SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Könyvtártudományi Tanszék SZAKDOLGOZAT A bibliográfus Petrik Géza Készítette: Székely Ildikó informatikus könyvtáros szakos hallgató Témavezető: Dr. Pajor Enikő főiskolai docens Szeged, 2005.
TARTALOM TARTALOM 1 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 4 BEVEZETŐ 5 1. RETROSPEKTÍV BIBLIOGRÁFIÁNK-A KEZDETEK 7 1.1 Retrospektív bibliográfiai ciklusok 9 2. PETRIK GÉZA ELSŐ MUNKÁJA: A MAGYAR KÖNYVÉSZET 1860-1875 12 2.1 A Magyar Könyvészet 1860-1875 keletkezéséről 12 2.2 A Magyar Könyvészet 1860-1875 szerkesztési elveiről 17 2.2.1 A Magyar Könyvészet 1860-1875 előnye és hátránya 22 1
3. A MAGYAR KÖNYVÉSZET 1860-1875 NYOMTATOTT ÉS KÉZIRATOS ELŐSZAVÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE 23 3.1 A Magyar Könyvészet 1860-1875 nyomtatott előszavának elemzése 23 3.2 A Magyar Könyvészet 1860-1875 kéziratos előszavának elemzése 26 3.3 A Magyar Könyvészet 1860-1875 nyomtatott és kéziratos előszavainak összehasonlítása 27 3.3.1 A különbségek és az azonosságok 27 4. PETRIK GÉZA TOVÁBBI KÖNYVÉSZETEINEK ISMERTETÉSE 30 4.1 A Magyar Könyvészet kötetei 30 4.1.1 Magyarország bibliográfiája 1712-1860 30 4.1.2 Magyar Könyvészet 1876-1885 31 4.1.3 Magyar Könyvészet 1886-1900 33 4.1.4 Magyar Könyvészet 1901-1910 33 4.1.5 Magyar Könyvészet 1911-1920 33 5. PETRIK GÉZA ÉLETRAJZA 35 2
IRODALOMJEGYZÉK 37 NÉVMUTATÓ 40 TÁRGYMUTATÓ 42 SZAKKIFEJEZÉSEK JEGYZÉKE 44 FÜGGELÉK 47 3
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Bp. Budapest évf. évfolyam ford. fordította FSZEK Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár i.m. idézett mű K. kiadó kiad. kiadás köt. kötet L. lásd M. könyvk. egylete Magyar Könyvkereskedők Egylete magy. magyar M. nemz. Magyar Nemzet MNB Magyar Nemzeti Bibliográfia MTA Magyar Tudományos Akadémia n nélkül Ny. nyomda OSZK Országos Széchényi Könyvtár p. oldal Pl. például poss. birtokos RMK Régi magyar könyvtár RMNy Régi magyarországi nyomtatványok sz. szám szerk. szerkesztő Tr. társa Vö. vesd össze 8 r. 8-rét 4
A munka teljesítésében kell nemcsak lelkünk megnyugvását, hanem életünknek örömeit is megtalálnunk. Az ember legnagyobb öröme a lélek büszkesége, amelyet sohasem az embertársak ítélete, hanem mindig csak az öntudat adhat meg. Petrik Géza BEVEZETŐ P etrik Géza 80 évvel ezelőtt, 80 éves korában halt meg. Szabó Károllyal és Szinnyei Józseffel együtt alkották a nagy bibliográfus triászt. Hármójuk közül Petrik volt a legfiatalabb. Szabó Károly munkáját folytatva több összefoglaló bibliográfia fűződik nevéhez. Címük egységesen Magyarország bibliographiája, ill. Magyar Könyvészet. Kevesen tudják róla, hogy testvére a híres Petrik Lajos volt, akiről Budapesten egy vegyipari szakközépiskolát neveztek el. A 19. század utolsó évtizedei kedvező feltételeket teremtettek a bibliográfiai összegzések elkészítéséhez. A közérdeklődés Petrik idejében hangsúlyozottan fordult a nemzeti múlt értékeinek megismerése felé. Ennek az igénynek a kielégítését nagyban segítette az addig megjelent nyomtatványtermésnek bibliográfiai számbavétele. Petrik Géza nemzeti bibliográfiánk történetében jelentős helyet foglal el. A szakirodalom az 1712-1920 közötti időszak feldolgozásait Petrik Géza meghatározó szerepe miatt az ő nevéhez köti, s többnyire egyszerűen Petrik-korszak - ként szokta emlegetni. Annak ellenére is, hogy a korszak hat könyvészeti munkája közül kettőt, az 1876-1885 és az 1911-1920-as évek bibliográfiáját nem Petrik, hanem Kiszlingstein Sándor, ill. Kozocsa Sándor állította össze. 5
Mivel a szakdolgozatom inkább Petrik Géza műveiről szól, ezért életéről csak az utolsó fejezetben írok majd. Elsősorban első munkáját, a Magyar Könyvészet 1860-1875-öt fogom bemutatni. A dolgozatban külön fejezetet kap e munka nyomtatott és kéziratos előszavainak összehasonlító elemzése. A két dokumentum a következő: 1. Petrik Géza: önéletrajzi adatai és adatkiegészítései a Magyar Könyvészet 1860-1875 című, Budapesten, 1885. évben megjelent munkájának első kötetében. Autogr. 291 f. 218x 150 mm. Poss. : Pastinszky Miklós, OSZK V. 1071/228/1962 2. Petrik Géza: Magyar Könyvészet 1860-1875. Bp. : Magyar Könyvkereskedők Egylete, 1885, CXLVII, 467 p. Első munkájának ismertetése után a többit is bemutatom, de ezeket már részletesen nem elemzem. A szövegben való eligazodást megkönnyíti a névmutató, a tárgymutató, illetve a szakkifejezések jegyzéke. Ha egy szakkifejezésnek több jelentése is van, csak azt a jelentését adom meg, amelyre a dolgozatban is hivatkozom. A definícióból csak annyit írok le, amennyi a szöveg megértéséhez szükséges. A függelék a Magyar Könyvészet 1860-1875 tudományos szakmutatóját tartalmazza betűrendben. Köszönettel tartozom szüleimnek és testvéremnek a főiskolai évek alatt nyújtott segítségükért, valamint Dr. Pajor Enikőnek a szakdolgozathoz nyújtott segítségéért. Budapest, 2005. március 31. Székely Ildikó 6
1. RETROSPEKTÍV BIBLIOGRÁFIÁNK- A KEZDETEK N yugat-európában már a 16. században megjelentek az első nemzeti bibliográfiák. Az angol 1548-ban, az olasz 1550-ben, a német 1582-ben, a francia két évvel később, de hazánkban erre csak a 18. század elején értek meg a feltételek. Kézenfekvőnek bizonyult, hogy összegyűjtsék és felsorolják a magyar írókat életrajzi adataikkal és műveikkel együtt, ezért ezek az összeállítások többnyire bibliográfiák voltak. 1 A magyar nemzeti bibliográfia megalkotására tett első kísérleteknek több közös jellemzője van. Ezek a következők: A magyar kultúrbarbarizmusról szóló külföldi vélekedések cáfolása. A cáfolat bizonyításának legkézenfekvőbb módszere és eszköze volt, hogy összegyűjtötték és felsorolták a magyar írókat életrajzi adataikkal és a művekkel együtt, tehát e korai összeállítások mindegyike bibliográfia. Az egyszerű regisztráláson túl az egyes műveket ismertették is, ezért ezeknek a bibliográfiáknak irodalomtörténeti értékük is van. A hazánkkal kapcsolatos nyomtatványok az elmúlt századokban, a nálunk kedvezőbb helyzetben levő országokhoz viszonyítva aránylag kis számban keletkeztek és még kisebb számban maradtak fenn. Egyfelől ennek a körülménynek, másrészt két bibliográfusnak, 1 Horváth Tibor- Papp István: Könyvtárosok kézikönyve 2. Bp. : Osiris, 2001, 340.p. 7
