kórház 2013/7 8. A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja lapunk támogatója:

kórház A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja lapunk támogatója: 2013/7 8.

Tisztelt Olvasóink! Ny ár van, szép forró nyár. Semmi se zavarja a pihenést, a Balaton vize elérte a 26 fokot. Igazán megérdemeltük! Nehéz félév van mögöttünk, az ősz se lesz sokkal könnyebb. Nagyon várjuk a megígért, visszamenőleges hatályú bérkiegészítést, mert nagy szükség van minden forintra az egészségügyi dolgozók háza táján. Nem azért írok bérkiegészítést, hogy bosszantsam az államtitkárunkat vagy a kormányt, de meg kell érteniük, hogy ez már a második bérjellegű juttatás két éven belül, amelyik sem a túlóráknak, sem az ügyeleti díjaknak nem képezi az alapját. Mivel ezek a bérek alapján kerülnek (törvény szerint) kiszámításra, ami nem képezi a számítás alapját, az nem nevezhető bérnek. Látom a jó szándékot, hogy minél több embernek jusson valami. De a vezetőknek be kell látniuk, hogy ügyelet nélkül nincs kórház, és különösen nincs kórházi és alapellátási sürgősségi ellátás. Túlóra és helyettesítés nélkül pedig már nagyon sok intézményben számos ellátási forma vagy megszűnne, vagy veszélyesen akadozóvá válna. És ez már nem elméleti kérdés, hanem a mindennapi gyakorlat kérdése, ahol a tulajdonosnak, menedzsmentnek aktívan cselekedni, beavatkozni kell. Az intézményi menedzsmentek már jó ideje a lejárt szállítói tartozások szorításában vergődnek. Lapzártánkig nem hallottunk a megoldásról. Mivel napjainkra az állam a közvetlen tulajdonosa az intézményrendszernek, az év végére a szakértők által 80 100 milliárdra becsült lejárt szállítói tartozás könnyen hozzáadódhat az államadóssághoz, és akkor vagy az állam tartalékai fogynak el, vagy visszakerülünk a túlzottdeficit-eljárások poklába. Mivel az önkormányzatok mára alig rendelkeznek egészségügyi tulajdonnal, rájuk nem fogható ez a hiba. Az OEP pénze megszűnt önálló alapként működni, az állami költségvetés része lett. Sakk-matt. Az egészségügy a világ egyik legbonyolultabb rendszere. A finanszírozása követi ezt a bonyolultságot. Nagyon kevés szakember igazodik el benne. Lehet, hogy az államháztartásért felelős szakemberek, politikusok nem látják pontosan az egészségügy makrogazdasági helyzetét? Jó lenne, ha a nyári pihenés után, friss erővel ez a kérdés komolyan napirendre kerülne, megelőzendő a nagyobb bajokat. A pihenő egészségügyi dolgozóknak jó kikapcsolódást, a helyettük is munkát végzőknek sok erőt kívánok a következő forró napokra, hetekre. Dr. Szepesi András kórház A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Rácz Jenő Tagok: Dr. Velkey György, Dr. Svébis Mihály Főszerkesztő: Dr. Szepesi András Felelős szerkesztő: Bene Zsolt Szerkesztőségi ügyvivő: Szlovákné Bandula Ilona Lapmenedzser: Zöldi Péter Rovatvezetők Jogi rovat: Dr. Kőszegfalvi Edit Intenzív terápia: Dr. Fülesdi Béla Gyógyszer: Fekete Tibor Minőségbiztosítás: Dr. Kullmann Lajos Menedzsment: Dr. Boncz Imre Nemzetközi sajtó: Kövesi Ervin Tanácsadó testület Dr. Fülöp Rudolf, Dr. Elek Attila, Dr. Kásler Miklós, Dr. Antal Gabriella, Dr. Csidei Irén, Dr. Ficzere Andrea, Dr. Gál János, Hegedűs Iván, Mészáros Magdolna, Dr. Nagy Anikó, Dr. Rudner Ervin, Dr. Sásdi Antal, Dr. Szabó Géza, Dr. Tóth Gábor, Dr. Tótth Árpád, Molnár Attila Kiadja: Magyar Kórházszövetség Felelős kiadó: Dr. Velkey György elnök Lapmenedzsment: Weborvos.hu 2009 Kft. Kiadó és szerkesztőség: 1113 Budapest, Ibrahim u. 19. Telefon: (1) 214-5118, (1) 214-5159 Fax: (1) 214-9715 E-mail: mksz@invitel.hu Internet: www.korhazszovetseg.hu A Kórház szaklap aktuális tartalma a www.weborvos.hu portálon tekinthető meg. Nyomdai munkák: Mega Kft. Felelős vezető: Gáti Tamás ügyvezető igazgató A Kórház utcai terjesztésre nem kerül, terjeszti a Feibra Kft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központja (ÜLK) Hírlap Üzletág. Előfizethető közvetlenül a postai kézbesítőknél, az ország bármely postáján, vagy Budapesten a Hírlap Területi Képviseleteken (postacím: 1900 Budapest, e-mail: hirlap@posta.hu, zöld szám: 06-80/644-444), továbbá előfizethető átutalással a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központ 11991102-02102799 számú bankszámlára is. További információ: Magyar Kórházszövetség(1) 214-5159 ISSN 0230-3868 Tisztelt Olvasók! A posta esetleges hibás terjesztése miatti kellemetlenségekért elnézést kérünk. Kérjük, amennyiben valamelyik lapszámot nem kapja meg, jelezze ezt kiadónk felé a következő elérhetőségek valamelyikén, és a hiányt azonnal pótoljuk. Telefon: (1)214-5159, fax: (1)214-9715, e-mail: mksz@invitel.hu Szaklapunk 2012. év II. félévében átlagosan 4200 példányban jelent meg.

Kórházügyeink Tartalom Kórházügyeink 3 Kórház-hírek AKTUÁLIS 4 Jó elméleti embereink már vannak, de végrehajtók is kellenek 7 Rehabilitációt a fejekben 10 Mindig az egész embert látta a betegben 12 Biztosítják a forrást a kiszűrt esetek ellátására 13 Javulhat az onkológiai ellátás 14 Nemtelen állapotok a kórházi beszállítók fizetése terén 16 Debreceni csapatgyőzelem és miskolci gólkirályság 17 Zöldségtermelő gazdákat keres a Zala Megyei Kórház Menedzsment 18 Új centrumelnök Debrecenben 20 Egy jó csapat mögöttem 20 Beruházás 22 Látványos fázisban az új műtéti blokk Dunaújvárosban 24 Megújult a berettyóújfalui kórház 26 Folyamatosan fejlődik a hatvani Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet Vérellátás 27 Aktívabbak lettek a véradók KUTATás 28 E pluribus unum nemzetközi tudásközpontot vízionál 32 Európa egyik vezető bőrgyógyászati klinikája Könyvajánló 31 Vélemény A betegágy melletti döntéselemezés kiskátéja című könyvről Dialízis 34 Új vezető a Diaverum-hálózat élén 45 Melléklet 36 Kórháztervezés villamosmérnöki megközelítésben Kórházi vizit 45 Ősparkban gyógyulnak a tüdőbetegek

A mosonmagyaróvári Karolina kórházban nem az előírások szerint szerelhették fel a felújított műtőbe vezető oxigén- és altatógázcsöveket. Műtét közben egy beteget újra kellett éleszteni, és hiába küzdöttek az életéért, az illető elhunyt. Foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt, ismeretlen tettes ellen folyik a rendőrségi eljárás. Újabb koraszülött-inkubátort kapott a budapesti Szent János Kórház egy névtelenséget kérő adományozótól. Nukleáris medicina osztályt hoznak létre a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórházban 240 millió forint európai uniós pályázati pénzből. Csókay András vezeti augusztus elsejétől a Honvédkórház Idegsebészeti osztályát. Az idegsebész a miskolci megyei kórházból érkezik, és saját csapatot hoz magával. Egyszerre öt tapasztalt szakorvos hagyja el a MH Egészségügyi Központ idegsebészeti osztályát, köztük az osztályvezető főorvos. A dialízis-technológia fejlesztése, korszerű, új generációs művese-eszközök gyors és költséghatékony fejlesztése a célja a B. Braun Medical Kft. több mint 452 millió forint összköltségű projektjének, amelyhez csaknem 152 millió forintos támogatást nyújt a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap. Új műszer segíti a traumatológusok munkáját a Soproni Gyógy köz pontban. A több mint 20 millió Ft értékű, ún. C-íves sebészeti képerősítő gyorsítja és pontosabbá teszi a műtéti technikákat. Tervezik a HPV elleni védőoltás bevételét az életkorhoz kötött, ingyenes, kötelező oltások rendjébe erősítette meg Szócska Miklós. Az egészségügyért felelős államtitkár azt is elmondta: jelenleg vizsgálják annak a lehetőségét, hogy mindezt hogyan lehetne a leghamarabb megoldani. Kórházügyeink Kórháztartozások növelik az állami szervek adósságát Egy hónap alatt 3,7 milliárddal, 90,7 milliárd forintra nőtt a központi költségvetési szervek által jelentett tartozásállomány, ami az eredeti előirányzat 3 százaléka. A Magyar Államkincstár jelentése szerint a növekményt jórészt egészségügyi intézmények hozták össze. A 3,7 milliárdos adósságtöbbletből 0,9 milliárd a Semmelweis Egyetem közüzemi, illetve szállítói tartozásállományának növekedéséből adódik. Szintén a szállítókkal szemben fennálló tartozás emelkedett a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórháznál, illetve a Szegedi Tudományegyetemnél is, 0,8-0,8 milliárddal. (Világgazdaság) Az első havi utalás határideje augusztus 15-e Nem a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) hibájából jutottak egyes egészségügyi dolgozók késve jövedelem-kiegészítésükhöz. A törvényi határidőn belül, vagyis július 20-áig az egészségbiztosító elutalta a munkáltatóknak a megfelelő összeget közölte sajtóhírekre reagálva a GYEMSZI az MTI-vel. A közleményben azt írták, nincs tudomásuk arról, hogy az átutalt összeg ne érkezett volna meg az egészségügyi szolgáltatókhoz, arról azonban igen, hogy egyes munkáltatók halasztott bérszámfejtést alkalmaznak, és a havi fizetéssel együtt utalják majd a kompenzációt írta a szervezet közleményben. A kompenzációról szóló kormányrendelet végrehajtása érdekében a szervezet megtette a szükséges lépéseket, informatikai alkalmazást fejlesztett, amely a május 29-én megkezdődött regisztrációhoz már rendelkezésre állt. A rendszerbe az érintett egészségügyi intézmények eredetileg június 5-éig rögzíthették a munkavállalók adatait, majd a határidőt az egészségügyi szolgáltatók kérésére június 12-éig meghosszabbították. Mintegy 250 munkáltatói képviselő regisztrált több mint 2000 munkavállalót. Ezek után a GYEMSZI június 12-én megküldte a szükséges adatokat a nyugdíjfolyósító igazgatóságnak, majd július 8-án közzétette a munkáltatók számára a tételes nyugdíjadatokat, hogy a kiegészítés mértékéről a munkáltatók a kormányrendelet szerint dönthessenek olvasható a GYEMSZI közleményében. Kiemelték: a szervezet a jogszabályoknak megfelelően minden, a jövedelem-kiegészítésben érintett szer vezetnek (államkincstár, nyugdíjfolyósító, egészségbiztosítási pénztár) időben szolgáltatott adatot. Ezen adatok birtokában az Országos Egészségbiztosítási Pénztár július 19-én utalt a munkáltatók részére. A kormányrendelet pedig július 20-áig írja elő a támogatási összeg első utalványozását a munkáltatóknak. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a jogszabály szerint az első havi utalás határideje augusztus 15. (MTI) Ha panasza van a kórházra, tegyen bejelentést! Nincs baj, a kórházakban a betegellátás a gazdasági krízis mellett is zavartalan jelentette ki Beneda Attila, az Egészségügyért Felelős Államtitkárság kabinetfőnöke. A politikus tagadta, hogy a központosított közbeszerzések csak nehézségeket okoztak volna a kórházaknak. A kabinetfőnök, mint mondta, értetlenül áll a sajtóban megjelentekkel kapcsolatban, hiszen közismert, hogy a közös beszerzéseken a kórházak költségmegtakarítást érhettek el. Példaként a gáztendert említette a politikus, amelyen negyven kórház vett részt, és csak ezen egymilliárd forintos nagyságrendben tudtak az intézmények megtakarítani. Hozzátette: a kórházakban a betegellátás zavartalan, a nehéz gazdasági körülmények ellenére a gyógyítás folyik, és ha bárki a betegellátást veszélyeztető ellátási zavart tapasztal, azt kérik, hogy tegyen bejelentést, hogy az államtitkárság kivizsgálhassa az ügyet. (Népszabadság) 2013. július 31-ig megvalósult Szervkivételi riadó:... 85 Veseátültetés:... 128 Májátültetés:... 25 Szívátültetés:.... 29 Kombinált vese- és hasnyálmirigy-átültetés:... 7 Bécsben tüdőtranszplantáción átesett magyar recipiens:... 6 Kórház-hírek 3

