Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program
Tartalomjegyzék I. NEVELÉSI PROGRAM... 3 1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 4 2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 10 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 11 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység... 12 5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység... 13 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 14 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program... 16 8. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 18 9. A szülő, tanuló és a pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei... 20 10. Iskolai egészségnevelési program... 22 11. Iskolai környezeti nevelési program... 24 12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke... 26 II. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE... 27 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelményei... 28 2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 35 3. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei... 37 4. A tanulói jogviszony létesítésének és megszűnésének az elvei... 38 5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá jogszabály keretei között- a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formái... 40 6. A tantervi modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe... 46 7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 47 8. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya... 48 9. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai... 50 10. A tanulásban akadályozott (sajátos nevelési igényű) tanulók nevelése, oktatása... 51 III. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK... 56 2
I. NEVELÉSI PROGRAM Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni azt, amit csinál és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog. Szent-Györgyi Albert 3
1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 1.1. Pedagógiai alapelvek Az iskolánkban tanító pedagógusok a napi nevelő-oktató munkájuk során az alábbi pedagógiai alapelveket érvényesítik: Iskolánkban olyan légkört kell teremtenünk, amelyben tanulóink és munkatársaink jól érzik magukat Tiszteletben tarjuk egymás személyiségi jogait, személyiségét. Tanulóinkat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe. Oktató munkánk során maximálisan figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit. Diákjainkkal megismertetjük a velük szemben támasztott követelményeket. Minden gyermek számíthat a pedagógusok segítségére tanulmányi munkájában és egyéb problémáinak megoldásában is. Arra törekszünk, hogy többirányú, korrekt, egymást tiszteletben tartó kapcsolatok alakuljanak ki tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, valamint nevelő és nevelő között egyaránt. Az Iskolában folyó nevelő-oktató munka célja, hogy olyan fiatalok kerüljenek ki az iskolából, akik számára reális cél a továbbtanulás. Kívánatosnak tartjuk, hogy a lehető legmagasabb szintű tudás mellett a szilárd etikai értékrend, az erkölcsi igényesség is jellemezze diákjainkat. Célunk a diákközpontú iskola, a humánus, alkotásra ösztönző légkör, a befogadó szemlélet biztosítása, amely nyitottságot sugall az új ismeretek felé. Fontosnak tartjuk felkelteni és ébren tartani a tanulási kedvet személyre szabott módszerek alkalmazásával. Törekszünk a tehetségek, egyéni adottságok felismerésére, kibontakoztatására, a szorgalmas, kitartó munka igényének kialakítására. Művelt, tájékozott, folyamatos tanulásra, továbbképzésre alkalmas, fizikailag edzett fiatalokat kívánunk nevelni, akik reményeink szerint az iskolánkban megszerzett ismeretek által személyiségfejlődésük vonatkozásában is európaivá válnak. Nevelési alapelvünk a hazafiság, a hazaszeretet, a nemzeti identitás, adott esetben kisebbségi identitás és tolerancia kialakítása, gyakorlása. 1.2. Célok Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Fő célkitűzésünk, hogy tanulóink a kor követelményeinek megfelelő: általános műveltséggel,kompetenciákkal, tudással, idegen nyelvi és informatikai ismeretekkel rendelkezzenek. Kiemelkedően fontosnak tartjuk: a kompetencia méréseknek való megfelelés valamint a középfokú tanulmányokra való felkészítést. 4
