A Nemzeti alaptanterv tervezett változásai Dr. Horváth Zsuzsanna RAABE tanévnyitó konferencia 2011. augusztus
Az előadás vázlata A tartalmi szabályozás kérdései A NAT-kiegészítés főbb elemei A NAT szerepe és a kiegészített bevezetője Új kiemelt fejlesztési feladatok A közműveltség értelmezése A tantárgyközi elemek A műveltségterületek jellemzői
A hazai közoktatás alapadatai (1) A kezdő évfolyamosok számának alakulása az általános iskolai oktatásban 1990 és 2009 között, abszolút számban
A hazai közoktatás alapadatai (2) 1. A felső középfokú végzettséggel rendelkezők arányának alakulása a 25-64 éves népességben 1997 és 2008 között
A hazai tartalmi szabályozás gyorsmérlege bővülés és szűkülés a Nemzeti alaptanterv (1995, 2003, 2007, 2011) változásai + 10-12 évfolyam; közös európai kompetenciák; tananyagtartalmak, majd + a közös műveltség elemei 2003 óraszámcsökkentés az intézményi tartalmi kínálat szűkülése kerettanterv/ek, (újabb elemek pl. tanévenként fejlesztési feladatok, továbbhaladás feltételek), programcsomagok intézményi pedagógiai programok és helyi tantervek bővülése (pl. modultárgyak, tantárgyközi elemek) érettségi vizsga (2005-) a vizsgakövetelmények témakörei a helyi tantervekben, a teljesítendő követelmények és a tanulói teljesítmények mérése-értékelése nyomán keletkező visszajelzések egyre nagyobb szerepet játszanak az oktatás tartalmának meghatározásában eközben bővülő tankönyvkínálat és növekvő internet-használat
A NAT-munkálatok főbb elemei A NAT küldetésének újradefiniálása A nevelési-oktatási folyamatban az értékközvetítés hangsúlyozása A kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok kiegészítése A nevelés révén az értékközvetítés megerősítése Új tantárgyközi ismeretkörök beépítése A tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése Az ismeretek, képességek, attitűdök egységének megteremtése
Alapelvek Az oktatás közfeladat a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában is érvényesíteni szükséges. A NAT szimbolikus dokumentum: tartalma üzenetértékű a tudásközvetítés, a nemzedéki kapcsolatok szempontjából, a laikusokhoz is szól, az egységesség és a differenciálás alapja
A folyamat- és kimenetszabályozás mai rendszerének kialakulása 1990-1994 1994-1998 1998-2002 2002-2006 2006-2010 2010-1995, 2003, 2007 Nemzeti alaptanterv 2011 2001-től Országos Kompetenciamérés 2005-től Érettségi vizsgarendszer
A hazai tantervi szabályozás szintjei Kormányrendelet NAT Min.rend. KT KT Helyi HT HT HT
Vegyes tartalmi szabályozási rendszer A tartalmi szabályozás hazai rendszere vegyes: egy rendkívül flexibilis bemeneti szabályozó eszközre (Nemzeti alaptanterv), másfelől a kimeneti értékelés egy keményebb (érettségi) és egy kevésbé kemény (kompetenciamérések) eszközére épít. A kimeneti követelmények egy része már az általános iskola felső tagozatán is megjelenik. A vegyes szabályozási rendszer mindkét eleme egymásra van utalva A kívánatos összhang megteremtésében és a képességfejlesztés erősítésében is szerepet játszik a tartalmi szabályozásban érvényesített tevékenységközpontúság. (tanulásszervezés és a fejlesztés érdekében elvégzendő tanulói tevékenységek megfogalmazása) A tantervi tartalom részletes lebontása törvényi értelemben és a szabályozási rendszer jellegéből (kétpólusú, háromszintű, vegyes, tevékenységközpontú) adódóan alapvetően a kerettantervek feladata, a követelményeknek való megfelelést pedig döntően a kimeneti oldalon történő teljesítménymérés biztosítja.
A Nemzeti alaptanterv A Nemzeti alaptanterv meghatározza a Magyar Köztársaság közoktatási rendszerében minden iskoláskorú gyermek számára egységesen átadandó műveltségtartalmat. Közli az Európai Unió által közös fejlesztési célként megjelölt kulcskompetencia-területeket és a magyar közoktatás kiemelt fejlesztési feladatait. A Nemzeti alaptanterv műveltségi területenként határozza meg a közoktatás kereteiben folyó nevelő-oktató munka közös értékeit, kötelező céljait, a nevelő-oktató munka alapjául szolgáló közműveltség ismeret-, készség- és képességjellegű követelményeit.
