A Magyar Élelmiszerkönyv változásai.

Bevezetés A társasági jog, munkajog, általános PTK, adójogszabályok, versenyjog stb. és tevékenységi területünk alapvetı jogi szabályozásainak ismerete nélkül egyetlen jó döntés sem hozható. Az alapvetınél lényegesen magasabb szintő jogszabályi ismeretre kell szert tennie a jó kkvvezetınek, ha nem akar a bírságok és bírósági, hatósági eljárások hálójában vergıdve mőködni. 2012-ben még jobban kell a szakmai közvéleménynek fontos gazdasági, jogi változásokra fókuszálni, a jogi dzsungelben ösvényeket, eligazodási lehetıségeket bemutatni, felhívni a figyelmet azokra a változásokra, amelyek ma erısen bonyolítják, nehezítik a vállalkozások életét. Az elmúlt évben kétszáznál több törvény született, amelyet nem mindig követett alacsonyabb szintő jogszabály, és gyakran elıfordult a törvények túl gyors módosítása. Sajnos a korábbi évek bevett gyakorlata szerint a módosítások többnyire salátatörvényekben jelentek meg, amelyek tovább nehezítették a jogi segítséget általában nélkülözı kisvállalkozások életét, akadályozták törvénykövetı magatartásuk folytonosságát. A továbbiakban a leggyakrabban problémát jelentı joganyagok magyarázatával kívánunk foglalkozni, amelyek természetesen nem fedik le a gazdasági jogszabályok teljes körét, nem mentik fel a jogalkalmazót az eredeti és hivatalos jogszabályok teljes körő ismeretének kötelezettsége alól. Némileg önkényesen kiragadva a legfontosabb témák az alábbiak: Magyar Élelmiszerkönyv változásai Népegészségügyi termékadó Környezetvédelmi termékdíj Katasztrófavédelmi hozzájárulás Élelmiszerlánc felügyeleti díj Só csökkentési program befolyása a törvényalkotásra Vállalkozások esetében a szakmai végzettségek elıírásai Országos Képzési Jegyzék (OKJ) tervezett változásai bérfejlesztésekkel kapcsolatos jogszabályok A Magyar Élelmiszerkönyv változásai. A Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) az élelmiszerekre vonatkozó kötelezı elıírásokat és ajánlásokat tartalmazza, éspedig I. kötelezı kötetében magyar elıírásként átvette az EU irányelveket és rendeleteket, 1

II. ajánlott kötetében a korábbi (az EU tagországokban nem ismert) élelmiszer termékszabványokat kiváltó irányelveket alkotott, III. kötetében a vizsgálati módszereket győjtötte össze. A Magyar Élelmiszerkönyv elıírásait és irányelveit az élelmiszer-vállalkozások, a tudomány, az élelmiszer-ellenırzés, a fogyasztóvédelmi szervezetek, a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal, a Nemzeti Erıforrás Minisztérium, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium képviselıibıl álló Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság dolgozza ki. A Magyar Élelmiszerkönyv irányelveinek hatályára vonatkozó rendelkezéseket az élelmiszerlánc hatósági felügyeletérıl szóló 2008. évi XLVI. törvény tartalmazza. 2004. óta a Magyar Élelmiszerkönyv elsısorban az Európai Uniós tagság viszonyaihoz igazodik, de az I. Kötet kötelezıen alkalmazandó elıírásai közé a magyar fogyasztók és a gazdaság számára különösen fontos termékek követelményei is bekerültek. A Vidékfejlesztési Minisztérium a II. kötet további fejlesztésével kialakítani szándékozik a szakmák által különleges minıségőnek számító prémium-termékek minıségi paramétereit. Ennek érdekében a méz, a lekvár és szörp termékkategória után a Vidékfejlesztési Minisztérium egy évvel ezelıtt felkérte a sütıipar szereplıit a kétszintő élelmiszer könyv szakmai kidolgozásában való részvételre. Lehetıség nyílott arra, hogy a pékek is hozzátegyék tudásukat és tapasztalatukat a piac érdekeit védı szabályozáshoz. A sütıipari prémiumtermékek körének, a termékek technikai, technológiai és kereskedelmi paramétereinek meghatározására a Sütıipari Egyesülés, a Magyar Pékszövetség és a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje, tagságuk bevonásával végezte el a szakmai elıkészítı munkát, ahol meghatározásra kerültek: olyan termékcsoportok ahol az eddigi standard minıség mellett prémiumkategória is kialakítható. a prémiumkategóriába sorolt termékekhez felhasználható anyagok illetve azon anyagok köre, amelyeket ezeknél a termékeknél nem szabad használni. a termékekkel kapcsolatos egyéb megkülönböztetı jegyek, ismérvek. az alábbi termékek kerültek kidolgozásra: Pékmesterek különleges kenyere Különleges burgonyás kenyér Különleges vizeszsemle Különleges kerek fonott, mákkal szórt kalács (barchesz) Különleges orosházi banán Vajjal készített különleges foszlós kalács (0,5 kg-os és 1 kg-os) különleges vajas pogácsa különleges rongyos kifli különleges lapos vajas pacsni A szakma képviselıi számos észrevétellel gazdagították, pontosították a javasolt termékek körét, technológiai paramétereit, mely változtatásokat, módosításokat a szakbizottság folyamatosan megtárgyalt és végsı változat kialakításánál figyelembe vett. A tevékenység nyilvánosságát a www.sutoipariegyesules.hu szakmai hírportál és a www.pekrend.hu weboldal továbbra is folyamatosan biztosította. 2

A Magyar Élelmiszerkönyv Sütı- és Cukrászipari Szakbizottság 2012. január 24. ülésén véglegesült irányelv-tervezet került felterjesztésre a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság elé. 2012. március 30-án, a Vidékfejlesztési Értesítı 7. számában megjelent a Magyar Élelmiszerkönyv 2-103 számú irányelv Megkülönböztetı minıségi jelöléssel ellátott sütıipari termékek 1. kiadása, mely a közzététel idıpontjától alkalmazható azokra a termékekre, amelyek egyedi elıírásait a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság engedélyezte. Az elıírások szabályozzák és meghatározzák: a termékcsoport és a termékek gyártásához felhasználható anyagokat a termékleírásokat és a különleges minıségő sütıipari termékek jó eljárási gyakorlatát. A különleges minıségre utaló megkülönböztetı jelölés az irányelvben szereplı termékcsoportokra épül. Kizárólag az egyedi termékleírással rendelkezı különleges termékek hozhatók forgalomba különleges minıségő sütıipari termékként. Az irányelvben szereplı különleges minıségő sütıipari termékek köre a Magyar Élelmiszerkönyv Sütı- és Cukrászipari Termékek Szakbizottsága jóváhagyásával bıvíthetı. Az irányelvben szereplı termékek és összetevıik az ezen irányelv által nem érintett jellemzıiben legalább az MÉ 1-3/81-1 (Egyes kenyerek és péksütemények) elıírásnak és az MÉ 2-81 (Sütıipari termékek) irányelvének felelnek meg. Pékmesterek különleges kenyere (0,5 kg-os, 0,75 kg-os és 1 kg-os) A Pékmesterek különleges kenyere molnárkenyér formájú, fényes, cserepesedı világosbarna, helyenként sötétbarnába hajló színő, sima vagy vágott felülető. Bélzete világos, lazított, rugalmas, sima tapintású és frissen nem morzsálódik. A különleges minıségő Pékmesterek különleges kenyere olyan péktermék, amelyet adalék és kovászpótló anyagok nélkül, közvetett (kovászos) tésztakészítési eljárással, kézi tésztafeldolgozással, kelesztéssel, sütéssel állítanak elı. A különleges minıséget az anyagösszetétel és a hagyományos gyártástechnológia együttes hatása biztosítja. A Pékmesterek különleges kenyere adalékanyagot nem tartalmazhat, a természetes fermentáció révén a termékre jellemzı kellemes ízt, nem morzsálódó bélzetet, a megfelelı biológiai védelmet a közvetett tésztakészítési eljárás (természetes fermentáció) biztosítja. 3

