A Szolvencia II érdekességei Takács Viola 2013. március 4.
Miről lesz szó? Bemutatkozás Mi a Szolvencia II? Az ötlet, párhuzam a Bázel II vel Jelenlegi szabályozás hibái és hiányosságai A Szolvencia II felépítése A három pillér és felépítésük Felkészülés az új rendszerre Mennyiségi hatástanulmányok, Belső modellek Összegzés 2
Mi a Szolvencia II?
Mi a Szolvencia II? - Eredet Európai Tanács ECOFIN 2009. május 5-i ülésén elfogadta a biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység megkezdéséről és folytatásáról szóló új irányelvet A Keretirányelv szövege szerint 2012. október 31-vel hatályba lép, minden további átmeneti idő nélkül (azóta ez a határidő 2014. január 1. nem hivatalosan 2015. január 1. vagy még inkább 2016. január 1.) a Keretirányelv nem kizárólagosan a Szolvencia II eredményeit tartalmazza, hanem a már áttekinthetetlenné vált, a biztosítási szektorra az 1960-as évektől kialakított és elfogadott, 13 hatályos irányelv konszolidálását is 4
Mi a Szolvencia II? - Célok Kiemelt célok: EU biztosítási piacának mélyítése az ügyfelek érdekvédelmének növelése az európai biztosítói csoportok nemzetközi versenyképességének fokozása a jobb szabályozási környezet kialakítása Súly a kockázatkezelésen, a kockázat alapú követelményeken kifinomultabb kockázatmérési struktúrák a kockázati kitettségnek a szolvencia követelményekkel való összekapcsolása 5
Mi a Szolvencia II? - Okok A pénzügyi rendszerek stabilitása szükséges a versenyképes gazdasághoz Biztonságos és kiegyensúlyozott működés kell a gazdaság minden szereplője számára fontos, de ez nem egyszerű A viselt kockázatok nehezen átláthatóak, felmérésük és kezelésük nagy szakértelmet és jól működő kockázat felmérési rendszereket, folyamatos kontrollt és állandó alkalmazkodási képességet igényel. A válság egyik fő oka: a pénzintézetek túlzott kockázatvállaló magatartása a jelzáloghitel-politika és az értékpapírosítás tekintetében 6
Mi a Szolvencia II? Bázel II a banki szabályozás három pilléres rendszere Eredeti megjelenés 2004 Cél: nemzetközi standard megteremtése, melyre támaszkodva a felügyeletek létrehozhatják az egységes szabályokat a tőkére vonatkozóan Kockázat- és tőkemenedzsment követelmények A hitelezésen és befektetéseken keresztül vállalt kockázatoknak megfelelő tőkével kell rendelkezni Általában: minél nagyobb a kockázat, annál nagyobb tőkére van szükség a fizetőképességhez és az átfogó gazdasági stabilitáshoz 7
Mi a Szolvencia II? Szolvencia I és a BIT 30 éve működik szolvenciális szabályai elavultak Nem kockázat érzékenyek; nem ösztönzik a biztosítókat kockázataik megfelelő kezelésére, kockázatkezelési rendszereik fejlesztésére; nem segítik elő a felügyeleti beavatkozást Túlságosan tág teret hagynak a tagállamoknak a nemzeti variációk számára (konvergencia hiánya) Időközben túlhaladt rajtuk az ágazati, az ágazatközi és a nemzetközi fejlődés A Biztosítási Törvény 2003-ban került elfogadásra számos esetben módosult; a felhalmozódott piaci és felügyeleti tapasztalatoknak megfelelő felülvizsgálatára, korszerűsítésére most nyílik alkalom - ez lehetővé teszi a Szolvencia II irányelv figyelembe vételét 8
A három pillér Mennyiségi követelmények Minőségi követelmények Nyilvánosság Szavatoló, minimális tőkeszükséglet Tartalékok értékelése Befektetések Own Risk and Solvency Assesment (ORSA) Kormányzás Hatékony felügyelés Átláthatóság Közzététel Riportok 9
Az első pillér
