MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele 2013 Füredi-Fülöp Judit
Jogi háttér Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény adózással kapcsolatos teendők és eljárási szabályok számviteli háttér, kezelési módj, elszámolásának módszerei és minősítési elvei adott terület ellenőrzésére vonatkozó további előírások adott terület ellenőrzésére vonatkozó további előírások Társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény Általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény
Kapcsolódó fogalmak ellenőrzés: a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóval lezárt üzleti év(ek) adatainak - a gazdálkodó, illetve az adóhatóság általi - utólagos ellenőrzése az önellenőrzés, illetve az adóhatósági ellenőrzés keretében ellenőrzés megállapítása: az ellenőrzés során feltárt, az eszközöketforrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak; (Szt. 3. (3) 1-2.) ellenőrzés célja: az adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása. Az ellenőrzés során az adóhatóság feltárja és bizonyítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértés és a joggal való visszaélés megállapítását, és az ezek miatt indított hatósági eljárást. (Art. 86. (1))
Ellenőrzés fajtái számviteli megközelítés Éven belüli hibajavítás üzleti éven belül elkövetett és ugyanezen időszakon belül észrevett hibák a feltárás időpontjában javítandók, így az üzleti év végén készítendő beszámoló már a helyes értékeket tartalmazza Számvitelileg le nem zárt időszak hibáinak javítása mérlegkészítés időszakában ismerté vált hiba(ák), amelyek esetében még mód van a korrekcióra szankció vagy egyéb következmény nélkül. Ellenőrzések számvitele számviteli beszámolóval lezárt üzleti évhez kapcsolódó hibák javítása
Ellenőrzés fajtái számviteli és adózási megközelítés Az ellenőrzött időszak lezártsága szerint Számviteli beszámolóval le nem zárt időszak Számviteli beszámolóval lezárt időszak Adózási időszak le nem zárt Adózási időszak lezárt Adózási időszak le nem zárt Adózási időszak lezárt Szt.: hibajavítás Szt.: hibajavítás Szt.: ellenőrzés Art.: hibajavítás Art.: (ön)ellenőrzés Art.: (ön)ellenőrzés
Példa: Ellenőrzés fajtái számviteli és adózási megközelítés Egy havi ÁFA bevalló cég május 15-én tár fel olyan márciusi ÁFA bevallását érintő hibát, aminek hatása van a már bevallott adó alapjára vagy összegére. Hiba kezelése Art. Sztv. önellenőrzés téves tárgyidőszaki könyvelési tétel helyesbítése
Ellenőrzés fajtái Az ellenőrzést végző személye alapján Önellenőrzés (önrevízió): számviteli és adózási nyilvántartások saját hatáskörű, gazdálkodón belüli felülvizsgálata. Jellemzői: belső ellenőrzés, kizárólagosan számvitelileg, vagy adójogilag lezárt időszakra vonatkozik, következményeiben olcsóbb Adóellenőrzés (adórevízió): adótörvényben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása, és ennek érdekében a számviteli és adózási nyilvántartások adóhatósági felülvizsgálata. Jellemzői: külső ellenőrzés nem kizárólag egy lezárt számviteli időszak felülvizsgálatára korlátozódik következményeiben drágább
Adóellenőrzések fajtái a) bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzések (Art. 106-110. ) egy-egy adó, költségvetési támogatás bevallással lezárt időszaka, több adó, költségvetési támogatás bevallással lezárt időszaka, egy vagy több bevallással lezárt időszak minden adó, költségvetési támogatás tekintetben, egyszerűsített ellenőrzés: adókötelezettség teljesítésének a rendelkezésére álló adatok és a benyújtott adóbevallás egybevetésével történő adóhatósági ellenőrzése, (Art. 107. (1) bekezdés) ismételt ellenőrzés;
b) állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzések; (Art. 117. ) c) egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzések (Art. 118. ) (bejelentés, bevallás, könyvvezetés, nyilvántartás, iratmegőrzés, adatszolgáltatás, adó- és adóelőleg levonás, illetve beszedés stb.); d) adatok gyűjtését illetőleg egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló, célzó ellenőrzések (Art. 119. ) nyugtaadási kötelezettség, leltárellenőrzés (árukészlet, anyag, félkész termék eredete, bizonylatai) alkalmazottak bejelentése, foglalkoztatásuk jogszerűsége, statisztikai létszámadatok vizsgálata