Különleges burgonyás kenyér (0,5 kg-os, 0,75 kg-os és 1 kg-os) A különleges burgonyás kenyér molnárkenyér formájú, felülete fényes, ritkán cserepesedı, világosbarna, sima vagy vágott, helyenként sötétbarnába hajló rögöcskékkel rendelkezik, kisütés után visszapuhulhat. Bélzete világos, lazított, rugalmas, sima tapintású frissen nem morzsálódik, megırzi frissességét és jellegzetes burgonya íző aromáját. A különleges burgonyás kenyér elnevezés csak abban az esetben alkalmazható, ha a termék adalék és kovászpótló anyagok nélkül, közvetett (kovászos) tésztakészítési eljárással, burgonya felhasználásával készült, és kézi tésztafeldolgozással állítottak elı. A különleges minıséget az anyagösszetétel és a gyártástechnológia együttes hatása biztosítja. A fızéssel, vagy sütéssel feltárt burgonya a kenyér bélzetet tömörebbé, rugalmasabbá teszi és az öregedés késleltetését természetes úton biztosítja, valamint kellemes ízt eredményez. Ezen tulajdonságok fokozására 1-3% étkezési sertészsír adagolása megengedett. A különleges burgonyás kenyér adalékanyagot nem tartalmazhat, természetes fermentáció révén kellemesen savanykás és természetes biológiai védelemmel bír. Különleges vizes zsemle A különleges vizes zsemle kerek, egyenletesen domború alakú. Alsó lapja kis kör alakú, az alsó lapja és az oldalak közötti átmenet egyenletesen domborodó. A termék vízszintes metszete megközelítıen kör. Héja aranysárga, vörösesbarnába hajló színő, fényes egyenletesen cserepes. Bélzete egyenletesen apró lyukacsú, laza, rugalmas, vékony pórusfalú, selymes fényő és tapintású. A bél a héjjal szerkezetileg összefügg. A különleges vizes zsemle búzafinomlisztbıl BL55, élesztı, étkezési só, víz, cukor, szükség szerint aszkorbinsav és vitális glutin felhasználásával készül. Közvetett tésztakészítési eljárással, osztással-gömbölyítéssel formázva, kelesztéssel és sütéssel elıállított termék. 4

Különleges kerek fonott, mákkal szórt kalács (barchesz) A különleges kerek fonott, mákkal szórt kalács (barchesz) fonással kialakított, a fonások nyomait jól mutató, arányosan domborodó termék. A tésztaágak egymással nem érintkezı felülete sima, mákkal sőrőn beszórt, a mákozatlan felület fényes, vörösbarna színő. Bélzetének színe enyhén sárgásfehér, egyenletesen aprólukacsú. A különleges kerek fonott, mákkal szórt kalács (barchesz) búzafinomlisztbıl BL55, élesztı, étkezési só, lisztre számítva 30% 2,8% zsírtartalmú tej (vagy annak helyettesítésére lisztre számított 3% sovány tejpor és 1% vaj keveréke), vaj, cukor, víz és szükség szerint aszkorbinsav felhasználásával készül. Közvetett tésztakészítési eljárással, (kézi) osztás mérés formázás után kézi fonással, két ágból kerek formájú kalácsot formáznak; kelesztéssel, felületkezeléssel és sütéssel elıállított termék. Különleges orosházi banán A különleges orosházi banán vörösbarnába hajló aranysárga színő, fényes, barázdált felülető 10-12 cm széles és 9-10 cm hosszú, 1,5-2 cm vastag, lapos félig lefejtett banánra emlékeztetı alakú 70-75 g tömegő termék. Felülete a termék egy részén egyenes kiflire emlékeztetı, a felületet alkotó sodratok sima felületőek. Színe a felületen vörösesbarna. Bélzete sárga, tömött, enyhén rugalmas, egyenletesen aprólukacsos, kissé tömött. Szemcsés rásült kristálycukor díszíti. A különleges orosházi banán búzafinomlisztbıl BL55, élesztı, étkezési só, lisztre számítva 30% 2,8% zsírtartalmú tej (vagy annak helyettesítésére lisztre számított 3% sovány tejpor és 1% vaj keveréke), cukor, vaj, napraforgó étolaj, lisztkg-onként 2 db teljes tojás (vagy ennek megfelelı tojáskészítmény), valamint víz és szükség szerint aszkorbinsav felhasználásával, közvetlen tésztakészítési eljárással, (kézi) osztás- mérés formázással, kelesztéssel és sütéssel elıállított termék. Egyedi, alakját kézi formázással ovális lappá nyújtás, olajjal kenés, (esetleg kakaós cukorral, vagy kakaós fahéjjal szórás), két végén hegyesedı rúddá sodrás, majd az egyik vég rövidebb, a másik vég hosszabb bevágásával, végül félig lefejtett banánra emlékeztetı formára alakítással kapja meg. Kelesztés, a második tojásozást követıen cukorral szórás, sütés, termékhőtés után forgalmazott termék. 5

Vajjal készített különleges foszlós kalács (0,5 kg-os és 1 kg-os) A vajjal készített különleges foszlós kalács laza bélszerkezető, lyukacsos, vékonyhéjú, formában sült, vörösbarnába hajló aranysárga színő, fényes termék. Bélzete egyenletesen aprólukacsos, laza szerkezető csavart fonással kialakított, de a fonások nyomait nem mutatja. A különleges minıségő, tojással dúsított vajjal készített különleges foszlós kalács búzafinomlisztbıl BL55, élesztı, étkezési só, lisztre számítva 30% 2,8% zsírtartalmú tej (vagy annak helyettesítésére lisztre számított 3% sovány tejpor és 1% vaj keveréke), cukor, vaj, napraforgó étolaj, liszt kg-onként 2 db teljes tojás (vagy ennek megfelelı tojáskészítmény), víz és szükség szerint aszkorbinsav felhasználásával készül. Dagasztással tésztát készítenek, osztás- mérés-formázás után kézi fonással, csavarással (2-4 ágból) alakított kalácsot formáznak, majd a terméket kelesztéssel, felületkezeléssel és sütéssel állítják elı. Különleges vajas pogácsa A különleges vajas pogácsa tömör, morzsalékos, porhanyós bélszerkezető, kerek, hengeres alakú 3-5 cm átmérıjő és magasságú, felül vörösesbarnába hajló párhuzamosan rovátkolt, aranysárga oldalú, sima világosbarna aljú termék. Bélzete sárgás színő, kissé tömött, rugalmatlan, omlós, rögökre törhetı. A különleges vajas pogácsa búzafinomlisztbıl BL55, élesztı, étkezési só, vaj, cukor, lisztre számítva 30% 2,8% zsírtartalmú tej (vagy annak helyettesítésére lisztre számított 3% sovány tejpor és 1% vaj keveréke), tojás (vagy tojáskészítmény), víz felhasználásával, jellegzetes omlós tésztakészítési technológiával, kiszúrásos alakítással, kelesztéssel, majd sütéssel elıállított termék. Kerek, henger alakú, sima-szélesebb alsólapú, felsı lapja fényes sima, bélzete kissé tömör, rugalmatlan, omlós szerkezető, édeskés íző. Különleges rongyos kifli A különleges rongyos kifli sodrással kialakított patkó alakú, 8-10 cm hosszú, középen 3-3,5cm átmérıjő, a sodratok nyomait jól mutató, arányosan keskenyedı kifli formájú, fényes felülető, világosbarna színő termék. Bélzetének színe sárgásfehér, laza enyhén réteges, foszlós, nagy lyukacsos szerkezető. Íze kellemesen aromás. 6

