JELENTÉS a Magyar Honvédség Szárazföldi csapatai működtetését szolgáló pénzeszközök hasznosulásának ellenőrzéséről

JELENTÉS a Magyar Honvédség Szárazföldi csapatai működtetését szolgáló pénzeszközök hasznosulásának ellenőrzéséről 0424 2004. május

2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.3. Átfogó Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V 24 51/2003 2004. Témaszám: 670 Vizsgálat-azonosító szám: V0098 Az ellenőrzést felügyelte: Bihary Zsigmond főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Hegedűsné dr. Műllern Veronika főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: Hudik Zoltán igazgatóhelyettes Az ellenőrzést végezték: Balkay Attila számvevő Mátyási József számvevő Trenovszki István számvevő tanácsos, főtanácsadó Domonkosné Kurilla Edit számvevő tanácsos dr. Pataki Magdolna számvevő tanácsos, tanácsadó Vásárhelyi Zoltán számvevő tanácsos dr. Király László számvevő tanácsos, tanácsadó Tóth Bálint számvevő tanácsos, főtanácsadó A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a Honvédelmi Minisztérium fejezet 1994-1995. évi költségvetésében és gazdálkodásában a haderőfejlesztési célok érvényesülésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről (1996.) sorszáma [313] Jelentés a Magyar Honvédségnél a repülőcsapatok működésének [9821] pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Honvédelmi Minisztérium fejezet működésének [0017] ellenőrzéséről (2000.) Jelentés a NATO Biztonsági Beruházási Programja (NSIP) keretében Magyarországon megvalósuló fejlesztések ellenőrzéséről [0217] A katonai védelmi beruházások ellenőrzéséről [0333] Jelentés a központi költségvetés zárszámadásának ellenőrzéséről (évente) Jelentés a központi költségvetés előirányzatai megalapozottságáról (évente) [9826] [9927] [0024] [0126] [9839] [9932] [0034] Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatók.

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 10 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 21 1. A haderő-átalakítás feltételrendszere, a katonai szervezetek integrációja 21 1.1. A haderő-átalakítás szabályozási környezete 21 1.2. A NATO katonai integrációs folyamatok és a haderő-átalakítás kölcsönhatásai 25 2. A szárazföldi haderő személyi állományának, katonai szervezeteinek kiképzése, felkészítése, nemzetközi és hazai gyakorlatai 31 2.1. A kiképzések és gyakorlatok tervezése 31 2.2. A kiképzések és gyakorlatok szervezése, a végrehajtás személyi, technikai feltételeinek alakulása 34 2.3. A hadműveleti, kiképzési területekre kiterjedő ellenőrzések, értékelések 43 3. A katonai szervezetek kiképzésének, gyakorlatainak logisztikai támogatása 48 3.1. A logisztikai támogatás rendszere 48 3.2. A kiképzések, gyakorlatok logisztikai támogatottsága 52 3.3. A logisztikai gazdálkodás információs rendszere 58 MELLÉKLET Honvédelmi miniszter észrevétele 1

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE ABV Atom, biológiai és vegyivédelmi felszerelés ABV RIÉR ABV Riasztási és Értesítési Rendszer ACE NATO Szövetséges Európai Főparancsnokság (Allied Command Europe) AFS NATO Szövetséges Európai Főparancsnokság követelményei (Allied Command Europe - ACE - Forces Standards) Áht az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény AMF/L Európai Szövetséges Főparancsnokság Mozgékony Szárazföldi Haderő (ACE Mobile Forces/Land) ARRC Szövetséges Gyorsreagálású Erők (Allied Rapid Reaction Corp.) ÁSZ Állami Számvevőszék BMP lövész páncélos CAX számítógéppel támogatott parancsnoki és törzsvezetési gyakorlat CPX dandár szintű parancsnoki és törzsvezetési gyakorlat CRK címrend kód DCI Washingtoni Védelmi Képességi Kezdeményezés (Defence Capability Initiative) DOS napi felhasználási érték (Day of Supply) DP 05 Dedicated Phalanx 05 DPQ Védelmi Tervezési Kérdőív (Defence Planning Questionnaire) ehc szd elektronikai harc század EU Európai Unió f z felderítő zászlóalj Feladatterv Integrációs Program kidolgozása FG haderő fejlesztési célok (Force Goals) FG 0001 haderőfejlesztési célok 2001-re (Force Goal 2001) FP 2002- haderőfejlesztési javaslatok 2002 (Force Proposal 2002) gldd gépesített lövész dandár HIAP NATO AFSOUTH Integrációt Elősegítő Program (Hungarian Integration Affirmation Program) HM Honvédelmi Minisztérium HM 2. sz. TPSZI HM 2. számú Területi Pénzügyi és Számviteli Igazgatóság HM BBBH HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal HM GTH HM Gazdasági Tervező Hivatal HM HVK Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar HM HVK Ht Csf-ség HM HVK Haderőtervezési Csoportfőnökség HM HVKF Honvédelmi Minisztérium Honvéd vezérkari főnök HM KÁT Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkár HM KPSZH HM Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal HM KVEH Honvédelmi Minisztérium Költségvetési Ellenőrzési Hivatal HM KVF HM Közgazdasági és Vagyonfelügyeleti Főosztály 3

HM VGHÁT HVK HVK Hdm Csf-ség HVK Hdm és Kik Csf-ség HVKF Hvt KFF KFOR KFR KGIR LGIR MC MEDP MFO MH MH KFF MH KT MH LEP MH ÖHD MH ÖLD MH ÖLTP MH SZFP MH SZFPK MHGYDP MHPK müdd NATO NATO AFSOUTH NATO Task List NRF NTL OGY OPEVAL PC PCC SACEUR SFOR SHAPE STANAG HM védelemgazdasági helyettes államtitkár Honvéd Vezérkar HVK Hadműveleti Csoportfőnökség HVK Hadműveleti és Kiképzési Csoportfőnökség Honvéd vezérkari főnök a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény Készenlét fokozása és fenntartása Koszovói Erő (Kosovo Force) Készenlét fenntartásának rendszere Költségvetési Gazdálkodási Információs Rendszer Logisztikai Gazdálkodási Információs Rendszer NATO Katonai Tanácsa (NATO Military Committee) NATO Katonai Gyakorlatok Direktívája és Programja Magyar Katonai Rendész Kontingens (Multinational Force & Observer) Magyar Honvédség Magyar Honvédség Készenlét Fenntartása és Fokozás rendszer MH Katonai Tanács. Magyar Honvédség Légierő Parancsnokság MH Összhaderőnemi Doktrína MH Összhaderőnemi Logisztikai Doktrína MH Összhaderőnemi Logisztikai Támogató Parancsnokság Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnoksága Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnok MH Gyakorlatok Direktívája és Programja Magyar Honvédség Parancsnoka műszaki dandár Észak-atlanti Szerződés Szervezete (Nord Atlantic Treaty Orgonization) NATO Dél-Európai Szövetséges Erők (Allied Forces South Europe) NATO feladatlista gyorsreagálású felderítő egység (NATO Response Force) NATO feladatlista (NATO Task List) Országgyűlés alegység értékelő módszer (Operational Evaluation) asztali (személyi) számítógép Prágai Képességvállalások (Prague Capabilities Commitment) Szövetséges Hatalmak Európai Legfelsőbb Parancsnoka (The Supreme Allied Commander Europe) Stabilizációs Erő (Stabilisation Force) Szövetséges hatalmak Európai Legfelsőbb Parancsnoksága (Supreme Headquarters Allied Powers Europe) Szabványosítási egyezmény (Standardization Agreement) 4

