A keretszámok visszatervezésétől a feladatalapú tervezésig. Görgényi Gábor

Átírás

1 Megalapozott tervezés/hatékony végrehajtás A keretszámok visszatervezésétől a feladatalapú tervezésig Görgényi Gábor

2 Kiindulópont: az ÁSZ tervezési témában t lefolytatott ellenőrz rzései 2 a mindenkori költségvetés véleményezése; a évi költségvetés fejezeti kezelésű előirányzatai tervezésének és évközi módosításainak a szabályszerűség és a pénzügyi-szakmai megalapozottság szempontjából történő ellenőrzése (1299. szám)

3 A számú ellenőrz rzés s céljac 3 Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a évi fejezeti kezelésű előirányzatok tervezésénél és az előirányzat-módosításoknál érvényesültek-e a szakmai és pénzügyi megalapozottság követelményei; gazdálkodási folyamatai (a tervezés fázisától kezdve, a különböző előirányzat-módosításokon át a végső felhasználásig vagy a maradvány képződéséig) tervszerűek voltak-e. a megállapítások nyújtsanak segítséget a évi költségvetés tervezésének és a évi költségvetés végrehajtásának jobb megalapozásához.

4 Az előir irányzatok kiválaszt lasztásasa 4 Az ellenőrzés lefolytatásához 9 költségvetési fejezet összesen 51 fejezeti kezelésű előirányzatát választottuk ki. A kiválasztott évi előirányzatok a Kvtv-ben 100,0 M Ft-ot meghaladó támogatási előirányzattal rendelkeztek, melyet a Kvtv-t módosító évi CXIV. törvény 20,0%-ot meghaladó mértékben változtatott; Az eredeti kiadási előirányzataik összesen ,1 M Ft-ot tettek ki. Az ellenőrzésre kiválasztott előirányzatok és azok eredeti kiadási előirányzatának fejezetek közötti megoszlása 5 Törvényi sorok száma NEFMI (21 sor, ,7 M Ft) VM (8 sor, 2901,0 M Ft) KIM (6 sor, 7779,5 M Ft) BM (5 sor, 9362,7 M Ft) NFM (4 sor, ,6 M Ft) NGM (3 sor, 5650,0 M Ft) KüM (2 sor, 4958,6 M Ft) ME (1 sor, 400,0 M Ft) HM (1 sor, 5330,0 M Ft) Eredeti kiadási előirányzat (M Ft) ,6 5650,0 4958,6 400,0 5330, ,7 2901,0 9362,7 7779,5

5 A tervezés s feltételrendszere telrendszere 5 Az ÁSZ évek óta rámutat a hiányosságokra: a tervezési munka nem alulról építkező, hanem a keretszámok visszatervezésének folyamatává vált; a feladatok és források közötti összhang hiánya, a feladatelmaradások lehetőségének kockázata. A évi tervezési munka feltételrendszerének kialakítása során elsődleges prioritás a Kormány által vállalt költségvetési egyensúlyi célok elérése volt. A tervezés szabályozási és feltételrendszerében a évben (és azt követően) sem volt jelentős előrelépés: az Ámr. (31. ) és a tervezési Tájékoztató bázis alapú tervezési előírásokat tartalmazott; a bázis alapú tervezés hiányosságából eredően csak az előirányzati többlet biztosítására irányuló igényt kellett szövegesen indokolni; a fejezetek tervezése az NGM által megadott keretszámok visszatervezésén alapult.

6 A tervezés s megalapozottsága 6 A tervezés szakmai, pénzügyi megalapozottsága sok esetben nem volt kielégítő a fejezeti kezelésű előirányzatoknál: a tervezés szakmai alátámasztását egyedül a statútumban meghatározott feladatok képezték, a pénzügyi alátámasztást az előző évi tapasztalati adatok, igényfelmérések képezték, konkrét költségterveket, számításokat nem készítettek; a bemutatott dokumentumok csak a felhasználást támasztották alá. Két törvényi sor Kvtv-ben jóváhagyott előirányzata alultervezett volt: az NFM Útpénztár forráshiánya (mintegy 80 Mrd Ft) a közfeladatok elmaradását okozta; a NEFMI Egyházi szociális intézményi normatíva kiegészítése (forráshiányt évközben pótolták ,5 M Ft többlet előirányzat).

7 A felhasználás s feltételrendszere telrendszere 7 A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésével, felhasználásával kapcsolatos szabályozások (eljárási rendek): a fejezetek irányító szervei a szabályozási kötelezettségnek átlagosan négy hónapos késéssel tettek eleget hátráltatta az előirányzatok tervszerű felhasználását; az Áht. és a végrehajtására kiadott kormányrendelet előírásai nem biztosították az egységes szerkezetű és részletességű szabályozás kialakítását az eljárási rendek formai, szerkezeti és tartalmi szempontból egyaránt eltérőek voltak; az államháztartásért felelős miniszter Áht.-ben előírt egyetértési kötelezettségének gyakorlása sem garantálta az eljárásrendek egységességét.

