Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés, amely immár több éves múltra tekint vissza. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg az ÁFSZ legnagyobb volumenő adatgyőjtése, melyben fıként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt. A válaszadás a kitöltött kérdıívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felméréssel helyi, megyei és régiós szinten, féléves periódusokban, gyors, naprakész információkat győjthetünk a munkáltatók létszámgazdálkodási tervérıl, és elısegíthetjük az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A 2009 elsı negyedévére vonatkozó adatfelvételre 2009. ápr. 14. és május 6. között került sor. A gazdaság és a foglalkoztatottság jellemzıi a dél-dunántúli régióban a KSH adatai alapján A KSH munkaerı felmérésének adatai szerint 2008 IV. negyedévében a dél-dunántúli régióban 338,6 ezer fıt foglalkoztattak, míg a munkanélküliek száma 37,4 ezer volt. 2008. októberdecemberének átlagában a foglalkoztatottak száma 2,9%-ponttal emelkedett, a munkanélkülieké ugyanezen idıszak alatt 10,5%-ponttal csökkent. A 15-74 éves népességet tekintve a foglalkoztatási arány 2,9%-ponttal 45,6%-ra, az aktivitási ráta 0,6%-ponttal 50,6%- ra emelkedett az elızı év azonos idıszakához viszonyítva. (Mindkét mutató lényegesen elmaradt az országos átlagtól.) Az ugyanezen adatforrás szerinti munkanélküliségi ráta 9,9%-ot tett ki, ami 1,4%-ponttal alacsonyabb az elızı év azonos idıszakinál. A régió legalább 5 fıt foglalkoztató gazdasági szervezeteinél 2008 utolsó negyedévében átlagosan 199,4 ezren álltak alkalmazásban, 2,6 ezer fıvel kevesebben, mint egy évvel korábban. A különbözı gazdasági ágak létszámindexeit vizsgálva a legtöbb esetben csökkenést mutatnak az adatok. 7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13. Telefon: (74) 505-600, Fax: (74) 311-773, e-mail: tolnammk@lab.hu, Internet: www.tolnammk.hu
Népességi és a KSH munkaerı-felmérésének adatai a dél-dunántúli régióban 1 (15-74 éves népességre) Megnevezés 2007. 2008. 2007. 2008. a régió népességének %-ában Népesség száma, (ezer fı) a) 960 960,1 - - Aktív korú (15-74 éves) lakosság száma (ezer fı) a) 743,4 750,8 77,4 78,2 Gazdaságilag aktívak, (ezer fı) b) 372,4 376 38,8 39,2 Foglalkoztatottak száma (ezer fı) b) 335,2 338,6 34,9 35,3 Munkanélküliek száma (KSH, ILO) (ezer fı) b) 37,2 37,4 3,9 3,9 Alkalmazásban állók száma (ezer fı) c) 201,9 199,4 21,0 20,8 Inaktívak száma (ezer fı) b) 370,9 366,5 38,6 38,2 Az alkalmazásban állók száma az építıiparban (+6,9%), a feldolgozóiparban (+2,1%), a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás (+1,3%) és a szállítás, raktározás (+1,6%) területén emelkedett. Ezzel szemben kevesebben dolgoztak az egészségügy (7,2%-kal), a villamosenergia-, gáz-, gız-, vízellátás (4,8%-kal) és az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások (4,2%-kal), területén. 2008. december végén 148,8 ezer dél-dunántúli székhelyő gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 25,3%-kal többet az egy évvel korábbinál. E nagyfokú emelkedés javarészt egy technikai átsorolás következménye a 2008. január 1-jétıl hatályos áfatörvény értelmében ugyanis az adóköteles tevékenységet folytató ıstermelıket az adóhivatalnál történı kötelezı regisztrációjuktól kezdıdıen a regisztrált egyéni vállalkozók között tartják nyilván. Nagyrészt ennek tudható be, hogy az egyéni vállalkozások száma az egy évvel korábbihoz viszonyítva 38,9%-kal (28.267 vállalkozással) emelkedett, míg a társas vállalkozások száma csupán 4,6%-kal (1688 vállalkozással) nıtt. A gazdasági szervezeteken belül a vállalkozások száma 138.720, a nonprofit szervezeteké 8273, a költségvetési szerveké 1842 volt. A vállalkozásokon belül 27%-ot tettek ki a társas, 73%-ot pedig az egyéni vállalkozások. 1 Forrás: KSH Statisztikai Tájékoztató, ill. Statisztikai tükör (2007.IV. negyedév és 2008. IV. negyedév ) a) 2007, ill. 2008. január 1-jén. b) IV. negyedéves adatok-ksh stadat táblákból. c) A négy fınél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti IV. negyedéves adatai. 2