TEEED TPSZI TVTR vb z VFIB VOCS VTR ZMNE Kiképzési, oktatási ellenőrzési direktíva (Training Education Evaluation Exercise Directive) Területi Pénzügyi Számviteli Igazgatóság Tárca Védelmi Tervező Rendszer vezetésbiztosító zászlóalj Védelmi Felülvizsgálatot Irányító Bizottság MH SZFP Vezetési Operatív Csoport Védelmi Tervező Rendszer Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 5

JELENTÉS a Magyar Honvédség Szárazföldi csapatai működtetését szolgáló pénzeszközök hasznosulásának ellenőrzéséről BEVEZETÉS A Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnoksága (MH SZFP) a honvédség alkotmányos kötelezettségének teljesítése érdekében a szárazföldi erők részére meghatározott feladatok végrehajtásával, a szövetséges fegyveres erőkkel, azok haderőnemeivel együttműködésben hivatott biztosítani a Magyar Köztársaság területi integritását, továbbá a szövetségi kötelezettségeknek való megfelelés érdekében a szárazföldi hadműveleti feladatok megoldását, a szárazföldi haderőnem béke- és háborús feladatainak hadműveleti-harcászati szintű tervezését, szervezését, irányítását és ellenőrzését. A Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának megváltozása, valamint az egymást váltó kormányok eltérő haderő-alkalmazási elképzelései következtében többször változott a haderő átalakításának koncepciója. Legutóbb a 2002. évben indított ún. védelmi képesség felülvizsgálat tűzte ki célul a képesség alapú, finanszírozható, a nemzeti és a szövetségi elvárásokat ötvöző követelmény rendszernek megfelelő haderő kialakítását. Az átalakítás menetében - a NATO tagság valóra válásával, az Európai Unióhoz történő csatlakozási folyamat előrehaladásával - kulcskérdéssé vált a NATO katonai integráció mielőbbi végrehajtása. A katonai szervezeteknél folyó kiképzés és felkészítés azt a célt szolgálja, hogy az alakulatok a küldetésük figyelembevételével meghatározott feladatok végrehajtására - önállóan vagy szövetségi kötelékben, a NATO műveleti szabványoknak megfelelően - képesek legyenek. A gyakorlatok rendeltetése, hogy fenntartsák és fejlesszék a vezető szervek, a parancsnokok és törzsek, a csapatok hadműveleti, harcászati, valamint együttműködési képességeit, azokat az elvárt készültségi szinteket, amelyek békeidőben, válsághelyzetben, illetve háborúban szükségesek számukra. Az ún. logisztikai támogatással biztosítják a katonai képességek fenntartását - a minisztériumi szervek és szervezetek szabályozása alapján - a logisztikai gazdálkodás központi-, haderőnemi-, végrehajtói (csapat, intézmény) szintjein. A katonai logisztika termelői ága (HM gazdasági blokkja és háttérintézményei) a Magyar Honvédség (MH) működéséhez szükséges erőforrásokat szolgáltatja, a fogyasztói ága - az MH logisztikai szervezetei közreműködésével - a honvédség működtetését biztosítja. Mindezek adtak alapot arra, hogy a szárazföldi had- 7

BEVEZETÉS erőnem működésének ellenőrzési fókuszába a kiképzési folyamatokat és ezek logisztikai támogatását állítsuk. Az MH SZFP hadtestparancsnokság jogállású haderőnemi parancsnokság, a gazdálkodás megszervezésének módjára tekintettel önállóan gazdálkodó, a költségvetési előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Az alárendelt katonai szervezetek gazdálkodása, irányítása szempontjából középirányító, gazdálkodási felügyeleti jogosultsággal rendelkező honvédelmi szerv. Az MH SZFP és az alárendelt csapatok pénzügyi és számviteli, ellenjegyzési és érvényesítési feladatait a HM 2. számú Területi Pénzügyi és Számviteli Igazgatóság látja el. Az MH SZFP és alárendeltjei számára a költségvetési törvények 2002. és 2003. évekre a Honvédelmi Minisztérium költségvetési fejezet az MH Szárazföldi csapatai alcímen 29 Mrd Ft, illetve 36,4 Mrd Ft kiadási előirányzatot határoztak meg. A csapatok működtetéséhez a logisztikai támogatás összege 2002. évben a fejezet más alcíméről 16,5 Mrd Ft nagyságrendű volt, 2003-ra 19,8 Mrd Ft logisztikai támogatás teljesült. (A katonai szervezetek többségében központi, térítésmentes ellátás keretében jutnak technikai eszközökhöz, anyagokhoz, az elhelyezési és közüzemi szolgáltatásokhoz.) Az Állami Számvevőszék a Honvédelmi Minisztérium (HM) költségvetési fejezetnél az államháztartás forrásait és azok felhasználását, valamint a vagyonnal való gazdálkodást az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht) 120/A. (1) bekezdése alapján ellenőrzi. A számvevőszéki ellenőrzések visszatérően figyelemmel kisérték a haderő-átalakítás folyamatát (a haderőfejlesztési célok érvényesülésének 1996-ban lezárt célellenőrzése, a 2000. évi átfogó ellenőrzés és a katonai védelmi beruházások 2003-ban lezárt teljesítményellenőrzése). Az MH szárazföldi haderőneménél számvevőszéki ellenőrzést első alkalommal végeztünk. Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. (3) és (5), valamint a 17. (5) bekezdésben foglaltak alapján hajtottuk végre az MH szárazföldi haderőnem kiképzés és gyakorlatok végrehajtására felhasznált költségvetési kiadásokkal kapcsolatos gazdálkodás ellenőrzését. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a Honvédelmi Minisztérium költségvetési fejezetnél a szárazföldi haderőnem működésénél: a haderő-korszerűsítés folyamatában megfogalmazott elvárások, követelmények nyújtottak-e kellő támpontot a katonai szervezetek kiképzésének, felkészítésének képesség-orientált kialakításához; a kiképzések, a gyakorlatok rendszere (tervezése, szervezése, végrehajtása és kiértékelése) a honvédelmi tárca NATO katonai integrációs programjához igazodóan, eredményesen szolgálta-e a személyi állomány, a katonai szervezetek felkészülését, a rendelkezésre álló költségvetési források célszerű felhasználását; a honvédség logisztikai támogató rendszerében a fogyasztói logisztika szervezettsége, forrása megfelelő feltételeket biztosított-e a kiképzési feladatokhoz és a gyakorlatokhoz. 8