1.3. Feladatok: Legfontosabb pedagógiai feladatunk a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, a korszerű ismeretek, a készségek és képességek kialakítása, bővítése. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Különösen fontos, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink magukévá tegyék, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Az élet tisztelete és védelme. Fogékonyság az élő és élettelen természet szépsége iránt. A természeti környezet megóvása. Az állatok és a növények védelme, szeretete Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kultúrált életmód, a testmozgás iránti igény. Az önellátás képességének kialakítása(tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészség védelme ( az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, balesetek megelőzése). Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye. Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás) Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete. Szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. Kultúrált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességének kialakítására. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség- és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. Másrészt mindannyian (felnőttek és diákok) felelősek vagyunk önmagunk, egymás és az iskola egészének fejlődéséért, az iskola értékeinek, jó hírnevének megőrzéséért, a vállalt, vagy ránk bízott feladatok felelősségteljes elvégzéséért. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. 5
Az intézményünkben folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos ellenőrzés és értékelés. 1.4. A célok megvalósításában, a feladatok teljesítésében felhasználható eszközök, eljárások és színterei Az iskolában folyó nevelőmunka értékközpontú. Nevelési céljaink megvalósítását segítik elő az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: 1.Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2 Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása) 1.4.1 Színterei Közvetlen módszerek - Követelés - Gyakoroltatás - Segítségadás - Ellenőrzés - Ösztönzés - Elbeszélés - Tények és jelenségek bemutatása - Műalkotások bemutatása. -A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés - A tanulók önálló elemző munkája. Közvetett módszerek A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása - Követelés - Ellenőrzés - Ösztönzés - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita Tanórai foglalkozások: Kötelező tanórák Kötelezően választható tanórák Szabadon választható tanórák Osztályfőnöki órák Modulok 6
A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók foglalkoztatását, vagyis állandó aktivitását biztosítják. A tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: A részképességgel küzdő /disz-es/ gyermekeket a második pedagógiai szakasz végéig fejlesztésben részesítjük. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az 5 8. évfolyamon képesség szerinti csoportbontással kell megvalósítani a differenciált fejlesztő munkát. Az egyes csoportokba a tantárgyi teljesítmény alapján kerülnek a gyerekek. Tanórán kívüli foglalkozások: Hagyományőrző tevékenységek - Kiemelt feladat az iskola névadójának Neumann János emlékének ápolása. Ezt szolgálják az évenként megrendezésre kerülő Neumann napok, melynek keretében számítástechnika és matematika tantárgyi tanulmányi versenyt is rendezünk. A tanulmányi versenyeket kiegészíti az SNI tanulók helytörténeti vetélkedője. - Minden tanévben iskolai ünnepség keretében emlékezünk meg az alábbi eseményekről: Neumann János születése (1903.12.28.), 1956. október 23-a, 1849. október 6-a, 1848. március 15-e, évfordulóján, valamint Anyák Napján, Gyermek- napon, karácsonykor, a nyolcadik osztályosok ballagásán, a tanév nyitásakor és zárásakor. - Évenként kerül megrendezésre az alsó tagozatos tanulók Kulturális Seregszemléje. Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére intézményünkben diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat működésének pedagógiai feladata a közös ügyek intézéséhez szükséges képességek és beállítódások fejlesztése. Ilyenek a konfliktuskezelés, az együttműködési készség, az idővel való gazdálkodás, az önálló véleményalkotás, a másokra való figyelem, a kritikai elemzés és a kritika elviselése, a vitakészség, a döntésképesség, a szervezőkészség, az áldozatvállalás, tolerancia, empátia és a nyitott gondolkodás A diákönkormányzat munkáját az 5 8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A DÖK megbeszéléseken megfigyelőként a 4. évfolyamból delegált tanulók is részt vehetnek. Tevékenységüket az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Napközi otthon, tanulószoba 7
A közoktatási törvény előírásainak megfelelően ha a szülők igénylik az iskolában a tanítási napokon a délutáni időszakban az 1 8. évfolyamon napközi otthon, 5 8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítás nélküli munkanapokon összevont napközis csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 15 gyermek számára igénylik. Diákétkeztetés A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek, a napközibe nem járó tanulók számára igény esetén ebédet biztosít az intézmény, az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjak ellenében Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyenge tanulmányi eredményt felmutató tanulók felzárkóztatását, az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon heti egy órában korrepetálást szervezünk, a felső tagozaton az arra rászorulóknak korrepetálást tartunk. A tehetséggondozás szakköri formában történik. Az adott tanévben indítandó szakkörök indításáról az igények felmérése után, a tanév elején a nevelőtestület dönt. