MINİSÉGBIZTOSÍTÁS. Tantárgy óraszáma: 2+1+0 (elıadás, gyakorlat, labor) Tantárgy kreditpontja: 3 A tantárgy kollokviummal zárul.

MINİSÉGBIZTOSÍTÁS egyetemi tanár Tantárgy óraszáma: 2+1+0 (elıadás, gyakorlat, labor) Tantárgy kreditpontja: 3 A tantárgy kollokviummal zárul. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 1. fólia

A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít: Középiskolai matematika, Matematikai statisztika A tantárgy célkitőzése: Megismertetni hallgatókkal a minıség biztosítására alkalmazott korszerő minıség-menedzsment eszközök és technikák elvi alapjait, alkalmazásuk módját és feltételeit. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 2. fólia

A tantárgy tematikája: NYME FMK TGYI 2006.08.28. 3. fólia 1-2. hét: A minıségbiztosítás fogalma, helye a minıségirányításban 3-4. hét: Hibaelemzı és kockázatelemzı technikák 5-6. hét: A termelı folyamatok minıségkapacitása. Szabályozottság, minıségképesség és vizsgálatuk 7-8. hét: Minıségtartó szabályozás matematikai statisztikai alapokon 9-10. hét: A minıségszabályozó kártyák használata méréses és minısítéses jellemzık esetén 11-12. hét: Bonyolultabb ellenırzı kártyák. Mérıeszköz felügyelet 13-14. hét: Átvételi ellenırzés. Termékvizsgálatok Gyakorlati foglalkozások: Esettanulmány, FMEA végzése csoportos munkával, adatfelvétel, szabályozottság, minıségképesség értékelése egyéni munkával, eredmények dokumentálása (12 óra).

Követelmények: A szorgalmi idıszakban: Az aláírás megadásának feltétele a gyakorlati foglalkozások rendszeres látogatása (a hiányzás az össz-óraszám 30%-a lehet), a csoportos munkában való akzív részvétel, a félévi feladat legalább elégséges szintő teljesítése. A félévi érdemjegy a félévi feladat (40%) és a vizsga eredménye (60%) alapján kerül megállapításra. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 4. fólia

Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom: Kemény Sándor: Statisztikai Minıség-(Megfelelıség-) szabályozás. Mőszaki Könyvkiadó Magyar Minıség Társaság, Budapest 1998. Veress Gábor, Birher Nándor, Nyilas Mihály: A minıségbiztosítás filozófiája. JEL Könyvkiadó Veszprém 2005. Tanszéki elıadás vázlatok, www.tgyi.fmk.nyme.hu NYME FMK TGYI 2006.08.28. 5. fólia

A minıségügy fogalomrendszere, nevezéktana A minıség fogalmának értelmezése: Az új ISO 9000:2000 szabvány: a minıség annak a mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzık egy csoportja a követelményeket. Többet mond a korábbi ISO 8402:1944 szabvány TQM értelmezése: a teljes körő minıségmenedzsment..célja a fogyasztó/vevı megelégedettsége által a szervezet hosszú távú sikeressége, amely a szervezet minden tagjának és a társadalomnak hasznára szolgál. EOQC Glossary: A minıség a termék (szolgáltatás) olyan tulajdonságainak és jellemzıinek az összessége, amelyek adott igények kielégítésére alkalmassá teszik. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 6. fólia Dr. Kovács Zsolt

A minıségügy fogalomrendszere, nevezéktana A minıségügyi tevékenységekkel kapcsolatos fogalmak: Minıségszabályozás (quality control) (quality assurance) Minıségmenedzsment (quality management) Elterjedt használatuk: Minıségszabályozás: az alaptevékenységek, így a termelés minıségének szabályozása. : a támogató folyamatokra (pl. karbantartásra) is kiterjedı, másrészt a megfelelıség-szabályozást (conformity control) is magába foglaló minıségügyi tevékenységek összessége, melyek biztosítják a termelés szabályozott mőködését. Minıségmenedzsment: a minıséggel kapcsolatos összes tevékenység győjtıfogalma. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7. fólia Dr. Kovács Zsolt

A minıségügy alapfogalma: a piaci igény-kielégítési folyamat A minıség érték: a termelési és a fogyasztási folyamatban érdekeltek igényeinek kielégítése által átadott érték. A fogyasztónak értékrendjétıl függı igényei vannak. A piaci igény-kielégítési folyamat: termelés és fogyasztás. A termelı a termelési folyamat során terméket (gyártmányt, szolgáltatmányt) állít elı. Ha ez a fogyasztó igényeit kielégíti, akkor számára értéket hordoz: a piacon csereértéket ad érte, majd a fogyasztási folyamat során használja, elhasználja, elfogysztja. Az igénykielégítési folyamat közege a piac. Az igénykielégítési folyamat minısége: az érdekelteknek átadott érték. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8. fólia Dr. Kovács Zsolt

A korszerő minıségügy minıségfogalma A korszerő minıségügy értelmezése szerint a termelési és fogyasztási folyamatokból álló igénykielégítési folyamat minısége a termelésben és fogyasztásban érdekeltek (fogyasztók, termelıl és társadalom) értékrendjén alapuló értékítélete arra vonatkozóan, hogy a termelési és fogyasztási folyamatok mennyire elégítik ki az érdekeltek igényeit, azaz az érdekeltek az igények kielégítése által mennyi értéket kapnak. A minıség tehát átadott érték. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 9. fólia Dr. Kovács Zsolt

Megfelelıség, minıségképesség, minısítés A minıség az érdekeltek értékítéletétıl függ: szubjektív fogalom. A minıség mellett értelmezzük a dolgok (termékek, folyamatok, rendszerek stb.) adott követelményekre vonatkozó megfelelıségét. A minıség a lényeges, elsıdleges, a megfelelıség csak a minıség leírásának segédeszköze. A termékmegfelelıség a fogyasztói minıséggel szemben tehát csak másodlagos. Ugyanakkor fontos szerepe van a minıségszabályozásban és a kereskedelmi szerzıdéses kapcsolatokban. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 10. fólia Dr. Kovács Zsolt

Megfelelıség, minıségképesség, minısítés A minıség és megfelelıség különbözısége jellemzı A fogyasztási folyamat minısége A termék megfelelısége fogalma Szubjektív Objektív dimenziója Érték Naturális tulajdonságtípusa Funkcionális Leíró mérhetısége Nehezen Könnyen jelentısége Alapvetı Másodlagos NYME FMK TGYI 2006.08.28. 11. fólia Dr. Kovács Zsolt

Megfelelıség, minıségképesség, minısítés Minıségképesség: nem a folyamatok, hanem a folyamatokat meghatározó rendszerek tulajdonsága: A termelırendszer termelési folyamatra vonatkozó minıségképessége; A termék fogyasztási folyamatra vonatkozó minısége Minısítés: a minıségképesség becslése NYME FMK TGYI 2006.08.28. 12. fólia Dr. Kovács Zsolt

A minıség állami és vállalati szintő szabályozása Az igénykielégítési folyamatokból felépülı igénykielégítési láncnak az érdekeltek (fogyasztó, termelı, társadalom) értékítélete által meghatározott minıségét két szinten szabályozzuk: Állami-nemzeti minıségügyi szabályozás (Makro-minıségügy) Vállalati-intézményi minıségszabályozás (Mikro-minıségügy) NYME FMK TGYI 2006.08.28. 13. fólia Dr. Kovács Zsolt

Állami-nemzeti minıségügyi szabályozás Az állam alapvetı szerepe: A közszolgáltatás szabályozása Védelem biztosítása Szabályozási rendszer: Állami-nemzeti minıségügyi szabályozási rendszer. A szabályozandó folyamat a vállalkozások termelési és fogyasztási tevékenysége és kapcsolatai, a piac. Cél: nemzeti minıségpolitika megvalósítása Állami minıségügyi végrehajtó rendszerek: a minıségügyi igazságszolgáltatási rendszer (fogyasztói érdekek védelme, termelıi érdekek védelme, piac védelme); a mőszaki-jogi szabályozási rendszer (mérésügy, nemzeti szabványosítás, megfelelıségvizsgálat és tanúsítás, vizsgáló és tanúsító szrvezetek akkreditációja; A serkentı-támogató minıségszabályozási rendszer (minıségi díjak, védjegyek stb.) NYME FMK TGYI 2006.08.28. 14. fólia Dr. Kovács Zsolt

A minıség vállalati-intézményi szintő szabályozása A minıséget csak az adott termékhez, termékcsoporthoz kapcsolódó igény-kielégítési folyamat alapján lehet értelmezni. Ezek elıállításához tartozó termelési folyamat, termelési egység a minıségszabályozási termelési egység. A termelés minıségszabályozási rendszere háromszintő szabályozási rendszer: alsó szintjén a termelési folyamat folyamatszabályozása (process control) történik; középsı szintje a termelési folyamat megfelelıség-szabályozása (conformity control); felsı szintjén történik az érdekeltek elégedettségének becslése alapján a termelési folyamat minıségszabályozása (quality control). NYME FMK TGYI 2006.08.28. 15. fólia Dr. Kovács Zsolt

Hatályos szabvány fogalomhasználata MINİSÉG: egy termék, rendszer vagy folyamat saját jellemzıi i együttes ttesének azon képessk pessége, hogy kielégítse a vevık és s más m érdekelt felek követelmk vetelményeit. Az MSZ EN ISO 9000: 2001 3.1.1 alpontja szerint a minıség g : = annak mértm rtéke, hogy mennyire teljesíti ti egy termék k vagy szolgáltat ltatás s saját t a követelményeket. Követelmény: kinyilvánított, szokás s folytán n magától értetıdı, vagy kötelezk telezı igény, elvárás. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 16. fólia

Részletesebben a minıség g = m e g f e l e l é s - az elıírásnak, szabványnak stb., - a rendeltetésre való alkalmasságnak; - a vevı nyilvánval nvaló igényeinek, - a vevı rejtett igényeinek, - a környezeti, k társadalmi t elvárásoknak soknak. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 17. fólia

Minıségfogalmak hierarchiája (új EN ISO 9000 szabvány) Minıségmenedzsment (Minıségirányítás) Minıségtervezés, Minıségszabályozás, Minıségfejlesztés Minıségellenırzés NYME FMK TGYI 2006.08.28. 18. fólia

Minıségirányítás: összehangolt tevékenységek összessége egy szervezet minıségszempontú vezetésére és irányítására Átfogó fogalom, amely magában foglalja valamennyi minıségtevékenységet: a minıségpolitikát, a minıségi célok meghatározását, a minıségtervezést, a minıségszabályozást, a minıségbiztosítást, a folyamatos minıségjavítást-fejlesztést, és a hagyományos minıségellenırzést. (lásd a következı ábrát) NYME FMK TGYI 2006.08.28. 19. fólia

Minıségfogalmak hierarchiája: Minıségirányítás Minıségpolitika Minıségcélok Minıségszabályozás Minıségfejlesztés Minıségellenırzés Minıségtervezés NYME FMK TGYI 2006.08.28. 20. fólia

Minıségtervezés: a minıségcélok kitőzése, a szükséges mőködési folyamatok és a velük kapcsolatos erıforrások meghatározására összpontosító tevékenységek összessége Minıségszabályozás: a minıségirányításnak a minıségi követelmények teljesítésére vonatkozó része Minıségfejlesztés, - tökéletesítés: a minıségirányítás hatásosság és hatékonyság növelésére vonatkozó Összeállította: része Dr. Kovács Zsolt NYME FMK TGYI 2006.08.28. 21. fólia

: a minıségi követelmények teljesítésének bizonyítása a vevınél. A bizalomkeltés megteremtése aziránt, hogy a minıségi követelmények teljesülni fognak. Minıség-ellenırzés: egy termék, vagy szolgáltatás egy vagy több jellemzıjének mérése, mőszerrel, mérıeszközzel, idomszerrel, mérıberendezéssel történı vizsgálata, érzékszervi minısítése, valamint az eredmények összehasonlítása a követelményekkel. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 22. fólia