BEVEZETÉS A teljesítmény-ellenõrzés módszerével, rendszerszemléletű közelítésben tekintettük át a szárazföldi haderőnem működésének szabályozási hátterét. A kiképzések, a gyakorlatok, ezek logisztikai támogatásának szervezését, végrehajtását az eredményesség szempontjából értékeltük. A katonai szervezeteknél a kiképzések teljesítménye alapvetően az eredményesség oldaláról a hadrafoghatóság és az alkalmazhatósági készség elért szintje alapján közelíthető meg. A kiképzések, gyakorlatok logisztikai támogatása, mint feltételrendszer kapcsolódott az ellenőrzés tárgyköréhez, ezért gazdaságossági és hatékonysági szempontok szerinti értékelést ezúttal nem készítettünk. Az ellenőrzés a szárazföldi haderőnem 1 2002-2003. évi kiképzési tevékenységére koncentrált, felhasználva az MH-nál a katonai szervezetek rendeltetésével öszszefüggésben végrehajtott ellenőrzések, értékelések tapasztalatait. A helyszíni ellenőrzés alapvetően az MH SZFP, valamint az MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság (MH ÖLTP) kiképzések és gyakorlatok tervezésében, végrehajtásában, ezek logisztikai támogatásában érintett katonai szervezeteire terjedt ki. Emellett az ellenőrzési kérdések megválaszolása szükségessé tette a tájékozódást a honvédség felső vezetési szintjén, a HM Honvéd Vezérkar (HM HVK) közvetlen alárendeltségében működő, a katonai szervezetek hadrafoghatóságáért, felkészítéséért és kiképzéséért felelős szervezeteinél is. A végleges jelentést az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény III. fejezet 25. (1) bekezdésének megfelelően észrevételezésre megküldtük Juhász Ferenc miniszter úrnak, aki megállapításainkat megalapozottnak tartotta, javaslataink realizálását eredményességet javító tényezőnek minősítette és jelezte, hogy javaslataink alapján hozott intézkedéseiről törvényes határidőben tájékoztatást ad (lásd: Melléklet). 1 Szárazföldi haderőnem: az MH Szárazföldi Parancsnokság és az alárendelt katonai szervezetei 9

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Magyarország NATO tagságából adódó követelmény, hogy a magyar haderő képes legyen az együttműködésre a tagországok más katonai szervezeteivel, a szövetség katonai struktúrájába felajánlott erőink érjék el a számukra előírt képességeket 2 és készenlétet, továbbá adott esetben a nemzeti haderő a Magyarország megsegítésére küldött szövetséges csapatok megérkezéséig a haza fegyveres védelmét el tudja látni. A szövetség részére felajánlott erők felkészítésének, kiképzésének célja az, hogy a számukra meghatározott feladatokat önállóan vagy a NATO illetékes parancsnoksága keretében végre tudják hajtani. A nemzeti és szövetségi elvárások teljesíthetőségi feltételeit mindenek előtt a szabályozási háttér áttekintésével vizsgálta az ellenőrzés. E követelmények egyes elemei az Alkotmányban, a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről szóló, hatályban levő OGY határozatban megjelentek. Magyarország fegyveres erejének fő feladatai között határozták meg a haza katonai védelmét, a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátását, a szuverenitás és a területi épség védelmét, illetve a Szövetség kollektív védelméhez való hozzájárulást. Az ország-védelemben konkrétan az Alkotmányban elrendelt fegyveres védelmi tervhez kapcsolódóan az irányadó szabályozások (alapvetően a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény) olyan harmonizációja, ami a nemzeti és szövetségi szerepvállalást együtt kezelné, a NATO tagországgá válást követően elmaradt. Azt, hogy az ország biztonságát a Szövetség tagjaként kell értelmezni, a helyszíni ellenőrzés befejezéséig mindössze a Magyar Honvédség 2004 2013 közötti időszakra vonatkozó átalakításának és új szervezeti struktúrájának kialakításáról szóló 2003-ban hozott kormányhatározat rögzítette. (Az Országgyűlés az ezzel kapcsolatos egyetértését csak a 2004. márciusi a Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztési irányairól szóló határozatában fejezte ki.) Az Alkotmányban előírt fegyveres védelmi terv, a honvédelmi törvény, a miniszteri, vezérkari főnöki éves feladatszabások, valamint a NATO szövetségi kiadványai, előírásai a kiképzési irányok meghatározásához szolgáltatnak alapot. Az ország-védelem felső szintű szabályozásában nem tükröződött egyértelműen, hogy a fegyveres védelmi terv egyes funkcióit a NATO Szövetséges Európai Főparancsnokság szintjén működő műveleti tervezési rendszer (melyben 2 Katonai képesség: a honvédség személyi állományának, vezető szerveinek, katonai szervezeteinek, technikai eszközeinek és anyagi készleteinek állapota, valamint annak előírt szinten tartását elősegítő más tényezők megléte, amelyek alkalmassá teszik a biztonságpolitikai célkitűzések megvalósítására, a törvényekben és más jogszabályokban meghatározott feladataik végrehajtására. 10