Szabó Károly és Petrik Géza szorgalmának tudható be, hogy retrospektív nemzeti bibliográfiánk már száz évvel ezelőtt összeállításra és publikálásra került. 2 A legelső Czvittinger Dávid nevéhez fűződik: Specimen Hungariae Literatae című munkájában 269 magyarországi személy rövid életrajzát és műveit közli kritikai megjegyzésekkel. Czvittinger után Bod Péter, Bethlen Kata udvari papjának és könyvtárosnak Magyar Athenasát kell megemlíteni, amely már 500 személy adatait közli betűrendben. Horányi Elek piarista pap Memoria Hungarorum et Provincialium scriptis editis notorum című háromkötetes műve már 1200-at ír le. Wallaszky Pál evangélikus lelkész irodalom- és művelődéstörténeti összefoglalást adott közre Conspectus reipublicae litterariae in Hungaria ab initiis Regni ad nostra usque tempora delineatus címmel. Az első valóban bibliográfiának tekinthető munka megjelenése Sándor István nevéhez kapcsolódik: ez a Magyar Könyvesház, amelynek elkészítője már tudatosan a nemzeti értékek megőrzését tekintette céljának. A 19. század végén hazánkban az érdeklődés egyre inkább a nemzeti múlt értékeinek feltárása és megismerése felé fordult, ennek az érdeklődésnek részben a szellemi értékek feltárásával, azaz a nyomtatványok számbavételével lehetett eleget tenni. Szabó Károly történész és bibliográfus az MTA rendes tagja volt, neve összekapcsolódik a korszerű retrospektív nemzeti bibliográfia megteremtésével. Fő műve a Régi magyar könyvtár. Könyvészeti kézikönyv. 1-3. kötet. Budapest, 1879-1898, 4 darabban. Az első kötet az 1531 és 1711 között bárhol megjelent magyar nyelvű, a második a Magyarországon 1473 és 1711 között megjelent nem magyar nyelvű nyomtatványokat, a harmadik pedig két részben a magyar szerzőktől külföldön 1480 és 1711 között idegen nyelven megjelent műveket regisztrálja. A feldolgozott dokumentumok száma 9076 mű. 2 Borsa Gedeon: A retrospektív magyar nemzeti bibliográfia 18. századi szakasza. Magyar Könyvszemle, 1985. 101. évf. 1. sz. 18-31. p. 8
Szabó az 1711. záróévet Czwittinger korszakalkotó művének megjelenése, illetve a magyar történelemben mérföldkövet jelentő Szatmári béke alapján választotta. Petrik azonban ezzel szemben nem a hasonló jellegű 1848. vagy az 1867. évvel, hanem 1860. évvel zárta vállalkozását. Ezzel össze kívánta kapcsolni saját korábbi összeállítását az 1860-75 évkörből Szabó munkájával. A Magyar Könyvészet 1860-1875 c. kötet viszont úgy jött létre, hogy Petrik tervbe vette az 1860-70 között kiadott, magyar, könyvkereskedői katalógusok adatainak összefoglalását. Látva ezek hiányosságait, az Országos Széchényi Könyvtár katalógusához fordult, majd az idő előrehaladtával eredetileg egyetlen évtized anyagát még további öt évvel egészítette ki. 3 1.1 Retrospektív bibliográfiai ciklusok E L Ő Z M É N Y E K Czvittinger Dávid- Specimen Hungariae Literatae (1711) Lipsia: [S.n.], 1711. Bod Péter- Magyar Athenas (1766) Bp. : Magvető, 1982, 545 p. Horányi Elek- Memoria Hungarorum (1775) Viennae: Autonii Loewii, 1775-1777. Sándor István: Magyar Könyvesház (1803) Győr: Streibig, 1803. 3 Vö. Borsa: i. m. 18-31. 9
A R E T R O S P E K T Í V M A G Y A R N E M Z E T I B I B L I O G R Á F I A 1473-1711 Szabó Károly: RMK Bp. : Országos Széchényi Könyvtár, 1993, 1388 p. 1. köt. 1531-1711 magyar nyomtatványok 2. köt. 1473-1711 nem magyar nyelvű hazai nyomtatványok 3. köt. 1480-1711 magyar szerzők külföldön Kiegészítés: Sztripszky Hiador 1473-1600 RMNy I. köt Bp. : Akadémiai K., 1971, 928 p. 1601-1635 RMNy II. köt. Bp. : Akadémiai K., 1983, 855 p. 1712-1860 Petrik Géza: Magyarország bibliographiaja 1-4. köt. Bp. : Dobrovszky Ágost, 1888, 2910 p. 1860-1875 Petrik Géza: Magyar Könyvészet Bp. : Magyar Könyvkereskedők Egylete, 1885. CXLVII, 467 p. 1876-1885 Kiszlingstein Sándor: Magyar Könyvészet Bp. : Dobrovszky Ágost, 1888, 556 p. 1886-1900 Petrik Géza: Magyar Könyvészet Bp. : Magyar Könyvkereskedők Egylete, 1908, 1107 p. 1901-1910 Petrik Géza-Barcza Imre: Magyar Könyvészet Bp. : Magyar Könyvkereskedők Egylete, 1917, 757 p. 1911-1920 Kozocsa Sándor: Magyar Könyvészet Bp. : Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete, 1939, 1096 p. 10
1921-1944 Magyar Könyvészet (OSZK) 8 kötet 1945-1960 Magyar Könyvészet (OSZK) 5 kötet M A I H E L Y Z E T K É P 1977- MNB Könyvek bibliográfiája Bp. : OSZK, 1984- Melléklete: Zeneművek bibliográfiája Bp. : OSZK, 1970- Társkiadványai MNB Időszaki Kiadványok Repertóriuma Bp. : Egyetemi Nyomda, 1946- MNB Időszaki Kiadványok Bibliográfiája Bp. : OSZK, 1981- Külföldi magyar nyelvű kiadványok Bp. : OSZK, 1973- Hungarica irodalmi szemle Bp. : OSZK, 1977- A magyar bibliográfiák bibliográfiája Bp. : OSZK, 1963- Magyar Könyvészet. Tankönyvek. Bp. : OSZK, 1968-11
2. PETRIK GÉZA ELSŐ MUNKÁJA: A MAGYAR KÖNYVÉSZET 1860-1875 2.1 A Magyar Könyvészet 1860-1875 keletkezéséről P etrik Géza bibliográfusi tevékenységének első produktuma a Magyar Könyvészet 1860-1875, melynek keletkezési körülményeiről a szerkesztő saját példányában található bejegyzésében így tudósít: Ez volt az első könyvem. Hozzáfogtam 1864. November 4-ikén, pénteki napon, mint 19 éves fiatal ember. 4 E betűrendes bibliográfia 438 lapon tárja fel a jelzett évek Magyarországon megjelent, magyar nyelvű monografikus kiadványaink címeit, továbbá a fontosabb folyóiratok cikkeinek, tanulmányainak analitikus leírásait. A magyarországi nem magyar nyomtatványokat, s a külföldön megjelent magyar vonatkozású dokumentumokat ez a kötet már nem tartotta nyilván. 5 Petrik az Österreich-ungarische Buchhandler- Corronspondenz számára kezdte bibliográfiai adatgyűjtését. Az 1. füzet 1880 márciusában jelent meg, a Magyar Könyvkereskedők Egyesülete költségén, a befejező füzet megjelenési dátuma pedig 1885 volt. 800 szóval, nyolcszáz példányban nyomtatták ki. 6 Mikor Petrik anyagi okok miatt felajánlotta művének kiadását a Magyar Könyvkereskedők Egyletének jegyzőkönyvet írtak, mely a következőket tartalmazta: 4 Kozocsa Sándor: Petrik Géza vallomása. Magyar Könyvszemle, 1963. 3. sz. 285.p. 5 Magyar Könyvészet [Elektronikus dokumentum]: 1712-1920: Petrik Géza retrospektív bibliográfiája és a pótlások. Bp. : Országos Széchényi Könyvtár: Arcanum Adatbázis Kft. 2001. 6 Kovács József László: Petrik Géza feljegyzései a Magyar Könyvészet születéséről. Soproni Szemle, 1974. 28. évf. 4. sz. 352-353. p. 12