A regisztrált gazdasági szervezetek fı tevékenység szerinti megoszlását tekintve legnagyobb hányaduk az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások (25%) és a mezıgazdaság (25%) ágakba voltak bejegyezve. (Korábban a mezıgazdaság részesedése 7-8%-os volt a gazdasági szervezetek közt, a mostani közel 25%-os mutató az elızıleg említett ıstermelık vállalkozóvá válásának a következménye.) Az említetteken kívül meghatározó a kereskedelem, javítás (11%), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (9%) és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (9%) területén mőködı cégek részesedése is. A munkaerı-piaci helyzet alakulása Az elhelyezkedési lehetıségeket egy térség gazdasági helyzete mellett jelentısen befolyásolja a munkaerı-kínálat összetétele is. A regisztrált álláskeresık száma a dél-dunántúli régióban 2009 elsı negyedévében havonta átlagosan 69.111 fı volt. Ez lényegesen, mintegy 11,6%-kal (7178 fıvel) több az elızı év azonos idıszakinál. A jelentıs emelkedés nyilvánvalóan a gazdasági válság következménye. A nyilvántartottak számának gyarapodása a régió mindhárom megyéjében nyomon követhetı, bár Somogyban a másik két megyéhez hasonlítva szerényebb növekedést tapasztaltunk. A vizsgált idıszakban a legnagyobb álláskeresı létszámot Baranya megyében tartották nyilván, átlagosan 27.718 fıt, amely az egy évvel korábbihoz képest 4060 fıvel (17,2%-kal) emelkedett. A Somogy megyében élı munka nélkül lévık átlagos száma 26.092 fı volt, ez a 2008. elsı negyedévi adatnál 1233 fıvel, (5%- kal) volt több. Tolna megyében 15.302 fıt regisztráltak havi átlagban, a növekedés mértéke itt 1886 fı (14,1%) volt. A nyilvántartott álláskeresık gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 2009. március végén 18,2% volt a Dél-Dunántúlon, ezzel az ország hét régiója közül hosszú idı óta a 3. legkedvezıtlenebb helyzetőnek számított (csak Észak-Magyarország és Észak-Alföld rátája volt magasabb.) A mutató a régió mindhárom megyéjében meghaladta a 12,8%-os országos átlagot, de szokás szerint jelentıs különbségekkel. Somogyban volt a legmagasabb ez az érték, 19,8%-os, Baranyában 18,4%-ot, Tolnában viszont 15,9%-ot tett ki. (Somogy már jó ideje az ország negyedik legrosszabb munkaerı-piaci helyzető megyéje.) 2009. elsı negyedévének átlagában a nyilvántartott álláskeresık 85%-a fizikai munkaerı volt, többségükben szakmunkás (35%), betanított munkát 24%-uk, segédmunkát negyed részük keresett. Az álláskeresık elhelyezkedési esélyeinek szempontjából komoly problémát jelent, hogy 2009 január-márciusának átlagában a nyilvántartottak átlagosan 46%-a legfeljebb 8 osztályt végzett. (Azok aránya, akik az általános iskolát sem fejezték be, 6,8% volt.) Szakmunkás-bizonyítvánnyal az álláskeresık 33%-a rendelkezett, középiskolában szerzett érettségit a regisztráltak 18%-a, míg a diplomával munkát keresık aránya 3%-os volt. Az elızı év azonos idıszaki átlagos megoszlásaihoz képest csak nagyon minimális változás történt a régióban. A vizsgált idıszakban a nyilvántartott álláskeresık 8,4%-a volt pályakezdı, havi átlagos létszámuk 5799 fıt tett ki. Az álláskeresık 30,2%-a egy évnél hosszabb ideje szerepelt a regisztrációban, ez is jelzi a régió kedvezıtlen munkaerı-piaci helyzetét. A 2009 elsı negyedévében munkaügyi szervezetünkhöz régiós szinten, havonta átlagosan 1841, negyedéves szinten összesen 5523 állásbejelentés érkezett. Az álláshelyek 34,8%-a (1924 fıre vonatkozó) nem támogatott volt, mintegy 65,2%-ukhoz (3599) pedig támogatást is igényeltek a munkáltatók, míg 1,9% (103 fı) külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatását célozta. 3