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képesség-kibontakoztató ill. felzárkóztató felkészítésére. Iskolai sportkör Az iskolai diák sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelés órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli versenyekre. Szakkörök, énekkar A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészi, technikai, szaktárgyi jellegűek, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. Ezeken a foglalkozásokon biztosítjuk: a versenyekre való felkészítést az érdeklődésnek megfelelő foglalkozást, az egyéni képességek kibontakozását a tantervi követelmények magasabb szintű teljesítését a logikus gondolkodás fejlesztését előkészítést a középiskolai tanulmányokra. Az iskolai szervezésű szakkörök ingyenesek. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Az ilyen szakkörvezetővel az iskola igazgatója megbízási szerződést köt. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatását segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb) versenyek, vetélkedők, melyeket iskolai szinten évente megrendezünk. Ezek nyertesei képviselik iskolánkat az iskolán kívüli versenyeken, melyekre a felkészítést a szakmai munkaközösségek, vagy egy-egy szaktanár végzi. Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelő-oktató munka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, költségei a szülőket terheli. A tanulmányi kirándulás időtartama egy nap lehet. Az itthon maradó diákok számára az iskola felügyeletet biztosít. Erdei iskola A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egyegy tantárgyi téma feldolgozása történik. Pedagógusaink olyan helyekre viszik el tanítványaikat, ahol megismerkedhetnek a gyermekek azokkal a földrajzi, történelmi, művészeti nevezetességekkel, amelyekkel tanítási órákon foglalkoznak. Olyan 8
többletinformációkat kapnak, amelyeket beépítve ismereteikbe tudásuk bővül, látókörük szélesedik. A személyiségfejlesztés és a közösségi nevelés fontos színtere a kirándulás és az erdei iskola. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglakozás Az esztétikai élmény mellett ezek az alkalmak lehetőséget adnak az önálló ismeretszerzésre is. A szabadidő igényes eltöltésére nevel, művészi hatásával az irányultságnak megfelelő tehetségek kibontakozását motiválja Egy-egy tantárgyi téma feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különböző közművelődési intézményekben illetve művészeti előadásokon, bemutatókon tett csoportos látogatások. Az e látogatásokon való részvétel önkéntes, ha az anyagi vonzattal is bír. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színházlátogatás, klubdélutánok). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti, ahol a diákok elektronikus úton is ismeretekhez juthatnak az internet által. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, eszközeit a tanulók tanári felügyelet mellett, egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. A hit- és vallásoktatás időpontja nem eshet egybe a tanórai foglalkozásokkal. Egyéb (komplex) foglalkozások: Sportrendezvények, önismereti tréningek, szülő-és diákfórumok, vitakörök, megemlékezések, vetélkedők, kiállítások Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő-oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább 90 %-a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladási feltételeknek. (Elsődleges célunk, hogy tanulóink legalább 60 %-a a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legmagasabb szinten feleljen meg az iskola helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel. Képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolai követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. ismeri a kultúrált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben való éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. 9
2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A Neumann János Általános Iskola nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Diákjaink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A tanulás, a folyamatos ismeretszerzés megtanítása, tanulóink felkészítése az egész életen át tartó tanulásra. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók testi nevelése. Feladat: A diákok testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kultúrált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári kötelességek és jogok megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 10
3. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az iskola a gyermekek életének jelentős színtere. Iskolánkban sokféle helyzetben kerülnek egymással tartósabb vagy csupán rövid idejű kapcsolatba a tanulók. A hagyományos csoportok mellett fokozatosan nő a valamilyen választás eredményeként (érdeklődés, tanulási szándék) összeálló tanulóközösségek szerepe. Törekvésünk, hogy közösen hozott törvények által meghatározott feltételrendszerben, hozzáértő pedagógiai segítséggel, minél többen vegyenek részt érdemi módon közösségeink és az iskola egésze ügyeinek intézésében, a közös kormányzásban. Tehát tudatosítjuk a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázzuk az egyéni és közérdek, a többség és a kisebbség fogalmát és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásában. Megalapozzuk a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. Normarendszerünk kiterjed a környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. A tanulói személyiségfejlesztésre irányuló nevelő és oktató munka egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül. A tanulók közösségben illetve a közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása a nevelő-oktató munka alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különböző iskolai közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanórán kívül, művelődési lehetőségek (könyvtár, színház, múzeum) biztosítása. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösségek által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, s ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartási és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 11
4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK Egy gyermek helyzetét sok tényező befolyásolhatja: - adottságai, képességei - egészségi állapota, testi épsége - a család légköre, a harmónia szintje szülei házasságában - a család életkörülményei és életmódja, kultúrája. Az iskola feladata, hogy: alkalmazkodjon a tanulók eltérő élethelyzetéhez, ismerje meg a gyermek családi és egyéb körülményeit nyerje meg a szülőket, hogy partnerek legyenek az iskolai évek alatt a személyre szóló feladatok, a személyes beszélgetés, a törődés segítse a gyerekek önértékelésének, önbizalmának növelését alkalmazzunk preferáló, megerősítő módszereket segítsük az önkontroll kialakítását, ismertessük meg a konfliktuskezelő technikákat alkossunk olyan szabályokat, amihez alkalmazkodni tud ill. amihez alkalmazkodnia kell szükség esetén szakember segítségét igényeljük (pszichológus, fejlesztő pedagógus ) A feladatokból következnek az alábbi tevékenységek: szoros kapcsolat a helyi óvodával, a nevelési tanácsadóval, a Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálattal, gyermekorvossal, védőnővel. kis létszámú osztályok az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése prevenciós foglakozások felzárkóztató órák napközi otthon tanulószoba felzárkóztató foglakoztatások a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai családlátogatások a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése. 12
5. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT ELŐSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Az iskolai nevelés, oktatás egyik fontos feladata a tehetségek felkutatása, kibontakoztatása és nevelése. Az egyes tehetségek: matematikai, zenei, nyelvi, sport stb. más-más életkorban mutatkoznak meg, és más sajátosságai vannak. Nélkülözhetetlen tehát minden tanuló alapos megismerése, hiszen a tehetséget a tanulás és a munkatevékenység során ismerhetjük meg. Iskolánkban minden szaktanárnak feladata a tehetséges tanulók felismerése és fejlesztése. Tanítási módszerünk alkalmat ad: - differenciált munkára, kreatív gondolkodásra - önállóságra az ismeretszerzésben - kutatásra, búvárkodásra. Mindezek során feladatunk, hogy: - biztosítsuk számukra az állandó megerősítést - reális önismeretre, szerénységre neveljük - alkalmas feladatokon keresztül fejlesszük alkotóképességüket - hívjuk fel a figyelmet a tervszerű munkavégzésre - a többféle megoldás elvárásával kitartó munkára neveljük - fejlesszük vitakészségüket. A feladatokból következnek az alábbi tevékenységek: - Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. - A képesség szerinti csoportbontások. - A választható tantárgyak tanulása. - A tehetséggondozó foglalkozások. - Szakkörök - Iskolai sportkör - Versenyek, bemutatók, vetélkedők - Szabadidős foglakozások - A könyvtár, az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.. - A továbbtanulás segítése. 13
6. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK A gyermek- és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai tevékenységéhez. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megszüntetésében. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. Alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Feladatai közé tartozik: a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermekek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Alapvető feladataink a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a kiváltó okokat, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, hatékonyan kell működtetni a jelző rendszert a gyermekjóléti szolgálat felé. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval családsegítő- és gyermekjóléti szolgálattal gyámhatósággal gyermekorvossal a gyermekvédelmi feladatok ellátásában együttműködő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. Intézményünk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megvalósítását: a felzárkóztató foglalkoztatások a tehetséggondozó foglakoztatások az indulási hátrányok csökkentése a differenciált oktatás és képességfejlesztés 14