A közoktatás tartalma a Nat-ban kijelöli a közműveltség szempontjából alapvetőnek tekintett tartalmakat, ezzel irányokat és arányokat jelez, kötelezővé teszi azokat a tartalmi elemeket, amelyek elsajátítása révén a felnövekvő nemzedékek számára a magyar, az európai és az egyetemes kulturális örökség hozzáférhetővé válik, a fenntartható közös kulturális kód(rendszer) alapja, megteremti a feltételeket a műveltség nyelvének elsajátítására.
Idegen nyelvi kommunikáció Erkölcsi nevelés, szolidaritás Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás Nemzeti és európai azonosságtudat egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára, honvédelemre nevelés Gazdasági nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Pályaorientáció, munkára nevelés Családi életre nevelés A hátránnyal élők segítése, önkéntesség Fenntarthatóságra környezettudatosságra nevelés
Tantárgy,, tantárgyköziség, kereszttantervi területek, modultárgy befogadó tantárgy Integrálandó területek NAT kiemelt fejlesztési feladatok az Európai Unió fejlesztési üzenete : a kulcskompetenciák fejlesztése a műveltségterületek egyes tartalmai (pl. etika, mozgóképkultúra és médiaismeret; tánc és dráma; életvitel) társadalmi elvárások pl. gazdasági-pénzügyi ismeretek, egészségnevelés, családi életre, munkára nevelés, erkölcsi nevelés (nemzetközi) civil alapítványok kezdeményezései (pl. önkéntesség, globális túlélés) Nagyfokú inter-nacionalizálódás jellemzi az úgynevezett kereszttantervi területeket és azok tartalmait. Ezek egy része a globalizáció és az urbanizált élet hatását ellensúlyozni kívánó, a jövő nemzedéket felvértező szándékból fakad (pl. ökológia, fenntartható fejlődés és fogyasztás, egészséges életmód, drogprevenció), más részük az eredményes iskolai pályafutást és a társas-társadalmi szocializációt célozza (pl. kommunikáció, a tanulás tanulása, pályaorientáció)
A közoktatás feladatai Korszerű és széleskörű műveltség átadása. A szellemi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése. A tanuláshoz és az alkotó munkához szükséges képességek és készségek fejlesztése. A jó és a szép iránti cselekvő elkötelezettség megerősítése. A szellemi lelki, érzelmi, testi képességek kibontakoztatása.
A közoktatás tartalma A Nemzeti alaptanterv meghatározza, és a közoktatás számára kötelezővé teszi azokat a tartalmi elemeket, kompetenciákat és attitűdöket, amelyek elsajátítása révén a felnövekvő nemzedékek számára a magyar, az európai és az egyetemes kulturális örökség hozzáférhetővé válik. Minden felnőtt állampolgár létérdeke a műveltség nyelvének elsajátítása. A Nemzeti alaptanterv kijelöli a közműveltség szempontjából alapvetőnek tekintett tartalmakat, ezzel irányokat és arányokat jelez.
A közműveltség értelmezése a Nat-ban A közműveltséghez való méltányos hozzájutás a közoktatás közszolgálati szerepe miatt fontos. A közműveltségnek szocializációs és társadalmi integrációs értéket tulajdonít. A közműveltség az időben változó tudás mértékadó elemeinek leírása. Elérhető, megosztható és gyarapítható tudáskészlet. A közműveltség alapelemei rugalmasan és több irányba továbbfejleszthetők. A tudástartalmak közvetítése személyközi viszonyok hálózatában valósul meg.
A közműveltség alapelemei közösségi értékű elismert, lényeges (releváns) és továbbépíthető tudás; megőrzése és megújítása által fenntartható közös kulturális kód(rendszer) alapja; az alapvető természeti/társadalmi jelenségek, folyamatok, összefüggések megismerését, megértését lehetővé tevő releváns és felhasználható képességek, készségek, ismeretek rendszere.
A közműveltségi elemek jellemzői Egységes szemlélet, ugyanakkor az egyes műveltségterületek sajátosságait érvényesítik. A tartalmi elemek közlése nem tükröz lezárt rendszert, így nem táblázatban jelenik meg. Azon az elvonatkoztatási szinten fogalmazódnak meg, amelyek még tartalomként értelmezhetők, és magukban hordozzák az újabb és újabb kifejtési szintek, részletezések kerettantervi lehetőségét. A elemek listája nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenti. Megfogalmazásuk tömör, szikár és a laikus közvélemény számára is értelmezhető. Keresztutalásokat tartalmaznak.
