IV. rész Az élettársi kapcslat Napjaink egyik leggyakrabban vitattt jgintézménye úgy tűnik kimzdult az évtizedeken át tartó jgi szabályzatlanságból, sőt az újnnan megjelenő jgszabályk és az azk által generált módsításk hatására egyre nehezebb eligazdni a rájuk vnatkzó rendelkezések között. Az átláthatatlanságt az újnnan egymást követően megjelent bejegyzett élettársi kapcslatról szóló két törvény 1, és e törvények által módsíttt nagyszámú egyéb vnatkzó jgszabály, valamint a kdifikációs flyamat srán napvilágt láttt száms elképzelés, a végső eredményként kihirdetésre került új Ptk., majd az ismét flytatódó kdifikáció, tvábbá az érintett jgszabályk hatályba lépése körüli biznytalanságk, vagyis a szabályzás skszínűsége generálta. Leszögezhető tehát, hgy krábban a jgalktás msthagyermeke -ként kezelt élettársi kapcslatt illetően jgi szabályzás hiányára immár nem panaszkdhatunk. Valóban nem egyszerű a kérdés, a tisztánlátáshz legalább hét alapjgszabály 2, és száms egyéb, részterületet érintő apróbb jgszabály áttanulmányzására van szükség, melyek amellett, hgy lykr önmagukban is nehezen áttekinthetők, időnként egymással sincsenek teljesen összhangban. I. Hatálys szabályzás I. fejezet Az élettársi kapcslat hagymánys értelemben 3 (de fact élettársi kapcslat) 1. Az élettársi kapcslat fgalma, létrejövetele és megszűnése Az élettársi kapcslat fgalmát jelenleg a Plgári Törvénykönyv 685/A. -a határzza meg, amely idevnatkzóan a közelmúltban, 2009.07.01-jei hatállyal módsult. Az új fgalm-meghatárzás szerint: 1 2007. évi CLXXXIV. törvény a bejegyzett élettársi kapcslatról; a 2009. évi XXIX. törvény A bejegyzett élettársi kapcslatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszny igazlásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módsításáról (tvábbiakban: Bét.); 2 1959. évi IV. törvény A Plgári Törvénykönyvről (tvábbiakban: Ptk.); 2009. évi CXX. törvény A Plgári Törvénykönyvről (tvábbiakban: új Ptk.); (Ehhez kapcslódóan szeretném leszögezni, hgy a 2010. évi LXXIII. törvény a Plgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény hatályba nem lépéséről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódsításkról, úgy rendelkezett, hgy az új Ptk. nem fg hatályba lépni. Tekintettel aznban arra, hgy az élettársakra vnatkzó rész legalábbis főbb vnalaiban hsszas egyeztetések eredményeként alakult ki, és eredetileg az új Ptk. Harmadik könyveként szabályzni tervezett Családjg Könyv (tvábbiakban: CSK.)-ben nyert vlna elhelyezést, az arra vnatkzó rendelkezések tehát nagyrészt időtállónak tűnnek, ezért azk vázlatszerű ismertetésétől nem tekintettem el. 2007. évi CLXXXIV. törvény A bejegyzett élettársi kapcslatról; 2009. évi XXIX. törvény A bejegyzett élettársi kapcslatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszny igazlásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módsításáról (tvábbiakban: Bét.); 2008. évi XLV. törvény Az egyes közjegyzői nemperes eljáráskról (tvábbiakban: Kjnp.); 1982. évi 17. tvr. Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről (tvábbiakban: Atvr.); 2010. évi I. törvény Az anyakönyvi eljárásról. 3 A jgirdalm, elhatárlva az élettársi kapcslat alap váltzatát az újnnan létrehztt kategóriáktól, vagyis a nyilvántartásba vett és bejegyzett élettársaktól, egyre gyakrabban de fact élettársaknak nevezi őket. 1