A minıségirányítás feladata a minıségtervezés, minıségszabályozás, minıségfejlesztés eszközein keresztül a szervezet minıségpolitikájának és minıségcéljainak megvalósítása. Minıségpolitika: egy szervezetnek a minıségre vonatkozóan a felsı vezetés által hivatalosan kinyilvánított általános szándéka és irányvonala. Minıségcél: minıséggel kapcsolatos célkitőzés, amelyre törekednek, vagy amit el akarnak érni. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 23. fólia

A minıségbiztosítás eszköze a folyamat figyelése minıség-oldalról, a minıségellenırzés, a hibafigyelés és elemzés, a visszacsatolás ill. a hibamegelızés, hibakiküszöbölés. Azt azonban hogy hol és mit, és kinek kell figyelni, hogy mi a hiba, meddig megfelelı az adott minıségi jellemzı ellenırzött értéke, hogyan kell a hibákat elemezni, megelızni stb. a minıségszabályozás kell elıre meghatározza!! NYME FMK TGYI 2006.08.28. 24. fólia

Jelleg szerint a minıségi követelmények lehetnek: - A használati funkció és mérethelyességgel kapcsolatosak (beleértve az ergonómiai funkciókat és méreteket is). - A termék megjelenésével, hatásával kapcsolatosak (mővészi színvonal, a design eredetisége, szellemessége, divatosság, kifejezıkészség, egyszerőség. - A termék kivitelével kapcsolatosak (a megmunkálás pontossága, mővessége, élek, felületek kiképzése, a felületkezelés minısége). - A felhasználásra kerülı anyagokkal kapcsolatosak (anyagok mőszaki, esztétikai, minıségi jellemzıi). - A termék szerkezetével kapcsolatosak (szilárdság, a szerelvények technikai színvonala). - A felhasználási, kezelési tulajdonságokkal kapcsolatosak (szerelhetıség, javíthatóság, higiénia, újrahasznosítás, biztonság, tartósság, stabilitás, formatartás, kémiai ellenállóképesség). NYME FMK TGYI 2006.08.28. 25. fólia

A biztosítás módja szerint: - Tervezés során biztosítandó követelmények. - Gyártás során biztosítandó követelmények. - Anyagokkal kapcsolatban tervezéssel és átvétellel biztosítható követelmények. A megállapítás módja szerint: - Szubjektív megítélés útján. - Érzékszervi úton minısíthetı követelmények. - Mérés útján minısíthetı minıségi követelmények. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 26. fólia

A minıség biztosítása céljából végzett tevékenységek Hibaelemzés, minıségjavítás Folyamatszabályozás Ellenırzés Dokumentálás Helyesbítı intézkedések Nem-megfelelıség kezelése NYME FMK TGYI 2006.08.28. 27. fólia

A minıség biztosításának területei Tevékenység Minıség a marketingben Minıség a tervezésben Minıség a beszerzésben Ellenırzés Minıség a termelésben Minıség a vevıkapcsolatban NYME FMK TGYI 2006.08.28. 28. fólia

Minıségstratégiák A hatékony minıségrendszer kiépítésének - a megfelelı minıségszemléleti alapok megteremtése, a minıség-rendszer jó megválasztása után - a harmadik lépése a minıségstratégia. A megfelelı minıségstratégia kiválasztásának egy lehetséges modelljét a következı ábra mutatja. A modell döntési pontokat ( D1, D2, D3 ) tartalmaz, melyek eredménye lehet egy-egy kiválasztott minıségstratégia ( ETS, IBS 1-3 ). A minıségstratégia kiválasztásának elsı lépése a vizsgált rendszer stratégiai célú, globális minıséganalízise, helyzetértékelése. A helyzetértékelés alapvetı célja : döntés a két, alapjaiban eltérı minıségstratégiai irány, a döntıen extern ( külsı ) minıségtervezés ill. a döntıen intern ( belsı Összeállította: ) minıségbiztosítás Dr. Kovács Zsolt között. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 29. fólia

Minıségstratégiák Mőködı rendszer minıséganalízise D1 Döntıen extern minıségtervezés Döntıen intern minıségbiztosítás D2 D3 Valódi hosszabb távú minıség fejlesztés tisztán minıség tartó, stabilizáció kevert minıség tartójavító tisztán minıség javító, s.csökk. ETS IBS 3 IBS 2 IBS 1 NYME FMK TGYI 2006.08.28. 30. fólia

Minıségstratégiák az egyes stratégiák jellemzıi MINİSÉGFEJLESZTÉS A VEVİ, A PIAC ELÉGEDETLEN HOSSZABB TÁVON LEHETSÉGES A DÖNTÉS SZINTJE: FELSİ AZ ERİFORRÁSIGÉNY (EMBERI, SZAKMAI, PÉNZÜGYI) DÖNTİEN KÜLSİ A FEJLESZTİ TEAM KOMPLEX, HETEROGÉN, KREATÍV NYME FMK TGYI 2006.08.28. 31. fólia

Minıségstratégiák az egyes stratégiák jellemzıi MINİSÉGJAVÍTÁS A GYÁRTÓ ELÉGEDETLEN KÖZÉPTÁVON LEHETSÉGES A DÖNTÉS SZINTJE: VÉGREHAJTÓI SZINT AZ ERİFORRÁSIGÉNY, (EMBERI, SZAKMAI, PÉNZÜGYI), INFORMÁCIÓIGÉNY: DÖNTİEN BELSİ A TEAM PROBLÉMAORIENTÁLT, SOKOLDALÚ SZAKISMERETTEL NYME FMK TGYI 2006.08.28. 32. fólia

Minıségstratégiák az egyes stratégiák jellemzıi MINİSÉGTARTÁS A VEVİ ÉS GYÁRTÓ IS ELÉGEDETT RÖVIDTÁVON LEHETSÉGES A DÖNTÉS SZINTJE: VÉGREHAJTÓI SZINT AZ ERİFORRÁSIGÉNY, (EMBERI, SZAKMAI, PÉNZÜGYI), INFORMÁCIÓIGÉNY: DÖNTİEN BELSİ ÉS SPECIÁLIS A TEAM FOLYAMATORIENTÁLT, HOMOGÉN NYME FMK TGYI 2006.08.28. 33. fólia

Minıségstratégiák az egyes stratégiák jellemzıi A szabályozott rendszer ( IBS 3 ), mint végcél a hibaelemzés, hibajavítás, hibamegelızés szabályozottság-, képesség-elemzés és - javítás szabályozott folyamat, minıségtartás úton érhetı el legnagyobb hatékonysággal. Az elsı lépés ezért általában erıteljesebb minıségjavító stratégiai elemeket jelent. A minıségjavító stratégia logikája ugyanis lényegében az, hogy megfelelı hibaelemzési módszerekkel - amelyek döntıen a meglévı minıséginformációk mennyiségének és minıségének függvényében választhatók ki - megkeresi a kritikus hibapontokat, okokat, majd erre épít egy szisztematikus hibacsökkentı, minıségjavító programot az ok okozat megszüntetési lánc feltérképezésével, célszerően általában egy komplex összetételő szakmai team segítségével. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 34. fólia

Hibaelemzés A hibaelemzés s legismertebb módszereim ABC Pareto elemzés Feltérk rképezi a termék k vagy folyamat minıségi fogyatékoss kosságait, azok relatív v fontosságát t megfigyelések alapján. Ok-okozati (ISHIKAWA) elemzés Feltérk rképezi a valósz színő hibaokokat. Hibamód- és s hatás s elemzés s FMEA (Failure( Mode and Effect Analysis) A valósz színő hibaokok közül l kiválasztja a lényegeseket, l kockázatot elemez.. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 35. fólia

Minıségstratégia az egyes stratégiák jellemzıi A minıségjavítás tartalékainak kimerülése új stratégiát jelez : ez vagy átlépés az extern fejlesztı területre ( ha az igényt nem tudjuk kielégíteni az elért minıségszinttel ), vagy a minıségtartás ( megfelelı minıségszint esetén ). A minıségtartás a szabályozott folyamat, a felvázolt modell egyensúlyi pontja. Azonban ekkor is szükséges minıségbiztosítási, minıségszabályozási tevékenység. Ennek kettıs oka van. Egyrészt felléphetnek un. veszélyes ( szisztematikus ), ritkábban egyedi hibaokok, zavarok ( hibák, tényezık ), amelyeket fel kell ismernünk, és a lehetı leghamarabb ki kell küszöbölnünk ( ellenırzıkártyák; SQC, SPC rendszerek; hibafellépés esetén az ok-okozati lánc azonosítása, a szabályozás beindítása; folyamatos monitoring rendszerek ). Másrészt viszont szükséges egy állandó fejlesztı jellegő, nem operatív minıségtartás ( CQI, CIP, PDCA stb. ), amely az egész rendszert folyamatosan és szisztematikusan magasabb szintre emeli, folyamatosan javítja-fejleszti. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 36. fólia

Hibaelemzés Olyan eszközök, k, melyek sikeres alkalmazásához a szakterület alapos ismerete nélkn lkülözhetetlen, azonban szisztematikus módszert m adnak a fellépı vagy várhatv rható minıségi problémák k regisztrálására, ra, értékelésére, és s segítik a kiküsz szöbölı vagy megelızı intézked zkedések megfogalmazását. A minıségi fogyatékoss kosságok mögött m minden esetben ok-okozati okozati láncolat l tárható fel. Nagyon gyakran ami egy adott szinten ok, maga is okozat, alacsonyabb szinten létezik l kivált ltó oka. Cél C l a végsı okig való eljutás, amelynek megszüntet ntetésére intézked zkedést tudunk megfogalmazni (megoldás). Lásd L a következk vetkezı ábrát. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 37. fólia

NYME FMK TGYI 2006.08.28. 38. fólia

Pareto-elv elv Pareto-elemzés (ABC-elemzés) a lényeges kevés kiemelése Alapja a Pareto és Lorenzo olasz közgazdászok által felismert elv ( 20-80 elv ), amely szerint egy sok tényezı által befolyásolt rendszerben az okozatok 20 %-án keletkezik az okok 80 %-a. Pareto ezt az elvet a tulajdonok illetve a jövedelmek eloszlásával kapcsolatban fogalmazta meg: a földtulajdon 80%-át a népesség 20%-a birtokolja; a jövedelmek 80%-át a lakosság 20%-a szerzi meg. Ugyanígy azonban sem a hibafajták, sem a hibaokok eloszlása nem egyenletes sem gyakoriságuk, sem anyagi következményük tekintetében, a minıségjellemzık kis százalékánál jelentkezik e minıségvesztések nagy százaléka. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 39. fólia

Pareto-elv elv Pareto-elemzés (ABC-elemzés) a lényeges kevés kiemelése Ennek azért van nagy jelentısége a minıségszabályozásban, mert a termék vagy folyamat sok összetevıs minıségét sok-sok tényezı befolyásolja, sokféle hiba elıfordulhat. Belátható, hogy valamennyi, minıséget befolyásoló tényezı olyan mélységő megismerése, ami szabályozásra, beavatkozásra is lehetıséget biztosít, mind mőszaki, mind gazdasági szempontból lehetetlen. A szabályozásra a lehetıséget épp az adja, hogy a sok közül ki tudjuk választani azt a néhány (1 3,..) jellemzıt (hibafajtát), aminek a kézbentartása döntı mértékben javítja a minıséget. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 40. fólia

Pareto-elv elv Pareto-elemzés (ABC-elemzés) a lényeges kevés kiemelése A Pareto-elemzés során a minıségveszteséget okozó ismert hibafajtákat (csoportokat, típusokat, helyeket, elemeket stb.) az összes elıforduló hibákra, tényezıkre ( veszteségre stb. ), befolyásoló tényezıre, elemre vonatkoztatva, csökkenı sorrendben %-os formában oszlopdiagramban ábrázoljuk, majd a konkrét hibaelemzéseket a kritikus ( A ), a legjelentısebb hibaarányt okozó tényezık részletes elemzésével folyamatosan végezzük, a hibajelenséget lefedni képes szakmai teamekkel. A vizsgálat céljától, illetve a vizsgált problémától függıen az adatokat vehetjük a gyártás során az egyes technológiai fázisokban, a késztermékek vizsgálatakor vagy a vevıi reklamációkból. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 41. fólia

