Sopron Megyei Jogú Város

A /2015.( ) Kgy. határozat melléklete (Az I. határozati javaslat melléklete) Sopron Megyei Jogú Város Szociális Szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2015. 1

TARTALOMJEGYZÉK 1. A város általános helyzetképe...4 2. A szociális szolgáltatástervezési koncepció leginkább érintett célcsoportjai...7 3./ Sopron Megyei Jogú Város kötelezően ellátandó szociális...8 valamint gyermekjóléti alapellátási és szakellátási feladata...8 4./ Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata által biztosított személyes gondoskodást nyújtó, valamint gyermekjóléti feladatokat ellátó intézmények:...10 4.1. Soproni Szociális Intézmény...10 4.1.1. Szociális Alapellátások Intézete...11 4.1.1.1. Gondozási Központ...11 4.1.1.2. Idősek Nappali Ellátása...16 4.1.1.3. Virágfüzér Sérültek Napközi Otthona...20 4.1.1.4. Pszichiátriai betegek nappali ellátása...22 4.1.1.5. Pszichiátriai betegek közösségi ellátása...24 4.1.2. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁSI INTÉZET...26 4.1.3. Hajléktalanokat Ellátó Intézet...30 4.1.3.1. Éjjeli Menedékhely...30 4.1.3.2. Átmeneti Szállás...31 4.1.3.3. Nappali Melegedő...33 4.1.3.4. Népkonyha...33 4.1.3.5. Utcai szociális munka...33 4.1.4. Idősek Otthona...34 4.2. Egyesített Bölcsődék...40 4.3. Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézete...42 4.4. Foreno Foglalkoztatási és Rehabilitációs Nonprofit Kft....61 5. Érdekvédelmi szervezetek...62 6. Sopron városban más fenntartó által működtett szociális intézmények...62 6.2. Nyugdíjas Pedagógusok Otthona Sopron...63 6.3. Fogyatékos Gyermekek Otthona...64 6.4. Szent Benedek Idősek Háza...64 6.5. Fabricius Endre Evangélikus szeretotthon...64 6.6. Flandorffer Ignác Szociális Intézmény Sopron...65 7. A Szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztési prioritásai...65 7.1. A szociális szolgáltatások fejlesztési prioritásai...65 7.2. A gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztési prioritásai...66 8. Fejlesztési tervek...66 8.1. Hajléktalanok otthona...66 8.2. Nappali demens centrum...67 8.3. Foglalkoztatási program...68 2

A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 92. (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségünknek eleget téve elkészítettük Sopron Megyei Jogú Város Szolgáltatástervezési Koncepcióját, melyet Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése 434/2003. (XII. 18.) sz. határozatával elfogadott. A koncepció célja volt egy olyan program elkészítése, amely az alap és szakosított ellátások területén az intézmények szakmai feladatellátását biztosítja a törvényi előírásoknak megfelelően, igazodva az ellátási igényekhez és a település lakosságszámához. Jelen szolgáltatástervezési koncepció célja Sopron Megyei Jogú Város szociális- és gyermekjóléti ellátottságának pillanatfelvétele, valamint visszatekintés az elmúlt két év történetére, krónikájára, annak bemutatása; szakmai elképzeléseinek, lehetőségeinek megfogalmazása. A szociális szolgáltató rendszer fő változásai: A koncepció felülvizsgálata során bemutatásra kerülnek az elmúlt időszak változásai, a már meghatározott feladatok bővítése, korrekciója. Koncepciónk felülvizsgálatánál csak azokra a területekre térünk ki, ahol változás történt az elmúlt időszakban. Tekintettel arra, hogy több alapszolgáltatás és szakosított ellátás társulási formában működik, valamennyi ellátási formát nevesítettük. 1. A VÁROS ÁLTALÁNOS HELYZETKÉPE A szociális ellátórendszer kiépítése és működtetése függ a város lakosságának szociális helyzetétől, egészségügyi állapotától illetve korösszetételétől. A város lakosainak számát illetően megállapíthatjuk, hogy az idősek száma évről-évre növekvő tendenciát mutat. Az öregedési folyamat tendenciáit figyelembe véve egyre nagyobb súlyt kell fektetni az idősekről való gondoskodásra. Az Önkormányzat közigazgatási területén állandó lakóhellyel, vagy annak hiányában tartózkodási hellyel rendelkező lakosok száma (2015. január 1. állapot szerint) korcsoport fő 17 év alatt: 9 958 18-59 év: 34 220 60 év felett: 14 514 Összesen: 58 692 3

A MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA, FONTOSABB IDŐBELI SOROK PREZENTÁLÁSA: A megye humánerőforrás adatai: A megye lakónépessége a legutolsó KSH adatok szerint 450 318 fő volt, mely 2006 fővel több, mint egy évvel korábban. Az ország lakónépességének 4,6%-a, míg az alkalmazásban állók 4,4%-a él Győr-Moson-Sopron megyében. A lakónépesség 51,6%-a nő. A megye korszerkezetére jellemző, hogy a 15 éven aluliak aránya 14,4%, a 15-64 év közöttieké 69,1%, a 64 év felettieké pedig 16,5%. Adattár: KSH (2014) A gazdasági környezet jellemzői: Győr-Moson-Sopron megye gazdasági fejlettségét mutatja, hogy 73 598 megyei székhelyű regisztrált vállalkozás szerepel a nyilvántartásban. Az egy főre jutó GDP az országos átlag 121,7%-a. Az ipari termelés ágazati szerkezetében a gépipar dominál. A gépiparon belül a hagyományos bázissal rendelkező közúti járműgyártás fejlődik a legnagyobb mértékben. A megyében 1324 külföldi érdekeltségű gazdasági szervezet működik, így nem csoda, hogy a térség fejlődésének legfőbb mozgatórugói a külföldi befektetések és a hozzájuk kapcsolódó helyi kis- és középvállalkozások. Adattár: KSH (2014) Foglalkoztatási, aktivitási, munkanélküliségi mutatók: GY-M-S Megye Országos 15-64 éves korú népesség 306,0 6648,1 (ezer fő)* Gazdaságilag aktívak száma 213,8 4449,5 (ezer fő)* Foglalkoztatottak száma 207,6 4091,4 (ezer fő)* Álláskeresők száma (ezer 6,249 453,190 fő)** Álláskeresési ráta (%)** 3 10,3 Foglalkoztatási ráta (%)* 68,1 61,7 Aktivitási ráta (%)* 70,2 67,1 Inaktívak aránya (%)* 29,8 32,9 A regisztrált álláskeresők számának alakulása kirendeltségenként: Kirendeltség 2013. júl (fő) 2014. jún. (fő) 2014. júl. (fő) Győr 5384 3869 3852 Kapuvár 470 251 254 Mosonmagyaróvár 1184 561 483 Sopron 947 554 469 Csorna 593 284 256 Összesen: 8 578 5 519 5 314 4

