1
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 5. oldal 1. Általános elvek 5. oldal 2. A mővészetoktatási intézmény küldetése 5. oldal 3. Az intézmény jogi státusza 6. oldal 4. Az intézmény környezete, ebbıl adódó profilja 8. oldal 5. Az intézmény külsı, hazai és nemzetközi kapcsolatai 9. oldal 6. A mővészeti iskola nevelési programja 10. oldal 6.1. A nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 10. oldal 6.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 11. oldal 6.3. Tanítás órák, egyes mővészeti ágak személyiségfejlesztési lehetıségek 13.oldal 6.4. A közösségi tevékenység színterei és lehetıségei 14. oldal 6.5. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenységek 19. oldal 6.6. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 19. oldal 6.7. A szülı, a tanuló, az intézmény, a pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei 20. oldal 6.8. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai 21. oldal 6.9. Az iskola által biztosított mővészeti ágak oktatásának cél-, és feladatrendszere 23. oldal 7. A mővészeti iskola helyi tanterve 25. oldal 7.1. Képzı- és iparmővészeti ág 25. oldal 7.2. Táncmővészeti ág, társastánc tanszak 27. oldal 7.3.Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 28. oldal 2
7.4. Az Alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja helyi megvalósításának részletes szabályai Vizuális alapozó gyakorlatok Grafika és festészet alapjai Grafika és festészet mőhelygyakorlat Környezet és kézmőveskultúra mőhelygyakorlat Mővészettörténet Fém és zománcmőves tanszak Fém és zománcmőves mőhelygyakorlat Szobrászat és kerámia tanszak Szobrászat és kerámia mőhelygyakorlat Vizuális alkotó gyakorlat 29. oldal 30. oldal 31. oldal 37. oldal 52. oldal 71. oldal 87. oldal 87. oldal 106. oldal 106. oldal 119. oldal 7.5. A társastáncoktatás általános fejlesztési követelményei 141. oldal Gyermektánc Társastánc Viselkedéskultúra Társastánc történet Társastánc gimnasztika Történelmi társastánc 143. oldal 144. oldal 152. oldal 152. oldal 155. oldal 157. oldal 7.6. A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai 160. oldal 7.7. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történı ellenırzési és értékelési módja, valamint a magatartás és szorgalom minısítésének elvei 161. oldal 8. A tanulók esélyegyenlıségét szolgáló intézkedések 165. oldal 3
9. A nevelı-oktató munka ellenırzési, értékelési, minıségbiztosítási rendszere 166. oldal 10. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és azok rendje 172. oldal 11. Pedagógiai program végrehajtásának személyi és tárgyi feltételei 173. oldal A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke Táncmővészet Képzı- és iparmővészet 173. oldal 175. oldal 175. oldal 12. Legitimációs záradék 177. oldal 4
BEVEZETÉS 1. Általános elvek Az alapfokú mővészetoktatási intézmény pedagógiai programja meghatározza: Az iskola nevelési programját, ennek keretén belül: az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, egyes mővészeti tevékenység oktatásának cél- és feladatrendszerét, a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, a tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenységet, a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzékét, a szülı, a tanuló, a pedagógus együttmőködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetıségeit. Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül: az egyes tanszakok általános fejlesztési követelményeit, az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelezı és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, a tanszakok, tantárgyak szakirányú feladatait, követelményeit, az elıírt tananyagot, az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló szorgalma és teljesítménye értékelésének, minısítésének formáját. 2. A mővészetoktatási intézmény küldetése Az Igazgyöngy Alapfokú Mővészeti Iskola az Igazgyöngy Alapítvány fenntartásában jött létre, 2000-ben. 1999 óta mőködı alapítványunk a mővészeti nevelés céljával alakult, melyben a kezdetektıl kiemelten kezeltük a hátrányos helyzető, roma gyerekeket. Jelenleg a fı tevékenység mellett jelentıs, a szociális területhez kötıdı munkát is végzünk. Egész tevékenységünkben fontos ugyanis, hogy a gyerekeket a szociokulturális környezetével együtt értelmezzük, és a hátrányos helyzetőek számára esélyt adjunk, integrációjukat elısegítsük. Mindez egy komplex problémakezelés keretében történik, a mővészeti oktatáshoz kötıdve. Az intézmény jogi státusza: nem önkormányzati fenntartású mővészeti iskola. Az alapfokú mővészetoktatás tantervi programja lehetıséget nyújt a mővészet különbözı mőfajai iránt érdeklıdı és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különbözı mővészeti szakterületeken folyó jártasságok megszerzését és gyakorlását. Figyelembe veszi az életkorra jellemzı fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklıdésére, tapasztalatára, folyamatos technikai fejlıdésére építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképzı évfolyamokon képességeiktıl és szorgalmuktól függıen fejleszthetik technikai, elıadói mőveltségüket és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. Magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra nevel. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotótevékenységek és a mővészetek iránt. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását. A mővészeti oktatás felkészíti és irányítja a tehetséges tanulókat a mővészeti pályára, illetve az amatır mővészeti életbe való bekapcsolódásra. A múlt és a jelen hagyományainak és 5