Pareto-elv elv A B C. Ábra: ideális lefutású ABC diagram NYME FMK TGYI 2006.08.28. 42. fólia

Pareto-elv elv Pareto-elemzés (ABC-elemzés) a lényeges kevés kiemelése Ez a módszer akkor hatékony, ha a vizsgált tényezıt, elemet, hibát, rendszert, folyamatot stb. számos ( véletlen ) tényezı befolyásolja, és ezen tényezık egyedi hatása önmagában csekély. Ilyen esetekben állítható, hogy a tényezık három jellegzetes csoportra bonthatók ( A B C ), amelyeket azzal jellemezhetünk, hogy viszonylag kevés ok ( tényezı, elem stb. ) jelentıs arányban eredményezi az adott okozatot ( A vagy kritikus csoport ), míg a másik oldalon jelentıs arányban találatunk olyan okokat, amelyek igen ritkán játszanak szerepet az adott okozat elıfordulásában ( C vagy jelentéktelen hatású okok csoportja ). NYME FMK TGYI 2006.08.28. 43. fólia

Pareto-elv elv Pareto-elemzés (ABC-elemzés) a lényeges kevés kiemelése A következı két ábra ruhaipari termékre (férfiingre) felvett Pareto diagramokat mutat, mégpedig egyikük a hibafajták gyakoriságát, a másikuk az egyes hibafajták elıfordulása során fellépı költséget. Gyakran nem közömbös, hogy a pénzben kifejezett értékvesztés hibáról hibára milyen eloszlású. Ezzel az elemzéssel gazdaságossági oldalról tudjuk meghatározni a kritikus hibákat. Látható, hogy a költségszempontú elemzés esetén a hibák sorrendje módosulhat. Az is látható, hogy az elemzett terméknél az elsı két hibafajta (minıségvesztési ok) mind az össz-gyakoriság, mind az össz-veszteség több, mint 80%-át elviszi. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 44. fólia

Pareto-elv elv NYME FMK TGYI 2006.08.28. 45. fólia

Pareto-elv elv Pareto-elemzés (ABC-elemzés) a lényeges kevés kiemelése A gyakorlatban nem mindig kapunk a bemutatottakhoz hasonló, ideális lefutású ABC-diagramot. Azt tapasztaljuk, hogy a gyakoriságok eloszlása az egyenletes felé közelít, azaz a hibakimutatás szelektivitása csökken. Ilyenkor felmerül a kérdés, milyen arányokig használhatjuk az ABC diagramot a kritikus hibák elkülönítésére. A gyakorlat az egynegyed-háromnegyed arányt (25% - 75%) tekinti határnak. Ezen túl a rendszert úgy értékeljük, hogy abban már nincs javítási tartalék. Ezért a következı két ábrán egy-egy bútoripari termékre bemutatott hibaeloszlás esetében is kétséges, hogy van-e a rendszerben minıségjavítási tartalék. A Frihers N nevő asztal esetében kilenc hibafajtát azonosítottak a leminısítések okaiként, ezekbıl a leggyakoribb három hibafajta a nem-megfeleléseknek csak 73 %-át okozza. A Frihers H nevő asztal esetében tizenhat azonosított hibafajta közül hattal kellene foglalkozni, hogy a selejtek 75 % át kiküszöbölhessük. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 46. fólia

Pareto-elv elv Friherrs N asztal 30 % 30 % 25 % 25,14 25 % 19,53 21,39 20 % 20 % 15 % 15 % 10,28 10 % 10 % 7,92 6,53 5 % 5 % 0,00 0 % 0 % NYME FMK TGYI 2006.08.28. 47. fólia 4,17 3,75 2,78 1,25 0,97 kártyás furnér hibacsoportok kezelési hibák felületkezelési hibák furnérral kapcsolatos hibák tömörfa alkatrészek hibái karcolás pácolás, színeltérések lakkfelégés, kráterek, terülési problémők fugos furnér benyomódás elégtelen csiszolás, fugpapír fényesség és felhordási hibák

Pareto-elv elv Friherrs H asztal 118,33 29,76 120 % 30 % 100 % 25 % 80 % 20 % 20,40 15,87 15,24 14,92 60 % 15 % 40 % 10 % 9,05 8,81 20 % 5 % 11,67 10,63 0,40 0 % 0 % hibacsoportok NYME FMK TGYI 2006.08.28. 48. fólia 8,02 7,30 3,65 3,10 2,70 1,03 0,32 0,32 0,15 felületkezelési hibák kezelési hibák furnérral kapcsolatos hibák tömörfa alkatrészek hibái pácfoltosság felhordási hibák az éleken pácolás, színeltérések lakkfelégés, kráterek, terülési problémők UV csiszolás elégtelensége fényesség és felhordási hibák enyvátütés karcolás pácolás átkoptatás csiszoláskor benyomódás pácjavítási hibák puha lakk összeragadása fugos furnér elégtelen csiszolás, fugpapír élfurnérozás hibajavítása furnér kitörése

Pareto-elv elv A következı ábra lapszerkezető bútorok gyártásának egymást követı technológiai szakaszaiban végzett Pareto-elemzés eredményeit mutatja. Itt ugyancsak az a helyzet, hogy a megfigyelt hibafajták nagy hányadának kiküszöbölésével lehet csak jelentıs minıségjavulást elérni. Azonban a kevés hibafajta esetén ez kivitelezhetı. A végellenırzésnél megfigyelt hibaeloszlás azt mutatja, hogy bár kritikus hibák elkülönítése nem lehetséges az összesített selejtarány elfogadhatóan kicsire leszorítható, ha a korábbi technológiai fázisokban a nem-megfelelést visszaszorítjuk. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 49. fólia

Pareto-elv elv NYME FMK TGYI 2006.08.28. 50. fólia

Pareto-elv elv A Pareto-elv érvényességével kapcsolatban látni kell, hogy az csak a nem szabályozott rendszerekre áll fenn éppen azt akarjuk megtudni, mire irányuljon a szabályozás. Az oszlopdiagram exponenciális lefutása jelzi ezt a szabályozatlanságot. Ha a gyakoriság eloszlás az egyenletes felé tart, akkor nyilvánvalóan csökken az eszköz hatékonysága a kritikus hibák kijelölésében. Az említett 1/4 3/4-es arányon túl a minıséget már nem lehet gazdaságosan javítani, azaz már nincs minıségjavítási tartalék. Mi a teendı ilyen esetben? Ha az összesített selejtarány (veszteség) elfogadhatóan kicsi, akkor ezt az állapotot igyekszünk fenntartani minıségtartó stratégia; Ha viszont a selejtarány (veszteség) elfogadhatatlanul magas, akkor átfogó fejlesztés szükséges minıségfejlesztı stratégia. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 51. fólia

Pareto-elv elv Elıfordulhat azonban, hogy a Pareto-diagram kellı szelektivitásának megszőnése nem valóságos helyzetet takar, így a fenti alapon való stratégia választás téves döntéshez vezet. A szelektivitás csökkenése lehet hibás elemzés következménye. Az egyenletes felé tartó gyakoriság eloszlást okozhatja az, hogy az észlelt hibafajták felsorolásánál egyes hibatípusokat összevonunk, így a kivétel eltőnik. A ténylegesen különbözı természető hibák szétválasztásával a szelektivitás helyreállhat. A kivétel eltőnését okozhatja az, hogy olyan idıszakok adatait összesítjük, amelyekben adott hibák fellépését kiváltó körülmények megváltoztak. A következı ábrák olyan eseteket mutatnak, amikor az adatok homogénebb körülményő idıszakokra való szétválasztásával kitőnnek a kritikus hibák. Lehet, hogy egy adott hiba kritikusnak bizonyul egy adott idıszakban, máskor nem, és más lép a helyébe. Ez a jelenség a kritikus hiba vándorlása, és segíti a kiváltó körülmények megállapítását. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 52. fólia

Pareto-elv elv % % 70 60 50 40 30 20 10 70 II. negyedév 60 50 40 30 20 III. negyedév 3 2 1 4 10 6 7 3 1 4 2 5 selejt okok selejt okok NYME FMK TGYI 2006.08.28. 53. fólia

Pareto-elv elv % % 60 50 40 30 20 10 I. negyedév 60 50 40 30 20 IV. negyedév 1 2 3 10 4 7 1 7 3 2 6 selejt okok selejt okok NYME FMK TGYI 2006.08.28. 54. fólia

Pareto-elv elv NYME FMK TGYI 2006.08.28. 55. fólia

Ok-okozati elemzés (Ishikawa diagram) A kritikus hibák megállapítása után a következı feladat a hibaokok felderítése. Ennek egy bevált módszere az ok-okozati diagram alkalmazása. Ez csoportmunkás módszer, a teamben az érintett terület szakemberei vesznek részt, együtt határozzák meg a probléma okait. Az ok-okozati vagy Ishikawa elemzés a meghibásodási folyamat lényeges elemeit, azok ok-okozati kapcsolatait elemzi. A jelenséghez azokat a tényezıket társítja, amelyek valószínőleg meghatározó tényezıi. Ezt hierarchikus struktúrában valósítja meg, a tényezık legáltalánosabb kategóriáiból kiindulva, egészen a legspecifikusabb, a hierarchiában a legalsóbb szintő tényezık számbavételéig mindegyik fı kategórián belül. A diagram általános megjelenési formája halszálka forma, azaz a problémát problémát képviselı vízszintes vonalhoz csatlakoznak be az tényezık általános kategóriáit jelentı fı ágak, melyekhez a tényezık továbbontásával nyert mellékágak csatlakoznak. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 56. fólia

Ok-okozati elemzés (Ishikawa diagram) A tényezık általános kategóriái hagyományos csoportosításban: Ember Anyag Gép Módszer (Man) (Material) (Machine) (Method). Menedzsment Közvetlen környezet Mérıtendszer (Management) (Milieu) (Measuring system) Innen ered a módszer 4M, 5M 7M stb elnevezése. Általános kategóriaként azonban alkalmazhatjuk pl. az elıállítás fı technológiai szakaszait is. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 57. fólia

Ok-okozati elemzés (Ishikawa diagram) OKOK (okcsoportok) Hatás Anyag Állóeszközök Ember Minıségi jellemzı Módszer Menedzsment NYME FMK TGYI 2006.08.28. 58. fólia

Ok-okozati elemzés (Ishikawa diagram) A következıkben néhány példát mutatunk be bútorok gyártásakor fellépı hibák okainak elemzésére. Az elsı példa a felület egyenletességének hibáit kiváltó okokat tárja fel. A második példában egy keretes ajtó összeépítése után a sarkokon jelentkezı illeszkedési pontatlanság okait vizsgáljuk. Általában kijelenthetı, hogy a kiváltó okok fı kategóriáinak egy szinten való kibontása nem vezet olyan hibaokok kimutatásához, amelyekkel kapcsolatban megszüntetı vagy megelızı intézkedéseket tudnánk megfogalmazni, azaz nem jutunk el a végsı okokig (root causes), pedig ez volna az elemzés célja. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy az oldalágak legalább két-három szinten való további felbontása szükséges ahhoz, hogy a módszer hatékony legyen a valódi hibaokok kiküszöbölésében. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 59. fólia

Ok-okozati elemzés (Ishikawa diagram) környezet oktató túl világos érdektelen túl hangos idejemúlt boldogtalan hallgató tananyag projektor NYME FMK TGYI 2006.08.28. 60. fólia