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK a műveleti tervek valós és potenciális fenyegetések figyelembevételével készülnek) átvette. (A jelzett követelményeknek megfelelően a Miniszterelnöki Hivatal 2004. április 5-én kelt tájékoztatása szerint megkezdődött a honvédelemről szóló törvény módosításának előkészítése és a kormányzati koordináció javítása terén is folyamatosan történnek lépések.) A haderő-átalakítás koncepciója az elmúlt tíz évben többször változott. A korábbi átalakítások eredményeként a honvédség szervezete, létszáma lényegesen kisebb lett, vezetési struktúrája átalakult, viszont a szükséges haditechnikai fejlesztések elmaradtak. A haderőnem NATO katonai integrációja megfelelő koordináció hiányában relatív késéssel jutott a megfelelő pályára. A Szövetségnek felajánlott erők tekintetében a NATO tagság első három évében az azonnali és a gyors reagálású alakulatok integrációs folyamatát időben, ezzel szemben az ún. fővédő erők integrációjának előkészítő munkálatait csak két év múlva indították. A honvédelmi tárca és az Magyar Honvédség vezetése 2002-ben hozott intézkedést a tárca integrációs programjának kidolgozására, majd a kormányváltást követően védelmi felülvizsgálatot rendelt el a nemzeti és szövetségi követelmények teljesítéséhez szükséges képességű, ugyanakkor finanszírozható haderő meghatározása céljából. Az integrációs program készítését és a védelmi felülvizsgálat elemzéseit is jól hasznosítható segédeszközként szolgálhatták volna az alakulatok ún. haderőfejlesztési törzskönyvei 3, amennyiben az elkészítésük elrendelésének időszakában haderőnemi szinten már rendelkeznek a szükséges információk teljes körével, de legalább a szövetségi követelmények kellő ismeretével. E feltételek hiányában a tárca szintű integrációs program eredeti elképzelések szerinti alulról építkező, a haderőnemek integrációs terveire (a felkészítés, a kiképzés és a gyakorlatok önálló integrációs terveire) épülő, a katonai szervezetek haderőfejlesztési törzskönyveire alapozott kidolgozás végrehajtása sikertelenné vált. A honvédelmi tárca NATO katonai Integrációs Programját 2003 februárjában hagyta jóvá a miniszter, amiben a NATO ajánlások figyelembevételével határozták meg a Magyar Honvédség számára azokat a területeket az oktatást, a kiképzést és felkészítést, a gyakorlatokat, valamint a védelmi tervezést, melyek mentén az integráció megvalósítható. A szárazföldi haderőnemnél a tárca szintű integrációs program alapján módosították az integrációs tervüket. Az átalakítás összetett, több szálon futó folyamatában a Honvéd Vezérkar szakmai szervezetei koordinációs tevékenységének erősödése eredményeként az alakulatok haderő-fejlesztési törzskönyvei már jó közelítéssel megfeleltek alaprendeltetésüknek (figyelembe véve a védelmi felülvizsgálat keretében kialakított új feladatrendet, hadműveleti követelményeket és struktúrát, továbbá a már ismert szövetségi előírásokat). Ezzel együtt többszöri átdolgozásuk után is maradtak tisztázatlan területek, pl. az 3 haderő-fejlesztési törzskönyv: a katonai szervezet okmánya, melyben a vele szemben támasztott követelményeket és ezek teljesítésének megítéléséhez szükséges adatokat rögzítik 11

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK MH SZFP háborús és béke vezetési struktúrájának kialakítására, valamint a HM és az MH ÖLTP közötti feladatmegosztásra vonatkozó döntések elhúzódása miatt. A szövetségi rendszernek a logisztikai interoperabilitás 4 biztosítására vonatkozó elvárását szintén a tárca szintű integrációs program közvetítette az MH szervezetei felé. Az integráció minimális szintjének elérését eredetileg 2005-re, a teljes integráció megvalósítását 2010-re tervezte a központi logisztikai feladatokat ellátó szervezet. A tárcánál 2003-ban végrehajtott szervezetkorszerűsítésre és a védelmi felülvizsgálat tapasztalatain alapuló változásokra tekintettel a logisztikai terület integrációs folyamatát az MH 2004 2013 közötti időszakra vonatkozó átalakításához igazították. A HM vezetése a védelmi felülvizsgálat első szakaszában a haderő 2013-ra kialakítandó struktúráját mivel a megfelelő tartalmú haderő-fejlesztési törzskönyvek a feltételek hiányában nem állhattak rendelkezésre egy központilag (a CUBIC csoport 5 és a HVK együttműködésében) létrehozott adatbázisra alapozva készítette el. Erre építve indult a haderőfejlesztés tízéves tervének a kidolgozása. Célként határozták meg a NATO tagságból levezethető követelményekkel szinkronizáló képességek és ezek készenléti idejének megfogalmazását, továbbá a haderőfejlesztés, az infrastruktúra és a kiképzés területén szükséges változtatások hozzárendelését, mindehhez igazodó csapatstruktúrák kialakítását. A kidolgozói munkával párhuzamosan folyik az alakulatok átalakítása is. Lényegében a tíz évet átfogó haderőfejlesztés tervezési munkái eredményeként válhat majd láthatóvá a 2013-as haderőkép költségvetési realitása. Ebben a munkában érvényesülhet érdemben a haderő-fejlesztési törzskönyvek haderőtervezést segítő funkciója a törzskönyvi alapadatok ún. beárazásával a perspektivikus döntések költségvetési realizálhatóságának visszaigazolása révén. Ezt támasztja alá, hogy a védelmi felülvizsgálat első szakaszának előzetes számításokon alapuló döntései a tíz éves erőforrás-tervkészítésnél, illetve a részfeladatok ütemezésénél már igényeltek korrekciót. A jövőkép tervezési bizonytalanságát hordozza még, hogy a szövetségi követelmények is módosulhatnak, a képesség-orientált haderő kialakítását önkéntes haderőre való áttéréssel párhuzamosan kell végezni, érvényesíteni kell azt az alapelvet, hogy a katonák csak a hadsereg alaprendeltetésével összefüggő feladatokkal foglalkozzanak. A NATO parancsnoki és haderő struktúrájának napirenden levő korszerűsítése keretében folyó egyeztetések újabb korrekciókat tettek/tesznek szükségessé. Az önkéntes haderőre történő átállás becsült többletköltségének kompenzálására a GDP %-os arányában prognosztizált éves költségvetések mellett nem 4 interoperabilitás (együtt alkalmazhatóság): a technikai rendszerek vagy egységek azon képessége, hogy más rendszereknek vagy egységeknek szolgáltatást nyújtsanak, illetve azoktól szolgáltatást fogadjanak 5 CUBIC csoport: a Magyar Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok kormányai közötti segélyegyezmény keretében tanácsadásra szerződtetett vállalkozás 12