A különleges minıségő leveles tésztából készült különleges rongyos kifli búzafinomlisztbıl BL55, élesztı, vaj, lisztre számítva 30% 2,8% zsírtartalmú tej (vagy annak helyettesítésére lisztre számított 3% sovány tejpor és 1% vaj keveréke), étkezési só, cukor és víz felhasználásával készül. A tészta elkészítése egyedi kizárólag a rongyos kiflire jellemzı vajadagolással és hajtogatással készül. Egyedi alakját kézi formázással, a tészta háromszög alakú lappá vágásával, kézi felsodrással és patkó alakúra formázással, kelesztés és sütés után kapjuk meg. A különleges minıségét az anyagösszetétel, tésztakészítés és a gyártástechnológia együttes hatása biztosítja. Különleges lapos vajas pacsni A különleges lapos vajas pacsni hosszúkás, 13-15 cm hosszú, 3-4 cm széles, lapos, egyenetlen, széles babapiskótára, vagy hosszúkás lepényre emlékeztetı alakú, egyenetlenül domborodó, fényes, barázdált világosbarna felülető termék. Bélzetének színe sárgásfehér, laza nagylukacsú, édeskés íző. Az alsó és a felsı lapok közötti átmenet többnyire éles, határozott vonalú. A héj-bélzet arány miatt kellemes aromájú. A vajas tésztából készült különleges lapos vajas pacsni búzafinomlisztbıl BL55, élesztı, étkezési só, lisztre számítva 30% 2,8% zsírtartalmú tej (vagy annak helyettesítésére lisztre számított 3% sovány tejpor és 1% vaj keveréke), vaj, cukor, víz és szükség szerint aszkorbinsav felhasználásával. A tészta kézi alakításával, osztással, formázással alakított, kelesztéssel és sütéssel elıállított termék. Szerkezetét a 8.1.3. pontban részletezett módon vajjal de nem klasszikus dupla hajtogatással kell a tésztarétegeket elválasztani. Gyártásához kézi és gépi osztás alkalmazható a végsı formázás csak kézzel végezhetı. Népegészségügyi termékadó A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (Neta tv.) alapján a népegészségügyi termékadót a magyar lakosság rossz egészségügyi állapotára hivatkozva vezették be, ám valójában az egészségügyben jelentkezı bérfeszültségeket akarták vele megoldani. A 2011 szeptemberében kivetett népegészségügyi "káros mellékhatásai" azonnal látszottak: a fogyasztói árak emelkedésében, amely fokozottan sújtja az alacsonyabb jövedelmő társadalmi csoportokat a forgalom átlag 20%-os visszaesésében az áremelkedés hatására, ennek egyenes következményeként a fennmaradás érdekében végrehajtott létszámleépítésben 7

Magyarországra tervezett több milliárd forint értékő, munkahelyteremtı beruházások elmaradásában a fekete-gazdaság arányának növekedésében, 2011. október 13.-án az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége már felhívta a figyelmet arra, hogy a népegészségügyi termékadó, csak látszólag hoz plusz bevételt a magyar költségvetésnek, valójában egy drámai gazdasági helyzetben tovább mélyíti az ágazat válságát, munkahelyeket, és az ebbıl származó adóbevételeket veszélyeztet. A magyar fogyasztó döntıen mennyiség-orientált és rendkívül ár-érzékeny. Jövedelmének csaknem 30 százalékát költi élelmiszerre - a 10 százalék körüli európai átlaggal szemben, így nagyon súlyosan érinti az árak további, drasztikus növekedése az amúgy is nehéz gazdasági helyzetben. A kormány 2011-ben az utolsó két negyedévre összesen ötmilliárdot remélt a chipsadóból, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal összesítése szerint, szeptember végéig alig több, mint a tizede folyt be az elıirányzottnak. A sütıszakmát érintı pontatlansága pékáru fogalom értelmezéseekkor még benn maradt a törvénytervezetben, amennyiben a 3. továbbra is úgy rendelkezettk, hogy Adóköteles terméknek minısül az elırecsomagolt termékként forgalomba hozott c) pont hatálya alá nem tartozó 1905, 2005 20 20, 2008 VTSZ szám alá tartozó, gabona, burgonya vagy olajos magvak felhasználásával készült, sütött vagy pörkölt, ízesített és azonnali fogyasztásra alkalmas termék, ide nem értve a kenyeret és a pékárut, ha sótartalma meghaladja az 1 gramm só/100 gramm mennyiséget (a továbbiakban: sóssnack). A szakma számára, a kivételek tekintetében szőkítı módon pontosította a pékáru fogalmát Rogán Antal képviselı, az adótörvényekhez 2011. október 26-án benyújtott módosító javaslatával. Ezzel növekedett azoknak a sütıipar által gyártott termékek köre, amelyek után NETA kötelezettség keletkezik. A módosító javaslat adókötelessé teszi azokat a sós élelmiszereket is, amely extrudálással készül, tekintettel sótartalmára, 8