Nem annyira az egészségpolitika alakítása, hanem inkább a végrehajtása érdekli, vagyis az elmélet átültetése a gyakorlatba. Ezen a ponton látja ugyanis a rendszer gyengeségét dr. Tótth Árpád, a Zirci Erzsébet Kórház- Rendelőintézet főigazgatója, a Kórházszövetség elnökségi tagja, a META elnöke. Jó elméleti embereink már vannak, de végrehajtók is kellenek Nemrégiben egy szakmai konferencián arról értekezett, hogy lehetőség vagy átok a válság. Az Ön által irányított zirci kórháznak mit hozott a válság okozta változás? A válság nem 2008-ban, hanem sokkal korábban kezdődött az egészségügyben. Mondhatjuk, hogy 95-től többé-kevésbé folyamatos válságkezelés zajlik, egy-két könnyebb évet leszámítva. A zirci kórház a többi kis kórházhoz hasonlóan 2007-ben vesztette el aktív kapacitásait az egyes nemzeti válságkezelési intézkedések következtében, és teljesen új pályára kellett állítani az intézményt, ami óriási kihívás volt. Hogyan tud kórházvezetőként alkalmazkodni, Önnek személy szerint lehetőség vagy átok a változás? Ha nem lehetőségnek látnám, akkor el sem vállaltam volna a kis kórház irányítását. Úgy gondoltam, lehet új értelmet, célt, terepet adni a kisvárosi kórházaknak. Az Európai Kórházszövetség csereprogramja keretében szervezett dániai útnak köszönhetően láttam erre modelleket: a dánok évekkel korábban kezdték meg a centralizációt, ezzel párhuzamosan más ellátásokat lakossághoz közel szerveztek meg, nagyon sokszor épp a bezárt kis kórházak bázisán. Lakosság közeli ellátáson értem az alapellátást, a járóbeteg-szakellátást, az egynapos ellátásokat, az otthonápolást, de az intézményi ápolást, a hospice-t és a rehabilitációt is. Ez lehet a kis kórházak jövőképe: a prevenciótól a palliatív ellátásokig mindent fel tudnak vállalni, és ezzel jelentős mértékben hozzá tudnak járulni az lakosság egészségben tartásához. Furcsán hangozhat, de azt mondtuk Zircen: Dr. Tótth Árpád nem baj, ha az aktív ellátásunkat elcsatolták, mert a lakosság közeli ellátásokban olyan tevékenységeket vállalhatunk, amelyek egy modern egészségügyi rendszerben nélkülözhetetlenek, de eddig nem kaptak kellő hangsúlyt, támogatást. A kórházakba pedig tényleg csak az indokolt esetek, a csak ott gyógyítható betegek kerüljenek, a többieket kistérségekben, a lakossághoz közel lássuk el. Milyen erősségekkel sikerült felruházni a zirci intézményt a vezetése alatt? Ez nyilván hozzájárult ahhoz, hogy a pozícióját megőrizte a struktúraátalakítás során kiírt pályázaton is. A kórház meg tudta valósítani az átalakítást, megerősödött a krónikus ellátás, valamint a rehabilitáció, amely a legmagasabb, 3-as besorolást kapta. Ez óriási elismerés egy kis kórháznak, persze meg is dolgoztunk érte! Erősségünk, hogy határozott jövőképünk van, megfogalmaztuk a küldetésünket, és elkészítettük a lakosság közeli ellátást megalapozó fejlesztési terveinket. További erősségünk, hogy az átalakítások során sikerült stabil gazdálkodást megvalósítani, annak ellenére, hogy adósságállománnyal vettem át a kórházat. Jelentősen növelni tudtuk bevételeinket, költségkontrollt végeztünk, és emiatt folyamatosan nyereséges volt a kórház gazdálkodása, mindenkor fedezni tudtuk költségeinket... ez ritkaságszámba megy nem annyira ritka, mint hinnénk. A gazdálkodásukat egyensúlyban tartó kórházak nem szeretik a nyilvánosságot, hiszen nem akarnak hátrányt szenvedni jó gazdasági helyzetük miatt. El akarják kerülni, hogy legyintsenek rájuk azzal, majd megoldják a gondjukat, mivel nincsenek veszteségeik. Nálunk eddig likviditási gondok nem voltak, de 2013 már ebből a szempontból is más, és az eddig eredményesen gazdálkodó szolgáltatók is lejtőre kerültek az elmúlt másfél évben. Mi okozott változást? 2012 januárjától új erőtérbe kerültek a kórházak. A közszférában jelentős kötelező béremeléseket hajtottak végre, megjelent a középfokú végzettségűeknél a kötelező bér. Emelkedett az ÁFA, nőttek az energia- és élelmiszerköltségek, a gyógyszerellátásból lényegében eltűnt a rabatt és az adomány úgy, hogy 2007 óta változatlanok a finanszírozási tételek, cserébe szigo- 4 AKTUÁLIS KÓRHÁZ 2013/7 8.

rodtak a minimumfeltételek, ugyanahhoz a tevékenységhez magasabb létszám szükségeltetik. Mindez komoly kiadást okozott a zirci kórháznak is. Az addigi többletünkből ugyan sok mindent tudtunk finanszírozni, ám 2012-ben indult el az új kistérségi járóbeteg-szakellátási központunk is. Ehhez létszámot kellett emelnünk, mert új rendelések indultak, valamint központi betegregisztrációt vezettünk be, ugyanakkor elhúzódott az ehhez tervezett tvk-emelés, ebben persze volt intézményi csúszás is. A harmadik ok a nehezebb gazdasági működésre, hogy a kórház 2012-ben átvette a veszteséges városi tanuszoda működtetését. Komolyan gondoltuk, hogy a tanuszoda egyben prevenciós célokat szolgál, és mint ilyen, szervesen illeszkedik a küldetésünkbe. Nem engedhető meg, hogy egy ilyen fontos helyszín a kistérségben elérhetetlenné váljon. Rezidensként patológián is dolgozott. Szakvizsgázott is? Mert ha igen, a zirci kórházban erre a végzettségére nincs szüksége Nem szakvizsgáztam, de tény, hogy négy évet dolgoztam patológián rezidensként. A zirci kórházban elvből nem végzek orvosi tevékenységet, végezhetnék egyébként, de szerintem nem szabad összekeverni az irányítást és a gyógyítást. a veszprémi éveim alatt: ő főállású főigazgató, de ettől függetlenül nem szűnt meg orvosi fejjel gondolkodni, betegcentrikus maradt. Megértjük tehát orvoskollégáink minden baját, figyelembe vesszük szempontjaikat a döntéseinknél, de magunk nem állunk oda a betegágy vagy a műtőasztal mellé. Megtisztelő szakmai feladatot kapott a META elnökeként. Miért fontos egy ilyen szervezet, mennyire tudja hallatni a hangját? Alapvető küldetésünk, hogy az egészségügy valamennyi színterén az egészség-gazdaságtani megközelítés, azaz a tényekre és bizonyítékokra alapított döntéshozatal minél általánosabbá váljon, ahogy az egyes döntések hatásának monitorozása és elemzése is meg kell, hogy történjen. Amikor válság van, a csökkenő közforrásokat még gondosabban szükséges felhasználni, és mindezt igazolni is kell tudni. Szeretnénk továbbá az egészség-gazdaságtan tudományát nemzetközi szinten művelni, hazánkból egy közép-európai egészség-gazdaságtani fellegvárat létrehozni, és ehhez jó úton haladunk. Azt látom, hogy a fiatal generáció számára előremutató Pályakép a hozzáállásunk. A META egy új fejlődési szakaszba lépett: ma már nem szükséges a tudományág, a szervezet elfogadtatására összpontosítani, hiszen az alapító atyák már elvégezték ezt az úttörő munkát. Erről a stabil alapról tovább lépve az egyik legfontosabb feladatunk az MSc-képzésekben részt vevő, illetve a már végzett, nagyon tehetséges és elhivatott fiatal szakemberek összefogása, munkájuk, fejlődésük koordinálása, támogatása. A Kórházszövetség elnökségi tagja is tavasz óta: milyen a kapcsolat a két szervezet között? Jelenleg informális a kapcsolat, de személyemen keresztül reményeim szerint élőbb és szorosabb lesz, hiszen sok területen tudjuk egymást támogatni. A META feladata az is, hogy folyamatosan tükröt tartson minden szereplő elé, és semleges, kizárólag tudományos alapon születő elemzésekkel segítse a Kórházszövetség munkáját, és persze a döntéshozókat. Az IBR-rel foglalkozott a veszprémi kórházban. Ma ez szinte szitokszó, pedig sok mindenben hajaz az új szisztéma a régire. Érdekes a véleménye, hiszen a vezetők közül sokan éppen azért nem hagyják abba az orvosi tevékenységet, hogy ne essenek ki a gyakorlatból, mert szükség lehet még az orvosi tudásukra. Szerintem ez hibás, de érthető hozzáállás. Ma Magyarországon semmi sem biztos. Ha valaki elkötelezi magát, mint felső vezető, és hat évet valamilyen irányító pozícióban tölt, akkor elvész a licence, elveszíti önálló jogát a szakma gyakorlására. A menedzseri pozíció viszont rendkívül ingatag, bármely nap megköszönhetik az eddigi munkát, és akkor nincs hová visszavonulni, nincs mire váltani kiszolgáltatottá válik az ember. Ezt viszont senki nem szeretné, így kényszerből az orvosi hivatást is műveli. Úgy vélem, hogy ettől függetlenül nem szabad összekeverni a kettőt, mert rengeteg konfliktust hordoz, főleg azért, mert aki dolgozik, óhatatlanul hibázik is. Magyarországon minden hibát még ha az nem is pusztán az egyén egyedüli vétke, hiszen a körülmények egyáltalán nem ideálisak a gyógyító tevékenységhez mindig az egyénre próbálnak rávetíteni, s ekkor nagyon nehéz az embernek saját magát rendszabályoznia vagy felelősségre vonnia. Mindezt Rácz Jenő példáján tanultam meg KÓRHÁZ 2013/7 8. Dr. Tótth Árpád 1996-ban végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Egészségügyi szakmenedzser oklevelét (MSc) az anyaegyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjában szerezte 2000-ben. 2008 óta a zirci kórház-rendelőintézet vezetője, 2010-től főigazgatója és jelenleg is az Országos Mentőszolgálat mentőorvosa. Érdeklődési köre: kórházmenedzsment, regionális ellátásszervezés, minőségmenedzsment, sürgősségi ellátás. A Semmelweis Egyetem Rektori Hivatal Külkapcsolati Csoport SOCRATES/ERASMUS koordinátora (1996-1999). Részt vesz a Semmelweis Egyetem I.sz. Pathológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet PhD programjában (1996-1999), témája a lymphomák proliferációs tulajdonságainak vizsgálata. Patológus 2000-től 2002-ig. A Semmelweis Egyetem I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján foetopatológus 2000 és 2003 között. Az Országos Mentőszolgálat Főigazgatóságán projekt-koordinátor 2012-ben, fél éven át. A Középdunántúli Regionális (korábban Veszprém Megyei) Mentőszervezet kivonuló mentőorvosa (2004. február 1-jétől). A Budapesti Mentőszervezet (Pesterzsébet mentőáll.) kivonuló mentőorvosa (2000 2004 között). A Budapesti Mentőszervezet ügyeletes orvosa (1999 2001-ben). A veresegyházi Misszió Egészségügyi Központban polgári szolgálatot teljesít 2001. szeptember 1-jétől. Beosztása: esetkövető, betegútelemző, modell-koordinátor 2003. július végéig. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálata kivonuló mentőorvosa (2003 és 2006 között. A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórházban 2004-től 2011-ig dolgozott, többek közt stratégiai igazgató, főigazgató-helyettes, orvos- és minőségügyi igazgató, főigazgató-helyettes volt. A kórház patológiai osztályán patológus rezidens (2004 és 2006 között). A Veszprém Megyei Irányított Betegellátási Modell modelligazgató helyettese volt 2003 és 2008 között. Több tanulmányúton vett részt, így például, Hollandiában, Dániában, Finnországban, Németországban tanulmányozta az ellátórendszereket. Az IME az egészségügyi vezetők szaklapja szerkesztőbizottsági tagja 2005- től. A Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja 2013 tavaszától. A Bakonyi Barlangi Mentőszolgálat önkéntes mentőorvosa 2005 óta. AKTUÁLIS 5