Mérleg (Balance Sheet) a vállalkozás vagyoni helyzetét mutatja be a vagyont kettős vetületben szemlélteti: Eszközök = Források eszközök: vagyontárgyak, aktívák források: vagyon eredete, passzívák Jellemzői: teljes körű, a cég minden vagyontárgyára kiterjed összevontan, meghatározott sorrendben mutatja be a vagyontárgyakat Általában két értékoszlopot tartalmaz: a tárgyévet és az azt megelőző évet 11
Az első pillér elemei Zsír szavatoló tőkeszükséglet eszközök minimális tőkeszükséglet kockázati marzs kötelezettségek biztosítástechnikai tartalékok legjobb becslés viszontbiztosítás fedezhető rész
Az első pillér elemei Zsír szavatoló tőkeszükséglet eszközök minimális tőkeszükséglet kockázati marzs kötelezettségek biztosítástechnikai tartalékok legjobb becslés viszontbiztosítás fedezhető rész
Tartalékok Miért kell? Cash-in és cash-out időbeli eltérése Kárfizetés túlmutathat a díjfizetési időszakon a kötelezettségek folyamatos és tartós teljesítésére előreláthatóan fedezetett nyújtson A biztosítástechnikai tartalékok ahhoz szükségesek, hogy a biztosító elegendő fedezettel rendelkezzen a biztosítottak és a kedvezményezettek felé fennálló kötelezettségeinek teljesítéséhez. Milyen alapon? Kár (tételes függőkár tartalék) Termék, ágazat (IBNR) 14
Szegmentáció Kötelezettségek besorolása adott szegmensekbe Minimum: Line-of-Business (üzletág) Homogén kockázati csoportok Arányosság elve teljesüljön az üzleti tevékenység jellege, nagyságrendje, és összetettsége szerint Cél: pontos értékelés! Legjobban tükrözze a mögöttes kockázatok természetét substance over form tartalom a formával szemben Szerződés mögöttes kockázatainak természete előtérben ( substance ), nem a szerződés jogi formájának mögöttes kockázatai ( form ) Minimális szegmentáció 15
Szegmentáció S1 nem-élet ág Baleset Betegség Szárazföldi jármű-casco Sínpályához kötött járművek cascoja Légijármű-casco Tengeri-, tavi- és folyami jármű casco Szállítmány Tűz- és elemi károk Egyéb vagyoni károk Önjáró szárazföldi járművekkel összefüggő felelősség Légi járművekkel összefüggő felelősség Tengeri, tavi és folyami járművekkel összefüggő felelősség Általános felelősség Hitel Kezesség, garancia Különböző pénzügyi veszteségek Jogvédelem Segítségnyújtás Temetési biztosítás 16
Szegmentáció S1 élet ág Hagyományos életbiztosítások Haláleseti, elérési, díj-visszatérítéses elérési, vegyes, term-fix, járadékok, kiegészítő biztosítások Házassági biztosítás, születési biztosítás Házasság vagy a születés a biztosítási esemény Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unit-linked) Egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítás Nyugdíjalapok kezelése, egyéni nyugdíjszámlák Társadalombiztosítási nyugdíjat kiegészítő járadékbiztosítás 17
Szegmentáció S2 Élet vagy nem-élet? (nem jogi!) Életbiztosításszerűen kalkuláljuk vagy nem Pl. járadékok, melyek GFB-ből származnak élet Egészségbiztosítás Nem a klasszikus egészség Health similar-to-life (SLT) vs. Health non-similar-to-life (non-slt) unbundling szétválasztás Viszontbiztosításra is! 18
Szegmentáció S2 nem-élet Medical expenses (Orvosi költségek) Income protection (Jövedelem védelem) Workers compensation (Munkavállalók kártérítése) Motor vehicle liability (Gépjármű felelősség-biztosítás) Motor, other classes (Gépjármű, egyéb) Marine, aviation and transport (Tengeri-, légiközlekedési és fuvarozási) Fire and other damage (Tűz- és egyéb károk) General liability (Általános felelősség) Credit and suretyship (Hitel és kezesség) Legal expenses (Jogi költségek) Assistance (Segítségnyújtás) Miscellaneous non-life insurance (Egyéb) 19