Megyénkben valamennyi kirendeltségen csökkent az álláskeresők száma. A legnagyobb arányú csökkenés a soproni kirendeltségnél figyelhető meg. A regisztrált álláskeresők száma 2015. szeptemberében a következőképpen alakult Sopronban: Nyilvántartott álláskeresők szám Folyamatosan nyilvántartott álláskeresők száma Álláskeresési járadékban részesülők száma álláskeresési segélyben részesülők száma FHT- EGYT-ben részesülők száma Munkakorú népesség száma 350 fő 33 fő 145 fő 51 fő 17 fő 40.009fő Adattábla: www.nfsz.munka.hu A munkaerőpiac feszültségei, gondjai hasonlóak a megyeihez. Ilyen területek: 55 év felettiek elhelyezkedési lehetőségei Egyéb hátrányos helyzetű munkanélküliek visszajuttatása a munka világába (egészségügyi, családi és szociális probléma, képzetlenség, nem piacképes szakképzettség, etnikai hovatartozás) Továbbá jelentős tényező a pályakezdő fiatalok munkahelyhez juttatása, különös tekintettel a főiskolát és egyetemet végzettekre. A szakképzetlen munkavállalók, továbbá a gazdaság által nem keresett szakképzettséggel rendelkezők sajnos kiszorulnak a munkaerőpiacról. Megyénkben a legalacsonyabb a képzetlenek aránya, köszönhetően a jobb foglalkoztatási helyzetnek. A tartós munkanélküliség elszegényedést, a lakhatási körülmények romlását, a szegénység átörökítését idézheti elő, kitörni belőle az idő előrehaladtával egyre nehezebb. Ezért lehetnek kiemelkedően fontosak a munkavállaláshoz vezető programok, az életvezetési tanácsok. 5

2. A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ LEGINKÁBB ÉRIN- TETT CÉLCSOPORTJAI Idősek, nyugdíjasok A demográfiai adatok, de a mindennapos életünk során tapasztaltak is azt mutatják, hogy hasonlóan az országos tendenciákhoz, a város lakossága elöregedik, egyre fontosabb feladat az idősekről való gondoskodás, illetve az időskori szellemi és fizikai - aktivitás megőrzése, ennek elősegítése. Munkanélküliek A falvaknak, községeknek egyre kisebb a munkaerőmegtartó-képességük, a munkahelyek jó infrastrukturális tulajdonságokkal rendelkező területekre koncentrálódnak, melyek elsősorban a városokban találhatóak, illetve a határ közelségére való tekintettel sokan választják a szomszédos Ausztriát munkavégzésük helyéül, elsősorban a jóval magasabb kereseti lehetőségek miatt. Fogyatékkal élők A fogyatékkal élők sajátos szükségleteit kiemelten kell kezelni. A különböző tervezési és döntési folyamatoknál jelenleg a munkaerőpiacon való részvételre irányul a figyelem és a támogatás. Kiemelten fontos, hogy a fogyatékosság súlyosságából adódóan a munkára nem képes fogyatékkal élők számára a speciális ellátást és gondozást nyújtó kis létszámú átmeneti és lakóotthoni egységek létrejöjjenek. A megváltozott munkaképességű emberek bővítik a kört, hiszen ők állapotuknál fogva több, speciális odafigyelést, ellátást igényelnek, különösen nehéz nekik a nyílt munkaerőpiacon való aktív részvétel. Hajléktalanok A városi lét sajátossága a hajléktalanság problémája, a hajléktalanok számának gyarapodása. A kistelepülésen a hajléktalanság nem jellemző, de gyakran szinte minden településen találkozhatunk olyan emberrel, emberekkel, akik csak azért nem hajléktalanok a szó klasszikus értelmében, mert van házuk, van lakhatásuk, de életmódjuk és körülményeik rosszabbak, mint a városi hajléktalan sorstársaiké. 6

3./ SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖTELEZŐEN ELLÁTANDÓ SZOCIÁLIS VALAMINT GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSI ÉS SZAKELLÁTÁSI FELADATA A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján az önkormányzat a következő szolgáltatásokat biztosítja: Feladat A feladat ellátását biztosító intézmény Szociális szolgáltatások I. Szociális alapszolgáltatások - Étkeztetés Soproni Szociális Intézmény, Szociális Alapellátások Intézete - Házi segítségnyújtás Soproni Szociális Intézmény, Szociális Alapellátások Intézete - Családsegítés Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézete - Utcai szociális munka Soproni Szociális Intézmény, Hajléktalanokat Ellátó Intézet 1. Speciális alapellátási feladatok - Közösségi pszichiátriai ellátás Soproni Szociális Intézmény, Szociális Alapellátások Intézete - Támogató szolgálat Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézete - Idősek nappali ellátása Soproni Szociális Intézmény, Szociális Alapellátások Intézete - Fogyatékosok nappali intézménye Soproni Szociális Intézmény, Szociális Alapellátások Intézete - Pszichiátriai betegek nappali intézménye Soproni Szociális Intézmény, Szociális Alapellátások Intézete - Nappali melegedő Soproni Szociális Intézmény, Hajléktalanokat Ellátó Intézet II. Szakosított ellátási formák 1. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények - Idősek otthona Soproni Szociális Intézmény, Idősek Otthona 2. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - Időskorúak gondozó háza Soproni Szociális Intézmény, Idősek Otthona - Hajléktalan személyek átmeneti szállása Soproni Szociális Intézmény, Hajléktalanokat Ellátó Intézet - Éjjeli menedékhely Soproni Szociális Intézmény, Hajléktalanokat Ellátó Intézet 7

Gyermekjóléti szolgáltatások I. Alapszolgáltatások Gyermekjóléti szolgáltatás Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézete Gyermekek napközben ellátása - bölcsődei ellátás Sopron Megyei Jogú Város Egyesített Bölcsődék II. Szakosított ellátások - Gyermekjóléti Központ Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézete - Helyettes szülői hálózat Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézete - Családok Átmeneti Otthona Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézete - Gyermekek Átmeneti otthona Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézete A Sztv. 90. (2) bekezdése értelmében a megyei jogú város saját területén köteles az alapszolgáltatási feladatokat, éjjeli menedékhelyet, hajléktalan személyek átmeneti szállását, idősek otthonát fenntartani, mely feladatok tekintetében Sopron Megyei Jogú Város teljes mértékben megfelel a törvényi előírásoknak. 8

4./ SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁLTAL BIZTOSÍTOTT SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ, VALAMINT GYERMEKJÓLÉTI FELADATOKAT ELLÁTÓ INTÉZMÉNYEK: 4.1. SOPRONI SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY Igazgatás Törzskar Titkárság Munkaügy Üzemeltetési csoport Gazdasági csoport Szociális Alapellátások Intézete Egészségügyi Alapellátási Intézet Hajléktalanokat Ellátó Intézet Idősek Otthona Épületüzemeltetés, karbantartás Szállítás Könyvelés, pénzügy Pénztár Gondozási központ Iskola-egészségügyi ellátás Átmeneti szállás Balfi u. otthon Takarítás, portaszolgálat Élelmezés Házi segítségnyújtás Ügyeleti ellátás Éjszakai menedékhely Ikva otthon Mosoda, varroda Étkeztetés Háziorvosi ügyelet Nappali melegedő Átmeneti otthon Nappali ellátás (pszichiátriai) Közösségi ellátás Gy.orvosi ügyelet Fogorvosi ügyelet Utcai szociális szolgálat Lilaakác idősek klubja Védőnői ellátás Népkonyha Ciklámen Idősek klubja Ter.-i védőnői ellátás Virágfüzér Sérültek Nappali Otthona Isk.-i védőnői ellátás 9