1. A Petrik által szerkesztett 1860-1875. évi magyar könyvészetet a M. könyvk. egylete saját költségén kinyomatja 600 példányban, egy-egy példány előfizetési ára 5 frt, bolti ára magasabb lesz. 2. Petrik mint szerkesztő, az egylettől mint kiadó-tulajdonostól tiszteletdíj gyanánt a tiszta haszon felében részesül, a tiszteletdíj fejében a szerződés megkötésekor és a kézirat elejének sajtó alá adásakor 200 frt előleget kap a szerkesztő, s mihelyt az egylet kiadási költségei fedezve lesznek, Petrik úr ismét 200 frtot kap, a végszámadást azon időre tűzvén ki, midőn az könyvárusi szempontból megejthető lesz. A bibliográfia kiadásáig viszont rögös volt az út. Petrik Géza 1860-ban Bécsben kezdett hozzá a magyar nyelvű könyvtermés rendszeres és folyamatos összeírásához. Miért pont ekkor? Bécsben 1859. október 24-én megalakult a Verein der Oesterreichischen Buchhandler, amely az egész ausztriai birodalom könyvszakmáját igyekezett tömöríteni. Az alapító közgyűlésen a 88 résztvevő körében mindössze három pesti könyvárus volt jelen, ám két esztendő múlva a Verein 1860. jan. 1- én megindította lapját az Oesterreichische Buchhandler-Correspondenzt, mely csakhamar az egész magyarországi könyvkereskedelem orgánumává vált, hiszen a lap megindulásától kezdve rendszeresen közölte a birodalomban megjelent új könyvek és folyóiratok jegyzékét, köztük a magyar nyelvűekét is. A Verein emellett 1860-tól 1870-ig évről évre megjelentette az OeBC-ban közzétett bibliográfiai anyag szakmutatóval is ellátott éves kumulációját, mint az Oesterreichische Catalogot, mégpedig nyelvenként külön-külön füzetekben. (A magyar nyelvű a 3. füzet volt.) E füzeteket aztán a Verein az egyes cégek megrendelésére bocsátotta. A Verein lapjának persze szüksége volt magyarországi bibliográfiai tudósítóra is, amit 1864-től Petrik Géza látott el 1868-ig. 1876-tól már rendelkeztünk rendes évi katalógusokkal, előzménye nem más, mint hogy 1874-ben megalakult Budapesti könyvkereskedő cégek Csak szorosan egylete ekkor 1876-ban módosította alapszabályait. Ennek során iktatták be a 15. paragrafust, mely szerint az egylet keretében magyar könyvészeti osztályt alakítanak, amelynek célja egy lehetőleg teljes jegyzék összeállítása azon könyvekről, melyek hazánkban magyar, német 13
és latin nyelven megjelentek, valamint mindazokról, melyek külföldön vagy magyar nyelven jelentek meg vagy Magyarország viszonyait taglalják. 7 Amikor 1878 augusztusában megalakult a Magyar Könyvkereskedők Egylete, Petrik Gézát is felvették tagjai közé, de nem mint antikváriust, hanem mint olyat, akinek még forgalomban vannak a kiadványai. Az egylet tagjaként aláírta azt a megállapodást, mely szerint a könyveknek a kiadó által meghatározott bolti árából senkinek sem adható árengedmény. Petrik hamar rájött azonban, hogy számára ez előnytelen, és bejelentette, hogy e megállapodást magára nézve nem tartja kötelezőnek, továbbra is megadja vevőinek a 10% kedvezményt. Válaszul a Magyar Könyvkereskedők Egylete 1878 novemberében kizárta tagjai sorából. 8 Cégét 1880. január 20-án törlik a cégjegyzékből. A Khór és Wein-féle nyomdában elkészülnek az első füzet ívei. A füzet ára 1 forint 20 krajcár volt. Az első füzet megjelenéséről a Vasárnapi Újság is hírt adott azzal, hogy Petrik Géza ígéri, a mű megjelenése után az azt megelőző hatvan év, vagyis az 1880-1859. évek magyar bibliográfiáját is sajtó alá rendezi. Három hónap múlva elkészült a második füzet is, ezt követően pedig sajtó alá adták a harmadik füzet anyagát is. A kiadott füzetek többsége raktáron maradt, mert a példányszám megállapításánál a választmány azt vette számításba, hogy a kötetet nem csupán mindegyik könyvkereskedő, de rajtuk kívül a jobb anyagi viszonyok között élő ambiciózusabb segédek is megvásárolják. Emellett azt is feltételezték, hogy a könyvkereskedők e kiadványát a nagyobb magánkönyvtárral rendelkező törzsvásárlók körében is propagálják. A számítás nem jött be, ami súlyos anyagi következményekkel járt. A füzetek raktáron maradtak, ám a nyomdaszámlát az egyletnek ki kellett egyenlíteni. Petrik, mint aki anyagilag is érdekelt füzetei fogyásában mindezt világosan látta, ezért javasolta, hogy a kiadó fokozza a mű propagandáját. A választmány el is határozta, hogy a bibliográfiai kötet népszerűsítésére 3000 prospektust nyomtatnak azzal, hogy ebből 1000 példányt a szerző az egylet költségén küldjön szét, 2000 példányt pedig mellékeljenek az Aigner ill. Tettey és Zilahy kiadásában megjelenő kiadványokhoz. Ennek eredményeképpen a Magyar Könyvtár, a Magyar 7 Varga Sándor: A Petrik 1860-1875 kiadástörténete. Magyar Könyvszemle, 1987. 101. évf. 1. sz. 20. p. 8 Kégli Ferenc: Petrik Géza élete és munkássága. Petrik-emlékkötet. Szerk. Nagy Anikó Bp. : OSZK, 1996, 15. p. 14
Regény-csarnok, a Szépirodalmi Könyvtár, a Figyelő, a Koszorú és a Magyar Igazságügy könyvsorozatok ill. folyóiratok előfizetőihez jutott el a propagandaanyag. A propaganda-kampány azonban eredménytelen marad, aminek következménye az lett, hogy a negyedik füzet kéziratának anyagát az eddigi gyakorlattól eltérően csak jóval az előző füzet megjelenése után adták nyomdába. A negyedik füzet csaknem két esztendővel a harmadik után került az előfizetők kezébe. Az ötödik füzetre jó egy és egynegyed évet kellett várni. A hatodik kötettel elkészült a teljes mű, az ára 8 forint, ám így a hat füzet egybevéve is csak nagyon lassan fogyott. Az egylet 1886. évi közgyűlésén a számvizsgáló bizottság nevében Révai Mór arról tett jelentést, hogy az ezzel kapcsolatos kiadások csaknem 2000 forinttal terhelik a pénztárt, a bevételekből pedig csak kis összeg térül meg. Javasolta hát, hogy az egylet küldjön rendelés nélkül egy-egy példányt minden magyarországi könyvkereskedőnek, remélve, hogy a kötetet kifizetik, sőt újabb vevőket nyernek meg a kötet megrendelésére. Aigner Lajos, az egylet elnöke viszont arról tájékoztatta a közgyűlést, hogy ezt a kísérletet már végrehajtották, de eredményt nem hozott. Valamit mégis kellett tenni, így elhatározták, hogy a sajtóban kezdenek nagyszabású propagandát. Tíz lapnak és folyóiratnak küldtek el egy-egy sajtó-tiszteletpéldányt. Az alábbi szerkesztőségek kaptak a Petrik kötetből: Budapesti Hírlap, Budapesti Szemle, Egyetértés, Magyar Könyvszemle, Nemzet, Pester Lloyd, Pesti Hírlap, Pesti Napló, Századok, Vasárnapi Újság. A Petrik kötet alig fogyott, igaz, a könyvkereskedők száma tovább szaporodott, csakhogy Petrik kötetének záróéve, 1875 óta kerek egy évtized eltelt, a szortiment könyvesboltok készlete pedig teljesen kicserélődött. Petrik könyvét tehát nélkülönözhették. Ez idő tájt e bibliográfia már csupán a tudományos antikváriumok számára jelentett szükséges kézikönyvet. A könyvtárosok azért nem vásároltak a könyvből, mert ekkor csak kevesen ismerték fel, hogy egy könyvkereskedő által, a gyakorlati könyvkereskedők számára készített bibliográfia tudományos célokat is tud szolgálni. Petrik könyvéből sokkal kevesebb kelt el, mint amennyire a szerző számított. 15