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK számíthat a költségvetési fejezet. A sorállomány kiváltásán túl, az említett alapelv érvényesítése érdekében több feladatot (őrzés-védelem, infrastrukturális ellátás, élelmezés, gyakorlóterek működtetése terén) át kell szervezni, szolgáltatásként kell megvásárolni. A tárca ezek költség vonzataival összefüggésben végzett számításai tíz évre, mintegy 250-300 Mrd Ft ráfordítási igényt jeleztek. A költségek nagyságrendje figyelmeztet arra, hogy az átalakítás végső döntéseit komplex közelítéssel, részletes gazdasági számításokkal, elemzésekkel kell megalapozni. Ennek hiánya kockázati tényezőnek tekinthető a képességorientált haderő terv szerinti kialakításában, ami a haderő tervezés menetében készített kockázatelemzésekből is kitűnt. Az új haderőstruktúra kialakításának fontos kérdése az új képességeknek megfelelő kiképzési rendszer kialakítása. A Magyar Honvédség a tervek szerint 2005. március elsejétől egy teljesen új kiképzési rendszerre tér át, amely már csak a hivatásos és szerződéses katonákkal számol. Ebből következett, hogy a teljesítményellenőrzés fókuszába állított kiképzési rendszert és ennek logisztikai támogatottságát a folyamatosan változó körülmények között lehetett értékelni. A NATO tagországgá válást követően 2000-ben történtek lépések a szövetségi követelményeket figyelembe vevő kiképzési rendszer kialakítására. A kiképzés, felkészítés képesség-orientálttá, doktrína-bázisúvá tételére azonban csak 2003-ban hoztak intézkedéseket (a HM Honvéd Vezérkar (HM HVK) főnöki intézkedése rendelkezett az MH kiképzési doktrína kiadásáról, ami összhangban van a honvédelmi tárca NATO katonai Integrációs Programban megfogalmazott célkitűzésekkel). A közbenső időszakban a honvédség, a szárazföldi haderőnem kiképzésének követelményeit és feladatait az évente kiadott miniszteri irányelvekben, HM HVK intézkedésekben határozták meg. Szakmai oldalról a szárazföldi haderőnem adott évre vonatkozó hadműveleti feladatai adtak alapot az alárendeltjei felkészítésének és kiképzésének differenciált, cél- és feladat orientált rendszerű meghatározásához, melyben a reagáló erők képességének fenntartása, szövetségi kötelékben való alkalmazása, valamint a fővédőerőknek a NATO Dél-Európai Szövetséges Erőkhöz történő integrációja kapott prioritást. A parancsnokok és a törzsek felkészítését a csapatok kiképzésével összhangban tervezték. Olykor ad hoc jellegű kiképzésre is szükség volt a változó követelményekhez igazodás érdekében (olyan alegységek felkészítésénél, melyek egyébként az MH hadrendjében nem szerepeltek). A kiképzési követelmények és feladatok kidolgozásának felelősségét 2002-től megosztották a koordináló HVK szervek és a kiképzésben érintett katonai szervezetek MH szintű parancsnokai között. A kiképzés irányításában a parancsnoki felelősség meghatározása a korábbi évek gyakorlatához képest a szakmai mozgástér növelését jelentette. A kiképzések anyagi biztosítása terén parancsnoki hatáskörbe a reális igény-meghatározás és a célirányos forrásfelhasználás tartozik. Ez megfelel a szövetség haderőinél alkalmazott gyakorlatnak, miszerint az anyagi ellátást a logisztikai támogatás keretében és felelősségével biztosítják. Mégis látszólagos ellentmondásként feszült, hogy a HVK intézkedés a kiképzések végrehajtásához szükséges anyagi forrásról nem rendelkezett, ugyanis az anyagi források biztosítása döntő többségében (mintegy 90%-ban) a köz- 13

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ponti ellátó szervek feladata. Az ellenőrzött időszakban előfordult ellátási gondok több tényező hatásával (a kiképzési rendszer átalakításának átmeneti kiforratlanságával, a soron kívüli feladatok jelentkezésével és nem utolsó sorban a behatárolt költségvetési forrásokkal) hozhatók összefüggésbe, és nem a hatásköri megosztottságra vezethetők vissza. (Pl. az újonnan alakított kontingensek felkészítésénél fordult elő, hogy az állománytáblában szereplő felszerelések, anyagok nem a kellő mennyiségben álltak rendelkezésre a kiképzés megkezdéséhez.) A kiképzési feladatok tervezése a tárca szintű elképzelések szerint Védelmi Tervező Rendszer (VTR) alrendszereként valósul meg. A VTR több éve megkezdett fejlesztését azonban még nem fejezték be, amely 2003. februártól Tárca Védelmi Tervező Rendszer (TVTR) megnevezéssel folytatódott. A kiképzési kiadások tervezéséhez a normatív erőforrás tervező alrendszer nem készült el, annak ellenére sem, hogy a tárca vezetése 2002-től a fejlesztés felgyorsítását határozta el. A fejlesztő munka elakadását, a VTR és alrendszerei alkalmazásának szükségességét a korábbi számvevőszéki ellenőrzések 6 is visszatérően jelezték. A haderő-átalakítás folyamatában mindeddig jellemző volt, hogy a honvédség működtetésének erőforrás igénye a létszám- és szervezetcsökkentések után is meghaladta a költségvetési támogatás lehetőségeit (részben a fejezetet érintő megvonások, valamint az év közben jelentkező kiemelt feladatok biztosítása következtében). Így a feladat alapú költségvetés tervezés, a feladatok és a források összhangja egy időben nem valósulhatott meg. A szárazföldi haderőnem felkészítésének, kiképzéseinek költségvetési tervezése más feladatok tervezéséhez hasonlóan a HM HVK éves feladatszabása alapján a tárgyévet megelőző, igény összeállítással vette kezdetét. A végrehajtható feladatok konkrét meghatározása a prioritások figyelembevételével már a jóváhagyott költségvetési sarokszámok ismeretében történt. A kiképzési, felkészítési feladatok erőforrás igényének tervezését aktualizált kiképzési normák nem segítették. A kiképzés új normáinak kidolgozását 1998-ban megkezdték, de az átdolgozás eredménytelensége miatt szakáganként továbbra is az évtizedek óta nem aktualizált, tartalmilag érdemben nem módosított normák (pl. az 1973-ban bevezetett hadianyag norma) álltak rendelkezésre. Az nem igényel különösebb magyarázatot, hogy az elévült normák a NATO alkalmazási elveinek megfelelő kiképzési feladatok tervezéséhez lényegében használhatatlanok. Továbbá az a következtetés is levonható, hogy csak a finanszírozható haderő kialakítása teremti meg a megalapozott normák kialakításának, egyben a reális költségvetés készítés feltételét. Amíg a szakmai igények meghaladják a költségvetési teljesíthetőség határát, a kiképzési követelményekhez igazított normatívák sem biztosíthatják a valóban teljesíthető erőforrás igények tervezését. Ugyanakkor az MH felkészítésére és kiképzésére vonatkozóan 1998-ban készített normajegyzék aktualizálása érdemben segítheti a finanszírozható haderő megvalósítása érdekében folyó tervező munkát. 6 Lásd: az 1996-2003. években készített - a honvédelmi tárcát érintő - számvevőszéki jelentések [313], [0017], [0333] javaslatai 14

