Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 4 I. NEVELÉSI PROGRAM..5 I.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 5 I.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 14 I.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 18 I.4 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 21 I.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai... 22 I.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 24 I.6.1 A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatására és a tanulók fejlesztésére irányuló feladatok... 24 I.6.2 A beilleszkedési-tanulási-magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek... 25 I.6.3 A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek... 29 I.6.4 A HH, HHH tanulóink esélyteremtésére vonatkozó pedagógiai tevékenységek... 30 I.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel... 32 I.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 32 I.9 A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata és az alkalmassági vizsga szabályai... 34 I.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai... 38 I.11 Az iskolába jelentkező tanulók felvétele a 9-12. évfolyamra... 39 II. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE... 41 II.1 A választott kerettanterv megnevezése... 41 II.2 A választott kerettanterv feletti óraszám... 41 II.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei... 52 II.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása... 53 II.5 A mindennapos testnevelés... 54 II.6 A választható tantárgyak, foglalkozások, ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai... 54 II.7 A választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése... 54 II.8 A középszintű érettségi vizsga témakörei... 55 II.9 A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja, formái... 64

3 II.10 A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei... 70 II.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek... 70 II.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei... 70 II.13 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 83 II.14 A tanulók jutalmazásának, büntetésének, a magatartás és a szorgalom értékelésének, minősítésének elvei... 84 II.15 Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje... 88 II.16 Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai... 89 III. SZAKMAI PROGRAM... 91 III.1 Helyzetelemzés.....91 III.2 A szakképzésbe való belépés feltételei... 93 III.3 A tanulók tanulmányi munkájának értékelése... 94 III.4 A magasabb évfolyamba lépés feltételei... 101 III. 5 Képzési szerkezet... 104 III.6 Az intézmény modultérképe... 106 A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK... 163 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA... 164

BEVEZETŐ Múlt, jelen és jövő Mottó: Amiről pedig tájékozva nem vagyunk, az iránt nem is érdeklődünk. (Jósa András, 1917) Iskolánk hagyományai az egészségügyi szakképzésből erednek, mely képzési forma közel fél évszázados múltra tekint vissza megyénkben. 1987-ben összevonásra került Nyíregyháza városban az egészségügyi szakközépiskolai és egészségügyi szakiskolai képzés, és költözött a jelenlegi épületbe Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskola néven. 1992-ben vette fel a Zay Anna nevet. A névadó kiválasztásában döntő szerepe volt a megyei és egészségügyi vonatkozásoknak. Zay Anna Vay Ádám kuruc generális feleségeként kötődött a megyéhez, és kapcsolódott a gyógyításhoz. Különösen sokat foglalkozott a gyógynövényekkel, az egészség megőrzésével és a betegségek megelőzésével. 1994-ig az iskola megtartotta kizárólagos egészségügyi szakképzési jellegét. Megvalósult a magas színvonalú és eredményes nevelő-oktató munka személyi, tárgyi, anyagi feltétele. A nevelőtestület jól képzett, nagy szakmai és pedagógiai ismeretekkel rendelkező pedagógusokból áll. Új épületről lévén szó, már az átadás pillanatában rendelkezett mindazon felszereléssel és eszközparkkal, amely a legmodernebb oktatási feltételeket is kielégítette és elégíti ki még ma is. Az anyagi lehetőségek, ha szűkösen is, de biztosították a működést, - hosszú ideig - még kisebb fejlesztésre is sor kerülhetett. Az elmúlt években világbanki támogatással jutottunk több millió forint értékben modern multimédiás eszközökhöz, számítógépteremhez. Ezen túl több tantárgy eszközellátottsága is sokat fejlődött: fizika, kémia, történelem stb. És természetesen volt igény az iskola iránt, hisz minden évben többszörös volt a túljelentkezés, volt válogatási lehetőségünk. Ezen összetett feltételek együttesen eredményezték, hogy 2001-ig évente száz-százötven magas színvonalon képzett egészségügyi ápoló és asszisztens végzett iskolánkban. Elhelyezkedési problémájuk nem volt, hisz szívesen fogadták őket a megye és az ország bármely kórházában, egészségügyi intézményében. A nevelő-oktató munka hatékonyságát mutatja, hogy mára egész jól alakultak a továbbtanulási mutatóink és különösen szakközépiskolai listán jó helyezést mondhatunk magunkénak. Szakközépiskolai tanulóink közül ma már sokan orvosok, gyógyszerészek, védőnők. Örömünkre az utóbbi tíz évben mindig volt versenyzőnk az első tíz helyezett között az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen. Többször hoztuk el az első helyezést ezzel nem csak az iskolának, hanem Nyíregyháza Városnak is elismerést szerezve. Ilyen feltételek és adottságok között, érezve az egészségügyi szakképzés várható változásait, döntött úgy a nevelőtestület 1994-ben, hogy fenntartói jóváhagyással, egy osztállyal, általános tantervvel beindítja a gimnáziumi oktatást, valamint a munkába állást, elhelyezkedést segítő számítógép-kezelő (használó) és társadalombiztosítási ügyintéző fakultációs szakmai képzéseket. Ugyanezek motiváltak bennünket, amikor 1995-ben elkezdtük az érettségire épülő szakképzést az ápoló, valamint szülésznő szakon, egy-egy osztályban. A következő években bővítettük a szakokat: 1997-ben csecsemő-és gyermekápoló, 1998- ban csecsemő- és kisgyermekgondozói, valamint mentőápoló, 2000-ben egészségügyi operátor szakokat indítottunk. Az érettségire épülő szakképző évfolyamok számának növekedésével nőtt a felnőttképzés keretében oktatott OKJ szakok száma esti, levelező és távoktatásos formában. 1998-ban Az emberi erőforrások fejlesztése világbanki program keretében ifjúsági szakképzési szakmacsoportos képzést indítottunk egy informatika és egy egészségügyi osztálylyal.