azonos hatású, mint a pörkölt vagy sütött termék. a módosító javaslat- az egyértelmő jogalkalmazkodás és jogértelmezés érdekében rögzíti, hogy pékáru alatt a NETA vonatkozásában csak a kifli és zsemle értendı. 2011. november 29.- én a Magyar Közlöny 2011/140 számában megjelent 2011. évi CLVI. törvény IV. fejezetének több törvény mellett a 12. pontban, módosította a 2011. szeptember 1 óta hatályos népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvényt. A termékadó-köteles termékek közé az ún. egészségtelen élelmiszerek tartoznak, abban az esetben, amennyiben a jogszabályi feltételeknek mint például elırecsomagolt termékként történı forgalomba hozatal, adott tarifális besorolás, meghatározott cukor-, koffein-, kakaó-, illetve sótartalom, bizonyos összetevık felhasználása, adott technológiai eljárás, esetenként azonnali fogyasztásra való alkalmasság eleget tesznek. Az adó alanyai elsıdlegesen az adóköteles termék azon hazai gyártói, illetve importırei lesznek, akik az adóköteles terméket elıször belföldön - 2011. szeptember 1-jén vagy ezt követıen - értékesítik. Az adókötelezettség elsısorban attól függ, hogy a termék az elırecsomagolt termék feltételeinek eleget tesz, meghatározott vámtarifaszámok alá besorolható, illetve az adott kritériumoknak megfelel, továbbá az elsı belföldi értékesítése megvalósul. Az elırecsomagolt termék jogszabályi definíciója felsorol néhány fontos feltételt, melyeknek együttesen kell teljesülniük: a terméket nem a fogyasztó vagy a végsı felhasználó jelenlétében csomagolják, a csomagolásban található termék mennyisége elıre meghatározott, a mennyiség a csomagolás felbontása vagy észrevehetı módosítása nélkül nem változtatható meg, és a terméket olyan névleges mennyiségő egységekben értékesítik, amelyek megegyeznek a csomagoló által elıre meghatározott értékekkel (ideértve bármely olyan hozzáadott mennyiséget, amelyre a jelölésen hivatkozás történik), tömeg- vagy térfogategységekben vannak meghatározva. Elırecsomagolt terméknek minısül az a termék is, amelyet darabonként csomagolnak, függetlenül attól, hogy azt a fogyasztó részére milyen módon (darabonként vagy tömeg alapján) értékesítik; A törvény által meghatározott vámtarifaszámok: a 2203 VTSZ szám alá tartozó sörök a 1806 10 VTSZ szám alá tartozó cukrozott kakaópor 9

a 2009, 2202 VTSZ szám alá tartozó termékek a 1704, 1905, 2105 VTSZ szám alá tartozó termékek a 1905, 2005 20 20, 2008 VTSZ szám alá tartozó termékek a 2103, 2104 VTSZ szám alá tartozó termékek a 2208 VTSZ szám alá tartozó olyan italok a 2007 VTSZ szám alá tartozó termékek ha megfelelnek a törvényben részletesen leírt kritériumoknak: meghatározott cukor-, koffein-, kakaó-, illetve sótartalom, bizonyos összetevık felhasználása, adott technológiai eljárás, esetenként azonnali fogyasztásra való alkalmasság A termékadó hatálya alá tartozó áruk meghatározásának legkényesebb, különleges szakértelmet kívánó pontja az adott termék vámtarifaszámának helyes meghatározása: ez dönti el ugyanis, hogy egyáltalán szóba jöhet-e egy adott árunál a termékadó felszámítása, vagy sem. A vámtarifa áruosztályozási szabályaival foglalkozó szakemberek körében is egyértelmően elfogadott álláspont, hogy a termékek vámtarifaszámának helyes megállapítása. Ez a körülmény számos olyan feladatot ró a törvény hatálya alá tartozó termékeket gyártó, illetve értékesítı vállalkozásokra, amelyekkel eddig nem kellett foglalkozniuk. A West End Kft. kiadásában és dr. Hornok Arnold szerkesztésében megjelent A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ ÉS A VÁMTARIFASZÁMOK KAPCSOLATA címő PDF formátumú e- könyv. alapvetı célkitőzése, hogy segítséget nyújtson a vállalkozásoknak a termékadóról szóló törvény rendelkezéseinek helyes alkalmazásához, az elıírások maradéktalan betartásához. A törvény hatálya alá esik a 1905, 2005 20 20, 2008 VTSZ szám alá tartozó, gabona, burgonya vagy olajos magvak felhasználásával készült, sütött, extrudált vagy pörkölt, ízesített és azonnali fogyasztásra alkalmas termék, ha sótartalma meghaladja az 1 gramm só/100 gramm mennyiséget (a továbbiakban: sós snack). a 1704, 1905, 2105 VTSZ szám alá tartozó termék, ha hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma meghaladja a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, A törvény egyes termékeket kivesz az adóköteles termékkörbıl, többek között a kenyeret és a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti, legfeljebb 2 gramm só/100 gramm sótartalmú sütıipari termékeket. Az adó mértéke sós snack esetében 250 forint/kilogramm. elırecsomagolt cukrozott készítmény esetében 130 forint/kilogramm. A törvény a termékadó bevallási és befizetési kötelezettségen kívül megállapít további kötelezettségeket is: számlán történı záradék feltüntetési kötelezettség. 10

Az adóalanynak a számlán csupán azt kell feltüntetnie,- papíralapú számla esetében ez egyszerően ráírással vagy rábélyegzéssel, elektronikus számla esetén külön soron való feltüntetéssel - hogy az adókötelezettség ıt terheli. A termékadó összegének szerepeltetése nem elıírás. A termékadó összege áfa-alapnövelı tényezı nyilvántartás-vezetési kötelezettség. A nyilvántartásnak az adó-megállapítási idıszak (adott hónap, negyedév vagy év) elsı és utolsó napján kell pontosnak, naprakésznek lennie. Általános esetben az adóalanyoknak a termékadó bevallást elektronikus úton kell benyújtaniuk a rájuk irányadó általános forgalmi adó bevallási idıszak szerint, az általános forgalmi adó bevallására elıírt határidıig. Az adóalanyok egy kis köre azonban kivétel ez alól, ık bevallásukat papír alapon is benyújthatják, illetve ezen kötelezettségüknek évente egyszer kell eleget tenniük. Az önadózás útján bevallott termékadót a NAV népegészségügyi termékadó bevételi számla elnevezéső, 10032000-01077003 számú számlára kell megfizetni, a bevallás benyújtására nyitva álló határidıig. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény és a módosításokat megelızı állapotokról folyamatos információk jelentek meg a www.sutoipariegyesules.hu jogszabályfigyelı menüpontjában. Környezetvédelmi termékdíj Az elmúlt években többször módosult a környezetvédelmi termékdíjról, valamint egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény, majd ennek módosítását tartalmazó 2009. évi CXI. törvény, de a jogalkotók az egyes változásokkal lényegében csak a fogalmakat és a kötelezettek körét tisztázták. o a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény. A törvény célja, hogy a környezetet vagy annak valamely elemét a termék elıállítása, forgalmazása, felhasználása során vagy azt követıen közvetlenül, illetve közvetve terhelı vagy veszélyeztetı termék által okozott környezeti veszélyeztetések vagy károk megelızéséhez és csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen, valamint járuljon hozzá a környezetszennyezés megelızéséhez vagy csökkentéséhez, a természeti erıforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez. o a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 11