a pályaválasztás segítése a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek) egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése a családi életre való nevelés a napközis és a tanulószobai foglalkozások az iskolai étkezési lehetőségek az egészségügyi szűrővizsgálatok a tanulók szabadidejének szervezése javaslattétel a tanulók szociális helyzetének javítása a szülőkkel való együttműködés tájékoztatás a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 15
7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE A tanulási kudarc, illetve zavar többféle forrásból származhat: a családi környezet hiányos, vagy nem az iskola által képviselt szocializáló hatása a gyermek kedvezőtlen testi, idegrendszeri adottsága, fejlődésének, érésének biológiai okok miatt történő akadályoztatása a gyermek pszichés funkcióinak lassú vagy hiányos kialakulása. A teljesítményzavar következtében másodlagos tünetként viselkedési, magatartási zavar is felléphet. A tanulási zavarok hátterében álló okok sokfélesége miatt a gyerekeknél eltérő tünetegyüttesek alakulnak ki. Ebből a szempontból iskolánk változatos, közvetlenül észlelhető arculatot mutat: tanulási akadályozottságtól kezdve a tehetséges gyermekig a részképesség zavarral küzdő, lassan tanuló gyermektől kezdve az átlagos képességű gyermekig az iskolaéretlen, lassan fejlődő gyermektől kezdve az átlagos képességű gyermekig a nehezen kezelhető, magatartási problémát mutató gyermektől kezdve a jól alkalmazkodó és beilleszkedő gyermekig. A megoldást segítő tényezők lehetnek: a megoldásra koncentráló pedagógusi beállítódás és felkészültség az osztályfőnöki munka presztízsének növelése a pedagógusok továbbképzése az ismeretközpontúság és a vele járó túlterhelés oldása a tevékenység-, és képességorientáltság erősítése a figyelem fejlesztése az intézményváltás kritikus pontjain mutatkozó nagyobb figyelem a tanulók folyamatos és alapos megismerése. Gyermekeinknél lényegében már az óvodában megkezdődik ez a munka, amikor a gyermekek logopédiai gondozásban vesznek részt, hisz a beszédfogyatékos tanulók logopédiai gondozásának döntő szakasza a korai fejlesztés, ill. az óvodáskor. A súlyos beszédfogyatékos, ill. korábban ellátatlan gyermekek esetében azonban ez általában áthúzódik a kisiskolás korra is. A logopédiai gondozás másik fő területe a részképesség zavar tünetit mutató tanulók iskolai fejlesztése. Az olvasás-, írászavarok javításának célja az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő, értő olvasás-írás készséget, fejlessze a gyermek kifejező készségét, segítse az olvasás, írás, eszközzé válását az ismeretek megszerzésében, hiszen a jól elsajátított olvasni tudás alapja minden későbbi tanulásnak. Az olvasástanítás nem fejeződik be az első osztályban, hanem ellenkezőleg, épp csak megkezdődik. A negyedik osztályban olvastatott ismeretközlő szövegek hasonlítanak legjobban a későbbi úgynevezett magyarázó tankönyvekhez. Ha azok olvasása nehézségekbe ütközik, a későbbiekben az olvasás gyengesége gátja a tanulásnak. A szókincs-, olvasás- és írásvizsgálatokat, valamint a diszlexia reedukációt a Meixnermódszer alapján végezzük. 16
Jelen pillanatban és a közeljövőben a gondoskodást a pedagógusok részéről a következőkben határozzuk meg: - ismerje a részképesség-zavar tünet együttesét - tudjon differenciáltan oktatni, nevelni - semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem érheti részéről a tanulót - az értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit - a teljesítmény mérésénél adjon előnyt a hátránnyal küzdőknek, önmagához képest is értékelje a fejlődést - a hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit, nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására - a szülővel kiemelten figyelmesen és tapintatosan viselkedjen, foglalkozzon. A felső tagozat tanárainak eredményes bánásmódját segíti, ha az osztályfőnök: - már a tanév megkezdése előtt megismerkedik, érdeklődik a szülőktől, az alsós tanítótól - kéri a logopédus, fejlesztő pedagógus tanácsait - a tanuló problémáit megismerteti a szaktanárokkal - szükség esetén szakemberhez fordul - figyelemmel kíséri a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményeit - gondoskodik a megfelelő iskolafokozatba kerülésről, a pályaválasztásról - szükség esetén a tanuló magatartásáról, teljesítményéről írásban véleményt ad. Tevékenységeink: - a kis létszámú fejlesztő osztályok - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - a képesség szerinti csoportbontás - a napközi otthon - a tanulószoba - az egyéni foglalkozások - a felzárkóztató foglalkoztatások (korrepetálások) - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek csoportos vagy egyéni használata. - A továbbtanulás irányítása, segítése. 17