értékeinek megismertetésével, megszerettetésével lehetıséget teremt a tanulók számára életkoruknak megfelelı mővészeti kultúra, mőveltség megszerzésére. Célunk, hogy az alapoktatást kiegészítve olyan készség és képességrendszereket nyújtsunk, mely harmonikus, sokoldalú, kreatív személyiséget épít. Az iskola célja az iskolahasználók és a fenntartó széles körő elégedettségének elérése. Iskolánkban olyan légkört kívánunk kialakítani, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat, ennek keretében: - tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségét, - bevonjuk ıket saját iskolai életük megszervezésébe, - egyéni képességeiket, egyéniségüket az oktatás során figyelembe vesszük, - szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk, - nagy hangsúlyt fektetünk a hátránykompenzációra Az Igazgyöngy Alapítvány iskolaalapító szándékait az alábbiak motiválták: A Berettyóújfalui Kistérség mővészeti hagyományainak tisztelete, továbbörökítésének felvállalása. A mővészeti nevelés iránti növekvı igények kielégítése. A tehetséggondozás és a hátránykompenzálás összekapcsolása. A mővészeti iskola alapításával a Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott mővelıdéshez való jog esélyegyenlıség alapján való gyakorlásának lehetıségét kínáljuk a mővészetek területén a Berettyóújfalui Kistérségben. 3. Az intézmény jogi státusza Az intézmény neve: Igazgyöngy Alapfokú Mővészeti Iskola OM azonosítója: 102781 Az intézmény alapítója: Lisztesné Ritók Eleonóra Az intézmény fenntartója: Igazgyöngy Alapítvány, 4100 Berettyóújfalu, József Attila u.11. Alapításának éve: 2000. Székhelye: 4100 Berettyóújfalu, József Attila u.11. Oktatott mővészeti ág és tanszak: képzı és iparmővészeti ág (grafika és festészet, szobrászat és kerámia, fém- és zománcmővesség, környezet- és kézmőves kultúra) táncmővészeti ág (társastánc tanszak) Felvehetı maximális tanulólétszám: 1185 fı Az intézmény típusa: alapfokú mővészetoktatási intézmény Képzı és iparmővészeti ág: 2000-tıl Táncmővészeti ág 2000-tıl. Az intézmény alaptevékenysége: Alapfokú oktatás (8520), ezen belül alapfokú mővészetoktatás (852032): Képzı és iparmővészeti ág: grafika és festészet, szobrászat és kerámia, fém- és zománcmővesség, környezet- és kézmőves kultúra tanszakok (kifutó rendszerben az elızı tanterv tanszakaival). Táncmővészeti ág: társastánc tanszak 6
Az oktatás rendje: Nappali rendszerő oktatás Az évfolyamok száma: 1-12 évfolyam: 1-2. elıképzı, 1-6. alapfokú, 7-10. továbbképzı évfolyam. A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követıen mővészeti alapvizsgát, az utolsó továbbképzı évfolyam elvégzését követıen pedig mővészeti záróvizsgát tehet. A mővészeti alapvizsga a továbbképzı évfolyamokon való továbbtanulásra jogosít. Az intézmény jogállása: önálló jogi személyként mőködı intézmény Az intézmény mőködési területe: kistérségi (járási) Törvényességi felügyelet: 2011. június 30-ig Hajdú- Bihar megyei Önkormányzat fıjegyzıje 2011. július 1-tıl a Hajdú- Bihar Megyei Kormányhivatal Az intézmény telephelyei: 1. sz. telephely: 4100 Berettyóújfalu, Rákóczi u. 1. Oktatott mővészeti ág és tanszak: Képzı és iparmővészeti ágban: 90 tanszak Felvehetı maximális tanulólétszám: 90 fı 2. sz. telephely: 4100 Berettyóújfalu, Puskin u. 42-44. Oktatott mővészeti ág és tanszak: Képzı és iparmővészeti ágban: 50 tanszak Felvehetı maximális tanulólétszám: 50 fı 3. sz. telephely: 4110 Biharkeresztes, Hısök tere 15. Oktatott mővészeti ág és tanszak: Képzı és iparmővészeti ágban: 180 tanszak Felvehetı maximális tanulólétszám: 180 fı 4. sz. telephely: 4136 Körösszakál, Árpád u. 1. Oktatott mővészeti ág és tanszak: Képzı és iparmővészeti ágban: 110 tanszak Felvehetı maximális tanulólétszám: 110 fı 5. sz. telephely: 4135 Körösszegapáti, Kossuth u. 48. Oktatott mővészeti ág és tanszak: Képzı és iparmővészeti ágban: 135 tanszak Felvehetı maximális tanulólétszám: 135 fı (A 2013-14-es tanévben az oktatást ezen a telephelyen átmenetileg felfüggesztettük.) 6. sz. telephely: 4138 Komádi, Fı u. 10-18. Oktatott mővészeti ág és tanszak: Képzı és iparmővészeti ágban: 190 tanszak Felvehetı maximális tanulólétszám: 190 fı 7. sz. telephely: 4137 Magyarhomorog, Árpád u. 49. Oktatott mővészeti ág és tanszak: Képzı és iparmővészeti ágban: 90 tanszak Felvehetı maximális tanulólétszám: 90 fı 7
Az intézménybe felvehetı maximális tanulólétszám: 1185 fı A feladat ellátást szolgáló vagyon és a vagyon feletti rendelkezési jog: Ingatlan: 1. A székhelyként, illetve az 1. és 2. telephelyként megjelölt ingatlan helyiségeit, részben a berendezési tárgyait a fenntartó Berettyóújfalu Önkormányzatát hozzájárulásával, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól bérli. (címe: 4100 Berettyóújfalu, Dózsa Gy. u. 17-19.) 2. Az 3. telephelyként megjelölt ingatlan helyiségeit, berendezési tárgyait, részben a berendezési tárgyait a fenntartó Biharkeresztes Város Önkormányzatától bérli (címe: 4110 Biharkeresztes, Széchenyi u. 57. ) 3. A 4. telephelyként megjelölt ingatlan helyiségeit, részben a berendezési tárgyait a Körösszakál Önkormányzatától bérli (címe: 4136 Körösszakál, Piac tér 1.) 4. Az 5. 6. 