Hátra volt még a szerző és a kiadó közötti elszámolás. A szerző, aki eddig 200 forint előlegen kívül egy fillért sem látott, csak közvetlenül az utolsó füzet megjelenése előtt fordult az egylet választmányához. Kérte a neki járó 200 forintnyi tiszteletdíjat. A választmány elfogadta Petrik kérelmét, a honorárium fejében Petrik ekkor 34 példányt kapott a kötetből. Petrik fél évvel az utolsó füzet megjelenése után végkielégítést kérelmez. A választmány azonban ezt elutasítja, azzal az indokkal, hogy megvárják míg jegyzékének csakugyan lesz jövedelme. Újabb két év telik el, amíg Petrik ismét jelentkezik az egyletnél. Most már az őt megillető haszonrészt 300 forintért eladná az egyletnek azzal, hogy ennek fejében művének példányait is hajlandó átvenni. A megállapodással a választmány egyetértett. Az egylet maga is véget óhajtván vetni a leszámolási viszonynak, Petrik ajánlatát elfogadva 50 példány kiadását határozza meg, a végkielégítést kifejező nyugta ellenében. Petrik az 50 kötet Petrik 1860-1875 -öt csakhamar kézhez is vette, azaz csaknem kilenc évvel a szerződés megkötése után. Petrik tehát e művéért végül is 700 forintot kitevő honoráriumban részesült. Jellemző, hogy erre az időre már elkészült a Magyar Könyvészet 1712-1860. 9 16
2.2 A Magyar Könyvészet 1860-1875 szerkesztési elvéről A Magyar Könyvészet 1860-1875 két részre oszlik. Az első részben betűrendben vannak az 1860-1875. években megjelent magyar könyvek és szaklapok jegyzéke, feltüntetve mindenütt az egyes művek pontos címét, alakját, lap- és évszámát, a megjelenési helyet, kiadót, nyomdát és az árat. Pl. Abbot János. Az anya gyermekei között, vagy az anyai kötelesség szabályai. Ford. Molnár A. és Dallos Gy. (8r. 140 1.) Pest, 1867. Ny. Hornyánszky és Tr. (König R. lelkész.) Kötve -.40 A második részt a tudományos szakmutató képezi, mely egyes szakokban ismét betűsorban tünteti fel az első részben foglalt címeket, rövid kivonatban és árak nélkül, de utalva mindenütt az első rész lapszámára, ahol a teljes cím, stb. megtalálható. 10 A bibliográfia az úgynevezett porosz instrukció módszerét alkalmazva egységes betűrendben közli az 1860-1875 között, Magyarországon magyar nyelven megjelent önálló, gyűjteményes és periodikus műveket. Ehhez csatlakozik függelékként a fordítók, szerkesztők, valamint az analízisekben található szerzők betűrendes mutatója. Ugyanis a nevezetesebb folyóiratok, évkönyvek és egyéb gyűjteményes munkák analitikus feldolgozást kaptak. Petrik nemzetközi szempontból is új és hasznos módszert alkalmazott. A könyvészetben önállóan szereplő munkák, illetve az analízisekben található közlemények téma szerinti 9 Vö. Varga: i. m. 21-30. 10 Vö. Varga: i. m. 24. 17
kereshetőségét egy 18 fő- és 109 alcsoportból álló szisztematikus szakmutató teszi lehetővé, mely a művek rövidített leírását adva utal a betűrendes részben található teljes leírásra. A szakmutató csoportjaiban való eligazodást pedig egy 204 tételes betűrendes tárgymutató segíti. A szakmutató rendszerének kialakításakor alkotó módon használta fel az Oesterreichischer Catalog magyar anyagának, az éves Magyar Könyvészetnek, a Magyar Könyvszemle kurrens könyvészete kimutatásának, de legfőképpen a németországi Hinrichs-féle katalógusoknak a szakcsoportosítását. Az 1860-1875-ös könyvészetben kialakított tartalmi és szerkezeti megoldások megalapozták az ezt követően megjelenő Kiszlingstein-, illetve Petrik-féle hazai retrospektív könyvészetek módszertanát 11 A bibliográfia betűrendes elrendezésű, a szerzős művek szerzőjüknek a kiadványon szereplő neve alatt szerepelnek. Az azonos hangzású, de i - vel illetve y -nal írott neveket egy helyen, azonos családnévként kezelve, egybeosztva, a keresztnevek betűrendjében tartalmazza. A törvényes névváltozás miatt eltérő névformák, pl. a Frankl és Fraknói Vilmos típusú névváltozatoknál utal a másik névre is. A személynévre vonatkozó utalók a személy művei után, a címekre vonatkozók pedig a cím időrendi helyén állnak. 11 Vö. Kégli: i. m. 16-17. 18
Frankl Vilmos. A magyar nemzet müvelts. Állásának vázlata az első fejedelmek korában. (8r. XII és 403 1.) Pest, 1861. Ny. Emich G.. 2.- - A nádori és országbirói hivatal eredete és hatáskörének kifejlődése. (n. 8r. 163 1.) 1.60 - Magyarország története. Kath. Gymnas. (n. 8r. 258 1.) Pest, 1863. Pfeifer F. 1.40 - A magy. Főpapok a trienti zsinaton. (8r. 139 1.) Esztergom, 1863. Ny. Hovák E. 1.- - Pázmány Péter és kora. 3 köt. (n. 8r.) Pest, 1868-72. Ráth M. I. köt. (IX és 632 1.) 1868. 4.50.,-II. köt. (455 1) 1869. 3. -.,- III. köt. (394 1.) 1872. 2.80. - A magyar nemzet története. L. : Házi könyvtár. 9-11. - A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században. (n. 8r. VIII és 424 1.) Pest, 1873. Akadémia 1.- - Pázmány Péter levelezése. L. : Magy. tört. Emlékek I. oszt. - Henckel János. L. : Értekezések a tört. Tud. köréből. II. köt. - Réwai Ferencz fiai. L. : U. o. - L. : Fraknói Vilmos alatt is. Egyazon szerző művei általában, de nem teljes következetességgel megjelenésük időrendjében követik egymást. Pl. Frankenburg Adolf. Őszinte vallomások. 1861. - Az öreg Bolond Miksa kalandjai 1863. - Emlékiratok. Az Őszinte vallomások folytatása 1867. De a besorolás több helyen is eltér a kronologikus elrendezéstől. Pl. 19
Argentini Döme. Különféle betegségek hasonszervi gyógyítása Pest, 1862. Geibel A. - Hasonszervi gyógymód. Pest, 1864. Grill K. - Hasonszervi utitársa rögtön támadt betegségek elhárítása Pest, 1863. Grill K. Ha a szerzőnek egy esztendőben több műve is megjelent, ezek sorrendje a korabeli gyakorlat szerint a megjelenési hely, ennek hiányában a kiadó vagy nyomda betűrendje szerinti, azonban Petriknél sem ez a rendszer, sem pedig a címek rendszavának alfabetikus rendje nem tűnik állandó besorolási elvnek. Pl. Arányi Béla. Mértani példák gyűjteménye. Pest, 1873. Lampel R. - A sík elemző mértan köréből vett példák gyűjteménye Budapest, 1873. Lampel R. Itt a címek betűrendje adja a sorrendet, az Arany János művei közötti elrendezésről viszont ez már nem mondható el. Pl. Arany János nagyobb elbeszélései. Pest, 1867. Ráth M. - elegyes költői darabjai Pest, 1867. Ráth M. - furcsa hőskölteményei Pest, 1867. Ráth M. 20