4.1.1. SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSOK INTÉZETE A Szociális Alapellátások Intézetének szakmai egységei három ellátotti csoport, az idősek, a fogyatékos személyek, valamint a pszichiátriai betegek számára nyújtanak szolgáltatásokat. A különböző szolgáltatások szorosan együttműködnek, munkájukat összehangoltan, egymásra épülve, a segítséget kérő szükségletét, igényét figyelembe véve végzik. Az ellátás során kiemelt szempont a kliensek egészségi-mentális-fizikai állapota, életkora, valamint az a szocio-kulturális környezet, amely aktuálisan körülveszi a szolgáltatást igénylőket. A Szociális Alapszolgáltatások Intézete ellátási területe: Étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, fogyatékkal élők nappali ellátása: Sopron és közigazgatási területe Pszichiátriai betegek nappali ellátása és közösségi gondozása: Sopron Járás közigazgatási területe A Szociális Alapellátások Intézetében működő szolgáltatások Szolgáltatás Cím, elérhetőség Engedélyezett férőhelyszám Étkeztetés 9400 Sopron, Major köz 3. igény szerint Házi segítségnyújtás 9400 Sopron, Major köz 3. 256 fő Lila Akác Idősek Klubja 9400 Sopron, Major köz 3. 40 fő Ciklámen Idősek Klubja 9400 Sopron, Kossuth u. 10. 25 fő Virágfüzér Sérültek Napközi Otthona 9400 Sopron, Kossuth u. 10. 24 fő Pszichiátriai Betegek nappali ellátása 9400 Sopron, Uszoda u. 9. 40 fő Pszichiátriai Betegek közösségi ellátása 9400 Sopron, Uszoda u. 9. 40 fő 4.1.1.1. GONDOZÁSI KÖZPONT (Sopron, Major köz 3.) Étkeztetés, házi segítségnyújtás Az ellátás célja: Étkeztetés Sopron város területén életvitelszerűen élő, lakó és tartózkodási hellyel rendelkező személyek részére legalább napi egyszeri meleg étel biztosítása. A szociális rászorultság feltételeit a törvényi előírásoknak megfelelően a települési önkormányzat rendeletben szabályozta. Az étkeztetés szervezése a Gondozási Központ vezetőjének feladata. Az étkeztetés szervezése, a város közigazgatási területén működő főzőhelyekről, vásárolt ebéd formájában, a beszállító mint főzőhely kapacitásától függően. Házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtásban részesülő személy saját otthonában, megszokott lakókörnyezetében kapja meg az élethelyzeti sajátosságainak megfelelő ellátást. Olyan ellátási forma, amely az igénybevevő önálló életvitelének fenntartásában szükségleteinek megfelelően lakásán, lakókörnyezetében biztosítja a segítségnyújtást. Sze- 10

mélyre szabott ellátást nyújt az igénybevevő fizikai, mentális és szociális szükségleteinek, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően. Az ellátásra jogosultak otthonukban történő teljes körű ellátása, 19 értékelési pontot elérő, de napi 4 órát meg nem haladó gondozási szükségletet feltételező egészségi állapot, és önellátási képesség függvényében, szociális segítés, és személyi gondozás címén. A gondozási szükséglet vizsgálatot követően, személyre szabottan a részletezett szolgáltatási elemekről szóló megállapodás szerint. Szakképzetlen gondozó szociális segítés feladatait, szakképzett gondozó szociális segítés és személyi gondozás együttes feladatait láthatja el. Az ellátotti célcsoport jellemzői Étkeztetés Az idősek életszínvonala a lakosság egészéhez hasonlóan csökkenő tendenciát mutat. Az idős korcsoporton belül azonban jelentős jövedelmi különbségek mutatkoznak. Az időskorúak jelentős részének megélhetését általában a nyugdíjból származó jövedelmek biztosítják. Mivel az egyszemélyes háztartásokban élők arányszáma magas, így az anyagi lehetőségeik erősebben korlátozottak az átlaghoz képest. Ellátottak nem, korcsoport és jövedelem csoportok szerinti megoszlása: Nők: Férfiak: 59 % 41% Kor szerinti megoszlás: Nők: Férfiak: 18-59 éves 8 % 15 % 60-74 éves 25 % 15 % 75-89 éves 22 % 10 % 90 év feletti 4 % 1 % (2014 évi KSH-s adat alapján) Jövedelmi helyzet megoszlása: 28500 Ft- vagy az alatti jövedelem: 7,5 % 28.501 51.300 Ft /hó közötti jövedelem 7 % 51.301-74.100 Ft/hó közötti jövedelem 19 % 74.101-96.900 Ft /hó közötti jövedelem 28 % 96.901-119.700 Ft /hó közötti jövedelem 25 % 119.701 Ft /hó feletti jövedelem 13,5 % (2015 év októberi állapot és nyilvántartás alapján) Rászorultsági mutatók (2015 októberi állapot): Kor (idős és meggyengült az egészségi állapota): 57% Orvosi igazolás szerinti (nem idős: 65 év alatti) egészségkárosodott: 18% Pszichiátriai betegség: 14% Hajléktalanság: 5% Fogyatékosság: 4% Szenvedélybetegség: 2% 11

Házi segítségnyújtás A város különböző övezeteiben más és más a korösszetétel. Legjobban öregedő a belváros, amelyben a lakosság egyötöde 65 éves vagy ennél idősebb, de ez a tendencia évről évre kitolódik a lakótelepekre (Jereván, Kazinczy tér és környéke), valamint a kertvárosi és családi házas övezetekre (Lőverek, Kurucdomb), és Bánfalva városrészre, valamint a városhoz tartozó külső övezetekre (Balf, Bánfalva, Görbehalom, Brennbergbánya). Ez utóbbiak, komoly kihívást jelentenek az otthon gondozás tekintetében, a házi segítségnyújtás szervezési feladataira. Az egészségügyi ellátás biztosítása szempontjából az idősek ellátása komoly nehézséget okoz a túlterhelt, magas ellátotti számmal rendelkező háziorvosi körzeteknek. Az intézményi ellátásra szorulók száma évek óta magasabb mértékű, mint az intézményi ellátás kapacitása. Ennek terhei szintén a házi segítségnyújtás feladatkörében csapódnak le. Bár a bentlakásos otthonok száma növekedett, a térítési díjat megfizetni képes lakosság aránya nem változott. Egyre gyakoribb jelenség a privát gondozások iránti igény, épp úgy a kereslet azonnali munkakezdés, rugalmas munkaidő -, mint a kínálat oldaláról jövedelem kiegészítés lehetősége -. A privát gondozások előretörését látszik támogatni az egy szereplőssé redukálódott intézményes szolgáltatói jelenlét, a gondozói munkakörre jellemző fluktuáció, és minőségromlás értékes munkaerő Ausztriában való elhelyezkedése -. Nemek szerinti megoszlás: Nők: Férfiak: 74% 26% Kor szerinti megoszlás: Nők: Férfiak: 18-59 éves 2 % 5 % 60-74 éves 12 % 5 % 75-89 éves 43 % 13 % 90 év feletti 16 % 4 % (2014 évi KSH adatok alapján / 278 fő étkeztetett vonatkozásában ) Jövedelem csoportok: %-os megoszlása 0-28.500 Ft-ból vagy az alatt élők aránya 1 % 28.501-51.300 Ft-ból élők aránya 3 % 51.301-74.100 Ft-ból élők aránya 5 % 74.101-96.900 Ft-ból élők aránya 13 % 96.901-119.700 Ft-ból élők aránya 37 % 119.701-140.000 Ft-ból élők aránya 21 % 140.001 Ft-ot meghaladó jövedelemmel rendelkezők aránya: 20 % (2015 év októberi állapot és nyilvántartás alapján) 12