Ok-okozati elemzés (Ishikawa diagram) tapasztalat Ember energiaell. ingadozása idegen anyagok (por) szaktudás információ mőszaki szinvonal Gép pontosság inhomogén nyersanyag munkakörülmények elızı hımérséklet változás mőv. hibái a mőhelyben mőszaki állapot merevség lakktöltetek eltérései elavult technológia kedvezıtlen mőveletlánc peremfeltételek mérési stratégia Módszer selejt Környezet Anyag Mérési módszerek kedvezıtlen folyamat paraméterek Egyenletes felület mérıeszköz statisztikai bizonytalanság Folyamatok típushibái Marás: - mérethibák - szögeltérések - érdesség - kitörések Csiszolás:- hullámosság - érdesség Lakkozás: - mennyiség - egyemletes felhordás - színeltérés Szállítás: - benyomódás - karcolódás NYME FMK TGYI 2006.08.28. 61. fólia

Ok-okozati elemzés (Ishikawa diagram) Anyag Módszer évgyőrők helyzete csiszolás vagy hidro. utólagos külsı élmegmunkálás alapanyag szöveti szerkezete egyengetés minısége nedvesség bútorléc osztályozás mőveleti sorrend mőszaki szinvonal csapkialakítás módja gépállapot keret sarok összeépítési pontosság gépasztal tisztántartás leszorító berendezés szerszámállapot Ember Gép NYME FMK TGYI 2006.08.28. 62. fólia

Hibamód- és hatáselemzés FMEA Ha helyesen alkalmazzuk, az ok-okozati diagram valamely jelenség (hiba, minıségi fogyatékosság) összes lehetséges okának feltérképezését eredményezi. Arra azonban már nem ad módszert, hogy an válasszuk ki a leglényegesebb hibaokokat. Két irányban léphetünk tovább: 1. Ha szakismeretünk elegendı, eldönthetjük (vagy megbecsülhetjük), hogy esetünkben melyek a lényeges hibaokok. 2. Ha van adatbázisunk (pl. rendelkezünk megfigyelésekkel) a kiváltó okok elıfordulására, akkor ezekre az okokra Pareto-elemzést végezhetünk. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 63. fólia

Hibamód- és hatáselemzés FMEA Az ok-okozati (Ishikawa) elemzés elınyei: 1. A figyelmet az alsóbb, specifikusabb szintekre irányítja a tüneti kezelés helyett. 2. Oktató jellegő, a problémát alaposabban megismerteti. 3. Gyors mérıszámot ad arról, hogy milyen mély a tudásunk az adott problémáról (ha túl sok tényezıt találunk azonos szinten ahelyett, hogy több szinten tudnánk kifejteni, akkor nem értjük jól a jelenséget, vagy nem a megfelelı személyeket vontuk be). NYME FMK TGYI 2006.08.28. 64. fólia

Hibamód- és hatáselemzés FMEA Hibamód- És Hatáselemzés (FMEA Failure Mode and Effect Analysis): A potenciális hibák feltárásának módszere Módszer, amely termék, folyamat, szolgáltatás lehetséges meghibásodásait és azok hatásait próbálja meghatározni, vizsgálja a hatások kockázatát. Legtöbbször egy termék, folyamat vagy rendszer még be nem következett hibáival foglalkozik. Célja az összes lehetséges hiba és hatás feltárása, és azok vevıhöz való eljutásának meggátlása. Elıször a repülés és őrhajózás területén jelent meg az 50-es, 60-as években, majd a jármőipar is átvette. Alkalmazása az ISO 9000. szabvány ajánlásaiban szerepel. Az FMEA tervezı, fejlesztı és ellenırzı módszer; a hibák szisztematikus elemzése alapján biztosítja az egyre jobb minıségő termék elıállítását. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 65. fólia

Hibamód- és hatáselemzés FMEA Alkalmazása az alkatrészgyártás szerelés típusú gyártási folyamatokban a termék tervezésére: konstrukciós (design) FMEA, a termék gyártására: folyamat (process) FMEA. A lehetséges hibák feltárását és a vevıhöz való eljutásuk meggátlását olyan súlyozás alapján végezzük, amellyel értékeljük a hiba következményeit, kiváltó okait és a hibaokok felfedésére rendelkezésre álló eljárásainkat. Az eljárás három alapvetı tényezıje: a a az hiba következményének súlyossága, hibaokok hibához vezetésének gyakorisága, ellenırzés hatékonysága. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 66. fólia

Hibamód- és hatáselemzés FMEA Az alkalmazás fı lépései mind a konstrukciós, mind a folyamat FMEA-nál az alábbiak: elemekre bontás (termék alkatelemek, folyamat elemek), funkciók feltárása, hibák, következmények, okok, ellenırzések láncolatainak feltárása, súlyozás és kiértékelés, javaslatok készítése, javaslatok gazdasági hatásainak vizsgálata, döntés, végrehajtás, újabb elemzés (visszacsatolás). NYME FMK TGYI 2006.08.28. 67. fólia

FMEA Alkatrész 1 Hiba 1 következmény ok1 ellenırzés ok2 ellenırzés... Hiba 2 következmény ok1 ellenırzés ok2 ellenırzés Alkatrész 2 NYME FMK TGYI 2006.08.28. 68. fólia

Hibamód- és hatáselemzés FMEA A két fı FMEA típus Konstrukciós (Design ) FMEA Célja a konstrukciós megoldásokból és a tervezı által készített elıírásokból eredı hibák és hibalehetıségek feltárása és megszüntetése. Már gyártásban levı, vagy új konstrukcióra alkalmazható. A vizsgálat kiterjed alkotóelemekre (teljes konstrukcióra, csak új elemekre, csak módosított elemekre); gyártástechnológiai elıírásokra (anyagválasztásra, technológiai elıírásokra, tervezett ellenırzésekre). Konstrukció anyag technológia: mindhárom megváltozhat az elemzést követı javaslat készítésekor. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 69. fólia

Hibamód- és hatáselemzés FMEA A két fı FMEA típus Folyamat (Process) FMEA Célja a gyártás, elıállítás során fennálló hibalehetıségek feltárása és megszüntetése: Anyagbeszerzéstıl a csomagoláson keresztül a kiszállításig a technológiai fegyelmezetlenségbıl, anyag-, gép-, eszközhibából eredı hibalehetıségek feltárása a feladat. Ezért figyeljük: a mőveleteket, anyagokat, szerszámot, gépet, beleértve a mőveletekbe az anyagátvételt, tárolást, mozgatást. A javaslat készülhet a munkavégzési módszerre, munkafegyelem szigorításra, ellenırzések gyakoriságára, módjára. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 70. fólia

Hibamód- és hatáselemzés FMEA Összefüggés a konstrukciós- és a folyamat FMEA között: Egy terméknél a hibák egy része konstrukciós, másik része kivitelezéskor következik be. Ezért mindkét tevékenységet vizsgálni kell, a kétféle FMEA kölcsönösen feltételezi és kiegészíti egymást. Mindkettı esetében definiálni kell a vevıt. A vevı alapvetıen a végfelhasználó, de konstrukciós FMEA esetében lehet egy magasabb rendő egység tervezıje (például összetettebb terméknél), vagy a gyártásban dolgozó mérnök. Folyamat FMEA végzésénél a vevı lehet a következı gyártási folyamat vagy szerelés végrehajtója. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 71. fólia

Hibamód- és hatáselemzés FMEA A konstrukciós- és folyamat- FMEA viszonyát illetıen az alábbiakat érdemes szem elıtt tartani: A konstrukciós FMEA középpontjában a tervezıi szándék áll (az, hogy szándék szerint milyen elvárásokat elégítsen ki a termék). Ehhez a kivitelezésre vonatkozó elıírások mint a tervezıi szándék biztosítékai - is hozzátartoznak (pl. milyen nedvességtartalmú faanyagból, milyen faanyag választékból, milyen felületi megmunkálási minıséggel, méretpontossággal készüljenek az egyes elemek). A cél a tervezés hiányosságai, gyengeségei miatti lehetséges hibák kimutatása. Ugyanakkor nem része a konstrukciós FMEA-nak az, hogy a gyártás szerelés során elıforduló mulasztásokkal foglalkozzon. (Azaz: tárgya a vizsgálatnak, hogy jól, vagy rosszul ír valamit elı a tervezı. De nem tárgya, hogy jól, vagy rosszul hajtják végre.) NYME FMK TGYI 2006.08.28. 72. fólia

Hibamód- és hatáselemzés FMEA NYME FMK TGYI 2006.08.28. 73. fólia A konstrukciós FMEA nem támaszkodik a folyamat javítására a terv gyengeségeinek kiküszöbölésében, de a gyártási eljárás fizikai-technikai korlátait figyelembe kell, hogy vegye, pl.: elérhetı megmunkálási pontosság, beszerezhetı alapanyag mőszaki jellemzıi, minısége. A folyamat FMEA végzésekor feltételezzük, hogy a termék terve kielégíti a tervezıi szándékot. Nem támaszkodunk a termékterv változtatására a folyamat gyengeségeinek kiküszöbölésében, kivéve, ha a tervezı elmulasztotta a kivitelezés technikai korlátainak figyelembevételét. Az FMEA csak csoportmunkaként kivitelezhetı, két okból: 1. Az elızetes információgyőjtéshez a konstruktırnek is szüksége van a gyártás, szerelés, szerviz területén dolgozókkal együttmőködni. 2. A láncolatfeltárás súlyozás eljárása is igényli a többoldalú szakértést és csoportos ítéletalkotást. A konstrukciós FMEA-t a terméktervezı mérnök vezeti. A folyamat FMEA-t a folyamatért felelıs technológus szakember vezeti.

Hibamód- és hatáselemzés FMEA AZ ALKALMAZÁS Fİ LÉPÉSEI Az eljárás lépéseit a konstrukciós FMEA készítésére mutatjuk be, a lépések értelemszerően alkamazandók a folyamat FMEA-ra. 1. Elemekre bontás Addig célszerő az összetevıkre bontással elmenni, ameddig az elemekhez funkciót sajátosan hozzá tudunk rendelni. Indulásnál, új elemzésnél érdemes a teljes termék összes teljesítendı funkciójáról egy listát készíteni: mit kell teljesítenie, mit kell megakadályoznia a konstrukciónak. Ezután végiggondoljuk, hogy miben mely elemek a meghatározók. 2. Funkció hozzárendelés. Funkció alatt egy-egy elem rendeltetésszerő mőködését ill. tulajdonságát értjük. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 74. fólia

Hibamód- és hatáselemzés FMEA 3. Lehetséges hibák feltárása Hiba a funkció nem teljesülése vagy hiányos teljesülése. Lehet hiba az is, ami a vevı részérıl nem látszik hibának, de nehezíti a funkció teljesülését. Csak különlegesebb esetben elıforduló hibák feltárására is figyelmet kell fordítani. A lehetséges meghibásodási módok megadásakor lehetıleg technikai kifejezéseket használjunk, ne a vevı által észlelt tüneteket írjuk le. Ilyenek pl: Repedés Meglazulás Deformálódás Kopás NYME FMK TGYI 2006.08.28. 75. fólia

Hibamód- és hatáselemzés FMEA 4. Következmények megfogalmazása Ha egy adott hiba elıfordul, és a hibás termék eljut a vevıhöz, az valamilyen módon észlelni fogja. Azt kell megfogalmazni, hogy ha egy adott hiba bekövetkezik, milyen hatással van a vevıre, mit fog a vevı észlelni. Tipikusan, pl.: Nem mőködik (mechanizmus) Nem záródik (ajtó) Nem elég szilárd (székváz) Nem esztétikus külsı Kényelmetlen Korlátozottan használható NYME FMK TGYI 2006.08.28. 76. fólia

Hibamód- és hatáselemzés FMEA 5. A hiba okának (okainak) meghatározása A hiba mindig valami tervezési elégtelenség vagy technológiai fegyelemsértés miatt következik be. Tipikusan: helytelen anyagspecifikáció, nem megfelelı anyagválasztás, helytelen szerelési utasítás, nem elegendı ráhagyás, helytelen anyagvastagság, rossz gépkarbantartási utasítás okozza. Egy- egy hibának több oka is lehet: Ishikawa elemzéssel tárhatjuk fel a számításba vehetı hibaokokat. Hiba 1. következmény ok 1 ellenırzés ok 2 ellenırzés NYME FMK TGYI 2006.08.28. 77. fólia