5 Ezzel egyidőben megszüntettük a gimnáziumi osztályban a munkába állást, elhelyezkedést segítő szakmai képzéseket. Napjainkra a képzési szerkezet és profil annyiban változott, hogy fenntartói döntés alapján a 2008/2009. tanévtől nem indíthatunk gimnáziumi osztályt. Az utolsó gimnáziumi osztály érettségije 2011-ben volt, a 2011/2012. tanévtől csak szakközépiskolai képzést folytatunk. A 2013/2014. tanévtől 9. évfolyamon indítjuk az új informatikai és egészségügyi szakközépiskolai osztályokat, akik 2017-ben munkába állásra alkalmas végzettséget adó szakmai érettségivel zárják a 12. évfolyamot. Az egészségügy szakmacsoportban a hagyományos érettségire épülő egészségügyi szakokon folytathatják tanulmányaikat. Célkitűzéseink között szerepel, hogy az informatika szakmacsoportban szoftverfejlesztői OKJ szakkal folytatódjon a képzés a 13. évfolyamon. I. NEVELÉSI PROGRAM Mottó: Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. (Szent - Györgyi Albert) I.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskola feladata megfelelni a tágabb és szűkebb környezet; a fenntartó; a nevelőtestület; a szülő; a tanuló elvárásainak. Az alapelvek, értékek és célok megfogalmazásakor tekintettel kell lennünk a fenti elvárásokon túl a következő alapvetően meghatározó tényezőkre. Az iskola többfunkciós feladatot lát el. A gyengébb képességű és felkészültségű tanulókra is építenünk kell. Nagy az érdeklődés a szakmacsoportos szakközépiskolai képzések iránt törekedni kell a magas színvonalú szakmai munkára. Az iskola megyei beiskolázású figyelembe kell vennünk a vidéki és városi gyerekek magukkal hozott értékeit, normáit. Az iskola városon belüli elhelyezkedése és a főleg vidéki beiskolázás miatt, tanulóink nagy százaléka nehéz anyagi és szociális háttérrel érkezik, közülük sok a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett. Tanulóink kb. 30 %-a kollégista esetükben pótolni kell a szülői házat, a családot. Az Unióhoz tartozás új ismeretek megszerzését és továbbadását, gondolkodás- és szemléletbeli változást is jelent.

6 Iskolánkban olyan légkört kívánunk kialakítani, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlünk, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között. Alapelvek a nevelő-oktató munkában A pedagógiai program elkészítésekor alapelv, hogy az iskolai költségvetés keretein belül biztosíthatók legyenek a szükséges erősforrások és azok megvalósítása. A nevelő-oktató munka szervezésére, tartalmára vonatkozóan a köznevelési törvényben megfogalmazott alapelvek érvényesüljenek, kiemelten: a köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg, iskolánk pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi. A tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül közvetíteni a gyermekközpontúságot, az esélyegyenlőséget a különböző képességgel, tudásanyaggal, szociális- és kulturális háttérrel rendelkező tanulók irányába. Csak a közösen, jól előkészített döntési folyamatban hozott, és felelősséggel vállalható célok hozhatnak eredményt. A tanulók teljes személyiségfejlesztésére kell törekednünk, melynek szerves része a közösségi szemlélet erősítése, a szilárd értékrenddel való azonosulás, a mindenkori társadalmi elvárásoknak megfelelő önfejlesztés- és megvalósítás tudatos elfogadtatása, a családi életre nevelés, a tudatos családtervezés. A hatékony, eredményes nevelő-oktató munka alapja az életkori sajátosságok figyelembevétele, a meglévő ismeretanyagra történő építés és a személyes megtapasztalás élménye, a motiváció tudatossága. Az iskolának az életre kell nevelnie, melyben kiemelt szerepet kell játszania a tanuló léptékű rendnek, fegyelemnek, a másság elfogadásának amely csak következetes, rendszeres és egységes pedagógiai munkával, ráhatással érhető el. A pedagógus és az iskola valamennyi dolgozójának személye, példamutatása meghatározó az iskolai közösség, az iskola belső légkörének, az iskola elismertségének és elfogadásának alakulásában. A fejlesztési elképzeléseinket az iskola jelenlegi képzési rendszerének keretein belül kell végrehajtani. Az iskola helyi tantervét a NAT, az EMMI által kiadott kerettantervek és a szakmai képzések központi programjainak figyelembevételével kell elkészíteni.