A támogatott álláshelyek 87,7%-a közhasznú-, közcélú-, vagy közmunkákat jelentett, 8,4%-os volt a bértámogatás, 3,9%-os pedig a többi támogatott állás aránya. 2008. december végén 924 db üres álláshely szerepelt összesen a régió kirendeltségeinek nyilvántartásában, így a 2009 elsı negyedéve során bejelentett 5523 álláshellyel együtt összesen 6447 db állt a munkát keresık rendelkezésére, melybıl március végéig 2771 db maradt betöltetlen. A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központhoz 2009. január 1. és március 31 között 20 munkáltató összesen 1894 fı csoportos létszámleépítésérıl tett hivatalos bejelentést. A leépítések kapcsán a régió mindhárom megyéje érintett, Baranyából 782 fı, Somogyból 680 fı, Tolna megyébıl 432 fı elbocsátásáról született döntés. A létszámcsökkentések túlnyomó többsége (89,4%-a, 1693 fı) a feldolgozóiparban realizálódott, ezen belül is az elektromos alkatrész gyártása és a villamos berendezések gyártása ágazatok voltak leginkább érintettek. Az elıbbieken túl a szállítás, raktározás, az oktatás, a mezıgazdaság, a pénzügyi, biztosítási tevékenység és a kereskedelem, javítás területérıl érkezett ilyen irányú tájékoztatás. A felmérés eredményei A 2009. II. negyedévi adatfelvételbe a régióban mőködı munkaügyi kirendeltségeink összesen 1022 munkáltatót terveztek bevonni, a körzetenként megadott mintanagyság 19 és 106 között mozgott. A megkeresett szervezetek 91,7%-a, mintegy 937 munkáltató válaszolt kérdéseinkre, ezen belül 932 kérdıív volt feldolgozható. A 932 munkáltató 2009 áprilisában összesen 63,5 ezer fıt foglalkoztatott, ez 3%-kal kevesebb a 2009. I. negyedévi felmérésben érintett szervezetek összlétszámánál. A KSH statisztikája alapján a dél-dunántúli régióban 2008 IV. negyedévében az alkalmazásban állók átlagos száma 199,4 ezer fı volt, így ez 31,9%-os reprezentáltságot jelent. A válaszadó 932 gazdasági szervezet a 2008. december végén regisztrált 2 148.835 gazdasági szervezet 0,6%-át képviseli. A negyedéves felmérésben részt vevı gazdálkodók legnagyobb számban most is a feldolgozóiparból (280 cég) kerültek ki, ahogy a régió gazdaságában is ezen ágazat szerepe a legmeghatározóbb. Emellett jelentıs számban találhatók a mintában munkáltatók a kereskedelem, javítás (188 cég), a mezıgazdaság (90 cég) és az építıipar (73 cég) területérıl. A feldolgozóiparon belül a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása ágazatnak (59 cég), az élelmiszeriparnak (55 cég) a gépiparnak (46 cég) és a textília, textiláru, gyártása (42 cég) ágazatoknak volt legnagyobb az érintettsége. A regisztrált összlétszám 35,3%-át a feldolgozóipar adta, az egészségügy, a kereskedelem és a villamosenergia, gáz és vízellátás ágazatok, a felmérésben szereplı foglalkoztatotti létszám 10-11%-át szolgáltatták. Jelentısebb létszám származott még a mezıgazdaságból, az oktatásból és a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazatokból, e területeken az összlétszám 6-7%-a dolgozott. A feldolgozóiparon belül a villamosgép-, mőszergyártás ágazat volt a legnagyobb munkaadó, a prognózisban szereplı foglalkoztatottak 11,7%-át e területen foglalkoztatták. 2 Forrás: KSH Statisztikai Tükör 2008. IV. 4
Az alkalmazottak ágazatonkénti létszámára vonatkozó KSH adatokkal összevetve elmondható, hogy a villamosenergia-gáz-, gız-, vízellátás, a szállítás, raktározás, a feldolgozóipar és a kereskedelem az átlagosnál nagyobb mértékben reprezentáltak a mintában, ugyanakkor, a szálláshely-szolgáltatás vendéglátás, az építıipar, a közigazgatás, az oktatás, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, valamint az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területén dolgozók szerepeltek legkisebb arányban a felmérésben. (Lásd az alábbi táblázatot!) A 2009. II. negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Az NMF-ben szereplı cégeknél foglalkoztatottak száma (fı) Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi statisztikája szerint, 2008. IV. név (fı) Reprezentációs arány (%) Mezıgazdaság, vad-, erdı-, halgazdálkodás 4066 12.974 31,3 Bányászat 142.. 