Szegmentáció S2 élet Health insurance Life insurance with profit participation (Nyereségrészesedéses életbiztosítások) Index-linked and unit-linked life insurance Other life insurance (Egyéb) Annuities stemming from non-life and relating to Health Annuities stemming from non-life and not relating to Health 20
Szegmentáció S2 példák Nem-élet biztosításból eredő annuitások Gépjármű felelősségbiztosítás: személyi sérüléses baleset, járadék folyósítva Kalkuláció élet technikával életbiztosítás (Life) DE: olyan életbiztosítás esetén, mely tartalmaz egészségbiztosítási kockázatot szétválasztás Életbiztosítási kiegészítő biztosítások: baleset-betegség általában neméletbiztosítási kalkulációk non-slt Health De Dread Disease életszerű SLT Health 21
Technikai tartalékok az értékelésnek a piaci értékekkel a lehető legnagyobb mértékben konzisztensnek kell lennie értékük: a legjobb becslés (best estimate; BE) és a kockázati marzs (risk margin; RM) összege, kivéve azon kötelezettségek tartalékát, amelyek pénzáramai megbízhatóan replikálhatók megfelelő pénzügyi instrumentumok alkalmazásával fedezhető (hedgeable) TP = TP_asawhole + BE + RM 22
Legjobb becslés + Kockázati ráhagyás A legjobb becslés a jövőbeni pénzáramok várható jelenértéke Élet: szerződésenként, általában szimulációval Nem-élet: külön a díj- és kártartalékra Pl. kártartalék: jövőbeli kárkifizetések + költség (illetve ha van, akkor viszontbiztosítás) Pl. díjtartalék: jövőbeli kárkifizetések + költség + jövőbeli díj A kockázati marzsnak azt a többletet kell megjelenítenie, amennyivel többet kellene fizetni a legjobb becslésnél egy esetleges állomány-átruházás esetén. 23
Legjobb becslés + Kockázati ráhagyás A legjobb becslésre vonatkozó alapelvek Várható jelenérték A legjobb becslés a jövőbeli cash flow-k valószínűséggel súlyozott átlagának felel meg, a pénz időértékét a releváns kockázatmentes hozamgörbe szerint figyelembe véve Aktuális információk, megfelelő aktuáriusi módszerek Számítása aktuális és hiteles információkon és realisztikus feltételezéseken alapul, és megfelelő, alkalmazható és releváns aktuáriusi és statisztikai módszerekkel történik Minden pénzáram figyelembevétele minden bejövő és kimenő cash flow-t, amely a biztosítási kötelezettségek rendezéséhez szükséges azok teljes tartama alatt Bruttó értékelés Számítása a viszontbiztosítóktól eredő megtérülések levonása nélkül történik; azokat külön értékeljük! nettó értékelés 24
Példa a legjobb becslésre Összes lehetséges pénzáramlást figyelembe kell venni (a biztosítási szerződésből eredő) Diszkontálás: A legjobb becslés lehet negatív! Díjak Kárkifizetések Költségek SZUM Spot Diszk SZUM 1 1 496 176-1 386 873-62 959 46 344 5,12150% 44 086 2 642 387-277 260-12 587 352 540 4,88010% 320 496 3 119 753-175 623-7 973-63 842 4,83050% -55 417 4 0-85 542-3 883-89 425 4,83150% -74 044 5 0-52 143-2 367-54 510 4,88440% -42 946 6 0-29 718-1 349-31 067 4,95990% -23 236 7 0-14 336-651 -14 987 5,03640% -10 625 8 0 0 0 0 5,12530% 0 9 0 0 0 0 5,20540% 0 10 0 0 0 0 5,25060% 0 145 053 158 314
Az első pillér elemei Zsír szavatoló tőkeszükséglet eszközök minimális tőkeszükséglet kockázati marzs kötelezettségek biztosítástechnikai tartalékok legjobb becslés viszontbiztosítás fedezhető rész