7 Az iskola hagyományainak tudatos vállalása és ápolása, az iskolai közösség fejlesztése érdekében újak kialakítása. Az iskolának fel kell készíteni a tanulókat az élethosszig tartó tanulásra. A nevelő-oktató munka céljai A megfogalmazott céloknak át kell fogniuk az iskola egészét, a bemenettől a kimenetig és az odavezető nevelő-oktató munka minden folyamatát. Közös célok: Az iskola elfogadottságának, elismertségének növelésével biztosítani, hogy egyre többen, és jobb képességű tanulók válasszák iskolánkat. A 9. évfolyamon minél szélesebb körben kiszűrni és segíteni a tanulási, magatartásbeli nehézségekkel küzdőket fejlesztésük biztosítása. Felzárkóztató foglalkozások biztosítása. A kollégiumi és családi együttműködés erősítése. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka, az osztályfőnöki tevékenység koordinálásával erősíteni a személyes törődést. Tanulásmódszertani, önismereti, kommunikációs ismeretek szélesebb körű oktatásával segíteni a tanulói önmegvalósítást. Korszerű ismeretanyag, tudatos orientáció, széles körű szakmai alapozás és EU konform szakmai képzés megvalósításával innovatív tudás kialakítása a tanulókban. A fenntartó által biztosított órakereten belül jól megtervezett tantárgyfelosztással minél több tárgyból biztosítani az emelt szintű érettségire történő felkészítést. A tehetséggondozás körének és formáinak fejlesztése. Tudatosabb orientációs tevékenységgel, az egészségügyi hivatás népszerűsítésével növelni kell saját tanulóink számát az egészségügyi szakképzésben. Az idegen nyelv színvonalasabb oktatásával, az emelt óraszámú oktatás biztosításával növelni a nyelvvizsgázók arányát. Az informatikaoktatás feltételeinek fejlesztésével, a csoportbontások biztosításával, a középszintű érettségi vizsgára való felkészítés alapóraszámának tantárgyfelosztásban történő biztosításával, a tanagyag színvonalasabb oktatásával növelni és ösztönözni az ECDL vizsgát tevők arányát. A nevelő-oktató munka hatékonyságának emelésével, tudatosabb pályaválasztási tevékenységgel növelni a felsőfokú tanulmányokat folytatók arányát. Az osztályfőnöki munka, valamint hatékonyságának erősítésével emelni a neveltségi szintet - előítéletektől mentes, felelősségteljes gondolkodású és alkotószellemű, kiegyensúlyozott személyiségű, fegyelmezett magatartású tanulók nevelése. A munkaközösségeken belüli követelmények és elvárások egységesítésével, új módszerek alkalmazásával, rendszeres, következetes számonkéréssel a tanulói és iskolai tanulmányi teljesítmények emelése. Az osztályfőnöki munka, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenységének, a családdal történő együttműködés javításával mérsékelni a tanulói hiányzást. A lehetőségek bővítésével és azok jobb kihasználásával több sikerélményhez juttatni tanulóinkat. Kezdeményező- és vállalkozó készségek fejlesztésével készíteni tanulóinkat a folyamatosan változó világban való helytállásra.