Élettársi kapcslat áll fenn két lyan házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcslat létesítése nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcslata, és akik nem állnak egymással egyenesági rknságban vagy testvéri, féltestvéri kapcslatban. 4 A fgalmból az alábbi következtetéseket vnhatjuk le: Élettársi kapcslatt két, akár külön, akár azns nemű személy 5 létesíthet. Közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (életközösség) való együttélés a feltétele. A kizáró kk köre az új fgalm szerint bővült: A felek ne álljanak egymással egyidejűleg sem házasságban, sem bejegyzett élettársi kapcslatban. (Frmális kapcslat sem állhat fenn köztük.) A felek ne éljenek mással egyidejűleg életközösségben, vagyis ne éljenek házasságban, bejegyzett élettársi kapcslatban, vagy élettársi kapcslatban. (Frmálisan fennállhat a kötelék, de életközösségről nem lehet szó.) Újként jelennek meg a relatív akadályk is, vagyis a felek nem lehetnek egymásnak egyenesági rknai, illetve testvérei (féltestvérei) sem. Az élettársi kapcslatt jelenleg nem kötelező sem regisztráltatni (ld. az Élettársi Nyilatkzatk Nyilvántartásába a közjegyzőnél bejegyeztetni), 6 sem pedig kizárólag azns neműek esetén, az anyakönyvvezetőnél a bejegyzett élettársi kapcslatk anyakönyvébe bejegyeztetni (ld. bejegyzett élettársi kapcslat) 7. Az élettársi kapcslat az életközösség létesítésével jön létre, és megszűnik, ha az élettársak egymással házasságt kötnek, bejegyzett élettársi kapcslatt létesítenek, vagy az életközösségüket megszakítják, illetve valamelyik fél elhalálzik. Mindez a fgalmból vezethető le anélkül, hgy jgszabály kimndaná. 2. Az élettársi kapcslat jghatásai a) Plgári jgi vnatkzásk Az élettársi kapcslatt a Ptk. a plgári jgi társaság nevesített eseteként szabályzza: A házastársakra vnatkzó közös vagyn vélelme rájuk vnatkztatva nem érvényesül. Az élettársak együttélése alatt az általuk szerzett közös vagynnak lyan arányban lesznek tulajdnsai, amilyen arányban annak megszerzésében közreműködtek. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azns mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban és a gyermek nevelésében végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít. 8 A bírói gyakrlat szerint, ha az élettársak házasságt kötnek, akkr az élettársi viszny alatt szerzett és a házasságba bevitt vagyn a házastársi közös vagyn része lesz, melyre már a házastársi vagynközösség szabályai vnatkznak. Az élettársnak törvényes öröklési jga nincs; élettárs csak végintézkedés útján örökölhet. 4 A krábbi fgalmat módsíttta a Bét. 6. -a. (Hatálys 2009. július 1-jétől.) 5 Az Alktmánybíróság 14/1995. (III. 13.) AB határzatában fglaltaknak megfelelően, a férfi és nő kitétel két személyre váltztt. A felek nemének tehát többé nincs jelentősége. A vnatkzó módsítást bevezette az 1996. évi XLII. törvény. 6 Ld. B. pnt. 7 Ld. C. pnt. 8 Ld. Ptk. 578/G. 2
b) Családi jgi vnatkzásk Együtt élő élettársak közös gyermeke felett az élettársak mindegyike teljes jggal gyakrlhatja a szülői felügyeleti jgkat. Az apa szülői jgait ez esetben általában teljes hatályú apai elismerő nyilatkzat vagy emberi reprdukcióra irányuló eljárásban való részvétel alapzza meg. Ha egy gyermekét egyedül nevelő szülő létesít élettársi visznyt, az élettárs a szülő előző kapcslatából származó gyermeke felett nem rendelkezik szülői jgkkal; e jgk a vérszerinti szülőt illetik meg. Az élettárs pedig a hagymánys értelemben vett nevelő szülőnek minősül. Tartási igénnyel nem léphet fel az élettárs élettársával szemben. A lakáshasználat rendezésére vnatkzóan sem találunk knkrét jgszabályi rendelkezést a hatálys jgban. c) Egyéb jgi vnatkzásk: Más jgágakban az élettársnak, mint hzzátartzónak a házastárshz hasnló jgai lehetnek, így pl. Munkajg 9 és társadalmbiztsítási jg 10 terén a házastárs jgaival szinte azns jgkat élvez. Az élettárs büntetőjgi vnatkzásban megtagadhatja a tanúvallmást és a nyilatkzattételt. 