7 telephelyként megjelölt ingatlan helyiségeit, részben a berendezési tárgyait Körösszegapáti, Komádi, Magyarhomorog Önkormányzatának hozzájárulásával a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól bérli. (címe: 4100 Berettyóújfalu, Dózsa Gy. u. 17-19.) Ingóságok: A fenntartó tulajdonában lévı nagy értékő ingóságok felett, melyek a fenntartó tulajdonát képezik, az intézménynek ingyenes használati joga van. Az iskola a rendelkezésére bocsátott ingóságokat és ingatlanokat nem idegenítheti el, nem adhatja bérbe, és nem terhelheti meg. Minden, a mőködés során kapott, vagy pályázaton elnyert támogatás, eszköz és felszerelés a fenntartó tulajdonát képezi. A gazdálkodással összefüggı jogosítványok: Önállóan mőködı A fenntartó által megállapított éves költségvetési kereten belül az intézmény önálló gazdálkodásra jogosult. Az intézmény igazgatójának kinevezése: Az igazgatót a fenntartó nevezi ki. 8 4. Az intézmény környezete, ebbıl adódó profilja Társadalmi, szociális háttér Berettyóújfalu a Nagy-Alföld keleti szélén a Berettyó mellett, Budapest-Nagyvárad vasútvonal mentén fekszik. Távolsága Budapesttıl 220 km. Fontos közutak találkoznak itt, a Debrecen-Szeged és a Budapest-Bukarest fıútvonal. Berettyóújfalu Hajdú-Bihar megye negyedik legnagyobb városa, a bihari térség központja, 2013-tól járási székhely. Lakosainak száma: 16 000-17 000. Berettyóújfalu és környéke egy hátrányos helyzető régió, szerepel a 33 LHH térség listáján, a bihari térség egészségügyi, kulturális, kereskedelmi és oktatási centruma. A térséghez hasonlóan magas a munkanélküliség ráta a városban is. A lakosság jelentıs része a mezıgazdaságból él. Sok a hátrányos helyzető, illetve csonka család, a gyerekek jelentıs hányada veszélyeztetett. A demográfiai helyzetet a születések így a beiskolázandó gyermekek számának jelentıs csökkenése és a lakosság elöregedése jellemzi. A legutóbbi idıben az infrastruktúra nagy fejlıdésen ment keresztül. Kiépült a gáz-, a telefonhálózat, a csatornázottság is gyors ütemben növekszik. A város uszodával, sportcsarnokkal, múzeummal rendelkezik. Sajnos a település az utóbbi években a hátrányos helyzető települések között szerepel, az utóbbi évek költségvetési megszorításai a város kulturális-oktatási-egészségügyi helyzetét is negatív irányba befolyásolják. A kistérségre, ahol az iskola még telephelyekkel rendelkezik, illetve vonzással bír, rosszabb a helyzet. Nagyobb a munkanélküliség, kevesebb a családok lehetısége, fejletlenebb az infrasturktúra, nö-
vekszik a létminimum alatt élık létszáma. Jellemzıen növekvı a roma lakosság is. Az iskolák, és más intézmények is társulásokba tömörültek, megpróbálva költséghatékonyabban megszervezni a szolgáltatásokat. Az 1000 fı alatti lélekszámú településeken a legnehezebb a helyzet, van, ahol a gyerekek csaknem 100 %-a igazoltan hátrányos helyzető. Az intézmény tanulói közössége és a szülıi háttér Az iskolai tanulónak nagy része, emelkedı tendenciát mutatva igazoltan hátrányos helyzető, ezen belül magas a halmozottan hátrányos helyzető, zömében szegregátumokban élı, roma tanulók aránya. Mivel alapelvünk, hogy a gyerekeket teljes szociokulturális környezetével együtt értelmezzük, így az iskola mellé olyan komplex esélyteremtı stratégiát társít a fenntartó alapítvány, mely képes a szülıt partnerré tenni, a helyi közösségeket fejleszteni, és az intézményi struktúra hatásait harmonizálni. A modell, melynek a szociális iskolamodell elnevezést adtuk, alternatív integrációs modellként, az alapítvány tevékenységrendszerében fejlesztett, és része a mővészeti nevelés is. Az iskola profilja és arculatteremtı tevékenysége Mind a társadalmi környezet, mind a tanulóközösség összetétele, sajátos profilt kölcsönöz az iskolánknak. Az integrált oktatás elkötelezettjei vagyunk, csoportjaink vegyes összetételőek. A tantárgyi követelményrendszerbe ágyazva nagyon ügyelünk a multikulturális tartalmak megjelenítésére. Iskolánkban meghatározó az alternatív pedagógiai módszerek kipróbálása, illetve kifejlesztése. A kooperatív tanulás, a projektmódszer és a kompetencia alapú oktatás szervesen és természetesen illeszkedik a követelményrendszer teljesítéséhez. Oktató-nevelımunkánkban nagy hangsúlyt fektetünk a szociális kompetenciák fejlesztésére, ezen belül is kiemelten foglalkozunk az együttmőködési képességek fejlesztésével, a toleranciára neveléssel. Célunk annak kinyilvánítása, hogy a mővészet nem elszigetelt tevékenység, hanem az élet minden területén jelenlevı, természetes dolog. A vizualitás áthat mindent, a vizuális nevelés minden tantárgy területébe beépíthetı, segíti a tanulási folyamatokat, a kommunikációt, a legsokoldalúbban alkalmas a személyiség fejlesztésére. Az érzelmi intelligencia leginkább a mővészet eszközeivel fejleszthetı, és erre nagy szükség van a felnıtt életben való boldoguláshoz. Az oktatómunka során mindent megteszünk annak érdekében, hogy tanítványaink az egyéniségüket legjobban kifejezhessék, egyéni megközelítéseik a követelmények teljesítése során leginkább teret kapjanak. Külön gondot fordítunk a mővészeti nevelésre, mint az önértékelést fejlesztı, sikerélményt adó, énkép-formáló tevékenységre. Ennek érdekében kihasználjuk a rajzpályázatok adta lehetıségeket. 9 5. Az intézmény külsı, hazai és nemzetközi kapcsolatai Partnereink meghatározó jelenıséggel bírnak a fennmaradás, a fenntartás, a tudásmegosztás szempontjából. Önkormányzatok: Berettyóújfalu, Biharkeresztes, Komádi, Magyarhomorog, Körösszegapáti, Körösszakál Önkormányzatai, valamint a területükön mőködı általános iskolák, mint fogadó intézmények. A mőködési terület egyéb, a hátrányos helyzető gyerekekkel, családokkal foglalkozó intézményrendszere, civil szervezetei, egyházai. Az ország tehetséggondozó mőhelyei, pedagógusképzéssel, vagy szociális képzéssel foglalkozó felsıoktatási intézményei, mővészeti középiskolái, integrációért dolgozó hálózatai, társadalmi szerepvállalást vállaló cégei, határon túli magyar pedagógusszervezetek, európai egyetemek, emberjogi szervezetek, gyermek képzımővészeti neveléssel foglakozó mőhelyek a világ több pontjáról.
