjének létrehozása alkalmas és támogatandó módja a kulturális együttm ködés ösztönzésének ; meger síti a jelenleg futó Kultúra 2007 program hatékonyságát; arra ösztönöz, hogy az európai kulturális f városok összefüggésében az Európai Bizottság alaposan megfigyelje, elemezze és támogassa az új fejleményeket; meger síti a polgárok Európája program jelent ségét; a kultúrák közötti párbeszéd európai évére, 2008-ra konkrét javaslatokat, ehhez pedig a Régiók Bizottsága bevonását várja el; hiányolja a kulturális program magas szint ambícióinak finanszírozásáról szóló információkat az Európai Bizottság közleményéb l; arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a szubszidiaritási elv sérelme nélkül tegyen lépéseket a kulturális sokféleség védelmér l és támogatásáról szóló, márciusában hatályba lépett UNESCO-megállapodás bevezetése érdekében; konstruktív vitát kezdeményez az Európai Bizottság megközelítésével kapcsolatban, amely szerint a nyílt koordinációs módszert kell alkalmazni a kultúra terén; támogatja az Európai Bizottság szándékát, amely szerint kétévente európai kulturális fórumra kerülne sor; Formázott: Felsorolás és számozás Javaslat Európa sokféleségen alapuló kulturális gazdagsága egyre fontosabb versenytényez a szellemi és tudásalapú világban. Az európai kulturális ágazat Európa-szerte igen dinamikus húzóer a gazdasági tevékenységek és a foglalkoztatás területén. A kulturális tevékenységek segítik a befogadó társadalom el mozdítását is, és hozzájárulnak a

10 9 szegénység és a társadalmi kirekesztés megel zéséhez és csökkentéséhez. Ahogy azt a évi tavaszi Európai Tanács következtetéseiben is elismerték, a kreatív vállalkozók és a lendületes kulturális ipar a jöv innovációjának egyedülálló forrásai. E potenciált jobban érvényre kell juttatni és teljes mértékben ki kell aknázni. A Régiók Bizottsága sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bizottság a kulturális programot a globalizáció jegyében szemlélve nem utal a városok, önkormányzatok és régiók számos olyan partnerségi kapcsolatára, amelyek a második világháború vége óta jöttek létre Európa és a világ többi része között. Az így kialakult városi és regionális partnerségek stabilizáló hatással jártak és járnak a társadalomra, és jelent s mértékben hozzájárultak Európa békés fejl déséhez és kettéosztottságának áthidalásához. A Régiók Bizottsága ezért azt ajánlja az Európai Bizottságnak, hogy programjai kidolgozása során vegye figyelembe a városok és régiók közötti partnerségeknek a társadalom egészére nézve jelent s kulturális potenciálját, és karolja fel a jó min séget képvisel új fejl dési folyamatokat. (13) Oktatás és tudatosítás a fenntartható fejl dés el segítése érdekében Outlook opinion El adó: Marek Olszewski (Lubicz polgármestere, a közös kormányzati és területi önkormányzati bizottság oktatási és kulturális csoportjának társelnöke PL/UEN EA) El zmények A Fenntartható fejl dés oktatása stratégiájának alapja a Környezet és fejl dés világkonferencia záródokumentuma, az 1992-ben Rio de Janeiróban kelt AGENDA 21. Az ennek nyomán megindult tízéves folyamatértékelést követ en a Fenntartható Fejl dés világtalálkozón 2002-ben Johannesburgban meger sítették annak szükségességét, hogy a fenntartható fejl dés szempontjai kerüljenek be a formális oktatási rendszerbe az óvodai nevelést l a fels oktatásig, váljanak meghatározóvá továbbá a nem formális és informális tanulásban. Az Egyesült Nemzetek Szervezete december 20-án a közötti évtizedet a Tanulás a fenntarthatóságért évtizedének nyilvánította. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (UNECE) a Környezet Európáért folyamat ötödik környezetvédelmi miniszteri konferenciáján Kijevben, 2003 májusában nyilatkozatot fogadott el a fenntarthatóságot szolgáló oktatásról. Ebben felhívták a tagországokat, hogy a környezeti nevelést és a fenntartható fejl dés szempontjait integrálják mind formális oktatási rendszerükbe, mind informális nevelésükbe. A miniszterek egyúttal felkérték az Európai Gazdasági Bizottságot, hogy az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetével (UNESCO) szorosan együttm ködve készítse el a fenntarthatóságot szolgáló oktatás stratégiáját. A 2005 márciusában Vilniusban megtartott, környezetvédelmi és oktatási minisztériumokat mozgósító magas szint találkozón kihirdették az európai régióban az Oktatás a fenntartható fejl dés szolgálatában évtizedét, és ekkor fogadták el a Fenntarható fejl dés oktatása stratégiáját, valamint az ennek