Az azonos művek eltérő kiadási az elsőként felvett után következnek kiadásuk rendjében. Pl. Arany János kisebb költeményei. Pest, 1860. Heckenast. II 2. kiad. 1867. Uo. A korabeli gyakorlathoz hűen és konzekvensen a társszerzős művek az első szerzőnél találhatók, de utalás van a másodiknál is, annak önálló munkái mögött. Pl. Fördős Lajos. Agenda. Pest, 1866. Osterlamm - Buzgóság szárnyai. Pest, 1868. Hornyánszky és Tr. - és Sz i v ó s Mihály. Áhítatos hölgy Pest, 1866. Osterlamm.., A sorozatban megjelent munkák részletes leírását Petrik a sorozat címéhez (gyűjtőcímhez) osztotta be sorszámuk szerint, a szerző műveinél ezek szintén csak utalóként jelennek meg. A szerző nélküli művek mindig a grammatikai elv szerint soroltatnak be, függetlenül attól, hogy sorozatról, anonim műről vagy folyóiratról van-e szó. Pl. Ajándék, legszebb. Hét vidám elbeszélés - a menyasszonyi, - vagy: A csodás csengő hangszer - népiskolai. Kiadta a népnevelés néhány őszinte barátja Akadémia, a m. tud., - uj alapszabályai 21
Szemle, budapesti. 1860-64. Szemle, budapesti. Új folyam. 1865-69. Szemle, budapesti. 1873-75. Könyvtár, Vasárnapi 12 2.2.1 A Magyar Könyvészet 1860-1875 előnye és hátránya Petrik Géza bibliográfiája szakmai szempontból, mindenekelőtt a kutatók és olvasók munkájának megkönnyítése céljából nagy előrelépést jelent. A bibliográfia legfontosabb eredménye és előnye a következő: Un. tudományos szakmutatót ad a betűrendes rész után. 18 főcsoportba, ezen belül 109 szakra osztja bibliográfiájának anyagát. E szakok szerinti csoportosítás már a modern nemzeti bibliográfiák gyakorlatát idézi, s a mű használatát nagyban megkönnyíti. E 109 szakcsoportra terjedő anyagról betűrendes indexet is összeállított 204 tárgyi címszó keretében. Egyik függelékben betűrendes felsorolásban a fordítóknak, szerkesztőknek, továbbá azoknak a szerzőknek a neveit is közölte, akiknek cikkei a folyóiratokban vagy évkönyvekben jelentek meg. A Petrik összeállításnak hátránya, hogy nincsenek a tételek egyedi jellel ellátva. Ez megnehezítette az egymástól elkülönített formát mutató hivatkozást. Szabó Károly és az RMNy gyakorlata is azt bizonyítja, hogy igényes bibliográfia esetében a tételek egymástól történő eltérő, egyedi jelölése elengedhetetlen. 13 12 Pogányné Rózsa Gabriella: Petrik Géza magyar könyvészetei a katalogizálásról alkotott korabeli nézetek tükrében. Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2001. 10. évf. 12. sz. 32-33. p. 13 Magyar Könyvészet [Elektronikus dokumentum] : 1712.1920: Petrik Géza retrospektív bibliográfiája és a pótlások. Bp. : Országos Széchényi Könyvtár: Arcanum Adatbázis Kft. 2001. 22
3. A MAGYAR KÖNYVÉSZET 1860-1875 NYOMTATOTT ÉS KÉZIRATOS ELŐSZAVÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE 3.1 A Magyar Könyvészet 1860-1875 nyomtatott előszavának elemzése K ötetének előszavából megtudjuk, hogy Petrik első munkájában nem is a tudományos kutatás támogatását tűzte ki célul maga elé, hanem gyakorlati célból a könyvkereskedők használatára, egységes betűrendbe akarta szedni az osztrák-magyar könyvkereskedők egylete által 1860-1870-ig kiadott magyar katalógusok anyagát. 14 Midőn évekkel ezelőtt jelen munkám összeállitásához fogtam, egyéb czélom nem volt, mint az osztrákmagyar könyvkereskedők egylete által 1860-tól 1870-ig kiadott magyar katalogusoknak egy betűrendbe hozása által saját üzleti használatomra egy kis gyakorlati becscsel biró bibliographiai anyaghalmazt gyűjteni, távolról se gondolva még arra, hogy gyűjtésem eredményét valamikor közrebocsássam. (Petrik Géza: Magyar Könyvészet 1860-1875. Bp. : Magyar Könyvkereskedők Egylete, 1885. CXLVII, előszó) De munkáját végül kiadatja, hiszen anyagi helyzete miatt pénzre volt szüksége. A rossz anyagi helyzet hátterében pedig az állt, hogy Petrik Gézát mikor felvették a Magyar Könyvkereskedők Egyletébe kötelezte magát, hogy a könyvek bolti árából (ekkor még a Kecskeméti utca 3. szám alatti antikvárium tulajdonosa volt) árengedményt senkinek sem adhat. E rabbatkonvenció aláírása után alig hat évvel bejelentette, hogy ezt a megállapodást magára nézve nem tartja kötelezőnek. Az egylet választmánya a bejelentést tudomásul vette azzal, hogy ezentúl, mint antikvárius semmi százalékot nem kaphat. Petrik ennek ellenére értesítette vevőit, hogy a könyvek 14 Petrik Géza: Magyar Könyvészet 1860-1875. Bp. : Magyar Könyvkereskedők Egylete, 1885. CXLVII, előszó 23
árából 10 százalék engedményt ad, aminek következménye az lett, hogy Petriket az egylet tagjai sorából törölték. Petrik védekezett, azt állította, hogy az egylet előbb szakította meg vele a kapcsolatot, mint ő körlevelét kiküldte. Ám ekkor az is kiderült, hogy az egyletbe való felvétele tulajdonképpen elvtelen volt, mert antikvárius az alapszabályok értelmében nem lehetett tagja az egyletnek. Petrik anyagi helyzetén azonban ez a kétségbeesett lépés sem segített, a forgalma tovább csökkent, s ekkor határozta el végképpen, hogy megpróbálja cédulakatalógusát, anyagi és erkölcsi értelemben egyaránt hasznosítani. Cégét 1880. január 20-án törölték a cégjegyzékből, a maradék könyvkészletet már csak papírkereskedők voltak hajlandók megvásárolni. 15 Az előszóból megtudjuk azt is, hogy az 1860-as esztendő azért vált kötetének kezdő időhatárává, mert innen állottak rendelkezésre Bécsben, az ausztriai könyvárusok egylete által kiadott éves magyar bibliográfiák. 1875-tel pedig azért zárta kötetét, mivel ez időtől már Budapesten rendelkeztünk évi rendes katalógusokkal. 16 kiegészitém azt 1875. Végéig, mint amely időszakon túl már birtunk rendes évi katalogusokat. (Petrik 1885, előszó) Ezek a következők voltak: 1876-tól jelent meg a Magyar Könyvszemle, füzeteiben a Széchényi Könyvtár nyomdai kötelespéldányai alapján összeállított kurrens nemzeti bibliográfiával. Szintén 1876-tól szerkesztették a könyvkereskedő segédek az évenként megjelenő Magyar Könyvészetet, mint a magyar nyelvű könyvek éves bibliográfiáját. 1878-tól pedig a Magyar Könyvkereskedők Egylete tette közzé a Corvina című heti szaklapot, benne a könyvkiadók által bejelentett újdonságok bibliográfiai jegyzékével. A retrospektív nemzeti bibliográfiák közül Szinnyei repertóriumának első kötetei 1874-ben, illetve 1876-ban láttak napvilágot, Szabó Károly Régi magyar könyvtára, az 1531-től 1711-ig megjelent magyar nyelvű 15 Vö. Varga: i. m. 21-26. 16 Vö. Pogányné: i. m. 24. 24
