OECD (97)164 AZ EU CSATLAKOZÁS HATÁSAI 2. rész: KÜLS AUDIT SIGMA DOKUMENTUMOK: 20. SZÁM 1
Nem titkosított OCDE/GD(97)164 AZ EU CSATLAKOZÁS HATÁSAI UpV].h/6 $8',7 SIGMA DOKUMENTUMOK: 20. FÜZET *$='$6È*,(*<h770.g'e6,e6)(-/(6=7e6,6=(59(=(7 Párizs 56553 A dokumentum eredeti formájában rendelkezésre áll az OLIS-on 2
A SIGMA PROGRAM A SIGMA - a közép - és kelet - európai országok kormányzati és menedzsment fejlesztését támogató program az OECD-nek az Átmeneti JD]GDViJRNNDO YDOy HJ\ WWP N GpVL N ]SRQWMD pv D] (XUySDL 8QLy PHARE programjának közös kezdeményezése, A kezdeményezést, mely tizenhárom országban támogatja a közigazgatás reformjára tett HU IHV]tWpVHNHWI NpQWD3+$5(ILQDQV]tUR]]D $ *D]GDViJL pv HJ\ WWP N GpVL V]HUYH]HW IHMOHWW SLDFJD]GDViJJDO UHQGHONH] GHPRNUDWLNXV RUV]iJ NRUPiQ\N ]L V]HUYH]HWH $ Szervezet tanácsait és segítségét számos gazdasági kérdésben a Központ juttatja el a közép-és kelet-európai reform országokba és a valamikori Szovjetunióba. A Phare támogatást nyújt partner országainak Közép-és Kelet-Európában egészen addig, amíg azok fel nem tudják vállalni az Európai Uniós tagsággal járó kötelezettségeket. A Phare és a SIGMA ugyanazokat az országoknak nyújt szolgáltatásokat. Ezek: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, a korábbi Jugoszláv Macedón Köztársaság, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia. Az SIGMA-t 1992-ben hozták létre a OECD Állami Menedzsment 6]ROJiODWiQ EHO O PHO\ D SROLWLNXVRNDW LQIRUPiFLyNNDO pv V]DNpUW L elemzésekkel látja el, valamint megkönnyíti a kapcsolatok fenntartását és a tapasztalat cserét az állami szektor menedzserei számára. A SIGMA a kedvezményezett országoknak hozzáférést biztosít a tapasztalt ioodpl WLV]WVpJYLVHO N HJpV] KiOy]DWiKR] VV]HKDVRQOtWy információkhoz és az Állami Menedzsment Szolgálathoz kapcsolódó szakmai tudáshoz. A SIGMA célja, hogy: segítse a kedvezményezett országokat a jó vezetésre való törekvésükben, abban, hogy javítsák adminisztratív hatékonyságukat és támogassák a közszektorban dolgozókat abban, hogy ragaszkodjanak a demokratikus értékekhez, etikához és tartsák tiszteletben a törvényt; segítse a központi kormányzat szintjén a hazai kapacitások kiépítését, hogy az képes legyen a nemzetközivé válás és a Európai Unió integrációs tervei általi kihívásnak eleget tenni; támogassa az Európai Unió és egyéb adományozók kezdeményezéseit a kedvezményezett országok közigazgatási reformjának YpJUHKDMWiViEDQ pv DEEDQ KRJ\ KR]]iMiUXOMRQ D VHJpO\H] tevékenységek koordinációjához. 3
Munkája során a kezdeményezés nagy hangsúlyt helyez a kormányok N ] WWL HJ\ WWP N GpV PHJN QQ\tWpVpUH (] D J\DNRUODW PDJiEDQ foglalja a kelet-és közép-európai közigazgatásokban dolgozó gyakorlati szakemberek hálózatainak létrehozásához szükséges logisztikai támogatást és a kapcsolatokat ezen szakemberek és a többi GHPRNUiFLiNEDQpO SDUWQHUHLNN ] WW A SIGMA öt technikai területeken dolgozik. Ezek: Adminisztratív reform és a nemzeti stratégiák; Irányelvi munka menedzsmentje; Kiadások menedzsmentje; Közszolgálat menedzsmentje; és az Adminisztratív áttekintés. Ezeken felül egy Információs Szolgálati Egység osztja szét a közszolgálati menedzsment témával kapcsolatos publikált és on-line anyagokat. Copyright OECD, 1997 -HOHQ DQ\DJ UpV]EHQ YDJ\ HJpV]EHQ W UWpQ OHIRUGtWiViKR] YDJ\ SXEOLNiOiViKR] V] NVpJHV HQJHGpO\pUW D N YHWNH] FtPKH] NHOO fordulni: OECD, 2 rue André-Pascal, 75775 Paris Cedex 16, Franciaország, Head of Publication Service. Az ebben a kiadványban kifejezett nézetek nem a Bizottság, az 2(&' WDJiOODPRN YDJ\ D SURJUDPEDQ UpV]W YHY N ]ps pv kelet-európai országok hivatalos álláspontját képviselik. Jelen kiadvány az "Effects of European Union Accession: Part 2. ([WHUQDO$XGLWDQJROQ\HOY KLYDWDORVDQ\DJPDJ\DUIRUGtWiVD $]2(&'DIRUGtWiVpUWIHOHO VVpJHWQHPYiOODO 4
(/ 6=Ï $] (8 WDJViJJDO MiUy HJ\LN DODSYHW N WHOH]HWWVpJ D] (XUySDL 8QLy N OWVpJYHWpVL SpQ] J\L HOOHQ U]pVL pv DXGLW N YHWHOPpQ\HLQHN YDOy megfelelés. A SIGMA ezt két olyan kiadványban vizsgálja, amely hét (8 WDJiOODP WDSDV]WDODWDLW J\ MWL VV]H D OHJXWyEE FVDWODNR]RWW országokat is beleértve, ahol beszámolnak arról, hogy hogyan LQWHJUiOWiND](8N OWVpJYHWpVLSpQ] J\LHOOHQ U]pVLpVDXGLWHOMiUiVRN követelményeit nemzeti rendszerükkel. A publikációk az Európai Bizottság és az ESZSZ által alkalmazott központi szabályozásokat és eljárásokat is leírják. A jelen kiadvány kiegészíti a SIGMA 19. sz. dokumentumban foglaltakat, mely az EU csatlakozás költségtervezésre pvspq] J\LHOOHQ U]pVUHJ\DNRUROWKDWiViYDOIRJODONR]LNAz Európai Uniós csatlakozás hatásai - I. rész, Költségtervezés és pénzügyi HOOHQ U]pVcímmel. Ezen kiadványok célja, hogy segítsék azon kelet- és közép-európai országokat, melyek kérelmezték felvételüket az EU-ba, azzal, hogy VV]HKDVRQOtWy LQIRUPiFLyW DG D WDJiOODPRN iowdo KDV]QiOW N O QE ] PyGV]HUHNU OpVPHJROGiVRNUyOYDODPLQWKRJ\ VV]HIRJODOMDDV]HU]HWW tapasztalatokat és tanulságokat. Az alkalmazott munkamódszer lényege, hogy a témáról áttekintést ad és elemzi a kulcsfontosságú témákat azért, hogy azokra reflektálni, azokkal vitatkozni lehessen. A hangsúly a gyakorlati tapasztalatokon és azokon a következtetéseken van, melyeket a hét országban a kormányzati adminisztráció fejlesztésével és adaptációjával napi munkájuk során foglalkozók vontak le. A két kiadvány betekintést ad a végrehajtási irányelvekbe és áttekintést nyújt az alkalmazott eljárásokról és szabályozásokról. A mellékletek rövidítéseket, hasznos NLIHMH]pVHNHW pv D] (8 V]DEiO\DLQDN J\ MWHPpQ\pW WDUWDOPD]]iN KLYDWNR]iVL V]iPRNNDO D N OWVpJWHUYH]pVUH SpQ] J\L HOOHQ U]pVUH pv D N OV DXGLWUDYRQDWNR]yDQ A dokumentumokat nem lehet végtermékeknek tekinteni. Ehelyett inkább további szemináriumok, workshopok és tárgyalások alapja kíván lenni a tagállamok és a kelet- és közép-európai országok gyakorlati szakemberei számára. A dolgozatok elkészítését egy referencia-csoport V]RURV HJ\ WWP N GpVH VHJtWHWWH YpJV IRUPiMiW WDYDV]iQDN végén nyerte el.). A csoport tagjai a pénzügyminisztériumok NpSYLVHO LE O D] (8,QWHJUiFLyV EL]RWWViJRN WDJMDLEyO pv D &VHK. ]WiUVDViJ 0DJ\DURUV]iJ YDODPLQW /HQJ\HORUV]iJ OHJIHOV EE DXGLW LQWp]PpQ\HLQHN YH]HW LE O NHU OWHN NL $ V]HU] N $XV]WULD 'iqld Finnország, Franciaország, Portugália, Svédország és az Egyesült.LUiO\ViJ NRUPiQ\iQDN pv OHJI EE DXGLW LQWp]PpQ\HLQHN 6$, dolgoznak. 5