Hibamód- és hatáselemzés FMEA 6. Ellenırzı intézkedések számbavétele A konstrukció felülvizsgálati tervben szereplı olyan vizsgálatok felsorolása, melyek az adott hibaok felismerésével kapcsolatosak (rajz felülvizsgálat, tőrés felülvizsgálat, összevetés szabványelıírásokkal, tervezési irányelvekkel, labormérések anyagok mőszaki jellemzıire, alkalmazástechnikai vizsgálatok, prototípus vizsgálat, stb.) 7. A láncolatok jelentıségének értékelése A konstrukció felülvizsgálatnak közvetlenül az adott hibaok megelızésére kell irányulnia, nem pedig a hiba utólagos észlelésére. Az elemzéssel feltárt következmények súlyosságát, az egyes hibaokok miatti hibafellépések gyakoriságát, valamint az ellenırzı intézkedések hatékonyságát súlyozni kell. A súlyozás fontossági mérıszámok megállapítását jelenti. A fontossági mérıszámokat, melyek értéke 1-tıl 10-ig terjed, a szakértık rögzített irányelvek alapján, szubjektív értékítélettel határozzák meg.. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 78. fólia

Hibamód- és hatáselemzés FMEA Fontossági mérıszámok: a) Hiba elıfordulási gyakorisága (hibaokonként) Értékelésekor két dologra kell figyelemmel lenni: - a hiba gyakorisága; - annak valószínősége, hogy a megfogalmazott következménnyel a hiba eljut a vevıhöz. A hiba fellépése adott okból valószínőtlen: 1 Az elıfordulás gyakorisága magas: 10 b) A hiba következményének súlyossága A vevı által észlelt nem megfelelı mőködést a vevı szemszögébıl pontozzuk: A vevı alig észleli: 1 Nagyon nagy (vevı biztonságát veszélyezteti, hatósági elıírásokat sért) 10 NYME FMK TGYI 2006.08.28. 79. fólia

Hibamód- és hatáselemzés FMEA Fontossági mérıszámok: c) Ellenırzés hatékonysága felfedés valószínősége Annak valószínősége, hogy a hibát a minıség-ellenırzés feltárja és az nem jut el a vevıhöz. Itt feltételezzük, hogy a hibaok fellépett, és becsüljük a hibamegállapítás képességét. A súlyozásnál most az elızıekhez képest fordított rangsorolást alkalmazunk. A hibaok észlelésének, felfedésének biztonságát értékeljük fordított rangsorolással. A felfedés biztos: 1 A fel nem fedés biztos: 10 A fontossági mérıszámok felvételéhez konstrukciós FMEA végzése során az alábbi táblázatok adhatnak támpontot. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 80. fólia

Hibamód- és hatáselemzés FMEA K O N S T R U K C I Ó S F M E A JELENTİSÉG Pontszám Nagyon csekély A felhasználó nem észleli a hibát 1 Csekély 2 A felhasználót alig zavarja a hiba, esetleg a teljesítmény kismértékő 3 csökkenését észleli Közepes A hiba mérsékelt jelentıségő, bosszantja a felhasználót, vagy kényelmetlenséget okoz neki. A felhasználó a teljesítmény csökkenését észleli Nagy A felhasználó nagyon elégedetlen a hiba miatt. A hiba nem érinti a termék és/vagy a felhasználó biztonságát, illetve nem sért hatósági elıírásokat. Nagyon nagy A hiba a termék és/vagy a felhasználó biztonságát veszélyezteti és/vagy hatósági elıírásokat sért. 4 5 6 7 8 9 10 NYME FMK TGYI 2006.08.28. 81. fólia

Hibamód- és hatáselemzés FMEA K O N S T R U K C I Ó S F M E A ÉSZLELÉS BIZTONSÁGA Pontszám Biztos A fejlesztés biztonsággal felfedi a konstrukció lehetséges gyenge 2 pontjait. Magas 3 A fejlesztés jó eséllyel felfedi a konstrukció lehetséges gyenge 4 pontjait. Mérsékelt 5 Bizonytalan, hogy a fejlesztés felfedi a konstrukció gyenge pontjait. 6 Csekély 7 A fejlesztés csak kis valószínséggel fedi fel a gyenge pontokat. 8 Nagyon csekély A fejlesztés a konstrukció gyenge pontjait csak esetlegesen fedi fel. 9 Biztos a fel nem tárás A lehetséges gyenge pontokat nem tárják fel, illetve nem tudják 10 feltárni. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 82. fólia

Hibamód- és hatáselemzés FMEA K O N S T R U K C I Ó S F M E A ELİFORDULÁS GYAKORISÁGA Hibaarány Pontszám Valószínőtlen A hiba gyakorlatilag nem következik be. Az összefüggések 0 1 ismertek. Nagyon csekély A konstrukció olyan korábbi konstrukcióhoz hasonló, amelynél kevés számú meghibásodást tapasztaltak. Az összefüggések ismertek, de nem teljes mértékben. 1/20000 1/10000 2 3 Csekély A konstrukció olyan korábbi konstrukcióhoz hasonló, amelynél alkalmanként, ritkán jelentkezett az adott hiba. A kísérletek eredményeibıl az összefüggések csak kevéssé ismertek. Közepes A konstrukció olyan korábbi konstrukcióhoz hasonló, amelynél ismétlıdıen nehézségek merültek fel az adott hibával kapcsolatban. Nincs kísérletekkel alátámasztott összefüggés, vagy ismeretlen kereszthatások érvényesülnek. Magas A meghibásodás nagy valószínőséggel bekövetkezik. Az összefüggések nem ismertek. 1/2000 1/1000 1/200 1/100 1/20 1/10 1/2 4 5 6 7 8 9 10 NYME FMK TGYI 2006.08.28. 83. fólia

Hibamód- és hatáselemzés FMEA Az elemzésben feltárt valamennyi következményre, hibaokra és ellenırzésmódra a fontossági mérıszámot a szakértık által adott 1-10 pontok átlagaként határozzuk meg. Ezek után következhet a mutatók számítása az értékeléshez. Minden egyes láncolatra egy-egy kockázati indexet (RPN- Risk Priority Number) határozhatunk meg: Ahol: RPN ijk = O ijk S ijk D ijk O: hibaok elıfordulás gyakorisága (Occurence) S: a hiba következményeinek jelentısége (Severity) D: észlelés hatékonysága (Detection) Az RPN számot tehát minden hibaok következmény- és ellenırzés láncolatra ki kell számítani, és azokat az RPN nagysága szerint sorba kell rendezni (hasonlóan a Pareto elemzéshez). Ezután a legmagasabb értékő hibákra javító intézkedést kell meghatároznunk. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 84. fólia

Hibamód- és hatáselemzés FMEA Mivel itt az értékelés kritériumai és célja is több tekintetben más, mint a Pareto hibaelemzés során, szükséges lehet összesített kockázati mutatókra is. Általában az FMEA eljárás során tovább is lépünk, és az RPN számok ismeretében meghatározzuk a hibák jelentıségét (RF mutató: Risk of Failure). Ez a mutató az i- ik elem j- ik hibájára: RF ij = RPN ijk Ez a szám mindazon RPN számok összege, amelyek az adott hibához tartozó alágakon találhatók, mivel egy hibához több okot tárhatunk fel. A nagy RF érték azt jelenti, hogy különbözı okok miatt gyakran fordul elı a hiba, következménye súlyos, és a jelenlegi ellenırzés nem tudja feltárni. (azaz az alapos elemekre bontás viszonylag kis RPN számokat eredményezett, mert az elıfordulás megoszlik a több hibaok között, így a hiba jelentısége aláértékelıdött volna.) NYME FMK TGYI 2006.08.28. 85. fólia

Hibamód- és hatáselemzés FMEA Hasonlóképpen megvizsgálják az elemek jelentıségét is újabb kockázati mutatót képezve: RP (Risk of Parts). RP i = RPN ijk = RF ij Ez a mutató az adott elemhez tartozó valamennyi ág RPN számainak összege (lásd a következı ábrát). Megmutatja, hogy egy alkatrész vagy mővelet milyen mértékő problémát jelent a minıségszabályozás szempontjából. Kiugró értékének jelentése: döntıen az adott alkatrésznél jelentkeznek a hibák, és ezek gyakorisága és/vagy jelentısége túl nagy, és/vagy ellenırzésük nem megfelelı. Ezen elem javítása, fejlesztése elsı helyen kell szerepeljen. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 86. fólia

Hibamód- és hatáselemzés FMEA Elem Hiba1 következmény ok1 RPN ok2 RPN... Hiba 2 következmény ok1 RPN ok2 RPN. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 87. fólia

Hibamód- és hatáselemzés FMEA Az RPN, RF és RP mutatók meghatározása után Pareto jellegő módszerrel lehetıvé válik a lényeges hibaokok, meghibásodási módok, problémás elemek kiválasztása. Sorra vesszük a kritikus alkatrészeket/mőveleteket. Ezeket kell módosítani, elhagyni, vagy helyettesíteni. Sorra vesszük a kritikus hibákat. Megvizsgálunk minden olyan egyedi láncolatot, amelynél RPN száma nagyobb, mint 120. Ezekre javító intézkedéseket dolgozunk ki. Összetett kockázati mutatóról lévén szó, az egyes láncolatok fontosságában általában nagyobb fokú kiegyenlítettség mutatkozik, mint ahogy azt az egyszerő hibagyakoriság, illetve veszteségmérték. Pareto-elemzésénél tapasztalhatjuk. Ennél fogva az az RPN érték, amely felett a hibákkal foglalkoznunk kell, nem kiugró módon jelentkezik. A gyakorlat azt igazolja, hogy 200 feletti érték semmiképpen nem megengedhetı. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 88. fólia

Hibamód- és hatáselemzés FMEA Bármely javító intézkedés célja az RPN érték csökkentése, mégpedig úgy, hogy az elıfordulás következmény észlelés értékeit javítjuk. Azaz az elıfordulás gyakoriságának csökkentése, következmény súlyosságának csökkentése, ellenırzés hatékonyságának növelése egyenként, vagy együttesen, az adott láncolat jelentıségének csökkenéséhez vezet. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 89. fólia

Hibamód- és hatáselemzés FMEA Az adott hibaokból következı elıfordulás gyakorisága a konstrukció felülvizsgálatával, a hibaok kiiktatásával csökkenthetı. A következmény súlyosságának csökkentése csak lényeges áttervezéssel lehetséges, mivel a meghibásodás vagy hibás mőködés hatásának kompenzálását kell megoldani. Az észlelés értékét a tervezés ellenırzésének kibıvítése javíthatja. A javító intézkedések jellegük szerint csoportosítva: - kísérlettervezés - a tervezés ellenırzésének kibıvítése - konstrukciómódosítás - anyagspecifikáció felülvizsgálata. A gyakorlatban ki kell jelölni a végrehajtásért felelıseket és a határidıket. Ezután a bevezetett intézkedések hatását is fel kell mérni, a javított állapotra újra meg kell határozni az RPN értékeket hogy igazoljuk az intézkedések hatékonyságát vagy elégtelenségét. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 90. fólia