A járóbeteg-szakrendelő megújúlt épülete Sok mindent lehet az IBR-re mondani, azonban vitathatatlan, hogy e rendszer szereplői a maga egységében próbálták az egészségügyi ellátást megközelíteni. Gyakorlati megoldásokat, technikákat próbáltak találni arra, hogyan lehet a rájuk bízott lakosságnak a leghatékonyabb, tehát költségkímélő és egyben a leghatásosabb ellátásokat biztosítani. Az IBR két ponton mindenképpen előremutató volt, sőt, szerintem meg is előzte korát. Az egyik: olyan szakembergárda nevelődött ki, amelynek tagjai az alapellátástól a csúcsellátásig értették, tudták, milyen ellátási feladatok és folyamatok zajlanak, megértették a feladatleosztásokat, a mögöttük lévő finanszírozást, illetve az ösztönzőrendszereket. A másik: az IBR bevezette az ellátási szinteket összehangoló protokollokat, helyi eljárásrendeket. Ez tehát az ellátószintek közötti koordinációt is támogató próbálkozás volt, ami a jövőben is nélkülözhetetlen. Akármilyen rendszert működtetünk ugyanis, kulcsfontosságú a jól koordinált ellátás megteremtése, és valakinek el kell végeznie ezt a nem könnyű feladatot. Persze nem közömbös, hogy ki lesz az, és hogyan végzi a munkáját. S ne felejtsük el: ez volt az első rendszer, ahol informatikai megoldásokkal valós betegadatokat egységesen tudtunk követni, elemezni, és abból tanulságokat levonni. Közel voltunk a végekhez, így a beavatkozási pontokat is meg tudtunk fogni, amit nemzeti, OEP-szinten nagyon nehéz elvégezni. Nincs mese, ezt a tevékenységet tehát fel kell vállalni, meg kell szervezni, és ez nem IBR-függő: az ellátások magasabb szintű koordinálása egy technika, amit ha nem hasznosítunk, nagyon komoly hatékonyságnövelési lehetőségről mondunk le. A rendszerváltás évében érettségizett, tehát az előző korszakot is ismeri valamennyire. Van ennek előnye az Ön számára? A mi generációnk egyfajta híd, hiszen félig az előző rendszerben nőttünk fel, így megértjük azt, mire és miért mondják az idősebbek, hogy az akkor rossz volt. Ugyanakkor nem szoktunk hozzá, fogadtuk el olyan mértékben, mint ők. Jó és fogékony periódusban ért bennünket a rendszerváltás, hiszen életkori sajátosságainkból adódóan egyébként is lázadó korszakunkat éltük. Nyitottak voltunk az újra, akartuk az újat és a mást, s ehhez már volt lehetőségünk az egyetemi képzés alatt külföldre is eljutni, s ott élőben, testközelből megtapasztalni, hogyan és miként működnek máshol az egészségügyi rendszerek. A nálunk fiatalabbaknak viszont fogalmuk sincs arról, mi volt az átkosban, mi viszont értjük mind a két oldalt, és beszéljük a nyelvüket. Nem volt olyan megcsontosodott az értékrendünk, amiből ne tudtunk volna kilépni, megtanultuk az informatikát, mi például már 93-96 óta e-mailezünk. A mi generációnknak a következő tíz évben meghatározó szerepet kell játszania a nemzet életében. Kérdés, hogy ezzel a lehetőséggel tud-e jól élni, képes-e értéket teremteni ez a nemzedék. Nem véletlen, hogy az én generációmból tűntek el legnagyobb számban és mentek külföldre az orvosok, mert a régiből már nem kértek, az új megvalósulását pedig bár nagyon várták másfél évtizedes küzdés és kitartás után sem látták. Csodálkozunk, hogy hitüket vesztve másutt keresik a boldogulást? Akkor jönnek vissza, ha lehetőségük lesz eltérő, előremutató módon gondolkodni, cselekedni, más szerepeket betölteni ahhoz képest, mint ahogy most az öregek és a társadalom elvárják. Ön is menekül, vagy más okból választotta a külföldi munkát? Megközelítés kérdése. Az én útválasztásom nem annyira a menekülésről, mint inkább a tanulásról szól. Most van lehetőségem rendszerszervezőként Norvégiában egy évig dolgozni, leginkább tanulni, ami mintaképpen szolgálhat a magyar egészségügynek is. Ha megnézzük a Semmelweis-terv gondolatait, azok már a nyugat-európai trendek beszivárgásai, megjelenései, az alkotók ezeket nem itthon tanulták. Hozzáteszem, ez a terv Európában bárhol megállná a helyét filozófiájában, értékrendjében, alapelveiben. Magam jó végrehajtó akarok lenni, ugyanis nem annyira az egészségpolitika alakítása érdekel ebben kiváló szakemberekkel rendelkezünk, akik messze előttem járnak. A végrehajtásban látom a rendszer gyengeségét: a teoretikusaink nagyon jók, viszont alig rendelkezünk olyan szakemberekkel, akik képesek a precíz és pontos megvalósításra, az elmélet gyakorlatba ültetésére. Érdemes ezért megnézni és megtanulni, máshol ebben hová jutottak, és a tapasztalatokat a hazai rendszerbe illeszteni. Nem attól jobbak a skandinávok, hogy ötször annyi pénzt költhetnek el, hanem attól, ahogyan azt elköltik, és attól, hogy nincs megállás: folyamatosan jobbítanak és észszerűsítenek, de fenntartható és megvalósítható módon. Kórházat irányít, a META elnöke, a Kór ház - szövetség elnökségi tagja. Van még ideje mentőzni? Mi vonzza a mentőzésben? Egyre kevésbé, régebben félállásban tudtam mentőzni, de ma már csak havi egy-két szolgálatra futja az időmből, energiámból. Foglalkozom barlangi mentéssel is, miután hobbimmá vált a barlangászat. A mentés szélsőséges körülmények között szakmailag rendkívül izgalmas. A mentőzés ettől még fontos maradt számomra, és nemcsak a gyógyítás miatt, hanem azért is, hogy az ellátórendszer frontvonalában is ott lehessek, és élőben kaphassak visszajelzést a terepen uralkodó állapotokról. Egy taktikus számára ennél fontosabb információ nem létezik. Sándor Judit 6 AKTUÁLIS KÓRHÁZ 2013/7 8.

Intaházán, egy lakott területen kívüli régi kastélyban pszichiátriai rehabilitációs osztály működik. Az élet a kastélyban képzőművészeti kiállításokkal, színházi előadásokkal és műhelymunkával tarkított. Az osztály struktúrájáról, a pszichiátriai rehabilitáció feltételrendszeréről és céljairól dr. Nagy László osztályvezető főorvos tájékoztatta lapunkat. A beszélgetésből kiderül többek között, hogy a rehabilitáció akkor lehet sikeres, ha nem ér véget az osztály elhagyásával, és a kezelés utáni feltételek megteremtésében valamennyiünknek juthat feladat. Rehabilitációt a fejekben Intaházán kiállítás nyílt pszichiátriai betegek képzőművészeti alkotásaiból. Mit lehet tudni a festményekről? Az előző Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet képzőművészeti gyűjteménye az Intézet bezárása után 2008-ban a Magyar Tudományos Akadémia gondozásába került. A gyűjtemény a Lipót több mint száz éves fennállása óta felhalmozódott művekből áll, és egyebek mellett az intézetben kezelt művészek, és a kórházi tartózkodás alatt először, terápiás céllal festő páciensek alkotásait foglalja magában. Az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény munkatársa, Faludy Judit válogatta össze az Intaházán, július 12-én megnyitott, augusztus 25-ig megtekinthető tárlatot. Az alkotások megtekintésére külső látogatókat is várunk. Fontos szándékunk volt, hogy minél többek számára hozzáférhetővé tegyük ezt a kulturális élményt. A szándék oka a pszichiátriai betegséggel élő emberek iránti előítéletek legyőzése? Valóban ez volt a fő célunk. Reha bilitációval foglalkozunk, és ez azt jelenti, hogy segítjük pácienseink minél teljesebb viszszailleszkedését a társadalomba, személyes életükbe, mindennapjaikba, munkahelyükre, mikro- és makrokörnyezetükbe. Ennek a viszszailleszkedésnek az egyik jelentős gátja az előítéletesség. A stigmatizáció csökkentése tehát közvetlenül a rehabilitáció céljait segíti. Ebből a megfontolásból már korábban is szerveztünk programokat, azzal a céllal, hogy láthatóbbá tegyük a hozzátartozók és a szélesebb közönség felé a pszichiátriai betegséggel élő vagy abból gyógyuló emberek érzéseit és gondolatait. Intaházán szeretnénk minél nagyobb teret adni a páciensek kreativitásának, a műszészetterápia kereteiben is, és az itt készült művekből már nem egyszer szerveztünk kiállítást. Legutóbb például a napokban költözött Szombathelyre az a kiállításunk, amellyel az intézmény parkjában élő, és a páciensek által előszeretettel gondozott kisállatok egészségügyi ellátásához gyűjtünk hozzájárulást. Az intaházi páciensek közül néhány alkotó felajánlotta árverésre műveit, és az egyik állatvédő egyesülettől is kaptunk segítséget a pénzgyűjtés lebonyolításához. Azért is szervezünk az egészségügyi ellátáshoz nem szorosan kapcsolódó, de szélesebb érdeklődésre Faludy Judit megnyitja a tárlatot számot tartó programokat, hogy általuk nyitottabbá váljon intézményünk, és így áttételesen csökkentsük a pszichiátriai betegek stigmatizációját. Legközelebb például július 19-én Jordán Tamás jön hozzánk, és adja elő József Attilától a Szabad-öltetek jegyzékét Hogyan épül fel a rehabilitációs osztály infrastruktúrája? Osztályunk a Kemenesaljai Egyesített Kórházhoz tartozik (Celldömölk). Vala mivel több, mint egy évtizede történt meg az integráció, azelőtt önálló intézményként működött. Jelenleg 70 pszichiátriai rehabilitációs ágyon fogadjuk a pácienseket, illetve tavaly év közben 15 addiktológiai rehabilitációs ággyal bővült ez a szám. Az intézet területén működik még egy 22 ágyas pszichiátriai betegotthon. Egy nagyjából hatvanmillió forint értékű Európai Uniós pályázatnak köszönhetően jelenleg, a napokban zajlik az intézmény akadálymentesítésének, valamint tetőszerkezetcseréjének és a vizesblokkok korszerűsítésének műszaki átadása. Milyen kiegészítő-kiszolgáló helyiségek tartoznak a főépülethez, milyen funkcióval ruházták fel ezeket? A kastélyhoz tartozó terület hathektárnyi. Az épületet övező ősparkon túli területeken jelenleg is kiterjedt mezőgazdasági tevékenység folyik. Ez egy nagy kertészet melegházakkal és szabadtéri növénytermesztéssel. Pár évvel ezelőtt még sertéstelep is működött a területen, de a járulékos közegészségügyi nehézségek miatt szerencsére ez már megszűnt. Rendelkezünk egy tornateremmel, amely régebben az inté- KÓRHÁZ 2013/7 8. AKTUÁLIS 7