6. A mővészeti iskola nevelési programja 6.1.A nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Mővészeti alapoktatásunk pedagógiai alapelvei, értékei: A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 10. (3) bekezdése kimondja, hogy a gyermekeknek, tanulóknak joga, hogy adottságainak, képességeinek, érdeklıdésének megfelelı nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú mővészeti oktatásban vegyen részt. A mővészeti oktatást végzı iskola típusa eltér a hagyományos tudás centrikus, ismeretközpontú iskolatípustól. Az iskola komplex tudáselemeket közvetít, jártasságokat és készségeket fejleszt, alapvetı mővészeti mőveltséget örökít át. A felnövekvı nemzedéknek ma már nem csak az új ismeretekre van szüksége, hanem arra, hogy az egyén az ismereteket kreatívan, konvertálhatóan fel tudja használni a maga boldogulására, és a társadalom hasznára. Ezért a kompetenciafejlesztésre helyezzük a hangsúlyt. A korábbi generációk életében a népmővészet volt az a terület, amely, fıleg vidéken egy mindenki számára természetes készségfejlesztést nyújtott. Ebben az érzelmek és indulatok kezelésének eszköztárát, nyelvét, szimbólumrendszerét a lakóközösség, a család adta át, tanította meg. Ez a hagyományozódás mára már megszőnt, közvetlenül nem hat, közvetetten az iskolán keresztül érvényesülhet, ahol tudományosan megalapozott módszerekkel kell azt közvetíteni, tanítani. Az ember minden kifejezési rendszere része a kulturális, népi mővészeti hagyománynak. Az érzelmek, indulatok nyelvében, a szimbólumrendszerben sajátos nemzeti jelleg bontakozik ki. Fellelhetı ez a dalnak, a zenének, a mozdulatnak, a táncnak, a formák és színek használatának, a nagy és nehéz életpillanatok megjelenésének, megünneplésének, és a szokásnak nyelvezetében is. Ezek már a mővészetek kifejezı eszközei. Minél jobban ismerjük ezt a kifejezésrendszert, annál jobban tudjuk a magunk érzelmeit, gondolatait, állásfoglalásait jelrendszerbe önteni, mások számára befogadhatóvá tenni. Megtanuljuk megismerni és tisztelni a másik ember hasonló szimbólumrendszerét, ezáltal növekszik az empatikus képesség is. Kialakul és fejlıdik az identitás, az egyéniség megmutatkozik a mővészi kifejezırendszerben. A képességek fejlesztése során ismereteket szereznek a gyerekek az egyetemes kultúráról, megtanulják ebben elhelyezni saját nemzeti kultúrájukat. Növekszik általános mőveltségük, mégpedig egy olyan pedagógiai hatásmechanizmusban, amely a jellege folytán erıteljes érzelmi azonosulással, megerısítéssel segít elmélyíteni, beépíteni a tanultakat. Az iskola az oktató-nevelımunka során különösen nagy gondot fordít a szociális kompetenciák fejlesztésére, hiszen alkotni csak egymást támogató, egymást elfogadó légkörben lehet. Ezért, ahol csak lehet, kitérünk a toleráns magatartás kialakítására, egymás egyéniségének tiszteletben tartására, az együttmőködés fejlesztésre. Alapfokú mővészetoktatásunk célja, feladata, eszközei, eljárásai Az intézmény nevelı-oktató munkájának célja: a mővészeti nevelés eszközeivel az óvodáskorúak, az általános iskoláskorúak, a középiskolások és a környezetük személyiségformáló tevékenységének kiegészítése, a mővészetek iránt nyitott, az azt értı személyiség nevelése, a tanulók mővészeti ízlésének, igényességének, esztétikai kultúrájának megalapozása, a sokoldalú, mővelt emberré válás segítése a mővészetek ismeretanyagával, eszközeivel, az arra alkalmas képességő tanulókat felkészítése szakirányú továbbtanulásra, az érzelmi intelligencia fejlesztése, egy humánus, személyiség központú mővészet-oktatási módszer segítségével a jóra és szépre fogékony személyiség kialakítása, a mővészeti nevelés felhasználása a hátránykompenzáció érdekében, 10
a tanulók toleranciájának, szociális kompetenciáinak fejlesztése. Feladatok, eszközök, eljárások: az egyes mővészeti ágak alapvetı ismeretanyagának megismertetése, a mővészeti ágak anyagainak, kezelési technikáinak megismertetése, a mővészi kifejezıkészség kialakításának megalapozása, a tanulók alkotó fantáziáját kibontakoztatása, az improvizációs készség fejlesztése, felkészítés a továbbtanulásra, a mővészeti körök, együttesek munkájába való bekapcsolódásra, olyan érzelmi kapcsolat megteremtése az egyes mővészeti ágakkal, hogy az a tanulók mindennapos szükségletévé váljék, a mővészeti tevékenység, mint örömforrás biztosítása a diákközösségnek és a tanárnak egyaránt, a tanulók kommunikációs képességének fejlesztése, a mővészeti alkotások belsı logikájának megismerésére, a szimbólumrendszerek megértésére történı rávezetés, a pozitív közösségi érzés kialakítása, az együttmőködési készségek fejlesztése, a nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozó gyerekeket és fiatalokat segíteni abban, hogy megtalálják, megırizzék és fejlesszék identitásukat, vállalják másságukat, és másoknak is megmutassák a kisebbség értékeit, erısítsék a közösséghez való kötıdésüket, biztosítsa az életkori sajátosságok és az egyéni fejlıdési különbségek figyelembe vételével az egyéni haladási módot, személyre szabott feladatok megfogalmazása, differenciálás, a szülıi ház megnyerése a célok megvalósítása érdekében, kompetencia alapú fejlesztések, tehetséggondozó eljárások, közösségfejlesztı módszerek, Nevelési eszközök: minta, példa, példakövetés, Ösztönzı eszközök: megerısítés, biztatás, dicséret, jutalmazás A célok, feladatok, követelmények megvalósulását az alaptevékenység a mővészeti oktatás tantárgyai, valamint a szabadidıs tevékenységek biztosítják. 6.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatok pedagógiai feladatok A mővészeti nevelés az alapoktatást egészíti ki a gyermekek mind teljesebb személyiségfejlesztése érdekében. A gyerekek érdeklıdésüknek és tehetségüknek megfelelıen választhatnak a mővészeti nevelés területei között. A mővészeti nevelést tágabban értelmezve az iskola szélesebb körő személyiségfejlesztésre nyújt lehetıséget. Kiemelten kezeljük ezt a hátrányos helyzető és a roma származású tanulók esetében, ahol a pozitív énkép kialakításához, a hátránykompenzáláshoz, a tanuláshoz való pozitív viszony kialakításához is felhasználjuk a mővészeti nevelés adta lehetıségeket. Ennek érdekében követelmény iskolánkban az egyéni fejlesztés, a munka differenciálása. Szeretnénk, ha tanítványaink a mővészetet nem elszigetelt területként, hanem az élet minden területét átszövı, természetes tevékenységként élnék meg azt. Az alapfokú mővészeti nevelés feltárja a mővészet megörökítı, átörökítı szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. A mővészeti nevelés megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a mővészetek területén az eredményes szereplés összetevıi. A mővészeti nevelés az alkotó típusú tevékenységek, megismertetése által járul hozzá az akarati, az alkotó-alakító cselekvıképesség fejlesztéséhez. 11