megvalósítását el segít Vilniusi kerettervet. Az UNECE-stratégia egy olyan rugalmas keretrendszer, mely a kormányokat szólítja meg, hogy a régió tagországai és a régión kívüli államok kövessék saját nemzeti stratégiájuk megalkotásában. A megvalósítás során a következ területekkel kell foglalkozni: az alapoktatás fejlesztése, az oktatás orientációja a fenntarthatóság irányába, a társadalmi tudatosság növelése és a képzés el segítése. A fenntarthatóság pedagógiájának minden szinten meg kell jelennie a tanulási programokban, a szakképzésben, a tanárképzésben, valamint a szakemberek és a döntéshozók továbbképzésében is. Véleménytervezet A Régiók Bizottsága: felhívja a figyelmet arra, hogy a régiók és a helyi közösségek részvétele nélkül nem lehet eredményesen megszervezni a fenntartható fejl dést el segít oktatást. Formázott: Felsorolás és számozás

11 10 Javaslat sürgeti, hogy különös figyelmet fordítsanak a következ intézmények jelent ségére a nem formális képzés szempontjából a fenntartható fejl dés területén: tájvédelmi körzetek, nemzeti parkok, regionális természetvédelmi területek, múzeumok, m vészeti központok. Ezek jelent s mértékben nyújthatnak kiegészít támogatást a tanárok és a diákok formális képzési folyamataiban a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekben hangsúlyozza, hogy az oktatási intézkedések egy olyan átfogó folyamat legfontosabb elemét képezik, amelyben életmódváltozást kell el idézni olyan értelemben, hogy az életmin ség javításáért tett er feszítésekbe beleépüljenek a fenntartható fejl déssel kapcsolatos elképzelések hangsúlyozza, hogy a fenntartható fejl dés kérdéseivel foglalkozó oktatás csak akkor lehet sikeres, ha a tanárok és oktatók megfelel en elkötelezettek, lelkesek és felkészültek. Az erre irányuló oktatásnak az iskolai tantervbe szélesebb kör en be kell vezetnie a környezetvédelmi, állampolgári és egészségügyi ismereteket annak el segítése érdekében, hogy a társadalom tájékozottabbá váljon, és érintve érezze magát a problémakörben sürgeti, hogy az oktatás már az óvodától kezdve foglalkozzon a fenntartható fejl dés kérdéseivel, és az ismereteket ne csupán elméleti úton, hanem els sorban gyakorlati tapasztalat és személyes érzékelés révén adja át kiemeli a családi háttér pedagógiai fontosságát, mivel az minden formális képzés alapja a fenntartható fejl dés területén. A Régiók Bizottsága véleménye szerint a családoknak nyújtott tanácsadás a fenntartható fejl dés alapelveinek alkalmazásáról a mindennapi életben ezért a nem formális képzés egyik legfontosabb eleme ebben a vonatkozásban gyakran frissített tartalmú, vonzó internetes portál létrehozását sürgeti, amely hirdetéseket közvetít, továbbá tanárok, szövetségek, helyi önkormányzatok és más, a fenntartható fejl dés el segítésében érdekelt szerepl k által felhasználható oktatási segédanyagokat jelenít meg sürgeti, hogy a fenntartható fejl dés témakörét nagyobb mértékben vonják bele az egész életen át tartó tanulással (life-long learning) kapcsolatos cselekvési programba. annak tükrében, hogy a fels oktatásban egyre kevesebb fiatal tanul természettudományokat, felhívja a figyelmet, hogy a fenntartható fejl dés alapelveinek gyakorlati megvalósításához szükséges a gyermekek és fiatalok érdekl dését nagyobb mértékben felkelteni e tudományok iránt. sürgeti a közintézményeket, hogy kössenek együttm ködési megállapodásokat állami és magán médiaszervezetekkel, hogy a környezeti kérdések megjelenjenek a dokumentumfilmek, és az oktató vagy szórakoztató célú programok témái között. A mai társadalomban az emberek nem igazán élik környezettudatosan a hétköznapjaikat. Azért, hogy változtatást eszközöljünk, az alapokhoz kell visszanyúlnunk, vagyis az oktatáshoz. A fenntartható fejl dés kérdéseinek integrálása szükséges a meglév oktatási struktúrákba. A gyakorlatba ezt úgy lehetne átültetni, hogy különböz versenyeket rendeznének, pályázatokat írnának ki az oktatási intézmények között, akár európai uniós szinten is. Gondolok itt erd s területek, parkok, belvárosok megtisztítására, szebbé tételére. A környezettudatosságra való nevelést elkezdeni azonban sosem kés, az EU pályázatokat hirdethetne Európa legtisztább városai címmel, ez ösztönz leg hathatna az európai városok polgáraira, f leg ha a nyertes városokat pénzügyi támogatásban részesítenék. A fenntartható fejl désre való nevelésben illetékes hivatal képzési támogatást nyújthatna az egynapos rendezvények, kongresszusok és szemináriumok megrendezéséhez. Manapság a televízió és az Internet a legf bb információs forrás, így ezeken keresztül kell az embereket elérni. A kereskedelmi televíziókban a kormányok megbízásából rövid kisfilmeket kellene