zet moziterme volt. Természetesen általában itt zajlanak a mozgásterápiás foglalkozások, illetve ez az a közösségi tér, amely a különféle rendezvényeknek, például a jelenlegi Kitörés című kiállításnak, a július 19-i, Erős Ferenc, illetve Harmatta János által tartandó tudományos előadásoknak, vagy Jordán Tamás aznap esti előadásának a színhelye. Az intézet területén műhelyekben munkaterápia zajlik. Található itt nyomda, asztalosműhely, lakatosműhely, mosoda, varroda, kreatív műhely, amelyben textillel foglalkoznak a páciensek. A személyes irányítást igénylő páciensek számára is tudunk munkaterápiás lehetőséget biztosítani. Ebben a műhelyben változó, hogy milyen tevékenységeket folytatnak a páciensek a konyhai előkészítésben vesznek részt, vagy pl. lábtörlőt szőnek stb. Melyek a pszichiátriai rehabilitáció feltételei, milyen kritériumoknak kell a betegeknek megfelelniük ahhoz, hogy alkalmasak legyenek erre az ellátási formára? Intaháza tömegközlekedéssel nehezen megközelíthető, ezért általában eltekintünk a felvételt megelőző tájékozódó beszélgetéstől, ami azt jelentené, hogy a helyszínen a szakemberek döntik el, hogy az adott páciens részt tud-e venni a rehabilitációs programban, ki tudjuk-e vele közösen alakítani a személyre szabott rehabilitációs tervet. A felvétel mérlegelésénél természetesen az is nagyon fontos, hogy a páciens számára elfogadhatóak-e a nálunk található körülmények vagy sem. Pszichiáter szakorvosok javaslata alapján vesszük fel betegeinket, időnként területen kívülről is. Általában egy-két hetet szánunk arra, hogy közösen kialakítsuk a rehabilitációs célt, és ha ez sikerül, akkor megpróbálunk a későbbiekben is együttműködni. Az ápolási idő átlagosan 3 6 hónap. A rehabilitáció feltétele, hogy a páciens tüneti képe lehetővé tegye, hogy egy nyílt rendszerű rehabilitációs programba bekapcsolódhasson. Kell továbbá valamilyen reális cél, valamilyen terv a majd reálisan élhető mindennapokról a beteg számára, amelyet elérhet a nálunk töltött idő után egy otthon, egzisztenciális, kapcsolati bázis, amely felé terelhetjük a rehabilitációs folyamatot. Mindez nagyon egyedi, hiszen vannak olyan családok, amelyekben súlyos tünetekkel élő embereket is elfogadnak és szeretettel vesznek körül, más családokban pedig a sokkal enyhébb problémákkal sem tudnak mit kezdeni a rokonok. A gazdasági lehetőségek is meghatározhatják, hogy van-e hová menni. Egy hajléktalan alkoholfüggő ember addiktológiai betegnek is számít, ám egyben szociális eset. Amennyiben nincs hová küldenünk páciensünket, az a rehabilitációs folyamat elakadását jelentheti. A hogyan tovább? kérdésre azonban már nem a pszichiátriai szakmának kell megtalálnia a választ ezt az határozza meg, hogy a társadalomban milyen lehetőségek vannak a nehéz helyzetben lévő, időnként rokkant vagy jelentősen csökkent munkaképességgel élő emberek befogadására. A rehabilitáció szempontjából az az optimális, ha van egy hely, ahová mehet tőlünk páciensünk, legyen az bármilyen közösség család, párkapcsolat vagy bármilyen befogadó közeg akár egy faluközösség. Az a lényeg, hogy kapja meg azokat a támogatásokat a mindennapjaiban, amelyektől élhetővé válik az élet számára. Természetesen anyagi feltételrendszere is van annak, hogy pácienseink megtalálják-e a helyüket a társadalomban. Sajnos nem mindig adott számukra a lakhatás, a jövedelem és a kapcsolati környezet sem. Milyen szakemberekből áll az Önöknél dolgozó rehabilitációs team? Szociális munkásaink fő feladata a páciensek egzisztenciális helyzetének és személyes kapcsolatrendszerének felmérése, a családokkal, munkahelyekkel való kapcsolattartás és a páciensek szociális ügyeinek intézése, melybe beletartozik egyebek mellett a munkahelykeresés is. Foglalkoztató terapeutáink a munkaterápiát vezetik. Intaházán munkaterápiás bázisú rehabilitáció folyik, a páciensek tehát bekapcsolódnak valamilyen munkaterápiás folyamatba, megállapodás szerint részt vesznek az imént felsorolt műhelymunkák valamelyikében, vagy az osztály rendbetételében, takarításban, a konyhai előkészítésben segédkeznek. Klinikai szakpszichológusunk a diagnosztikában, az egyéni és csoportos terápiákban egyaránt részt vesz, az osztályon dolgozó négy pszichiáter közül ketten neurológus szakvizsgával is rendelkeznek, illetve egyik kollégám pszichiátriai rehabilitációs szakorvos. Én pszichiáter szakorvos és pszichoterapeuta vagyok. Az ápolási feladatok koordinálását diplomás ápoló végzi, de felsőfokú végzettségű munkatársak a mindennapi ápolási feladatokban is részt vesznek, továbbá részmunkaidőben egy művészetterapeuta és gyógytornász is dolgozik az osztályon. Mi a munkaterápia lényege szakmai szempontból? Mi az értékteremtő folyamaton túl abban látjuk a munkaterápia lényegét, hogy a közösségben végzett tevékenység spontán teremt olyan kapcsolati helyzeteket, mozzanatokat, amelyekben a pácienseknek korrektív kapcsolati tapasztalatok átélésére van lehetősége. A terapeuta szerepe ezeknek a helyzeteknek a felismerése, illetve a kapcsolati folyamatoknak az egyéni terápiás cél irányába való terelése. A munkaterápia tehát nem kizárólag értékteremtő tevékenység, hanem speciális terápiás tér is. Melyek a rehabilitáció legfontosabb eszközei az intaházai osztályon? A legfontosabb mindenképpen a munkaterápiás bázis, a közösségi együttlét, és az együttműködésre lehetőséget nyújtó kapcsolati tér. Mivel az osztályon 85 páciens tartózkodik, arra a jelenlegi keretek között nincs lehetőségünk, hogy rendszeresen egyéni terápiákat vezessünk, és a pszichoterápiás folyamatokat is csupán korlátozott keretek között tudjuk megszervezni. Ezért is helyezzük a hangsúlyt a szűken vett terápiás kereteken túl egy nagyobb struktúrára, melynek részei a munkaterápia, a közösségi programok és kulturális események is. A pszichoedukációs csoportban próbáljuk elérni, hogy pácienseink, természetesen ismereteiket, intellektuális színvonalukat is figyelembe véve minél átfogóbb képet szerezhessenek saját betegségükről, kezelési lehetőségeikről. A cél, hogy partnerként vegyenek részt gyógyulásukban. Az osztályos nagycsoport folyamatosan működik, elsősorban a terápiás közösségekben jelentkező problémák elsimításának céljával, hogy a közösségi folyamatok dinamikája minél illeszkedőbben szolgálja a rehabilitáció céljait. Fontosak továbbá a személyzeti csoportok is, amelyek a különböző terápiás színtereken dolgozó kollégákat segítik az egységes szemlélet, összehangolt működés kialakításában. Pácienseik valamennyi korosztályt képviselik? Pácienseink között éppen úgy található a húszas éveiben járó, mint 70 80 éves ember. Természetesen az, hogy valaki mennyi idős, részben a terápiás célt is meghatározza. Az osztályos nagycsoporton mindenki részt vesz, de a kis csoportokat úgy próbáljuk alakítani, hogy hasonló problémakörrel élő emberek kerüljenek össze. Eredményez-e a nagycsoportokban plusz terápiás hasznot az, hogy a páciensek különböző generációkat képviselnek mint egy családban? A családi, a személyes kapcsolati tapasztalatokból adódó, időnként patológiás kapcsolati minták inkább a személyzetre, az intézmény egészére vetülnek. 8 AKTUÁLIS KÓRHÁZ 2013/7 8.

A stigmatizáció elleni küzdelem a pszichiátriai rehabilitáció fontos része A nagycsoportban a hétköznapok nehézségei mellett, illetve ezeket átszínezve fel-felbukkannak a múltból hozott feszültségek is. Természetesen az osztályon általában nem harmonikus személyiségű embereket kezelünk, ezek a személyiségjegyek pedig sokszor a kora gyermekkor személyes kapcsolatainak nehézségeire vezethetőek vissza. Várható, hogy egy diszharmonikus személyes kapcsolati tapasztalatokat hordozó ember a későbbi kapcsolataiban is diszharmóniákat él át, és ezeknek a diszharmóniáknak a korrekciója önmagában is terápiás cél osztályunkon. Beszédes képek Ez azt is jelenti, hogy Önöknél külön terápiás céllal bír az a szemlélet, hogy odafigyelnek pácienseik ellátásra vonatkozó visszajelzéseire? A fő cél, hogy pácienseink visszailleszkedhessenek a társadalomba, és ez valamifajta részvételt igényel. Elvárás, hogy a páciensek meg tudják fogalmazni a saját élethelyzetükkel kapcsolatos problémáikat, és megtalálják, hogy mi az ő feladatuk, és mi célból vannak ott, ahol vannak. Ezért fontos, hogy tevőlegesen is részt vegyenek az osztály működésében, hiszen majd a saját életükben is tevőlegesen kell részt venniük. Ez egy olyan tér, ahol biztonságosan megtanulhatják azokat a szerepeket és funkciókat, amiket majd a külső világban is használniuk kell. Célunk, hogy intézményünk falai között a későbbi mindennapjaikhoz minél inkább hasonló környezetet alakítsunk ki. Néhány betegünkben kötődés alakul ki az osztály iránt és szívesen jönnek vissza hozzánk, bár ezt nem minden esetben a rehabilitáció igénye szüli, a kötődés hátterében sokaknál egzisztenciális problémák állnak. Itt az osztályon biztonságban vannak viszonylag jó színvonalú körülmények között élnek, kapnak szállást és ellátást. Aki marginális gazdasági helyzetben van, annak az itt-tartózkodás ilyen szempontból is fellélegzésnek számít. A huszonkét ágyas otthon ugyanazzal a szakember-gárdával működik, mint a rehabilitációs osztály? A szociális otthon külön épületben található, az ápolószemélyzet nem ugyanaz. A pszichiátriai szakmai feladatokat ott is a rehabilitációs osztály szakorvosai látják el, az ott lakó emberek szomatikus ellátását pedig háziorvosuk irányítja. Az intézményen belül ez a részleg eredetileg ápolási osztálynak lett kialakítva, de végül, amikor az addiktológiai ágybővítés megtörtént, a szociális otthoni pácienseink költöztek át ebbe a pavilonba. Korábban mintegy 120 ággyal működött az osztály Intaházán, majd az ágyszámleépítés után ebből valamennyi szociális finanszírozásúvá vált. Akkor elsősorban a már hosszabb ideje az osztályon fekvő pácienseket vették szociális otthoni státuszba, és lényegében azóta is ők lakják az otthont. Alig van forgás, hiszen a lakók viszonylag fiatalon kerültek felvételre és többségük szerencsére jelenleg is jó általános állapotnak örvend. Radnai Anna KÓRHÁZ 2013/7 8. AKTUÁLIS 9