$6,*0$N V] QHWpWIHMH]LNLDGROJR]DWRNV]HU] LQHNpVDUHIHUHQFLD csoportok tagjainak elkötelezett és lelkes munkavégzésükért, az intézményeknek aktív támogatásukért. Az itt kifejezett nézetek a V]HU] NQp]HWHLpVQHPV] NVpJV]HU HQD]D]RQLQWp]PpQ\HNUHIHUHQFLD csoport vagy SIGMA nézeteit tükrözik. A SIGMA-nál a projectet Larry O, Toole kezdeményezte és Kjell Larsson YH]HWWHV]RURVHJ\ WWP N GpVEHQ5LFKDUG$OOHQQHOYDODPLQWD%HOLQGD Hopkinson, Michael Koch, Francoise Locci és Alette Wernberg adminisztratív támogatásával. A jelen publikáció francia nyelven is KR]]iIpUKHW DN YHWNH] FtPDODWW Incidences de l, adhésion a l, Union européenne - Partie 2, audit externe (Documents SIGMA: N o 20). További információért kérem forduljanak Kjell Larssonhoz. Címe: SIGMA-OECD, 2, rue André-Pascal, 75775 Paris, Cedex 16, France Tel. (33.1) 45.24.79.00; Fax (33.1) 455.24.13.00 e-mail: sigma.contact@ oecd.org; http://www.oecd.org/puma/sigmaweb $MHOHQWpVD2(&') WLWNiUViJiQDNYH]HWpVpYHONpV] OW 6
TARTALOMJEGYZÉK A SIGMA PROGRAM 3 (/ 6=Ï 5 A TÉMÁK ÁTTEKINTÉSE 12 Összeállította: C.J. Carey 12 1. Háttér 12 2 A csatlakozás hatása az audit munkára 14 (J\ WWP N GpVD](XUySDL6]iPYHY V]pNNHO 15 (J\ WWP N GpVD%L]RWWViJJDO 17 5 Záró megjegyzések 17 AUSZTRIA 19 Összeállította: Wolfgang Wiklicky 19 1. A fejezet összefoglalása 20 2. Bevezetés 21 $N OV DXGLWV]HPSRQWMDL$XV]WULiEDQ 21 $N OV DXGLWUDYRQDWNR]yW UYpQ\HN 21 $N OV DXGLWV]HUYH]HWLVWUXNW~UiMD 22 3.3 Az audit legfontosabb feladata 22 5HQGV]HUHNPyGV]HUHNHOMiUiVRNDN OV DXGLWPXQNiEDQ 23 3.5 Az audit terjedelme 24 3.6 A feladatok megosztása az OSZ és a többi audit testület között 24. OV DXGLWpVFVDOiVHOOHQHVLQWp]NHGpVHN 25 4. Az OSZ és az ESZSZ közötti kapcsolat 26 4.1 Törvényhozás 26 $.DSFVRODWWDUWy%L]RWWViJpVD] VV]HN W WLV]WYLVHO NPHJEHV]pOpVHL 26 $]26=pVD](6=6=N ] WWLNDSFVRODWRNYH]pUO HOYHL 27 $]26=J\DNRUODWLWDSDV]WDODWDLD](XUySDL6]iPYHY V]pNNHO 28 5. Az OSZ és a Bizottság kapcsolata 30 DÁNIA 31 Összeállította: Hans Andersen 31 1. A fejezet összefoglalása 32 2. Bevezetés 33 7
$N OV DXGLWDVSHNWXVDL 34 $N OV DXGLWUDYRQDWNR]yW UYpQ\HN 34 $]DXGLWI LUiQ\iYDONDSFVRODWRV~MHOYiUiVRNpVYiOWR]iVRN 35 3.3 Az új kockázati helyzet 36 $N OV DXGLWKR]NDSFVROyGyV]HUYH]HWLVWUXNW~UD 37 $N OV DXGLWUHQGV]HUHLPyGV]HUHLHOMiUiVDL 39. OV DXGLWpVFVDOiVHOOHQHVLQWp]NHGpVHN 41 $N OV pvehov DXGLWNDSFVRODWD 42 4.1 Az audit új típusai és terjedelme 44 5. Kooperáció és koordináció 45 5.1 Kooperáció és koordináció az ESZSZel 46 (J\ WWP N GpVpVNRRUGLQiFLyD](XUySDL%L]RWWViJJDO 48 (J\ WWP N GpVPiVQHP]HWLDXGLWLQWp]PpQ\HNNHOHJ\HEHNN ] WWDSULYiW audit cégekkel 49 (J\ WWP N GpVD](87DJiOODPRNOHJI EEDXGLWLQWp]PpQ\HLYHOpVPiV audit testületekkel 50 6. Információ áramlás 51 $%L]RWWViJWyOpUNH] LQIRUPiFLyiUDPOiVPHQHG]VPHQWMH 51 6.2 A Bizottság és az ESZSZ felé készített jelentések 51 7. Az EU funkciókhoz kapcsolódó létszám és kompetencia követelménye 53 FINNORSZÁG 56 Összeállította: Samu Tuominen 56 1. A fejezet összefoglalása 57 2. Az audit feladata 57 3. Az alapok átutalása 58 $IHO J\HOHWLUHQGV]HUOHJI EEYRQiVDL 60 5. A SAIkel való kapcsolat tartás 62 6. Kapcsolatok a Bizottságon belül 63 7. Részvétel az audit látogatásokban 64 8. A kapcsolattartó megbeszéléseken végzett munka 66 8.1 A kapcsolattartási eljárások 66 8.2 Közös auditok 67 8.3 Összehangolt és párhuzamos auditok 67 8.4 Audit irányelvek 68 8.5 Igazoló testület 68 8.6 Közbeszerzés 69 8.7 Az EK megállapodásának 92. és 93. cikkelye 70 8.8 ÁFA a Közösségen belüli kereskedelemben 70 8.9 Igazoló nyilatkozat 71 8.10 A Kormányközi Konferencia 72 8.11 Az audit látogatások összehangolása 72 8.12 Egyéb tevékenységek 73 9 Saját audit tevékenységek 74 $]HJ\HQO DXGLWHOYH 74 9.2 Pénzügyi audit 74 9.3 Teljesítmény audit 75 &VDOiVRNPHJHO ]pvh 77 11. Szervezet, források és képzés 79 8
0HOOpNOHW$SDUODPHQWLiOODPLDXGLWRURNpVD]ÈOODPL6]iPYHY V]pN bizonyos, Finnország és az Európai Közösségek közötti hitel transzferek auditálásához való jogát szabályozó törvény (1995/353, március 17.) 81 1. fejezet 81 Az alkalmazás hatálya 81 2. fejezet 81 Hatáskör 81 3. fejezet 81 Az információhoz való hozzáférés 82 4. fejezet 82 Bizalmas kezelés 82 5. fejezet 83 Kapcsolat más törvényekkel 83 6. fejezet 83 Hatályba lépés 83 0HOOpNOHW$]iOODPLV]iPYHY V]pNDXGLWPDQGiWXPDMRJDONRWyLIHONpV] OpV az EU tagságra 84 3. Melléklet A 12-21 lábjegyzetek 87 4. Melléklet: A feladatok szervezése és felosztása 91 FRANCIAORSZÁG 92 Összeállította: Benoit Chevauchez 92 A fejezet összefoglalása 93 $IUDQFLDHOOHQ U]pVLUHQGV]HU 93 2.1 Az állam 93 2.2 Helyi önkormányzat 96 $VDMiWIRUUiVRNHOOHQ U]pVH 96 $PH] JD]GDViJLNLDGiVRNHOOHQ U]pVH 97 $VWUXNWXUiOLVDODSRNHOOHQ U]pVH 99 6. Az auditok szankciói 101 7. A csalások elleni küzdelem 102 PORTUGÁLIA 104 9
Összeállította: Helena Lopes 104 1. A fejezet összefoglalása 105 $SRUWXJiO6]iPYHY V]pN 105 2.1 A jogi keretek 105 2.2. A legutóbbi fejlemények leglényegesebb vonásai 106 3RUWXJiOLD(8FVDWODNR]iViQDNKDWiVDLDSRUWXJiO6]iPYHY V]pNUH 108 3.1 Általános hatások 108 3RUWXJiOLD(8FVDWODNR]iViQDNWpQ\OHJHVKDWiVDLD6]iPYHY V]pN tevékenységére 111 $$](6=6=PXQNiMiEDQNtVpU NpQWYDOyUpV]YpWHO 114 B. A közös auditokban való részvétel 114 4. Következtetések 117 SVÉDORSZÁG 120 Összeállította: Lage Olofsson 120 1. A fejezet összefoglalása 121 2. Bevezetés 122 $1HP]HWL6]iPYHY V]pN559 124 3.1 A feladat 124 3.2 Törvények 125 3.3 Az új követelmények 125 3.4. Szervezet és források 126 4. Az új kockázati helyzet 127 5. Két év audit tapasztalati EU tagállamként: kihívások és megközelítési módok 128 5.1. A nyelvismeret és megértés javítása 128 5.2. Alkalmazás 130 (J\ WWP N GpV 130 5.4 Az audit középpontja 131 6. Következtetések 134 EGYESÜLT KIRÁLYSÁG 137 Összeállította: Cliff Kemball 137 1. A fejezet összefoglalása 138 2. Bevezetés 139 3. Az Európai Közösségi költségvetés 140 4. Parlamenti elszámoltathatóság 141 5. Az Egyesült Királyság pénzügyi auditja 142 6. EAGGF 144 7. "Pénzért értéket" vizsgálatok 145 8. Párhuzamos/közös auditok 146 9. Kapcsolatok 148 $](XUySDL6]iPYHY V]pN 148 9. 2. Igazoló nyilatkozat 149 10