A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót segíti abban, hogy megtalálja, megırizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erısítse a közösséghez való kötıdést. A személyiségfejlesztés az önfejlıdés elısegítése, a belsı lehetıségeket kicsalogató és azokat társas kapcsolatokban kipróbáló öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk, ami a személyiségünkben lehetıségként adott. Olyan élményekkel szolgáljuk e fejlesztımunkát leginkább, amelyekben a gyermek önmaga rájöhet arra, hogy mire képes. /Bagdy Emıke/ A szociális hátrányok enyhítésében nagy szerepet tulajdonítunk annak, hogy minden gyermek számára egyenlıen jó feltételeket biztosítunk. Életszakaszok szerinti személyiségfejlesztés Az alábbi életszakaszok jellemzıit a nevelı-oktató munkánk során tudatosan figyelembe vesszük, igyekszünk minden gyereket saját személyiségének és életkorának megfelelı módszerekkel kezelni: 6-8 éves gyerek: Érzelmileg kiegyensúlyozott, nyitott, érdeklıdı, aktív, örömre fogékony. Érzelmei központi szerepet kapnak a megismerésben. Mozgásigénye, játékszükséglete nagy. Figyelmét 10-15 percig tudja összpontosítani. Az életkori jellemzık tudatában minél több játékos helyzetteremtés szükséges a nevelési-oktatási folyamatban. 9-10 éves gyerek: Az objektív érdeklıdés idıszaka ez. Erıs közlési vágy jellemzi a gyereket, fontos, hogy erre lehetıségeket kapjon. Kíváncsiság, nyitottság a világra, a miértekre. Fontos feladatunk: A különbözı tevékenységi területek kapcsolódási pontjainak felfedeztetése a gyerekek által. 11-12 éves gyerek: Az egyre szélesedı társadalmi tapasztalatai alapján kiemelt szerepet kapnak a társas kapcsolatok, erıs a kortárscsoportok hatása. Ez a kor a koordináló motorikus képességek fejlesztésének meghatározó szakasza. Feladatunk, hogy erre helyezzük a fı hangsúlyokat. 13-16 éves gyerek: A biológiai és pszichológiai serdülés idıszaka, nagy egyéni különbözıségekkel zajlik. Kialakulóban az autonómia, függetlenedési vágy a felnıttektıl. Felerısödik az önmegismerés vágya. Korlátok, lehetıségek, képességek megismerésére való törekvés a jellemzı. Gyakran a saját korlátok átlépésével is próbálkozik. Önálló véleményalkotás, kritikus szemlélet, kételkedések korszaka ez. Alakul az elvont és konkrét szintek összekapcsolásának képessége, elvont mőveletek végzésére is képes. A pedagógusok feladata e nehéz korszak megélésének segítése. 17-18 éves ifjú: Mivel a továbbképzı évfolyamokon középiskolás korú fiatalok is tanulnak, ezért a körükben felmerülı gondokat amelyek fıleg a felnıtt szereppel kapcsolatos értékválságból erednek megfelelıen orvosolnunk kell. Természetesen az iskola feladatai közzé tartozik még az esetleges felmerülı krízishelyzetek kezelése. Tanítási órán kívüli személyiségfejlesztési lehetıségek Az iskola közösségeit a különbözı tanszakon tanuló tanulócsoportok alkotják. A kortárscsoportok hatékony mőködtetése közösségi élményeken keresztül realizálódik. A mővészeti oktatást végzı intézményünkbe érkezı gyerekek több féle iskolatípusból, földrajzilag egymástól távol esı oktatási intézményekbıl, eltérı szociokulturális környezetbıl, sok esetben kisebbségi, illetve nemzetiségi népcsoportból érkeznek hozzánk. Külön feladatot jelent tehát, ennek a heterogén összetételő tanuló- 12
csoportnak közösséggé szervezése. Ennek érdekében a tanórán kívül is foglalkoznunk kell tanítványainkkal. A mőhelyfoglalkozásokat vezetı tanárok látják el az "osztályfınöki" feladatokat a csoportokban. Az ı pedagógiai tevékenységük határozza meg az adott csoport közösségi életét. Az éves munkatervben rögzített tanulmányi kirándulások, múzeumlátogatások, fellépések, egyéb tanórán kívüli közösségi programok megszervezése mind, mint közösségépítı elem játszik nagy szerepet. A diákönkormányzat közösségfejlesztı tevékenységét, az éves munkatervében rögzítetteknek megfelelıen végzi. Évente visszatérı rendezvénye a karácsonyi ünnepség, a múzeum- és kiállítás látogatások, illetve a tanévvégi tanulmányi kirándulás. Célunk kialakítani a közösségekben, hogy nevelıi segítséggel közösen tudjanak tervezni, összehangolt módon tevékenykedni, a tevékenységet értékelni. A fellépéseken való részvétel jelentısen hozzájárul a személyiség sikerélmény adta fejlesztési lehetıségeihez. Kialakítja a saját és a közösség teljesítménye iránti büszkeség érzését, fejleszti az önértékelést. A tánctalálkozókon, fesztiválokon, más mővészeti csoportok munkájának megtekintése fejleszti az önismeretet (más teljesítményével való összevetés), ugyanakkor szélesíti a táncmővészetrıl alkotott szemléletet, a sokféle koreográfia, megközelítés tanulmányozásával. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítására, ápolására, az iskola egész közössége törekszik. A valahova tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösségteremtı és megırzı erı, amely bizonyos állandóságot és folytonosságot teremt az iskola mindennapi életében. A rendszeresen ismétlıdı események a tudatosan kialakított szokások és jelképek erısítik az iskolához való tartozást. Hagyományosan megrendezett iskolai programok: - iskolai megemlékezések nevezetes évfordulókról, - a táncosok félévi és év végi vizsgaelıadásai, - a diákönkormányzat által szervezett karácsonyi ünnepség, - tanév közi múzeumlátogatások, kiállítás látogatások, - tanulmányi kirándulások, - az év végén adott hagyományos díjjak, elismerések ( Igazgyöngy Gyermek díj, Szülıi díj, a "Legszebb munkanapló" díja, a "Kis könyvkészítı" díja). 