Tantárgyközi elemek Tantárgyközi ismeretkörök, modulok Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember a természetben Földünk és környezetünk Művészetek Dráma és tánc Vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport 1. Egészségtudatosság (T, K) + + + +++ +++ 2. Környezettudatosság (T, K) + + + +++ + + + + + + 3. Erkölcsi, morális tudatosság (K) + + +++ + + + + + + + 4. Jogi és állampolgári tudatosság (K) 5. Gazdasági és pénzügyi tudatosság (K) + + + +? + + + 6. Média és médiumtudatosság (K) + + + + + + 7. Önismeret, szereptudatosság (K) + +++ 8. Fogyasztóvédelem (K) + + +++
A tantárgyakon átívelő (kereszttantervi) tartalmak tanításának módja az általános- (Á) és a középiskolákban (K) (%-os arány)
Általános műveltségterületi elvárások Alapelvek, célok kiegészítése, korrekciója, az életkori sajátosságok figyelembe vétele, kiemelt kereszttantervi feladatok integrálása (EU kompetenciák és kiemelt fejlesztési feladatok), műveltségterület kapcsolódásai más műveltségterületekhez, tantárgyakhoz, az elméleti tudás életszerű megnevezése
A tíz műveltségterület 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelv/ek 3. Matematika 4. Ember és társadalom 5. Ember és természet 6. Földünk és környezetünk 7. Informatika 8. Életvitel 9. Művészetek 10. Testnevelés és sport
A műveltségterületek felépítése 2007 2011 Alapelvek, célok 2007 2011 Fejlesztési feladatok 2011 Közműveltségi elemek (tantárgyanként is)
Minden, ami megtanulható, verseng egymással. Minden több helyet kér, például az érzelmi intelligencia fejlesztése dráma, drámajáték (szocializáció, agressziókezelés, önismeret) média(ismeret, kritika) vizualitás, vizuális nyelv nyelvi viselkedés, szóbeliség testkultúra (relaxáció, sport) a digitális világ, a virtualitás (használata, értelmezése) Két eset - Boldogságórák több németországi középiskolában - Simpson család kontra Shakespeare - brit szülők vitája az iskolával
Min múlik, ha a tanuló rosszul teljesít az iskolában? A 3 legfontosabb közé választotta (%) a tanuló képességein 72 a pedagógusokon 55 a tanuló érdeklődésén 46 szülőkön 42 a tanítási módszereken 37 az iskola légkörén 15 a tananyagon 15 az osztálytársakon az iskola vezetésén 5 10 A felett kérdés: Ön szerint min múlik, ha a tanuló rosszul teljesít az iskolában? Kérem, a kártyacsomag segítségével válassza ki a HÁROM legfontosabbat! A tanuló képességein; a tanuló érdeklődésén, a tanulás iránti elkötelezettségén; a pedagógusokon; a szülőkön; az iskola vezetésén; az osztálytársakon; az iskola légkörén; a tanítási módszereken; a túlzott követelményeket támasztó tananyagon.
Mekkora szerepet játszanak a gyerek fejlődésében az alábbiak? a válaszok megoszlása (%) alapvető nagyot szülők 91 9 pedagógusok 70 27 számítógép, internet 50 38 könyvek 44 34 barátok 32 48 rádió, tévé 23 45 lakóhely, szomszédok 13 29 egyház, papok 10 19 A feltett kérdés: Ön szerint mekkora szerepet játszanak a szülők egy gyerek fejlődésében? Nagyon nagyot, elég nagyot, elég kicsit vagy semekkorát? És mekkora szerepet játszik/játszanak...?
Összegzés Létezik egy közösnek tekinthető műveltség, mely az iskolai tudás tartószerkezete. A tantárgyakon belüli és közötti tartalmi összefüggések is mintázatba rendeződhetnek. Az ismeretközvetítés és a képességfejlesztés feladatát nem lehet kettéválasztani. A műveltségtartalmak szimbolikus és nemegyszer átélhető üzeneteket tartalmaznak. o
Magyar nyelv és irodalom Kiemelten érvényesíti: - a műveltségterület kapcsolódását a kultúra állandó és változó elemeihez, -a magyar és az európai közös kulturális szimbólumok használatához, -a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez, -a médiumok alkotó használatához, - az emberismeret és a közösségi élet etikai kérdéseihez.
Matematika Kiemelten kezeli: - a logikus gondolkodás fokozatos fejlesztését; - a problémafelvetés, pontos megfogalmazását és a modellalkotás folyamatát, - a műveltségterület összehangolását más tudományterületekkel, - a tanulást, mint szellemi munkát, illetve a kreativitás fejlesztésének eszközét; - az informatikai alkalmazások hangsúlyozását.
Ember és társadalom Kiemelten kezeli: - a műveltségterület tantárgyai és a tantárgyközi elemek közötti kapcsolatokat, - a narratív megismerési mód alkalmazását, - a történeti gondolkodásmód kialakítását, - a kulturális kódrendszer megismerését és a kollektív identitásképzést, - a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztését.