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A haderőnem működtetéséhez rendelkezésre álló költségvetési előirányzatokat decentralizáltan jelenítették meg a tárca költségvetésében. A központosított előirányzatokból és az intézményi költségvetésből történő egyidejű finanszírozás, valamint a költségek jelentős hányadát lefedő természetbeni ellátás (logisztikai támogatás) következtében a gazdasági eseményekhez kapcsolódó mechanizmus (kötelezettségvállalás, ellenjegyzés) is többszintű. A munkafolyamatok átláthatóságot javító, hatékonyabb kezelést biztosító racionalizálására a logisztikai támogatás rendszerének megkezdett korszerűsítésében kell figyelmet fordítani. A nemzetközi és hazai felkészítési, kiképzési rendezvények, gyakorlatok (továbbiakban: gyakorlatok) tervezhetőségét, végrehajtását kedvezőtlenül érintette az MH integrációs tervkészítésének elhúzódása, emellett az a körülmény, hogy a mérvadó követelményeket támasztó dokumentumok a NATO Európai Főparancsnokság Csapatkövetelmény előírásai és a NATO Feladatjegyzék (NATO Task List) teljes körűen 2002-ban nem álltak az MH SZFP rendelkezésére, valamint a meglévők feldolgozása vontatottan haladt. A gyakorlatok tervezésének és elszámolásának rendszerét a 2002-ben hozott HM HVK intézkedéssel elvileg számon kérhető módon határozták meg. Ennek ellenére a nemzetközi és a hazai gyakorlatok eltérő finanszírozási rendje mellett nem alakult ki a források kezelésének egységes gyakorlata. (A nemzetközi gyakorlatok kiadásait központi forrásokból, központilag meghatározott címrend-kód kötelező alkalmazásával finanszírozták, míg az intézményi költségvetésből megvalósuló hazai gyakorlatoknál a címrend kód alkalmazása eseti jellegű volt.) A szárazföldi haderőnemnél folyamatosan karbantartották a kiképzés személyi feltételei elemzéséhez szükséges kimutatásokat, hasznosították a külföldi szolgálatról visszatértek tapasztalatait. A humán erőforrás értékelő rendszer alkalmazásával 2001-től végzik az állomány NATO kompatibilis teljesítményértékelését, ami megfelelő alapot nyújt a kiképző állomány kiválasztásához, a külföldi szolgálatokra érkezett pályázatok elbírálásához, valamint a kiképzést szolgáló beiskolázási, nyelvi képzési feladatok tervszerű kivitelezéséhez. A hivatásos, szerződéses és sorozott állomány 2002-2003. évi békeidős feltöltöttségét egyes állománykategóriákban időszakosan mutatkozó növekedés mellett általában a létszámhiány jellemezte. Az önkéntes haderőre történő átállási folyamatot is alacsony feltöltöttség és egyúttal magas fluktuáció kísérte (a bevonultak jelentős hányada még próbaidő alatt leszerelt, 2003 végén a szerződéses állomány a tervezett létszám 81%-át érte el). A kiképző létszám 23%-os hiányát a betöltetlen, kiképzést közvetlenül irányító tiszti és tiszthelyettesi, valamint a kiképző szerződéses beosztások kedvezőtlen hatását a kiképzések hatékonyság-csökkenésének megelőzése érdekében a meglévő állomány túlterhelésével igyekeztek kompenzálni, ami hosszabb távon nem lehet megoldás. A szolgálati- és munkaviszonyra vonatkozó jogszabályi előírások szerint végrehajtott egyéni képzések (beiskolázások, tanfolyami elfoglaltságok stb.) a kiképzési feladatok és gyakorlatok teljesítéséhez szükséges készségek, képességek továbbfejlesztését szolgálták. Ugyanakkor az állománycsoportok munkaidő felhasználásának kimutatásaiban szerepeltek, a távollétek magas értékét előidéző okok 15

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK között. Több tényező a hazai és külföldi tanfolyamokon való részvétel, a külföldi szolgálatra történő felkészítés és maga a külföldi szolgálat, a 24 órás szolgálatot követő pihenőnap kivétele, az évi rendes és az egészségügyi szabadság igénybevétele együttes hatásaként valóban magas, szervezési intézkedéseket igénylő távolléteket mutattak ki. (A tiszti állomány rendszeresített éves munkaidejének 63,8%-a, a tiszthelyetteseké 52,3%-a, a szerződéses legénységi állományé 59,3%-a hiányzott, illetve kiesett a napi feladatok végzéséből.) Az MH SZFP értékelése szerint, ahol a külszolgálatról hazatérőket bevonták a kiképzésbe, ott a felkészítés színvonala magasabb volt. (Pl. a békemissziók tapasztalatai alapján vezették be a rövid távolságra történő lövészet gyakorlását stb.) A tapasztalatátadás hasznossága mellett, a kiképzésben relatívan kedvezőtlenebb feltételeket jelentett a hazai kiképző beosztásban lévő, külszolgálati tapasztalattal rendelkezők alkalmazásánál a huzamosabb idejű az egyéb kötelezettségeik miatt indokolt távollétük. E problémakör kezelése meghaladta a parancsnoki hatáskört, viszont a megoldására lehetőséget kínál a katonai kiképzés és képzés rendszerének napirenden levő új követelményekhez igazodó átalakítása (amit egyébként a Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésének irányairól 2004. márciusában hozott OGY határozat a fő feladatok között fogalmazott meg). A tudatosan szorgalmazott nyelvi képzés és a felsőfokú tanintézetekben szerzett nyelvismeret eredményeként a HM SZFP ténylegesen betöltött személyi állományának több mint fele (56,5%) rendelkezik angol nyelvvizsgával. A felajánlott alakulatok felkészítése lehetővé tette a békemissziókban való részvételt. A fokozatos fejlődés mellett kedvezőtlenebb képet mutatott a szárazföldi haderő alárendeltjei állományának angol nyelvismerete, kevés a kommunikációképes nyelvtudással rendelkező tiszt és tiszthelyettes. A kiképzés-technikai eszközgazdálkodás központi szinten integrálódott a logisztikai tervezés, ellátás rendszerébe. A katonai szervezetek a központi logisztikai gazdálkodás keretében az MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság (MH ÖLTP) szervezetei közreműködésével, a szakági ellátó központok útján kapták meg a feladatellátáshoz szükséges technikai eszközöket, anyagokat, jutottak szolgáltatásokhoz, a költségvetési fejezet más alcímén tervezett előirányzatok, illetve a központi készletek terhére. A központi logisztikai támogatás feladat-megosztási rendjében a fegyverzeti (pl. gyakorlólőszer) és a gépjárműtechnikai oktatási eszközök kivételével önálló ágazatot képez a több-száz tételű cikkjegyzékkel bíró kiképzés-technikai eszköz és szakanyag ellátás. A kiképzés-technikai eszközöket viszont nem tartották az alakulatok haderő-fejlesztési törzskönyvében kimutatandó, állománytáblás haditechnikai eszköznek, így fejlesztésükre, fenntartásukra gazdálkodási prioritásokra tekintettel a maradékelv szerint tervezték a kiadási előirányzatokat az MH ÖLTP költségvetésében. A haditechnikai eszközellátás ilyen alapú differenciálásából eredően a kiképzési feladatok teljesítését érintő hátrányok csak a finanszírozható haderőkép meghatározását követően, a ténylegesen feladatalapú költségvetés-tervezés esetében nem jelentkeznek. A katonai szervezetek rendelkezésére álló kiképzés-technikai eszközök, berendezések állapota rendkívül vegyes képet mutatott, egyaránt megtalálhatók az el- 16