8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Feladatunk segíteni minden hátrányos helyzetű - de különösen a szociális hátrányban lévő - tanulókat képességük kibontakoztatásában. Országos jelenség a tanulólétszám csökkenése és ezzel párhuzamosan nő a munkanélküli, illetve az egyre nehezebb környezetben lévő tanulók száma. Elsődleges feladatunk felmérni, megismerni azokat a tényezőket, amelyek a hátrányos helyzetet előidézik, okozzák. Családi környezet: a család lakásviszonyai túlságosan alacsony jövedelem a szülők alacsony iskolázottsága, önművelés hiánya családi hagyományok a család élete, a családtagok magatartása (helytelen nevelési módszerek a gyermek nem megfelelő helye a családban, közömbösség, az iskola munkájának lebecsülése) családi házon kívüli környezet: az utca, a lakókörnyezet negatív hatása Iskolai környezet: az intézmény hiányos tárgyi ellátottsága az iskolába naponta távolról való bejárás a tanítás hatékonyságának nem megfelelő színvonala helytelen nevelői magatartás a tanulók nem megfelelő helyzete a különböző közösségekben A hátrányok számbavétele, az okok feltárása szükségessé teszi annak meghatározását, hogy: a tanulók egyes képességeinek kibontakozását milyen tényezők gátolják leginkább mihez viszonyítva, milyen mértékben vannak lemaradva milyen módon segíthet az iskola a hátrány enyhítésében az iskola feladata: segíteni a tanulók beilleszkedését, ismeret elsajátítását, egyéni ütemű fejlődését Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységi formák: felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése önismereti csoportok létrehozása drog- és bűnmegelőzési programok szervezése mentálhigiéniás programok szervezése pályaorientációs tevékenység felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről (szülői értekezlet, családlátogatás) tanulószoba, napközi igénybevételének motiválása kapcsolattartás a szolgáltató intézményekkel, gyermekvédelemmel tankönyvtámogatás biztosítása táborozás, kirándulások pályázatok Tanulóink szociális környezete Az általános iskolákban jellemzően különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, motiváltságú, kultúrájú gyermek tanul. Iskolánkra ez fokozottan érvényes, mert a 18
község fiatal részét frissen idetelepült, anyagi és egzisztenciális szempontból a középréteghez tartozó szülők alkotják. A szülők egy másik - szerencsére nem nagy része a munkanélküliekhez tartozik. Ebből kifolyólag vannak veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, kiemelt aktív segítséget igénylő, különösen problémás családokban élő és részképesség-zavarokkal küzdő gyermekek. A szociális hátrányok okai anyagi nehézségek kulturális háttér helytelen nevelési elvek negatív családi kapcsolatok etnikai megkülönböztetettség Szociális hátrányokból kialakuló problémák önismereti, önértékelési problémák tanulási zavarok beilleszkedési gondok magatartási zavarok Gyermekek segítésének módjai Anyagi jellegű támogatások eszközök, iskolaszerek tanulmányi, levelező versenyek nevezési díjainak átvállalása útiköltség a verseny színhelyére iskolán kívüli rendezvényeken a részvétel anyagi feltételeinek biztosítása Tanulást segítő tevékenység felzárkóztatás korrekció szakkör középiskolára és szaktárgyi versenyekre felkészítő foglalkozás hosszabb türelmi idő biztosítása beszédfejlesztés, szókincs, kommunikáció egyéni bánásmód Életvezetést segítő tevékenység pozitív viselkedési formák megerősítése szabadidős tevékenységek szervezése pedagógiai és szituációs játékok alkalmazása drog- és bűnmegelőzési program (Tájékoztatjuk a szülőket az igénybe vehető segítségek lehetőségeiről, módjairól) pályaorientációs tevékenység egyéni bánásmód 19
9. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, SZÍNTEREI A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről és az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzatot segítő pedagógus és az osztályfőnökök tájékoztatják. - Az iskola igazgatója évente legalább két alkalommal a diák önkormányzati üléseken, - A diákönkormányzat vezetője a havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a hirdető táblán keresztül, - Az osztályfőnökök folyamatosan, az osztályfőnöki órák keretein belül. 1. A tanulók szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban illetve a tájékoztató/ ellenőrző füzeten keresztül) tájékoztatják. 2. A tanulók a kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel, vagy az iskolaszékkel. 3. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják. az iskola igazgatója félévente egy alkalommal a szülői közösség választmányi ülésén és összevont szülői értekezleten, az osztályfőnökök a kéthavonta tartandó osztály szülői értekezleteken, 4. A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködésre az alábbi fórumok teremtik meg a lehetőséget: - a családlátogatás, melynek feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermekek optimális fejlesztésének érdekében. - A szülői értekezlet, melynek feladata: a) A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, b) a szülők tájékoztatása - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről - az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, - a helyi tanterv követelményeiről - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről - az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, - a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetése felé. c) a fogadó óra feladata a szülők és a szaktanárok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes, hasznos eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d) nyílt tanítási nap szervezése: Az iskola nyitott, ezért a szülőknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy közvetlenül nyerjenek betekintést az iskolai nevelő-oktató munka mindennapjaiban, ismerjék meg a tanítási órák lefolyását. Ezért a szaktanárral való előzetes egyeztetés, előzetes megbeszélés alapján részt vehetnek a tanítási órákon, hogy közvetlenül tájékozódjanak gyermekeik és az osztályközösségek iskolai életéről. 20
e) írásbeli tájékoztató a szülők tájékoztatására a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különböző iskolai vagy osztályszintű programokról. 5. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 6. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. 21
10. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Amikor meghalnak a folyók, mikor meghalnak az erdők, meghal a Föld is és mi is. Az iskolai környezeti nevelés az a folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük a környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. A környezeti nevelés segít az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez, hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelembe vett viselkedésmód kialakítására. Sürgetettségben vagyunk korunk ökológiai és humánökológiai válságjelenségei és fenyegetettségei miatt, amelyek fenyegetik életminőségünket és a társadalmak, esetleg az egész bioszféra fenntarthatóságát. A válságtünetek kezelése nehézkes, és roppant költséges. Cél: Az emberek a környezetegészségi szempontokat felismerve megelőzzék a testi-lelki bajok, betegségek, diszharmóniák kialakulását. Ez a nevelési cél egyben jövőirányultságot a prevenció szemléletének megerősödését, a környezetről és az egészség megőrzéséről szerezhető tudás alkalmazását együttesen jelenti. Nemcsak a tudás bővítését célozza meg, hanem a magatartás és az életvitel megváltoztatására irányul, szokásokat formál, a környezethez és az egészséghez fűződő erkölcsöt alakítja. Érzelmi viszonyulásokat formál, felelős cselekvésre szoktat, a hétköznapi életvitel környezet- és egészség tudatosságát erősíti, tehát átfogja az ember egészét. A jövő nemzedék életminőséghez való jogait tiszteletben kell tartani, ezért a környezet kímélése és megtartása szempontjából a fogyasztás mérséklése, az önkorlátozás képességének erősítése jelentenek kiemelkedően fontos és nehéz nevelési feladatot. A legerősebbek és élethosszon meghatározóak a család által képviselt életviteli és szerep minták, melyek alapvetően modell értékűek. Az óvodai, iskolai családi életre nevelés során elő kell készíteni a gyermekekben a leendő szülőt, akik egyszer majd együttesen formálják saját gyermekeik környezeti erkölcsét, egészségre vezető életmódbeli szokásait. A környezetegészség-nevelés leghatékonyabb forrását, a családot kiemeltem kell kezelni, hiszen a megelőzés szempontjai itt érvényesülnek a legerőteljesebben. Az óvoda és az iskola szerepe is rendkívül fontos. Az intézmények környezetegészségi nevelése nemcsak a kidolgozott tananyagra, az előkészített taneszközökre, és a felkészült pedagógusokra épül, hanem elsősorban a mindennapi élet konkrét példáira, azaz magának a nevelőintézménynek a belső világára. A környezettudatosság és az egészségmegőrzés a jövőre irányuló életviteli stratégiát és a jövőre figyelő értékrendet követel. A fogyasztói társadalom értéktartalma és üzenetei ezzel ellentétesek. A fenntarthatóság, az élet minőségének biztosítékai a jelen önkorlátozásait is megkövetelik, hogy lehetőségek maradjanak a jövő generáció számára. Mentálhigiénés feladatok: -Törekszünk a munkavégzéshez ideális iskolai légkör megteremtésére. -Mindent megteszünk annak érdekében, hogy nevelésünk a gyermeki személyiség egészére irányuljon. -Oktató-nevelő munkánk során figyelembe vesszük az egyéni adottságokat. -Az egészségre káros szokások megelőzésére prevenció kidolgozása. Formái: -iskolarádió -diákönkormányzati programok -diákfórumok 22