8 Az önkéntesség, a közösségi szolgálat elfogadtatása, beépítése az iskola mindennapjaiba, a tanulók elképzeléseihez, az intézmény arculatához igazodó közösségi szolgálat szervezése. Magas szintű szakmai tudás és gyakorlati készségek megszerzése; Az empátia fejlesztése, az individuális ápolás szemléletének kialakítása; Munka- és teherbírás fejlesztése; Szakmai igényességre, önképzésre nevelés; Az önálló munkavégzéshez szükséges ismeretek és készségek elsajátíttatása. A nevelő-oktató munka feladatai A közösen megfogalmazott alapelvek és célok megvalósulása nagymértékben a feladatok meghatározásán múlik. A nevelő-oktató munka alapfeladatait a köznevelési törvény, valamint a szakképzési törvény egyértelműen rögzíti a következőképpen: A szakközépiskolában szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő oktatás folyik. Ezen túl a kifutó évfolyamokon a kilencedik évfolyamtól a Nemzeti Alaptantervben meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás. Szakképzés: felkészítés a pályakezdéshez és folyamatos foglalkoztatáshoz szükséges Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések megszerzésére. Felnőttoktatás: biztosítani az élethosszig tartó tanulást, hogy az állampolgárok meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, hogy eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába, és sikeresek legyenek életük során. Az alapfeladatok hatékony és eredményes megvalósítása részfeladatok sokaságán keresztül történik. Ezek között vannak általános, éveken keresztül átívelő feladatok vezetői program és vannak az eredményesség ismeretében évenként megfogalmazott fejlesztő feladatok éves munkatervek. A feladatok a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében valósulnak meg. Fontos, hogy a tantárgyfelosztás az iskolai sajátosságoknak legmegfelelőbb arányban tartalmazza mindkettőt. A nevelő-oktató munka konkrét feladatai: Korszerű, képességfejlesztő, a gyakorlatban alkalmazható tudásanyag közvetítése. Folyamatszemléletű nevelés, oktatás mely a tanulók életkori sajátosságaira, meglévő ismereteire épül. Differenciált oktatással az egyéni ön- és teljesítményfejlesztés építve a tanuló képességére, egyéniségére, érdeklődésére és aktivitására. Pozitív értékrend közvetítése, elfogadtatása és elsajátítása és gyakoroltatása. Az iskolai életet szabályozó törvények, rendeletek, házi szabályzatok, az iskola és társadalom által támasztott elvárások, normák egyértelmű megfogalmazása és közvetítése a tanulók felé, ezek következetes betartatása. A különböző tantárgyak tananyagai adta lehetőségek legszélesebb kihasználásával, előadások, versenyek, viták szervezésével az önálló egészséges életvezetéshez szükséges korszerű elméleti és gyakorlati ismeretek átadása. Környezetkímélő magatartás megvalósítása egyéni és közösségi szinten. Egészségvédelmi, környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás fejlesztése. A fenntartható fejlődés és fogyasztás egyensúlyát célzó szemlélet kialakítása. A tanulók felkészítése arra, hogy az iskolából egy folyamatosan változó világba lépnek.

9 Tananyagként épüljenek a tantárgyak minél szélesebb körét érintve a következők: az európai integrációs folyamat, hazánk kapcsolódása az Európai Unióhoz, kultúraváltás és globalizáció jelenségei, kihívásai. Kulcskompetenciák Az oktatásnak mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról alapján, azok az ismeretek, képességek és attitűdök, amelyek birtokában az Unió polgárai gyorsan alkalmazkodhatnak a modern világ változásaihoz, másrészt a változások irányát és tartalmát cselekvően befolyásolhatják. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. Ennek érdekében arra törekszünk, hogy tanulóink megfelelő szókinccsel, nyelvtani ismeretekkel rendelkezzenek, és ismerjék az egyes nyelvi funkciókat is. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat. Az idegen nyelvi kommunikáció feltétele, hogy tanulóink ismerjék a szókincset és a funkcionális nyelvtant, a szóbeli interakciók főbb típusait és a nyelvi stílusokat. Fontos a társadalmi hagyományok, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának a megismertetése is. Legyenek képesek az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kap-

10 csolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést alkalmazására. A matematikai kompetencia birtokában tanulóink tudják alkalmazni az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz. Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése. Tanulóinknak át kell érezniük a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos kompetencia birtokában diákjaink képesek lesznek arra, hogy gyakorlatias módon tudják tudásukat alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében. Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Törekszünk arra, hogy tanulóink megismerjék a főbb számítógépes alkalmazásokat - szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció a szabadidő, az információmegosztás, a tanulás és a kutatás terén. Fontos feladat a digitális kommunikációs eszközök felelősségteljes használatának elsajátítása. Hatékony, önálló tanulás Minden műveltségi területen a hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt.

11 Célunk, hogy tanulóink saját tanulási stratégiát alakítsanak ki, ismerjék készségeik és szaktudásuk erős és gyenge pontjait, valamint képesek legyenek megtalálni a számukra elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. Képessé váljanak a motiváció folyamatos fenntartására, a figyelem összpontosítására, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelésére. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen, hogy tanulóink normatudattal rendelkezzenek, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályokat megértsék. Váljanak képessé a hatékony kommunikációra a különféle területeken. Legyenek képesek a stressz kezelésére és fogékonyak a változásokra. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul. Ismerjék az EU struktúráit, főbb célkitűzéseit és értékeit. Vegyenek részt a közügyek gyakorlásában, közösségi tevékenységekben, a döntéshozatalban, elsősorban szavazás útján. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben így a munkahelyén is abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink felismerjék és értelmezni tudják a kihívásokat, tudjanak tájékozódni a munka és a pénz világában, valamint legyenek képesek az egyéni és csapatmunkában történő munkavégzésre. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, mely minden műveltségterületen jelentkezik. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban. A magyar nyelv és irodalom műveltségterületen különösen az irodalom, a dráma, a bábjáték, a művészetek műveltségterületen a zene, a vizuális művészetek, a tárgyak, épületek, terek kultúrája, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó s a mozgókép fontosságának elismerése.