Gondozási szükséglet szerinti megoszlás: napi 1 óra 57 % napi 2 óra 21 % napi 3 óra 3,5 % napi 4 óra 8% napi 4 órát meghaladó tehát min napi 4 óra 10% Megbetegedések szerinti megoszlás: Diagnózis típusok: %-os arány Neurológiai eredetű 15 % Szív és érrendszeri 28 % Mozgásszervi diagnosztizált 16 % Mozgásszervi nem diagnosztizált, de ellátást 3 % befolyásoló Endokrin eredetű 8 % Urológiai 6 % Mellkas gyógyászati 0,5 % Szemészeti 5 % Daganatos eredetű 2,5 % Demencia tünetek diagnosztizált 2 % Demencia tünet együttes, nem diagnosztizált, 9 % de ellátást befolyásoló Pszichiátriai eredetű egyéb 5 % A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége Étkeztetés Az étkeztetés a lakosság szükségleteinek megfelelően (munkanapokon, illetve igény szerint munkaszüneti és ünnepnapokon) az egyszeri meleg étel biztosításával történik. Háziorvos javaslatára, vagy a kérelmező kérésére diétás étkeztetést is biztosítanak. Az ellátás biztosításának módjai: kiszolgálással, egyidejű helyben fogyasztással, elvitel lehetővé tételével, lakásra szállítással valósul meg. Az étkeztetésért az ellátottak személyi térítési díj fizetésére kötelezettek. Összege a helyi rendeletnek megfelelően kerül megállapításra. Szakmailag pozitív tendencia a hajléktalan személyek által mind nagyobb mértékben igényelt térítéses ebéd igénybevétele -5 %-. 13

Továbbá a rossz egészségi állapotú, de magasabb jövedelmű idősek aránya - havi átlagban 57 %-, ők azok, akik az intézményi térítési díj maximumát is képesek megfizetni 13,5 %-. A minőséggel kapcsolatos visszajelzések alapján az ellátottak a biztosított egyszeri meleg ebéddel, közepes mértékben elégedettek. Általánosnak mondható, hogy az aktív korúak változatlanul inkább a mennyiség, míg az idősebbek a minőség vonatkozásában élnek kifogással. 2015 év júniusától a szolgáltatás kibővült egy újabb választható főzőhellyel, valamint ennek köszönhetően a vasárnapi ebédek házhozszállításának lehetőségével. Mivel az ebédek kiszállítására nincs társadalmi gondozásra jelentkező, és egyetlen beszállítóra épül az egész szolgáltatás, egyre nehezebb az újonnan jelentkező cukros betegek számára az optimális kiszállítási időpontok megszervezése. Házi segítségnyújtás A személyes szükségletek kielégítése érdekében folytatott segítő tevékenység szakmai tartalma magába foglalja a komfortérzet biztosítását, a szervező feladatokat, a fizikai és mentális ellátást. A házi segítségnyújtás módját, formáját és rendszerességét orvosi javaslatra a gondozási központ vezető és vezető gondozó a gondozási szükségletvizsgálat eredménye alapján, az ellátást kérelmező igényei szerint határozza meg. Minden esetben az egyéni szükségleteknek megfelelően az ellátást igénybevevővel közösen kerül kialakításra az ellátandó feladatkör szociális segítés, vagy személyes gondozás-, illetve az ellátáshoz biztosított időbeosztás, az egy hétre összevontan alkalmazható egyéni gondozási szükséglet határain belül. A házi gondozó a házi segítségnyújtás során együttműködik az egészségügyi és szociális alap- és szakellátást nyújtó intézményekkel és az otthonápolási szolgálattal, valamint az otthoni hospice szolgálattal, a komplex ellátás érdekében. A házi segítségnyújtásért az ellátottak személyi térítési díj fizetésére kötelezettek. Összege a helyi rendeletnek megfelelően kerül megállapításra Az ellátások időben történő kezdeményezésének legfőbb akadálya a térítési díj. Viszont a nagy problémákkal való szembesülést követően azonnali és teljes körű megoldást remélve kérelmezik az ellátást, sokszor napi 4 óra gondozási szükségletet meghaladó esetekre. A szolgálat személyi feltételei ehhez nem adottak. 2015. októberi állapotfelmérés alapján - közlekedési idő nélkül! teljes igénybevétel esetére az alábbi személyi feltételre lenne szükség, - közlekedési idő, szabadságolás, és táppénz figyelmen kívül hagyásával. napi 1 óra napi 2 óra napi 3 óra napi 4 óra napi 4 órát meghaladó tehát min napi 4 óra Összesen: 67 fő ellátása 8,3 gondozó/ nap 25 fő ellátása 6,25 gondozó/ nap 4 fő ellátása 1,5 gondozó/ nap 9 fő ellátása 4,5 gondozó/ nap 12 fő ellátása 6 gondozó/ nap 117 ellátott 26,5 gondozó/ nap 14