3 X Feldolgozóipar 22.440 52.417 42,8 Villamosenergia-, gáz-, gız-, vízellátás 6446 8756 73,6 Építıipar 1393 10.143 13,7 Kereskedelem, javítás 6873 19.337 35,5 Szálláhely-szolgáltatás, vendéglátás 850 6506 13,1 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 3666 6874 53,3 Pénzügyi közvetítés 649.. X Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 1931 8575 22,5 Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás 3038 19.639 15,5 Oktatás 4454 27.775 16,0 Egészségügyi, szociális ellátás 6199 18.968 32,7 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 1376 5766 23,9 Dél-dunántúli régió összesen: 63.523 199.366 31,8 A mintával érintett létszám 35,5%-a (22.567 fı) Baranya, 35,6%-a (22.618 fı) Somogy, 28,9%-a (18.338 fı) pedig Tolna megyében megkérdezett gazdálkodóknál dolgozott. A válaszadók átlagos foglalkoztatotti létszáma régiós szinten 68 fı volt, megyénként tekintve Baranyában 70, Somogyban 74, Tolna megyében pedig 60 fıt tett ki. 3 Jelölés értelmezés: = Nem közölhetı adat 4 X = a mutató nem értelmezhetı 5
A megkérdezett cégeknél dolgozók 43%-a nagy, 41-a közepes, 14%-a kis, 2%-a pedig mikrovállalkozásoknál állt alkalmazásban. Az elızı felméréseinkhez képest a mostaniban növekedett a közepes mérető cégeknél foglalkoztatottak aránya 5%-ponttal, ezzel párhuzamosan a nagyobb szervezeteknél dolgozóké hasonló mértékben csökkent. A felmérésben résztvevı munkáltatók száma és megoszlása Nemzetgazdasági ág Mezıgazdaság,vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás, halgazdálokodás Mikro (0-9 fı) Vállalati létszámnagyság-kategória Kis (10-49 fı) Közép (50-249 fı) Nagy (249 fı felett) db % db % db % db % Összesen =100% 20 2,1 45 4,8 23 2,5 2 0,2 90 Energiahordozó bányászata 0 0,0 1 0,1 1 0,1 0 0,0 2 Feldolgozóipar 0,0 0,0 0,0 0,0 Élelmiszer, ital, dohány gyártása 14 1,5 25 2,7 15 1,6 1 0,1 55 Textilia, textiláru gyártása 5 0,5 9 1,0 13 1,4 2 0,2 29 Bır, bırtermékek, lábbeli gyártása 1 0,1 4 0,4 8 0,9 0 0,0 13 Fafeldolgozás 10 1,1 15 1,6 3 0,3 0 0,0 28 Papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység 2 0,2 4 0,4 3 0,3 0 0,0 9 Vegyi anyag, termékek gyártása 1 0,1 4 0,4 0 0,0 0 0,0 5 Gumi mőanyag termékek gyártása 2 0,2 7 0,8 2 0,2 1 0,1 12 Nemfém ásványi termékek gyártása 1 0,1 5 0,5 3 0,3 1 0,1 10 Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 23 2,5 17 1,8 18 1,9 1 0,1 59 Gép berendezés gyártása 1 0,1 6 0,6 4 0,4 1 0,1 12 Jármőgyártás 4 0,4 5 0,5 11 1,2 5 0,5 25 Villamosgép, mőszer gyártása 3 0,3 3 0,3 2 0,2 1 0,1 9 Máshova nem sorolt feldolgozóipar 5 0,5 6 0,6 3 0,3 0 0,0 14 Villamos energia, gáz és vízellátás 0 0,0 7 0,8 10 1,1 4 0,4 21 Építıipar 28 3,0 39 4,2 6 0,6 0 0,0 73 Kereskedelm, javítás 74 7,9 79 8,5 33 3,5 2 0,2 188 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 19 2,0 22 2,4 3 0,3 0 0,0 44 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 10 1,1 11 1,2 1 0,1 5 0,5 27 Pénzügyi közvetítés 2 0,2 3 0,3 6 0,6 0 0,0 11 Ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás 25 2,7 13 1,4 7 0,8 1 0,1 46 Közigazgatás, védelem, kötelezı társadalombiztosít 11 1,2 24 2,6 18 1,9 2 0,2 55 Oktatás 1 0,1 7 0,8 25 2,7 2 0,2 35 Egészségügyi, szociális ellátás 1 0,1 12 1,3 16 1,7 7 0,8 36 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 6 0,6 11 1,2 6 0,6 1 0,1 24 Összesen 269 28,9 384 41,2 240 25,8 39 4,2 932 6
Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adnia a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés idıpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. A felmérésben résztvevı szervezetek megoszlása a 3 és 12 hónapon belüli létszámnövelési és csökkentési szándékok szerint Létszámváltozás 3 hónap múlva 12 hónap múlva Db % db % csökkenı 143 15,3 203 21,8 stagnáló 583 62,6 529 56,8 növekedı 206 22,1 200 21,5 Válaszadók száma 932 100,0 932 100,0 A vállalatok 62,6%-a 3 hónap múlva is, 56,8%-a egy év múlva is változatlan létszámmal tervezi mőködését. Ugyanakkor nagyon valószínő, hogy a bizonytalan gazdasági és üzleti folyamatok mellett sok esetben nem tudják, vagy esetleg nem akarják elırebecsülni a változást. Létszámcsökkentési elképzelésrıl 3 hónapos idıtávban a megkérdezettek 15,3%-a, 12 hónapos távlatban 21,8%-a számolt be. A bıvíteni