nyomtatványok könyvészete 1879-ben jelent meg. Petrik tudta, hogy ebbe a folyamatba bekapcsolódva műve hézagpótló szerepet tölthet be. Tisztában volt korlátaival is. 17 Mindamellett hiszem, hogy hiányai daczára nemcsak a magyar könyvkereskedelemnek nyujtottam használható kézikönyvet, de szaktudósok- és könyvtáraknak is jó szolgálatot teend az, ha a terjedelmes szakmutatót s a nevezetesebb folyóiratok és évkönyvekben megjelent czikkek összeállitását figyelmükre méltatják.. (Petrik 1885, előszó) Munkája során felhasználta a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtára betűrendes lajstromát, különböző lapok és folyóiratok irodalmi híreit, üzleti jelentéseket és egyéb könyvészeti forrásokat. gyűjteményem rendszeres kiegészitéséhez fogtam, s e végett fölhasználtam különösen a magyar nemz. muzeum könyvtárát, valamint a különféle napi lapok- és folyóiratokban közölt irodalmi hireket, üzleti jelentéseket s egyéb könyvészeti forrásokat és kiegészitém azt 1875. végéig, mint a mely időszakon túl már birtunk rendes évi katalogusokat. (Petrik 1885, előszó) A Magyar Könyvészet 1860-1875 nyomtatott előszavát ezzel fejezte be: Ha várakozásaim- s reményeimben nem csalódtam, - ha munkám azon körökben, melyeknek szántam, kedvező fogadtatásban részesül, nem csekély fáradozásaimért eléggé megjutalmazva érzem magamat; a f ő é r d e m azonban ez esetben is a m a g y a r k ö n y v k e r e s k e d ő k e t i l l e t i, k i k n e k h a z a f i a s á l d o z a t k é s z s é g e l e h e t ő v é t e t t e a m u n k a m e g j e l e n é s é t. Fogadják érte hálás köszönetemet. (Petrik 1885, előszó) 17 Vö. Kégli: i. m. 16. 25
3.2 A Magyar Könyvészet 1860-1875 kéziratos előszavának elemzése Ezt az előszót Petrik Géza 1879-ben írta meg Budapesten. Ekkor 34 éves volt. Ebben az évben határozta el végleg, hogy felhagy a könyvkereskedelemmel. Petrik tudta, hogy művére nagy szükség van, hiszen erről az időszakról alig léteznek összefoglaló bibliográfiák, és ami létezik, az is hiányos. Erre utalt művének előszavában is. Hogy mennyire hézagpótló e mü, azt érezte mindenki, a ki csak hivatásánál fogva irodalmunkkal foglalkozott, mert könyvészeti jegyzékeink ez időszakból részint épen nem léteznek, részint pedig a létezők nagyon is hiányosak s ezek is oly kevéssé forognak közkézen, hogy teljes számban még nagyobb könyvtárakban is alig lelhetők föl. ( Petrik Géza: önéletrajzi adatai és adatkiegészítései a Magyar Könyvészet 1860-1875 című, Budapesten, 1885. évben megjelent munkájának első kötetében. Autogr. 291 f. 218 X 150 mm. Poss.: Pastinszky Miklós, OSZK V. 1071/228/1962) Az előszóból kiderül az is, hogy Petrik felhívást tett közzé, hogy aki tud, küldjön cédulakatalógust. Felkérte a szerzőket arra, ha kiadványaik egy része nem kerül könyvesbolti forgalomba, akkor a műveik pontos címével, a lapok számával, évszámmal és árral együtt küldjék el neki, hogy azt a bibliográfiájába bevehesse. - Mindamellett köszönettel fogadok még minden egyes erre vonatkozó adatot s ismétlem ezennel a lapok utján a szerző urakhoz intézett kérelmemet, kik müveiket saját költségükön nyomatták ki és melyek könyvárusi forgalomba nem jutottak, - sziveskedjenek az ily munkák czimeit velem mielőbb közölni. (Petrik- kézirat 1879, előszó) A felhívásra szerte az országból érkeztek válaszok. Így Petrik kipótolhatta céduláit, majd megkezdte tervezett kiadványára az előfizetők gyűjtését. 26
Petriknek nem volt befektetnivaló pénze, hiszen az 1872-es csődjéből kilábalva kötelezte magát tartozásának visszafizetésére. Ez volt az alapvető oka annak, hogy a Magyar Könyvkereskedők Egyletének ajánlotta fel bibliográfiájának kiadását. 18 A Magyar Könyvészet 1860-1875 kéziratos előszavát ezzel fejezte be: Aláirási árát 5 frtban állapitottam meg, mely összeg a könyv megjelenésekor utánvét mellett lesz fizetendő. Később bolti ára magasabb leend. Vállalatomat szives figyelmébe ajánlva s annak ismerős körökbeni terjesztését kérve, maradtam. (Petrik-kézirat 1879, előszó) 3.3 A Magyar Könyvészet 1860-1875 nyomtatott és kéziratos előszavainak összehasonlítása A nyomtatott előszó szemmel láthatóan rövidebb, mint a kéziratos. A nyomtatott előszóból sok minden kimaradt, ami a kéziratosban még szerepel. De vannak olyanok is, amelyek, bár máshogy fogalmazva, de mindkét előszóban szerepelnek. A következőkben ezekről a különbségekről, illetve azonosságokról lesz szó. 3.3.1 A különbségek és az azonosságok Míg a nyomtatott előszó kezdő soraiban Petrik munkájának céljairól, addig a kéziratos előszó kezdő soraiban a mű hézagpótló szerepéről olvashatunk. Midőn évekkel ezelőtt jelen munkám összeállitásához fogtam, egyéb czélom nem volt, mint az osztrákmagyar könyvkereskedők egylete által 1860-tól 1870-ig kiadott magyar katalogusoknak egy betűrendbe hozása által saját üzleti használatomra egy kis gyakorlati becscsel biró bibliographiai anyaghalmazt 18 Vö. Varga: i. m. 23-25. 27
gyűjteni, távolról se gondolva még arra, hogy gyűjtésem eredményét valamikor közrebocsássam. (Petrik 1885, előszó) Hogy mennyire hézagpótló e mü, azt érezte mindenki, a ki csak hivatásánál fogva irodalmunkkal foglalkozott, mert könyvészeti jegyzékeink ez időszakból részint épen nem léteznek, részint pedig a létezők nagyon is hiányosak s ezek is oly kevéssé forognak közkézen, hogy teljes számban még nagyobb könyvtárakban is alig lelhetők föl. (Petrik-kézirat 1879, előszó) Mindkét előszóban ír arról, hogy tudatában van annak, hogy munkája nem lehet teljes. De míg a kéziratos előszóban ennek okát inkább a kötelespéldány-rendelet hiányosságaiban keresi, addig a nyomtatott előszóban arra hivatkozik, hogy mindig akadt olyan munka címére, ami gyűjteményében még nem szerepelt. A fent emlitett katalogusok egybeállitása után azonban látva, hogy e gyűjtemény még felette hiányos, mert minden lépten-nyomon akadtam egy-egy nevezetesebb, nálam még elő nem forduló munka czimére,- gyűjteményem rendszeres kiegészitéséhez fogtam, s e végett fölhasználtam különösen a magyar nemz. muzeum könyvtárát, valamint a különféle napi lapok- és folyóiratokban közölt irodalmi hireket, üzleti jelentéseket s egyéb könyvészeti forrásokat és kiegészitém azt 1875. végéig, mint a mely időszakon túl már birtunk évi katalogusokat. (Petrik 1885, előszó) Teljes öntudatával birok annak, hogy munkám egészen teljes nem lehet; nem lehetne az más viszonyok között sem, mint a mieink; legkevésbé pedig oly körülmények között, midőn a legnagyobb hazai könyvtárban: a nemzeti muzeuméban se létezik minden magyar nyomtatvány, holott oda minden nyomda tartoznék egy köteles példányt átszolgáltatni. (Petrik-kézirat 1879, előszó) A kéziratos előszóban többet olvashatunk munkájának történetéről, a bibliográfia szerkesztési elvét is leírja, sokkal részletesebben, mint a nyomtatott előszóban. Mindamellett hiszem, hogy hiányai daczára nemcsak a magyar könyvkereskedelemnek nyujtottam használható kézikönyvet, de szaktudósok- és könyvtáraknak is jó szolgálatot teend az, ha a terjedelmes szakmutatót s a nevezetesebb folyóiratok és évkönyvekben megjelent czikkek összeállitását figyelmükre méltatják. (Petrik 1885, előszó) 28