Riskó Tibor, aki 1952 65 között a budapesti Fodor József Tbc Gyógyintézet igazgató főorvosa volt, 1976 és 1984 között az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet ortopédia osztályát vezette. Az iskolateremtő profeszszor idén 90 éves, róla beszélgettünk egykori tanítványával, későbbi utódjával, dr. Lakatos Tamással, a Budai Irgalmasrendi Kórház ortopédia osztályának osztályvezető főorvosával. Mindig az egész embert látta a betegben Hogyan ismerte meg Riskó Tibor professzort? Különleges volt az első találkozásunk, mert mivel elsőre nem vettek fel az egyetemre először nem orvosként, hanem műtőssegédként kerültem a profeszszor úr osztályára, a Korányi TBC kórházba. Felvételemkor a rá jellemző módon rendkívül röviden és egyértelműen fogalmazta meg leendő feladataimat. Az ott töltött idő alatt az ortopédia olyan mélységét ismertem meg, melyre nem biztos, hogy bárhol máshol alkalmam nyílt volna. Ugyanis az osztályon az akkori ortopédia teljes vertikumát művelték, beleértve olyan területeket is, mint a gerincsebészet annak teljessége: a nyak-, a torakális és a lumbális gerincszakasznak a műtétei, a gerinckorrekciós műtétek (a deformitásokat is beleértve). Ezt abban az időben ortopéd osztályon sehol másutt az országban nem végezték. Az osztályt vezetőjének orvosi gondolkodása és mentalitása uralta. Egy betegközpontú csapat tagjaként olyan tevékenységet, szervezést, fegyelmezett munkát láthattam, amit Riskó professzor egyénisége határozott meg. Egész életemre kihat az az egy év, amit ott töltöttem. Mikor került újra szakmai kapcsolatba pályafutása során a professzorral immár orvosként? Aztán elvégeztem az egyetemet, és az utolsó évben nagy dilemmám volt, hogy milyen szakmát válasszak: a patológia és a sebészet között ingadoztam. Azzal a céllal, hogy a patológiai ismeretek birtokában művelhessem a majdan választott manuális szakmát. Ezért beszélgetést kértem a professzortól, hogy segítsen a döntésemben. Akkor már az ORFI-ban dolgozott, és tanszékvezető egyetemi tanár volt. Mégis, szinte azonnal fogadott, és közel egy órát beszélgethettem vele. Úgy vélte, ha a patológiát választom, akkor rögös út áll majd előttem, és egyáltalán nem biztos, hogy a végén manuális ember lesz belőlem. Abban a szerencsében volt Prof. dr. Riskó Tibor részem, hogy állást kaptam a HIETE-re, a patológiára, Juhász professzorhoz. Juhász professzor úr abban az időben csontdaganatokkal is fogalakozott, és nemzetközileg elismert szaktekintélynek számított e tárgykörben. Riskó professzor azt üzente, hogy értesítsem, ha megszereztem a szakvizsgámat. Annak letétele után így is tettem, és pár hónap után maga mellé vett. Mindazt, amit az első évben műtőssegédként tapasztaltam, most kezdő orvosként élhettem újra. Összesen négy esztendőt dolgoztunk együtt, mert ő tudatosan leköszönt a tanszékvezetői katedráról, és nyugállományba vonult. Ezt sokan sajnáltuk, bár tanítványa, Udvarhelyi professzor folytatta tovább a tanszékvezetést, és így az általa folytatott iskola nem szakadt meg. A magyar ortopédiának az egyik legmeghatározóbb szakmai műhelye és tanszéke volt abban az időben. Hogyan vezette a professzor az osztályt? Konzekvensen és nagyon egyértelműen számon kérte tőlünk az orvosi tevékenységet, a szakmai tudást. Elvárta, hogy folyamatosan képezzük magunkat. A fokozatosság elvét vallotta: fiatal, kezdő kollégára nem bízott bonyolult és nehéz feladatot, tudván, hogy ha az illető, ha kudarcot vall, akkor az negatívan befolyásolhatja a későbbi pályáját. Ehelyett azt a gyakorlatot folytatta, hogy a tanítványai nagyon sokat asszisztáltak neki, és az ebből fakadó tanulás az elméleti tudással kiegészítve rutint, biztonságot alakított ki a számukra. A reggeli megbeszélgetések alkalmával szabad vita volt a beteg kezelési lehetőségeiről, és ekkor bárki elmondhatta a véleményét. Még az is előfordulhatott, hogy egy kolléga ellentmondjon a professzor elképzelésének. Úgy tartotta, hogy a vita mindig érv az érvvel szemben, egészen addig, amíg konszenzusra nem jutunk az adott kérdésben. Azonban soha nem szabad a vitának veszekedésbe torkollnia, hiszen abban már érzelmek nyilvánulnak meg azoknak viszont nem szabad befolyásolniuk, hogy másnap mi történjen a beteggel. Amikor eldőlt a kezelési irány, mindenkinek tartania kellett magát az elfogadott kezelési tervhez, attól kizárólag akkor lehetett eltérni, ha egy újabb megbeszélésen eldöntöttük, hogy a terápia következtében mégsem jó irányba halad a beteg sorsa. Ezek az egyeztetések élményszámba mentek, mert az ember könyv nélkül tanulta a szakmát, a gyakorlatból leszűrt ismeretek alapján sajátíthatta el azon magas szintű eljárásokat, melyeket később a pályája során lehetősége nyílt alkalmaznia. Fűződik-e Riskó Tibor nevéhez egyfajta szakmai paradigmaváltás? 10 AKTUÁLIS KÓRHÁZ 2013/7 8.

Igen, felismerte a reumasebészet jelentőségét, és ennek gyakorlatát ő vezette be Magyarországon. Ehhez tanulmányútra utazott Heinolába (Finnország), és a tapasztalatai alapján meghonosította az ORFI-ban a Heinola-modellt. Majd mindezt mint az Orvostovábbképző Intézet tanszékvezető egyetemi tanára megfelelő módon terjesztette is a kollégái körében: ismertette, hogy a reumasebészet szempontjából melyek azok az alapvető kritériumok, amely alapján egy rheumatoid arthritises beteget ortopédsebészetileg gyógyítani kell és lehet. Milyen speciális képességei voltak, amelyek túlmutattak egy, a munkáját jól ellátó orvosvezetőn? Az egész embert látta a betegben. Olyan magas szintű klinikai tudással rendelkező orvos volt, aki az egészségügyi szervezésben is érvényesíteni tudta azt, amit a klinikumban, a betegágy mellett megszerzett tapasztalatok szempontjából át kellett adni. Tisztában volt azzal, hogy ha az országban elsőként bevezettünk egy új kezelési eljárást, és az a betegeknél bevált, akkor erről a tevékenységről már nagyobb távlatokban lehet és kell gondolkodni, ha azt szeretnénk, hogy ez általánosan elterjedjen. Ezért képes volt arra, hogy a tapasztalatokat leszűrve, egészségügyi szervezőként érvényesítse az osztályon szerzett eredményes gyakorlatot. Számos kezdeményezése hasznosult így viszonylag gyorsan, országos szinten is. Jó példa erre életpályájának első szakaszából az extrapulmonális tbc-ellátás megszervezése, gondozása. Még arra is kiterjedt a figyelme, hogy mivel a hoszszú lefolyású betegség miatt a fiatalemberek hátránnyal indultak az életben, ezért Műszerészképző Tanműhelyt alapított az intézmény falain belül, hogy a gyógyultak úgy kerüljenek ki, hogy egyúttal már szakma is legyen a kezükben, ez által munkaképes emberként folytathassák az életüket. Itt készítették el például az első hazai sorozatgyártású könnyített kerekesszékeket. Dr. Lakatos Tamás Miként idézné fel Riskó professzor személyiségét? Annyira gazdag az élményanyagom a professzorról, hogy ha visszagondolok, menynyi mindent tett, sok időt venne igénybe valamennyit elmondanom. Közéleti emberként is meghatározó volt. Egyetlen dolgot említek: felismerte, hogy az orvostársadalomban, még szűkebben, az ortopéd szakmán belül szükség lenne arra, hogy jobban odafigyeljünk egymás munkájára és nagyobb önbecsülésünk legyen, ennek érdekében létrehozta a Dollinger-emlékbizottságot és a Dollingeremlékérmet. Dollinger Gyula olyan egyénisége volt a szakmánknak, aki a sebészet szinte minden területét művelte 1889-ben került szintén ide, az Irgalmasrendi Kórházba. Riskó professzor úgy vélte, ha mi ortopédorvosok figyelemmel kísérjük és értékeljük egymás tevékenységét, s ennek rangot adunk, akkor azzal egy szakmai fejlődést is elindítunk. A professzor magánéletéről mennyit tudtak a kollégái? Arról csak ritkán beszélt, egy beszélgetés során említette, hogy bár négy gyermeke van, mégis ötöt neveltek fel feleségével. Hogyhogy, kérdeztem? Tudod, a keresztlányomnak meghaltak a szülei, természetes volt, hogy magunkhoz veszszük. Jellemző volt rá az emberi odafigyelés még a mindennapok apró dolgaira is ennek mi a betegágynál nap mint nap részesei lehettünk. Nyugdíjasként is aktív maradt: weboldalt üzemeltet, írásai jelennek meg, a többi között orvosi filozófiával foglalkozik. Ilyen széles látókörű és mély érzelmű humánus emberrel ritkán találkozik az ember élete folyamán. Anekdotaként keringett az intézményben magam még nem voltam itt, amikor ez történt, hogy egy hátrányos helyzetű, szerencsétlen sorsú gyermeket senki nem látogatott meg karácsony alkalmával. Az öreg bejött aznap, és egy hatalmas nagy karácsonyi ajándékot tett az alvó gyermek ágya mellé, majd csendesen kiment. Így mentették meg a svábhegyi gyerekkórházat az enyészettől Bene Zsolt Kiváló példája annak, hogyan képes a magánegészségügy együttműködni az állami ellátórendszerrel. 2007-ben zárták be a több mint 50 éves szakmai tapasztalattal rendelkező és nagy presztízsnek örvendő Svábhegyi Gyermekkórházat, mely főleg az allergiás gyerekek kezelésében járt élen. Igazi szakmai műhely volt, amiből már hat évvel ezelőtt is kevés volt az országban. Egy orvos-vállalkozó éppen ezért nem engedte, hogy szétszéledjen a kiváló szakembergárda. Miközben a kórház svábhegyi épülete a telekspekulációnak áldozatul esve ma az enyészeté, a kórház és a név megmenekült. Az egykor szebb napokat is megélt század eleji villák és a gyönyörű kilátás immár sehol: a Bokor utcában rendezkedett be a 2007-ben halálra ítélt Svábhegyi Gyógyintézet. Az ide betérőt tiszta, felújított, abszolút XXI. századi rendelő fogadja, nyoma sincs a hat évvel ezelőtti tanácstalanságnak, amikor még az sem volt biztos, hol tud majd tovább működni a jó hírű intézmény. Az Egészségügyi Minisztérium döntése értelmében magáncég vette ugyanis át azt, amit az egykori neves gyermekkórházból még meg lehetett és érdemes volt megmenteni. Akkor a Svábhegyi Országos Allergológiai, Immunológiai és Pulmonológiai Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. vitte tovább a gyermekallergológiai és pulmonológiai rendelést és megkapta az értékes Svábhegy brendet is. Ma is ez az a szakterület, amiben a magánszolgáltatók közül a Svábhegy a legerősebb, a szakma elismert képviselői dolgoznak itt. Dr. Skorán Ottó, a megújult intézmény egyik alapítója, jelenleg a rendelő mögött álló nonprofit és magáncég ügyvezetője, végzettségét tekintve felnőtt belgyógyász. Azt mondja a minőségi szakembergárda egyben tartása nem pénzkérdés volt, és ma sem az. Az országban egyre kevesebb a műhely jellegű egészségügyi intézmény, a Svábhegy azonban mindig is egy ilyen orvosi iskola volt ezért is tettek meg minden a megmentéséért. Hat év távlatából azt mondhatjuk: sikerrel. Az itt dolgozó szakemberek és vezetők karizmája és hivatástudata volt az, mely végül megmentette a kórházat. (privatbankar.hu) KÓRHÁZ 2013/7 8. AKTUÁLIS 11