11 Az élettársi viszny is lehet alapja az összeférhetetlenségnek, pl. bíró nem járhat el hzzátartzójának ügyében, így élettársának ügyében sem. 12 A fedezetelvnással járó szerződéseknél a hzzátartzóra vnatkzó hátránys vélelem vnatkzik az élettársra is. 13 II. Élettársi kapcslat szabályzása az új Ptk. Családjg Könyvében 14 1. Az élettársi kapcslat fgalma, létrejövetele és megszűnése Az új Ptk-ban a fgalm a Családjg Könyvben nyer elhelyezést, ezáltal a jgintézmény első ízben nyer családjgi értékelést. A hatálys fgalmhz képest némi eltérés mutatkzik, az alábbiak szerint: Élettársi kapcslat áll fenn két lyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége vagy élettársi kapcslata, és akik nem állnak egymással vér szerinti leszármazásn vagy örökbefgadásn alapuló egyenesági rknságban vagy testvéri, féltestvéri kapcslatban. 15 9 A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 139. (2) bekezdése szerint az élettárs közeli hzzátartzó. Ld. még pl. 84. ; 90. ; 139. ; stb. 10 A társadalmbiztsítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 4. (1) bekezdése; 45. ; 54. ; 96. (2) bekezdése stb. rendelkezik az élettársakról. 11 Ld. A Büntető Eljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (tvábbiakban: Be.) 82. (1) bekezdése. 12 Ld. Be. 21. ; és a Plgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (tvábbiakban: Pp.) 13. (1) bekezdés c) pntja. 13 Ptk. 203..(2) bekezdés. 14 Ld. 47. lábjegyzet, új Ptk-hz fűzött indklás. 15 CSK. 3:90. (1) bekezdés. 3
A kizáró kknál a bejegyzett élettárs azért nem kerül külön kiemelésre, mert az új szabályzás szerint, ahl a törvény házastársat említ, azn a bejegyzett élettársat is érteni kell. 16 A különbség tehát etekintetben csupán látszólags. Váltzás a fgalmban, hgy a gazdasági közösséget nem tekinti többé a CSK. az élettársi kapcslat feltételének. A relatív akadályk köre pntsításra kerül, hiszen az egyenesági rknságt kibővíti az örökbefgadás útján keletkezett egyenesági rknsággal is. A CSK-ban kerül sr annak elsőkénti törvényi kimndására is, hgy az élettársi kapcslat az életközösség létesítésével jön létre, és megszűnik, ha az élettársak egymással házasságt kötnek vagy az életközösségük véget ér. 2. A jgintézményre vnatkzó szabályzás taglódása a CSK-ban, az élettársi kapcslat jghatásai A Családjg könyv Az élettársi kapcslat elnevezésű Negyedik része az alábbi címekből és szakaszkból áll, mely részletezésből is jól látható, hgy az élettársak számára visznylag széles körben biztsíttt jgk kerültek megfgalmazásra. 1. cím: Általáns rendelkezések Az élettársi kapcslat létrejötte és megszűnése Az élettársi kapcslat családjgi hatásai 2. cím: Az élettársi tartás Az élettársi tartásra való jgsultság A tartásra való érdemtelenség A tartási képesség A tartás srrendje az élettárs és a házastárs között A rkntartás szabályainak alkalmazása 3. cím: Az élettársak vagyni visznyai Az élettársi vagynjgi szerződés Az élettársak közti törvényes vagynjgi rendszer 4. cím: Az élettársak lakáshasználatának rendezése A lakáshasználat szerződéses rendezése A lakáshasználat bírói rendezése Az élettársak közös jgcíme alapján laktt lakás használatának rendezése Az élettárs feljgsítása a másik élettárs kizárólags jgcíme alapján laktt lakás használatára A lakáshasználat újrarendezése 3. Az időtartam jelentősége az élettársi kapcslat jgkövetkezményeinél. A száms részletkérdésen túlmenően fnts váltzás, hgy a CSK. a lényegesebb jghatásk tekintetében csupán az élettársi kapcslat meghatárztt ideig tartó fennállásáhz fűz jgkövetkezményeket. A tartás és lakáshasználat rendezése kérdésénél alapfeltételként követeli meg, hgy az élettársi kapcslat a felek között legalább tíz éve, illetve amennyiben a kapcslatból közös gyermek is származtt, legalább egy éve fennálljn. 