12 Tudatosítanunk kell tanulóinkban a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség megismerésének fontosságát. Képessé kell tennünk őket a művészi önkifejezésre, műalkotások és előadások elemzésére, saját nézőpont mások véleményével való összevetésére, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerésére és kiaknázására. Fejleszteni szükséges a tanulók: logikus gondolkodását, összefüggésekben és rendszerekben való gondolkodását, kreativitását, az információs korban való eligazodásukat, kommunikációkészségét, kezdeményezőkészségét, döntési készségét, vállalkozási készségét, küzdőképességét, akaraterejét, erkölcsi felelősségét, együttműködő-készségét, önálló véleménynyilvánítási készségét. Az általánosan megfogalmazott feladatok részfeladatokra bontása megjelenik: vezetői program, éves munkatervek, tantervekben, tanmenetekben, intézkedési tervekben a következő formákban: rövid távú feladatok (1 év) középtávú feladatok (2-3 év) hosszú távú feladatok (3 éven túli). Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli hagyományőrző tevékenységek segítik: Zay Egészségmegőrzési Hét Rendszeres programjai: emlékezés a névadóra; egészségmegőrzés; egészséges táplálkozás; kábítószer ellenes, bűnmegelőzési témákban előadások filmvetítések, meghívott ismert előadókkal; kiállítások, sportrendezvények; Zay-díjak átadása. Verébavató Szalagavató Ballagás Diáknap Szavalóverseny 12 órás kosárlabda bajnokság (tanár-diák mérkőzés) Diákfarsang Sítábor Verébtábor Gyermeknap Pedagógus nap

13 Karácsonyi ünnepség A munkaközösségek által szervezett tantárgyi, szakmai versenyek Iskolarádió működtetés Alapítványi bál Évi két szülőértekezlet és fogadóóra Megemlékezést tartunk: 1956. október 23-a, 1849. október 6-a, 1848. március 15-e évfordulóján, Február 23-án a kommunista diktatúrák áldozatainak, április 18-án a Holokauszt áldozatainak emléknapján, Június 04-én a Nemzeti Összetartozás Napján. Ötévenként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv vagy emlékújság kerül kiadásra. A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei és eljárásai A nevelési eljárások két színtere: közvetlen (direkt) eljárások során a pedagógus közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra, közvetett (indirekt) eljárások során a nevelői hatás áttételesen, a tanulói közösségeken keresztül érvényesül. Iskolánk nevelői által alkalmazott közvetlen és közvetett eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása) Közvetlen módszerek Követelés Gyakoroltatás Segítségadás Ellenőrzés Ösztönzés Elbeszélés Tények és jelenségek bemutatása Műalkotások bemutatása A nevelő személyes példamutatása Magyarázat, beszélgetés A tanulók önálló elemző munkája Közvetett módszerek A tanulói közösség tevékenységének megszervezése Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása Hagyományok kialakítása Követelés Ellenőrzés Ösztönzés A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról Vita Sikerkritériumok középiskolai beiskolázás esetén a jelentkezők száma a felvehető létszám legalább háromszorosa; a szakképző évfolyamokon az induló osztálylétszám legalább 25; az érettségizők és szakmai vizsgázók legalább 97 %-a sikeresen teljesít; ha a hiányzás miatti osztályozóvizsgázók száma a mindenkori létszám 5 %-án belül marad; ha a javítóvizsgázók száma a mindenkori létszám 10 %-án belül marad; ha az évfolyamismétlők száma 2%-on belül marad; ha a végzős tanulók legalább %-a felvételt nyer valamelyik felsőfokú intézménybe; ha a szakmai végzettséget szerzők legalább 80 %-a az egészségügyben helyezkedik el;

14 ha az iskolai statisztikai mutatók az előző megfelelő időszak mutatóihoz viszonyítva nem romlanak: iskolai tanulmányi átlag, egy főre eső igazolt és igazolatlan hiányzás, bukás, dicséret, elismerések száma stb.; ha a partneri igény és elégedettség visszamérése esetén nő az elégedettség. I.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Alapelvünk: a személyiségfejlődés az ember egész életét átható folyamat, mely az életkori sajátosságoktól, az életkörülményektől függően hol gyorsabban, hol lassabban hat. Személyiségünk alapvetően interperszonális történései útján fejlődik. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Egy koherens értékrendszerre épülő világkép kialakítása. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatatás egészében evidenciának kell lennie. 7. A tanulók felelős állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztése. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése.