Szavatoló tőke A rendelkezésre álló szavatoló tőke jelenti azt a puffert, amely ha szükséges, a pénzügyi veszteségek fedezetére szolgál. A meghatározását három lépésen keresztül valósítja meg a Keretirányelv meghatározás, azaz azonosítani kell azokat az elemeket, amelyek e tekintetben szóba jöhetnek Alapvető tőkeelemek (saját tőke, figyelembe vehető alárendelt kötelezettségek összege) és kiegészítő tőkeelemek (olyan ígéretek, melyeket az intézmény szükség esetén lehívhat, ezáltal tőkéhez juthat (pl. tagi pótbefizetés)) besorolás, azaz miután az egyes tőkeelemek nem azonos minőségűek, három szintre kerülnek besorolásra bevonhatóság meghatározása, azaz bizonyos tőkeelemek alkalmazását a Szolvencia II szabályozás limitekhez kötheti. 27
Szavatoló tőke szükséglet (SZTSZ) az SZTSZ szintje a biztosító alapvető szavatoló tőkéje egyéves időtávon mért, 99,5%-os biztonsági szintű kockáztatott értékének (Value-at-Risk) felel meg az SZTSZ az egyéves időtávon 0,5%-os csődvalószínűségnek megfelelő gazdasági tőkét jeleníti meg (200 évben 1 csőd) figyelembe kell vegyen minden számszerűsíthető kockázatot, beleértve a kockázatkezelés hatásait is SZTSZ-nek való megfelelést folyamatosan figyelemmel kell kísérni 28
Minimális szükséglet (MTSZ) az MTSZ azt a tőkeszintet jeleníti meg, amely alatt az ügyfelek jogai erősen sérülhetnek, ezáltal végső felügyeleti intézkedés, azaz a biztosító engedélyének visszavonása válik szükségessé negyedévente kell számolni, auditálható lineáris formula alapján, értéke azonban nem lehet kevesebb, mint az SZTSZ 25%-a, és nem lehet több, mint az SZTSZ 45%-a Abszolút alsó határ: hasonlóan a jelenleg hatályos minimális biztonsági tőkéhez élet: 3.2 millió EUR; nem-élet: 2.2 vagy 3.2 millió EUR; kompozit: a két ág összege 29
Miért fontos a szavatoló tőke szükséglet? Csökkenti annak a lehetőségét, hogy a biztosító képtelen teljesíteni a kötelezettségeit Csökkenti a kötvénytulajdonosok által elszenvedett veszteségeket abban az esetben, ha a biztosító nem tud megfelelni minden kötelezettségének teljes mértékben Idejekorán lehetőséget ad a felügyeletnek a biztosítóval szembeni hatékony közbelépésre Megszilárdítja a biztosítási szektor pénzügyi stabilitásába vetett bizalmat 30
Felügyeleti beavatkozás zsír 1: Cél Fokozatos felügyeleti beavatkozás 2: Minimum Az ügyfél számára elfogadhatatlan kockázat MTSZ SZTSZ 3: Csőd Technikai tartalékok
Concen tration SCR Adj BSCR SCRop SCR non-life SCR market SCR default SCR health SCR Life SCR intang Prem& reserve Equity Health SLT Expense Mortality Lapse Spread Health nonslt Longevity Life CAT CAT Interest rate Health CAT Disab/ Morb Revision Property Life Lapse Currency Illiquidity
Az első pillér elemei Zsír szavatoló tőkeszükséglet eszközök minimális tőkeszükséglet kockázati marzs kötelezettségek biztosítástechnikai tartalékok legjobb becslés viszontbiztosítás fedezhető rész
Tőkeszükséglet számítás példa 1. Market risk / Currency risk: Egyszerűsítve: a kockázatnak kitett eszközök és kötelezettségek különbségének megváltozása a sokk hatására Sokk: 25%-os növekvés/csökkenés a külföldi deviza helyi pénznemhez viszonyított árfolyamában a növekvés és csökkenés közül a nagyobb hatású Pl. EUR kitettségek Kiindulás: 1 EUR = 250 HUF Currency risk 375 net currency risk 375 Currency risk (up) 0 net currency risk (up) 0 Initial net asset value 1 500 Assets 6 000 4 500 Liabilities Net asset value after shock (gross) 1 875 Assets 7 500 5 625 Liabilities Net asset value after shock (net) 1 875 Assets 7 500 5 625 Liabilities 1 EUR = 312,5 HUF Currency risk (down) 375 net currency risk (down) 375 Initial net asset value 1 500 Assets 6 000 4 500 Liabilities Net asset value after shock (gross) 1 125 Assets 4 500 3 375 Liabilities Net asset value after shock (net) 1 125 Assets 4 500 3 375 Liabilities 1 EUR = 187,5 HUF 34