9. 3. Kapcsolattartási Bizottság 150 9. 4. A NAO munkatársainak ideiglenes áthelyezése 151 9. 5. A Bizottság 151 10. Források 152 11. Következtetések 152 3e1=h*<,(//(1 5=e6e6$8',7$=(85Ï3$,81,Ï%$1 154 Összeállította: Alan Pratley 154 1. Bevezetés 155 $SpQ] J\LHOOHQ U]pVpVDXGLWD%L]RWWViJV]LQWMpQpVD%L]RWWViJRQNtY O áttekintés. 155 3pQ] J\LHOOHQ U]pVpVDXGLWD](XUySDL%L]RWWViJRQEHO O 156 3pQ] J\LHOOHQ U]pVpVDXGLWDWDJiOODPRNEDQ 157 4. 1. EAGGF-Garancia Alap 157 4. 2. Strukturális és kohéziós alapok 158 4. 3. Közösségi bevételek 158 $SpQ] J\LHOOHQ U]pVpVDXGLWNRRUGLQiFLyMDD%L]RWWViJpVDWDJiOODPRN között 159 $NLDGiVRNpVEHYpWHOHNPiVWHU OHWHLQHNSpQ] J\LHOOHQ U]pVHpVDXGLWMD161 6. 1. Kelet- és Közép-Európa országai 162 6.2. Közép-európai országok 163 %HOV HOOHQ U]pVEHOV DXGLWN OV DXGLWDNHOHWHXUySDLRUV]iJRNEDQ 164 1. Melléklet: Költségvetési eljárások 166 A. Az EK költségvetési eljárásainak összefoglalása 166 B. A költségvetési szabályok és gyakorlatok tanulmányozása a tagállamokban168 2. Melléklet: A számlák tisztázásának folyamata 169 3. Melléklet: Hasznos kifejezések listája 171 0HOOpNOHW$N OWVpJWHUYH]pVVHODSpQ] J\LHOOHQ U]pVVHOpVDN OV DXGLWWDO kapcsolatos néhány EU rendelet 182 5. Melléklet: Rövidítések listája 186 6. Melléklet: A referencia csoport tagjai 194 11
A TÉMÁK ÁTTEKINTÉSE Összeállította: C.J. Carey 1 1. Az elmúlt évtizedben az Európai Bizottság, mint a Közösség N OWVpJYHWpVpQHN YpJUHKDMWiVipUW IHOHO V LQWp]PpQ\ HJ\UH DNWtYDEE pughno GpVW WDQ~VtWRWW D WDJiOODPRN iowdo D N ] VVpJL DODSRN HOOHQ U]pVpUH DONDOPD]RWW LQWp]NHGpVHN LUiQW 9DOyEDQ D WDJiOODPRN N ] V pughnh KRJ\ D N ] VVpJL DODSRN IHOHWW PHJIHOHO IHO J\HOHWHW J\DNRUROMDQDN$](8WDJiOODPRNOHJI EEDXGLWLQWp]PpQ\HLQHN6$, YiODV]D D %L]RWWViJ N OV DXGLW HOMiUiVDLUD pv N YHWHOPpQ\HLUH N O QE ] RNRNPLDWWW EEHNN ] WWMRJLRNRNPLDWWHOWpU HN$WpPD iwwhnlqw GROJR]DW DODSMiXO D]RN D] RUV]iJ-dokumentumokra épülnek, melyek részletesebben leírják a kiválasztott nemzeti audit intézmények N O QE ] WDSDV]WDODWDLW PHO\HNHW D %L]RWWViJ V]ROJiODWDLYDO pv D] (6=6=HO IRO\WDWRWW HJ\ WWP N GpV VRUiQ V]HUH]WHN $ MHOHQ NLDGYiQ\ kiegészíti a SIGMA 20. füzetet, melynek címe: Az EU-csatlakozás hatásai UpV]. OWVpJWHUYH]pV pv SpQ] J\L HOOHQ U]pV Mindkét esetben a megközelítési mód az volt, hogy kiválasztott témákat elemezetek úgy, hogy azokra reagálni, azokkal vitatkozni lehessen. $6,*0$KLV]DEEDQKRJ\DN O QE ] WDJiOODPRNiOWDODWDJViJJDO NDSFVRODWRV N OV DXGLW HOMiUiVRN pv N YHWHOPpQ\HN WiUJ\iEDQ DGRWW YiODV]RN HJ\EHJ\ MWpVH VHJtWKHWL D WiUVXOQL NtYiQy N ]ps-és kelet-európai országokat, amellett pedig kijelölheti azokat a témákat, DPLNHWDM Y EHQ YL]VJiOQL NHOO D] (8 IRO\DPDWEDQ OpY IHMO GpVpQHN NRQWH[WXViEDQDSpQ] J\LPHQHG]VPHQWpVDN OV DXGLWWHUpQLGHpUWYH a Bizottság szolgálatai, az ESZSZ és a SAIk tagjai közötti HJ\ WWP N GpVW 1. Háttér $. ] VVpJNRUiEELpYHLEHQD6$,NYH]HW LiOWDOiEDQpYHQWHHJ\V]HU találkoztak a Kapcsolattartó Bizottság keretében. Ennek a testületnek nincs formális alapja a Közösség törvénykezésében. A korai 70-es pyhnehqd.dsfvrodwwduwy%l]rwwvijhj\ WWP N G WWD. ]J\ OpVVHOH] YROW D] (XUySDL 3DUODPHQW HO GMH D] 6]HU] GpV PyGRVtWiViKR] szükséges azon tervezet elkészítésében, mely létrehozta az ESZSZet 1 &-&DUH\D](XUySDL%L]RWWViJ(J\H]WHW 7HVW OHWpQHNHOQ NH$WHVW OHW feladata az EAGGF számlák tisztázása. Carey úr korábban az Egyesült Királyság pénzügyminisztériumában dolgozott, majd 1974 és 1978 között Brüsszelben az (J\HV OW.LUiO\ViJÈOODQGy.pSYLVHOHWpQWHYpNHQ\NHGHWW(]WN YHW HQV]DNRVRGRWW a kiadások parlamenti elszámoltatására és az auditra. 1989-ben kilépett a brit N ]V]ROJiODWEyOPHUWWDJNpQWMHO OWpND](XUySDL6]iPYHY V]pNEHNLOHQFpYUHV]yOy megbízatással. 12
(European Court of Auditors, ESZSZ). A módosításokat 1975-ben KDJ\WiNMyYiD6]iPYHY V]pNEHQNH]GWHPHJP N GpVpW $PLUH D 6]iPYHY V]pN IHOiOOtWiViUD VRU NHU OW D WDJiOODPRN PiU KR]]iV]RNWDND. ] VVpJV]ROJiODWDLEyOpUNH] DXGLWOiWRJDWiVRNKR]pV vizsgálatokhoz. Az ilyen látogatások száma még ma is nagyjából NpWV]HUHVH D 7DJiOODPRNEDQ YpJ]HWW 6]iPYHY V]pNL DXGLWRNQDN OG D finn anyagot). $6]iPYHY V]pN OpWUHM WWpW PHJHO ] HQD. ] VVpJHOOHQ U]pVL pv DXGLW UHQGV]HUH V] NVpJV]HU HQ DXWRQyP pv QV]DEiO\R]y MHOOHJ YROW $ OHJIRQWRVDEE V]HUHS D /HJI EE 3pQ] J\L (OOHQ UQHNMXWRWWDNLD NLDGiVRN YDODPHQQ\L WpWHOpW HO ]HWHVHQ MyYiKDJ\WD $] HOOHQ U]pV VWUXNW~UiMiW WHNLQWYH OHJLQNiEE IUDQFLD HUHGHW YROW OG D IUDQFLD anyagot). $6]HU] GpVEHQ YpJ]HWW PyGRVtWiV PHO\ OpWUHKR]WD D] (6=6=HW HO V] UKLYDWNR]LNDQHP]HWL6$,NUDD. ] VVpJW UYpQ\KR]iViEDQ$] ESZSZ által a Tagállamokban végzett audit munkát a SAIkkal HJ\ WWP N GYHNHOOYpJH]QLD6$,NQHNWiMpNR]WDWQLXNNHOOD](6=6=HW arról, hogy részt kívánnak-e venni az audit munkában; ezen kívül kérésre a feladat végrehajtásához szükséges valamennyi információt és GRNXPHQWXPRWD](6=6=QHNiWNHOODGQL(.6]HU] GpVFFLNN 7. 1979-ben az ESZSZ a Kapcsolattartó Bizottság tagjává vált és azóta MHOHQW VpJH HJ\UH IRNR]yGRWW D 6$,N V]HPSRQWMiEyO %iu IRUPiOLVDQ D Bizottság megtartotta önkéntes jellegét, létezésével kapcsolatos de facto kijelentést tartalmaz a 188c.3. cikk. A gyakorlatban az ESZSZ áll a Kapcsolattartó Bizottság munkájának középpontjában és a nemzeti SAIk UpV]pUH MHOHQW V D] D PXQND DPLW D %L]RWWViJEDQ YDOy UpV]YpWHO MHOHQW LG EHQpVWHOMHVtWPpQ\EHQHJ\DUiQW 8. Az elmúlt évtizedben a Bizottság, mint az az intézmény, melynek feladata a Közösség költségvetésének végrehajtása egyre fokozottabb pughno GpVW PXWDW D 7DJiOODPRN iowdo D N ] VVpJL DODSRNNDO NDSFVRODWEDQ YpJUHKDMWRWW HOOHQ U]pVL LQWp]NHGpVHN HUHGPpQ\HVVpJH iránt. Két fontos kezdeményezést tett annak érdekében, hogy a nemzeti HOOHQ U]pVL V]ROJiODWRNDW EHYRQMiN D PH] JD]GDViJL WiPRJDWiVRN pv D VWUXNWXUiOLV DODSRN DXGLWMiED pv HOOHQ U]pVpEH pv D]LUiQW KRJ\ biztosítva legyen az, hogy munkájuk színvonala eléri a minimum követelmények szintjét. (ld. 17-20 és 29. fejezetet a kezdeményezések részleteivel kapcsolatban.) A SAIk válasza ezekre a NH]GHPpQ\H]pVHNUHHJ\PiVWyOHOWpU YROW$PtJHJ\UpV]U OD. ] VVpJ törtvényt hozott a SAIk és az ESZSZ kapcsolatáról, addig meg sem kísérelte törvénnyel szabályozni a SAIk és a Bizottság közötti kapcsolatot. ÒJ\ W QLN KRJ\ D %L]RWWViJ WRYiEEUD LV N YHWQL IRJMD D]W D] LUiQ\HOYHWDPLQHNDODSMiQHO tumdd7djioodprnv]ipiudd]hoohq U]pVL 13