szándékozók aránya 3 és 12 hónapra vonatkozóan is 22% körüli volt. A negyedévvel korábbi felméréshez viszonyítva 3,1%-ponttal emelkedett azon munkáltatók száma, akiknél a foglalkozatás színvonala egy év múlva várhatóan csökkenni fog, és mindkét idıtávban mérséklıdött (2%-pont körüli mértékben) azon cégek aránya, akik a foglalkoztatottak számának emelkedésével számolnak. A negyedéves felmérés történetében elıször fordult elı, hogy a létszámcsökkenésre számító cégek száma ha kis mértékben is, de meghaladja a bıvítést elırejelzıkét. A foglalkoztatottak létszáma a 2009. II. negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérésbe vont munkáltatóknál a dél-dunántúli régióban 0 10000 20000 30000 40000 50000 60000 70000 Foglalkoztatottak száma (fı) várható létszám egy év múlva várható létszám 3 hónap múlva aktuális létszám: 2009. március. 31. 2009 I. negyedévének munkaerı-piaci folyamatai, s ezen belül is a foglalkozatási tendenciák kedvezıtlenebbül alakultak, mint ahogy azt munkáltatóink várták. A válaszadók jelzése szerint az elmúlt három hónapban (2009 I. negyedévében) 1736-an léptek be új munkavállalóként és 3086 alkalmazott hagyta el a munkahelyét, tehát valójában 1350 fıvel csökkent a bevont cégek összlétszáma. 7
Ezzel szemben a januárban lebonyolított elızı felmérésünk alkalmával, ugyanerre az idıszakra tehát 2009 I. negyedévére csak 1567 belépést és 2109 fıs kilépést, tehát összességében csak 542 fıs létszámcsökkenést prognosztizált az akkor megkérdezett 23 munkáltatóval kevesebb, viszont 1986 foglalkoztatottal többet alkalmazó, de zömében a mostanival megegyezı cégekbıl álló munkáltatói kör. (Eddigi tapasztalataink szerint azonban a tényszámok rendszerint magasabbak az elırejelzetteknél.) Mostani felmérésünk eredményei szerint, a megszólított 932 munkáltató, 2009 II. negyedévének végére összességében létszámának 1168 fıs (1,8%-os) emelkedésére számít a március 31-i állapothoz képest elsısorban a szenzonmunkákhoz és a közjellegő munkavégzésekhez köthetıen. (Tavaly ilyenkor is hasonló arányú emelkedést prognosztizáltak a megkérdezett cégek.) A munkakörönkénti elırejelzés szerint 2361 új belépés mellett 1193 kilépés várható. A be-, és kilépések egyenlegét tekintve a következı három hónapban a foglalkoztatotti létszám említésre méltó emelkedése a közigazgatás területén (+578 fı), a mezıgazdaságban (+291 fı), az egyéb közösségi és személyi szolgáltatások (136 fı), valamint a feldolgozóipar (+99 fı) gazdasági ágakban várható. A feldolgozóiparból egészen 2008. III. negyedévéig a foglalkoztatottak kisebb-nagyobb mértékő emelkedésérıl érkeztek elırejelzések. Az elmúlt két negyedév azonban jelezte, hogy az ágazatot a gazdasági válság jelentısen sújtja. A mostani felmérés adataiból úgy tőnik, mintha a létszámcsökkentés üteme a feldolgozóiparban megtorpant volna. A legjelentısebb létszámvesztési várakozást a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék ágazatból jelezték, ugyanakkor az élelmiszeriparból 259 fıs létszámbıvülést prognosztizáltak. A feldolgozóiparban összességében elıreláthatóan 99 fıvel emelkedni fog a foglalkoztatottak száma június végére. A három hónapos elırejelzés adatait megyénként vizsgálva, régiónk három megyéje közül Tolnában stagnálást (0,1%-os emelkedést), Baranyában 2,6%-os, Somogyban pedig 2,5%-os emelkedést jeleztek megkérdezettjeink. 3 hónap távlatában valamennyi méretkategóriában bıvülhet a foglalkoztatottak száma. A mikroszervezetek továbbra is optimisták, 9%-os növekedést várnak a következı negyedévre, bár ez mindössze 130 fıs növekedést jelent. A kiscégeknél 5,1%-os, a közepes méretőeknél 1,5%-os, a nagyvállalatoknál pedig 0,7%-os (201 fıs) létszámbıvülés szerepel az összesített elırejelzésben. 8