6.3 Tanítási órák, egyes mővészeti ágak személyiségfejlesztési lehetıségek A mővészeti nevelés az alapoktatást egészíti ki a gyermekek mind teljesebb személyiségfejlesztése érdekében. A gyerekek érdeklıdésüknek és tehetségüknek megfelelıen választhatnak a mővészeti nevelés területei között. Személyiségfejlesztı feladatok képzı és iparmővészeti ágon: az esztétikai érzékenység fejlesztése a vizuális kommunikáció fejlesztése a kreativitás állandó fejlesztése nyitottságra, igényességre, ízlésre, erkölcsi fogékonyságra nevelés az önkifejezés fejlesztése a finommotorika, konstruáló képesség, vizuális memória, gondolkodási képességek fejlesztése a takarékosságra nevelés szociális kompetenciák fejlesztése (együttmőködés, tolerancia, identitás) 13
Személyiségfejlesztı feladatok táncmővészeti ágon: kialakítani a rendszeres munka természetes igényét, fejleszteni a fizikai állóképességet, ritmusérzéket, kialakítani az egymásra figyelı magatartást. kialakítani a harmonikus mozgás képességét, kialakítani a mozgás és a zene összhangjának esztétikája iránti igényt. mozgáskultúra fejlesztése a történelemi és magyar hagyományok iránti tisztelet, hazaszeretet kialakítása. A mindennapi élet és a társas érintkezés elsajátítása. A pedagógusok feladatai: Mindennapi munkánk arra irányuljon, hogy minél több tanulónk rendelkezzen minél több pozitív tulajdonsággal. A tanítandó tantárgyak nevelési lehetıségeinek maximális kihasználása. Egyéni és csoportos helyzetek teremtése ilyen jellegő beszélgetésekre (szituációs játékok, önértékelési gyakorlatok, mővelıdési intézmények látogatása, tapasztalatainak megbeszélése). A szülıi ház megnyerése e célok sikeres megvalósítása érdekében. A nevelı erkölcsileg is példa legyen. 14 6.4. A közösségi tevékenység színterei és lehetıségei (az iskola szereplıinek együttmőködésével kapcsolatos feladatok) Iskolánk a gyermekközösség, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülık közösségével együttmőködve végzi nevelı-oktató munkáját. A közösségi nevelés elengedhetetlen feltétele az eredményes teljesítmények elérésében. A mővészetek tanulásában elsıdleges szerephez jut a siker örömének átélése. Kiemelten fontos ennek tudatosítása a szülıkkel azokban a családokban, ahol erre nem alakult ki a fogadókészség. A közösségi tevékenység színterei Tanulócsoportok Fellépések Kirándulások Diákképviselıi fórumok A közösségi tevékenység lehetıségei Pozitív nevelı-gyerek kapcsolat. Jó csoportlégkör teremtése. Együttes pozitív élmények biztosítása. Gyerekekkel együtt tervezett, szervezett tevékenységek. Közös munkálkodás a közös célok érdekében. A gyermeki önállóságra építés. A kiscsoportok pozitív személyiségformáló hatásának hasznosítása. Megfelelı rend, fegyelem biztosítása.
A csoportok együttmőködésének tudatos szervezése. Nyugodt együttélést biztosító normák, szabályok megalkotása és azok megtartása. A munka és magatartás rendszeres értékelése, és ez által a közös és egyéni értékrend folyamatos formálása. Az együvé tartozást elısegítı hagyományok megteremtése, azok ápolása, továbbfejlesztése. Az iskola szereplıinek együttmőködésével kapcsolatos feladatok Az iskola szereplıi: a tanulók, a pedagógusok, és a szülık. Az iskola szereplıi közötti együttmőködés és a kapcsolattartás szervezeti rendjét az SZMSZ az alábbi részekben szabályozza: 1. a vezetık és az iskolaszék, valamint az iskolai szülıi szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formája, rendje, 2. a diákönkormányzat és az iskolai vezetık közötti kapcsolattartás formája és rendje A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelı-oktató munka egyrészt a nevelık és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, melyhez elengedhetetlen a szülıi közösség aktív részvétele. A tanár-diák kapcsolatban a pedagógus feladatai A tanár-diák gyümölcsözı együttmunkálkodásainak alapja a korszerő pedagógiai elveken alapuló tanár-diák viszony. Elısegíti a gyermek társas, rokonszenvi, közösségi kapcsolatainak kialakulását, fejlesztését. Gondoskodik arról, hogy a gyerekek megfelelı gyakorlatot szerezzenek a csoportmegbízatások vállalásában és teljesítésében, az önkiszolgáló munkában, együttes tevékenységek, közös programok, produkciók tervezésében, szervezésében és megvalósításában. Tapasztalatokat biztosít a gyerekek számára a különféle társas helyzetekben, csoportszokások, hagyományok ápolásában. Tanulásban az önállóság, önmővelés képességének fejlesztése, az egyéni érdeklıdés és egyéni képességek kibontakoztatásában lehetıséget teremt a gyerekek számára. Önálló, kulturált szabadidıtöltés képességének kialakítása és fejlesztése. A megvalósítás szakaszai Elıképzı, alapfok 1., 2. osztály 15 A gyerekek véletlenszerően alakult csoportjaiból tervszerően, folyamatos irányítással kezdetben eredményesen mőködı csoportok, majd összeforrott öntevékeny csoportokat formálni. A kortárs kiscsoportok klikkesedésének megelızése a csoportos együttmőködés megtervezése révén. Önkormányzó tevékenység kialakítása, fejlesztése a gyermek életkorának, fejlettségének megfelelı szinten bekapcsolódhasson a tervezés, szervezés, döntés, megvalósítás, ellenırzés, értékelés együttes (tanár-diák) mozzanataiba. A szabályok kialakítása, s azok megtartása, majd együttes ellenırzés, értékelés. Közös tevékenységek tudatos tervezése, szervezése. A közös tevékenységek együttes élményt adnak, az együvé tartozás érzését erısítik. Ezek által születhetnek a különbözı szokások, hagyományok, melyek újabb eszközt jelentenek a közösségek erısítésében.