15 8. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. 10. A tanulók egészséges életmódra nevelése Feladat: Káros szenvedélyek tudatos elutasítására, a helyes életvezetés kialakítására, a stressztűrő képesség fejlesztésére nevelés. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A szexuális kultúra alapjainak megismertetése. 11. A családi életre nevelés Feladat: a család értékérző- és értékteremtő szerepének, valamint a párválasztás tudatosságának, a társkapcsolatok felelősségérzetének erősítése. 12. A tanulók környezeti nevelése. Feladat: Az intézménynek fel kell készítenie a tanulókat a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. 13. Az európaiság érzetének tudatos fejlesztése, erősítése. Feladat: EU-s ismeretek, a csatlakozás előnyeinek, hátrányainak, az EU-s követelmények és elvárások bemutatása. 14. Gazdasági és pénzügyi nevelés Feladat: A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hoszszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény osztályfőnöki órák keretében biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. 15. Médiatudatosságra nevelés Feladat: Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. Az egyes korosztályokhoz kapcsolódó jellemzők, feladatok 9-10. évfolyam: 15-16 év Ekkor jelentkezik a legtöbb magatartásbeli probléma. Ezek megnyilvánulási formája: beilleszkedési problémák önállósulási törekvés identitás keresés felnőttektől való különbözőségre törekvés kitűnni akarás

16 feltűnni akarás fokozott szexuális érdeklődés Feladat: Önismereti csoportfoglalkozás, csoportfoglalkozások, osztályfőnöki órán a problémák őszinte feldolgozása, pszichológus alkalmazása, pedagógusok felkészítése a problémák fogadására és kezelésére, személyes beszélgetések osztályfőnökkel, csoportvezető tanárral, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, DÖK segítő tanárral, ápolóval, iskolaorvossal, védőnővel, KORTÁRS segítőkkel, együttműködés a szülőkkel, a családi házzal. 11-12. évfolyam: 17-18 év Ebben a korban a felnőtt szereppel kapcsolatos értékválságból és a pályaválasztási tanácstalanságból adódnak a problémák. Feladat: tehetség felismerése, kibontakozásának segítése, pályaorientációs ismeretek bővítése, csoportfoglalkozások, önismereti csoportfoglalkozások, pályaválasztási tanácsadó igénybevétele, pszichológus segítsége, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység, együttműködés a szülőkkel. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási óra Az iskola tanárai a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. A következő tárgyakat csoportbontásban tanítjuk: magyar nyelv irodalom (csak egészségügyis osztályokban)

17 történelem idegen nyelv matematika informatika szakmai orientációs gyakorlat szakmai alapozó gyakorlati ismeretek szakmai gyakorlatok emelt szintű képzés A személyiségfejlesztés lehetőségei a szabadidős tevékenységekben Az iskola diákönkormányzata a nevelőtestület segítségével olyan programokat szervez, amelyek hozzájárulnak a tanuló személyiségének fejlődéséhez, gazdagítják ismereteiket, elősegítik az egészséges versenyszellemet, egymás megbecsülésére, elfogadására tanítanak.

I.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 18 Az iskolai egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő határokat és ezáltal képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. Az egészségfejlesztő program eredményeként erősödjenek a személyiségfejlesztő hatások, csökkenjenek az ártó tényezők, az iskola befejezésekor a diákok a saját életükre alkalmazni tudják az elsajátítottakat. Képesek legyenek figyelemmel kísérni viselkedésüket, életvezetésük, fogyasztási szokásaik helyes kialakítását, az egészségkárosító magatartásformák elkerülését, a betegségek megelőzését a korai szűréseken való részvétel révén, sajátos étrend, mozgásprogram kialakítását egészségük megőrzése érdekében, a társas-kommunikációs készségeik és a konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztését. Iskolánk képzési profiljából adódik, hogy kiemelten fontosnak tartjuk az egészségnevelést. Tanulóink az egészségügyi tantárgyak tanulása során sok olyan információhoz jutnak, amelyek segíthetik az egészséges életmód alakítását, az egészséges életszemlélet formálását. Az egészségfejlesztés főbb feladatai a dohányzás visszaszorítása, a nem dohányzók védelméről szóló törvény betartatása az iskola területén, alkohol- és drogprevenció, az egészséges táplálkozás népszerűsítése, érvényesítése az iskolai büfében és az iskolai étkeztetésben, az aktív testmozgás népszerűsítése, a mozgásszervi betegségek csökkentése, a mentális betegségek megelőzése, szexuális felvilágosítás, családi életre nevelés, AIDS prevenció. A feladatok végrehajtásához szükség van a megfelelő tárgyi és személyi feltételek meglétére. Folyamatosan meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek az iskolát biztonságossá és az egészségfejlesztés alkalmas területévé teszik: a tantermeket korszerű, ergonómiailag megfelelő bútorzattal kell felszerelni, az illemhelyiségeket el kell látni a szükséges higiéniai eszközökkel, a rendelkezésre álló tornaterem, konditerem, sportpályák lehetőségeit ki kell használni, illetve felszereltségüket folyamatosan fejleszteni kell, az iskolai környezet megóvásával, tisztán tartásával a higiénés feltételeket biztosítani kell. Az iskola szakterülete miatt iskolánk pedagógusainak nagy része rendelkezik egészségfejlesztéssel kapcsolatos ismeretekkel, fontos szerepe van az egészségnevelésben az egészségügyi szakmai munkaközösség szakembereinek. Fontos szerep hárul az iskolaorvosra, az iskolai védőnőre, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősre.