A 12 hónapos elırejelzés adataiból úgy tőnik, hogy a foglalkoztatási helyzet ebben az idıintervallumban a megkérdezéskori szinten marad. A válaszadó cégek összesített prognózisa a régióban foglalkoztatottak számát 2010 II. negyedévének végére, a jelenleginél mindössze 0,1%-kal (92 fıvel) becsülte kevesebbre. (Az elızı év azonos idıszakában 12 hónapos idıtávban 1%-os létszámnövekedésre számítottak a megkérdezett cégek.) Ezen belül Baranyában stagnálást (0,3%-os növekedést), Somogyban 0,4%-os, Tolnában pedig 0,5%-os csökkenését valószínősítették a felmérésbe vont munkáltatók. Létszámnagyság alapján tekintve a várakozásokat, a mikroszervezetek és a kiscégek optimisták. De míg az elıbbiek 8,4%-os (122 fıs) létszámnövekedést jeleztek 2010 II. negyedévének végére, addig a kiscégek már csak 1,1%-os (102 fıs) növekedéssel számolnak. A nagymérető cégek változatlan létszámmal tervezik a mőködést, a közepes méretőek viszont a létszám 1,1%-os (285 fıs) csökkenésével számolnak 12 hónapos idıtávban. 9
Szakmacsoportok szerinti elırejelzés A felmérés alapján képet kaphatunk a munkaerı szakmánkénti mozgásáról is. A következı negyedévre jelzett 2361 belépés és 1193 kilépés 785 munkakört érint várhatóan. (Lásd melléklet!) A létszámmozgások legnagyobb része betanított-, illetve segédmunkásokat érint elıreláthatóan, az elsı negyedév folyamán belépık csaknem fele (1151 fı), a kilépık 44%-a (525 fı) közülük kerülhet ki. Ezen kívül 100 fınél nagyobb, vagy akörüli felvétel az élelmiszeripari foglalkozásúak (299 fı), az erdı és vadgazdálkodási foglalkozásúak (239 fı), a kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúak (114 fı), valamint a mezıgazdasági foglalkozásúak (105 fı) körébıl várható. Jelentısebb kilépéssel a betanított illetve segédmunkásokon kívül csak a vas-és fémipari foglalkozásúak (-157 fı) esetében számolnak. A következı három hónapra prognosztizált létszámmozgások munkakörönkénti egyenlegét tekintve 30 fınél nagyobb mértékő létszámbıvülést 8 foglalkozási csoportból jeleztek. Az egyszerő szolgáltatás jellegő foglalkozásúak száma 503 fıvel emelkedik majd, e csoporton belül egyéb segédmunkásokat keresnek túlnyomó többségében (405 fıt). Az élelmiszeripari foglalkozásúak esetében a felmérés 249 fıs létszámnövekedést jelez, ez szinte kizárólag tartósítóipari munkások, gyümölcs- és zöldségfeldolgozók felvételének (235 fı) köszönhetı. Az erdıgazdálkodási foglalkozásúak 212 fıs, a mezıgazdasági foglalkozásúak esetében 71 fıs létszámnövekedést becsültek elıre a megkérdezett munkáltatók. 10
1 A kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúak száma 64 fıvel, ezen belül a felszolgálók, vendéglátóipari eladók száma 34 fıvel bıvülhet a következı negyedévben. A mobil gépek kezelıinél 53 fıs, az egyszerő mezıgazdasági foglalkozásúak számában 48 fıs, az egyéb ügyintézık körében pedig 35 fıs létszámigényt jeleztek a kérdıívet kitöltı szervezetek. A legjelentısebb létszámcsökkenésre (-110 fı) a vas- és fémipari foglalkozásúak esetében lehet számítani, e csoporton belül a fémmegmunkálókat, felületkezelıket fenyegeti leginkább leépítés. Csökkenést prognosztizáltak még a technikusok és hasonló mőszaki foglalkozásúak körébıl (-31 fı), a többi létszámvesztésre számító foglalkoztatási csoportban ugyanakkor a csökkenés mértékét 30 fı alattira becsülték. A következı 3 hónapra jelzett létszámváltozások egyenlege FEOR 2 számjegyő csoportokban (30 fı felett) egyszerő szolgált. Jellegő fogl-ok élelmiszeripari foglalkozások erdı- és vadgazdálkodási foglalkozások mezıgazdasági foglalkozások kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozások mobil gépek kezelıi egyszerő mg-i és erıgazd-i foglalkozások egyéb ügyintézık technikusok és has. mőszaki fogl. vas- és fémipari foglalkozások -200-100 0 100 200 300 400 500 600 Változás (fı) A munkáltatók és az atipikus foglalkoztatás A felmérés során megkérdeztük a munkáltatókat az atipikus foglalkoztatási formákról is. A túloldali táblázatban a munkáltatóktól kapott válaszok összesített adatai szerepelnek. Látható, hogy míg egyes foglalkoztatási formák továbbra sem jellemzıek, néhány költségkímélı foglalkoztatási forma az utóbbi években egyre nagyobb teret hódít a vállalati munkaerı-gazdálkodásban. A két legnagyobb létszámot érintı atipikus foglalkoztatási forma mint a fenti táblázatból is látszik a részmunkaidıs foglalkoztatás (4364 fı) és a határozott idıre szóló szerzıdés (3202 fı). A részmunkaidıs foglalkoztatás szinte a gazdaság minden területén elıfordul kisebb-nagyobb mértékben. Jelen felmérésünkben szereplı foglalkoztatottak közül legtöbben a villamosgép, mőszergyártása (910 fı), a kereskedelem, javítás (661 fı) és a textília- textiláru gyártása (517 fı) ágazatban dolgoznak napi 4 vagy 6 órában. 11