16 Bét. 3. (1) bekezdés b) pntja. 4
Ezen túlmenően a Kódex Öröklési jg Könyvében (tvábbiakban: ÖK.) 17 is találunk az élettársakra vnatkzó rendelkezéseket. Bár az élettárs várhatóan nem lesz törvényes örökös, öröklési jgi jgcímen aznban hltig tartó használati jg illeti meg a közösen használt lakásn, és az abban lévő berendezési és felszerelési tárgyakn, ha az életközösség közötte és az örökhagyó között legalább tíz évig flyamatsan fennálltt, és az öröklés megnyíltakr is fennáll. 18 A közös gyermekre ez esetben azért szükségtelen kitérni, mivel a gyermek egyébként is törvényes örökösként jelentkezik, és szülője, mint túlélő élettárs, természetszerűleg a gyermekkel, az általa megörökölt ingatlanban élhet tvább. II. Fejezet A nyilvántarttt (regisztrált) élettársi kapcslat, avagy az Élettársi Nyilatkzatk Nyilvántartását érintő főbb szabályk 19 1. Előzmények Az élettársi kapcslat keletkezése és megszűnése ellentétben a házassággal nem kötődik hatósági aktushz, kötelező regisztrációhz. Az utóbbi évtizedekben aznban egyre nő az élettársi kapcslatk száma, és egyre gyakrabban merül fel velük kapcslatban személyi és vagyni visznyaik (öröklés, társadalmbiztsítás, közös vagyn megsztása, stb.) rendezésének szükségessége. A kapcslat fennállásának biznyítása a különféle jgvisznykban az érdekeltet terheli. A biznyítás eddig sk esetben nehézkes vlt. Legfeljebb arra vlt módja a feleknek, hgy közkiratban, egymást élettársakként elismerő nyilatkzatt tegyenek a közjegyző előtt, vagy e kapcslatukról a jegyzőtől kérjenek tanúsítványt pl. egy hitelkérelem elbírálásáhz. 2. Az Élettársi Nyilvántartás bevezetése A helyzet rvslására irányuló váltzás a Ptk. szerinti élettársakat érintő új jgi kategóriát vezetett be. Az Élettársi Nyilatkzatk Nyilvántartásának (a tvábbiakban: élettársi nyilvántartás) 2010. január 01-jei hatállyal történő alkalmazhatóságával a jgalktó biztsítja a de fact élettársi kapcslatban élő személyeknek azt a lehetőséget, hgy a hatósági tevékenységet végző közjegyző előtt, kapcslatuk fennállásáról, illetve arról, hgy az már nem áll fenn, nyilatkzatt tehetnek. E tényt a közjegyző bejegyzi a Magyar Országs Közjegyzői Kamara által működtetett számítógépes adatbázisba. A kapcslat fennállásának ténye ezáltal egyszerűen biznyítást nyerhet. Az élettársi nyilvántartás tehát igazlja, hgy egymással élettársi kapcslata áll fenn azknak, akiknek az élettársi kapcslat fennállásáról szóló közösen tett nyilatkzata az élettársi nyilvántartásban szerepel. Igazlhatja a nyilvántartás ugyanakkr azt is, hgy a nyilvántartásban szereplő élettársak élettársi kapcslata már nem áll fenn. A nyilvántartásban való részvétel fakultatív. 17 Az új Ptk. Hatdik Könyve (tvábbiakban: ÖK.). 18 ÖK. 6:62. 19 A nyilvántartás lehetőségét a Bét. vezette be. Az általa létrehztt vnatkzó szabályk, beillesztésre kerültek az egyes közjegyzői nemperes eljáráskról szóló 2008. évi XLV. törvénybe (Hatályba lépett: 2010.01.01-jén). 5