Munkám két részre oszlik. Az első részben betürendben közlöm az 1860-1875. években megjelent magyar könyvek és szaklapok jegyzékét, kitéve mindenütt az egyes müvek pontos czimét, alakját, lap-és évszámát, megjelenési helyet, kiadót vagy nyomdászt és árt. A második részt pedig a tudományos szakmutató képezi, mely egyes szakokban ismét betüsorban tünteti föl az első részben foglalt czimeket, rövid kivonatban és árak nélkül, de utalva mindenütt az első rész lapszámára, hol a teljes czim stb. föltalálható. (Petrik-kézirat 1879, előszó) Petrik a kéziratos előszóban hivatkozik anyagi helyzetére, ez a nyomtatott előszóban már nem látható. Tudom, hogy jelen vállalatomnál anyagi haszonra egyenlőre nem számithatok; de annyit talán mégis reménylhetek, miszerint nyilvános és iskolai, továbbá casinóegyleti könyvtárak, könyvárusok és egyes irodalombarátok részéről oly pártolásban fog részesülni, hogy legalább tetemes készkiadásaim fedezve leendek. (Petrik-kézirat 1879, előszó) A kéziratos előszóban egy felhívást is olvashatunk, ez a következő: - Mindamellett köszönettel fogadok még minden egyes erre vonatkozó adatot s ismétlem ezennel a lapok utján a szerző urakhoz intézett kérelmemet, kik müveiket saját költségükön nyomatták ki és melyek könyvárusi forgalomba nem jutottak, - sziveskedjenek az ily munkák czimeit velem mielőbb közölni. (Petrik-kézirat 1879, előszó) A két előszó befejezése is teljesen más: Ha várakozásaim- s reményeimben nem csalódtam, - ha munkám azon körökben, melyeknek szántam, kedvező fogadtatásban részesül, nem csekély fáradozásaimért eléggé megjutalmazva érzem magamat; a f ő é r d e m azonaban ez esetben is a m a g y a r k ö n y v k e r e s k e d ő k e t i l l e t i, k i k n e k h a z a f i a s á l d o z a t k é s z s é g e l e h e t ő v é t e t t e a m u n k a m e g j e l e né s é t f o g a d j á k érte hálás köszönetemet. (petrik 1885, előszó) 29
Vállalatomat szives figyelmébe ajánlva s annak ismerős körökbeni terjesztését kérve, maradtam. (Petrikkézirat 1879, előszó) 4. PETRIK GÉZA TOVÁBBI KÖNYVÉSZETEINEK ISMERTETÉSE 4.1 A Magyar Könyvészet kötetei A Magyar Könyvészet 1712 és 1920 közötti időszakra vonatkozóan megjelent retrospektív könyvészet. Feltárja többek között Magyarország területén megjelent nyomtatványokat. Ezzel alapvető áttekintést nyújt a magyar életről és kultúráról. Így magától értetődik fontossága és hasznossága. 4.1.1 Magyarország bibliográfiája 1712-1860 Ez a bibliográfia az adott időszakban Magyarország területén bármely nyelven megjelent nyomtatványok, a külföldön kiadott magyar, ill. idegen nyelvű, de magyar vonatkozású kiadványok adatait tartalmazza, a könyvek mellett a zeneművek, térképek, folyóiratok, gyűjteményes munkák, évkönyvek, iskolai értesítők cikkanyaga is szerepel. A Magyarország bibliográfiája 1712-1860 folytatása a Régi Magyar Könyvtár második kötetének, amely az 1473-tól 1711-ig megjelent nem magyar nyelvű hazai nyomtatványok könyvészeti kézikönyve, és amelyet még Szabó Károly állított össze. Petrik Géza bibliográfiája négy kötetben 1888-1892 között jelent meg. Az I. kötet az 1888, a II. az 1890, a III. az 1891. évszámot viseli. Az első három kötetet 1892-ben követte IV. 30
kötetként az ún. Pótlék. E kötet tartalmazza az egész mű betűrendes szerzői névmutatóját is. Petrik e kötet összeállításához átkutatta Budapesten az egyetemi könyvtárat, az akadémiai könyvtárat és a Természettudományi Társulat könyvtárát is, de kutatott a jászói premontrei könyvtárban, a kalocsai érsek könyvtárában, az esztergomi prímási könyvtárban, valamint a miskolci gimnázium, a nagykőrösi gimnázium, a sárospataki református főiskola könyvtárában is. Ezt a munkát tekintik Petrik Géza fő művének. Ennek elkészülte után az a mellőzés érte, hogy a Magyar Könyvészet 1876-1885 szakaszának összeállítását másra bízták. Mégsem kedvetlenedett el. Két folyóirat repertóriumot és egy irodalmi tájékoztatót adott ki, míg végül rábízták a Magyar Könyvészet következő ciklusainak (1886-1900 és 1901-1910) bibliográfiai feldolgozását. 19 4.1.2 Magyar Könyvészet 1876-1885 Ezt a kötetet, ahogy a fenti sorokban említettem, nem Petrik állította össze, hanem Kiszlingstein Sándor, de Petrik munkája is benne van. Az országban megjelent magyar nyelvű kiadványok adatait tartalmazza. Kiszlingstein Sándor szintén könyvkereskedő volt, 1852-ben született és 1913-ban halt meg. A Corvina című folyóiratban, amit Petrik szerkesztett, egymás után tette közzé cikkeit. A kötet összeállításához Petrik segítséget kért Nagy Ivántól, 20 a következő levelet írta hozzá: 19 Petrik Géza: Magyarország bibliographiája 1712-1860. Bp. : Dobrowsky Ágost, 1888, kiadói előszó. 20 Nagy Iván jeles tudós, gyűjtő és múzeumalapító volt. Tíz év alatt 1857 és 1868 között írta meg a Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal című nagy genealógiai összefoglalását tizenhárom kötetben. A MTA ezért a műért Marczibányi jutalommal tüntette ki. 31
Nagyságos Nagy Iván urnak Horpácsra Bpest, 1880. Jan. 2. A Magyar tudományos értekező 21 I. kötetének részletes tartalmára volna szükségem könyvészetem részére s miután véletlenül ez a kötet eltévedt a muzeumi könyvtárban az egyetemi könyvtárban pedig egyáltalában nincs meg s hamarjában nem jut eszembe egy magánember se Budapesten, ki azt birná, - bátor vagyok Nagyságodat tapasztalt szivességénél fogva-, annak közlésére fölkérni. Minél előbbi becses válasza által igen lekötelezne Nagyságod, miután munkám ezen része már szedés alatt van. Előre is köszönetemet jelentve, maradtam Megkülönböztetett tisztelettel alázatos szolgája Petrik Géza E bibliográfia jelentősége: Szerves folytatása a Petrik-féle könyvészet 16 éves (1860-1875) ciklusának. Az 1860-1875. évek közötti ciklus esetlegesen elmaradt címei bekerültek e munkába. Függelékében Szinnyei József és Szalády Antal magyar bibliográfusok művei nyomán az 1876-1885 között megjelent magyar hírlapok és folyóiratok címeit, továbbá e periodikumok megjelenési helyek szerinti indexét is közzétette. A külföldön megjelent magyar nyelvű folyóiratokat is nyilvántartotta. A bibliográfia, Petrik szerkezetét követve, 18 szakba tömörítve tudományos szakmutatóval kezdődik, majd a részletes bibliográfiai leírást betűrendbe sorolva teszi közzé. 22 21 Knauz Nándor Nagy Iván: Magyar Tudományos Értekező, [S.l.] : [S. n.], 1862. 22 Kiszlingstein Sándor: Magyar Könyvészet 1876-1885. Bp. : Magyar Könyvkereskedők Egylete, 1890, kiadói előszó 32