A vastagbélszűrési programban feltárt nem negatív eseteket a miniszteri tartalékkeret terhére országos alapdíjjal finanszírozzák a szakellátásokban. Biztosítják a forrást a kiszűrt esetek ellátására A vastag- és végbélrák a fejlett országokban a második leggyakoribb, mindkét nemet érintő daganatos halálok. Magyarországon vastagbélrák-megbetegedés miatt 2011. évben 2835 férfi és 2219 nő hunyt el és 5734 férfinél és 4929 nőnél diagnosztizáltak új vastagbélrákos megbetegedést. A jól operálható daganatok jelentős Szűrni akkor érdemes, ha a kezelésre is jut pénz hányadát még ma is már operálhatatlan állapotban ismerik fel, amelynek következménye a magas halálozás. Ez indokolja korai felfedezésüket, és korai kezelésüket, amelynek egyik eszköze a panasz- és tünetmentes 50 70 év közötti férfiak és nők kétévenkénti szűrővizsgálata a székletbeli rejtett vér laboratóriumi (immunkémiai) kimutatása útján. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal 2013. évben szűrési előirányzati forrásából tovább folytatja a háziorvosi vastagbélszűrési pilotprogramját, amely keretében három ütemben, 95 háziorvos közreműködésével hozzávetőlegesen 20 000 fő 50 70 év közötti férfi és nő vastagbélszűrésére kerül sor három megyében (Győr-Moson-Sopron, Heves, Nógrád). 2014-ben Csongrádban is indítanak vastagbélszűrési programot, ezt már TÁMOP-os forrásból. A szűrést követően a nem negatív eseteknél szükséges szakellátások finanszírozása az E-Alapból történik. Tekintettel arra, hogy ezen esetek az intézmények TVK-jába nem kerülhettek betervezésre, az érintett szolgáltatók finanszírozásukat a miniszteri keret terhére országos alapdíjjal kapják meg. A szakellátásban jelentkező többletellátás finanszírozása a Megyei Kor mányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve által elrendelt rendkívüli tüdőszűréshez hasonlóan többletkapacitás-bevonási igény nélküli teljesítményvolumen-növekedéssel jár, amely a váratlan esemény vagy előre nem látható módon bekövetkezett ellátási szükséglet finanszírozásához hasonlóan kerül elszámolásra. A szolgáltatók többletteljesítményének elszámolása az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban Kr.) 27/A. (8) bekezdésében foglaltak szerint történik: Nőgyógyászok tanítják a védőnőket Amennyiben váratlan esemény vagy előre nem látható módon bekövetkezett ellátási szükséglet többletkapacitás-bevonási igény nélküli teljesítményvolumen-növekedéssel jár, az egészségügyért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével, az illetékes megyei tisztifőorvos kérelme alapján engedélyezheti az ennek megfelelő, országos alapdíjjal történő díjazás kifizetését. Amennyiben a tartalékban meghatározott forrás túllépése szükséges, az egészségügyért felelős miniszter döntéséhez az államháztartásért felelős miniszter hozzájárulása szükséges. Az államtitkárságánál számításokat végeztek a vastagbélszűrési program szakellátásban megjelenő költségeinek hatására vonatkozóan. A programokban kiszűrtek szakellátása 2013. és 2015. év közé esik majd, és az előzetes kalkulációk szerint a három év alatt közel 150 millió forintba kerül. Az érintett három megye járóbeteg-szakellátó, valamint az ország összes fekvőbetegszakellátó intézményvezetőjét a vastagbélszűréshez kapcsolódó többletfinanszírozási igény érvényesítéséről és elszámolhatóságáról Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár körlevélben tájékoztatta. Sándor Judit A méhnyakrák előfordulása hét százalékkal, míg a betegség okozta halálozás 45 százalékkal magasabb hazánkban az uniós átlagnál. Mivel a betegségből eredő halálozás a korai felismeréssel megelőzhető, az egészségpolitika igyekszik bevonni a védőnőket a lakosság szűrésébe. A korábbi védőnői mintaprogramok kiszélesítésére ad lehetőséget a TÁMOP keretében induló projekt, amelynek során 1300 védőnőt képeznek méhnyakszűrésre. A novembertől kezdődő képzéseken résztvevők folyamatosan kapcsolódnak be az ötezer vagy annál kevesebb lakost számláló településeken élők szűrésébe. A védőnők komplex képzésben részesülnek: az elméleti ismeretek mellett gyakorlati oktatást is kapnak. Nőgyógyász szakorvosoknál hospitálnak, hogy a kenetvétel megfelelő gyakorlatát megtanulják. Az oktató nőgyógyászok egy-egy védőnő tanításáért bruttó 40 ezer forintos díjazásban részesülnek. A programban 380 nőgyógyász vesz részt. 12 AKTUÁLIS KÓRHÁZ 2013/7 8.

Tízmilliárd forintos uniós támogatásból megújul, illetve korszerű berendezéseket szerez be tíz térségi onkológiai központ. Prof. dr. Kásler Miklóstól, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosától, a Szakmai Kollégium Sugárterápiás és Onkológiai Tagozatának elnökétől érdeklődtünk a részletekről. Javulhat az onkológiai ellátás A fejlesztési forrásból tíz onkológiai központ részesül, elosztása szükséglet- és feladatarányos lesz. Ezek az intézmények: a pécsi, a szegedi és a debreceni egyetemek onkológiai centrumai, a szombathelyi Markusovszky kórház, a Somogy megyei Kaposi Mór, a győri Petz Aladár, a Békés megyei Pándy Kálmán, a Szolnok megyei Hetényi Géza kórházak, a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei, Nyíregyházán működő centrum, illetve a Bács-Kiskun megyei kórház. A felsoroltakon kívül a miskolci központ már korábban kapott forrást a saját onkológiai centrumának a fejlesztésére, továbbá a veszprémi kórházban kialakítandó modern központ fejlesztésére szánt kb. 2,5 milliárd forint ettől a pályázattól független finanszírozásból valósul meg. Az uniós pályázati forrást az érintett tíz intézmény elsősorban a sugárterápiás eszközök felújítására, illetve szükség szerinti cseréjére fordítja majd. Másutt a centrum a jelenlegi szűkös állapotok miatt bővítésre szorul, ezért a pályázati forrás egy részét építkezésre fordítják, illetve több intézményben fejlesztik a molekulár-patológiai részleget. Ellátják a munkához szükséges modern eszközökkel, berendezésekkel. Az igények felmérése megtörtént, abból jól látható, hogy ahány intézmény, annyiféle a fejlesztési igény. Ebből következik, hogy centrumonként változó a forrásigény is. A fejlesztésektől a szakma azt reméli, a koncentráltabb betegellátás, a korszerűbb diagnosztika és terápia révén akár 4 6 százalékkal is javulhatnak a magyar rákbetegek túlélési esélyei. Ezt a feltételezést nemzetközi statisztikák is alátámasztják. Franciaországban például, amikor megtörtént a daganatos betegek kezelésének, a modern gépparknak és a magas minőségű szaktudásnak az onkológiai profilú kórházakba való koncentrálása, 9 százalékkal javult a páciensek túlélési esélye. Az onkológiai betegek ellátásának teljes koncentrációja (különböző okok miatt) Prof. dr. Kásler Miklós Magyarországon nem valósult meg, hiszen őket a 12 regionális sugárterápiás centrumon kívül alacsonyabb progresszivitási szintű megyei onkológiai ellátókban is kezelik. Ezért feltételezhető, hogy nálunk szerényebb eredményekre számíthatunk, mint a franciáknál. Ennek ellenére a szóban forgó pályázati forrás a centrumokat hozzásegíti a megerősödéshez, aminek köszönhetően a jövőben feltehetően megnő a náluk kezelt betegek létszáma. A betegek kezelése, gondozása szempontjából ez mindenképpen pozitív változás, mert egyetlen intézményben, egy helyen rendelkezésükre áll majd a modern diagnosztika és a megfelelő terápia legtöbb feltétele. Általa lerövidülhet a kezeléshez jutásuk ideje, ráadásul nem is lesz szükségük a különböző, sokszor egymástól távoli intézmények közötti felesleges utazásra. Önmagában az a tény, hogy csökken a beteg várakozási ideje, sokat javíthat a halálozási statisztikán. További pozitívum, hogy az uniós forrás lehetőséget kínál a legkorszerűbb diagnosztikai eszközök beszerzésére. A modern képalkotó diagnosztika segítségével például lehetővé válik a primer daganat és az esetleges áttétek helyének a pontos meghatározása, a tumor szomszédos szervekhez viszonyított elhelyezkedése. Az így kapott eredmények pedig jelentős befolyást gyakorolnak a beteg további sorsát illetően. A sikeres kezelés másik fontos pontja a megfelelő minőségű terápia. Magyarországon jelenleg 38 besugárzó készülék működik, a fejlesztéssel ezek száma 46-ra nő, így megközelítjük az 50 darabos európai ajánlást. A jelenlegi általános gyakorlat szerint a betegek többsége panaszával előbb a háziorvoshoz fordul, aki őt továbbutalja a járóbeteg-ellátóhoz. Amennyiben a szakrendelőben felmerül valamely rosszindulatú elváltozás gyanúja, a szakorvos beutalót ír a legközelebbi diagnosztikai berendezéssel rendelkező kórházba. Előfordul, hogy többféle vizsgálatot kell elvégezni: a CT-vizsgálatot az egyik kórházban, az MR-t a másikban, biopsziát, molekuláris laborvizsgálatot pedig egy harmadikban. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a felsorolt vizsgálatok mindegyikéhez 1-2 hetes, olykor pár hónapos várakozási idő társul, alaposan elhúzódik a diagnózis és a beteg tényleges kezelése között eltelt idő, ez pedig a gyorsan növekvő, áttétet képző rákos daganatoknál az életébe kerülhet. Kásler professzor szerint a háziorvosoknak ma is rendelkezésére áll a lehetőség, hogy daganatgyanús betegüket egyenesen az onkológiai centrumok valamelyikébe utalja, ám ritkán élnek vele. A centrumok fejlesztés által való megerősítése reményt kínál arra, hogy ezek a betegek időben és egy helyen megkapják az állapotuknak leginkább megfelelő diagnosztikai és terápiás kezelést és jelentősen csökken a várakozási idejük tudtuk meg Kásler Miklós professzortól. Lóránth Ida KÓRHÁZ 2013/7 8. AKTUÁLIS 13