12 11 összeállítani, amelyek felhívnák a figyelmet a környezeti ártalmakra, megel zésre és hogy mi, emberek mit is tehetnénk a környezetünkért. Valamint az interneten olyan portálokat kellene létrehozni, amelyeken különböz felvetett témákra lehetne reagálni az EU-s polgároknak, így érezhetnék, hogy az véleményük is fontos, növelve ezzel az EU demokráciáját. Valamint az EU-nak is jó szolgálatot tehetne ez a lehet ség, hiszen gyakran a legegyszer bb, legkézenfekv bb gondolatok viszik el re a problémák megoldását. Tehát az imént felsoroltak nagy szerepet játszhatnának abban, hogy úgymond az emberek egyre zöldebbé fessék elméjüket, kialakítva ezzel egy környezettudatosabb életmódot maguknak. 14. Id södés jólétben az információs társadalomban? A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának COM(2007) 332 final CdR 84/2007 rév. 2 - EDUC-IV-012 El adó: Risto KOIVISTO (A pirkanmaai regionális önkormányzat elnöke FI/PES) El zmények: Európa lakossága öregszik: az átlagos várható élettartam az 1920-ban mért 55 évr l mára 80 évre emelkedett évesek száma 2010 és 2030 között csaknem 40%-kal meg fog emelkedni. Ez a demográfiai változás jelent s kihívás elé állítja Európa társadalmát és gazdaságát. Az információs és kommunikációs technológiák (ikt-k) fontos szerepet játszhatnak a problémák kezelésében. Az ikt-k hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az egyes ember jobb életmin ségben és nagyobb egészségben töltse öregkorát, önállóságát tovább meg rizve. Az életkor el rehaladtával jelentkez emlékezeti, látási, hallási és mozgási problémák enyhítésére innovatív iktmegoldások jelennek meg. Az ikt-k abban is segíthetnek, hogy az id sebbek tovább dolgozhassanak vagy folytathassák közösségbeli tevékenységüket. Az általuk felhalmozott tapasztalat és szakértelem nagy érték, különösen a tudásalapú társadalomban. Míg a nagyon id s és kiszolgáltatott emberek száma n, addig n ni fog az egészségügyi és szociális szolgáltatások iránti igény, miközben e szolgáltatások pénzügyi fenntarthatósága máris nagyon aggasztó. Az ikt-k hatékonyabb ügykezelést és szolgáltatást tesznek lehet vé az egészségügyi és szociális ellátásban, emellett több teret engednek a közösségi gondozásnak, az öngondozásnak és a szolgáltatások megújításának. Mindez a gazdaság és általában a társadalom számára is jelent s el nyökkel jár. Noha az id sebb lakosságnak nagy a vásárlóereje, a társadalom elöregedése pedig lassan világjelenséggé válik, a jólétben töltött id skor szolgálatába állított ikt-k piaca még csak kialakulóban van. Ez többek között azért van így, mert kevesen ismerik az ikt-ban rejl lehet ségeket, hiányzik az interoperabilitás, és magas költséggel jár a fejlesztés és az eredmények jóváhagyása. Véleménytervezet: Az RB megjegyzi, hogy az id sebb munkavállalók foglalkoztatási arányának növelése érdekében fontos ösztönözni a rugalmasabb munkarendszereket, a munkahelyi és a magánélet jó egyensúlyát, a megfelel munkahelyi egészségügyi és biztonsági feltételeket és az egész életen át tartó tanulást. A Régiók Bizottsága így egyetért az Európai Bizottságnak azzal a nézetével, hogy a például a távmunkát és a képzést támogató innovatív IKT-megoldások fontos eszközök az újfajta munkavégzés e mintáinak megvalósításához. Az RB támogatja az Európai Bizottságnak a digitális ismeretek megszerzésének el segítését szolgáló politikák as felülvizsgálatára vonatkozó tervét. Az egyik prioritásnak azt kell tekinteni, hogy segítsék a helyi és regionális önkormányzatokat a

13 12 strukturális alapok optimális felhasználásában, és azt, hogy többek között az egész életen át tartó tanulás programja kialakítsa az id sebbekben a megfelel képességeket, és hasznosuljanak az id sebbek egymásnak nyújtott oktatása során szerzett, jó tapasztalatok. Az RB hangsúlyozza, hogy a kutatók, a különböz méret vállalatok, a nonprofit szféra, a helyi és regionális önkormányzatok és mindenekel tt az id sek közötti szoros együttm ködés el feltétele annak, hogy az öregedéshez kapcsolódó IKT-megoldások kutatása és fejlesztése sikeres legyen. Javaslatok: Az RB úgy véli, a cselekvési tervben említett, az önálló életvitelt és az egészségügyi távfelügyeletet segít projektek kiválasztásánál alapvet en fontos figyelembe venni az alábbi szempontokat is: 1. nem szabad, hogy az