Tőkeszükséglet számítás példa 2. Life uw risk / Mortality risk: Egyszerűsítve: a kockázatnak kitett eszközök és kötelezettségek különbségének megváltozása a sokk hatására Sokk: egy azonnal és tartós 15%-os növekedés a mortalitási rátákban minden életkorra és szerződésre Minden olyan szerződésre alkalmazandó, ahol a mortalitási ráta növekedése a technikai tartalékok növekedéséhez vezet (kockázati marzs nélkül!) 35
Tőkeszükséglet számítás példa 2. Díj Garantált kifizetés Költség SZUM Díj Garantált kifizetés Költség SZUM 1 108 070-33 699-94 977-20 606 108 053-36 969-94 962-23 879 2 47 603-13 912-61 392-27 702 47 565-15 700-61 358-29 493 3 37 357-11 783-49 376-23 802 37 306-13 348-49 328-25 371 4 28 851-9 744-41 025-21 918 28 796-11 063-40 968-23 235 5 21 030-7 101-31 392-17 463 20 980-8 111-31 337-18 467 6 14 055-4 626-23 478-14 049 14 015-5 303-23 428-14 715 7 7 597-2 419-14 208-9 030 7 571-2 772-14 172-9 374 8 3 080-951 -4 296-2 168 3 067-1 089-4 283-2 305 9 1 360-490 -1 279-409 1 353-561 -1 273-481 10 587-229 -582-224 584-262 -579-257 11 302-122 -289-109 300-139 -287-126 12 231-106 -224-99 229-121 -222-114 13 132-62 -125-55 131-71 -124-64 14 97-49 -89-41 96-56 -88-48 15 70-40 -61-31 69-45 -60-37 16 34-24 -37-26 34-27 -36-30 17 21-14 -21-14 21-16 -21-16 18 2-1 -2-2 2-2 -2-2 -116 310-125 226 Mortality risk, 8 917 Net Mortality risk 8 917 Initial net asset value -116 310 Assets 0 116 310 Liabilities Net asset value after shock (gross) -125 226 Assets 0 125 226 Liabilities Net asset value after shock (net) -125 226 Assets 0 125 226 Liabilities 36
Standard formula vs. Belső modell Standard formulával kötelező számolni az SZTSZ-t, de van mód arra, hogy a biztosítók belső modelleket fejlesszenek Saját paraméterek használata Részleges belső modell: csak egy/néhány alkockázatra Teljes belső modell: az összes kockázatra Belső modell előnyei: teljes eloszlásfüggvényt adhat, vagyis a várható veszteségeket különböző konfidencia szinteken lehet vizsgálni Személyre szabott, illeszkedik a saját portfolióhoz és kockázatokhoz Belső modell hátrányai: De: drága az implementálás és az applikáció nem biztos a siker 37
A második pillér
Minőségi követelmények és felügyeleti szabályok Felügyeleti hatóságok és általános szabályok A felügyelők feladata az, hogy értékeljék, a biztosítók a saját tőke megfelelési igényeiket hogyan számszerűsítik a kockázataikhoz képest Ezért joguk van közbelépni, javító intézkedésekre Irányítási rendszer: Egy erős irányítási rendszer előfeltétele a hatékony szolvencia rendszernek a biztosítóknak meg kell felelniük a magas követelményeknek, a megfelelő kockázatkezelésnek, az ORSA-nak, belső ellenőrzésnek, belső auditnak, kiszervezésnek 39
ORSA Own Risk and Solvency Assessment Definíció: Azon folyamatok és procedúrák összessége, melyeket a rövid és hosszútávon fellépő kockázatok kijelölésére, felismerésére, monitorozására, kezelésére és riportálására használunk, illetve amelyek meghatározzák azt a szavatoló tőkét, mely szükséges ahhoz, hogy a biztosító szolvencia szükséglete ki legyen elégítve Célok: belső értékelési folyamat és felügyeleti eszköz Vajon az összes lehetséges kockázatot kijelöltük és felmértük a tőkeszükséglet számításakor? Elegendő a tőkénk ahhoz, hogy szembenézzünk a lehetséges kockázatainkkal? Hogyan használhatnánk jobban a kockázatkezelési technikákat a kockázatok kijelölésére, mérésére és kezelésére? 40