Július közepe sok reménnyel töltötte el az Orvostechnikai Szövetség vezetőit és tagságát, hiszen az EMMI-be hívták egyeztetésre. Sajnos hiába volt a remény, az adósságfelhalmozás rendezésében nem történt elmozdulás. Nemtelen állapotok a kórházi beszállítók fizetése terén Az egészségügyi intézményrendszer adóssághelyzetének rendezésére a minisztériumi tárgyalást a szövetség kezdeményezte, de tekintettel a gyógyászati segédeszközök házhozszállításának időközben bekövetkezett törvényi korlátozására, ez utóbbi téma is napirendre került. Az egészségügyi kormányzat tájékoztatása szerint a korlátozó intézkedésre a gyógyászati segédeszközök házhoz szállítása során előforduló állítólagos visszaélések megszüntetése miatt volt szükség. Sajnos kiderült, a döntéshozó nem ismeri teljes körűen a hazai gyógyászati segédeszköz házhozszállítás elmúlt években, évtizedekben kialakult gyakorlatát, így például azt sem, hogy a postázás hány tízezer beteg ellátását könnyítette (könnyíti) meg. Az Orvostechnikai Szövetség vezetőinek szívós és kitartó érvelésével sikerült árnyalni a képet, és elfogadtatni azt, hogy a döntés az ellátás több területét, több tízezer beteg eszközhöz jutását lehetetleníti el. Végül megállapodás született arról, hogy rövid időn belül az államtitkárságot írásban tájékoztatják arról, mely termék-, illetve betegségcsoportokban tartják szükségesnek a házhozszállítás eddigi gyakorlatának fenn- Rásky László tartását. További és konkrét jogszabály-módosítási javaslatot az OSZ a korlátozó rendelkezés korrekciójára. Mind az állami, mind a magánforrások az egészségügyi igényektől és a terápiás lehetőségektől egyre inkább elmaradnak. Elérendő célként a betegek érdekében a források növelését, a költséghatékonyabb eljárások és eszközök alkalmazását, és racionálisabb forrás- és eszközalkalmazást kellene érvényesíteni. A beszállítók felé történő állami kifizetések nemcsak folyamatosan késlekednek, drámaian csökkennek. Sok érintett úgy gondolja, már azzal is kiegyezne, ha valamennyit kapna a szállításért. Nem a szerződésben szereplő teljes összeget, de annyit mindenképpen, amennyivel nem kell, hogy csődöt jelentsen. Milyen érdekes, hogy az állam lévén a tulajdonában vannak a kórházak tartozik, de nem őt feszítik keresztre a gyártók, kereskedők, hanem a beszállítók, a forgalmazók omlanak össze. Miről is van szó? Mint arról többször is beszámoltunk, meglehetősen forr az indulat az OSZ tagvállalatainak körében. A kétségbeesett kisebb cégek s a kevésbé izguló nagyok kénytelenek szembenézni azzal, hogy kintlévőségeik 2013 I. negyedévétől óriási mértékben megnőttek. Ugyan nem volt sokkal jobb a helyzet az utóbbi esztendőkben sem, hiszen akkor is az első negyedév végétől nőtt meg tragikusan a kifizetetlen kintlévőségük. (Bár többükkel beszéltem, valamennyien kérték, ne írjam meg a nevüket, a késedelmes fizetés ellenére reménykednek, kapnak megrendelést ) Mindenesetre az év végi konszolidációkat nem számítva az utóbbi esztendőkben a vállalkozások lejárt kintlévősége elérte a cégek éves árbevételének 10-20%-át. Természetesen nem valamennyiükét, hiszen ez több dologtól lásd termékkör stb. is függött. Ám a többség mindent nagyon megszenvedett És most április, azaz 2013 első harmadának végére a beszállító tagvállalatok lejárt követelésállománya a 2012. évi decemberi szintnél tartott! Napjainkra ez az állomány a további 50%-os növekedést közelíti. A százalékoknál maradva, sok cégnél a lejárt követelések állománya elérte a bruttó árbevételük 30%-át, vagyis egyharmadát. Az átmeneti túlélésért, az állami fizetés reményében mit tehet ilyenkor egy vállalkozás? A kintlévőségek kezelése bankhitelből, tagi, illetve más kölcsönből oldható meg. Furcsaság az egészben, hogy miközben az állam a tartozó, az őt képviselő intézmény, a NAV a nagyobb összegű tagi kölcsönöknél vizsgálódni kezd (Ahogy mondják; ha nem többektől hallottam volna, akkor nem hinném el!) Természetesen a vesszőfutás itt még nem ért véget, hiszen a kötelezően befizetendő általános forgalmi adót a vállalatok határidőre teljesítik, valami után, amire nem érkezett a számlájukra ellen- 14 AKTUÁLIS KÓRHÁZ 2013/7 8.

tételezés. Nem fillérekről van szó, ugyanis egy-egy átlagos forgalmú cégnél a finanszírozott áfa éves kamata több millió forint. Az Orvostechnikai Szövetség az ezirányú nehézségeik enyhítésére több mint másfél éve az adókötelezettségek és az intézményekkel szembeni követelések összevezethetőségét, szembeállítását kezdeményezte. Általános tendencia, hogy az egészségügyi intézmények nem tartják be a tenderekben vállalt fizetési határidőket, sőt a törvényben előírt, maximum 60 napos fizetési határidők helyett hosszabbat, gyakran 120 naposat kérnek. Amit aztán ugyanúgy nem tartanak be A szövetség több tagvállalata jelezte: általános jelenség, hogy a kórházak idén júliusban gyakorlatilag nem fizetnek. Akinek mégis, ott sem rendezték a kintlévőségeket, csupán minimális összeget utaltak. Szinte hihetetlen, hogy volt olyan cég, amelyik egy adott kórháztól a 10 milliós követelésére júliusban 60 ezer forintot kapott vissza! Vannak intézmények, ahol már most kérik az eddig kiállított, kiegyenlítetlen számlák fizetési átütemezését, akár 2014 áprilisára! Ezek után okkal kérdezhető, hogy az állami tartozó elszégyelli-e magát, s amíg kifizetetlen számlája van, addig újabbakat nem rendel? Természetesen ez nem fordul elő, hiszen akkor tényleg leáll a beteg ellátás A megbeszélés során nyilvánvalóvá vált, hogy az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelőző rovatán jelentkező időarányos maradványt az ágazati bérrendezésre fordítja majd az egészségügyi kormányzat. Ezért ahogyan azt a Nemzetgazdasági Minisztérium jelen lévő főosztályvezetője fogalmazta az adóssághelyzet enyhítése egyéb költségvetési támogatás bevonásával lehetséges csak. Szócska Miklós szerint az NGM-mel szeptemberben folytatandó tárgyalásokat követően az első beavatkozást szeptember végén, október elején tudjuk megtenni. Az OSZ vezérkara és a tagvállalatok azonban a már teljesített szállítások ellenértékének megfizetését várják. A cégek régóta türelmesen finanszírozzák a hazai egészségügyet, de ezzel nem tartják célszerűnek visszaélni. A cégek képviselői tudatosították, hogy a vállalkozások gazdasági tűrőképessége véges, és a cégvezetőket nemcsak a gazdasági és egyéb felelősségük köti, de az, hogy az ügyvezetés meddig toleráns az egészségügyi intézményrendszerrel, sok esetben tulajdonosi döntésen múlik, amit az ügyvezetésnek kötelessége végrehajtani. A gyógyászatisegédeszköz-ellátás zavarairól Szócska Miklós államtitkár ígéretet tett arra, hogy az elkövetkező hetekben prioritásként kezeli majd az adóssághelyzet enyhítésére vonatkozó megoldások kidolgozását. Az egészségügyi intézmények szerződéseinek áttekintésével a rendelkezésre álló források felhasználásával is megpróbálnak a beszállító cégek helyzetén könnyíteni. Mindemellett ígéretet tett arra is, hogy szeptember folyamán újabb megbeszélésre kerül sor az államtitkárság és a szövetség között. A szövetség vezetőinek nyilvánvaló, hogy több kórházi beszállító tagvállalat gazdasági helyzete szempontjából valószínűleg túlságosan hosszú a szeptember végéig, október elejéig hátralévő mintegy két és fél hónap. Bár Szócska Miklós határozottan kijelentette, hogy nem cél, hogy ne fizessenek, a kórházi beszállító tagvállalatok és az egészségügyi ellátás érdekében az elkövetkezendő hetekben további érdekképviseleti lépésekre lesz szükség a súlyos adóssághelyzet kezelésére, enyhítésére. Ezekről a lépésekről a kórházi szakágazat vezetői egyeztetéseket folytatnak a szövetségen belül és más egészségügyi érdekképviseleti szervezetekkel is. De miért nincs összefogás a tagvállalatok részéről, miért nem mondják azt, hogy Ennyi volt, majd ha a kintlévőségek bentlévőségek lesznek, akkor küldjük a portékát! Sokáig azért nem, mert az intézmények a szállítóknak nyilvánvalóvá tették, hogy ha ők nem szállítanak, a betegellátás biztonsága érdekében kénytelenek másik céget keresni helyettük. Most azonban fordulni látszik a helyzet, mert egyre több cégnek nincs veszítenivalója: vagy nem termel további veszteséget és behajtja kintlévőségeit, vagy végleg lehúzhatja a rolót. Krasznai Éva Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) ismételten felhívja a gyógyászati segédeszközt használók figyelmét, hogy egy törvényváltozás miatt jelentékeny mértékben szűkült a gyógyászati segédeszközök házhoz szállítása, ezen belül megszűnt az eszközök postai úton történő eljuttatási lehetősége a betegek részére. A Magyarország Országgyűlése által 2013. június 26-án, mindennemű előkészítés és szakmai véleményezés nélkül elfogadott, és július 5-én hatályba lépett törvénymódosítás miatt, a mintegy 160 ezer beteget, rászorulót köztük sok ezer szociális otthonban élő idős embert érintő változtatások megvalósításához szükséges átmeneti idő hiánya miatt következett be ez a helyzet. A változások törvényi indoklása téves, s még az a vélhető megfontolás is, hogy ez a ritka visszaélések ellen a megfelelő lépés. Sajnos az egészségügyi kormányzat Szövetségünk és a betegszervezetek két héttel ezelőtti jelzésére sem tett semmilyen intézkedést a betegek, az orvosok, a szakdolgozók, a gyógyszertárak és a gyógyászatisegédeszköz-szaküzletek tájékoztatása érdekében. Kérésünk ellenére nem történt semmilyen szakmai egyeztetés a kialakult tömeges ellátási problémák megoldása, a betegek helyzetének könnyítése érdekében. Szövetségünk tagvállalatai sok éve felelősségteljesen biztosítják a gyógyászati segéd eszköz-ellátást. Miközben költségeik egyre nőttek, tíz éve nem emelhettek árat a központi árszabályozás miatt. A jelenlegi árak mellett a törvényváltozás előtti házhozszállítások nélkül, számos termékkörben (inkontinencia, kötszer, sztóma) a betegeket kiszolgáló szaküzletek nem képesek biztosítani a betegek, különösen a falvakban és a szociális otthonban élő betegek ellátását. Az új törvényi körülményeknek megfelelő ellátás a gyógyszertárak és a gyógyászatisegédeszköz-szaküzletek révén is nagyon nehezen lesz biztosítható, hiszen csak idén még mintegy 400 ezer kiszállítást kellene végrehajtaniuk úgy, hogy semmilyen anyagi, személyi támogatást ehhez nem biztosít a Kormányzat. Ugyanakkor biztos, hogy a segédeszközboltok vagy a gyógyszertárak saját hatáskörben megvalósított házhoz szállítási tevékenysége jelentős betegteher-növekedéssel fog járni a postáéhoz képest. Ismételten kérjük a Kormányzat segédeszköz-ellátásért felelős vezetőit, hogy sürgősen tekintsék át a kialakult rendkívüli ellátási gondokat, és a szakmai szervezetekkel történt konzultáció után tegyék meg a szükséges intézkedéseket a problémák megoldása, és a megfelelő jogi szabályozás kialakítása érdekében. Orvostechnikai Szövetség KÓRHÁZ 2013/7 8. AKTUÁLIS 15