e) az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó ellenőrzések; f) ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzések (Art. 115-116. ) és felülellenőrzések utóellenőrzés: az elsőfokú adóhatóság a korábbi megállapításainak teljesítését vizsgálja, az adózó kérelmére végzett ellenőrzés, ha új tény válik ismertté, társadalombiztosítási igazgatási szerv megkeresésére végzett ellenőrzés (ellátási jogosultság miatt), felülellenőrzés, elrendelésre végzett ellenőrzés (ÁSZ elnök, adópolitikáért felelős miniszter, önkormányzati képviselő testület, APEH elnök, VPOP parancsnok), felettes adóhatóság általi szakszerűségi vagy törvényességi felülvizsgálat, új tény, körülmény vizsgálata; g) egyéb Art.-on kívüli ellenőrzések (pl. 1+1 %, szerencsejáték, lakáscélú támogatás ellenőrzése).
Hiba következményei (terhei) Az elkövetett hiba törvényben előírt adóhatósági szankciója, amelynek nagysága az érvényes adótörvények előírásától függ. Hiba következményei (terhei) Ellenőrzés Önellenőrzés Késedelmi pótlék Mulasztási bírság Adóbírság Önellenőrzési pótlék
Késedelmi pótlék (Art. 165.-167. ) Fizetendő: Adó késedelmes megfizetése, illetve költségvetési támogatás esedékesség előtti igénybevétele esetén. Alapja: Az adóhiány összevont egyenlege. Időtartama Adó késedelmes fizetésekor: az esedékesség napjától az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb 3 évre számítható fel. Költségvetési támogatás idő előtti igénybevételekor: az igénybevétel napjától az esedékességig. Méltányosságból az adóhatóság későbbi időpontot is megállapíthat kezdő napjaként. Mértéke: Minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része (kérelemre mérsékelhető); a késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. Megállapítása: Adóhatóság állapítja meg az alapját és összegét, erről értesíti az adózót. Mérséklése: Mérsékelhető, elengedhető. Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta, azzal, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő.
Mulasztási bírság I. (Art. 172. ) Fizetendő például: nem tesz eleget bejelentési és változás-bejelentési kötelezettségének, vagy azt késve, hibásan teszi meg, bevallási késedelem esetén, olyan adóköteles tevékenységet folytat, amelynek végzése adószámhoz kötött és azzal nem rendelkezik, az előírt nyilvántartások, könyvek vezetését elmulasztja, számviteli törvény alapján előírt pénzkezelési szabályzatban foglaltakat megsérti, előírt bizonylatok kiállítását elmulasztja, iratmegőrzési előírást nem tartja be, az ellenőrzés pillanatában az áru eredetét igazoló eredeti vagy másolt bizonylattal nem rendelkezik, elektronikus bevalláshoz szükséges regisztrációs kötelezettségét elmulasztja.
Mulasztási bírság II. (Art. 172. ) Alapja, időtartama, mértéke: Változatos szabályok alapján, általában abszolút összegben kerül megállapításra. Főbb szabályok: A mulasztási bírságnak két plafonösszege van érvényben: magánszemélyek esetén 200 ezer Ft, más adózók esetén 500 ezer Ft. Kiemelt esetek, amelyek 1 millió forintig terjedő bírsággal járnak nyugta, blokk, számla kiállításának elmulasztása, az értékesítés bizonylata nem tényleges értékről állítódik ki, fekete foglalkoztatás esetében. Felső korlát nélküli mulasztási bírság esetek ha az adózó elmulasztja, vagy helytelenül állítja ki a vállalkozásnál állományban lévő magánszemély adó- és járulékköteles kifizetéseiről szóló bevallást (ebben az esetben a bírságesettel érintett magánszemélyenként 500 ezer Ft szabható ki), ha az adózó elmulasztja bejelenteni a vele kapcsolatban lévő foglalkoztatottat (a bírság felső összege a be nem jelentett magánszemélyek számának és 500 ezer Ft mulasztási bírság szorzata). Megállapítása: Adóhatóság állapítja meg az alapját és összegét, erről értesíti az adózót. Mérséklése: Kérelemre mérsékelhető, illetve elengedhető.