3. Az élettársi nyilvántartás tartalma, kezelése Az Élettársi Nyilatkzatk Nyilvántartása az élettársi kapcslat fennállása biznyításának megkönnyítése céljából a következőket tartalmazhatja: két, nem cselekvőképtelen nagykrú kérelmező által közjegyző előtt közösen tett azn nyilatkzatt, hgy egymással a Plgári Törvénykönyv szerinti élettársi kapcslatban (a tvábbiakban: élettársi kapcslat) élnek, vagy legalább az egyik kérelmezőnek a közjegyző előtt tett azn nyilatkzatát, hgy már nem áll fenn élettársi kapcslata a vele együtt krábban nyilvántartásba vett személlyel. Az élettársi nyilvántartás nem igazlja visznt az élettársi kapcslat fennállását, ha az élettárs utóbb tett, az élettársi kapcslat fenn nem állásáról szóló nyilatkzatát az élettársi nyilvántartásba bejegyezték, az élettársak egyike meghalt vagy az élettársak bármelyike utóbb házasságt köt vagy bejegyzett élettársi kapcslatt létesít. Akik a nyilvántartásban az élettársi kapcslat fenn nem állásáról szóló nyilatkzat bejegyzéséig együtt szerepelnek, azkról amíg mindkettőjük él vagy bármelyikük utóbb házasságt nem köt, vagy bejegyzett élettársi kapcslatt nem létesít vélelmezni kell, hgy egymással élettársi kapcslatban állnak. A vélelem megdönthető. Az élettársi nyilvántartásba újabb nyilatkzat nem jegyezhető be, amíg a krábban nyilvántartásba vett élettársi kapcslat fennállását az élettársi nyilvántartás igazlja. Az élettársi nyilvántartás adatait a közjegyző és az rszágs kamara (MOKK) kezeli. Az rszágs kamara működteti a nyilvántartásban szereplő adatk kezelésére szlgáló, flyamatsan a felhasználók rendelkezésére álló infrmatikai alkalmazást. A számítógépes adatbázis létrehzásának eredményeképpen e biznyítási eszközhöz az államplgárk és azn hatóságk, amelyek számára az, feladatuk ellátásáhz szükséges, kmlyabb költség- és időráfrdítás nélkül hzzáférhetnek, lényegesen leegyszerűsítve ezzel száms eljárást. Ezáltal az (ellen)biznyítás terhe is átkerül a hivatals szervekre. A közjegyző tanúsítványt az érintett személy élettársi nyilvántartásban szereplő adatainak igazlása céljából kizárólag a nyilvántartásban szereplő személynek, illetve az adatigénylésre jgsult más személynek vagy szervnek állíthat ki. 4. Az eljárás és annak megindítása A nyilatkzat felvételére irányuló eljárás az élettársak közös kérelmére vagy az élettársi kapcslat fenn nem állásáról szóló nyilatkzat esetén bármelyik élettárs kérelmére indul. Ha a közjegyző csak az egyik élettárs nyilatkzata alapján jegyezte be az élettársi kapcslat fenn nem állásáról szóló nyilatkzatt, az erről szóló végzést a másik élettársnak is kézbesíti. Közös kérelem esetén a közjegyző illetékességét az élettársak bármelyikének lakóhelye vagy tartózkdási helye megalapítja. A közjegyző az élettársi kapcslatra vnatkzó nyilatkzat megtétele előtt az általáns kiktatási kötelezettsége keretében az élettársat tájékztatja, hgy mi tekintendő élettársi kapcslatnak, az hgyan keletkezik, hgyan szűnik meg és milyen családjgi, vagynjgi és öröklési jgi következményekkel jár. Élettársi kapcslatra vnatkzó nyilatkzat csak személyesen tehető. Az eljárásban biznyításnak nincs helye. 6