önálló életvitel nagyobb magányossághoz vezessen, 2. a technológiát kell hozzáigazítani az id sek igényeihez, és nem fordítva, 3. a kifejlesztett szolgáltatásoknak tiszteletben kell tartaniuk az id sek magánszféráját és emberi méltóságát, 4. feltétel, hogy a projektek javítani tudják a szolgáltatások termelékenységét, és így a szociális és egészségügyi szakembereknek több idejük maradjon azon feladatok ellátására, amelyekre kiképezték ket. Ezen túlmen en emlékeztet rá a Bizottság, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak függetlenül az EU pénzügyi és egyéb programjaitól, illetve azok mellett meg kell tenniük a következ ket: 1. saját megoldások és kísérleti projektek kialakítása a jó öregedéshez kapcsolódó IKTmegoldások fejlesztéséhez, bevezetéséhez és használatához, 2. egyéb rendelkezésre álló eszközök például önkéntes iránymutatások felhasználása az otthonok alkalmassá tételéhez a független életvitelre, valamint 3. a széles kör együttm ködés propagálása egyéb tekintetben is a helyi szint szociális, egészségügyi és lakhatási szolgáltatások terén. Végül az RB sürgeti az európai helyi és regionális önkormányzatokat az IKT nyújtotta lehet ségek széles kör alkalmazására, segítve ezzel a népesség öregedésével járó problémák megoldását és ily módon javítva az id sebb emberek életmin ségét, meg rizve kapcsolatukat a helyi közösségekkel, és a személyre szabott szolgáltatások nyújtása révén el segítve a helyi és regionális versenyképességet. Törölt: Törölt:

14 13 Mellékletek a 8-as napirendi ponthoz: 1. számú melléklet: 2. számú melléklet: Európa legsérülékenyebb területei a következ k: Dél-Európa és a Földközi-tenger teljes medencéje a jelent s h mérsékletemelkedés és csökkent csapadékmennyiség olyan területeken jelentkez együttes hatása miatt, ahol már most is vízhiánnyal küzdenek; hegyvidéki területek, különösen az Alpok, ahol a h mérséklet gyors emelkedése nagy területeken hó- és jégolvadást eredményez, ami megváltoztatja a folyók vízhozamát; part menti zónák a megemelkedett tengerszint miatt, amihez a viharok kialakulásának fokozott veszélye társul; s r n lakott árterületek a viharok, intenzív es zések és hirtelen árhullámok fokozott kockázata miatt, amelyek jelent s károkat okoznak a beépített területeken és az infrastruktúrában; Skandinávia, ahol sokkal több csapadék várható, és nagyobb részt nem hó, hanem es formájában; az Északi-sarkvidék, ahol a h mérsékletváltozások nagyobbak lesznek, mint bárhol máshol a Földön. Formázott: Felsorolás és számozás Formázott: Felsorolás és számozás Formázott: Felsorolás és számozás Formázott: Felsorolás és számozás Formázott: Felsorolás és számozás Formázott: Felsorolás és számozás

15 14 3. számú melléklet: Törölt: (5) Vélemény a következ tárgyban: "Az Európai Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Európa demográfiai jöv je: kovácsoljunk lehet séget a kihívásból!" COM(2006) 571 final CdR 341/2006 rev.1 - ECOS-IV- 011 El adó: Gerd Harms (DE/PES) El zmények Az Európai Bizottság közleménye a Tanácsnak - Európai demográfiai jöv je COM(2006) 571 végleges. A közlemény háttere: A népesség elöregedése, azaz az id s emberek arányának növekedése els sorban jelent s gazdasági, társadalmi és orvosi fejl dés eredménye, amelynek köszönhet en az európaiak hosszabb ideig, és élettörténetükben példa nélkül álló kényelemben és biztonságban élhetnek. Ugyanakkor mint azt a októberi Hampton Court-i informális csúcstalálkozón az állam- és kormányf k kiemelték, a népesség elöregedése az Európai Unió egyik legjelent sebb azon kihívása is egyben, amivel az elkövetkezend években szembe kell néznie. A közlemény célkit zései: E közlemény a csúcstalálkozón elhangzott, és az állampolgárokban is jelent s mértékben felmerül aggodalomra kíván válaszolni. Folytatása az Európai értékek a globalizált világban cím bizottsági és európai tanácsi közleménynek és A demográfiai változások kihívása, a nemzedékek közötti szolidaritás új formái cím bizottsági zöld könyvnek. A közlemény összefoglalása: - A népesség elöregedése Európában: tendenciák és kilátások; - A népesség elöregedésének hatása; - Konstruktív válasz a demográfiai kihívásra; - Következtetés: a kihívásból lehet séget kovácsolhatunk. Véleménytervezet A RB kifejezetten üdvözli, hogy az Európai Bizottság folytatni kívánja A demográfiai változások kihívása, a nemzedékek közötti szolidaritás új formái cím zöld könyvr l való vitát és a kihívásról a lehet ségekre helyezi át a hangsúlyt. Mert a demográfiai fejl désnek átfogó témát kell jelentenie a politikában, és nem ad okot az egyoldalúan negatív szemléletmódra. Minden generáció jogait biztosítani kell. Törölt:... [1]