A határozott idıre szóló szerzıdés alkalmazása a munkaadók számára rugalmasabb munkaerı-gazdálkodást biztosít. Ezáltal gyorsabban és olcsóbban tudják kielégíteni a rövidtávú munkaerı-igényüket, ugyanakkor elbocsátás nélkül, könnyen és különösebb költség nélkül meg tudnak válni a feleslegessé váló munkaerıtıl. 2009 elsı negyedévének végén a felmérésben szereplı foglalkoztatottak 5%-a rendelkezett határozott idejő munkaszerzıdéssel. 300 fı feletti létszámot a villamosgép, mőszer gyártása (480 fı), a közigazgatás (346 fı), és a mezıgazdaság (321 fı) területén alkalmaztak. Az alkalmi munkavállalói könyvvel történı foglalkoztatás is bevált atipikus foglalkoztatási forma régiónkban, 1455 fıt foglalkoztattak ebben a formában a felméréskor, többségüket a mezıgazdaság (416 fı) és a közigazgatás (205 fı) területén. Kölcsönzött munkaerıként összességében 1192 fıt foglalkoztatnak a megkérdezett munkáltatók, szinte kizárólag a villamosgép-, mőszergyártás területén. Atipikus foglalkoztatási forma Az adott formában foglalkoztatottak száma Aránya Részmunkaidı 4364 6,9 Távmunka 2 0,0 Bedolgozói munkaviszony 134 0,2 EKHO 114 0,2 Megbízási szerzıdés 522 0,8 Munkaerı-kölcsönzés 1192 1,9 Önfoglalkoztatás 313 0,5 GYES, GYED-rıl 8 órában visszavett munkaerı 194 0,3 Határozott idejő munkaszerzıdés 3202 5,0 AM-könyves foglalkoztatás 1455 2,3 Az egy évvel korábbiakhoz képest a megkérdezett körön belül arányaiban emelkedett a munkáltatók körében a részmunkaidıs, az alkalmi munkavállalói könyves és a munkaerıkölcsönzı cégeken keresztüli foglalkoztatás, ugyanakkor csökkent a határozott idejő munkaszerzıdéssel dolgozók aránya. Szekszárd, 2009.05.29. Készítette: Jóváhagyta: Bartha Viktória dr. Brebán Valéria fıigazgató 12
Melléklet A 2009. évi II. NMF-ben résztvevı szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint (fı) Foglalkozási csoportok (FEOR2) Belépı Kilépı Egyenleg 13 Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetıi 7-16 -9 14 Gazdasági, költségvetési kisszervezetek vezetıi 0-1 -1 21 Mőszaki és természettudományi foglalkozások 31-5 26 Egészségügyi - egyetemi, fıiskolai képzettséghez kapcsolódó 3-4 22 foglalkozások -1 24 Szakképzett pedagógusok 4-8 -4 25 Gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozás 6 0 6 26 Kulturális, sport, mővészeti, vallási foglalkozások 0-2 -2 29 Egyéb magasan képzett ügyintézık 6-15 -9 31 Technikusok és hasonló mőszaki foglalkozások 9-40 -31 32 Egészségügyi foglalkozások 19-9 10 33 Szociális és munkaerı-piaci szolgáltatási foglakozások 20-7 13 34 Pedagógus foglalkozások 2 0 2 36 Gazdasági, pénzintézeti ügyintézık 43-25 18 37 Kulturális, sport, mővészeti és vallási foglalkozások 2-2 0 39 Egyéb ügyintézık 43-8 35 41 Irodai jellegő foglalkozások 18-22 -4 42 Ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegő foglalkozások 17-11 6 51 Kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozások 114-50 64 52 Közlekedési, Postai és Hírközlési foglalkozások 22-22 0 53 Nem anyagi jellegő szolgáltatási foglalkozások 53-33 20 61 Mezıgazdasági foglalkozások 105-34 71 62 Erdı- és vadgazdálkodási foglalkozások 239-27 212 63 Halászati foglalkozások 8-2 6 Növényvédelmi, növény-egészségügyi és talajvédelmi 1 0 64 foglalkozások 1 72 Élelmiszeripari foglalkozások 299-50 249 73 Könnyőipari foglalkozások 35-37 -2 74 Vas- és fémipari foglalkozások 47-157 -110 Háziipari, vegyesipari és raktározási foglalkozások, 15-41 75 laboránsok -26 76 Építıipari foglalkozások 42-40 2 81 Feldolgozóipari gépek kezelıi 214-179 35 82 Egyéb helyhez kötött gépek kezelıi 4-17 -13 83 Mobil gépek kezelıi 90-37 53 91 Egyszerő szolgált. jellegő foglalkozások 794-291 503 92 Egyszerő mezıgazdasági és erdıgazdálkodási foglalkozások 49-1 48 Összesen 2361-1193 1168 13