Hibaelemzési módszerek gyakorlati kombinálása FMEA A gyakorlatban a hibaelemzési módszerek hatékonysága még tovább növelhetı, ha a probléma természetéhez, a rendelkezésre álló erıforrásokhoz, az elemzésre biztosított ( ill. rendelkezésre álló ) idıhöz, az adat- és informatikai bázis sajátosságaihoz igazodóan az egyes hibaelemzési módszereket kombináljuk. A legjellegzetesebb kombinációkat az alábbiakban mutatjuk be. TIPHIB alapú kiindulás 1. a legnagyobb súlyszámú tipikus hibák meghatározása szakmai, tapasztalati alapon a TIPHIB módszerrel; 2. a legnagyobb súlyszámú tipikus hibákra az ISHIKAWA diagramm felvétele; 3. az ok-okozati ( ISHIKAWA ) diagramm lehetséges okainak súlyozása szakmai, tapasztalati alapon, esetlegesen FMEA módszerrel; 4. a legfontosabb okokra kísérletek tervezése, végrehajtása és elemzése, ill. szisztematikus adat- és információgyőjtés megtervezése és végrehajtása ( ABC elemzés). NYME FMK TGYI 2006.08.28. 91. fólia

Hibaelemzési módszerek gyakorlati kombinálása FMEA ABC-Pareto alapú kiindulás 1. az eddigi adatok és/vagy információk alapján az ABC-Pareto diagramm felvétele, az A, kritikus hibák meghatározása; 2. vagy : a/. : az A, kritikus hibákra a teljeskörő ISHIKAWA diagramm felvétele, majd súlyozás, rangsorolás, és a legsúlyosabb hibákra vonatkozóan részletes ok-okozati elemzések, kísérlettervek a befolyásolás, csökkentés lehetıségeire; vagy : lépéstıl kezdve; b/. : az A, kritikus hibákra az FMEA végrehajtása a második 3.1 2.a esetben a legsúlyosabbnak ítélt hibaokokra szisztematikus FMEA elemzés(ek) elvégzése az értelemszerő lépésektıl, akár több fázisban is; 3.2 2.b esetben az FMEA legmagasabb rizikószámú eseteire ISHIKAWA diagramm(ok) szisztematikus felvétele. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 92. fólia

Hibaelemzési módszerek gyakorlati kombinálása FMEA FMEA alapú kiindulás 1. a legnagyobb rizikószámú hibák meghatározása FMEA módszerrel; 2. a/ : a legnagyobb rizikószámú hibákra az ISHIKAWA diagramm felvétele; 2.b/ : a legnagyobb rizikószámú hibákra az ABC-Pareto elemzés megtervezése, elıkészítése és végrehajtása; 3.1. 2.a esetben : a célzott ISHIKAWA diagramm okain súlyozás, rangsorolás, és a legsúlyosabb hibákra ABC- Pareto elemzések megtervezése, elıkészítése és végrehajtása; részletes ok-okozati elemzések, kísérlettervek a befolyásolás, csökkentés lehetıségeire; 3.2 2.b esetben : a végrehajtott ABC-Pareto elemzés A, kritikus hibáira célzott, szőkített ISHIKAWA diagram(ok) felvétele. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 93. fólia