A harmadik pillér
Felügyeleti jelentés és közzététel A harmadik pillér felel a piac átláthatóságáért, a biztosítási ágazat fegyelméért, mellyel biztosított, hogy a cégek közzéteszik a piac számára releváns információkat. Jobb belátást ad egy cég életébe, eredményeibe Harmonizálja a felügyeleti jelentőségeket Jobb összemérhetőség csoportszinten! Átláthatóság! Következetes és nyitott szabályozási keret megkönnyíti a cégek számára a különböző piacokra való betörést, ösztönzi a versenyt 42
Felügyeleti jelentés és közzététel Közzététel: Solvency and Financial Condition Report (SFCR) jelentés a fizetőképességről a pénzügyekről Üzleti jelentés, stratégia Komponensenként kockázatkezelési és tőkemenedzsment információk MTSZ és SZTSZ esetleges megsértésének részletei Minőségi leírása az esetleges belső modelleknek Felügyeleti jelentés Általában az ORSA egyik outputja Részletesebb információk Bizonyos részek negyedévente (MTSZ, SZTSZ) 43
Felkészülés
Mennyiségi hatástanulmányok QIS Felkészülést szolgálják Általános kép az új rezsimről pontos alkalmazás! Felügyeleti irányítással Eredmények segítenek a 2. szintű szabályok finomításában QIS1 2004/12/31 QIS2 2005/12/31 QIS3 2006/12/31 QIS4 2007/12/31, QIS4 bis 2008/12/31 QIS5 2009/12/31, QIS5 bis 2010/12/31 QIS5.5 2011/12/31 45
QIS 5.5 országos eredmények 28 résztvevő Minimális tőkeszükségletnek mindenki megfelelt SZTSZ-nek három biztosító nem felelne meg Átlagos súlyozott S2 tőkefeltöltöttség: 189%, S1: 180% Egyedi szinten nagyon nagy különbségek vannak a feltöltöttségben Tartalékok változása: S1 S2 Nem-élet: -37%; Hagyományos élet: -16%; Unit-linked: -11% Biztosítónként és ágazatonként nagyon nagy a szóródás 46
QIS 5.5 országos eredmények Millió HUF Nem diverzifikált SZTSZ arányában Piaci kockázat 88 365 25,18% Partnerkockázat 44 548 12,70% Életbiztosítási kockázat 73 983 21,08% Egészségbiztosítási kockázat 10 626 3,03% Nem-életbiztosítási kockázat 94 159 26,83% Immateriális javak kockázata 9 314 2,65% Működési kockázat 25 985 8,52% Nem diverzifikált SZTSZ 350 890 100,00% Diverzifikáció -88 765-25,30% Korrekciók -45 949-13,09% SZTSZ 216 176 61,61%
QIS 5.5 országos eredmények Piaci kockázat Partner kockázat Működési kockázat Diverzifikáció és egyéb korrekciók Kompozit biztosítók 22% 15% 8% -39% Életbiztosítók 37% 4% 12% -42% Nem-életbiztosítók 23% 13% 6% -18% Szektorszinten 25% 13% 8% -38% 100% a nem diverzifikált SZTSZ S1 ráta S2 ráta Különbözet Kompozit biztosítók 233% 190% -43% Életbiztosítók 166% 193% +27% Nem-életbiztosítók 161% 145% -16% Szektorszinten 180% 189% 9%
QIS 5.5 országos eredmények
QIS 5.5 országos eredmények 16 biztosító eredményei, akik részt vettek mindhárom hatástanulmányban
Összegzés
Jelenlegi induló dátum nem biztos, rendszeresen kitolódik De: már most sokat fejlődött a piac Lesz-e Szolvencia 1.5? Alapvetően már a felkészülés egy komoly tanulási fázis Gazdasági kockázatok fontossága Piaci értékelés Cél: globális versenyképesség növekedése Egységes felügyelés: valamennyi tagállamban egységes részletesség és formátum 52
Kérdések? KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! [viola.takacs@kh.hu]