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK avult, de a kiképzéshez még használható és a korszerű, számítógép vezérlésű eszközök. A kedvezőtlen kép kialakulásában szerepet játszott, hogy 2001 és 2003 között minden évben csökkentették a kiképzés-technikai eszközbeszerzési, felújítási, üzemeltetési tervek beruházási tételeit. A védelmi felülvizsgálat nyomán módosuló haderőstruktúra velejárója az is, hogy a közelmúlt egyes beszerzései, fejlesztései (pl. a BMP lánctalpas páncélozott gyalogsági harcjármű hadrendből tervezett kivonása következtében) nem hasznosulnak. A költségigényes haditechnikai fejlesztések jelentették a haderő-korszerűsítés szűk keresztmetszetét az átalakítási folyamat bármely időszakában. Az átalakítás korábbi terveiben ezért tolódott a technikai korszerűsítés a tíz évet átfogó időszak végére. (A korszerűsítés ilyen ütemezésének kockázataira a korábbi számvevőszéki ellenőrzések már igyekeztek felhívni a figyelmet. 7 ) Figyelemmel a technikai eszközök állapotára, a 2013-ig terjedő átalakítás tervezése menetében célszerű a technikai fejlesztések időarányos ütemezéséről gondoskodni. (2003-ban a 67 eszközcsoportból mindössze 17-nél volt 90%-ot elérő a hadrafoghatóság, aminek elérését a készenlét fenntartásának és fokozásának követelményeként írtak elő). A parancsnokok, törzsek döntési helyzeteinek modellezését a rendszeresített szimulációs rendszerek, illetve a haditechnikai eszközök kezelésének begyakorlását a szimulátorok szolgálják. Alkalmazásuk hozzájárul a képzettség objektív értékeléséhez, emellett azzal az előnnyel is jár, hogy a felhasználásukkal megtakaríthatók a valós csapatok igénybevételével egyébként együtt járó kiadások. A felhasználói tapasztalatok elemzése azonban a helyőrségeknél nem vált általánossá, ehhez mindössze a központilag elrendelt gyakorlatok értékelési jegyzőkönyvei szolgáltattak adatokat. A fejlesztési lehetőségek forrásfüggősége irányítja a figyelmet a felhasználói értékelések útján a nagy értékű szimulációs rendszer- és eszközbeszerzések tervezésének, a kiképzés-technikai fejlesztések prioritásainak megalapozottabbá tételére. A szárazföldi haderőnemnél a kiképzési létesítményekről és technikai eszközökről nem vezettek egységes, központi nyilvántartást, azok csak az alakulatok kimutatásában szerepeltek. Így a költségvetésben jóváhagyott, felhasznált összegek elégséges vagy elégtelen voltának megítélését nem tette lehetővé. A MH SZFP jelentései azt tükrözték, hogy a kiképzéshez szükséges gyakorló és kiképzési objektumok biztosítják a kiképzési feladatok végrehajtását. Ennek az általános értékelésnek még nem feltétlenül mond ellent, hogy egyes objektumokon nem folytattak kiképzést, mivel az elmaradt karbantartások miatt a kiképzési feladatok végrehajtására alkalmatlanná váltak, felújításra szorulnak (a vezetési pályáknál a mobil elemeket elhasználódás után nem pótolták, a stacioner elemek felújítást igényelnek). A haderőnemi logisztikai támogatás szintjén az MH SZFP Logisztikai Főnökség irányította és szervezte az alárendelt alakulatok anyagi és technikai eszközeinek üzemeltetését, fenntartását, vagyonhasználatát és készletgazdálkodását, mindehhez tervezte a szárazföldi haderőnem éves logisztikai költségvetését. Az 7 Lásd: a 2000.-2003. években készített - a honvédelmi tárcát érintő - számvevőszéki jelentések [0017], [0333] megállapításai, következtetései 17

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK MH SZFP részére jóváhagyott költségvetések viszont nem tartalmazták a nemzetközi feladatok (a missziós feladatok logisztikai előirányzatai, a nemzetközi gyakorlatok) fedezetét, azokat évközi előirányzat-módosítással biztosította a fejezet szintű gazdálkodásért felelős központi szerv (HM KPSZH). A fejezetnél működő a gazdasági események pénzmozgás szerinti követésére alkalmas Költségvetés Gazdálkodási Információs Rendszer (KGIR) továbbfejlesztése útján, logisztikai gazdálkodási információs alrendszer (LGIR) létrehozásával kívánták megoldani a logisztikai feladatellátás információ igényének teljes körű kiszolgálását. A miniszteri jóváhagyású LGIR fejlesztés előkészítésének, rendszerszemléletű kezelésének hiányosságai (az LGIR alkalmazói szoftver választását a kivitelezés időszakára halasztották, a döntések megalapozásához az előkészítés dokumentációja nem tartalmazott az alkalmazási rendszerekhez kapcsolódó költség kimutatásokat), a szoftveralkalmazás tisztázását megelőző eszközbeszerzések célszerűtlen megoldásokhoz vezettek. A szoftver kiválasztás körüli döntésképtelenség a fejlesztés elhúzódását eredményezte. Az LGIR fejlesztés keretében 2001-2002 között nagy közel 5 Mrd Ft értékű eszköz és szolgáltatás beszerzésre kötöttek szerződéseket, amiből 2002 áprilisáig közel 1,5 Mrd Ft összegű beszerzést realizáltak. A beszerzett, raktáron lévő PC munkaállomásokat, laptop számítógépeket és nyomtatókat a fejlesztés már látható elhúzódására, az eszközök gyors avulására, a garanciavesztés feloldására is tekintettel az MH ÖLTP szakmai indoklással alátámasztott javaslatára kiosztották a KGIR programrendszert alkalmazó logisztikai, számviteli, pénzügyi szervezetek között, ami hozzájárult a logisztikai feladatellátás számítástechnikai hátterének szükségszerű színvonal emeléséhez. Ugyanakkor az eredeti cél szerinti felhasználás elmaradt, a logisztikai feladatellátás üzemgazdasági szempontú követésének lehetősége halasztódott. (A honvédelmi miniszter a helyszíni ellenőrzést követően az LGIR fejlesztése keretében realizált számítástechnikai eszköz beszerzésre vonatkozó döntés körülményeinek tisztázására belső vizsgálatot rendelt el.) Időközben a tárcánál nyilvánvalóvá vált, hogy az MH Légierő Parancsnokság hadrafoghatóságának prioritása (MIG alkatrész-igény kielégítése) csak forrás átcsoportosítással kezelhető. Ennek érdekében született döntés az LGIR fejlesztés átmeneti szüneteltetésére, az informatikai előirányzat összegének csökkentésére, a fejlesztés folytatásához szükséges fedezet 2004 2005. évekre való átütemezésére. A katonai szervezetek működésének (szakmai tevékenységének, költségvetési gazdálkodásának) ellenőrzéséhez a HM és MH szintű szabályozások megfelelő keretet adtak. A szárazföldi haderő szervezeteinél az ellenőrzött időszakban végrehajtott a különböző vezetési szintekhez (HVK, SZFP stb.) rendelt felügyeleti ellenőrzéseinél az értékelés szempontjait az ellenőrzési programokban fogalmazták meg, ezek egységes szabályozását 2003-ban valósították meg. A NATO-nál alkalmazott ellenőrzési követelmény és értékelési módszer adaptálásával készített Ideiglenes Szakutasítás kiadása teremtette meg a katonai szervezetek képesség alapú ellenőrzésének, objektív hadműveleti és harcászati értékelésének feltételét. 18