Módszertani kiegészítés 1. A KSH FOGALMI RENDSZERE A lakossági munkaerı-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerı-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerı-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott idıszakban (a hónap 7.napját követı elsı hétfıtıl kezdıdı három hétben, a kikérdezés hetét megelızı hétre vonatkozóan, a hetet hétfıtıl vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következı két fıcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerı) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaerı) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerıpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendı mindenki, aki a vizsgált idıszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, késıbb realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítı családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthetı jövedelemszerzınek, ha annak eredménye jellemzıen piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülıket az 1995. novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelıen 1998. január 1-tıl a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérıen az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerı-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe. 2002. III. félévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelıen a munkaerı-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták. 2002. IV. félévétıl a munkaerı-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelıen 2003-tól módosítják a korábbi idıszakok adatait is. 14
Munkanélkülinek tekintendı az a személy, aki egyidejőleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytıl átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelızı négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelı állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejő teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendı, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítın keresztül érdeklıdött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerısöknél érdeklıdött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerıpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezıtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következı fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelı korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelı korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelı korcsoportba tartozó népességen belül. Regisztrált munkanélküli: a Foglalkoztatási Hivatal által nyilvántartott álláskeresık közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elısegítı támogatásban (pl. átképzés, közhasznú foglalkoztatás) nem részesül, munkát, állást vagy önálló foglalkozást keres, és egy adódó állás elfogadására rendelkezésre áll. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak: a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevık (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévık, valamint gyedet igénybe vevık adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresıtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tıkejövedelmükbıl (ingatlan-, és pénztıke jövedelmébıl) élık; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyőjtés); a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. 15
2. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat új fogalma Nyilvántartott álláskeresı: Az Flt. 2005. november 1-jei módosításával összefüggésben azok a személyek, akik a korábban alkalmazott regisztrált munkanélküli fogalomnak megfelelnek, és a munkaügyi szervezet illetékes kirendeltségével új típusú álláskeresési megállapodást kötöttek. (Az átmeneti idıszakban ide értjük azokat a regisztrált munkanélkülieket is, aki esetében ez a megállapodás még nem köttetett meg.) 16