Egészségfejlesztési tevékenység az iskolai gyermek- és ifjúságvédelem területén A lelki egészség védelme 19 Minden tanév elején feltérképezni az iskola tanulóinak szociális helyzetét. A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű diákok nyilvántartása, segítése. A tanulási-, beilleszkedési zavarokkal küszködő tanulók kiszűrése, segítése. Iskolai fejlesztő csoport létrehozása (önismereti-, konfliktuskezelő-, beilleszkedést segítő foglalkozások), a kollégiumi önismereti foglalkozások folytatása. Információt szerezni objektív méréssel a tanulók dohányzás-, kábítószer- és alkohol veszélyeztetettségének mértékéről folyamatos preventív tevékenység (előadások, filmek, szóróanyagok, kortárssegítők segítségével, osztályfőnöki órák, kérdőíves felmérés témakörét előre tervezni). Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb, pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztetési tényező megléte esetén kezdeményezni, hogy az iskola igazgatója értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. Lelki problémákkal küzdő tanulóinknak pszichológus segítségét biztosítani. Kortárssegítő tanulók képzése, a képzett tanulók bevonása az egészségnevelő munkába. Drogprevenciós program működtetése az iskolai drogügyi koordinátorral közösen. Szabadidős programok keretében egészséges életmódra nevelés pl: AIDS program, egészségmegőrzési hét. Rendszeres kapcsolattartás a gyámság alá vett tanulókkal. Az iskolai védőnővel folyamatosan figyelemmel kísérni a beteg, vagy fogyatékos tanulók sorsát, fejlesztési lehetőségüket. Az egészséges életmóddal kapcsolatos pályázatok figyelése, a diákok figyelmébe ajánlása, pályázatírás. Az egészségneveléssel kapcsolatos információhordozók figyelemmel kisérése, ajánlása. Az egészségnevelési, drogmegelőzési program hatékony megvalósítása érdekében kapcsolatot tartani a témában érdekelt külső intézményekkel. Drogmegelőzési program A szenvedélybetegségek megelőzése érdekében iskolánk minden dolgozójának és diákjának közösen kell együttműködnie a szülők támogató segítségével. A drogmegelőzést az iskola drogügyi koordinátora fogja össze, aki osztályfőnöki órák keretében prevenciós foglalkozást tart a tanulóknak. Munkáját segítik azok a kollégák, akik drogmegelőzési képzésen vettek részt. Irányított foglalkozásokon az egész iskola vagy kisebb tanulócsoportok számára szakemberek bevonásával előadások, ismeretátadások történnek. Ha tanulóinknál droghasználatra utaló jeleket tapasztalunk, akkor eltereléssel foglalkozó intézményekbe irányítjuk őket a megfelelő ellátás érdekében. Iskolánkban kortárssegítő program működik, amely újabb lehetőségeket kínál a már meglévő és működő prevenciós tevékenységek bővítésére. A program arra a tényre épül, hogy a fiatalok általában hamarabb ismerik fel egymás problémáit, mint szüleik, tanáraik, felnőtt környezetük és segítséget is gyakrabban kérnek egymástól problémáik megoldásához. A kortárssegítő program ezt a lehetőséget kihasználva olyan diákokat mozgósít, akik előzetes felkészítés és vizsga után képesek segítséget nyújtani társaiknak. A kortárssegítőket az ANTSZ egészségvédelmi osztályának szakemberei készítették fel és ők koordinálják a gyakorlati működést. A kortárssegítő diákok tanórák, kollégiumi csoportfoglalkozások keretében tájékoztatják társaikat a dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószerezés veszélyeiről és a helyes szexuális viselkedéséről. A program önkéntes alapon működik, a résztvevők munkáját az iskola elismeri.