Élő idegen nyelv Kiemelten kezeli: - a megkövetelt nyelvi szintek nemzetközi standardokhoz igazított meghatározását, - a több tanult nyelvre tekintettel a fejlesztési célok, kompetenciák rendszerszintű (nem nyelvenkénti) kezelését, - a kiemelt fejlesztési területek, a tématerületek és a tantárgyközi elemek jelzését - a kapcsolati kultúra interkulturális készségek fejlesztését.
Ember a természetben Kiemelten kezeli: - a műveltségterületen belüli tantárgyak közötti összefüggések (integrált szemlélet) érvényesítését, - a műveltségterület kapcsolódását a természetes és mesterséges környezethez, a műszaki fejlődéshez és a fenntarthatósághoz, - a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítását.
Földünk és környezetünk Kiemelten törekszik: - A természetföldrajzi-ökológiai és a társadalomföldrajzi elemek egyensúlyára, - az Ember a természetben és az Ember és társadalom műveltségterülethez kapcsolódásra, - a kulturális földrajz elemeinek megjelenítésére.
Életvitel és gyakorlati ismeretek Kiemelten kezeli: - az életben való gyakorlati boldoguláshoz szükséges elemek (pl. a gyakorlati, műszaki, háztartási, gazdálkodási, közlekedési ismeretek) feldolgozását, - az életvezetési elemek (pl. továbbtanulás, pályaválasztás, munkába állás) gyakorlati megismertetését, - a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztését.
Informatika Kiemelten fontosnak tartja, hogy: - az informatikai műveltségi tartalmak ne korlátozódjanak csak az informatika tantárgyra, - a tantárgyi keretben elsajátított kompetenciák felhasználhatók legyenek valamennyi műveltségterületen, - kapcsolatot létesítsen a nem-konvencionális tanulási technikákkal és a médiaismerettel, - foglalja magába az informatika műveltségterület a könyvtár- és könyvtárhasználati ismereteket is.
Művészetek Kiemelten kezeli: - az önkifejezést és közösségépítést, - az aktív részvételt, öntevékenységet, a kreativitást, - a zenei és vizuális képességek szinergikus hatásait, - a dráma és média integratív elemeit, - a képzelőerő, az érzelmi intelligencia és alkotókészség fejlesztését, -- a műveltségterület tantárgyai közötti összefüggések érvényesülését, - a műveltségterület-közi jelleg érvényesülését pl. a tánc kapcsolata a testneveléssel.
Testnevelés és sport Kiemelten figyelemmel van: - a testi, lelki, szellemi képességek és készségek egymásra hatására, - az állóképesség, a csapatjátékokban erősödő együttműködési képesség (fair play szellem) fejlesztésére, - a szocializáció és a szabálykövető magatartás alkalmazására, - az egészséges életmód kialakítására; - a cselekvő, mozgásos életvitel megismertetésére, - a saját felelősség felismerésére az egészség életmód kialakításában és megerősítésében.
Közműveltségi tartalmak Három iskolai szakaszban: 1-4. 5-8. 9-12. évfolyamok (táblázat v. folyó szöveg) Pl. Témakijelölés és feldolgozási szempont meghatározása Az ókori Egyiptom anyagi, szellemi kultúrája Tantárgyanként eltérő módon és struktúrában Pl. 5 népdal, vagy csak a szerző neve (Juhász Gyula) jelenik meg vagy konkrét mű (Kölcsey Ferenc: Himnusz)
A készítés keretei Bizottságok nevei Tagok száma NAT bizottság 9 Szerkesztőbizottság 5 Legitimációs bizottság 12 Alapfokú bizottság 6 Középfokú bizottság 6 Szakiskolai bizottság 4 Szakmai bizottságok (10x4) 40 SNI bizottság 4 Irányelves bizottság 6 Összesen 92
A Nat bizottság felkért tagjai 1. Dr. Aczél Petra, egyetemi docens, PPKE 2. Dr. Bagdy Emőke; egyetemi tanár, KGRE 3. Dr. Dobos Krisztina, főiskolai oktató, gimnáziumi tanár, Budapesti Fasori Evangélikus Gimn. 4. Dr. Gloviczki Zoltán, közoktatási helyettes államtitkár, NEFMI 5. Dr. Horváth Zsuzsanna, tudományos főmunkatárs, OFI 6. Dr. Kaposi József, mb. főigazgató, OFI 7. Kőrösiné Dr. Merkl Hilda, egyetemi adjunktus, ELTE 8. Dr. Kertész János, intézetigazgató, tanszékvezető egyetemi tanár, Fizikai Intézet, BME 9. Dr. Kéri Katalin, egyetemi tanár PTE 10. Lányi András, egyetemi docens, ELTE