és audit eljárásokat és elvárja, hogy ezen közben bizonyos minimális V]tQYRQDODWWDUWVDQDNEH$NLE YtWpVPHO\WRYiEELN YHWHOPpQ\HNHWUy D %L]RWWViJ VDMiW HOOHQ U]pVL pv IHO J\HOHWL V]ROJiODWDLUD ~M OHQG OHWHW fog adni a folyamatnak. Jelen dolgozat megkísérli bemutatni, hogy milyen változatosak a SAIk válaszai az EU Tagságukkal kapcsolatosan. (]HQ N ]EHQ IpQ\ GHU OKHW D N YHWNH] NpUGpVHNUH LV KRJ\DQ MiUXOKDWQDN KR]]i D] (8 SpQ] J\L PHQHG]VPHQW UHIRUPMiKR] D OHKHW eredményesebben a SAIk úgy, hogy az összhangban legyen független státuszukkal és nemzeti audit testület szerepükkel. Ez a kérdés vonatkozik úgy a Tagállamokra, mint a belépésre várókra egyaránt. 2 A csatlakozás hatása az audit munkára $OHJW EE6$,~J\JRQGROMDKRJ\DWDJViJMHOHQW VGHQHPV~O\RV növekedést jelent az audit munka mennyiségében. Az Egyesült Királyság SAI-je úgy becsüli, hogy az EU-val kapcsolatos munkaidejének kb. 2%-át foglalja le, ami nagyjából arányban áll az (XUySDL. ] VVpJN OWVpJYHWpVpE ONDSRWW VV]HJJHO 11. Az ilyen fajta számítás nem igazolja azt a számtalan változást, melyet a módszerekben és a szervezetekben kellett az egyes SAIknek a taggá váláshoz kapcsolódóan végrehajtani. Az EK szabályaival VV]KDQJEDQ OHY DXGLW V]DEiO\DLYDO YDOy PHJLVPHUNHGpV MHOHQW V HU IHV]tWpVW LJpQ\HO $] ~M V]DEiO\RN YpJUHKDMWiVD SHGLJ SyWOyODJRV audit kockázatokat eredményezhet. A felvétel következményei között a portugál SAI az ex ante auditra való áttérést és a több szakma NpSYLVHO LE O VV]HiOOy SURJUDP puwpnho FVRSRUWRN IHOiOOtWiViW HPOtWL µ(kkh]ljhqhu VLQWp]PpQ\LUXJDOPDVViJUDYDQV] NVpJ 12. Az ugyancsak szükséges kulturális váltás mértéke a svéd SAI PHJILJ\HOpVHL DODSMiQ D N YHWNH] µ1hp ]iukdwmxn NL DQQDN OHKHW VpJpW KRJ\ EL]RQ\RV PpUWpNLJ D URVV] YH]HWpV D szabálytalanságok, a csalás és a korrupció az EK kifizetési rendszedrén belül abból adódik, ahogyan a rendszer megtervezésre került. Amennyiben nemzeti és európai költségvetési alapokat használnak XJ\DQD]RQ FpORNUD DNNRU RWW QDJ\REE D KLED OHKHW VpJ D UHODWtYH VV]HWHWW V]DEiO\R]iVL VWUXNW~UiKR] YLV]RQ\tWYD $] D] HOOHQ U]pV DGPLQLV]WUDWtY UHQGV]HUpYHO pv D VWUXNW~UiYDO NDSFVRODWRV DODSYHW megközelítés, amit jelenleg Svédországban alkalmaznak az EU tagság következtében bizonyos fontos szempontokból eltér nemzeti J\DNRUODWXQNWyO (] D]W MHOHQWL KRJ\ QHP PLQGLJ N QQ\ DVYpG WLV]WVpJYLVHO NQHN PHJpUWHQL pv HONH]GHQL H]HNHW D] HOOHQ U]pVL rendszereket. Az auditornak, prioritásai tervezésénél számításba kell venni azt a kockázatot, hogy az adminisztráció nemzeti rendszere nem szentel annyi gondot és figyelmet az EK alapok menedzsmentjére, mint a saját nemzeti alapokéra. 14
(J\ WWP N GpVD](XUySDL6]iPYHY V]pNNHO 13. Ma már van egy jól kialakult tervezési rendszer, mely a WDJiOODPRNEDQIRO\WDWDQGy(6=6=DXGLWRNLG EHRV]WiViYDOHOYpJ]pVpYHO és utómunkáival foglalkozik. Ezek munkamódszerét az egyes országok által írt dokumentumok tartalmazzák (pl. Portugália 3. pont, 2.3.A DOSRQWMD )LQQRUV]iJ 3RQW $] HJ\ WWP N GpV DODSHOYHLW D VYpG GRNXPHQWXPDN YHWNH] NEHQIRJODOMD VV]Hµ$](8-n belül az audit WHVW OHWHN NRRSHUiFLyMiW D N O QE ] pulqwhww DXGLW WHVW OHWHN I JJHWOHQVpJpYHOOHKHWMHOOHPH]QLDKRODYH]HWpVWQHPN WHOH] V]DEiO\ tumd HO KDQHP D] LJpQ\HN GHWHUPLQiOMiN DONDOPDQNpQW N O Q-külön. $]DSULRULIHOWpWHOHNDODSYHW HQRO\DQRNKRJ\DWHVW OHWPDJDG QWLHO KRJ\ D] HJ\ WWP N GpV MHOHQW-e valami hozzáadott értéket. Az egyes országok által összeállított dokumentumok eltéréseket tárnak fel az (6=6=HOYDOyHJ\ WWP N GpVQHP]HWLPyGV]HUHLYHONDSFVRODWRVDQ $ 6]HU] GpVEHQ IRJODOW D 6$,N UpV]YpWHOpW D] (6=6= DXGLWRNEDQ OHKHW Yp WHY RSFLyW N O QE ] PyGRNRQ puwhoph]ln $] (J\HV OW Királyság SAIja úgy gondolja, hogy ahol erre jó okot lát ott nem vesz részt az auditban. A másik oldalról viszont, a portugál SAI részt vett YDODPHQQ\L V]iPYHY V]pNL DXGLWEDQ DKRO D 3RUWXJiOLiEDQ W UWpQW N ] VVpJL EHYpWHOHNU O pv NLDGiVRNUyO YROW V]y 1pKiQ\ 6$, D UHQGHONH]pVUH iooy IRUUiVRNWyO I JJ HQ SUDJPDWLNXVDQ G QW D UpV]YpWHOU O IHOWHKHW HQ D] (J\HV OW.LUiO\ViJ HVHWpEHQ LV H] D GRPLQiQVWpQ\H] $VYpG6$,IHONpV] OWDUUDKRJ\RO\DQDXGLWRURNDW YHJ\HQIHODNLNWiUVXOQDND6]iPYHY V]pNKH]GHPRVW~J\JRQGROMiN KRJ\DNH]GHWLNDSFVRODWNLDODNtWiVRNQHPYROWDNPHJIHOHO HN 15. A fent említett esetekben a részvétel formája az volt, hogy a SAI HJ\LN NpSYLVHO MH PHJILJ\HO NpQW FVDWODNR]RWW D] (6=6= DXGLW csoportjához. Az osztrák SAI úgy gondolja, hogy sokkal aktívabb részvételre van szükség, ami felveti azt a kérdést, vajon az ESZSZ által kezdeményezett és végrehajtott auditban való aktív részvétel nem veszélyezteti-e a függetlenséget. A SAI megoldotta a problémát olyan PyGRQ KRJ\ µi JJHWOHQ DXGLWUyO YDQ V]y DPLW HO UH EHMHOHQWHQHN D] auditáltaknak. Ez azt jelenti, hogy SAI ugyanazokat a témákat vizsgálta, mint az ESZSZ... és saját módszereit használta a munka során, a feltárt tények értékelésénél, saját jelentési rendszereit követtet ~J\DKRJ\DQD]WD]DONRWPiQ\pVD6]iPYHY V]pNL7 UYpQ\U J]tWL 16. A Kapcsolattartási Bizottsági keretében lezajlott korábbi tárgyalások nyomán a SAI és az ESZSZ már a 90HV pyhn HOHMpW O HJ\ WWP N G WWNRUOiWR]RWWV]iP~N ] VDXGLWYpJUHKDMWiViUD(]HNQpO az auditoknál az ESZSZ és egy vagy több SAI adja össze a forrásokat egy audit munka elvégzéséhez. Ezen elképzelés egyik változataként voltak kísérletek párhuzamos vagy összehangolt auditok elvégzésére, melyekben két vagy több audit testület egymástól függetlenül YL]VJiOyGLND]RQRVWpPiEDQ$]RV]WUiNUHQGV]HUOGHO ] SRQWRWD] 15
(6=6= DXGLWRNEDQ YDOy UpV]YpWHOW LOOHW HQ PLQGHQ V]HPSRQWEyO SiUKX]DPRVDXGLWQDNWHNLQWKHW EiUQHYpEHQQHPD] 17. Néhány SAI hangsúlyozza a közösen végzett audit oktatási értéket (mindkét fél részére). A SAI a figyelmet azokra a viszonylag súlyos követelményekre irányítja, melyek az ESZSZ-el való bármely NRRSHUiFLyVIRUPDMHOHQWLDUHQGHONH]pVUHiOOyHPEHULHU IRUUiVRNUD$ SRUWXJiO6$,WiPRJDWMDDN ] VDXGLWRNDWDN YHWNH] puwhohpehqµ$ nehézségek és a csatlakozó költségek ellenére a tapasztalat pozitívnek WHNLQWKHW pv RO\DQQDN DPL SOXV] puwpnhnhw KR] PLYHO D] LQWHJUiFLy V]HPSRQWMiEyON O Q VHQIRQWRVWHU OHWHNHQOHKHW YpWHV]LD]LVPHUHWHN KDV]QRVpUWHOPH]pVpWOHKHW YpWHV]LDWDSDV]WDODWFVHUpWD]RQPyGV]HUHN és eljárások terén, melyek mindkét SAI részére hasznosak, valamint az összehangolt auditok létrejöttéhez szükséges uniformizáltság kialakulását. Az osztrák SAI véleménye ennél kevésbé pozitív: µèowdoiedqpvd6$,v] NIRUUiVDLUDLVWHNLQWHWWHOSpQ]LG V]HPpO\]HW D] (6=6=HO YpJ]HWW N ] V DXGLWRNDW LOOHW HQ WDUWy]NRGy iooivsrqwrw foglal el...mivel az auditok tervezésére és összehangolására fordított PXQND pv NLDGiV LJHQ MHOHQW V $] (J\HV OW.LUiO\ViJ GROJR]DWD D figyelmet a párhuzamos auditokra hívja fel és a még ennél is nagyobb problémákra, melyek a közös auditok során jelentkezhetnek. A közös auditok a Kapcsolattartási Bizottság keretében jelenleg vizsgálat tárgyát képezik. $ 6$, pv D] (6=6= N ] WWL HJ\ WWP N GpV PiVLN IRUPiMD D] (6=6=QHN D]RQ N WHOH]HWWVpJpKH] NDSFVROyGLN PHO\HW D] 6]HU] GpV 188.c.3 paragrafusa mond ki, miszerint az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a számlákról és az azok mögött álló mozgások MRJV]HU VpJpU O pv V]DEiO\V]HU