2015 október havi ellátás: 117 ellátott 19 gondozó (-1 fő tartós táppénzen levő) A fluktuáció, és az utánpótlás minősége egy folyamatosan növekvő probléma képletét vetíti elénk (képzett, hivatástudattal bíró megbízható munkaerő ausztriai munkavállalás; kevésbé elhivatott és megbízható munkaerő szolgáltatási minőség hanyatlása). Tartós intézményi elhelyezésre várakozók száma mindig magas, férőhelyszám bővítésre kevés a lehetőség, továbbá a bentlakásos ellátás rendkívül költséges. A dolgozó családtagok nagy része segítség nélkül képtelen a probléma önerőből történő megoldására privát gondozók megfizetése-, és az idős emberek szakszerű és biztonságos ellátására. Elégtelen gondoskodás esetén, egy egyszerű probléma pl elégtelen folyadékpótlás, egészségügyi beavatkozást igénylő, költséges problémává nőheti ki magát. Az otthon gondozás fejlesztése, innovatív megoldások keresése, hosszú távon az egyetlen reális lehetőség az idősödés problémáinak gazdaságos és egyben humánus megoldására. 4.1.1.2. IDŐSEK NAPPALI ELLÁTÁSA Ciklámen Idősek Klubja (Sopron, Kossuth L. u. 10.) Lila Akác Idősek Klubja (Sopron, Major köz 3.) A szolgáltatás célja, feladata Az idősek nappali ellátásának alapvető célja, hogy az ellátást igénybe vevők számára elérhető, nyugodt, otthonos légkörű, egyéni szükségletekre épülő szolgáltatást nyújtson. Sopron Megyei Jogú Város közigazgatási területén hasonlóan a legtöbb magyarországi településhez intenzív elöregedési folyamat zajlik, valamint nő az egyszemélyes háztartások száma. Az elöregedés mellett jellemző e korosztály rossz egészségi és mentális állapota, kimutathatóan jelen van az időskori demencia, ami tovább súlyosbítja az idős emberek és hozzátartozóik életkörülményeit. Az említett körülmények alapján várható, hogy az idősek nappali ellátására, valamint az időskori demenciában szenvedő betegek nappali ellátására egyre nagyobb igény mutatkozik. A kifejezetten időskorú ellátást igénylők mellett egyre gyakrabban igénylik a nappali ellátást a fiatalabb, friss nyugdíjasok köréből, akik egy része egészségi állapotuk hirtelen romlása miatt igényelnék ellátásukat infarktuson, agyvérzésen átesett rehabilitáltak, de egyre gyakrabban érdeklődnek a nappali ellátás szolgáltatásai felől azok a nyugdíjasok, akik az időskori rekreációt fontos életprogramjuknak tartják. Mindebből kitűnik, az idősek nappali ellátásának nagyon széles körű igényeket kell kielégíteni, hogy megvalósítani kívánt programjaival a fiatalabb korosztály rekreációs igényeit, a fizikai és mentális hanyatlásban szenvedő réteg biztonsági, egyéni szükségleteit, az egészségi és szociális nehézségekkel küszködő idősek személyes gondoskodását és a jelentkező egyéb igényeket is maradék nélkül szolgálhassa. Az intézmény két telephelyén, összesen 65 engedélyezett férőhelyen valósítják meg szakmai tevékenységüket, mely fizikai, egészségi, mentális, szociális segítségnyújtást, integrált formában demens ellátást, valamint rekreációs elemeket tartalmaz. A klubok mellérendeltségi viszonyúak, Sopron városának két különböző pontján, az 15

adott ellátotti körnek, ugyanazon tartalommal rendelkező szolgáltatást nyújtanak. Szakmai, erkölcsi, emberi együttműködésük jó, az idősellátással kapcsolatos szemléletük hasonló értékeken alapul. A telephelyek egymás között a helyettesítések feladatait is teljes mértékben megoldják. Az idősek nappali ellátásának, az idősek klubjainak magas színvonalon történő szakmai működése az ellátást igénybe vevők fizikai, mentális, egészségi állapotának javulását eredményezheti, ami pedig mind az idős ember, mind pedig családtagjai szempontjából kívánatos. A nyugdíjas ember minél korábban kerül a nappali ellátás rendszerébe, annál korábban tapasztalja meg a közösség megtartó erejét, sajátítja el a rekreáció lehetőségeit, annál aktívabban éli nyugdíjas éveit, lelassítva ezzel testilelki-mentális hanyatlását. A sikeres öregedés útja a minél aktívabb időskor, ami nem utolsó sorban elősegíti azt is, hogy az idős ember saját lakókörnyezetében, családja körében élje életét, tehermentesítve ezzel a bentlakásos intézmények amúgy is terhelt létszámhelyzetét. Demens személyek nappali integrált ellátása A demenciával küzdő idős emberek személyközpontú ellátásával, foglalkoztatásával alapvető cél, hogy ellátottaink a szellemi leépülés során életminőségüket megőrizve, jó közérzettel, pszichés és szomatikus egyensúlyuk megtartása mellett éljék életüket. Kognitív zavaraik mellett is érzékeljék a jó bánásmódot, képesek legyenek az adott pillanatok élvezetére, állapotromlást késleltető támogatást kapjanak. Önellátási képességük csökkenése mellett is kielégítettek legyenek szükségleteik és meg tudják őrizni emberi méltóságukat. A demens személyek egyéni és csoportos foglalkoztatása napi szintű. A csoportos foglalkozásokat a többségi ellátotti körnek havi tervek alapján szervezett programok képezik, melyekbe demens ellátottjaink beilleszthetők. Kiemelt fontossággal bírnak a különböző testmozgásos programok, kímélő és kondicionáló torna, játékosmozgásos foglalkozások, művészet-terápiák (zenehallgatás, éneklés, irodalmi művek felolvasása, meghallgatása, kreatív technikák művelése stb.). Egyéni, személyközpontú foglalkoztatásuk az egyéni gondozási tervben megjelölt célok alapján napi rendszerességgel, egyéni igényeik-szükségleteik figyelembevételével történik. Az ellátottak körének, demográfiai mutatóinak, szociális jellemzőinek, ellátási szükségleteinek bemutatása. Az igénybe vevők jellemző adatai Engedélyezett férőhelyek száma: Megállapodással rendelkezők száma: 65 fő 61 fő Igénybe vevők kor szerinti megoszlása 65 éven aluli 9 fő 65-69 éves 13 fő 70-74 éves 13 fő 75 79 éves 12 fő 80 89 éves 13 fő 90 év feletti 1 fő Szenvedélybetegek száma 3 Pszichiátriai betegek száma 17 fő Fogyatékossággal élők száma 9 fő Krónikus betegséggel élők száma 40 fő 16

Önellátásukban jelentősen korlátozottak száma Igénybe vevők közül házi segítségnyújtásban is részesül Igénybe vevők közül étkezésben is részesül Igénybe vevők közül naponta igénybe veszi a szolgáltatást Igénybe vevők közül szállítást igényel /IGÉNYELNE Igénybe vevők közül személyi térítési díjat fizet A megállapodással rendelkezők közül rekreációs programokat igénylők száma 16 fő 2 fő 43 fő 37 fő 9 fő 61 fő 30fő A fenti mutatók egyértelműen láttatják, hogy az idősek nappali ellátásának ellátási szükségletei meglehetősen széleskörűek. Ezen széleskörű igények kielégítése érdekében - amelyek szakmailag megalapozottak - az idősek nappali ellátásának újragondolása szükségszerű. Jelenleg az ellátottak száma folyamatos emelkedést mutat mind az átlagos ellátási szükségleteket, mind a demens ellátási szükségleteket illetően. Ez a létszámnövekedés reális igénynövekedést is jelent, amit kielégíteni szükséges és elkerülhetetlen a fentebb már említett demográfiai mutatók és igényszintek miatt. Az idősek nappali ellátásának zavartalan működtetését azonban számos tényező nehezíti. Ezek a következők: Jelenleg az ellátottak száma nem éri el a megengedett létszámot, aminek számos oka van. Ezek feltehetően a következők: A klubjainkban integrált formában működtetett demens idősek ellátása meglehetősen áthatja a nappali ellátás működését, sok esetben távol tartva a még jó mentális képességű, aktivitásra, rekreálódásra vágyó nyugdíjasokat. Ezen személyek rekreációs igényeinek kielégítése un. demencia-prevenciót szolgálna, ennek személyi és tárgyi feltételei azonban nem adottak. Az időskorú személyek fogyaték nélkül élők számára nem megoldott sem intézményünknél, sem más szolgáltatóknál a személyszállítás, a nappali ellátás igénybevétele számukra csak egyéni/családi úton oldható meg. Azok az idős emberek, akiket családjuk nem tud szállítani, önerőből pedig fizikai és/vagy mentális hanyatlás, anyagi korlátok, stb. miatt - nem képesek látogatni a klubokat, hiába szorulnának ellátásra, nem tudják azt igénybe venni. A fentiekből adódik, hogy Sopron városában jelentős igény mutatkozik az időskorú személyek nappali ellátására, szolgálva ezzel a mind hosszabb ideig fenntartható önálló, családban támogatott életvitelt és a bentlakásos intézmények tehermentesítését. Észrevehetően egyre jelentősebb igény mutatkozik a demenciában szenvedő idősek nappali ellátására, hiszen számuk egyre nő, és sok család terhét lehet enyhíteni ellátásuk megszervezésével, de ennek tárgyi és személyi feltételei nem adottak. A demens és az átlagos gondozási szükségletű idősek nappali ellátáshoz való jutása érdekében feltétlenül meg kellene szervezni szállításukat. A szállítási szolgáltatás az idősek/demensek nappali ellátásának részét kell, hogy képezze, segítve, támogatva ezzel az amúgy is nagy terhet hordozó családokat. 17