A közjegyzőnek az élettársi nyilvántartásba történő bejegyzésről szóló végzése tartalmazza a nyilvántartásba bejegyzésre kerülő adatkat is; a jgerős végzésének ugyanaz a hatálya, mint a bíróság jgerős ítéletének. A közjegyző az élettársi nyilvántartásba az adatkat a végzés meghzatalával egyidejűleg, a fellebbezésre tekintet nélkül jegyzi be. 5. Az Élettársi Nyilatkzatk Nyilvántartásának jelentősége a) Biznyítás megkönnyítése Az élettársi kapcslat nyilvántartásba vétele egy tényhelyzeten alapuló kapcslat fennállásának biznyítását könnyíti meg. A közjegyző által nyilvántartásba vett élettársi kapcslat új jgintézményt nem hz létre, csupán lehetőséget ad arra, hgy nemétől és szexuális irányultságától függetlenül a (de fact) élettársi kapcslatban élő személyek (tvábbi két feltételnek nem cselekvőképtelen, nagykrú való megfelelés esetén) kérhessék élettársi kapcslatuk nyilvántartásba vételét. b) Jghatás keletkeztetés A nyilvántartásba vételhez az eredeti szövegváltzat szerint, tvábbi jghatás is fűződött, 20 hiszen ha különböző nemű élettársak a regiszterben szerepeltek, a születés és az attól visszafelé számíttt 300 nap között, a nyilvántartásba vételhez apasági vélelem kapcslódtt. Ennek tvábbi feltétele vlt, hgy az anya nem állhattt mással, a fenti időszak alatt egyidejűleg házassági kötelékben is. Ezt azért kell hangsúlyzni, mert a házassági kötelék fennállása (persze az életközösség ilyenkr egyidejűleg nem állhat fenn) önmagában nem zárja ki az élettársi kapcslat létét, és nyilvántartásba vételét sem, ugyanakkr az apasági vélelem keletkeztető hatását igen. Ha a 300 nap alatt az anyának több bejegyzett élettársi kapcslata vlt, a vélelem akkr sem állhattt fenn. Ehhez kapcslódtt azn rendelkezés is, miszerint az élettársak közös kérelmére az élettársi nyilvántartás tartalmazhatta az élettársak nyilatkzatát a születendő közös gyermekeik családi nevéről. Tekintettel arra, hgy az apasági vélelem keletkeztető jghatást, és az ahhz kapcslódó, születendő gyermek nevéről való nyilatkzati lehetőséget is hatályn kívül helyezték, jelenleg a kapcslathz minden szempntból ugyanazn jghatásk fűződnek, mint a nyilvántartásba nem vett, Ptk. szerinti de fact élettársi kapcslathz. 20 2010.01.01. 2010.12.31 között. Az apasági vélelem keletkeztető jghatást aznban az egyes pénzügyi tárgyú törvények módsításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény, 2011.01.01-jei hatállyal, hatályn kívül helyezte. 7
III. fejezet A bejegyzett élettársi kapcslat főbb szabályai I. Hatálys szabályk 1. Előzmények A teljesség kedvéért megemlítendő a bejegyzett élettársak jgintézményét először megteremteni kívánó sikertelen kísérletként említhető azn törvény, mely 2009. január 1-jén lépett vlna hatályba. Az Országgyűlés ugyanis 2007 decemberében, az utlsó ülésnapján, az ilyen hrderejű döntéshez szükséges szakmai egyeztetést, alktmánys követelményeket és a kdifikációs flyamat addigi eredményeit jórészt figyelmen kívül hagyva, azt megkerülve, elfgadta a bejegyzett élettársi kapcslatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényt. Az új jgszabály mely minden nagykrú személy számára lehetővé tette vlna, hgy nemétől és szexuális irányultságától függetlenül bejegyzett élettársi kapcslatt létesíthessen, sértve ezáltal a házasság védelmének alktmánys elvét, közel azns szintre helyezvén a két jgintézményt nem ütötte meg az alktmányssági mércét, ezért az Alktmánybíróság még a hatályba lépése előtt, a 154/2008. (XII.17.) AB határzattal, alktmányellenesség címén megsemmisítette, ezáltal hatályba lépésére sem kerülhetett sr. Az AB határzat szerint visznt nem alktmányellenes a bejegyzett élettársi kapcslat jgintézményének létrehzása azns nemű személyek számára, ők ugyanis az Alktmány alapján házasságt nem köthetnek. Az egyenlő méltóságú személyként kezelésüket aznban biztsítani kell, az Alktmány krlátai között, a házastársakéhz hasnló jgállást biztsítva