VpJpU O EL]RQ\tWYiQ\W NHOO DGMRQ (] egy különleges kötelezettség összehasonlítva az audit igazolással, vagy véleménnyel, melyek a privát szektorban az auditorok munkájának végeztével készülnek. Súlyos terhet ró az auditorra - ebben az esetben az ESZSZre - az, hogy gondoskodnia kell arról, szükség esetén pedig be is kell tudni mutatni azt, hogy a következtetések mögött milyen audit által szerzett bizonyíték áll. 19. A Kapcsolattartási Bizottságban lezajlott tárgyalások után az ESZSZ arra törekedett, hogy önkéntes alapon kétoldalú megbeszélésekre kerüljön a SAIkal arra nézve, hogy a SAI audit anyag a Igazoló Nyilatkozat munkájában felhasználható legyen. A megbeszélések célja az ESZSZ munkamennyiségének csökkentése az Igazoló Nyilatkozattal NDSFVRODWRVDQ pv YDJ\ HU VtWHQL D],JD]ROy 1\LODWNR]DW Ei]LViW $ kulcskérdés az, hogy hoz az a határ, amit az ESZSZ elfogadhatónak tart D 6$, DXGLW HUHGPpQ\HLQHN PHJEt]KDWyViJiW LOOHW HQ $ IHQWL pontban említett legutóbbi bizottsági kezdeményezésekkel kapcsolatban WDOiOKDWy LWW NDSFVROyGiV 0LQGNpW HVHWEHQ D QHP]HWL HOOHQ U] testületeknek a Közösségi Intézmények által lefektetett szabványok, YDJ\ D YHO N HJ\H]WHWHWW V]DEYiQ\RN V]HULQW NHOO P N GQL N $ WiUJ\DOiVRNPpJQHPIHMH] GWHNEHGHKDVLNHUHVHNOHV]QHND]XWDOKDW 16
ara, hogy az ilyen rendszer, melyben a két fél szerepe inkább egymást NLHJpV]tW VHPPLQW VV]HDGyGLN D M Y UH Qp]YH D N ] V DXGLWRN HVHWpEHQD]HJ\ WWP N GpVN OWVpJKDWpNRQ\DEEPRGHOOMHOHKHW (J\ WWP N GpVD%L]RWWViJJDO 20. Az EU törvényeiben nincs rendelkezés mely szabályozná a SAI és a %L]RWWViJ N ] WWL NDSFVRODWRNDW pv D OHJXWyEEL LG NLJ H]HN D NDSFVRODWRNULWNiQIRUGXOWDNHO $](.6$,NQDJ\UDpUWpNHOLH]HNHWD kapcsolatokat, például a csalással és szabálytalanságokkal kapcsolatos YL]VJiODW HO NpV]tWpVpEHQ PHO\ D N ] V DJUiUSROLWLNiKR] NDSFVROyGLN Az országok dolgozatai arra utalnak, hogy a SAI kezdenek nagyobb pughno GpVWWDQ~VtWDQLD%L]RWWViJPXQNiMDLUiQW 21. A finn SAI rendszeres, napra kész információt kért a Bizottság finnországi audit munkájáról és azon alapok átutalásáról, melyeket a %L]RWWViJ N ]YHWOHQ O MXWWDW ILQQ UH]LGHQVHNQHN HUU O D QHP]HWL hatóságok nem szereznek automatikusan tudomást. A SAI a Bizottság DXGLWRUDLW EHOV DXGLWRURNQDN WHNLQWL pv ~J\ WHNLQWL KRJ\ D %L]RWWViJ audit látogatásával kapcsolatos információ pontosan olyan szükséges a QHP]HWL N OV DXGLWRU V]iPiUD PLQW D] HUHGPpQ\HNU O V]yOy LQIRUPiFLy PHO\HNNHO D QHP]HWL EHOV DXGLWRURN UHQGHONH]QHN $ közvetlen átutalásokkal kapcsolatos adatok azért szükségesek, hogy a SAI képes legyen teljesíteni a nemzeti törvényekben foglalt kötelezettségét, arra nézve, hogy igazolja a Finnországba átutalt EU alapok korrekt kezelését, függetlenül attól, hogy azok szerepeltek-e a költségtervben vagy sem. 22. Az ország dolgozatok változatos válaszokat adnak a Bizottság két RO\DQ NH]GHPpQ\H]pVUH PHO\U O D SRQWEDQ PiU V]yOWXQN Franciaországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban a nemzeti hatóságok kijelölték SAIkat arra, hogy a Szabályozás 1663/95 pontja értelmében igazoló testületek legyenek. A feladat szokatlan jellegének elismeréseként a francia SAI egy olyan auditáló bizottságot állított fel, mely a bizonyítványok kiállítását végzi, míg az Egyesült.LUiO\ViJ 6$,MD V]HU] GpVHV NDSFVRODWUD OpSHWW QHP]HWL NLIL]HW J\Q NVpJpYHO 8J\DQDNNRU D GiQ pv ILQQ QHP]HWL KDWyViJRNWyO M Y hasonló javaslatok ezen országok SAIjainak elvein nyugodnak. Ezek a SAI nem gondolják, hogy a SAInak közvetlenül vagy közvetve be NHOOHQHDYDWNR]QLD%L]RWWViJSpQ] J\LHOOHQ UHpVQHP]HWLHOOHQ U]pVL KDWyViJRN N ] WW D VWUXNWXUiOLV DODSRN MHJ\] N Q\YHLU O IRO\WDWRWW tárgyalásokba. (ld. 16 és 17. pont az összehasonlító iratok témájában). 5 Záró megjegyzések 17
$] (8 W UYpQ\HL D] ~M 7DJiOODP 6$,MD V]iPiUD MHOHQW V PpUWpN szabadságot ad abban, hogy eldöntse milyen aktív szerepet kíván MiWV]DQL D] (. DODSMDLQDN HOOHQ U]pVpEHQ pv DXGLWMiEDQ $ 6]HU] GpV 188.c.3 cikkében foglalt kapcsolattartási kötelezettség sem automatikusan vonatkozik minden SAIra minden körülmények között. $KRJ\DQ MHOHQ GRNXPHQWXP LV PXWDWMD D PyGV]HUHNHW LOOHW HQ PHJOHKHW VHQQDJ\HOWpUpVHNPXWDWNR]QDNDMHOHQOHJL(86$,N ] WW 24. Az országok által összeállított dolgozatok mindazonáltal azt mutatják, hogy a legtöbb EU SAI szeretné tovább fejleszteni HJ\ WWP N GpVpWD](XUySDL6]iPYHY V]pNNHOpVDW EELOHJI EEDXGLW intézménnyel, valamint az Európai Bizottsággal mindazon formális és egyéb akadályok ellenére, melyekkel eddig már szembesültek. A SRUWXJiO6$,DNRRSHUiFLyPHOOHWDN YHWNH] PyGRQpUYHOµ$QHP]HWL pughn pv D] HOOHQ U]pV HJ\UH LQNiEE VV]KDQJED NHU O D (6=6=-el, különösen olyan projektek vagy programok esetében, melyeket az Európai Unió és a Tagállamok közösen finanszíroznak, így a kooperáció D SRUWXJiO 6]iPYHY V]pN pv D] (6=6= N ] WW LV HJ\UH LQWHQ]tYHEEp válik. $IHOYpWHO NHWNpUHOPH] RUV]iJRN6$,MDLV]iPiUDQLQFVW~ONRUiQ HONH]GHQL WHUYH]QL D] HJ\ WWP N GpVEHQ YDOy UpV]YpWHO NHW EHNHU OpV NHWN YHW HQ$],1726$,-ban és az EUROSAI -ban való UpV]YpWHOOHKHW YpWHV]LV]iPXNUDKRJ\DPHJOpY (86$,pVD](6=6= WDSDV]WDODWDLW VDMiW FpOMXNUD KDV]QRVtWViN $ %L]RWWViJJDO PHJOpY informális kapcsolatok (DG XX) ugyancsak segíthet abban, hogy PHJLVPHUNHGMHQHN D] (8 SpQ] J\L HOOHQ U]pVL pv DXGLW VWUXNW~UiMiYDO iowdoiedq pv D N O QE ] %L]RWWViJL HOOHQ U]pVL V]ROJiODW V]HUHSpYHO N ]HOHEEU OLV $6$,QDNNRPRO\ILJ\HOPHWNHOOIRUGtWDQL DUUD KRJ\ L D OpWH] állami audit törvények és (ii) a rendelkezésre álló emberi és más HU IRUUiVRN PHJIHOHO HN LOOHWYH HOHJHQG HNH$I NpUGpV DPL D L NDSFViQIHOPHU OKRJ\YDMRQD6$,PHJOpY MRJLKDWDOPDHOHJHQG -e az 6]HU] GpV F SDUDJUDIXViEDQ IRJODOW NDSFVRODWWDUWiVL N WHOH]HWWVpJ EHWDUWiViUD$N YHWNH] NpUGpVQHPFVDNDPXQNDWiUVLOpWV]iPUDKDQHP képzettségükre és szakmai tapasztaltságukra is vonatkozik. A EU DODSRN DXGLWMiEDQ UpV]WYHY PXQNDWiUVDN XJ\DQRO\DQ DXGLW pv számviteli ismeretekkel kell bírjanak, mint a többi SAIban és az (6=6=EHQ OpY N )HONpV] OpV NQHN OpQ\HJHV HOHPpW MHOHQWL D Q\HOYL képzés. 18
AUSZTRIA Összeállította: Wolfgang Wiklicky 2 2 :ROIJDQJ:LNOLFN\yWDD]RV]WUiN6]iPYHY V]pNDXGLWRUDyWD SHGLJ VV]HN W WLV]WVpJYLVHO D]RV]WUiN6]iPYHY V]pNQpOpVD](XUySDLhJ\HN I RV]WiO\YH]HW MH$]HOP~OWKpWpYEHQWDQtWRWWD6] YHWVpJL. ]LJD]JDWiVL Akadémián. Korábban, 1982 és 1986 között a bécsi Közgazdasági és Üzleti Adminisztráció egyetemen volt a reklám és piackutatási szakon professzor. 19