o a 2009. évi CXI. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról. 2004. január l-jétıl a csomagolás termékkörön belül megkülönböztetésre kerültek a kereskedelmi csomagolás néven meghatározott termékek, vagyis az italtermékek elsıdleges csomagolása, valamint a mőanyag (bevásárló-reklám) táskák. Ezen speciális szabályok bevezetésére a nagy mennyiségben hulladékká váló termékek visszagyőjtésének, illetve hasznosításának ösztönzése érdekében került sor. A kereskedelmi csomagolás visszagyőjtése és hasznosításának ösztönzése érdekében a fizetésre kötelezetté a termék elsı belföldi forgalomba hozója (gyártó), valamint az elsı továbbforgalmazó vevı (kereskedı) vált annak érdekében, hogy a hulladék piacra helyezésében részt vevık között a hulladékgazdálkodási felelısség megosztásra kerüljön. A 2011.november.30-tól hatályos 2011. évi LXXXV. törvény a környezetvédelmi termékdíjról célja: hozzájárulni a környezetszennyezés megelızéséhez, illetve csökkentéséhez, ösztönözni a természeti erıforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységeket pénzügyi forrásokat teremteni a környezetet vagy annak valamely elemét a termék elıállítása, forgalmazása, felhasználása során, illetve azt követıen közvetlenül, illetve közvetve terhelı vagy veszélyeztetı termék által okozott környezeti veszélyeztetések, valamint károk megelızéséhez és csökkentéséhez, elısegíteni az európai uniós és a hazai hulladékgazdálkodási szabályozás által hazánk, illetve a piaci szereplık részére meghatározott környezetvédelmi elıírások teljesítését, A legújabb módosítással a törvényalkotók rendezni kívánták a koordináló szervezetek körül kialakult visszás helyzetet és növelni szeretnék a hasznosított termékdíj-köteles hulladék mennyiségét, arányát, ezért számos, igen jelentıs változtatásra került sor a termékdíjra vonatkozó rendelkezésekben, miután 2011. januártól módosult a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény. Megszőnt a termékdíj-fizetés alóli mentesség, és a sok hulladékkezelést szervezı koordináló szervezet helyett egyetlen állami ügynökség koordinálja a díjköteles termékek hulladékainak győjtését, hasznosítását. Ezt megelızıen azok a gyártók és forgalmazók, melyek Magyarországon elsıként helyeznek forgalomba akkumulátort, gumiabroncsot, elektromos és elektronikai berendezést, csomagolást, termékdíjat fizettek és a díjköteles termékek bizonyos hányadát miután hulladékká váltak - vissza kellett győjteniük és hasznosításukról gondoskodniuk kellett. A cégek így elkerülhették a termékdíj-fizetést, mert a jogszabály lehetıvé tette, hogy valamely hulladékkezelést koordináló szervezet átvállalja tılük a kötelezı feladatokat jóval alacsonyabb licence-díj fejében. A rendszer nem tette érdekeltté a hulladék kibocsátóját a hulladékcsökkentésben, és továbbra is a lerakóra, égetıre került a szemét nagy része. A koordináló szervezetek a forgalomba került termékdíj-köteles hulladékok alig 10 százalékát győjtötték vissza az elmúlt években. A 2011 évi LXXXV törvény alapján a koordináló szervezetek helyett létrejött egy állami szervezet, amely biztosítja a feltételeket a hulladékok begyőjtésére és hasznosítására. Az állami hulladékgazdálkodási stratégiát termékdíj bizottság határozza meg, a hasznosítást pedig az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. szervezi. Átláthatóbb 12

lett a koordináció, eltörölték a termékdíj-fizetés alóli mentességet, így minden szennyezı egyformán fizet. A termékdíj jellegében nem változik, bevallását, befizetését, kiszabását és visszaigénylését a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenırzi, tehát továbbra is adók módjára behajtható köztartozás. A befizetett termékdíj a fejlesztési forrás alapja, a mentesség eltörlése és a közteherviselés hozzásegíti a szektort ahhoz, hogy a hulladék lerakás, égetés helyett az újrahasznosítás kerüljön elıtérbe. A környezetvédelmi termékdíjról szóló új törvény alapján termékdíj-köteles terméknek minısül az akkumulátor, a csomagolás, az egyéb kıolajtermék, az elektromos és elektronikai berendezés, a gumiabroncs és a reklámhordozó papír. A céget a környezetvédelemért felelıs miniszter alapítja, és az ügynökség ír ki pályázatot a hulladék begyőjtésére, hasznosítására. A termékdíj bevallását, befizetését, kiszabását és visszaigénylését a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenırzi. A vámhatóság a beszedett termékdíjat havonta utalja át a kincstárnak, amely annak felét negyedévente tovább adja az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökségnek. Az indoklás szerint a termékdíjakat úgy kalkulálták, hogy valamennyi költséget, illetve az államot megilletı részt is fedezzék. Például a gumiabroncs termékdíja kilogrammonként 32, a mőanyag csomagolásé 28, míg az alumíniumcsomagolásé 16 forint. (Az újrafutózott gumiabroncsok után nem kell megfizetni a termékdíjat, ha a felhasznált gumiabroncs után újkorában megfizették azt.) A reklámhordozó papír után kilogrammonként 52 forintot, a szórakoztató elektronikai cikkek és a rádiótelefonok után pedig - szintén kilogrammonként - 100 forintot kell fizetni. A javaslat szerint a cél a 75 százalékos visszagyőjtés, sıt az energetikai célra nem alkalmas termékeknél a 100 százalék. A 2011 évi LXXXV törvény 29. Hatályba léptetı rendelkezések szerint 2011. szeptember 1-jén úgy lépett hatályba, hogy a törvény 1 18. -a, 19. (3) és (4) bekezdése, 23 37. -a, 43. -a, valamint 1., 2. és 3. melléklete 2012. január 1-jén a 42. -a 2013. január 1-jén lép hatályba. A 2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló törvény VIII. fejezete jelentısen módosította a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvényt. A módosítások bıvítik a termékdíj-köteles termékek körét, növelik a termékdíjtételeket, és pontosításra kerülnek a csomagolószerekre vonatkozó szabályok. A változások gazdálkodó szervezeteket is érintı, termékdíj kötelezettségekkel kapcsolatos részét 2012. január 1-jétıl kell alkalmazni. Az új környezetvédelmi termékdíj szabályozás áttekintéséhez és értelmezéséhez a termékdíj törvénnyel összefüggı végrehajtási rendeleteket is fontos A termékdíj nevébıl adódóan, a meghatározott termékek után díjfizetési kötelezettség keletkezik, tehát a tárgyi hatály a termék. A termékdíjat annak kell megfizetnie, aki a termékdíj-köteles terméket elıször Magyarországon forgalomba hozza, vagy saját célra 13