16 14. oldal: [1] Törölt Delcsike :05:00 (5) Vélemény a következ tárgyban: "Az Európai Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Európa demográfiai jöv je: kovácsoljunk lehet séget a kihívásból!" COM(2006) 571 final CdR 341/2006 rev.1 - ECOS-IV-011 El adó: Gerd Harms (DE/PES) El zmények Az Európai Bizottság közleménye a Tanácsnak - Európai demográfiai jöv je COM(2006) 571 végleges. A közlemény háttere: A népesség elöregedése, azaz az id s emberek arányának növekedése els sorban jelent s gazdasági, társadalmi és orvosi fejl dés eredménye, amelynek köszönhet en az európaiak hosszabb ideig, és élettörténetükben példa nélkül álló kényelemben és biztonságban élhetnek. Ugyanakkor mint azt a októberi Hampton Court-i informális csúcstalálkozón az állam- és kormányf k kiemelték, a népesség elöregedése az Európai Unió egyik legjelent sebb azon kihívása is egyben, amivel az elkövetkezend években szembe kell néznie. A közlemény célkit zései: E közlemény a csúcstalálkozón elhangzott, és az állampolgárokban is jelent s mértékben felmerül aggodalomra kíván válaszolni. Folytatása az Európai értékek a globalizált világban cím bizottsági és európai tanácsi közleménynek és A demográfiai változások kihívása, a nemzedékek közötti szolidaritás új formái cím bizottsági zöld könyvnek. A közlemény összefoglalása: - A népesség elöregedése Európában: tendenciák és kilátások; - A népesség elöregedésének hatása; - Konstruktív válasz a demográfiai kihívásra; - Következtetés: a kihívásból lehet séget kovácsolhatunk. Véleménytervezet A RB kifejezetten üdvözli, hogy az Európai Bizottság folytatni kívánja A demográfiai változások kihívása, a nemzedékek közötti szolidaritás új formái cím zöld könyvr l való vitát és a kihívásról a lehet ségekre helyezi át a hangsúlyt. Mert a demográfiai fejl désnek átfogó témát kell jelentenie a politikában, és nem ad okot az egyoldalúan negatív szemléletmódra. Minden generáció jogait biztosítani kell. A RB alapvet nek tartja az Európai Bizottság által megnevezett, a demográfiai fejl dést meghatározó tényez ket. Szükséges, hogy a demográfiai változásokat differenciáltan szemléljük a régiók, városok és települések szintjén. A RB osztja az Európai Bizottság nézetét, amely szerint a demográfiai kihívásra adandó konkrét válaszok els sorban a tagállamok felel sségi körébe tartoznak, ám hangsúlyozza a regionális és helyi önkormányzatok felel sségét annak leküzdésében. Ezért a RB hiányolja a nemzeti, illetve a regionális és helyi politikák szerepének leírását. A RB üdvözli az Európai Bizottság abbéli szándékát, hogy kétévente európai demográfiai fórumot rendez. Javaslatok: A Régiók Bizottsága f bb javaslatai: hangsúlyozza a demográfiai fejl dés regionális egyenetlenségét; szükségesnek tartja egy megfelel adatbázis létrehozását a tendenciák értékeléséhez; felhívja a figyelmet a közép- és kelet-európai tagállamokban, valamint Németország új tartományaiban lezajló speciális folyamatra; foglalkozni kell azzal, hogy miként lehet megbirkózni a népességszám csökkenésének következményeivel; szükségesnek tartja felülvizsgálni az európai stratégiák növekedésre való egyoldalú összpontosítását; megállapítja, hogy a demográfiai változások kihívásainak sikeres leküzdéséhez a következ politikai keretfeltételek szükségesek;

17 szükségesnek tartja a regionális igényekhez igazított, differenciált stratégiák támogatását; a csökken népesség régiókban az általános érdek szolgáltatásokat, az infrastruktúrát és a társadalmi életet az igényeknek megfelel en a népességszámhoz kell igazítani; szükségesnek tartja a strukturális alapok és az EMVA felülvizsgálatát; a nagyarányú bevándorlást felmutató régiók jelent s problémákkal szembesülnek a különböz népességcsoportok integrációja terén; európai szinten vegyük számba a tipikus regionális és helyi problémákat és tendenciákat, amelyek különböz válaszokat és stratégiákat követelnek. (6) B VÍTÉSI CSOMAG 2006 INTEGRÁCIÓS KÉPESSÉG CdR 386/2006 rev. 1 - RELEX-IV-006 El adó: Isidoro Gottardo (IT/EPP) - Sacile (Pordeone megye) önkormányzati képvisel je El zmény Az Európai Unió b vítése 10 új tagállammal május 1-jén tovább er sítette az európai kontinens egységét, megszilárdította a békét, a stabilitást és a biztonságot. Az legutóbbi b vítés egyik tanulsága azonban mégis az, hogy az EU tagállamainak polgárait nem