Adóbírság (Art. 170. 171. ) Fizetendő: Adó- és költségvetési hiány: az adózó terhére megállapított adókülönbözet, ha azt az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, jogosulatlanul igénybevett költségvetési támogatás, jogosulatlanul igényelt összeg - jogosulatlanul benyújtott adó visszaigénylési, támogatási, vagy adó visszatérítési kérelem (vagy bevallás) esetén, - ha a jogosultság hiányát az adóhatóság kiutalás előtt megállapította. Alapja: Adóhiány vagy jogosulatlan igénylés egyenlege. Mértéke: Adóhiány 50 %-a. (Az adóhiány 200%-a, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.) Megállapítása: Adóhatóság állapítja meg az alapját és összegét, erről értesíti az adózót. Mérséklése: Kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, kiszabása mellőzhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy az adózó az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el.
Önellenőrzési pótlék (Art. 168. 169. ) Fizetendő: Adó illetve költségvetési támogatás önellenőrzéssel történő helyesbítése esetén, ha a helyesbítés kötelezettség növekedést vagy támogatási igény csökkenést állapít meg. Alapja: A bevallott és helyesbített adó illetve költségvetési támogatás összegének a különbözete. Időtartama: A bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól a önellenőrzés benyújtásáig. Mértéke: Minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes késedelmi pótlék 50 %-a, ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzése esetén 75 %-a (kérelemre mérsékelhető). Megállapítása: Adózó állapítja meg és vallja be. Mérséklése: Kérelemre mérsékelhető.
Hiba, hibahatások Valamely korábbi lezárt időszakban elkövetett elszámolási, nyilvántartási, bevallási tény, amely nem felel meg a hatályos számviteli és adózási jogszabályok előírásainak, és amely lehet az előírások: nem megfelelő alkalmazásának helytelen értelmezésének, illetve meg nem engedett (tiltott) cselekmény elkövetésének a következménye. Hiba Az eredeti hiba által okozott újabb hiba, amely jelentkezhet: a hiba elkövetésének évében, a hiba elkövetését követő időszakban, a hibafeltárás időszakának kezdetéig, a hiba feltárásának időszakában. Hibahatás
Példa Hiba: tárgyi eszköz bekerülési értékének helytelen meghatározása és ezáltal téves értéken történő aktiválása Kapcsolódó hibahatás Rossz értékcsökkenés megállapítása Kapcsolódó hibahatás Rossz költségvetési kapcsolat (kevesebb vagy több adófizetés)
HIBAHATÁSOK Példa Hiba: az adott évben nem kerül elszámolásra az értékcsökkenési leírás valamely eszköz után adott év összes költsége alacsonyabb lesz a valóságosnál az alacsonyabb költség miatt több lesz az adott év eredménye több társasági adó kerül megállapításra (társasági adó többlet keletkezik) magasabb lesz a mérleg szerinti eredmény összege az adott évben a rövid lejáratú kötelezettségek összege is magasabb lesz a mérlegben.