Alapfok 3.-6. osztály, továbbképzı Az elızı szakasz nevelı-oktató munkájának szerves folytatása, a készségek, képességek fejlesztésének folyamatában. A közösségi élet során fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttmőködési képességét, segítıkészségét, szolidaritását, empátiáját. E korszakban a gyerek gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetıség értékeit. E szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus mőködésének értékét és néhány általánosan jellemzı szabályát. Tisztázza az egyén és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlásához. A normarendszert kiegészíti a természet és az épített környezet iránti felelısséggel, és mindennapi magatartással. Szükség szerint felkészít a szakirányú továbbtanulásra. A pedagógus szülı - iskola kapcsolatban a pedagógus, és az iskola feladatai A szülık (gondviselık) annak érdekében, hogy mindenkor bizalommal fordulhassanak véleményeikkel, javaslataikkal vagy problémáikkal a pedagógusokhoz, kapjanak támogatást az iskolától problémáik megoldásához, együttmőködhessenek a pedagógusokkal, az iskolának, és a pedagógusoknak feladata a partnerközpontú hálózat kiépítése a szülıkkel, feladata megteremteni annak a lehetıségét, hogy a szülı elmondhassa a véleményét, és feladata, hogy a szülıket bevonja az intézmény különféle programjaiba. A pedagógusok helyi iskolai feladatai Az intézményben dolgozó pedagógusok felelısséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztásban meghatározott munkarend alapján. A pedagógus feladatai: A tanítási órákra, foglalkozásokra való felkészülés A megtartott foglalkozások dokumentálása, elmaradt, és helyettesített foglalkozások adminisztrálása A pedagógiai programban, és az SZMSZ-ben elıírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatok teljesítése A hivatáshoz méltó magatartás tanúsítása Az alapvizsgák, záróvizsgák, osztályozó vizsgák, javítóvizsgák, és pótvizsgák, és pótlóvizsgák lebonyolítása Bemutatók, kiállítások összeállítása és értékelése Pályázati anyagok összegyőjtése A tehetséggondozással, és a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok Szabadidıs programok szervezése Szülıi értekezletek, fogadóórák megtartása Aktív részvétel a nevelıtestületi értekezleteken Folyamatos önképzés A tanulók felügyelete Kirándulások, ünnepségek megszervezése Foglalkozáshoz igénybevett termek rendben tartása 16
Együttmőködés az iskola vezetıségével, a munkatársakkal, a szülıkkel, szakemberekkel A gyermekek, tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenırzése, értékelése annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelı, motiváló hatású legyen A tanulók személyiségfejlesztésének tervszerően végzése, s ennek keretében feladata a tanulók minél alaposabb megismerése, amit a tanulók állandó, tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével Megismertetni és betartatni az iskola házirendjét Biztosítani tanulók számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlıdjenek A mővészeti ág megszerettetése, a szellemi erıfeszítésekben rejlı örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklıdésének fenntartása, fejlesztése Állandó jelleggel gyarapítani szakmai és pedagógiai tudását A kiemelt figyelmet igénylı tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Kiemelt figyelmet igénylı tanuló 1. különleges bánásmódot igénylı gyermek, tanuló: a. kiemelten tehetséges tanuló, b. sajátos nevelési igényő tanuló, c. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı tanuló, 2. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanuló. Kiemelten tehetséges tanuló A mővészeti iskolába felvett tanulók képességeik és irányultságuk alapján is elkötelezettek valamilyen mővészeti ág felé. Számukra ez az iskola biztosítja a tehetségük kibontakoztatását, továbbfejlesztését. Lehetıségek: Egyéni bánásmód, fejlesztési lehetıség A szabadon választható tantárgyak Pályázati lehetıségek kiemelt kezelése Ösztöndíj Tehetséggondozó táborok biztosítása Sajátos nevelési igényő tanulók segítése Számukra a foglalkozásokat intézményen belül integrált oktatással igyekszünk biztosítani. Ehhez a feltételeket megvannak, s azokat folyamatosan fejlesztjük. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység A mővészetoktatási intézmény éppúgy, mint az általános iskola mindenki számára nyitott és elérhetı. Éppen ezért ugyanolyan arányban fordulhat elı beilleszkedési zavarral küzdı, magatartási problémákat felvetı gyerek, mint a normál iskolában. Várható, hogy néhány esetben kimondottan az intézmény egyéni készségekre alapozó volta miatt a szülık motiváló céllal kimondottan problémás gyereküket íratják be az intézménybe. Ezeket az eseteket fel kell vállalni, és a mővészetek eszközeivel kell a gyermek személyiségére hatni. A beilleszkedési zavarral küzdı gyerekek esetében még inkább követelmény, hogy intézmény oldott légkörő, a tantestület tanulókban bízó, ıket igazi partnernek tekintı legyen. Ezek a gyerekek közvetíthetik az ifjúságra leselkedı legrombolóbb veszélyek, a fiatalkori bőnözést vagy a szenvedélybetegségeket, ezért gondozásuk kiemelt fontosságú. 17
Indukálhatja a fent említett tüneteket a szociális környezetben tapasztalható elszegényedés, a szülök munkanélkülisége, az ezzel járó célvesztés, mely átragad a gyerekekre. Az ilyen gyerekek figyelemmel kísérése mindenekelıtt a csoportvezetı, azon túl a csoportban tanító nevelık feladata. A zavarok jelentıs része a szülı és a tanár együttmőködésével megoldható, különösen, ha a pedagógus jó empátiás készséggel rendelkezik, és így a szükséges bizalom megteremtıdött közte és a tanítványa között. A drog- és alkohol-prevenció, a dohányzással kapcsolatos felvilágosító tevékenység, a családi életre nevelés, valamint a mentálhigiénés program alapvetıen a nevelıtestület személyes példamutatásán keresztül valósul meg. A mővészetoktatási intézmény sajátos helyzetébıl adódóan feltétlen szoros kapcsolatot alakít ki a tanuló tanáraival, kölcsönösen tájékoztatják egymást a problémákról, közös megoldást keresve. Fontos a tanulók értelmi és érzelmi képességeinek pontos ismerete. Ennek alapján választja ki a pedagógus a legmegfelelıbb eljárásokat (differenciálás, egyéni bánásmód): Az eljárások formái lehetnek: A személyes kapcsolat hangsúlyozottabbá tétele a pedagógus-gyerek kapcsolatban. A szorongások, feszültségek oldása vagy nyugtalanság, túlzott mozgékonyság kezelése, higgadt, barátságos, odaforduló pedagógusi magatartással. Kiscsoportos foglalkozási forma, frissítı hatású az óra menetébe beiktatott rövid játékos, mozgásos feladatok. Az elméleti ismeretek és a gyakorlat összekapcsolása. Jól strukturált órai munka, a feladatok személyre szabottsága. A fölösleges, romboló típusú feszültségkeltés, a szorongást fokozó versenyhelyzetek kerülése. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanuló. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység: Az intézményfenntartó alapítói szándékának megfelelıen az intézményhasználók szociális terheinek csökkentése érdekében az alábbi lehetıségeket biztosítja: A hátrányos helyzet alapvetıen egészségi, szociokulturális vagy anyagi természető lehet. Mivel az Igazgyöngy Alapfokú Mővészeti Iskola mőködési területe tekintetében Magyarország gazdaságilag hátrányos helyzető térségében van, figyelembe kell vennünk a családok anyagi teherbírását. Ezért a jogszabályban elıírtaknak megfelelıen biztosítjuk a hátrányos helyzető tanulók ingyenes oktatását. Ezen túl egyéni elbírálás alapján - az anyagi lehetıségek függvényében támogatható az arra rászoruló tanuló: A képzéshez kapcsolódó kulturális programok belépıinek egyéni támogatását. A tanórán kívüli alkalmi továbbképzések költségei (oktatói díj, utazás, belépı) Tanulmányi kirándulás, nyári tábor költségei Az alapítvány komplex esélyteremtı munkája keretében a mélyszegénységben élı családok krízishelyzetinek elhárításában is közremőködik. A mővészetoktatási intézmény tantestülete úgy véli: minden lehetséges eszközzel el kell érni, hogy a mővészeti oktatás ne a társadalmi helyzet, a vagyon, hanem a belsı motiváltság, a tehetség és kitartás alapján legyen a felnövekvı nemzedékek osztályrésze. Mindenképpen segítenünk kell a hátrányos helyzető tanulók intézményünkbe való bejutását és itteni fejlıdését, hiszen a mővészeti oktatás a hátrányok megszüntetésének fontos színtere. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása Iskolánkban a vizuális nevelésen belül az un. énhatékonyság érzés kialakítása érdekében egyénre szabott feladatokkal, a figyelemkoncentrációt, finommotorikát, megfigyelési és gondolkodási képes- 18
ségeket fejlesztı gyakorlatokkal, kreatív technikák sorával segítünk a hátrányok kompenzálásában, hogy a tehetségcsírák mihamarabb felszínre kerülhessenek, és a pozitív hatások a gyerekek egész személyiségét átfogják. Tanulási kudarc ebben a rendszerben nem alakulhat ki. Ugyanez a helyzet a táncoktatás terén is, hiszen az alapvetı, és mindenki által könnyen elsajátítható mozgássorok elsajátítására épül. Lesznek lassabban haladók, kevésbé eredményesek, de a képzımővészeti tevékenység szeretetét, és a táncolás élményét, minden gyerek elérheti. 6.5 A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenységek Alapelv: az intézményben olyan légkört, olyan igazgatási, pedagógiai tevékenységet kell kialakítani, amely eleve kizárja annak a lehetıségét, hogy bármelyik gyermek, tanuló származása, színe, vallása, nemzeti etnikai hovatartozása vagy bármilyen megkülönböztetés miatt hátrányos, megkülönböztetett helyzetbe kerüljön. A pedagógiai tevékenység során mindenki részére biztosítani kell a fejlıdéshez szükséges feltételeket, azokat a lehetıségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a gyermek képességeit, tehetségét kibontakoztassa, és szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységért alapvetıen az intézmény vezetıje felel. Ezen túl a pedagógus feladata, hogy idejében felismerje a tanulók veszélyeztetettségét és lehetıség szerint segítséget nyújtson. Az ifjúságvédelmi munka alapfeltétele a szülıkkel, a tanulókkal, valamint az általános iskolával, középiskolával való ıszinte és folyamatos együttmőködés. A kapcsolattartás szervezeti elıfeltételei a Szervezeti és Mőködési Szabályzatban kerülnek rögzítésre. Ennél is lényegesebb az a közvetlen, informális kapcsolat, amely a legkényesebb problémák megbeszélését is lehetıvé teszi. Iskolánk speciális, a mélyszegénységben élı gyerekek fejlesztésére, esélyteremtésére irányuló munkájában a mővészeti oktatást számos, más, az alapítvány által koordinált programmal egészíti ki. Fontos célunk, hogy a generációk óta átörökített nyomort megtörjük, és minden tevékenységünkkel a gyerekek tanulási elımenetelét, jövıképnek fejlesztését, segítését szolgáljuk. Tantestületünk mindennél fontosabbnak tartja a megelızést, a szenvedélybetegségekkel, a fiatalkori bőnözéssel és az egyéb reális veszélyekkel kapcsolatosan egyaránt. A megelızı tevékenység központi színtere közösségi szinten általában a foglalkozások, az egyének szintjén a nyílt, személyes beszélgetés. Mindennek háttere az oldott, nyugodt, szeretetteljes iskolai légkör, amely a tanulót nemcsak a védelmezı közösség tagjává avatja, de a tıle elvárható teljesítményekre is ösztönzi. 19 6.6 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítı szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény mőködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és mőködési szabályzata szerint mőködik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szerve-
zeti szabályzata tartalmazza. A mőködéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetıje biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény mőködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és mőködési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezetı áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítı tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal a diákközösség javaslatára az igazgató bíz meg. A diákönkormányzat véleményét a hatályos jogszabályok szerint be kell szerezni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása elıtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása elıtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása elıtt, a pedagógiai program elfogadása elıtt. A vélemények írásos vagy jegyzıkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelıs. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés elıtt kötelezı kikérni a diákönkormányzat véleményét. 6.7 A szülı, a tanuló, az intézmény és a pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei Az iskolai és a diákközösség kapcsolata A tantestület kiemelt feladata, hogy jó kapcsolatot tartson a tanulóközösséggel, szem elıtt tartsa a diákközösségek és a tanulók egyéni érdekeit. Minden nevelıi döntés a tanulók érdekében történjen, azok fejlıdését, pozitív irányú fejlıdését szolgálja. A tanulóközösségek szervezete a diákönkormányzat. Feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, eljárjon az érintett tanulók érdekben, részt vegyen az iskolai élet különbözı területeinek segítésében, szervezésében. Irányító szerve a diáktanács, élén a diáktanács elnöke áll, tanévenként egyszer diákközgyőlésen tájékoztatja a tanulóközösséget munkájáról. A diákönkormányzat munkáját egy a diákok által felkért pedagógus segíti. Külön feladatot jelent az, hogy az iskola telephelyein tanuló gyerekekben egységes igazgyöngyös tudat alakuljon ki. Ennek érdekében gondoskodunk olyan közös programok megszervezésérıl, melyekben a különbözı telephelyekre járó gyerekek vegyesen vesznek részt. Ilyenek pl. az iskolalátogatások, kiállítás megnyitók, díjkiosztások. Különös figyelemmel ügyelünk ebben a munkánkban a hátrányos helyzető gyerekek részvételére, és az integrációra. Az iskola és a szülı kapcsolata Nagy fontosságot tulajdonítunk a szülıvel való jó együttmőködésnek. Az évente kétszer megtartott szülıi értekezlet mellett az iskola nyitott, a szülık elızetes egyeztetés alapján bármikor felkereshetik a szaktanárokat, a tanulókkal kapcsolatban felmerülı problémák megbeszélése érdekében, illetve bármikor betekinthetnek a gyerek szaktanárok által vezetett egyéni fejlesztési, értékelési füzetébe. Az éves munkatervben rögzítetteknek megfelelıen a szaktanárok a fogadóórákon is a szülık rendelkezésére állnak. A szülıi érdekképviseletet a Szülıi Tanács biztosítja. Tagjait tanszakonként saját maguk választják meg. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülıi tanácsnak az SzMSz vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. Az iskola igazgatója tanévenként két alkalommal tájékoztatást ad a szülıi tanács részére az intézmény munkájáról. 20