tájékoztatták és nem készítették fel kell képpen erre az eseményre. Az EU minden elkövetkezend b vítésének a tagjelölt országok és az EU tagállamok társadalma, valamint az EU intézményei közötti er teljes, elmélyült és folyamatos párbeszédre kell támaszkodnia. Ez hozzájárul majd az információs szakadék áthidalásához, egymás jobb megismeréséhez, közelebb hozza egymáshoz az állampolgárokat, valamint a különböz kultúrákat, politikai és gazdasági rendszereket, ezzel is el segítve a jöv beni csatlakozásokból ered lehet ségekre és kihívásokra vonatkozó tudatosság növelését. Véleménytervezet Az RB úgy véli, hogy az integrációs képesség olyan feltétel, amelyet kell mértékben figyelembe kell venni az új tagok Európai Unióhoz való csatlakozásakor, nem pedig ürügy a nem csatlakozásra vagy újabb kritérium; Az RB felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Uniónak a b vítéssel párhuzamosan meg kell riznie cselekv - és döntési képességét, hogy hatékony közösségi szakpolitikákat alakítson ki; Az RB kiemeli, hogy a b vítésekhez szükség van valamennyi európai intézmény és szerv hozzájárulására az esetleges módosítások értékelésénél, a folyamat megfelel eredményének biztosítása érdekében. Az RB elvárja, hogy a következ b vítéseket megel z szakaszban az Európai Bizottság elemezze, milyen hatással jár a b vítés a különböz érintett politikákra és azok finanszírozására, valamint az Unió intézményi szerkezetére nézve; Az RB ezzel összefüggésben elengedhetetlennek tartja a kohéziós politika jöv jének külön elemzését, és hangsúlyozza, hogy hasznos lenne szimulációkat készíteni a b vítés különböz lehetséges forgatókönyveit illet en; Az RB kiemeli, hogy a reformfolyamat során olyan megoldásokat kell találni, amelyek biztosítják az EU döntéshozatali folyamatainak jobb m ködését; Az RB konstruktív megoldásnak tartja a Régiók Bizottsága bevonását az EU finanszírozási rendszerének megreformálásába; Az RB kedvez en fogadja az Európai Bizottság javaslatait a tagjelölt országokkal folytatott csatlakozási tárgyalások átláthatóságára vonatkozóan. A cél a b vítési folyamat demokratikus legitimitásának meger sítése; Az RB kiemeli továbbá, hogy a csatlakozási folyamat annak jelenlegi szerkezetében inkább felülr l irányítottnak t nik; Az RB felkéri az EU költségvetési hatóságát: támogassa az EU-tagországok regionális és helyi hatóságait szükséges pénzügyi er feszítéseikben. Javaslat Az RB javasolja, hogy az európai alkotmányszerz dés jöv jével foglalkozó gondolkodási id szak alatt az Európai Parlament és az Európai Bizottság elemezze a korábbi b vítések hatásait az uniós

18 intézmények f ként a Tanács és annak döntéshozatali képessége m ködésére. Ezen elemzés azt lenne hivatott értékelni, hogy a b vítés és az európai integráció a múltban egymást kizáró tényez k voltak-e. Le kell azonban szögezni, hogy a b vítés és az integráció a múltban egymást kölcsönösen kizáró tényez k voltak-e, vagy sem. Le kell azonban szögezni, hogy a b vítés a december i brüsszeli Európai Tanács által elismert és rögzített megfogalmazás értelmében sikeres volt a polgárjogok, a jogalkotás és a gazdaság szempontjából, valamint jelent sen meger sítette az EU pozícióját a világpolitikában. (7) 2006-OS B VÍTÉSI CSOMAG TAGJELÖLT ORSZÁGOK CdR 384/2006 rev. 1 - RELEX-IV-004 El adó: Antti Liikkanen (FI/PES) - Rovaniemi helyi önkormányzatának tagja El zmény Az EU tagállamai és a tagjelölt államok között olyan párbeszédet kell kialakítani, ahol lehet ség nyílik az aggályok és észrevételek szinte és nyílt megvitatására. (A Bizottság elismerte, hogy Törökország esetében kivételesen nagy szükség van egy, a kölcsönös megértést javító és mindkét fél társadalmi és politikai kérdésekr l alkotott képér l folytatott vitát ösztönz párbeszédre.) A csatlakozási tárgyalásokkal egy id ben az Unió intenzív politikai és kulturális párbeszédet folytat minden tagjelölt állammal. Célkit zések: Meg kell er síteni a kapcsolatokat és a kölcsönös tapasztalatcserét a tagállamok és a tagjelölt országok civil társadalmának minden szférájában. Biztosítani kell az Európai Unión belül az érintett tagjelölt országok alaposabb ismeretét és jobb megértését, azok történelmét és kultúráját is beleértve, és ezáltal növelni a jöv beni b vítéssel járó lehet ségekre és kihívásokra vonatkozó tudatosságot. Biztosítani kell az Európai Unió mélyebbb ismeretét és megértését a tagjelölt országokban, beleértve alapító értékeit, a m ködését és a politikáit. Véleménytervezet Az RB hangsúlyozza