Balesetvédelmi rendszabályok megismerése alkalmazása 20 Balesetvédelmi oktatást tartunk minden tanév első napján, valamint a testnevelési foglalkozások előtt. Az oktatás kiterjed a sportágakra vonatkozó veszélyek, illtetve szabályok betartására, valamint a megfelelő ruházat, felszerelés használatára. pl: nem lehet csatos, fodros nadrágot viselni, hanem olyan rugalmas elasztikus anyagú ruhanemű kell, ami nem akadályozza a mozgást. Külön balesetvédelmi oktatást tartunk azokon az órákon, amikor veszélyes eszközökkel dolgozunk. Minden év első tanítási napján tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesülnek iskolarádión keresztül az iskola tanulói és dolgozói. Tűzriadót is szervezünk meglepetésszerűen a tűzvédelmi házirendnek és a kivonulási tervnek megfelelően. Kétévente egy alkalommal tűzoltási gyakorlatot, bemutatót tartunk. A tanulók elsősegélynyújtási szakkör keretében bővebb ismereteket szerezhetnek a baleseti ellátásokról, teendőkről. Diákjaink rendszeresen vesznek részt különböző szintű elsősegélynyújtási versenyeken, melyekre szaktanárok készítik fel őket. Az egészségnevelési célok megvalósulása érdekében alkalmazott módszerek Tanórai lehetőségek az egészségnevelésre: fő színtere az osztályfőnöki óra. Évfolyamonkénti bontásban egységesen 10 óra időtartamban szerepel a tartervben. 9. évfolyam témaköre: Az egészséges életmód és a serdülés. 10. évfolyam témaköre: Nyomás alatt helyem a világban én és mások. 11. évfolyam témaköre: Hogyan tovább? Melyik úton? 12. évfolyam témaköre: Felelősség a közösségért. Családi életre nevelés. Családtervezés. Az egészségügyi szakközépiskolai osztályokban, illetve az egészségügyi szakképzésben a szakmai órák mindegyike alkalmas az egészségfejlesztési célok megvalósítására. Tanórán kívüli tevékenységek az egészségnevelés jegyében Az iskolai szabadidős tevékenység fontos részét képezik a sportrendezvények, rendszeres sportfoglalkozások (pl. aerobik, futball, röplabda, kosárlabda). Az iskolában, kollégiumban egyaránt lehetőségük van a tanulóknak a kondicionáló terem használatára tanítási időn kívül is. Délután hasznos elfoglaltságot jelenthetnek az iskolában és a kollégiumban igény szerint működő szakkörök is: csecsemő és kisgyermekgondozó, elsősegélynyújtó, vöröskeresztes, önismereti, alkotókör, hittan stb. A kulturális rendezvények szintén a helyes viselkedés és életforma kialakításának lehetőségeit kínálják (hangverseny, filmvetítések, vetélkedők, szavalóverseny, stb.) A minden évben megrendezésre kerülő Zay Egészségmegőrzési hét valamennyi programja az egészség jegyében zajlik a tanulók érdeklődése alapján (előadások, reformétel bemutatókóstoló, természetgyógyászati kiállítás-vásár stb.). Rendszeresen tartunk ismeretterjesztő előadásokat a tanulóknak, tanév elején a szülőknek, rendhagyó szülői értekezletet. A diákoknak többek között bűnmegelőzési, szexuális felvilá-

21 gosító AIDS megelőző- drogprevenciós ismereteket közvetítenek a meghívott előadók, illetve igény szerint más témában is tartanak előadást. Iskolán kívüli rendezvények is teret adnak az egészség fejlesztésére, a testedzésre: osztálykirándulások, sítábor, sportmérkőzések, versenyek. Gyakran kapcsolódunk más intézmények, szervezetek programjaihoz pl: Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv, Vöröskereszt, megyei kórházak bizonyos eseményeihez, képzéseihez. I.4 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Alapelvünk: közösségeinket a közös célok, feladatok teremtik meg és a közös élmények, eredmények, sikerek és kudarcok fejlesztik, erősítik. Az egyén fejlődése nem választható el a közösségek fejlődésétől, kölcsönösen hatnak egymásra. E tevékenység során az iskola együttműködik a szülői szervezettel. Iskolánkban e tevékenység koordinálásában nagy szerepe van a szabadidő szervezőnek. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos konkrét feladataink Együttműködés a szülőkkel, az iskola szülői szervezettel. Feladat: a szülők tájékoztatása arról, hogy kötelességük elősegíteni gyermekük közösségbe történő beilleszkedését, az iskola, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. A pedagógus feladatának hangsúlyozása a közösségfejlesztésben. Feladat: tudatosítani a pedagógus közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait, különösen kiemelve azt, hogy a pedagógus kötelessége elsajátíttatni és betartatni a közösségi együttműködés magatartási szabályait. A különféle tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz. A tanuló heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel vagy anélkül közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A diákönkormányzat munkájának segítése. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.