1. A fejezet összefoglalása -HOHQ GROJR]DW D] 2V]WUiN. ]WiUVDViJ N OV DXGLWMiQDN QpKiQ\ olyan aspektusáról szól, mely érinti a törvényhozást és a szervezeti struktúrát egyaránt. 28. Ausztria 1995. január 1-én vált az Európai Unió tagjává. A NDSFVRODWD]RV]WUiN6]iPYHY V]pN26=pVD](6=6=(6=6=N ] WW pulqw OHJHV $ KDQJV~O\ D] RO\DQ J\DNRUODWL NpUGpVHNHQ YDQ PLQW D NDSFVRODWWDUWiVDNDSFVRODWRWYH]pUO LUiQ\PXWDWiVLQIRUPiFLyiUDPOiV és az auditban való részvétel. Az OSZ -mint független testület - és az (6=6= N ] WWL NDSFVRODW HJ\HQO SDUWQHUHN N ] WWL EL]DOPRQ DODSXOy YLV]RQ\NpQWMHOOHPH]KHW 29. Ausztria bekerülése az EU-ba nem befolyásolta az OSZ jogi NRPSHWHQFLiMiWD]DXGLWRNWHUpQ$NRPSHWHQFLDQHPLVE Y OWEiUD] DXGLWWHUMHGHOPHQ WW$]26=IHODGDWDPLQGHQIpOHRO\DQSpQ]PHO\HW Ausztria a EU-tól kap (pl. a Közösségi Strukturális Alapok), és melyet szövetségi és tartomány szinten közszámlákon keresztül költenek el áramlásának - és a kapcsolódó pénzügyi tevékenységnek - az auditja. (]HQW~OPHQ HQD]RV]WUiN6]iPYHY V]pNIHODGDWDD]$XV]WULDiOWDOD] (8 IRUUiVRNKR] W UWpQ SpQ] J\L KR]]iMiUXOiV DXGLWMD LV (]HN D] auditok a szabályok és szabályozások betartását is vizsgálják, ideértve D](.W UYpQ\HLQHNEHWDUWiViWLVWHNLQWHWWHODIRUUiVRNHOWpU HUHGHWpUH 30. Ugyanakkor, Ausztria EU-ban törtpq EHNHU OpVpQHN HUHGPpQ\HNpQW pv I NpQW D (6=6= WHYpNHQ\VpJpQHN KDWiViUD D] 26= SyWOyODJRV DGPLQLV]WUDWtY IHODGDWDLQDN HOOiWiViW D PHJOpY IRUUiVRNEyO kell ellátnia (emberek, költségvetés). Másképp kifejezve, az OSZ nem kapott pótlólagos státuszokat vagy pénzügyi alapokat arra, hogy az EUEDW UWpQ EHNHU OpVWN YHW HQIHGH]QLWXGMDDNLDGiVRNDWHOWXGMD látni a feladatokat. Azért, hogy a folyamatos kapcsolattartás az (6=6=HOOHKHW YpYiOMRQD] 26= V]HUYH]HWpQ EHO O iwdodntwivrn YiOWDN V] NVpJHVVptJ\NLDODNXOWD] VV]HN W WLV]WYLVHO IXQNFLyMD $] DXGLW IHODGDWRN REMHNWtY pv HO twpohwhnw O PHQWHV HOOiWiVD érdekében az OSZ független a kormányzati adminisztrációtól. Az alapelv az, hogy éves jelentések és speciális jelentések formájában csak a törvényhozó testületeknek tartozik beszámolni (nemzeti Tanács és a tartományi parlamentek). A jelentéseket azok után, hogy átadásra NHU OWHNDPHJIHOHO WHVW OHWHNQHNQ\LOYiQRVViJUDNHOOKR]QL 32. Az OSZ-kel szemben támasztott alkotmányos és jogi kötelezettségek következtében az OSZ jelenleg semmilye csalás ellenes WHYpNHQ\VpJHW QHP YpJH] 8J\DQDNNRU D] 26= N OV DXGLWMDL D FVDOiVRNDWPHJHO ] HV]N ]QHNWHNLQWKHW N 20
33. Az OSZ részt vett az ESZSZel és néhány más SAI-val egy olyan N ] V DXGLWEDQ PHO\ D] LQIRUPiFLy IRUUiVRN VV]H QHP LOO VpJpYHO foglalkozott a Tagállamokon belüli indirekt adózáshoz kapcsolódóan. Az audit végeztével közös jelentés készül. 2. Bevezetés 34. Ausztria, mint szövetségi köztársaság szövetségi struktúrával rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a törvényhozói végrehajtói és jogi hatalom megoszlik a központi kormány (az Osztrák Köztársaság) és a NLOHQFiOODPDONRWyWDUWRPiQ\/ QGHUN ] WW 35. Az OSZ létét az alkotmány garantálja (5. fejezet 121-128 cikk). A jogi statútumukat az 1948D]V]iPYHY VpJLW UYpQ\WDUWDOPD]]D 36. Az OSZ független a szövetségi kormánytól és közvetlenül a 1HP]HWL7DQiFVQDNWDUWR]LNEHV]iPROQLD3DUODPHQWHOV Ki]DeSSHQ ezért az OSZ nem adminisztratív hatóság, hanem inkább a törvényhozás V]HUYHV UpV]pQHN WHNLQWHQG N ]YHWOHQ O D 1HP]HWL 7DQiFV DOi rendelve. 37. A OSZ auditok kiterjednek az adminisztratív hatóságokra, meghatározott szervezetekre és vállaltokra mind szövetségi, mind tartományi szinten. Az OSZ a egyetlen olyan testület Ausztriában, ami LO\HQV]pOHVN U KDWDORPPDOEtUDN OV SpQ] J\LHOOHQ U]pVWHUpQ 38. Az Osztrák Köztársaság 1995. január 1-én csatlakozott az Európai Unióhoz. Ausztria csatlakozása az EU-hoz nem befolyásolta az OSZ DXGLWNRPSHWHQFLiLW$]RNQHPLVQ WWHN 39. Ugyanakkor az audit terjedelme szélesedett. Az OSZ feladata mindenféle olyan pénz, melyet Ausztria a EU-tól kap (pl. a Közösségi Strukturális Alapok), és melyet szövetségi és tartomány szinten közszámlákon keresztül költenek el áramlásának - és a kapcsolódó pénzügyi tevékenységnek D] DXGLWMD (]HQ W~OPHQ HQ D] RV]WUiN 6]iPYHY V]pN IHODGDWD D] $XV]WULD iowdo D] (8 IRUUiVRNKR] W UWpQ pénzügyi hozzájárulás auditja is. Ezek az auditok a szabályok és szabályozások betartását is vizsgálják, ideértve az EK törvényeinek EHWDUWiViWLVWHNLQWHWWHODIRUUiVRNHOWpU HUHGHWpUH $N OV DXGLWV]HPSRQWMDL$XV]WULiEDQ $N OV DXGLWUDYRQDWNR]yW UYpQ\HN 40. A Szövetségi Alkotmány 1929-es évi változatának V. fejezete tartalmazza azokat a rendelkezéseket, melyek az OSZ szervezeti 21
felépítésére és feladataira vonatkoznak. Az OSZ feladatait az 1948-as 6]iPYHY V]pNL7 UYpQ\WRYiEEV]DEiO\R]]D $N OV DXGLWV]HUYH]HWLVWUXNW~UiMD 41. Ahogy korábban is említettük az OSZ közvetlenül a Nemzeti Tanács alá van rendelve. Az audit feladatot szövetségi és tartományi szinten egyaránt ellátja. Az OSZ audit feladatai átfogóak és különlegesek, mivel maga az OSZ teljesen független (a végrehajtói KDWDORPpUWHOPpEHQN OV DXGLWRWYpJ] ioodplwhvw OHW 42. Funkcionálisan az OSZ a Nemzeti Tanács és a tartományi SDUODPHQWHN HJ\LN V]HUYH DWWyO I JJ HQ KRJ\ D V] YHWVpJL YDJ\ D WDUWRPiQ\LNRUPiQ\RNSpQ] J\LP N GpVpWYL]VJiOMD-e. $] DXGLW IHODGDWRN REMHNWtY pv HO twpohwhnw O PHQWHV HOOiWiVD érdekében az OSZ független a kormányzati adminisztrációtól. Az alapelv az, hogy éves jelentések és speciális jelentések formájában csak a törvényhozó testületeknek tartozik beszámolni (nemzeti Tanács és a tartományi parlamentek). A jelentéseket azok után, hogy átadásra NHU OWHNDPHJIHOHO WHVW OHWHNQHNQ\LOYiQRVViJUDNHOOKR]QL $ N OV DXGLW IHODGDWRN HOOiWiViQDN V]HUYH]HWL VWUXNW~UiMiW D] EUEDW UWpQ EHOpSpVQHPEHIRO\iVROWD 45. Ugyanakkor, Ausztria EUEDQW UWpQ EHNHU OpVpQHNHUHGPpQ\HNpQW pv I NpQW D (6=6= WHYpNHQ\VpJpQHN KDWiViUD D] 26= SyWOyODJRV DGPLQLV]WUDWtYIHODGDWDLQDNHOOiWiViWDPHJOpY IRUUiVRNEyONHOOHOOiWQLD (emberek, költségvetés). Másképp kifejezve, az OSZ nem kapott pótlólagos státuszokat vagy pénzügyi alapokat arra, hogy az EU-ba W UWpQ EHNHU OpVWN YHW HQIHGH]QLWXGMDDNLDGiVRNDWHOWXGMDOiWQLD feladatokat. $]puw KRJ\ D IRO\DPDWRV NDSFVRODWWDUWiV D] (6=6=HO OHKHW Yp váljon az OSZ szervezetén belül átalakítások váltak szükségessé, így NLDODNXOWD] VV]HN W WLV]WYLVHO IXQNFLyMD 3.3 Az audit legfontosabb feladata 47. Az auditok a számvitel helyességét és az érvényes szabályozások betartását vizsgálják, valamint azt, hogy mennyire gazdaságos, hatékony és eredményes a tevékenység. Az OSZ tevékenysége semmilyen körülmények között nem korlátozódik a számviteli matematikai V]HPSRQWEyOYDOyKHO\HVVpJpQHNHOOHQ U]pVpUH $ J\DNRUODWEDQ D OHJJ\DNUDEEDQ HO IRUGXOy DXGLW WtSXV D teljesítmény audit. Ez azt jelenti, hogy a középpontban a pénzügyi 22