A vidéket képviselő egészségügyi intézmények átütőnek is nevezhető sikerével zárult az elmúlt szombaton megrendezett Magyar Kórházak Foci Tornája, miután a 28 csapatot felvonultató mezőnyben a két legjobb budapesti szereplőnek is csak a kilencedik és a tizedik hely jutott. A győztesnek járó serleget a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum összeszokott válogatottja érdemelte ki, amely a döntőben a Salgótarjánt képviselő Szent Lázár Megyei Kórház amatőr focistáinál bizonyult 2-0 arányban jobbnak. Debreceni csapatgyőzelem és miskolci gólkirályság A Eredmények 1. helyért: Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Szent Lázár Megyei Kórház (2-0); 3. helyért: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ (4-2); 5. helyért: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak Tolna Megyei Balassa János Kórház (0-1); 7. helyért: Bács-Kiskun Megyei Kórház Csolnoky Ferenc Kórház (2-3); 9. helyért: Országos Onkológiai Intézet Egyesített Szent István és Szent László Kórház (3-0) mérkőzött. budapesti tornából idén országos rendezvénnyé átalakult szabadidős sportesemény ünnepélyes megnyitóján dr. Cserháti Péter egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár arra emlékeztette a csaknem 300 közelebbi és távolabbi szakmabeli munkatársát, hogy a kórházakban egymást követik a nagy győzelmek és a fájdalmas vereségek, amelyek közül utóbbiak feldolgozása soha nem volt és nem is lesz könnyű feladat. A fővédnök dr. Szócska Miklós államtitkárt képviselő dr. Cserháti Péter annak a reményének is adott hangot, hogy a Fáy utcai Vasas Sportközpontban az egész napos sportolásra vállalkozó kórházi vezetők, orvosok, ápolok és műtősök egyaránt szellemileg és fizikailag is feltöltődve térnek vissza a munkahelyükre, melynek köszönhetően az előttük álló feladatok megoldása is könnyebbé válhat. A torna első részében a csapatok öt csoportba sorsolva a legjobb tíz közé jutásért versengtek, aztán a helyosztók párosítását kialakító csatározások következtek. A meglepetés ekkor következett, ugyanis a legjobb tíz együttes közé nyolc vidéki és csupán két budapesti intézmény csapata verekedte be magát. A megyei kórházak meghívásával a tavalyihoz képest idén körülbelül 30 százalékkal nagyobb lett a mezőny, és úgy gondoljuk, hogy a fejlődés ütemét 2014-ben is tartani tudjuk nyilatkozta az érmek és a helyezések sorsát eldöntő mérkőzések előtt Szalay Gergő, a PromoSport Kft. ügyvezetője, a kórházi focicsapatok versengésének ötletgazdája. Elismerés illeti a kiemelt főtámogatóként mellénk álló Magyar Labdarúgó Szövetséget, amely az ilyesfajta tornák megrendezését is fontosnak tartja, és azokat a segítőkész partnereinket is, akiknek köszönhetően immár harmadszor tehettük ingyenessé a csapatok számára a részvételt, s teremthettünk a számukra igen jó versenyfeltételeket. Az aranyérmek tehát Debrecenbe kerültek, míg az ezüstök Salgótarjánba, a bronzérmeket ugyanakkor a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház focistái vehették át, akik a harmadik helyért folyó csatában 4-2-re győztek a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ lelkes sportemberei ellen. A Magyar Kórházak Foci Tornáján a játékosok összesen 241 gól megszületésének örvendezhettek, amelyek közül 13 a gólkirály Maksa Csabának, a bronzérmes miskolciak erősségének a nevéhez fűződött. A torna legjobb kapusaként a játékvezetők voksolásának eredményeképpen Károly Gergelyt, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház játékosát köszöntötték. Külön versenyt vívtak a torna partnerei és céges támogatói, az első helyet a Hartmann-Rico, a másodikat a Hungaropharma, a harmadikat az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a negyediket a Dräger Medical, az ötödiket a GYEMSZI foglalta el. promosport.hu Csapatjátékosok a focipályán is 16 AKTUÁLIS KÓRHÁZ 2013/7 8.

Zala és Vas megyei zöldség- és gyümölcstermelő gazdákkal kötne szerződést a Zala Megyei Kórház. E lépésre az ösztönzi őket, hogy jelenlegi zalai beszállítójukkal elégedetlenek. Zöldségtermelő gazdákat keres a Zala Megyei Kórház V alamennyi étkeztetéssel foglalkozó intézmény ki van szolgáltatva a beszállítóinak, nálunk ez a friss zöldség és gyümölcs tekintetében okoz gondot kezdi Molnár Attila, a kórház gazdasági igazgatója. A jelenlegi partnerünktől ugyanis sajnos időnként szinte emberi fogyasztásra alkalmatlan, gyakran külföldről beszerzett, filléres, de minőségileg erősen kifogásolható árut kapunk, ami súlyos gondokat okoz számunkra. A hússal, szárazáruval, tejtermékkel nincs problémánk, ezekből sikerült korrekt beszállítókat szereznünk. A kialakult helyzet miatt arra törekszünk, hogy a zöldségre ne kelljen közbeszerzési eljáráson keresztül szerződnünk, hanem a környékbeli termelőktől vásárolhassuk fel a betegek ellátásához szükséges mennyiséget. Iskoláknál, s más közétkeztetőknél kifejezetten szorgalmazzák, hogy 40 kilométeres körzetből szerezzék be az alapanyagokat, e módon is támogatva a helyi termelőket. Miért ne járhatna el így a kórház is? Mindezt persze nem egyszerű megszervezni, hiszen hatalmas mennyiségről van szó. Például burgonyából heti negyven mázsa fogy, naponta 60 70 kg zöldségre van szükség, hagymából 3-4 mázsára hetente. Ráadásul egész éven át biztosítani kell az ellátást. Azt tervezzük, hogy a környékbeli gazdákkal szerződéseket kötnénk, pontosan rögzítve, hogy mit, mennyit és milyen ütemben termeljenek, és megfelelő módon tároljanak számunkra. Első lépésben az önkormányzatokat szeretnénk megnyerni partnernek, akik ismerik a helyi lehetőségeket. A kórháznak biztonságos ellátásra van szüksége, ráadásul speciális igényeket kell kielégítenünk, naponta mintegy 30-féle étrend készül a különféle diéták, kezelések, műtétek függvényében. Mi nem improvizálhatunk aszerint, hogy éppen mit hozott aznap a beszállító. Reméljük, hogy sokan látnak majd ebben fantáziát, s összetalálkoznak a szándékaink. Jogi akadálya nincs az új konstrukciónak, ám a megfelelő partnerkör feltérképezése és megnyerése összetett feladat. Szeretnék, ha már ősszel elindulna a program, hogy a jövő évi termelést már ennek szellemében tervezhessék a gazdák. A kórház a teljes hálózatba 100 120 partnert szeretne bevonni, ám első lépésként 20 25 gazdával tervezi megkötni a megállapodást. Nem tűnik egyszerű feladatnak, de úgy érzem, megérné foglalkozni vele, hiszen a gazdák biztos jövedelemhez, a betegeink pedig garantált minőségű ételekhez juthatnának. Meg kell próbálnunk, ellenkező esetben marad a kiszolgáltatottság... summáz Molnár Attila. Magyar Hajnalka (Zalai Hírlap) KÓRHÁZ 2013/7 8. AKTUÁLIS 17

Július elsejétől Fülesdi Béla professzor irányítja a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumot. Stratégiájáról, céljairól, elkötelezettségéről beszélgettünk. Új centrumelnök Debrecenben Gratulálunk kinevezéséhez, ami nem volt meglepetés, hiszen az előző ciklusban centrumelnök-helyettesként tevékenykedett. Az aneszteziológia és intenzív terápia interdiszciplináris szakma, ezért mindennapos a kapcsolatom a többi szakmával. Talán ez is szerepet játszott abban, hogy az előző ciklusban klinikai centrumelnök-helyettes lettem. 2011 óta az egészségügyi ellátórendszer átalakításában is részt vettem, a Szakmai Kollégium elnökeként nemcsak a betegellátásra, hanem a szakorvosképzésre, rezidensi ügyekre és szakképzésre való rálátás is felkészített a centrumelnöki feladatra. De emellett fontos a tradíció is: centrumelnököt általában a DE OEC előző menedzsmentjének tagjaiból választunk. A korábbi centrumelnök-helyettesi tevékenység arra kiváló volt, hogy belelássak a betegellátáson kívül működő, nagyobb rendszerbe, tisztában legyek a feladatokkal, hiszen bár a döntéseket nem én hoztam, azok előkészítésében részt vettem. A Szakmai Kollégium irányítási feladatai és a centrumelnöki munka hogyan segítik, illetve gátolják egymást? A szakmai kollégiumi munka dandárja 2012-ben folyt, akkor kellett kialakítani azt a kommunikációs struktúrát, amellyel egy 180 fős szervezet működtethető. Egyik legjelentősebb feladatunk a minimumfeltétel rendelet volt, amelyen június végén fejeztük be az utolsó simításokat és küldtük el a tárcához. Elképzeléseink szerint úgy lesz komplex és kezelhető a rendszer, ha a progresszivitási szintek kijelölése és a minimumfeltételek meghatározása megvalósul, valamint a progresszivitási szintekhez hozzárendeljük a beavatkozásokat is. A centrumelnöki funkció jellemzője, hogy a legmagasabb progresszivitási szintről nézem az ellátórendszert, ám a Szakmai Kollégium elnökeként igyekeznem kell az egyetemi professzori szemlélettől megszabadulni és megőrizni mértéktartásomat ez egy szerencsésen alakult feladat. Prof. dr. Fülesdi Béla Kik segítik a munkáját, hogyan osztja meg a menedzsment egymás között a feladatokat? A korábbi belső struktúrához képest jelentős változás, hogy megjelent a stratégiai centrumelnök-helyettesi funkció. Azért tartottam fontosnak a stratégiai tevékenységet centrumelnök-helyettesi szinten megjeleníteni, hogy a város és a régió egészségügyi ellátásának szereplőivel való kapcsolattartás megfelelően magas szinten valósulhasson meg. Bíró Klára korábban stratégiai igazgatóként dolgozott a centrumban, most centrumelnök-helyettesként feladata a pályázatok figyelése és előkészítése, a várossal és a régióval való intenzív kapcsolattartás, és a városi fejlesztések kapcsán a közös stratégia kidolgozása, hiszen a Debreceni Egyetem nem csupán a város legnagyobb munkáltatója, hanem a felsőoktatás évszázadok óta Debrecen fő büszkesége. A klinikai centrumelnök-helyettesi feladatokat az endokrinológus Nagy Endre professzor úr látja el. Az ő személye is a kontinuitást jelenti, hiszen korábban ő helyettesített klinikai centrumelnök-helyettesi funkciómban, amikor távol voltam. Tudományos centrumelnökhelyettesünk Bíró Tamás élettanász, egyetemünk egyik Lendület Programos munkatársa, nagyon agilis és aktív fiatalember. Szak- és továbbképzési centrumelnök-helyettesünk Ádány Róza professzor asszony, aki ezt a pozíciót már a harmadik ciklusban, hetedik éve tölti be. Ő képviseli az állandóságot a menedzsmentben, és ezt a tevékenységet nagy elánnal és átláthatósággal végzi. Ám azt se felejtsük el, hogy a centrumelnök mindenkori első számú helyettese hagyományosan az ÁOK dékánja, Mátyus László professzor úr, így ő is a menedzsment részének számít. Milyen gazdasági állapotban veszi át azt a centrumot? Gazdaságilag likvid az orvoscentrum, fizetőképessége stabil. Ennek az is oka, hogy figyeltünk a betegellátással kapcsolatos bevételek maximalizálására, kiadásainkat pedig minden területen igyekeztünk csökkenteni, amennyire ez ebben a torz finanszírozási rendszerben lehetséges volt. Az egyensúly fenntartását segíti az is, hogy a DE OEC jelentős térítéses betegellátási tevékenységet is folytat, talán a legnagyobb volumenűt az országban. Tavaly több mint 500 milliós volt a térítéses betegellátás bevétele, amelynek fele a klinikákhoz került vissza. A folyamatosan csökkenő OEPbevételek mellett a térítéses orvosképzés bevétele is segít működésünk fenntartásában. Ennek bevételét például arra használjuk fel, 18 Menedzsment KÓRHÁZ 2013/7 8.