Szükségszerű, hogy a még átlagos szükségletű, jó mentális képességű igénylők un. demencia - prevenció formájában zavartalan rekreációs lehetőségekhez jussanak. Összességében elmondható, hogy az idősek, és a demenciában szenvedő idősek nappali ellátására egyre növekvő igény mutatkozik a lakosság köréből. A demográfiai mutatók azt jelzik, hogy a társadalom idősödése az elkövetkező 20-30 évben tovább fokozódik. Az idősekről való széleskörű gondoskodásra, az otthonukban való segítségnyújtás mellett a nappali intézményes gondoskodás korszerű és egyéni szükségletekhez igazodó lehet. Ezen széleskörű szükségletek kielégítésére a nappali idősellátás lehetőségeit, szakmai tartalmát, személyi és tárgyi feltételeit korszerűsíteni, bővíteni szükségeltetik, hogy megfeleljen a fokozódó társadalmi elvárásoknak. A korszerű és sokrétű nappali idősellátás azon túlmenően, hogy méltó időskort biztosít elöregedő társadalmunk megbecsült tagjai számára, támogatja az idősek hátterét jelentő családjaikat is, akiknek helytállása nélkülözhetetlen időseink saját otthonukban való, élethosszig tartó segítésében. 4.1.1.3. VIRÁGFÜZÉR SÉRÜLTEK NAPKÖZI OTTHONA (Sopron, Kossuth L. u. 10.) A Virágfüzér Sérültek Napközi Otthona 2003 májusától, működik a hajdani Családsegítő Intézet, mai nevén a Soproni Szociális Intézmény szociális szolgáltatásainak keretein belül. A napközi otthon a Szociális Alapellátások Intézetén belül biztosítja a Sopron közigazgatási határain belül, saját otthonukban élő, 16. életévüket már betöltött tehát a jelenlegi törvények szerint nem tanköteles korú - önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékkal élő (értelmi, érzékszervi, mozgássérült, halmozottan sérült) és autista - nevelési, oktatási intézményben nem járó - személyek napközbeni ellátását. A törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy a 16. életévét betöltött fogyatékkal élő, - de még tanulói jogviszonyban álló- tanuló a tanítási szünetek alkalmával igénybe vegye ezt a szolgáltatást. A napközi otthonban engedélyezett férőhelyek száma 2009-től 24 főre növekedett. Az intézménynek elsődleges és alapvető feladata a fogyatékossággal élő emberek hátrányainak enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása, a társadalom szemléletének megváltoztatása és kiemelten hangsúlyos az egyén meglévő képességeire alapozott tervezés, szervezés, fejlesztés, habilitációs és rehabilitációs lehetőségek, egyéb szolgáltatások felkutatása és a hozzáférésük integrált formában való biztosítása, támogatása. A szolgáltatás működtetésével kiemelt cél a lakosság körében a befogadó-elfogadó attitűd, a tolerancia és segítségnyújtási képesség erősítése, ezáltal is elősegítve speciális bánásmódot igénylő fogyatékosok társadalmi esélyegyenlőségét. A nappali ellátást nyújtó intézmény az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt, a helyi igényeknek megfelelő közösségi programokat szervez, helyet biztosít a közösségi szervezésű programoknak, biztosítja, hogy a szolgáltatás nyitott formában, az ellátotti kör és a lakosság által egyaránt elérhető módon működjön. Az ellátást igénybe vevő életkörülményeivel kapcsolatos problémák, képességeikhez mért segítséggel történő megoldását rendszeres tanácsadással segíti. Biztosítja a 18

gondozottak szükségletei szerinti szolgáltatások elérhetőségét. Elősegíti a fogyatékos emberek társadalmi integrációját, esélyegyenlőségének biztosítását. A napközi otthoni ellátás magában foglalja a gondozottak igényeinek és szükségleteinek megfelelő szakszerű ápolási-gondozási feladatok folyamatos ellátását. Fontos feladat a személyre szabott bánásmód, a szeretetteljes légkör megteremtése, ahol az egymásra való odafigyelés, a feltétel nélküli elfogadás, az emberi méltóság maximális tiszteletben tartása nyújtják azt a biztonságot, melyben a sérült ember képes a tőle elvárható legteljesebb önállóságra, tartalmas, boldog életre. Mint nappali intézmény, mindent megteszünk az ellátást igénybevevő testi-lelki aktivitása fenntartásának, megőrzésének érdekében. A szolgáltatás keretében szervezik az ellátottak korának, egészségi állapotának, képességeinek és egyéni adottságainak figyelembevételével: Az aktivitást segítő fizikai tevékenységeket (séta, torna, konduktor által vezetett speciális tornafoglalkozás) A szellemi és szórakoztató tevékenységeket (olvasás, felolvasás, tévézés, játékok, zenehallgatás), A kulturális tevékenységeket (rendezvények, ünnepségek, névnapok, színház-, mozi-, kirándulások) Ellátottak köre Sopron közigazgatási területén családban élő fogyatékos személy, aki betöltötte 16. életévét, nem tanúsít veszélyeztető magatartást önmagára és a közösségre nézve sem, helyzetváltoztatásra segítséggel és/vagy segédeszközzel képes, önkiszolgálásra részben képes, vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló, nem igényel állandó ápolást, gyógypedagógiai nevelési, oktatási intézményben nevelésre, oktatásra, nem alkalmas, és felvétele elhelyezése korának, állapotának megfelelő oktatási intézményben nem biztosítható, rendkívül indokolt esetben olyan fogyatékos személyek részére is biztosítható, akikre nézve szülője vagy más hozzátartozója ápolási díjban részesül. A napközis ellátást igénybevevők köre enyhe-, középsúlyos-, és súlyos értelmileg akadályozottak halmozottan és súlyos fokban sérültek (3 fő kerekes székes) autista ép értelmű mozgásban akadályozott személyek A jelenlegi napközisek életkora 19-tól 68 éves korig terjed: Életkor Nő Férfi 0-18 0fő 0 fő 18-62 14 fő 11 fő 62- - 1 fő A mozgásban korlátozott ellátottak és a súlyos értelmi akadályozott sérültek szállítását lehetőség szerint a Támogató Szolgálat biztosítja. Sajnos a Támogató Szolgálat kapacitása nem tudja kielégíteni teljes mértékben az igényeket. 19