PHQHG]VPHQW pv P N GpV JD]GDViJRVViJiQDN KDWpNRQ\ViJiQDN pv eredményességének vizsgálata áll. Amennyiben eltérésé mutatkozik a HJ\UpV]U O D JD]GDViJRVViJ KDWpNRQ\ViJ pv HUHGPpQ\HVVpJ WHUpQ PiVUpV]U O D V]DEiO\V]HU VpJ pv W UYpQ\HVVpJ WHUpQ D] 26= IHODGDWD hogy ezekre az eltérésékre rámutasson. 5HQGV]HUHNPyGV]HUHNHOMiUiVRNDN OV DXGLWPXQNiEDQ ÈOWDOiEDQYpYHD]$ONRWPiQ\9IHMH]HWHpVNpWHJ\V]HU W UYpQ\- D 6]iPYHY V]pNL 7 UYpQ\ pv D 1HP]HWL 7DQiFV puypq\hv UHQGHOHWH - MHOHQWLN D] ioodpl N OV DXGLW UHQGV]HUpQHN VDURNN YHLW $XV]WULiEDQ Fontos megjegyezni, hogy az alapelv az, hogy az OSZ kezdeményezi az DXGLWRNHOYpJ]pVpW$ODSYHW HQD]26=H[SRVWDXGLWRNDWYpJH] $UHQGV]HUHQEHO OD]26=N O QE ] PyGV]HUHNNHO HOMiUiVRNNDO GROJR]LN 3pOGiXO D] DXGLWRNDW HJ\ pyuh HO UH WHUYH]LN pv YDQ HJ\ HO ]HWHV WHUY D N YHWNH] SHULyGXVUD YRQDWNR]yDQ NpV] OQHN specifikus audit tervek, melyek megszabják azokat a területeket vagy témákat, melyekben jobban el kell mélyednie egy auditnak; statisztikai mintavételi eljárás; kockázat elemzés, mely a korábbi auditok tapasztalatain alapul és segít kiválasztani az elmélyültebb audit elemeit. Ezen kívül az OSZ audit kézikönyv hasznos információkkal szolgál meghatározott témákban azzal, hogy elméleti háttér ismereteket ad, szól D]DONDOPD]DQGyHOMiUiVUyOHOOHQ U]pVLOLVWiWWDUWDOPD] $KHO\V]tQHQYpJ]HWWDXGLWVRUiQDN YHWNH] NHWWHNLQWLNN O Q VHQ fontosnak. Az OSZ véleménye szerint szükséges valamennyi dokumentum iwyl]vjioivd N Q\YHN YRXFKHUHN V]HU] GpVHN OHYHOH]pV DNWiN pv könyvelési tételek, stb., de ide tartoznak az elektronikus adatfeldolgozás fájljai is; Szükséges a mérlegek és a privát hites könyvvizsgálók jelentéseinek tanulmányozása és elemzése; (OEHV]pOJHWpV D WLV]WVpJYLVHO NNHO D] DXGLWiOW V]HUYH]HW PiV NpSYLVHO LYHO.pUG tyhnnlw OWHWpVH 3pQ]WiUHOOHQ U]pV $]26=MRJiEDQiOOV]DNpUW NDONDOPD]iVDD]HJ\HVDXGLWRNKR] 23
53. Az OSZ pvd]iowdoddondopd]rwwv]dnpuw N- az auditok során és a feltár eredmények nyilvánosságra hozatala során nem sérthetik meg az üzleti és kereskedelmi titkokat. 3.5 Az audit terjedelme $] 26= HOQ NH YDJ\ PDJD D] 26= W EEHN N ] WW D N YHWNH] feladatoknak kell eleget tegyen: a szövetségi pénzügyi kimutatások elkészítése; ellenjegyezni (az elnök feladata) valamennyi eszközt, köztük pénzügyi kölcsönöket; D 6] YHWVpJL.RUPiQ\ SpQ] J\L P N GpVpQHN YL]VJiODWD LGHpUWYH valamennyi alapítványt és olyan intézményt, melyet szövetségi ügynökséges vagy erre a célra a szövetségi kormány ügynökségei által erre kijelölt személyek irányítanak. Ez a jog vonatkozik az olyan vállalatokra is, melyekben a szövetségi kormány egyedül vagy más jogi személlyel együtt az OSZ hatáskörébe tartozik, a UpV]YpQ\HN DODSW NH YDJ\ YDJ\RQ OHJDOiEE WYHQ V]i]DOpNiYDO UHQGHONH]LN FVDN~J\ PLQW D]RQ YiOODODWRN SpQ] J\L P N GpVH melyeket a szövetségi kormány egyedül, vagy olyan jogi személyekkel együtt irányít; D WDUWRPiQ\RN RO\DQ KHO\L QNRUPiQ\]DWRN SpQ] J\L P N GpVpUH nézve, ahol legalább 20.000 lakos él, valamint a közösség szervezetekben az audit terjedelme azonos; az olyan vállalatok pénzügyi tevékenységének vizsgálata, melyek szövetségi vagy tartományi alapokat használnak fel; D W UYpQ\ iowdo PHJMHO OW PiV WHVW OHWHN SpQ] J\L P N GpVpQHN vizsgálata; a társadalmi biztosítási intézmények pénzügyi tevékenységének vizsgálata; valamint D W UYpQ\HV V]DNPDL NpSYLVHOHWL V]HUYH]HWHN SpQ] J\L P N GpVpQHN auditja. 55. Az audit terjedelmén belül az OSZ dönthet arról, megvizsgálja-e a az EU alapokból Ausztriába befolyó valamennyi pénzt - ideértve az odatartozó szervezeti struktúrákat, a kormányzati adminisztrációt és a EHOV DXGLW UHQGV]HUpW - és vizsgálja-e Ausztria EU költségvetéshez W UWpQ SpQ] J\L KR]]iMiUXOiViQDN V]DEiO\V]HU VpJpW D V]DEiO\RN betartását, ideértve az EU törvényeit is. Mindez inkább gazdagítja, VHPPLQWE YtWLD]26=DXGLWWHYpNHQ\VpJpW 3.6 A feladatok megosztása az OSZ és a többi audit testület között 3.6.1 Az OSZ feladata 24
$] 26= MRJRVtWYiQ\D NLWHUMHG D EHOV DXGLWRW YpJ] HJ\VpJHN vizsgálatára is mind szövetségi mind tartományi szinten valamint azon V]HUYH]HWHN YL]VJiODWiUD PHO\HN WDUWRPiQ\L V]LQWHQ D N OV DXGLW HOYpJ]pVppUW IHOHO VHN ËJ\ D] 26= UHQGHONH]LN D OHJV]pOHVHEE N U audit feladatokkal az Osztrák Köztársaságban. 57. Az auditok végzése során az OSZ azon van, hogy koordinálja tevékenységeit azokkal a szervezetekkel, melyek feladata a szövetségi V]LQW EHOV DXGLWYDODPLQWD]RNNDODV]HUYH]HWHNNHOPHO\HNWDUWRPiQ\L V]LQWHQDN OV pvehov DXGLWpUWHJ\DUiQWIHOHO VHN 3.6.2 Szövetségi szint 58. Az egyes szövetségi minisztériumok szervezetén belül vannak a EHOV DXGLWpUW IHOHO V WHVW OHWHN ÈOWDOiEDQ D EHOV DXGLW I JJHWOHQ D] adminisztrációtól és modellként, közvetlenül a miniszter alá tartoznak, neki készítik jelentéseiket is. 3.6.3 Tartományi szint $ WDUWRPiQ\ NRUPiQ\RNRQ EHO O OpWH]QHN RO\DQ N O QE ] V]HUYH]HWL HJ\VpJHN PHO\HN IHODGDWD D EHOV pv D N OV DXGLW PXQND (]HQ HJ\VpJHN N OV pvehov DXGLWUD YRQDWNR]y KDWiVN UH D] DGRWW tartományi kormány pénzügyi menedzsment auditjára vonatkozik. ÈOWDOiEDQWDUWRPiQ\LV]LQWHQDEHOV DXGLWPRGHOONpQI JJHWOHQD] adminisztrációtól és közvetlenül a tartományi kormányzó alá van rendelve, neki készíti jelentéseit is. $ N OV DXGLWpUW IHOHO V V]HUYH]HWHN D WDUWRPiQ\RNEDQ V]LQWpQ függetlenek az adminisztrációtól, bár szervezeti értelemben a tartományi kormány részei. Ugyanakkor, az audit feladatok ellátása során a tartományi parlament alá vannak rendelve, jelentéseiket a parlamentek részére készítik. 3.6.4 A kormányzati audit egységek feladatai az EU összefüggésében $0H] JD]GDViJLhJ\HN0LQLV]WpULXPiEDQDEHOV DXGLWpUWIHOHO V HJ\VpJpVKiURPWDUWRPiQ\NRUPiQ\EDQP N G LO\HQHJ\VpJNDSWDD]W DIHODGDWRWKRJ\DNLIL]HW J\Q NVpJHNKH]NDSFVROyGyDQD]LJD]ROiVL IHODGDWRNDW HOOiVVD D] (XUySDL 0H] JD]GDViJL,UiQ\tWy pv *DUDQFLD Alaphoz (EAGGF) kapcsolódóan (ld. 1287/95 sz. Tanácsi Szabályozás és 1663/95 sz. Bizottsági Szabályozás. Az EU feladatok ellátása terén sem az OSZ, sem a privát cégek (hites könyvvizsgálók) nem látnak el komoly feladatokat.. OV DXGLWpVFVDOiVHOOHQHVLQWp]NHGpVHN 25