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A katonai szervezeteknél a felkészítés, kiképzés eredményessége a hadrafoghatóság és az alkalmazhatósági készség elért szintjének kimutatásával mérhető. Ehhez határozták meg az Ideiglenes Szakutasításban az egyértelmű, számon kérhető követelményeket, hozzárendelve az értékelés szubjektivitás minimalizálására alkalmas mennyiségi és minőségi kritériumait. (Az ideiglenes jelző a védelmi felülvizsgálatot követően szükségessé váló korrekciókra utalt.) A szárazföldi haderőnemnél végzett ellenőrzések visszatérően jelezték a folyamatosan változó feltételek között működő katonai szervezetek gondjait (kiképző eszközök hiányát, létszámfeltételek kedvezőtlen alakulását), de ezek megszüntetése a központosított gazdálkodásból adódóan általában meghaladta a csapatok, a haderőnem vezetésének lehetőségeit. A szövetségi rendszerben a tagországok felajánlott erői képességének, készenlétének mérése, az ún. OPEVAL alegység értékelő módszer 8 alkalmazásával NATO szemlélők bevonásával nemzeti hatáskörbe tartozik. A módszer elsajátítása bár az irányadó szabályozások kiadása elhúzódott jó irányba halad, amit a felajánlott szárazföldi alakulatoknál végzett ún. gyakorló ellenőrzések igazoltak. Az OPEVAL ellenőrzések jelentősége abban áll, hogy lényegében Magyarország szövetségi vállalásait a NATO ilyen szempontok alapján értékeli. A felkészülési és a gyakorló ellenőrzések is jelezték a nemzeti felelősség körébe tartozó hiányosságokat (felszereléssel, haditechnikai eszközökkel való részleges ellátottságot). Tekintettel arra, hogy a folyamatos átalakítással felszabaduló eszközök átcsoportosítása adta mozgástér sem volt elegendő a katonai szervezetek hiánytalan felszereléséhez, a hiányosságok felszámolását 2006-ra prognosztizálta a tárca. Az ellenőrzés megítélése szerint az érdemi előrelépés feltétele a hosszú távon finanszírozható haderőkép meghatározása. Az ellenőrzés tapasztalataira épülő következtetéseink alapján: az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága figyelmébe ajánljuk a Magyar Köztársaság Alkotmányában előírt fegyveres védelmi terv céljához és tartalmához kapcsolódó szabályozási háttér áttekintését, az ország-védelemmel kapcsolatos feladatok és a Magyarország NATO tagságával együtt járó követelmények összhangjának teljesülése szempontjából. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a Kormánynak tegye meg a szükséges intézkedéseket az ország-védelemmel kapcsolatos jogszabályi háttér Magyarország NATO tagságával harmonizáló kialakításához, annak figyelem- 8 OPEVAL (Operational Evaluation): a NATO Szövetséges Európai Főparancsnokság alárendeltségébe utalt katonai szervezeteket követelmények teljesítése alapján értékelő módszer 19

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK bevételével, hogy az ország fegyveres védelmét a Magyar Honvédségnek szövetségesi környezetben kell biztosítani. a honvédelmi miniszternek 1. Gondoskodjon: a) b) c) a haderő átalakítására vonatkozó döntéseknél - hatástanulmányok, gazdasági számítások megkövetelésével - a finanszírozhatóságot befolyásoló kockázati tényezők teljes körének figyelembevételéről, különös tekintettel a szövetségi követelmények egyeztetési folyamataira, az önkéntes haderőre való áttérés, a sorállomány kiváltás és a katonák alaprendeltetésű foglalkoztatását biztosító változtatások (egyes tevékenységek költségvetési körön kívülre szervezésének) költségvetési összefüggéseire; a NATO és a hazai védelmi tervezés folyamatának harmonizálásáról, a Tárca Védelmi Tervező Rendszer (és alrendszerei) alkalmazhatósági szintre hozásáról; a gyakorlatok finanszírozási rendjének racionalizálásáról, ezen a téren is a költségvetési forrás-felhasználás átlátható kezeléséről. 2. Intézkedjen a HM Honvéd Vezérkar főnöke felé, hogy hatáskörében gondoskodjon: a) b) c) a haderő-átalakítás menetében a kidolgozói munka eredményes végrehajtásához szükséges feltételek (szakmai és pénzügyi-gazdasági információk, dokumentációk) időben történő biztosításáról, a belső kommunikáció, információátadás hatékonyabb szervezéséről; a honvédség vezetési szintjeihez rendelt felügyeleti ellenőrzések, valamint a képesség alapú ellenőrzések (Ideiglenes Szakutasítás alapján végzett ellenőrzések és OPEVAL értékelések) megállapításainak érdemi feldolgozásáról, ezek figyelembevételével a katonai szervezetek (közöttük a felajánlott erők) képességeinek és harckészültségének követelményeknek megfelelő szintre hozása és a nemzeti hatáskörbe tartozó hiányosságok felszámolása érdekében szükséges intézkedések foganatosításáról. az MH Szárazföldi Parancsnokság parancsnoka tegye meg a szükséges intézkedéseket: az alárendelt állomány NATO katonai integrációval kapcsolatos ismeretszerzésének felgyorsításáról, a szövetségi kötelékben történő alkalmazás (együttműködés, kommunikáció) személyi feltételeinek javítása érdekében; a kiképzés-technikai eszközök, berendezések különösen a nagy értékű szimulátorok, szimulációs rendszerek helyőrségi felhasználói tapasztalatainak elemzéséről, a fejlesztési, beruházási igények meghatározásánál az értékelések hasznosításáról. 20