A munkatársak különböző tevékenységek során mindvégig szem előtt tartják, hogy a tevékenység milyen állapotú fogyatékkal élőre irányul. A jelenlegi ellátotti körben azonban sok a súlyosan, és halmozottan sérült felnőtt. Fontos az ellátottak pszichés állapotának megőrzése- esetleges fejlesztése- mellett, a fizikai és egészségi erőnlétük, aktivitásuk megőrzése is, hiszen ha valamely változás miatt az ellátottnak nincs megfelelő komfortérzete, az kihathat mentális állapotának romlására, változásaira is. Sok esetben a fizikai akadályozottság, a halmozott sérülés szükségessé teszi a napközbeni pihenést, a nyugodt körülmények közötti alvást, amelyre a pihenőszoba nyújt lehetőséget. A szolgáltatásokat kibővítve a konditerem belső részében illetve a pihenőszobában a sérült állapotától függően - heti 2 alkalommal terveznek bazalis terápiát, amely elsősorban a halmozottan sérültek állapotjavítására, komfort érzetük javítására szolgálna. A terápiára nagy szükség van, mert az önálló tapasztalatszerzést nélkülöző fiatalok számára nyújt segítséget. A bazalis stimuláció, terápia folyamán sokoldalú érzékelési információk felvételére válik képessé a halmozottan sérült fiatal. A terápia során egy "stimuláció"-t (késztetés) végeznek az önaktivitásra, változó időtartamú és minőségű ingerlés által. A fejlesztés középpontjában az észlelési folyamatban leginkább működő szomatikus, vibrációs és vesztibuláris ingerlés (végtagok simogatása, dörzsölése, hideg-meleg érzet kiváltása, ringatás stb.) áll. Ez szag-, íz-, akusztikus, valamint egyéb érintési (taktilis-haptikus) és vizuális információkkal, a kommunikációs képesség fejlesztésével egészül ki. A terápiára igény és szükség van. 4.1.1.4. PSZICHIÁTRIAI BETEGEK NAPPALI ELLÁTÁSA (9400 Sopron, Uszoda u. 9.) A nappali ellátás célja a pszichiátriai betegek rehabilitációjának, re-integrációjának elősegítése, a helyi települési közösségbe, a foglalkoztatási rendszerbe történő beilleszkedésük támogatása. Hosszú távú cél a pszichiátriai betegek szociális kompetenciájának javítása, a stigmatizáció csökkentése. Aktivizálás az egészségügyi ellátás igénybevételében, a foglalkozási rehabilitációban, a társadalmi szerepvállalásban. A Soproni Szociális Intézmény, a Pszichiátriai Betegek Nappali Ellátásának kialakításával komplex segítséget nyújt a pszichiátriai betegséggel élő emberek számára. Az ellátórendszer lépcsőzetesen épül egymásra (közösségi, nappali, személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos pszichiátriai ellátás), ugyanakkor a különböző szolgáltatások között átjárhatóság van. A nappali ellátás egyrészt különböző, az ellátás céljában részletezett szolgáltatásokat nyújtja a klienseknek, másrészt tehermentesíti a pszichiátriai betegséggel küzdő emberek hozzátartozóit, családját. A nappali ellátás a közösségi ellátással szorosan együttműködve igyekszik megelőzni a kliensek pszichés állapotának romlását, hogy kevesebb alkalommal kerüljön sor kórházi kezelésre, kitolható legyen a bentlakásos otthoni elhelyezés időpontja. A nappali ellátásban azon pszichiátriai betegek részesülnek, akik elsősorban az F20-29 diagnózis, illetve e diagnózisokba nem besorolható pszichiátriai betegség valamelyikével rendelkeznek. Elsősorban azokat a személyeket látják el, akik: 20

tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, a saját otthonukban élő, nem akut veszélyeztető állapotú pszichiátriai betegek, akiknek a betegsége ambuláns szakellátás mellett egyensúlyban tartható, és akik életvitelükben, szociális helyzetük javításában igényelnek segítséget, a tüneteket mutató, de pszichiátriai kezelés alatt nem álló személyek. A nappali ellátás az öntevékenységre, az önsegítésre épül, biztosítja az ellátást igénybe vevők igényei alapján a kulturális, szabadidős, tájékoztató, képzési, és családi programok, találkozók szervezését, lebonyolítását. A célcsoport jellemzői A pszichiátriai betegek nappali ellátása 2005 óta biztosított Sopronban és a környező településeken. Az eltelt években folyamatosan emelkedett a nappali ellátásban részesülő személyek száma, jelenleg 40 fő ellátását tudják biztosítani. 2012 nyarán csökkent az ellátottak létszáma, ennek elsődleges oka, az azóta bevezetett térítési díjfizetési kötelezettség. 2014 decemberében 36 fő volt a megállapodással rendelkező személyek száma (16 nő, 20 férfi). Közülük a BNO 10 kódkönyv F20-29 diagnóziskódjába 23 fő F31-33 diagnóziskód 2 fő F40-42 diagnóziskód 4 fő Egyéb F00-F99 kategóriába 7 fő 20-30 év 7 fő 31-40 év 14 fő 41-50 év 9 fő 51-60 év 4 fő 60 év feletti 2 fő Életkori eloszlás szerint: A megállapodással rendelkező ellátottak közül 30 fő családban, 6 fő egyedül él. Az ellátottak többsége megváltozott munkaképességű. Ebből kifolyólag rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülnek, de sokan elegendő szolgálati idő hiányában valamiféle segélyre jogosultak, de ellátottaink egy része elegendő szolgálati idő hiányában segélyezett vagy nem jogosult pénzbeli ellátásra. Így az önálló életre való esélyük a pszichés megbetegedésből adódó egyéb nehézségek mellett, pusztán az anyagi helyzetük miatt is alacsony. A munkaerőpiac jelenleg nem tudja teljes mértékben kielégíteni a megváltozott munkaképességűek igényeit. Problémaként merül fel, hogy nehezen tudnak elhelyezkedni a pszichiátriai betegséggel küzdő emberek. A pszichiátriai betegek nappali ellátásának potenciális igénybe vevői köre a jelenleg ellátott létszámnál jóval tágabb, ugyanis az ellátási területen a statisztikai adatok alapján 1400 fő a pszichiátriai betegek száma. Ez a szám csak a krónikus, nagy kórképpel kezelt pszichiátriai betegekre vonatkozik. Kistérségünkben a hajléktalanok között is nagy létszámban fordulnak elő pszichiátriai betegek (megfelelő családi háttér hiányában, gyakran elindul a negatív szociális spirál). 21