felhasználja (alanyi hatály), és a Magyarországon forgalomba kerülı, Magyarországon hulladékká váló termékek után kell a termékdíjat fizetni (területi hatály). Általános esetben a termék vámtarifaszáma a meghatározó, ezért a miniszteri rendelet a vámtarifaszámok segítségével határolja le a termékdíj-köteles termékeket. A csomagolás esetében a termékdíj-fizetési kötelezettség nem a csomagolószer forgalmazásához kapcsolódik, hanem a csomagolás forgalomba hozatalához, vagy saját célú felhasználásához, ezért a miniszteri rendelet - segédletként - az úgynevezett Kt (környezetvédelmi termékdíj) kódokat rendel a törvényhez. A csomagolás termékkörön belül elkülönítésre került a kereskedelmi csomagolás termékkör, amely nem a kereskedelemben forgalmazott csomagolásokat foglalja magában, hanem a termékdíj törvényben meghatározott italtermékek csomagolásának egyes összetevıit, és a mőanyag szatyrokat, táskákat. Az italtermékek csomagolásából csak azon elemek kerültek elkülönítésre, amelyek a termékkel közvetlenül érintkeznek (ezt nevezzük elsıdleges vagy fogyasztói csomagolásnak), a kupak, a címke kivételével. A kereskedelmi csomagolás esetében tehát megosztott felelısség van a gyártó és a kereskedı között. Speciális eset az átvállalás, amikor valamilyen oknál fogva nem a korábban meghatározott szereplı (alapeset szerinti kötelezett) lesz a fizetési kötelezettség alanya, hanem más szereplı. Az átvállalások közül a számlán történı átvállalás esetében a kötelezett, nem kötelezetti helyzetbe kerülhet esetleg tudtán kívül, ezért általában szerzıdés keretében történik a kötelezettség átadása. A számlán átvállalás csomagolás esetében is megtörténhet ( a másik az egyéb kıolajtermékek, kenıolajok). Alanyi jogon mentességrıl kizárólag a csomagolás esetében beszélhetünk. Az új környezetvédelmi termékdíj szabályozás áttekintéséhez és értelmezéséhez a nemzeti Adó és Vámhivatal 2012. március 23-án adta ki a 3011/2012 számú útmutatót a környezetvédelmi termékdíjat érintı átmeneti szabályokról, melyet megtalálható aa www.sutoipariegyesules.hu jogszabályfigyelı menüpontjában. Katasztrófavédelmi hozzájárulás A katasztrófavédelemrıl szóló 2011 évi CXXVIII. törvény és a 208/2011, valamint a 219/2011. Kormányrendeletek szabályozzák az üzemeltetık katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatait, illetve a katasztrófavédelmi hozzájárulással kapcsolatos fizetési kötelezettséget. A jogszabályok megtalálhatók a Magyar Közlöny 2011 év. 113. 117. és 123 számaiban A 2012 évi XXXI sz. törvény A szabálysértésekrıl, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerrıl szóló 2012. évi II. törvény és az azzal összefüggı egyes törvények módosításáról, valamint a katasztrófavédelemmel kapcsolatos egyes törvényi rendelkezések módosításáról, amely 18.-a módosítja a 2011 évi CXXVII sz. törvényt. 14

A katasztrófavédelmet érintı 208/2011, valamint a 219/2011 sz. Kormány rendeletek módosításáról szól a 74/2012 sz. Korm. rendelet. A jogszabályok megtalálhatók a Magyar Közlöny 2012 év. 44. számában A jogszabályok szerint a vállalkozás katasztrófavédelmi hozzájárulásának összege a veszélyes tevékenységgel összefüggésben keletkezett a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett éves nettó árbevételének 0,1%-a. A jogszabály különösen szigorúan kezeli a klórt vagy ammóniát felhasználó létesítményeket. Ezen anyagok, de különösen a klór fertıtlenítıszerként történı alkalmazása gyakorlatilag az összes élelmiszer-feldolgozással foglalkozó üzemben általánosan elterjedt és nélkülözhetetlen. Az ammónia szintén széleskörően használatos az élelmiszeripari hőtıberendezések mőködtetéséhez. Mivel az újabb fizetési kötelezettség további terhet jelenthet az élelmiszer-feldolgozóipar számára, ezért az Élelmiszer Feldolgozók Országos Szövetsége levélben kereste meg a Vidékfejlesztési minisztert. Az ÉFOSZ az Országos Katasztrófavédelmi Fıigazgatóságtól ígéretet kapott arra, hogy a veszélyes tevékenységgel összefüggésben keletkezı árbevétel számítási metodika kidolgozása során figyelembe veszik az élelmiszeripar speciális helyzetét. 2012. április 10-én a Parlament elfogadta, és 2012. április 13-án a Magyar Közlönyben kihirdetésre került a 2012. évi XXXI. törvény, amely többek között a katasztrófavédelemmel kapcsolatos egyes törvényi rendelkezések módosításáról szól. "...Ha az üzemeltetı termék elıállítással foglalkozik és a veszélyes anyag a termékkel annak elıállítása és tárolása során közvetlenül nem érintkezik, vagy a veszélyes anyag felhasználása nem közvetlenül a termék elıállításához szükséges, hozzájárulási-fizetési kötelezettség nem keletkezik..." A 2011. évi CXXVIII. törvény értelmezı rendelkezései szerint: Küszöbérték alatti üzem: egy adott üzemeltetı irányítása alatt álló azon terület, ahol e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti alsó küszöbérték negyedét meghaladó, de az alsó küszöbértéket el nem érımennyiségben veszélyes anyag van jelen. Üzemeltetı bármely természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet, aki, vagy amely veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemet, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményt vagy küszöbérték alatti üzemet mőködtet, vagy alapszabály, alapító okirat, illetve szerzıdés alapján döntı befolyást gyakorol a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem mőködésére. A 79. (1) szerint az üzemeltetık általában katasztrófavédelmi hozzájárulást kötelesek fizetni, kivéve (többek között), ha az üzemeltetınek és a gazdálkodó szervezetnek, a tárgyévet megelızı évben az éves nettó árbevétele az 50 millió forintot nem haladja meg, 15

A 79. (3) szerint a katasztrófavédelmi hozzájárulás összege a meghatározott üzemeltetık esetében a veszélyes tevékenységgel összefüggésben keletkezett a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett éves nettó árbevételének 0,1%-a. A 79. (7) szerint a katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésére kötelezettek kötelesek tevékenységükrıl külön jogszabályban foglaltak szerint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének bejelentést tenni. A 79. (8) szerint amennyiben a katasztrófavédelmi hozzájárulás mértékét az annak fizetésére kötelezett hitelt érdemlıen, a hatóság által ellenırizhetı módon bizonyítani nem tudja, úgy a katasztrófavédelmi hozzájárulás összege a teljes tevékenységbıl származó, a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett éves nettó árbevétel 0,1%-a. A 79. (9) szerint a meg nem fizetése esetén a katasztrófavédelmi hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minısül. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv jogosult a fizetési kötelezettség ellenırizhetısége érdekében az adóhatóságtól adatszolgáltatást kérni. A 79. (10) szerint a fizetendı katasztrófavédelmi hozzájárulás egynegyede felhasználható az üzemeltetı veszélyes tevékenysége által jelentett kockázat szintjének csökkentését szolgáló mőszaki intézkedésekre. A 219/2011. (X.20) Korm. rendelet pontosította a küszöbértékek fogalmát: Alsó küszöbértékő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: ahol a jelen lévı veszélyes anyagok mennyisége (beleértve a technológia irányíthatatlanná válása miatt várhatóan keletkezı veszélyes anyagokat is) az 1. melléklet alapján meghatározható alsó küszöbértéket eléri vagy meghaladja, de nem éri el a felsı küszöbértéket. Felsı küszöbértékő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: ahol a jelen lévı veszélyes anyagok mennyisége (beleértve a technológia irányíthatatlanná válása miatt várhatóan keletkezı veszélyes anyagokat is) az 1. melléklet alapján meghatározható felsı küszöbértéket eléri vagy meghaladja. Kiemelten kezelendı létesítmények: (többek között) azon üzemek, amelyek területén klór vagy ammónia legalább 1000 kg mennyiségben van jelen, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe. A 208/2011 Korm. Rendelet 1 (1) szerint a hozzájárulás fizetésére kötelezett tárgyév március 31.-ig köteles volt a hivatalos katasztrófavédelmi szerv részére bejelentést tenni, a hatóság által közzétett formanyomtatványon. A katasztrófavédelmi hozzájárulás márciusi bejelentkezési határidejének elmulasztása vagy a júniusi fizetési kötelezettséggel kapcsolatos nyilatkozat pontatlansága a hatóság megtévesztésének számít, ezért eljárási bírsággal sújtható. A bírság legmagasabb összege egymillió forint lehet 16