a regionális és helyi szempont jelent ségét a b vítési folyamatban, és elismeri a helyi és regionális politikáknak a bels stabilitás biztosításában betöltött fontos szerepét, melynek lényeges eleme az alulról építkez demokrácia; Az RB hangsúlyozza, hogy minden uniós tagságra törekv országot saját érdemei alapján kell megítélni, aszerint, hogy mennyire sikerült teljesítenie a szigorú tagsági kritériumokat. Az RB együttm ködési er feszítéseket és az el csatlakozási politikának az uniós tagállamok és a tagságukat kér országok helyi és regionális önkormányzataival együtt történ megvalósítása során gy jtött tapasztalatok és legjobb gyakorlatok cseréjét tartja szükségesnek. Horvátország: Az RB üdvözli a politikai és gazdasági kritériumok, az acquis, valamint a stabilitási és társulási megállapodás végrehajtása terén történt el relépést, és ugyancsak üdvözli a folyamatos haladást a koppenhágai politikai kritériumok teljesítése terén; Az RB üdvözli a regionális politika, illetve a strukturális eszközök összehangolása terén történt újabb fejleményeket, azonban felhívja a figyelmet arra, hogy az uniós finanszírozás felhasználásához nagyobb közigazgatási kapacitásra van szükség. Törökország: Az RB üdvözli a Törökország által bevezetett mélyreható reformokat, de továbbra is aggasztónak tartja, hogy a reformok üteme lelassult; Az RB hangsúlyozza a koppenhágai politikai kritériumok folyamatos teljesítésének fontosságát, különös tekintettel a szólásszabadság, a vallásszabadság, a n k jogai, a kisebbségi jogok és a szakszervezeti jogok er sítésére, valamint az emberi jogok intézményi kereteinek további fejlesztésére. Macedónia:

19 Az RB üdvözli a reformok terén tett folyamatos el rehaladást és azt, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság jó úton halad a koppenhágai politikai kritériumok teljesítése felé, de megjegyzi, hogy a reformok 2006-ban lelassultak; Az RB hangsúlyozza az ohridi megállapodás teljes végrehajtásának fontosságát; Az RB hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az igazgatás függetlenségét és szakszer ségét. Javaslat Horvátország: Az RB javasolja, hogy nagyobb léptékkel haladjanak el re az igazságügy reformját és a korrupció leküzdését szolgáló stratégia végrehajtásában. Az RB ajánlja, hogy lépjenek el re a közbeszerzési kérdések kezelése terén, biztosítva az eljárások átláthatóságát az igazgatás minden szintjén. Törökország: Az RB javasolja, hogy javítsák a hivatal vezetésének átláthatóságát és elszámoltathatóságát. Macedónia: Az RB javasolja, hogy tegyenek lépéseket a korrupció elleni harc er sítésére, minden szinten biztosítva ezzel az átláthatóságot és a demokratikus elszámoltathatóságot, valamint a rend rségi és igazságszolgáltatási reformok végrehajtását. (8) A 2006-OS B VÍTÉSI CSOMAG POTENCIÁLIS TAGJELÖLT ORSZÁGOK CdR 385/2006 rev. 1 - RELEX-IV-005 El adó: Wolfgang Gibovski (DE/EPP) - államtitkár, Alsó-Szászország szövetségi képvisel je El zmények Cél a nyugat-balkáni országok stabilitásának megszilárdítása és a jólét megteremtése. A nyugat-balkáni államok további fejl dése egy közös európai békeprojekt. Európa ezen részének a nyugat-balkáni államok saját felel sségi körén belül és az Európai Unió támogatásával tartósan a béke, szabadság, biztonság és jólét területévé kell válnia. Ezen államoknak arra kell törekedniük, hogy meger sítsék régióikat és helyi önkormányzataikat, ehhez teremtsék meg a szükséges jogi kereteket és bocsássák a régiók és az önkormányzatok rendelkezésére azokat az eszközöket, amelyek (kib vített) hatáskörük gyakorlásához szükségesek. Továbbá a nyugat-balkáni államok kormányának, illetve a regionális és helyi önkormányzatok szövetségeinek együttm ködésre kell törekedniük, hogy kidolgozzák a regionális és helyi önkormányzatok hatékony szerepvállalásához szükséges kapacitásfejleszt intézkedéseket és programokat. Véleménytervezet Az RB az eddigi döntési folyamatok alapján abból indul ki, hogy a nyugat-balkáni államok jöv je Európában van, és elismeri, hogy a potenciális tagjelölt országok haladtak az európai jöv képük megvalósításához vezet menetrend végrehajtásával; Az RB ugyanakkor abból indul ki, hogy a már elért haladás ellenére továbbra is mélyreható problémák mutatkoznak központi politikai és gazdasági területeken, valamint a civil társadalom vonatkozásában, amelyek megoldásához az érintettek részér l további jelent s er feszítésekre van szükség; Az RB határozottan síkraszáll azért, hogy folytatódjanak az egész régió stabilizálásához