A pszichiátriai betegek ellátási szükséglete a speciális igényeiknek megfelelő munkahely létrehozása, a lakhatási feltételek javítása, a nappali elfoglaltság, szabadidő megteremtése. Az intézményen belüli foglalkoztatási lehetősége az ellátottak meglévő képességeire építve, életkoruknak, fizikai és mentális állapotuknak megfelelően munkarehabilitáció és munkaterápia keretében biztosított. Az ellátottak meglévő képességei, kora, egészségi és mentális állapota alapján történik a foglalkoztatási forma kiválasztása az ellátott és hozzátartozója/gondnoka bevonásával. 4.1.1.5. PSZICHIÁTRIAI BETEGEK KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁSA (Sopron, Uszoda u. 9.) A közösségi ellátás a pszicho-szociális rehabilitáció eszközeivel nyújt segítséget a saját lakókörnyezetükben élő krónikus pszichiátriai és szenvedélybetegeknek. Célja a betegségből adódó károsodás, pszicho-szociális fogyatékosság okozta hátrányok leküzdése annak érdekében, hogy a pszichiátriai és szenvedélybetegek a számukra lehetséges legteljesebb mértékben részt vehessenek a közösség életében. A közösségi ellátást nyújtó szociális szakemberek munkájának fókuszában a krónikus pszichiátriai és szenvedélybetegek felépülési lehetősége áll. Felépülésüket igyekeznek elősegíteni a pszicho-szociális rehabilitáció eszköztárával: az érintettek megküzdési képességének erősítésével, önsegítő aktivitásuk ösztönzésével, felelősségérzetük ébren tartásával, készségfejlesztéssel, személyes szabadságuk tiszteletben tartásával, az erőforrások felkutatásával, a segítő intézmények közti együttműködés serkentésével. A közösségi ellátás hosszú távú segítséget nyújt a pszichiátriai és szenvedélybetegek szociális kompetenciájának javításában, a stigmatizáció csökkentésében, az egészségügyi ellátás igénybevételében, a foglalkozási rehabilitációban, a társadalmi szerepvállalásban, ezáltal az ellátottakat képessé teszi személyes céljaik elérésére. A szolgáltatást az ellátott természetes életterében kell végezni, azokon a színtereken, ahol igény mutatkozik a szolgáltatásra. A közösségi szolgáltatás alapja az a meggyőződés, hogy a pszichiátriai problémával élők képesek életüket irányítani és eredeti lakókörnyezetükben a közösség más tagjaival azonos szintű teljes életet élni. A szolgáltatások kialakításában a felhasználók és természetes támogatóik igényeire szükséges alapozni. A hatékonyabb beavatkozás érdekében figyelembe kell venni az egyén és környezete közötti kölcsönhatások rendszerét (a lehetőségeket és korlátokat). A közösségi pszichiátriai ellátás Sopron és 39 környező település lakossága számára érhető el, egyedüli közösségi szolgáltatást nyújtó ellátóként. A célcsoport jellemzői A közösségi pszichiátriai ellátás 2003 óta biztosított Sopronban és a környező településeken. 2009. január 1. óta a finanszírozás gyökeresen megváltozott, a szolgáltatás biztosítása az NRSZH-val kötött finanszírozási szerződés útján történik. 2014 decemberében 41 fő volt a megállapodással rendelkező személyek száma (13 férfi, 28 nő). 22

Közülük a BNO 10 kódkönyv szerint: F20-29 diagnóziskódjába összesen 32 fő 10 férfi 22 nő F31-33 diagnóziskód 5 fő 1 férfi 4 nő F40-42 diagnóziskód 3 fő 2 férfi 1 nő Egyéb F34 diagnóziskód 1 fő - 1 nő Életkori eloszlás szerint: 20-30 év 5 fő 1 férfi 4 nő 31-40 év 12 fő 4 férfi 8 nő 41-50 év 9 fő 4 férfi 5 nő 51-60 év 12 fő 4 férfi 8 nő 60 feletti 3 fő 0 férfi 3 nő 28 fő él családban, 13 fő egyedül. Az ellátottak többsége megváltozott munkaképességű, ebből kifolyólag rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülnek, de sokan elegendő szolgálati idő hiányában valamiféle segélyre jogosultak. Így az önálló életre való esélyük a pszichés megbetegedésből adódó egyéb nehézségek mellett, pusztán az anyagi helyzetük miatt is alacsony. A munkaerőpiac jelenleg nem tudja teljes mértékben kielégíteni a megváltozott munkaképességűek igényeit. Problémaként merül fel, hogy nehezen tudnak elhelyezkedni a pszichiátriai betegséggel küzdő emberek. SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK - több éves, a munkatársak egy részénél évtizedes, szakmai tapasztalat a pszichiátriai betegséggel élő emberek ellátásával kapcsolatban kis létszámú munkacsoport szakképzett személyzet együttműködési készség alkalmazkodóképesség kialakult szakmai kapcsolatok szakmai önállóságot biztosító felsőbb vezetés magas szakmai tudású, együttműködő pszichiáter konzultáns orvos jó állapotú épület megfelelő eszközök GYENGESÉGEK - a nappali ellátásban résztvevők létszámcsökkenése továbbképzések hiánya (anyagi nehézségekből adódóan) szupervízió hiánya (anyagi nehézségből adódóan) programok szervezésének nehezítettsége (anyagi nehézségekből adódóan) a nappali ellátást érintő térítési díjfizetés bevezetése (ez hatással van az ellátottak létszámára, és leszűkíti a programszervezést, hiszen a térítési díjfizetésen túl, az ellátottak nehezebben tudnak önköltséges programokat vállalni) folyamatos szervezeti és személyi változások, az ebből fakadó bizonytalanság bizonyos mértékű ráutaltság a pszichiátriai 23

jó kapcsolat a kliensek, illetve hozzátartozóik által létrehozott alapítvány (Napszak Intézmény Alapítvány) vezetőségével egészségügyi ellátórendszerrel szemben az ellátások elindulása óta eltelt évek ellenére is alulinformáltság a szolgáltatások tartalmáról, elsősorban az egészségügyi ellátórendszerben a pszichiátriai betegek szociális ellátórendszerének hiányosságai ( hiányzó lépcsőfokok ) LEHETŐSÉGEK - szakmai kapcsolatok létesítése, erősítése, tapasztalatszerezés-, csere hasonló ellátásokkal (az ország területéről) új stratégia kialakítása a nappali ellátottak létszámának növelése céljából (magasabb létszám hatékonyság növelése, magasabb normatíva, jobb anyagi lehetőségek megvalósítható továbbképzések, programok) lokális szinten a szakmaközi kapcsolatok további erősítése VESZÉLYEK - változó jogszabályi háttér (intézményen belüli szociális foglalkoztatás helyzetének bizonytalansága) emiatt nehezen tervezhető stratégia szociális foglalkoztatás megszűntetése esetén a nappali ellátotti létszám drasztikus csökkenése kis ellátás, általánosságban inkább gyenge érdekérvényesítő klienscsoporttal az ellátások propagálása, információ-nyújtás a szakemberek (elsősorban egészségügyi pszichiátriai ellátás) és az érintettek részére pályázati lehetőségek kihasználása Napszak Intézmény Alapítvány részvételével 4.1.2. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁSI INTÉZET Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 142/2015. (VI. 25.) számú Kgy. határozatában foglaltak szerint 2015. október 1-jétől a védőnői ellátás mellett az iskola- és ifjúság-egészségügy, valamint a központi orvosi ügyelet feladatellátása a Soproni Szociális Intézet keretein belül kerül megszervezésre. Az Intézményen belül önálló szakmai egység jött létre (Egészségügyi Alapellátási Intézet), ahol a szakmai koordinációs feladatokon túl az új egészségügyi törvény által célul kitűzött népegészségügyi és prevenciós és szakmai koordinációs feladatok kellő hatékonysággal szervezhetők a továbbiakban. 24