Hiba típusok csoportosítása tartalom alapján Csak adóbevallásba n elkövetett hiba Nyilvántartási és bevallási hiba Csak nyilvántartási értékelési hibák eszközökben és forrásokban elkövetett hiba eredménykimutatá sban elkövetett költségetráfordítást-bevételt érintő hiba eszközökben és forrásokban elkövetett hiba eredménykimutatá sban elkövetett költségetráfordítást-bevételt érintő hiba hibafeltárás évében megtalálható az érintett eszköz-forrás, a hiba közvetlenül javítható hibafeltárás évében már nem található meg az érintett eszköz~forrás, a hiba csak közvetetten költség-ráfordítás-bevétel értékének módosításával javítható hibafeltárás évében megtalálható az érintett eszköz-forrás, a hiba közvetlenül javítható hibafeltárás évében már nem található meg az érintett eszköz~forrás, a hiba csak közvetetten költség-ráfordítás-bevétel értékének módosításával javítható
Hiba típusok csoportosítása hibanagyság szerint (Szt. 3. (3)3-4.) Hiba összege: a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként különkülön) feltárt hibák és hibahatások, eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege. Jelentős összegű hiba: a hiba összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt; DE minden esetben jelentős összegű a hiba, ha meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot. Nem jelentős összegű hiba: ha a hiba összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba értékhatárát.
A jelentőség minősítésének szabályai a) Nem lehet nettósítani: a számbavétel során a hibák és hibahatások eredményre, saját tőkére gyakorolt hatását előjeltől függetlenül kell összegezni. b) Az összegzés során az elsődleges hiba mellett a hibahatások értékét is figyelembe kell venni. c) Tárgyéven belül összegezni kell az adott évre vonatkozó önrevíziók és revíziók megállapításait. d) Több évre kiterjedő ellenőrzés (önellenőrzés) esetén a hibákat és a hibahatásokat évenként külön-külön kell összegezni, és az egyes érintett évek esetén külön-külön kell elbírálni, hogy jelentős vagy nem jelentős hibát tártunk-e fel. e) A vizsgálat során a kiszámolt összeget mindig az ellenőrzött üzleti év amire vonatkozóan a hibák és hibahatások feltárásra kerültek mérlegfőösszegéhez kell viszonyítani és nem a tárgyév mérlegfőösszegéhez. f) A minősítés során nem kell figyelembe venni a korábbi - a tárgyévet megelőző években végzett - ellenőrzések során az adott évvel kapcsolatban feltárt hibákat.
Példa Egy vállalkozás 20X2. évben 20X1. évre vonatkozóan lefolytatott ellenőrzése során feltárt hibák és hibahatások minősítéséhez a következő információkkal rendelkezik: a) a vállalkozás számviteli politikája alapján a hiba jelentős, ha a feltárt hibák és hibahatások összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 1,5 %-át; b) a vállalkozás számviteli politikája alapján a hiba minősítésénél a Szt. 3. (3) 3.pontjának előírásait alkalmazzák. FELADAT Minősítse a hibákat és hibahatásokat nagyságuk alapján!
MEGOLDÁS a) a vállalkozás számviteli politikája alapján a hiba jelentős, ha a feltárt hibák és hibahatások összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 1,5 %-át; MEGNEVEZÉS 1. ESET 2. ESET 3. ESET 4. ESET Mérlegfőösszeg (eft) 35.000 40.000 55.000 65.000 Hibák és hibahatások összhatása (eft) Határérték a számviteli politika alapján (eft) Jelentős vagy nem jelentős? 850 1.100 1.200 1.200 1,5%=525 1,5%=600 1,5%=825 1,5%=975 JELENTŐS JELENTŐS JELENTŐS JELENTŐS
MEGOLDÁS b.) a vállalkozás számviteli politikája alapján a hiba minősítésénél a Szt. 3. (3) 3. pontjának előírásait alkalmazzák. MEGNEVEZÉS 1. ESET 2. ESET 3. ESET 4. ESET Mérlegfőösszeg (eft) 35.000 40.000 55.000 65.000 Hibák és hibahatások összhatása (eft) Határérték a számviteli politika alapján (eft) 850 1.100 1.200 1.200 2%=700 azaz 1.000 2%=800 azaz 1.000 2%=1.100 2%=1.300 Jelentős vagy nem jelentős? NEM JELENTŐS JELENTŐS JELENTŐS NEM JELENTŐS
Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele /13. dia Elévülési idő Számviteli szempontból Az Szt. értelmében nincs elévülés! Az ellenőrzések során feltárt hibákat és hibahatásokat mindenképpen ki kell javítani! Adózási szempontból Art. 34. (7); 164. (1),(2),(5),(6) Nincs helye önellenőrzésnek és ellenőrzésnek az adó megállapításához való jog elévülése esetén! (5 év, 6 hónappal hosszabbodhat!)
Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele /14. dia Példa A társaság 20X0-ban nem aktivált egy 2.000 eft értékű saját előállítású tárgyi eszközt, annak ellenére, hogy 20X0.12.31-én használatba vették. Az eszközt azóta is használják, várható hasznos élettartam 14 év. Társasági adó kulcsa 10 %. Az hibafeltárás időpontja 20X7. április 1. A vállalkozás számviteli politikája alapján a hiba jelentős, ha feltárt hibák és hibahatások összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 %-át. Feladat: Végezze el a helyesbítő könyveléseket! Mérlegfőösszeg Adatok eft-ban 20X0. 20X1. 20X2. 20X3. 20X4. 20X5. 20X6. 20X7. 40.000 42.500 44.000 38.000 33.000 30.000 37.000 38.000
Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele /15/a. dia Megoldás Adatok eft-ban 20X0. 20X1. 20X2. 20X3. 20X4. 20X5. 20X6. 20X7. Mérlegfőösszeg 40.000 42.500 44.000 38.000 33.000 30.000 37.000 38.000 Hatás az eredményre (SEEÁÉ) Hatás az eredményre (écs.) Hatás az eredményre (Tao) +2.100-150 -150-150 -150-150 -150-150 -210 +15 +15 +15 +15 +15 +15 +15 Hatás a saját tőkére + 1.890-135 -135-135 -135-135 -135-135 HIBA ABSZOLÚT ÖSSZEGE 4.200 300 300 300 300 300 300 300 Mérlegfőösszeg 2%-a 800 850 880 760 660 600 740 760 JELENTŐS/ NEM JELENTŐS J NJ NJ NJ NJ NJ NJ NJ Jogkövetkezmény elévült nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs
Jelentős hiba javítása 20X0-ra vonatkozóan: T 1 Ingatlanok és kapcs. V.É.J. (E) K 5. SEEÁÉ (E) T 5 Technikai számla (E) K 4 MSZE (E) 2.100 eft 2.100 eft A társasági adó hiányt nem kell könyvelni, mert időközben elévült, így jogkövetkezmény sem jelentkezik. Nem jelentős hiba javítása 20X1-re (és a követő évekre) vonatkozóan: T 5. Értékcsökkenési leírás K 1 Ingatlanok és kapcs. V.É.J. értékcsökkenése T 4 Adófizetési kötelezettség K 8 Társasági adó 150 eft 15 eft Jogkövetkezmény nincs, mert nem adóhiány, hanem adótöbblet keletkezett.
Jelentős hiba kezelése, elkülönített bemutatása Beszámolóban Könyvvitelben Mérleg és Eredménykimutatás Harmadik (középső) oszlop Kiegészítő melléklet Évenkénti részletezés Szintetikában Analitikában Szintetikában és analitikában Részben szintetikában, és részben analitikában.
A háromoszlopos mérleg felépítése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév eszközök és források üzleti évi nyitó adatai, amelyek megegyeznek az előző üzleti év mérlegének mérlegfordulónapi záró eszköz- és forrásadataival a feltárt jelentős összegű hibáknak az egyes eszközöket, illetve forrásokat érintő adatai előjelhelyesen (több üzleti évet érintő jelentős összegű hibák esetén összevontan) az üzleti év mérlegfordulónapi leltárral alátámasztott eszköz- és forrásadatai
Mérleg 20X1. mérlegfordulónap Eszköz/forrás tétel megnevezése A./ Befektetett eszközök Előző év E Ft Előző év(évek) módosítása E Ft Tárgyév E Ft I. Tárgyi eszközök.. B./ Forgóeszközök.