4.1.3 Magyar Könyvészet 1886-1900 Tartalmát az országban megjelent magyar nyelvű nyomtatványok regisztrációja képezi. A bibliográfia két kötetből áll. Az első kötet az 1886-1900 közötti években megjelent magyar könyvek, térképek és atlaszok címanyagát tartalmazza 985 lap terjedelemben. A második kötet 465 lapon tárgymutatót tartalmaz. Itt Petrik újított azzal, hogy felhagyott az eddigi, 18 főcsoportos szakmutatóval, s korszerűbb, mozgékonyabb, a használat szempontjából kényelmesebb tárgyszavas rendszert hozott létre. 23 4.1.4 Magyar Könyvészet 1901-1910 Barcza Imrével közösen készített munka a magyar könyvek, hírlapok és folyóiratok, továbbá atlaszok és térképek összeállítását tartalmazta. A két kötetet szintén a Magyar Könyvkereskedők Egyesülete adta ki, ezúttal is a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával. Petrik Géza nagy bibliográfiai életművének utolsó monumentuma volt ez a bibliográfia. Az első kötet 1917-ben, a második pedig 1928-ban jelent meg, összesen 1691 lap terjedelemben. Petrik Géza 1925-ben meghalt, s utolsó nagy műve második kötetének utolsó számait ezért már Barcza Imre gondozta. 24 4.1.5 Magyar Könyvészet 1911-1920 Barcza Imre gyűjteménye alapján Kozocsa Sándor szerkesztése ez a bibliográfia, amely a magyar nyelvűeken kívül az idegen nyelvű nyomtatványokat is tartalmazza. Konkrétan az 1911-1920. években magyarországi könyvek, különlenyomatok, zeneművek és térképek betűrendes felsorolását tartalmazza. Ezt is a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők 23 Petrik Géza: Magyar Könyvészet 1886-1900. Bp. : Magyar Könyvkereskedők Egyesülete, 1908, kiadói előszó 24 Petrik Géza: Magyar Könyvészet 1901-1910. Bp. : Magyar Könyvkereskedők Egyesülete, 1917, kiadói előszó 33
Országos Egyesülete bocsátotta közre, de ezúttal nem az Akadémia, hanem az akkori Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium anyagi támogatásával. A mű két kötetes, összesen 1096 lapon 1939-ben (A K betűk), illetve 1942-ben (L Z) hagyta el a nyomdát. A mű szerkesztési munkáinak legnagyobb nehézségére s az ebből adódó hiányosságokra is maga Kozocsa Sándor világított rá. Előszavában leírta, hogy a kiadvány által felölelt anyag nagyobb részének megjelenése már az első világháború éveire esett, amikor a kötelespéldány-szolgáltatás nemegyszer nehézkessé vált, sőt elmaradt, így tehát a nemzeti könyvtár nem juthatott hiánytalanul a bibliográfia anyagát szolgáltató dokumentumok birtokába. A történelemformáló évek, az 1918. évi polgári forradalom, majd az 1919.-i Tanácsköztársaság kiadványainak begyűjtése is gyakorlatilag szintén akadályokba ütközött. Mindennek következtében az 1911-1920. évi ciklus anyaga nem mondható teljesnek. 25 25 Kozocsa Sándor: Magyar Könyvészet 1911-1920. Bp. : Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete, 1939, kiadói előszó 34
5. PETRIK GÉZA ÉLETRAJZA Petrik Géza arcképe 26 Petrik Géza (1845-1925): könyvkereskedő, bibliográfus. Pozsony megyében, Alsószeliben született 1845-ben. Sopronban végezte el a líceum öt osztályát, majd egy soproni könyvkereskedőnél sajátította el a könyvszakmát. 1864-ben az ifjú segéd Pest egyik legtekintélyesebb könyvárusához szegődött. Lauffer Vilmos a Bécsben alapított Ausztria Könyvárusok Egyletének tagja, tisztségviselője, az egylet lapjának az Oesterreichische Buchhendler Correspondentnek magyarországi bibliográfiai tudósítója is volt. Mint a Lauffer-cég ifjú segédje, ezt a bibliográfiai tudósító munkát végezte Petrik Géza. Négy évig dolgozott Lauffernál, 1868-ban Osterlamm Károlyhoz szerződött, amikor pedig főnökét az akkor alapított Athenaeum ügyvezető igazgatójának nevezték ki, megvásárolta boltját, amely csupán három évig volt az övé. 1872-ben végigszáguldó gazdasági válság következményeképpen kénytelen volt csődöt kérni maga ellen. Boltjával egyre kisebb helyiségbe költözött, amíg 1879-ben elhatározta, 26 <http://www.oszk.hu/ /rmnybsz/rmnybsz_index_hu.htm> 35
hogy végleg felhagy a könyvkereskedelemmel. Hatalmas mennyiségű cédulakatalógusából próbált pénzt csinálni. Így készült el a Magyar Könyvészet 1860-1875 című műve. 1895-1905-ig a Magyar Könyvkereskedők Egylete közlönyének, a Corvinának a szerkesztője. Utolsó állását, a Luther Társaság könyvesboltjának vezetését 1907-ben vállalta el, ám alig másfél év múlva a társaság végrehajtó bizottsága elbocsátotta a számlavezetést, könyvelési módszereit ért súlyos kifogások miatt. Ekkorra már megjelentette új gyűjteményét, az 1886-1900-as évek magyar könyvészetét, majd sor került a következő, az 1901-1910 közötti évek magyar könyvészetének közlésére is. A tizennégy füzetből tizenkettő 1917-ig napvilágot látott, ám az utolsó két füzet csak tizenegy év múlva. Ezt a szerző már nem érte meg, 1925-ben, 80 éves korában meghalt. 27 Halálának 150. évfordulójára emlékező konferenciát rendezett az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének Bibliográfiai szekciója és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők egyesülése. Ennek az emlékülésnek az Országos Széchényi Könyvtár adott otthont. Poprády Géza főigazgató köszöntője után Kégli Ferenc tartott előadást Petrik Géza életéről és munkásságáról. Az emlékülésen felszólalt Varga Sándor, Pavercsik Ilona, Gazda István, Szabó Sándor, Berke Barnabásné és Zöld Ferenc is. A konferencia résztvevői az előadások után koszorút helyezetek el Petrik Géza sírjára a Farkasréti temetőben. 28 Petrik Géza sírhelye a Farkasréti temetőben 29 27 Varga-Neubauer Sándor: Pest-budai könyvárusok. Petrik Géza, a bibliográfus könyvárus = Népszabadság. 1999. júl.17. 36. p. 28 Rosdy Tamás: A nemzeti könyvészet megteremtője. Petrik Géza. Emlékülés az OSZK-ban = M. nemz. 1995. okt.4. 12. p. 29 Nagy Anikó: Petrik - emlékkötet Bp. : FSZEK Központi Könyvtár, 1996, 87 p. (Az Országos Széchényi Könyvtár füzetei 8.) 36