számukra. Az azns neműek tartós párkapcslata számára ugyanis az elismerés és a védelem igénye mivel ők házasságra nem léphetnek az emberi méltósághz való jgból 21, és az abból származtattt önrendelkezési jgból, az általáns cselekvési szabadságból, illetve a személyiség szabad kibntakztatásáhz való jgból [8/1990. (IV. 23.) AB határzat, ABH 1990, 42, 45.] levezethető. Különnemű párk esetében aznban a házasság vagy élettársi kapcslat szabad választás kérdése, ezért az ő esetükben indklatlan és alktmányellenes a közöttük létrehzni tervezett új kapcslati frma lehetővé tétele. Ilyen előzmények után az Országgyűlés megalktta a 2009. évi XXIX. törvényt a bejegyzett élettársi kapcslatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszny igazlásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módsításáról, amely ezúttal körültekintőbben, az AB határzatára is figyelemmel igyekezett meghatárzni az újnnan megalkttt jgintézmény kereteit. (Az új jgszabály figyelemre méltó újítása tvábbá, hgy egyúttal megteremtette a hagymánys értelemben vett, de fact élettársi kapcslatban élők számára a fakultatív regisztráció lehetőségét is. ld. erről a 2. pntt.). 22 2. A bejegyzett élettársi kapcslat létrejötte Bejegyzett élettársi kapcslat akkr jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennylcadik életévét betöltött, azns nemű személy személyesen kijelenti, hgy egymással bejegyzett élettársi kapcslatt kíván létesíteni. 23 Kiskrú részére bejegyzett élettársi kapcslat létesítése nem engedélyezhető. A bejegyzett élettársi kapcslat létrejöttére mint ahgy az az előzőekben is jól látható a házasságkötés garanciális szabályainak mintájára határz meg rendelkezéseket a törvény. Ezen 21 Alktmány 54. (1) bekezdés. 22 A törvény bejegyzett élettársakra vnatkzó rendelkezései 2009.07.01. napjával, míg az Élettársi Nyilatkzatk Nyilvántartására (fakultatív regisztráció) vnatkzó rendelkezések 2010.01.01. napjával léptek hatályba. 23 Bét. 1. (Hatályba lépett: 2009.07.01-jén.) 8
túlmenően szintén a házasságkötéshez hasnlóan a bejegyzett élettársi kapcslat létesítését megelőző eljárásban a feleknek nyilatkzniuk kell arról, hgy bejegyzett élettársi kapcslatuknak legjbb tudmásuk szerint nincs törvényes akadálya, valamint igazlniuk kell azt is, hgy kapcslatuk törvényes feltételei fennállnak. A kapcslat létesítésével összefüggő tvábbi részletszabályk az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendeletben 24 találhatók, mely jgszabályt előreláthatólag 2012.01.01. napjával a 2010. évi I. törvényként kihirdetett új, Anyakönyvi eljárásról szóló törvény vált majd fel. A tvr. rendelkezik többek között arról is, hgy a kapcslat létrehzásának időpntját a felek kívánságát figyelembe véve kell kitűzni, a kapcslat létrehzását megelőző eljárásról készített jegyzőkönyv felvételétől számíttt hat hónapn belül bármikrra. A házasságkötéseknél irányadó 30 naps kötelező várakzási idő rájuk tehát nem vnatkzik! A bejegyzett élettársi kapcslat létesítése nyilváns és méltóságteljes. Ettől eltérni csak akkr lehet, ha a felek ezt kérik. Két tanú jelenléte szükséges az eljárás srán. A kapcslat létrehzására irányuló nyilatkzatnak egybehangzónak kell lenni (mindkét fél igent kell, hgy mndjn), mely nem köthető sem időhöz, sem feltételhez. Az anyakönyvvezető a kijelentés megtörténte után a bejegyzett élettársi kapcslat létrejöttének tényét a bejegyzett élettársi kapcslatk anyakönyvébe bejegyzi. A bejegyzés deklaratív hatályú. 