A háromoszlopos eredménykimutatás felépítése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév előző üzleti év bevétel- és ráfordítás adatai, amelyek megegyeznek az előző üzleti év eredménykimutatá sának Tárgyév oszlopban lévő bevétel- és ráfordítás adataival a feltárt jelentős összegű hibáknak az eredménykimutatá s egyes bevétel, illetve ráfordítás tételeit érintő adatait kell előjel helyesen (több üzleti évet érintőjelentős összegű hibák a hibafeltárás üzleti évének bevétel- és ráfordítás-adatai
Eredménykimutatás 20X1. év Bevétel/ráfordítás tétel megnevezése Előző év E Ft Előző év (évek) Módosítása E Ft Tárgyév E Ft 01. Értékesítés nettó árbevétele....
A jelentős összegű hiba megjelenése a kiegészítő mellékletben Az Szt. 88. (5) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, az eszközök és a források állományára gyakorolt - a mérlegben, az eredménykimutatásban a megfelelő tételeknél összevontan szereplő - hatását, évenkénti megbontásban.
Nem jelentős hiba kezelése nem kell elkülönítetten kezelni, azaz része a tárgy évi eredménynek; két oszlopos marad mérleg és eredménykimutatás; a feltárt hibák és hiba hatások a tárgyévi adatok között szerepelnek; minden adózás előtti eredményt érintő tétel a kétszeres adózás elkerülése érdekében adóalap korrekciót lesz év végén (az évközi ellenőrzések során eredményt csökkentő tételek plusz, az eredményt növelő tételek mínusz előjellel).
A hibajavítás folyamata Hibázás időszaka Hibázást követő időszak Tárgyév A hiba feltárási időszaka Hiba, hibahatások Hibahatások Hibafeltárás hibák és hibahatások javítása terhek elszámolása tárgyévi hatások helyesbítése
A hibafeltárás és hibajavítás könyvviteli elszámolás - fázisai 1. A hiba írásos megfogalmazása. 2. A rossz, és a jó könyvelés bemutatása, a hibázás évében és az azt követő években külön-külön. 3. A hiba, hibahatások, terhek tételes összegszerű megállapítása, és írásos rögzítése. 4. Ellenőrzés és minősítés Ellenőrzés: annak elkerülésére, hogy újabb hiba keletkezzen a hibajavítás során. A hiba minősítése: jelentős vagy nem jelentős hiba. 5. A hiba, hibahatások, terhek javító könyvelése tárgyévben, a tárgyév folyamatos könyvelése keretében, jelentős vagy nem jelentős hibák javításának szabályai szerint: a) Hibák és hiba hatások kijavítása rendezése: a hiba és hibahatás üzleti évében hatályban lévő számviteli adózási előírásoknak megfelelően. b) Csak jelentős hiba esetén eredmény számlák zárása: az alkalmazott eredmény számlákat hasonlóan mint évzáráskor - le kell zárni és a rajtuk lévő egyenleget át kell vezetni az egyes évek külön-külön megnyitott adózott eredmény elszámolása számláira. Az adózott eredmény elszámolása számlák egyenlegét pedig az ellenőrzött évenként külön-külön megnyitott mérleg szerinti eredmény számlára kell vezetni. c) Következmények elszámolása: felmerülő bírságok, kamatok, pótlékok összegének elszámolása tárgyévi egyéb ráfordításként. 6. Az ellenőrzés utáni teendők megfogalmazása, elvégzése: a tárgyévre áthúzódó hibahatások rendezése tárgyévi tételként.
Könyvelés időpontja adóellenőrzés esetén I.: A határozat jogerőre emelkedésének napja a meghatározó 1. ESET Ellenőrzés zárónapja Határozat jogerőre emelkedésének napja Mérlegfordulónap Mérlegkészítés napja Számviteli elszámolás a leírtak alapján tárgyidőszakban.
Könyvelés időpontja adóellenőrzés esetén II.: A határozat jogerőre emelkedésének napja a meghatározó 2. ESET Ellenőrzés zárónapja Határozat jogerőre emelkedésének napja Mérlegfordulónap Mérlegkészítés napja Számviteli elszámolás mérlegfordulónapi dátummal, eredményt érintő tételek jellemzően időbeli elhatárolásként jelennek meg tárgyidőszakban.