-rendkívüli osztályfőnöki órák, előadások -egészségnevelési programok bevezetése, felhasználása -ismeretterjesztő filmek, pályázatok -együttműködés kialakítása: iskolaorvos, drog-ambulancia, rendőrség Testi fejlődés: Mozgási igényre nevelés: Minden pedagógusnak szem előtt kell tartani, hogy a testmozgás a fizikai és a lelki egészséget egyaránt erősíti. Biztosítani kell a mindennapi testmozgást, ami az általános iskola minden évfolyamán nagyon fontos. Ezt a célt szolgálják: -tartásjavító gimnasztika -tömegsport órák -versenyszerű sportolás lehetőségeinek bővítése -sportrendezvényeken, kistérségi rendezvényeken való részvétel -erdei iskola -szülőknek, pedagógusoknak szervezett sportolási lehetőségek Higiénés magatartásra nevelés: Fontos az egészség megóvása, és a megóvást szolgáló prevenció. -fogápolási programok -vetélkedők, versenyek, bemutatók, ismeretterjesztő filmek Egészséges táplálkozásra nevelés: Az egészséges életmód feltétele, a helyes táplálkozás. -az egészséges táplálkozási szokások megismertetése technika, biológia, egészségtan és osztályfőnöki órák keretében. -az iskolai büfé kínálatának bővítése környezetbarát és egészséges árukkal. A biztonság megőrzése: Az egészség, a kiegyensúlyozott élet alapja a személyes biztonság megőrzése. Fontos a közlekedésbiztonságra nevelés. Iskolai KRESZ oktatás tanítási órák keretein belül -propaganda tevékenység (iskolarádió, faliújság) Növekedés, változás, szexualitás, családi életre nevelés. Lényeges, hogy tanulóink életkoruknak megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek saját testükkel és annak változásaival kapcsolatosan. Megfelelően készítsük fel a tanulókat a szexualitás érzelmi fontosságára, és a családi élet harmóniájának meghatározó erejű fontosságára. A témát feldolgozzuk: -tanórai keretben -tájékoztató programok, előadások szervezése iskolaorvos, védőnő, bevonásával. 23
11. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Iskolán belüli lehetőségek: A tanórákon belüli lehetőségek maximális kihasználására kell törekednünk, melynek formái lehetnek: -megfigyelések, kísérletek -mérések, környezeti adatok gyűjtése -újság- és sajtófigyelés, rádió és TV híranyag figyelemmel kísérése -vélemények, információk gyűjtése -önálló forráskutatás könyvekben, folyóiratokban -rajzok, plakátok készítése, faliújság szerkesztése -számítógépes, ökológiai tartalmú stratégiai játékok -videó. és filmbemutatók -csoportviták adott környezeti témákról -fogalmazások -kiválasztott területek folyamatos megfigyelése, a tapasztaltak lejegyzése. Tanórákon kívüli lehetőségek: -környezetvédő aktivisták szervezése az osztályközösségekből -iskolai előadások szervezése -környezeti akciók szervezése az iskola tanulóinak teljes bevonásával. *takarítási és környezetalakítási akció (pl. új iskola szárny) *fásítási akciók *az iskola virágosítása, otthonossá tétele *gyűjtések: szárazelem, papírhulladék stb. -Ünnepek, jeles napokról való megemlékezések *Föld napja *madarak és fák napja Iskolán kívüli lehetőségek: -kirándulások a természet felfedezése céljából -múzeumlátogatások -a település szépségeinek megismertetése, történelmi értékeink megbecsülése -szemétgyűjtési akciók a lakóhelyen -erdei iskola Éves programnaptár Szeptember: Virágos iskola, virágos osztály akció meghirdetése, osztálytisztasági verseny. Szemétszüret. Környezetvédelmi séta minden hónap második csütörtökjén. Szárazelem gyűjtési akció meghirdetése. Október: Sportvetélkedő osztályonkénti vegyes csapatokkal. November: Makett készítés PET palackokból. December: Találkozó szervezése környezetvédőkkel. Madáretetők készítése. Január: Környezetvédelmi előadások. Február: 24
Környezetvédelmi vetélkedő meghirdetése. Fotó- és rajzpályázat a téli madáretetésről. Március: Környezetvédelmi őrjárat az iskolában és környékén, szemétleltár. Április: Környékünk vizsgálata környezeti minőség szempontjából. Felhívó plakát készítése a Föld napja alkalmából, részvétel a Föld napja programjaiban. Május: Madarak és fák napja. Gyermeknapi rendezvények. A környezetnevelési program feladatainak megvalósítása minden pedagógus és tanuló egész éves feladata. 25
12. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.(lásd jegyzék) A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videomagnó, kazettás magnetofon, CD lejátszó. A tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközök (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) a Funkcionális taneszközjegyzék alapján. Nevelőmunkát segítő eszközök Taneszköz jegyzék alapján Eszközök, felszerelések Előírás Teljesül Nem teljesül Magnetofon Iskolánként X 4 osztályonként 1 CD vagy lemezjátszó Iskolánként 1 X Videó (lejátszó) Iskolánként 1 X televízióval Taneszközök, tárgyak, Évfolyamok, X eszközök, információ tantárgyak alapján oly hordozók az iskola módon, hogy az iskola pedagógiai munkarendje szerint programjában előírt minden osztály tananyag alkalmazhassa feldolgozásához Egyéni fejlesztést szolgáló speciális taneszközök Évfolyamok, tantárgyak alapján oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa X Megjegyzés