Élelmiszerlánc felügyeleti díj A Magyarország 2012.évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011.évi CLXVI. törvény 2011.december 9-én került kihirdetésre a Magyar Közlöny 148. számában. E törvény 69. -a módosította az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérıl szóló 2008.évi XLVI. törvényt és bevezette a szakterületen a felügyeleti díj intézményét. A befolyt felügyeleti díjat az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiában, a többéves tervben és az éves ellenırzési tervben meghatározott feladatok végrehajtására kell fordítani. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérıl szóló 2008. évi XLVI. törvény 2011. év végi módosítása alapján az élelmiszerlánc meghatározott szereplıi élelmiszerlánc-felügyeleti díj fizetésére kötelezettek. A törvénymódosításban felsorolt természetes személyek vagy gazdálkodó szervezetek kötelesek felügyeleti díjat fizetni, többek között a nyilvántartott vagy engedélyezett élelmiszer-vállalkozások is. Az élelmiszer-vállalkozások fogalmába beletartoznak a kereskedelmi tevékenységet végzı vállalkozások is, a díjfizetési kötelezettség alól csak a mezıgazdasági kistermelık mentesülnek. A felügyeleti díj mértéke a felügyeleti díj fizetésére kötelezett tevékenységbıl származó, jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó nélkül számított elızı évi értékesítési nettó árbevételének, vagy személyi jövedelemadó bevallásra köteles természetes személy esetében elızı évi jövedelmének 0,1%-a. A fizetésre kötelezettnek évente egyszer kell bevallania, a díjfizetés alapjául szolgáló nettó árbevételét, illetve jövedelmét. A bevallási kötelezettséget május 31-ig kell teljesíteni. A díj megfizetése a bevallási kötelezettséget nem pótolja. Nem kell bevallani, illetve megfizetni a felügyeleti díjat, ha annak mértéke nem éri el az ezer forintot. A felügyeleti díj bevallás határideje május 31, a bevallást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) részére kell teljesíteni. A díjat két egyenlı részletben kell befizetni július 31-ig és a következı év január 31-ig. Az eltérı üzleti évet alkalmazó vállalkozásoknak a bevallási határidıig lezárt üzleti év alapján kell bevallaniuk. A díj mértéke jellemzıen az érintett tevékenységbıl származó elızı évi nettó árbevétel illetve magánszemély esetén a jövedelem 0,1%-a. A díjalapból levonható a jövedéki adó, illetve a népegészségügyi termékadó összege kizárólag annál a vállalkozásnál, amely azokat befizette. Fontos megjegyezni, hogy a díj alapja nem a teljes tevékenységbıl származó, hanem kizárólag a fenti tevékenységekbıl származó árbevétel, illetve jövedelem, vagyis amelyekre az élelmiszerlánc-felügyelet kiterjed. A határidıig meg nem fizetett felügyeleti díj után késedelmi pótlékot kell fizetni, amelynek megállapításánál az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény elıírásai irányadók. A 17

meg nem fizetett felügyeleti díj és a késedelmi pótlék, adók módjára behajtandó köztartozásnak minısül. Szakértıi vélemények szerint a díjfizetési kötelezettség - forgalomarányos jellege miatt - nem tekinthetı a minıségvizsgálati szolgáltatások árának, annak ellenére sem, hogy azt a költségek között kell elszámolni, s a NAV közadók módjára fogja behajtani. Ez a többletteher - az egyéb forgalmi adókhoz hasonlóan - egyértelmően a fogyasztást fogja terhelni, s az EU statisztika is a forgalmi adók között fogja elszámolni, az önkormányzati iparőzési adóhoz hasonlóan. A felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének részletes szabályait tartalmazó végrehajtási rendelet még nem jelent meg. Az új hatóság, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Tájékoztatás az élelmiszerlánc-felügyeleti díjról címen közleményt adott ki, amely a www.sutoipariegyesules.hu szakmai hírportálon megtalálható. Az élelmiszerlánc-szereplık körében bevezetett felügyeleti díj bevallására és megfizetésére vonatkozó részletes miniszteri rendeleti szintő végrehajtási jogszabályi rendelkezéseket a jelenleg szakmai és közigazgatási egyeztetésen lévı elıterjesztés az élelmiszerlánc felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének szabályairól szóló VM rendelettervezet tartalmazza. A rendelet lényeges elemei: A felügyeleti díjat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal fizetési számlájára átutalással kell megfizetni ezer forintra kerekítve. A NÉBIH a bevallás elkészítéséhez útmutatót és bevallási nyilatkozattal készít, amelyet honlapján közzétesz. Só csökkentési program befolyása a törvényalkotásra A só fogyasztás mértéke és a vérnyomás között bizonyítottan pozitív összefüggés van mindkét nemnél, minden életkorban. Ez a kapcsolat mind a normál, mind a magas vérnyomással rendelkezıknél kimutatható. Világszerte az agyvérzések 62%-nak, a szívkoszorúérbetegségek 49%-nak hátterében magas vérnyomás áll. Mindemellett a magas só bevitel a vérnyomásemelı hatástól függetlenül is növeli az agyvérzés, a vesebetegség, és a bal kamrai izomtömeg vastagodás (hypertrophia) kockázatát. A magyar lakosság só-fogyasztása minden életkorban jelentısen meghaladja az ajánlott értékeket (felnıttek: 5 gramm/nap; gyermekek: 3 gramm/nap). Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet adatai alapján a férfiak átlagos napi só bevitele 18g, a nıké 14g. 2008-ban 27 uniós tagállam közül 20 - köztük Magyarország megszavazott egy keretprogramot melynek fı célja, hogy négy év alatt az egyes tagállamok a leginkább érintett szegmensek vonatkozásában összesen minimum 16%-os só csökkentést érjenek el. 18