Hibaelemzési módszerek gyakorlati kombinálása FMEA ISHIKAWA alapú kiindulás 1. teljeskörő ISHIKAWA diagram felvétele; 2. az ISHIKAWA diagram lehetséges hibáin TIPHIB ( vagy ABC-Pareto ) alapú hibasúlyozás, hibaszőkítés; 3. a tipikus, vagy A hibákra az FMEA hibaelemzés elvégzése. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 94. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık NYME FMK TGYI 2006.08.28. 95. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık A hibaelemzı módszereknél azt néztük, vannak-e kiugró, kritikus hibák, amelyek a szabályozás kivételei. Ezekkel foglalkozni kell; minıségjavító szabályozásra van szükség. A statisztikai módszerekkel a hibaokok alakulását figyeljük. Abból indulunk ki, hogy hibátlan termék vagy tökéletes folyamat nincs. A minıségi jellemzıket (amiket mérünk, regisztrálunk), sok hatás alakítja. (Például egy alkatrész méretének pontosságát befolyásolja a beállítás pontossága; a gép jellemzıi, mozgó elemei; a megvezetés pontossága, a szerszám állapota; az alapanyag állapota, jellemzıi; stb. A bevonat egyenletessége pedig az alkatrész síkhibáitól, a lakk viszkozitásától, az elıtolás nagyságától, a hengernyomástól, esetleg az öntıfej-rés szélességétıl és folyadéknyomástól függ.) Ezért a minıségi jellemzık konkrét értékei ingadoznak. A cél az, hogy ez az ingadozás olyan elfogadható határok között maradjon, amelyek között a termék vagy elem kifogástalanul betölti szerepét. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 96. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık A minıség jellemzı ingadozását a statisztikai minıség-szabályozás felfogása szerint zavarok (hibaokok) okozzák. A hibaokok lehetnek: nemkívánatos tényezı/hatás fellépte (pl.: gép elállítódása, felületkezelésnél légáram, por, rossz beavatkozás) tényezık nemkívánatos középértéke (pl.: helytelenül beállított elıtolás, nyomás stb.) tényezık nemkívánatos ingadozása (pl.: elıtolás, nyomás stb. ingadozása, légparaméterek ingadozása) NYME FMK TGYI 2006.08.28. 97. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık A szabályozás szempontjából ezeknek a zavaroknak három csoportját különböztethetjük meg: Jól megtervezett és mőködtetett, már szabályozott állapotban lévı folyamatok esetében a zavarok, befolyásoló tényezık nagy része általában un. véletlen zavar. E hibacsoporttal élesen szemben áll a veszélyes ( állandósult ) zavarok csoportja. Kevésbé feltárt a zavartípusok között az egyedi ( durva ) zavar. szisztematikus, NYME FMK TGYI 2006.08.28. 98. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık A termék minıségét befolyásoló sok-sok tényezı jelentıs részét az jellemzi, hogy egyedi hatásuk a minıségre csekély, annak lényegtelen ingadozását okozzák. Ezek a zavarok minden gyártási rendszerben léteznek; számuk nagy, kiküszöbölésük, vagy hatásuk mérséklése mind mőszaki, mind gazdasági oldalról tekintve megoldhatatlan, vagy túl nagy erıfeszítéseket igényel. Ilyen tényezık például: (idegenáruk) természetes kisebb eltérései nyersanyagok alkatrészek gépek, szerszámok mőszaki állapotának kisebb változásai környezeti tényezık kisebb ingadozásai dolgozók figyelme, begyakorlottsága NYME FMK TGYI 2006.08.28. 99. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık Ezeket a véletlen (közönséges) zavarokat tehát a rendszer velejáróinak tartjuk, azaz olyanoknak, amelyek a minıségjellemzık szokásos ingadozását okozzák. Úgy tekintjük, hogy a szabályozás során (nagy számuk és befolyásolhatatlanságuk miatt) nem tudunk velük foglalkozni. A másik csoport a veszélyes (nem véletlenszerő) zavarok csoportja; azok a kivételek, melyeket szabályozni kell. Azonnali felismerésük és gyors elhárításuk azért szükséges, mert ezekre a hibaokokra az jellemzı, hogy egyedi hatásuk nagy a minıségi jellemzıkre, és erıs minıségrontó szerepük van. A számuk ugyan jóval kisebb, mint a véletlen zavaroké, de a jelentıs egyedi hatás miatt felismerhetık. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 100. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık A durva zavarok közé sorolható befolyásoló tényezıket a rendkívüli szeszélyesség jellemzi. Adott folyamaton belül hosszú idın keresztül egyáltalán nem jelentkeznek, majd egy-egy váratlan idıpontban, helyzetben, körülményrendszerben stb. villanásszerően lecsapnak, és mielıtt izolálnánk, azonosítanánk (nem ritkán anélkül, hogy egyáltalán észlelnénk ıket vagy csak késıbb, esetleg a termék használata során jelentkezı hatásukkor észlejük ıket), ugyanolyan gyorsan el is tőnnek. Egyedi hatásukban legtöbbször szélsıségesen nagy mértékben ( durván ) megváltoztatják a folyamat, a minıségparaméterek célértékeit, és többnyire hatásuk láttán érthetetlenül állunk. Nem ritkaság, hogy ilyen esetekben a folyamatot azonnal le kell állítani, mert olyan jelentıs hatással jelentkeznek ezen zavarok ( robbanás-, balesetveszély, igen jelentıs anyagi veszteség nagy valószínősége ). NYME FMK TGYI 2006.08.28. 101. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık A folyamat szabályozott = ellenırzés alatti (in control): csak véletlenszerő hatások vannak a minıségjellemzı értékei meghatározott, konkrét eloszlást követnek, amely idıben állandó. A folyamat szabályozatlan = ellenırizetlen (out of control) rendkívüli (veszélyes, durva) hatások is jelen vannak a minıségjellemzı értékei idırıl idıre változó, vagy szabálytalan eloszlást követnek. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 102. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık Adatok elemzése: Informáci ciós- és s adatbázis oldaláról passzív aktív Elemzési technikák k oldaláról satikus dinamikus NYME FMK TGYI 2006.08.28. 103. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık Adatok elemzése: Dinamikus adatrögz gzítés NYME FMK TGYI 2006.08.28. 104. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık Adatok elemzése: Dinamikus adatrögz gzítés NYME FMK TGYI 2006.08.28. 105. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık Adatok elemzése: Múltbeli statikus adatok dinamizálása NYME FMK TGYI 2006.08.28. 106. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık Szabályozottság- és képességvizsgálatok A véletlen zavarok által létrehozott ingadozási sáv (szórás, terjedelem) a folyamat szabályozottságának lehetséges mértékét mutatja. Ha a folyamat ellenırzés alatt van, az még nem jelenti, hogy az egyes elemek kellıen nagy többsége megfelelı, azaz selejtmentes. Azt, hogy a folyamat a minıségjellemzı specifikációit = elıírt tőréshatárait mennyire képes tartani, a folyamatképesség mutatja meg. A két tulajdonság szabályozottság és képesség - független egymástól, mindkét követelménynek egyidejőleg teljesülni kell. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 107. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık Szabályozottság- és képességvizsgálatok A szabályozottság elemzések és vizsgálatok arra adnak választ, hogy az elemzett, vizsgált rendszer szabályozott-e az adott körülmények között, míg a képességvizsgálatok, -elemzések arra adnak választ, hogy az adott rendszer milyen minıségképességekkel rendelkezik (rendelkezne) az adott rendszerre jellemzı, adott idıpontban elérhetı szabályozott állapotában. Az elemzések elsı lépésében a minıségkapacitás értékének (értékeinek) meghatározása, az esetleges tartalékok feltárása, elemzése és minısítése célszerő, amelyet elvégezhetünk statikus, passzív informatikai- és adatbázisra támaszkodva is. Az elemzések célja, hogy megismerjük, és feltárjuk a rendszer, folyamat (termék, szolgáltatás) minıség-oldali teljesítıképességét, minıségkapacitását. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 108. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık Minıségkapacitás A termelı- és szolgáltató rendszerek képességvizsgálatának elsı fázisában az alapvetı cél a meglévı helyzet statikus vizsgálata, a minıségkapacitás értékének és lehetséges tartalékainak meghatározása, minısítése. A minıség-rendszer stratégiájának meghatározásában, a vevıi elvárások, a megfelelıség-elemzésében, a megválasztandó módszerek eldöntésében kiemelt szerepe van az elemzés elsı fázisában a minıséget alapvetıen befolyásoló minıségpontok minıségkapacitásának. Minıségkapacitás alatt az adott minıségpont minıségparamétereinek, esetleg a teljes végtermékre, végsı szolgáltatásra vonatkozó megfelelésnek a pontosságát értjük, tehát, hogy az adott ponton szabályozandó minıségparamétert (a végterméket, a teljes szolgáltatás végeredményét ) milyen értékek jellemzik. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 109. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık Minıségkapacitás A minıségkapacitás mérésére az adott minıségponton tartandó minıségparaméter, minıségjellemzı konkrét értékét (pl. hosszúság, egyéb méretek; keménység, hatóanyagtartalom, nedvesség, tömeg, érzékszervi pontszám; autóköpeny futásteljesítménye km-ben; izzólámpa élettartama órában stb.), vagy általánosabb esetben az adott minıségpont ill. végtermék, a teljes szolgáltatás nem megfelelıségének (esetleg ennek ellentéteként megfelelıségének) relatív mértékét ( %-ban; ppm-ben ) értjük. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 110. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık Egy-egy minıségponton (ez lehet a folyamat végpontja is) az adott konkrét jellemzıvel, vagy a relatív megfelelıségi értékkel mért konkrét minıségkapacitás értékének négy szintjét határozhatjuk meg : statikus minıségkapacit gkapacitás s ( SMK ) dinamikus minıségkapacit gkapacitás s ( DMK ) stabilizált lt dinamikus minıségkapacit gkapacitás s ( SDMK ) elméleti leti minıségkapacit gkapacitás s ( EMK ) Adott rendszer minıségpontjain a fenti értékekben mért minıségkapacitás értékei szabályozott folyamatok esetében normális eloszlással modellezhetık, azaz a paraméter ingadozása jellemezhetı egy sávval, egy intervallummal, amelynek mérésére általában a szórást ( s ), ritkábban a sáv terjedelmét ( R ) használhatjuk. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 111. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık A statikus minıségkapacitás ( SMK ) az a gyakorlati érték, amely az adott beállítású, általában szabályozatlan rendszert jellemzi. Általában az a tapasztalat, hogy a minıségpontokon az elıbbiekben tárgyalt mindhárom zavar-, hibafajta egyidejőleg hat, tehát a véletlen, a veszélyes és az egyedi zavarok is befolyásolják a minıségparaméter ingadozását. Ennek oka éppen az, hogy a folyamat aktív szabályozása hiányzik, a befolyásoló tényezık, zavarok, okok feltárása, elemzése, minısítése nem történt meg. Ennek megfelelıen általában ez a minıségkapacitás jellemezhetı a legnagyobb szórással, ingadozással (a legszélesebb sávval). Jellemzésére a statikus szórást használhatjuk ( s s ), ami az elmondottak miatt a legnagyobb szórás ( 100 % ). (természetesen, ha nincs minıségkapacitás tartalék a rendszerben, úgy ez elvileg egyenlı lehet végsı esetben akár az elméleti minıségkapacitás értékével is!). NYME FMK TGYI 2006.08.28. 112. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık A dinamikus minıségkapacitás ( DMK ) az a gyakorlati érték, amelyet a középértéket ( folyamatbeállást ) befolyásoló veszélyes tényezık, zavarok, hibák megelızésével, kizárásával kaphatunk a rendszerben a vizsgált minıségpont adott paramétere vonatkozásában. Ennek jellemzésére az un. dinamikus szórást (s d ) használjuk, amelyet abból az eloszlásból nyerhetünk, amelynél valamennyi részeloszlás ( folyamatállapot? ) optimális értékre való eltolása révén kapnánk ( lásd : a 4/6. ábra elvi helyzetet stilizáló ábrasorozatát!). Szabályozatlan, a veszélyes és véletlentényezık által is befolyásolt helyzethez (minıség-kapacitásszinthez) viszonyítva ez az elsı minıségkapacitás tartalék. Általában tapasztalható a gyakorlatban, hogy ennek a tartaléknak a kiaknázása (tehát a beállási szintet, az egész sávot elmozgató befolyásoló-, zavaró-, hibatényezıknek a feltárása, kiküszöbölése, megelızése, szabályozása ) lényegesen könnyebb, mint a többi kapacitástartaléké. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 113. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık A stabilizált dinamikus minıségkapacitás ( SDMK ) az a gyakorlati érték, amelyet az adott körülmények között reálisan nagy mintaszámon ( részeloszláson ) már elértünk, tehát a legkisebb ingadozással ( szabályozási sávval ) jellemzett gyakorlati érték. Ebben az esetben az adott rendszer adott minıségpontján vizsgált paraméter beállását (középértékét) és ingadozását is veszélyesen befolyásoló tényezıket, zavarokat, hibákat leszedtük a rendszerrıl, azaz csakis az adott rendszerállapotra jellemzı véletlen zavarok, tényezık, hibák hatnak. Ez általában azonos a legkisebb ingadozású ( szórású, terjedelmő, szabályozási sávú ) részeloszlás stabilizált dinamikus ( s sd ) szórásával jellemezhetı. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 114. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık A minıségkapacitás utolsó, elméleti viszonyításként használható ( mint a termelési kapacitás elméleti értéke!! ) szintje az elméleti minıségkapacitás ( EMK ), amely nevéhez méltóan elméleti úton határozható meg, és a gyakorlatban nem érhetı el. Ennek értékéhez akkor jutunk el, ha a stabilizált minıségkapacitás értéke alapjául vett tapasztalati, gyakorlati eloszlást, a neki megfelelı elméleti normális eloszlássá pontosítjuk. A legtöbb esetben ennek az eloszlásnak - és ebbıl fakadóan a rá jellemzı elméleti szórásnak ( s e ) - a pontos matematikai meghatározása sem könnyő feladat, ezért sokszor közelítı megoldásokat, esetleg becsléseket alkalmazunk. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 115. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık A következı ábrasorral a minıségkapacitás elsı három szintjének értelmezését próbáljuk segíteni: Az összesített adatállomány statikus minıségkapacitást kifejezı szórása magában foglalja a folyamat részeloszlásainak középérték ingadozását és a részeloszlások szórásának eltéréseit (azaz a csoportok közötti és a csoportokon belüli különbözı ingadozásokat), lásd a) ábra. A dinamikus minıségkapacitás úgy adódik hogy kiiktatjuk a részeloszlások középértékeinek ingadozását (azaz a csoportok közötti ingadozásokat), lásd b) ábra A stabilizált dinamikus minıségkapacitás úgy adódik hogy kiiktatjuk a részeloszlások szórásának ingadozását (azaz a csoportokon belüli ingadozások eltérését) is, lásd c) ábra. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 116. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık a ) 1. 2. 3. 4. 5. SMK = s s b) 1. 2. 3. 4. 5. DMK = s d c) 1. 2. 3. 4. 5. SDMK = s sd EMK = s e = σ sd..ábra: a minıségkapacitás három szintjének értelmezése. a) a részeloszlások helyzeti értéke és szórása különbözı; b) a részeloszlásoknak csak a szórása különbözı; c) a részeloszlásoknak a helyzeti értéke és szórása sem különbözik. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 117. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık Minıségkapacitás vizsgálatának menete s = 1 i n 1 ( x x) 2 NYME FMK TGYI 2006.08.28. 118. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık Minıségkapacitás vizsgálatának menete 1.minta 2.minta 3.minta 4.minta 5.minta összesen 1-5.minta s d m 1 = m j= 1 n m j= 1 j 2 ( n 1) s j j NYME FMK TGYI 2006.08.28. 119. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık Minıségkapacitás vizsgálatának menete 1.minta 2.minta 3.minta 4.minta 5.minta összesen 1-5.minta Bartlett próba K 2 m 2,3026 2 = df lg sd df c j= 1 j lg s 2 j NYME FMK TGYI 2006.08.28. 120. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık Az elemzések második lépésében célszerő az abszolút képességek ( folyamat-, gép- ) értékeinek meghatározása, összevetése a vevıi elvárásokkal a szabályozott folyamatra megállapított c p ( c m ) ill. c pk ( c mk ) mutatók segítségével. Lényegében ez után dönthetı el, hogy a rendszer nem szabályozott és nem képes állapotából szabályozott és képes állapotba hozható-e, ill. szabályozott és képes állapotban van-e, vagy e kettı között melyik helyzet jellemzı. Az elemzés alapvetı feladata az, hogy a véletlen és veszélyes zavarokat elkülönítsük. Ez az elkülönítés matematikai statisztikai megközelítéssel történhet. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 121. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık Ha csak a véletlen hibaokok hatnak, szabályozott, vagy stabil folyamatról beszélünk. A közönséges zavarok határozzák meg a folyamat/termék minıségjellemzıinek normális (stabil) állapotát. Amennyiben csak ezek hatnak, a minıségi jellemzık ingadozásai matematikai statisztikai törvényszerőségekkel leírhatók, azaz a minıségi jellemzık határozott eloszlásokat követnek. Ez azt is jelenti, hogy a folyamat elıre jelezhetı, tehát mindaddig tudjuk, mekkora a minıségi jellemzık középértéke, ingadozása, míg a folyamat stabil, normális állapotában marad. Amikor viszont rendkívüli zavarok lépnek fel, kivételek jelennek meg (tehát a folyamat már nem stabil). Ilyenkor ez az elırejelzés nem érvényes, nem lehet megmondani, hogy fog alakulni az állapota. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 122. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık A stabilitás vizsgálatánál egy hisztogramban összesíthetjük egy nagyobb minta (n>100) valamennyi elemét, azonban a folyamat egyes szakaszaira is fenn kell állni, hogy a vizsgált minıségjellemzı normális eloszlású, ugyanazzal a várható értékkel és szórással. Ezért legalább 3 4, egyenként 30 100- elemes részmintát kell megvizsgálni vagy az egyetlen nagy mintát szakmai alapokon idırendben részmintákra kell osztani (dinamizáljuk az adatokat). NYME FMK TGYI 2006.08.28. 123. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık Stabil folyamat: Az eloszlásjellemzık az idı függvényében nem változnak! Szabályozatlan, nem stabil Szabályozott, stabil Szabályozatlan, nem stabil NYME FMK TGYI 2006.08.28. 124. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık Egy folyamatról szabályozottság-vizsgálattal állapítható meg, hogy statisztikai értelemben szabályozott, azaz stabil-e. A szabályozandó jellemzı (minıségjellemzı) lehet - mért jellemzı (pl.: megmunkálási méret, ragasztási szilárdság, lakkvastagság), mely valamely numerikus skálán folytonos értéktartománnyal rendelkezik, vagy - minısítéses (pl.: lakkbevonaton foltok számossága, felületi megmunkálási hibák vannak/nincsenek). Stabil folyamatok esetén a minıségjellemzı eloszlás típusa folytonos változóknál (méréses jellemzık) általában normális (sok kis hatás összegzıdésérıl van szó), vagy legtöbbször közelíthetı normálissal. Minısítéses jellemzıknél a nem folytonos változók eloszlástípusaival binomiális illetve Poisson eloszlás - találkozunk. Lehetıleg igyekszünk méréses jellemzıvel szabályozni. Emiatt az esetek többségében, ha a figyelt jellemzı Összeállította: normális Dr. Kovács Zsolt eloszlású, akkor szabályozott a folyamat! NYME FMK TGYI 2006.08.28. 125. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık Stabil folyamat: csak véletlen v zavarok vannak! normális eloszlás (sőrőségfüggvény) f(x)= t 1 σ 2π -(x-µ t 2 D ) e 2σ 2 -(x-µ t ) e 2 2 σ σ 2 NYME FMK TGYI 2006.08.28. 126. fólia µ t tx