szükséges reformfolyamatok. Megfelel ösztönzésre és segítségnyújtásra kell törekedni, amely hozzájárul ahhoz, hogy a reformfolyamat minden szinten folytatódjon; Az RB kiemeli, hogy a potenciális tagjelölt országok EU-csatlakozási kilátásai nem függhetnek kizárólag az egyes országokban végbemen reformfolyamatok eredményeit l, hanem ezeket az EU új tagok felvételére és integrációjára irányuló képessége is meghatározza; Az RB a régiókban minden érintettet arra szólít fel, hogy tevékenyen és épít módon vegyen részt a közös jöv kép kialakítását jelenleg még akadályozó vitás kérdések megoldásában; az egész régióra gyakorolt hatása miatt különösen fontos közülük Koszovó kérdése; Az RB hangsúlyozza, hogy az RB a szóban forgó munkacsoport révén támogatni igyekszik a nyugatbalkáni államok politikai képvisel ivel folytatott állandó párbeszédet, egyben gondoskodni szeretne

20 arról, hogy a b vítési folyamattal kapcsolatos tudnivalók és tájékoztatók eljussanak Európa és a Nyugat-Balkán városaiba és régióiba. Az RB üdvözli az el relépéseket a korrupció elleni küzdelem és az emberi jogok védelme terén tettek a potenciális tagjelölt országok. (Albánia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Szerbia, Koszovó) Javaslat Szerbia esetében az Európai Bizottság a közigazgatás kiépítésére irányuló segítségnyújtás során kiemelten vegye figyelembe a helyi közigazgatási kapacitást, különösen annak érdekében, hogy el mozdítsa a törvények végrehajtását és javítsa a központi és helyi közigazgatás közötti kommunikációt és együttm ködést. (10) A regionális és helyi önkormányzatok hozzájárulása az Európai Unió fenntartható fejl dési stratégiájához CdR 85/ DEVE-IV-017 F el adó: Nichi Vendola (IT/PES) - Puglia tartomány elnöke El zmények Vélemény a következ tárgyban: Az Európai Bizottság közleménye a Tanács és az Európai Parlament részére: Az EU Fenntartható Fejl dési Stratégiájának évi felülvizsgálata: El zetes összegzés és irányadás a jöv re vonatkozóan CdR 66/2005 végleges COM(2005) 37 végleges Az Európai Bizottság közleménye az EU fenntartható fejl dési stratégiájának felülvizsgálatáról el zetes összegzést ad az el relépésr l, és iránymutatásokkal szolgál a jöv re vonatkozóan. Nem történt elég el relépés a fenntartható fejl dési stratégia 2001-es göteborgi elfogadása óta, ezért a fenntartható fejl désre irányuló megel z megközelítést, és a területen végzett konkrét lépéseket kell a középpontba helyezni. A fenntartható fejl dés gazdasági, ökológiai és társadalmi szempontokat egyaránt felölel, háromdimenziós megközelítése a növekedés, a több és jobb munkahely, a jobb életmin ség és a tisztább és egészségesebb környezet el feltétele. A fenntartható fejl dést az EU minden politikai területébe integrálni kell és kiemelten kell kezelni. Lényeges, hogy a kohéziós politika támogassa mind a gazdasági, mind pedig az ökológiai és társadalmi dimenziókat, és hogy megfelel figyelemben részesüljenek a politika hosszú távú hatásai. Véleménytervezet Az RB a június i Európai Tanács következtetéseivel összhangban aláhúzza, hogy a fenntartható fejl dési stratégia évi göteborgi elfogadása óta tett el relépés nem elégséges Az RB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy mostantól a fenntartható fejl dés proaktív megközelítésére van szükség; Az RB meger síti, hogy figyelmet kell fordítani a következ kre: a környezeti szempontok érvényesítésére a technológiákra vonatkozó közbeszerzés során, különösen a hulladékgazdálkodás, az energia, a közlekedés, a vízellátás és a szennyvízhálózat, továbbá az utak és egyéb infrastruktúrák terén; Az RB a politikák vezérelvei tekintetében egyetért az új stratégiában meghatározott vezérelvekkel, amelyek utólagos kiegészítést és kifejtést igényelnek; Az RB a lisszaboni és a göteborgi stratégia közötti lehetséges szinergiák tekintetében utal korábbi véleményére, amelyben aláhúzta, hogy a lisszaboni stratégia annak a válasznak az alapját képezi, amelyet az EU adott a globalizációnak az európai versenyre, gazdaságra és munkaer re gyakorolt hatására, ám e válasznak ki kellene terjednie az európai és nemzetközi szint fenntartható fejl désre gyakorolt hatásra is; Az RB a f kihívások tekintetében tudomásul veszi a stratégiában leírt hét f kihívást és az ezekhez kapcsolódó célkit zéseket, operatív célokat és intézkedéseket; mindazonáltal tudatában van annak a kockázatnak, hogy a felosztás végül a különböz cselekvési területek közötti szoros kapcsolat figyelmen kívül hagyásához vezethet;