3. A bejegyzett élettársi kapcslat jghatásai A bejegyzett élettársi kapcslat jghatásait illetően általánsságban a Csjt. házasságra vnatkzó szabályai az irányadóak. Az Alktmánybíróság döntéseiből következően eltérések csak tt lehetségesek, ahl ezek az azns neműek közti párkapcslatk természetéből következnek. Ezzel a külön törvény tulajdnképpen családjgi jgintézményként ismeri el a bejegyzett élettársi kapcslatt, és csak a házasságtól eltérő szabálykra utal. A jgintézmény ennek megfelelően a házassággal azns tartási, vagynjgi, lakáshasználat jgáhz kapcslódó és öröklési jgi jghatáskkal jár. A különbségek pedig az alábbiakban nyilvánulnak meg: A törvény a bejegyzett élettársi kapcslatban élőknek nem teszi lehetővé gyermek közös örökbefgadását. A bejegyzett élettársak egyrészt együttesen nem fgadhatnak örökbe, másrészt arra sincs lehetőségük, hgy az egyik bejegyzett élettárs partnerének gyermekét örökbe fgadják. Nem alkalmazhatóak esetükben a házassági névviselés szabályai. Az emberi reprdukcióra irányuló, külön törvény szerinti eljáráskban sem vehetnek részt. A bejegyzett élettársi kapcslat tvábbá apasági vélelmet sem keletkeztet. 4. A bejegyzett élettársi kapcslat megszűnése A bejegyzett élettársi kapcslat megszűnik az egyik bejegyzett élettárs halálával, bírósági felbntással (plgári peres eljárás útján) vagy 24 (A vnatkzó rész hatályba lépett: 2009.07.01-jén.) 9
a felek közös kérelmére, közjegyző általi megszüntetéssel (közjegyzői nemperes eljárás útján). 25 A bejegyzett élettársi kapcslat megszűnésére, a házasság megszűnésére vnatkzó rendelkezéseket kell alkalmazni, de a törvény a felek egyező akaratnyilvánítása (közös megegyezés) esetén a bírósági eljárásnál rugalmasabb és gyrsabb, új jgintézményként létrehztt közjegyzői eljárásban is lehetőséget ad a megszüntetésre, ha a felek a törvényben meghatárztt kérdéseket megegyezéssel rendezik. A bejegyzett élettársi kapcslat közjegyző általi megszüntetésének feltételei a következők: azt a bejegyzett élettársak beflyásmentesen, közösen kérik, egyik bejegyzett élettársnak sincs lyan gyermeke, akinek tartására a bejegyzett élettársak közösen kötelezettek, 26 és a bejegyzett élettársak az őket egymással szemben terhelő, jgszabályn alapuló tartás, a közös lakás használata, valamint az ingatlann fennálló közös tulajdn megszüntetése kivételével a bejegyzett élettársi közös vagyn megsztása kérdésében közjegyzői kiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánkiratba fglaltan megegyeztek. Ha a felek egyezségét a közjegyző jóváhagyta, a bejegyzett élettársi kapcslatát végzéssel megszünteti. A felek egyezségét jóváhagyó végzés a bíróság által jóváhagytt egyezséggel, a bejegyzett élettársi kapcslatt megszüntető végzés pedig a bíróság ítéletével azns hatályú. A végzések ellen nincs helye felülvizsgálati kérelemnek. Az eljárásban biznyításnak és igazlásnak nincs helye. A személyes megjelenés kötelező. II. Bejegyzett élettársi kapcslat az új Ptk. Családjg Könyvében 27 Az új Ptk. Családjg Könyvének Harmadik része a házasság jgintézménye és az élettársi kapcslat közé ékelve a bejegyzett élettársi kapcslat címet viselte. A kifejtés a jgintézmény főbb szabályainak hárm szakaszt szentelt. A Bét-tel egyezően meghatárzta a bejegyzett élettársi kapcslat fgalmát, és szólt a jghatáskról, végül utal arra, hgy a részletszabálykról külön törvény rendelkezik. Várhatóan az újnnan elkészülő Ptk. sem rendelkezik többről. 25 Ld. Kjnp. A vnatkzó rész hatályba lépett: 2009.07.01. napján. 26 Ld. CSK. 27 Ld. 47. lábjegyzet, új Ptk-hz fűzött indklás. 10