8 A gazdálkod lkodási folyamatok tervszerűségét befolyásol soló tényezők 8 A kormányzati intézkedések (zárolások, maradványtartási kötelezettség, beszerzési tilalom) korlátozták a tervszerű gazdálkodás, a kiszámíthatóság követelményének érvényesülését. Tervezési problémák, kormányzati beavatkozások hatása a feladatellátásra: feladatelmaradások, a feladatok körének és volumenének szűkítése; a feladatok végrehajtásának halasztása, átütemezése; a társadalmi szervezetek működéséhez biztosított források csökkentése; maradványképződés. A felhasználás nagyságát, a maradványképződést befolyásolta továbbá: az eljárásrendek kiadásának késedelme; a nem kellően megalapozott előkészítés, az eljárások elhúzódása; a döntési mechanizmusok hiányosságai.

9 Az előir irányzat-változtatások 9 Az előirányzatok gyakori módosítása, átcsoportosítása hátráltatta: a tervszerű gazdálkodást; a felhasználás célszerű ütemezését; az elszámolások átláthatóságát. Okai: tervezési problémák; kormányzati intézkedések. A Kormány egyensúly megőrző intézkedései következtében jelentkező forráshiányt a fejezeti tartalékok nem tudták ellensúlyozni. A többlettámogatási igényeket a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére teljesítették (2763,1 M Ft). A támogatási igényeket mérsékelte az Áht. módosítása, amely évben lehetőséget adott a fejezeti kezelésű előirányzatok címen belüli átcsoportosítására.

10 Az ellenőrz rzésre kiválasztott évi fejezeti kezelésű előir irányzatok adatai 10 adatok M Ft-ban

11 A tervezés és s a felhasználás s feltételrendszer telrendszerében rejlő problémák k hatásai 11 külső hatások elleni védekezési képesség alacsony; év közben szükségesség váló gyakori kormányzati intézkedések; gyakori beavatkozási kényszer fejezeti szinten is (előirányzat módosítások, feladat átütemezések); egyensúlyi problémák újratermelődése. a bázis alapú tervezést fel kell váltania a feladatalapú tervezésnek!!!

12 A bázis b alapú tervezés és s a tervezési rendszer egyéb b problémái 12 nem alkalmas a teljesítménykövetelmények érvényesítésére; nem tud megfelelő alapot biztosítani a szerkezeti változásoknak; a költségvetés kidolgozása rövid távú szemlélettel történik; gyorsan változó gazdasági környezetben az egyensúlyi problémákat csak rövid távon képes kezelni, hosszú távon elkerülhetetlen azok újratermelődése; a tervezési tevékenység szintjei és a kidolgozott tervek nem épülnek egymásra (keretszámok visszatervezése); nem véd a párhuzamosságok kialakulása ellen.

13 Jó gyakorlatok: áttérés s a feladat alapú, hosszabb időhorizont horizontú tervezésre! 13 Jó gyakorlatok más országokban: 3-5 éves középtávú tervezés az alapja az évenkénti költségvetésnek (DK, D, E, IRL); a gazdaságpolitikai prioritások meghatározását megelőzi a társadalmi partnerekkel való konzultáció; a középtávú tervezést a hosszú távú célkijelölő jövőképpel is összehangolják (F, NL, N, D); a jelenkori problémák megoldása nem veszélyeztetheti a jövő generációját fenntartható fejlődés, információs társadalom, környezetvédelem (N, FIN).

14 A feladatalapú tervezés s jellemzői 14 a feladatok, programok költségtervekkel, hatástanulmányokkal részletesen alátámasztottak, melyet széleskörű társadalmi egyeztetések előznek meg; a tervezés hosszabb és rövidebb időtávon is összehangolt; a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásához teljesítményindikátorokat rendelnek; biztosított a tervezés és teljesülés folyamatos monitoringja egy dedikált információs rendszer segítségével; a pénzügyi kormányzat, illetve a költségvetési szervek szintjén is elkülönült tervezőapparátus működik;

15 A feladatalapú tervezés s pozitív v hatásai 15 a pozitív irányú szerkezeti változások elősegítése, gyorsítása; az egyensúlyi problémák közép és hosszú távú újratermelődésének esélye jelentősen csökken; a társadalmi partnerek bevonása miatt növekedhet a költségvetés végrehajtásának elfogadottsága; hosszú távú szemlélet biztosítja a 7 éves uniós költségvetési ciklushoz való hatékonyabb kapcsolódást; jelentősen növekedhet az uniós támogatások felhasználásának mennyisége és minősége.

16 Javaslataink a számú Jelentésben 16 a nemzetgazdasági miniszter részére: 1. A közpénzek eredményesebb hasznosulása, a tervszerű felhasználás erősítése, a feladatok és a források közötti összhang biztosítása érdekében dolgozza ki a fejezeti kezelésű előirányzatok feladat alapú tervezésének jogszabályi és módszertani alapját, továbbá a bevezetés feltételrendszerét. 2. Kezdeményezze a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésével, felhasználásával kapcsolatos fejezeti szabályozások (rendelet, belső szabályzat) formai és tartalmi követelményeinek átfogó előírását az egységes szabályozás kialakítása érdekében. Az átfogó szabályozás terjedjen ki az évközben belépő új feladatokra, a következő költségvetési évre áthúzódó előirányzat-felhasználás szabályaira.

17 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Görgényi Gábor G számvev mvevő tanácsos gorgenyig@asz.hu