A folyamatra (minıségre) ható tényezık x t F(x)= t f(u) x du x - normális eloszlás (eloszlásfüggvény) 1 0,5 µ t tx NYME FMK TGYI 2006.08.28. 127. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık 0,003 % gyakoriság A normális eloszlás s fıbb f jellemzıi 99,994 % 0,003 % 0,135 % 99,73 % 0,135 % 95,44 % 68,26 % inflexiós pont x -3s -2s -1s 1s 2s 3s a mért jellemzı x -4s 4s NYME FMK TGYI 2006.08.28. 128. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık Annak megállapítására, hogy szabályozott-e a folyamat, azaz normális eloszlásról van-e szó, többféle módszer létezik. Nem mindig a legegzaktabb módszerek alkalmazása a cél; lehet a kevésbé szigorú is elfogadható (hasznos). Bármelyik módszer alkalmazása esetén elızetes adatfelvételt kell végezni, vagyis a sokaságból mintát kell venni. A sokaság a vizsgált jellemzı azon egyedi értékeinek összessége, melyeket az összes, vizsgálatban szereplı elemen (alkatrészen, terméken) figyelhetnénk meg (pl.: egy gyártási sorozat valamennyi darabjának egy adott, jellemzı mérete profilméret stb.). A mintának legalább 50 elembıl kell állnia, de jobb, ha ennél több. (Célszerőbb azonban, ha a minta nagysága 100-300 elem, ennél több általában nem szükséges). NYME FMK TGYI 2006.08.28. 129. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık Egyszerőbb, kevésbé szigorú módszerként a gyakoriság-eloszlás hisztogrammal történı ábrázolása terjedt el. Ha valóban normális eloszlásról van szó, akkor ehhez közelálló eloszlást kell tükrözniük az adatoknak NYME FMK TGYI 2006.08.28. 130. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık Nem normális eloszlás kórképei ferde leválogatott bimodális csúcsos egyenletes NYME FMK TGYI 2006.08.28. 131. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık Pontosabb módszer az adatok Gauss-hálón való ábrázolása. Az eloszlásfüggvény ábráján a függıleges tengelyt úgy változtatjuk meg, hogy F(x) helyett a függvényértékekbıl visszaszámolt x értékeket ábrázoljuk. Ezzel az eloszlásgörbe egyenessé válik, meredeksége 1 lesz. Standardizált normális eloszlás esetén: 0,99865 0,9772 0,8413 0,5 0,0228 0,1587 0,0013-3 -2-1 0 1 2 3 NYME FMK TGYI 2006.08.28. 132. fólia

u A folyamatra (minıségre) ható tényezık = x µ σ x ia alsó határ x if felsı határ talált elemek száma Példaképpen vizsgáljunk meg egy 50 adatból álló sokaságot. Soroljuk az adatokat osztályokba, állapítsuk meg, hogy az egyes osztályokba hány adat esik. Osztályok n i n i F ( ) uif n <= 16,75 0 0,00-2,68 0,0037 0,00 x if F = n ( x ) i j= 1 if n j n = ( ) 1 x = F n x if 16,75 17,50 1 0,02-2,05 0,0201 0,02 17,4983 17,50 18,25 3 0,06-1,43 0,0770 0,08 18,2745 18,25 19,00 4 0,08-0,80 0,2122 0,16 18,7659 19,00 19,75 13 0,26-0,17 0,4317 0,42 19,7144 19,75 20,50 16 0,32 0,45 0,6753 0,74 20,7259 20,50 21,25 6 0,12 1,08 0,8602 0,86 21,2488 21,25 22,00 3 0,06 1,71 0,9562 0,92 21,6374 22,00 4 0,08 1,0000 1,00 Összesen: n = 50 Állapítsuk meg az egyes osztályokban való elıfordulások számát és az n i /n relatív gyakoriságokat. A kumulált relatív gyakoriságok a tapasztalati eloszlásfüggvény értékeit adják. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 133. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık A kiszámított rekatív gyakoriságokkal hisztogramot rajzolhatunk. Erre rárajzolható az elméleti sőrőségfüggvény a ˆ µ = x = 19,956 σˆ = 1, 1967 18 és paraméterekkel. Megfigyelések száma 16 14 12 10 8 6 4 2 0 15.75 16.50 17.25 18.00 NYME FMK TGYI 2006.08.28. 134. fólia 18.75 19.50 Osztályok 20.25 21.00 21.75 22.50

A folyamatra (minıségre) ható tényezık Az elméleti eloszlásfüggvénynek a felsı határokhoz tartozó F(x if ) értékei az u változó segítségével kereshetık ki a standard normális eloszlás függvénytáblázatából. u = x µ σ A grafikus illeszkedésvizsgálathoz a tapasztalati eloszlásfüggvény felsı osztályhatáraihoz meghatározott értékeibıl visszaszámolt x értékeket ábrázoljuk. Ehhez ismét a standard normális eloszlás függvényértékeinek táblázatát használjuk: az u változó egyes F n (x if ) függvényértékhez tartozó értékeit keressük ki, és ezekbıl számoljuk vissza az x változó értékeit. Ezeket a visszaszámolt értékeket rendeljük a grafikonban az osztályok felsı határaihoz, amint az a következı ábrán látható. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 135. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık A példabeli sokaság grafikus illeszkedésvizsgálata Gauss-háló 23 22 21 20 19 18 17 16 16 17 18 19 20 21 22 23 x f A visszaszámolt x értékek jól illeszkednek a normális eloszlásnak megfelelı 1-es meredekségő egyenesre, így a sokaság normális eloszlása feltételezhetı. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 136. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık Még egzaktabb módszerként végezhetünk illeszkedésvizsgálatot statisztikai próbával (Chi-négyzet próba, Kolgomorov-Szmirnov próba). A Chi 2 -próbával történı illeszkedésvizsgálat során a tapasztalati kumulatív gyakoriságok sorát hasonlítjuk össze az elméleti kumulált gyakoriság értékekkel. r 2 A próbastatisztika: ahol: határa i= 1 r összevont osztályok száma ( n np ) n j elıfordulások száma a j-ik osztályközben i np p j = F(x jf ) F(x ja ) x jf, x ja - a j-ik osztályköz felsı illetve alsó Ez a próbastatisztika jó közelítéssel Chi 2 eloszlású k-1 szabadsági fokkal, illetve k-b-1 szabadsági fokkal, ha a paramétereket is becsülnünk kell (normális eloszlásnál µ és σ 2 becsülendı, így a szabadsági fok k-3). Az osztályokba sorolást úgy kell elvégezni, hogy az elméleti eloszlásból számított elıfordulási szám (np i ) minden osztályban legalább öt legyen! NYME FMK TGYI 2006.08.28. 137. fólia i i

A folyamatra (minıségre) ható tényezık A példa szerinti sokaságra végzett Chi 2 próba Összevont osztályok x ia x if alsó felsı határ határ n i talált elemek száma n i uia u if ( ) n F F( ) x ia x if p i = = F( xif ) F ( xia ) n ( ) 2 p i n n i p i ( n n p ) i n p i i 2 <= 19,00 8 0,16 - -0,80 0,0000 0,2122 0,2122 10,6092 6,8079 0,6417 19,00 19,75 13 0,26-0,80-0,17 0,2122 0,4317 0,2195 10,9739 4,1049 0,3741 19,75 20,50 16 0,32-0,17 0,45 0,4317 0,6753 0,2436 12,1816 14,5802 1,1969 20,50 21,25 6 0,12 0,45 1,08 0,6753 0,8602 0,1849 9,2462 10,5380 1,1397 21,25 7 0,14 1,08 0,8602 1,0000 0,1398 6,9890 0,0001 0,0000 Összesen: n = 50 Σ=3,3524 szabadságfok: 5-1 - 2 = 2 Chi 2 0.95(2) = 5,991 Chi 2 = 3,3524< 5,991 = Chi 2 0.95(2) A próbastatisztika értéke (számított Chi 2 ) kisebb, mint a megfelelı szabadságfokú Chi 2 eloszlás 95 %-os megbízhatósági intervallumának határát jelentı kritikus érték, így a normális eloszlás hipotézise megtartható! NYME FMK TGYI 2006.08.28. 138. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık Szabályozottság - képességvizsgálatok A véletlen zavarcsoport által okozott ingadozások, vagy szokásos ingadozások sávjával jellemezhetı a normális állapot, segítségével megadható folyamat minıségképessége. Normális eloszlásnál a középérték körüli szélességő intervallum magába foglalja az összes egyedi érték 99,73 %- át, tehát igen kicsi (elhanyagolható) annak a valószínősége, hogy ezen a sávon kívüli érték fellép. Vagyis az intervallum gyakorlatilag lefedi a teljes ingadozást, ezért határai úgy tekinthetık, mint természetes folyamathatárok. Ezt a természetes folyamathatárok közti intervallumot a folyamat természetes tőrésének nevezzük. A természetes tőrés nagysága már önmagában jellemezhetné a minıségképességet. Praktikusabb azonban valami elváráshoz viszonyítani. Ez az elvárás pedig a mőszaki és/vagy gazdasági megfontoláson alapuló elıírt tőrés. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 139. fólia

Minıségtartó szabályozás szabályozó grafikonok módszere Tőréshatárok (specifikációs határok) FTH (Felsı tőréshatár), gyakori jelölése USL (Upper Specification Limit) ATH (Alsó tőréshatár), gyakori jelölése LSL (Lower Specification Limit) A tőréshatárokat nem a folyamatból számítjuk, hanem külsı mőszaki, gazdasági, biztonsági vagy adminisztratív szempontok alapján állapítják meg. Tőrésmezı szélessége A tőrésmezı szélesség T, a felsı tőréshatár és alsó tőréshatár különbsége: T = FTH ATH, vagy T = USL LSL NYME FMK TGYI 2006.08.28. 140. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık Képességi mutatók Képesség: az ingadozás sávja hogyan viszonyul(na) az elvárásokhoz stabil állapotban. Abszolút képességi mutatók (c p c m ) stb.: A természetes tőrés sávját viszonyítjuk az elıírt tőréshez Az abszolút képességi mutatók a FTH-ATH c = 6σ hányadoson alapulnak. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 141. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık Egy gépen (berendezésen) homogén megmunkálási körülmények között (például: azonos szerszámállítás, alapanyag tétel, gépkezelı, élezéssel kapcsolatos szerszámcsere nincs stb.), viszonylag rövid távon végzett vizsgálatok során megállapítható a gép minıségképessége, vagyis a gépképesség. Hosszabb távú és nem homogén körülmények között folytatott vizsgálattal a folyamat-képesség határozható meg. Nem csak az elnevezésben van különbség; eltér a meghatározásmetodika és számítási mód is. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 142. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık Abszolút képességi mutatók FTH ATH 6 s Gépképesség = 1, 33 C M FTH x 3 s x ATH 3 s Gép beállítottság min ; 1, 33 C Mk Folyamatképesség = 00 C P = FTH ATH 1, 6 s * Folyamat beállítottság C Pk = FTH x x ATH min ; * 3 s 3 s * 1,00 NYME FMK TGYI 2006.08.28. 143. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık Szabályozottság - képességvizsgálatok Képesség: az ingadozás sávja hogyan viszonyul(na) az elvárásokhoz stabil állapotban. képes ( K ) nem képes ( NK ) szabályozott ( SZ ) nem szabályozott (NSZ) SZ-K NSZ-K NK-SZ NK-NSZ NYME FMK TGYI 2006.08.28. 144. fólia

A folyamatra (minıségre) ható tényezık Abszolút képességi mutatók FTH 3σ 3σ 3σ Névleges érték 3σ ATH 3σ 3σ Cp=1 Cp<1 Cp>1 NYME FMK TGYI 2006.08.28. 145. fólia

Minıségkapacit gkapacitás s vizsgálata 2. példap NYME FMK TGYI 2006.08.28. 146. fólia

Minıségkapacit gkapacitás s vizsgálata 2. példap NYME FMK TGYI 2006.08.28. 147. fólia

Minıségkapacit gkapacitás s vizsgálata 2. példap NYME FMK TGYI 2006.08.28. 148. fólia

Minıségkapacit gkapacitás s vizsgálata 2. példap NYME FMK TGYI 2006.08.28. 149. fólia

Minıségkapacit gkapacitás s vizsgálata 2. példap NYME FMK TGYI 2006.08.28. 150. fólia

Minıségkapacit gkapacitás s vizsgálata 2. példap NYME FMK TGYI 2006.08.28. 151. fólia

Minıségkapacit gkapacitás s vizsgálata 2. példap NYME FMK TGYI 2006.08.28. 152. fólia

Minıségkapacit gkapacitás s vizsgálata 2. példap NYME FMK TGYI 2006.08.28. 153. fólia

Minıségkapacit gkapacitás s vizsgálata 2. példap NYME FMK TGYI 2006.08.28. 154. fólia

Minıségkapacit gkapacitás s vizsgálata 2. példap NYME FMK TGYI 2006.08.28. 155. fólia