Könyvelés időpontja adóellenőrzés esetén III.: A határozat jogerőre emelkedésének napja a meghatározó 3. ESET Ellenőrzés zárónapja Határozat jogerőre emelkedésének napja Mérlegfordulónap Mérlegkészítés napja Helyesbítő tételeket könyvelni tárgyidőszakra nem lehet, összevontan várható veszteség esetén céltartalékot kell képezni a várható kötelezettségekre, kiegészítő mellékletben a várható eredményhatásról be kell számolni.
Könyvelés időpontja adóellenőrzés esetén IV.: A határozat jogerőre emelkedésének napja a meghatározó 4. ESET Ellenőrzés zárónapja Határozat jogerőre emelkedésének napja Mérlegfordulónap Mérlegkészítés napja Helyesbítő tételeket könyvelni tárgyidőszakra nem lehet, céltartalék képzése információ hiányában csak kivételes esetben.
Könyvelés időpontja önellenőrzés esetén I.: Az önellenőrzés befejezésének napja a feltárás napja a meghatározó 1. ESET Feltárás napja Mérlegfordulónap Mérlegkészítés napja Számviteli elszámolás a leírtak alapján tárgyidőszakban.
Könyvelés időpontja önellenőrzés esetén II.: Az önellenőrzés befejezésének napja a feltárás napja a meghatározó 2. ESET Feltárás napja Mérlegfordulónap Mérlegkészítés napja Számviteli elszámolás mérlegfordulónapi dátummal, eredményt érintő tételek jellemzően időbeli elhatárolásként jelennek meg tárgyidőszakban.
Könyvelés időpontja önellenőrzés esetén III.: Az önellenőrzés befejezésének napja a feltárás napja a meghatározó 3. ESET Feltárás napja Mérlegfordulónap Mérlegkészítés napja Helyesbítő tételeket könyvelni tárgyidőszakra nem lehet.
A feltárt hibák és hibahatások következményeinek kezelése a társasági adóban Adóalap csökkentő jogcímek A bírságnak, továbbá az adózás rendjéről és a társadalombiztosításról szóló törvényekben előírt jogkövetkezménynek az elengedése miatt az adóévben bevételként elszámolt, az előző adóévekben az adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe vett összeg. (Tao tv. 7. (1) bekezdés r.) pont Adóalap növelő jogcímek A jogerős határozatban megállapított bírság, továbbá az adózás rendjéről, továbbá a társadalombiztosításról szóló törvények szerinti jogkövetkezményekből adódó kötelezettség ráfordításként elszámolt összege, kivéve, ha önellenőrzéshez kapcsolódik. (Tao tv. 8. (1) bekezdés e.) pont
A feltárt hibák és hibahatások kezelése a társasági adóban Adóalap csökkentő jogcímek Az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi bevételként, vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként vagy adóévi költség, ráfordítás csökkenéseként elszámolt összeg. (Tao tv. 7. (1) bekezdés u.) pont Adóalap növelő jogcímek Az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként, ráfordításként vagy adóévi nettó árbevétel, bevétel, aktivált saját teljesítmény csökkentéseként elszámolt összeg. (Tao tv. 8. (1) bekezdés p.) pont
Önellenőrzés Art. 49. (3) Az önellenőrzés: az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adóalap, a feltárt adó, költségvetési támogatás azok eredeti időpontjában hatályos szabályok szerinti megállapítása; ha törvény előírja az önellenőrzési pótlék megállapítása; a helyesbített adóalap, a helyesbített adó, költségvetési támogatás, valamint a pótlék bevallása és; egyidejű megfizetése, illetőleg az adó, költségvetési támogatás igénylése. Nem minősül önellenőrzésnek, ha az adózó bevallását késedelmesen nyújtja be, és késedelmét nem igazolja, vagy igazolási kérelmét az adóhatóság elutasítja
Az önellenőrzés korlátai: a)nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó az adóról egyáltalán nem nyújtott be adóbevallást. b)az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás - a vizsgált időszak tekintetében - önellenőrzéssel nem helyesbíthető. c)az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti. d)csak akkor kerülhet sor önellenőrzéssel történő bevalláskorrekcióra, ha az adózó az adó, költségvetési támogatás alapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg vagy bevallása számítási hiba, vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás.
e) Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó az adóbevallás, a költségvetési támogatás igénylése során nem tévedett, hanem a körülmények rossz mérlegelése vagy egyéb ok miatt nem használt ki valamely nyitva álló lehetőséget. f) Nem korrigálható önellenőrzéssel az adózó gazdasági döntése (pl. költségelszámolási mód), ugyanakkor adókedvezményt utólag önellenőrzéssel is igénybe lehet venni. g) Nincs helye önellenőrzésnek az adó megállapításához való jog elévülése esetén. h) Önellenőrzéssel csak azt az adót, költségvetési támogatást lehet helyesbíteni, amely helyesbítésének összege az 1000 forintot, a helyi adó, a magánszemélyek jövedelemadója és egészségügyi hozzájárulása esetében a 100 forintot meghaladja.
Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele /42. dia Az önellenőrzés feltételei A tévedés feltárása és annak nyilvántartásba vétele. Az eredetileg tévesen bevallott adó (költségvetési támogatás) megállapítása. A megállapított adó (jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás) bevallása, illetve a költségvetési támogatás (adó) igénylése. A bevallással egyidejűleg az esetleges pótlólagos fizetési kötelezettség teljesítése. Amennyiben az önellenőrzés pótlékfizetési kötelezettséggel is jár, akkor az önellenőrzési pótlék megállapítása és egyidejű megfizetése. A már benyújtott bevallás csak a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követően helyesbíthető önellenőrzéssel.
Önellenőrzés dokumentálása adónemenkénti nyilvántartással A nyilvántartás: tartalmazza o az eredeti bevallási kötelezettség törvényben meghatározott határnapját, o a helyesbítés (nyilvántartásba vétel) időpontját, o a helyesbítéssel érintett adónem/támogatásnem megnevezését, o a helyesbített adó, költségvetési támogatás alapját, o a helyesbített adó, költségvetési támogatás összegét; melléklete o a helyesbítés szöveges indokolása, o az önellenőrzési pótlék számítása. A nyilvántartást és a helyesbítés bizonylatait az elévülési időn belül meg kell őrizni.
Az önellenőrzés joghatásai: az önellenőrzési pótlék Önellenőrzési pótlékot adónként, illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után akkor kell felszámítania az adózónak, ha az önellenőrzéssel módosított kötelezettség meghaladja az eredetileg bevallott kötelezettséget, vagy a bevallott támogatási igényjogosultság az önellenőrzés eredményeként csökken. Ellenkező esetben az adózó javára mutatkozó önellenőrzés esetén - pótlékot nem kell felszámítani.
Az önellenőrzési pótlék mértéke Egy adott bevallás adott kötelezettségének vagy támogatásának első alkalommal történő helyesbítése esetén: az egyébként felszámítandó késedelmi pótlék 50 %-a. Ugyanazon bevallás ugyanazon kötelezettségének vagy támogatásának ismételt önellenőrzése esetén: a késedelmi pótlék 75 %-a, attól függetlenül, hogy esetlegesen a korábbi önellenőrzésnél nem kellett önellenőrzési pótlékot fizetnie adózónak. Az önellenőrzési pótlék kivételes méltányosságból kérelemre mérsékelhető, ha megállapítható, hogy az adózó az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el.
Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele /46. dia Önellenőrzési pótlék, speciális esetek A fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5000 forintot, magánszemély esetében az 1000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni, amennyiben az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette. Az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét, ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert a bevallani és megfizetni elmulasztott adót a későbbi bevallásában hiánytalanul bevallotta és megfizette, vagy a bevallani és megfizetni elmulasztott adó a következő elszámolási időszakban levonható adónak minősült volna.