63. Az OSZ alkotmányos és jogi kötelezettségei közé jelenleg a csalás HOOHQL IHOOpSpV QHP WDUWR]LN (QQHN HOOHQpUH D] 26= N OV DXGLWMD J\DNRUODWLODJDFVDOiVRNPHJHO ]pvpwv]rojiokdwmin 4. Az OSZ és az ESZSZ közötti kapcsolat 4.1 Törvényhozás $6]HU] GpVFLNNpEHQIRJODOWUHQGHONH]pVHNV]HULQWD](6=6= D. ] VVpJN OV DXGLWRUD$](6=6=DXWRQyPKDWDORPPDOUHQGHONH]LN arra D] HOV GOHJHV. ] VVpJL W UYpQ\HN DODSMiQ pv DWWyO I JJHWOHQ O KRJ\D7DJiOODPRNOHJI EEDXGLWLQWp]PpQ\HLQHN6$,YDQ-e vagy sem hasonló kompetenciája - hogy a Tagállamokban és a Közösség intézményeiben auditot végezzen. 65. Az ESZSZ feladata valamennyi Közösségi kiadás és bevétel auditja nagyjából ugyanúgy, ahogyan az OSZ feladata szövetségi, tartományi és KHO\LV]LQWHQDSpQ] J\LPHQHG]VPHQWpVP N GpVDXGLWMD $] (8 6]HU] GpV HO tumd KRJ\ D] (6=6= D] HOV]iPROiVRN PHJEt]KDWyViJiW LOOHW HQ EL]RQ\tWYiQ\W iootwvrq NL,JD]ROy 1\LODWNR]DW 9L]VJiOQD NHOO D WUDQ]DNFLy V]DEiO\V]HU VpJpW pv MRJV]HU VpJpW $] LO\HQ WtSXV~ DXGLW PLQW SpQ] J\L DXGLW D] (6=6= különleges feladata. $6]HU] GpVFFLNNHDN YHWNH] NHWPRQGMDNLD](6=6=pVD QHP]HWL DXGLW WHVW OHWHN N ] WWL HJ\ WWP N GpVU O pv NRRUGLQiFLyUyO A Tagállamokban az auditot a nemzeti audit hatóságokkal együtt, ha ezeknek nincs meg a szükséges felhatalmazása, a kompetens nemzeti minisztériumokkal kell elvégezni. ) JJHWOHQ ODWWyOKRJ\HJ\QHP]HWLOHJIHOV DXGLWLQWp]PpQ\PHO\ UHQGHONH]LN D V] NVpJHV KDWDORPPDO HJ\ WWP N GLN D] (6=6=HO YDJ\ sem, az ESZSZnek joga van a Tagállamokban helyszíni auditokat YpJH]QL D. ] VVpJL W UYpQ\HN puwhoppehq $ 6]HU] GpV XJ\DQD]RQ SRQWMD UHQGHONH]LN D N YHWNH] NU O µd] DXGLWRW V] NVpJ HVHWpQ D Tagállam területén, a helyszínen kell elvégezni. $.DSFVRODWWDUWy%L]RWWViJpVD] VV]HN W WLV]WYLVHO N megbeszélései 69. Az ESZSZ és a Tagállamok SAIjai közötti folyamatos információ áramlás érdekében két informális eszköz áll rendelkezésre (az LQIRUPiOLVD]W MHOHQWL KRJ\ QLQFV turww V]DEiO\ YDJ\ HO tuivrv HOMiUiV (]HN D] VV]HN W WLV]WYLVHO N pv D 6$, HOQ NHLQHN NDSFVRODWWDUWy EL]RWWViJL WDOiONR]yL $] VV]HN W WLV]WHN pyhqwh NpWV]HU WDOiONR]QDN 26
(tavasszal, amikor a Tagállam SAIja a házigazda; nyár végén vagy kora VV]HO SHGLJ D] (6=6= V]HUYH]pVpEHQ /X[HPEXUJEDQ (]HQ PHJEHV]pOpVHN IHODGDWD KRJ\ D 7DJiOODPRN 6$,MDL pyl HJ\V]HUL NpV V]L.DSFVRODWWDUWiVL %L]RWWViJ NHUHWpEHQ ]DMOy PHJEHV]pOpVpUH HO NpV]tWVH D WpPiNDW $] LO\HQPHJEHV]pOpVHN N ] O PLQGHQ másodiknak az ESZSZ a házigazdája. ywd W EEHN N ] WW D N YHWNH] WpPiNDW YLWDWWiN PHJ D WDOiONR]yNRQ QpKiQ\ WpPD HO NpV]tWpVpW D] VV]HN W WLV]WYLVHO N közötti ad hoc munkacsoportokra bízták): D] HJ\ WWP N GpV OHKHW VpJHL D] (6=6= pv D 6$, N ] WW D N ] V auditok terén; D](XUySDL8QLyV6]HU] GpVFFLNNpEHQIRJODOWµ VV]HN WWHWpVEHQ kifejezés gyakorlati jelentése (ez kulcskérdés az ESZSZ és a SAI közötti kapcsolat szempontjából és sosem került teljesen tisztázásra az ESZSZ 1975-ös megalakulása óta); európai audit normák az INTOSAI alapján; Áfa audit a Tagállamokban; a 92. és 93. cikk alkalmazása (a tagállamok által adott támogatás bejelentése) a Tagállamokban az auditok koordinációja az ESZSZ a Bizottság és a Tagállamok között (ez különösen fontos); valamint a Kormányközi Konferencián folyó tárgyalásokkal kapcsolatos jelentések, amennyire az az ESZSZ és a SAI viszonyít érinti (az ESZSZ javasol egy új 188(5) cikket, aminek értelmében az ESZSZ bekerülne az Európai Bíróságba azért, hogy a tagállamokkal szemben PHJ UL]]HMRJDLWpVHO MRJDLW 1\LOYiQYDOyYi NHOO WHQQL KRJ\ D] VV]HN W WLV]WYLVHO N pv D.DSFVRODWWDUWy %L]RWWViJ WDOiONR]yL NRPRO\ NLDGiVRNNDO MiUQDN I NpQW az iratok fordítása, a tolmácsok és a tolmács berendezések költségei miatt) a SAIra nézve, aki ezeknek a megbeszéléseknek a házigazdája. ËJ\SpOGiXOD] VV]HN W WLV]WYLVHO NPHJEHV]pOpVHLQDQJROXOQpPHW O és franciául beszélnek. A Kapcsolattartó Bizottság megbeszélésein minden küldöttség saját nemzeti nyelvét használhatja. Ez azt jelenti, KRJ\ WROPiFVROiVUD YDQ V] NVpJ PDMGQHP PLQGHQ 8QLyV Q\HOYU O pv nyelvre. $]26=pVD](6=6=N ] WWLNDSFVRODWRNYH]pUO HOYHL 72. Az OSZ szempontjából (ezt osztja az ESZSZ is) a kapcsolati alapja D] HJ\HQO SDUWQHUHN N ] WWL EL]DORP $ J\DNRUODWEDQ H] D]W MHOHQWL KRJ\ YDODPHQQ\L LQIRUPiFLy FVHUH HJ\ WWP N GpV pv NRRUGLQiFLy D] ESZSZel a (közös- auditok vagy a pénzügyi auditok esetében, melyeket az Igazoló Nyilatkozatok céljából készítenek, az OSZ önkéntességén múlik. Az ESZSZ eddig respektálta ezt az álláspontot. 27
73. Az ESZSZ rendszeresen megküldi éves jelentéseit, az Igazoló Nyilatkozatot és a többi különleges jelentést az OSZ-nek további használatra. Fordítva is, az OSZ éves jelentése, - ami a Nemzeti 7DQiFVQDN W UWpQW iwdgivw N YHW HQ Q\LOYiQRV - átadásra kerül az ESZSZ-nek. $]26=J\DNRUODWLWDSDV]WDODWDLD](XUySDL6]iPYHY V]pNNHO 4.4.1 Az auditok bejelentése és az információ áramlás 74. Az OSZ az ESZSZ kapcsolattartási pontja. Az ESZSZ értesíti az OSZ-W IRO\DPDWRVDQ QpJ\ KyQDSUD HO UH D WHUYH]HWW DXGLW WHYpNHQ\VpJHNU O $] HJ\pQL DXGLWRNDW iowdoiedq KDW KpWWHO NRUiEEDQ jelentik be az OSZ-nek. 75. Az Igazoló Nyilatkozathoz kapcsolódó számos pénzügyi audit esetében a hat hetes periódus túl rövidnek bizonyult ahhoz, hogy az (6=6= iowdo D] DXGLW HO NpV]tWpVpKH] V] NVpJHV LQIRUPiFLyNDW beszerezzék. Ezeket az információ kéréseket az OSZ-hez irányítják, ami továbbítja azokat az osztrák kormányon belüli kompetens KDWyViJKR].pV EE D] 26= YLVV]DN OGL D NDSRWW GRNXPHQWXPRNDW pv LQIRUPiFLyNDW 6 UJ V HVHWEHQ D] (6=6= pv NRPSHWHQV KDWyViJRN között történhet közvetlen kapcsolat felvétel, amennyiben az OSZ-t WiMpNR]WDWMiNH]HNU ODNDSFVRODWIHOYpWHOHNU OpVD]HUHGPpQ\HNU O 4.4.2 Az ESZSZ audit területei 76. Az ESZSZ pénzügyi és teljesítmény auditokat végez a tagállamokban. Az ESZSZ által végzett teljesítmény auditok esetében az audit középpontjában egy bizonyos irányelv megvalósulásának eredménye áll. Az ilyen típusú rendszerek és mechanizmusok puwpnhopvpe OiOOPHO\HND]pUWDODNXOWDNNLKRJ\DNtYiQWFpONLW ]pvhn HOpUKHW Yp YiOMDQDN $ EHYpWHOHNHW pv NLDGiVRNDW D SpQ]pUW puwpnhw szempontból vizsgálják és nyilvánvalóan magában foglal bizonyos PpUWpN SpQ] J\L DXGLWRW PpJ KD FVDN D UHQGV]HUHN P N GpVpW HOOHQ U]LLV 77. Ezidáig az OSZ több tapasztalatot szerzett az ESZSZ által végzett SpQ] J\LDXGLWRNVRUiQ$]LO\HQWtSXV~DXGLWFpOMDKRJ\HOOHQ UL]]HD] EU felé fennálló tartozások, illetve az onnan esedékes összegek jól megalapozottak, nyilvántartottak, lekönyveltek, fizetettek vagy visszaszerzettek-e. Ezt a munkát általában az Igazoló Nyilatkozathoz kapcsolódóan végzik. 78. Az ilyen pénzügyi auditok, melyeket az ESZSZ 1995, 1996, és HOV QpJ\KyQDSMiEDQ$XV]WULiEDQYpJ]HWWHOV VRUEDQD(XUySDL 0H] JD]GDViJL ÒWPXWDWy pv *DUDQFLD $ODSKR] NDSFVROyGWDN (]HQ 28