2010 januárjában az Európai Unió felvette munkaprogramjába a Só és Egészség témakört. A Európai Bizottság kezdeményezésére a tagállamok jelentıs része - köztük hazánk is - csatlakozott a közösségi só csökkentı keretprogramhoz. A keretprogram lényege az Európai Unió tagállamain átívelı harmonizált só-reformuláció megvalósítása az élelmiszerek minél nagyobb termékskáláját illetıen. Az Unió keretprogramját Dr. Martos Éva az OÉTI Fıigazgatója 2008. október 15-én az ÉFOSZ konferenciáján ismertette elıször. A Stop Só Nemzeti Só csökkentı Program elemei 1. Nemzeti szintő helyzetértékelés - adatgyőjtés a hazai kereskedelmi forgalomban kapható, valamint a közétkeztetésben - különös tekintettel a gyermekétkeztetésben - felszolgált ételek sótartalmára vonatkozóan és a lakosság só bevitelét illetıen. 2. A lakosság fogyasztásában meghatározó élelmiszercsoportok kiválasztása, megegyezés a só-csökkentés mértékérıl. 3. Többszintő lakossági felvilágosító kampány a só bevitel és a magas vérnyomás összefüggésére, az ajánlott só bevitel mennyiségére és a tudatos vásárlásra (élelmiszercímkék) koncentrálva. 4. Az érintettek részére információ átadás és szoros együttmőködés az általuk gyártott élelmiszerek sótartalmának csökkentése érdekében. 5. A javasolt akciók végrehajtásának és hatásosságának folyamatos monitorozása és értékelése. 2010. február 2-án a minisztérium az érintett szakmai szervezeteknek partnerséget ajánlva, aktív cselekvést kért a kormányzati szervek, kutatóintézetek, tudományos mőhelyek, piaci szereplık és fogyasztói érdekképviseletek összefogása mellett. A pékszakma véleménye szerint a só csökkentı program csak a kenyerek vonatkozásában képzelhetı el, mert a péksütemények fogyasztása a kenyérhez viszonyítva minimális,- jelenleg a napi kenyérfogyasztás 200 gramm plusz egy darab péksütemény- és csak olyan ütemő lépcsızetes só csökkentésre lehet technikailag és üzleti szempontból is felkészülni, mely idıt hagy a fogyasztók fejében végbemenı tudatformálódásnak. 2012. január 17.-én az Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet és a Magyar Hypertonia Társaság a kenyerek és pékáruk sótartalmának önkéntes csökkenése érdekében a pékszakma képviselıivel- elsısorban a Sütı és cukrászipari Termékek Szakbizottság tagjaival- egyeztetı megbeszélést tartott az EU-szintő só csökkentı programról, a szakma álláspontjának megismerése érdekében. A megbeszélés elırelépést tett lehetıvé a kenyerek só csökkentése ügyében 2014. december 31-ig 10,7%-os csökkentés végrehajtható a 2,8%. átlagos kiindulási alaphoz képest. Szükséges az MÉ 1-3/81-1 elıírásban a konyhasótartalom elıírásának (III. mell. 2.) módosítása, és az MÉ 2-81/01 irányelvben a konyhasótartalom elıírásának (4.2) módosítása, így a Magyar Élelmiszerkönyvben 2015. január 1-tıl a maximális sótartalom 2,5% lesz. 19

2018. december 31-ig további 5,3%-os csökkentés lehetséges, így 2019. január 1-tıl az Élelmiszerkönyvben elıírt maximális mérték ennek megfelelıen 2,35% lesz a kenyerek átlagában. Ez összességében 2018. év végéig 16%-os csökkentést jelent. A 2012/7 sz. Vidékfejlesztési Értesítı 865 oldalán megtalálhatók a MÉ 1-3/81-1 számú és a MÉ 2-81 számú elıírások, ahol a konyhasótartalom értékei is módosításra kerültek. A MÉ 1-3/81-1 számú elıírás, egyes kenyerek és péksütemények, III. mellékletének (Minıségi követelmények) 2. pontjában (Fizikai és kémiai jellemzık) a konyhasótartalom értékei módosításra fognak kerülni, az alábbiak szerint. - konyhasótartalom 2015. január 1-tıl legalább 1,3% (m/m) legfeljebb 2,5% (m/m) - konyhasótartalom 2018. január 1-tıl legalább 1,3% (m/m) legfeljebb 2,35 % (m/m) A MÉ 2-81 számú irányelv, sütıipari termékek, kenyerek fejezetének (Azonosító szám MÉ 2-81/01) 4. pontjában (Minıségi követelmények) annak 4.2. alpontjában (Fizikai és kémiai jellemzık) a konyhasótartalom értékei módosításra kerülnek, az alábbiak szerint. - konyhasótartalom 2015. január 1-tıl legalább 1,3% (m/m) legfeljebb 2,5% (m/m) - konyhasótartalom 2018. január 1-tıl legalább 1,3% (m/m) legfeljebb 2,35 % (m/m). A Vidékfejlesztési Minisztérium szakfıosztálya évente december hónapban felmérést és elemzést készít a termékek sótartalma tekintetében, a hatósági vizsgálatok eredményei és a szakmai szervezetek adatai alapján. Az idevonatkozó irányelvek 2012 évben átdolgozásra és kiadásra kerültek, és ezek a határidık megfelelı idıt biztosítanak a fogyasztók részére a változó ízhez való hozzászokás, illetve az ipar részére a szükséges technológiai-, fejlesztési/innovációs tevékenységek elvégzéséhez. A különleges jelzıvel ellátott, magasabb minıségi színvonalú sütıipari termékeknél eleve az alacsony sótartalom került meghatározásra. 20

Vállalkozások esetében a szakmai végzettségek elıírásai A rendelet hatálya nem terjed ki: Az élelmiszer-vállalkozás mőködéséhez szükséges szakképesítés meghatározásáról szóló 47/2011. (V. 31.) VM rendelet a Magyar Közlöny 2011 évi 57 számában (2011. május 31) jelent meg. Új üzemek esetében 2011.augusztus 1-tıl, már mőködı élelmiszer-vállalkozásoknak 2012. július 1-jéig kell megfelelniük e rendelet elıírásainak. kistermelık esetében az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendeletben szabályozott tevékenységre az élelmiszer, és a vendéglátó-ipari termék 68/2007. (VII. 26.) FVM EüM SZMM együttes rendelet 4. - szabályozott szállítási, raktározási tevékenységre A rendelet szakmai felelıs személynek tekinti azt az élelmiszer-vállalkozás szakmai tevékenységéért egy személyben felelıs élelmiszer-biztonsági szaktudással is rendelkezı természetes személyt, aki az élelmiszer-elıállítási tevékenységet folytató élelmiszer-vállalkozás tulajdonosa, vagy az élelmiszer-vállalkozással munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, és az élelmiszer-elıállítás szakmai irányítója; Az élelmiszer-elıállítást folytató élelmiszer-vállalkozás szakmai felelıs személye az lehet, aki a 2004. évi XXXIV. törvényben meghatározott mikro vállalkozás mérető élelmiszervállalkozás esetében legalább az 1. mellékletben meghatározott élelmiszeripari szakképesítéssel, vagy igazoltan az adott tevékenység szerinti besorolási körben megszerzett legalább 5 éves, adott szakiránynak megfelelı szakmai tapasztalattal; a kisvállalkozás mérető élelmiszer-vállalkozás esetében legalább az 1. mellékletben meghatározott élelmiszeripari szakképesítéssel, és igazoltan az adott tevékenység szerinti besorolási körben megszerzett legalább 3 éves, adott szakiránynak megfelelı szakmai tapasztalattal; a középvállalkozás mérető élelmiszer-vállalkozás esetében legalább a 2. mellékletben meghatározott szakirányú felsıfokú alapképzésben megszerzett oklevéllel, és igazoltan az adott tevékenységi körben megszerzett legalább 1 éves, adott szakiránynak megfelelı szakmai tapasztalattal; a középvállalkozásoknál nagyobb mérető élelmiszer-vállalkozás esetében legalább a 3. mellékletben meghatározott szakirányú felsıfokú mesterképzésben megszerzett oklevéllel, és igazoltan az adott tevékenységi körben megszerzett legalább 1 éves, adott szakiránynak megfelelı szakmai tapasztalattal rendelkezik. 21