SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Szám: 13.383-1/2007-SZMM A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alóli mentesítésről Budapest, 2007. június
2 I. Tartalmi összefoglaló Vezetői összefoglaló A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 2007. január 1-jétől hatályos rendelkezései értelmében a biztosítottak társadalombiztosítási korkedvezményes jogosultságának megszerzésére csak a foglalkoztató többletjárulék-fizetése ellenében kerülhet sor, azzal, hogy a 2007. évben az ún. korkedvezmény-biztosítási járulékot a központi költségvetés fizeti meg a foglalkoztató helyett. A korkedvezmény-biztosítási járulék mértékét a Tbj. a társadalombiztosítási járulék alapjának alapul vételével annak 13%-ában állapította meg. A hatályos rendelkezések szerint a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetését a központi költségvetés évente fokozatosan csökkenő (2007-ben 100%-os, 2008-ban 75%-os, 2009-ben 50%-os, 2010-ben 25%-os) mértékben vállalja át, azaz 2011. január 1-jétől a többletjárulékot teljes egészében az érintett foglalkoztató fizeti. A többletjárulék megfizetése foglalkozásegészségügyi szakmai szempontok figyelembevételével a biztosított korkedvezményre jogosító munkakörben, illetőleg munkahelyen történő foglalkoztatásához kapcsolódik. A korkedvezményre jogosító munkaköröket a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 2007. január 1-jétől hatályon kívül helyezett, de 2010. december 31-éig tovább alkalmazni rendelt 1. számú melléklete tartalmazza. A korkedvezményes nyugdíjrendszerrel összefüggő egyes feladatokról szóló 1106/2006. (XI. 15.) Korm. határozatban a Kormány feladatul tűzte ki az egyes foglalkoztatóknak a korkedvezmény rendszeréből történő kikerülése feltételeinek és eljárásrendjének kidolgozását. Az előterjesztés 1. számú mellékletét képező törvénytervezet a Tbj. és a Tny. módosítását tartalmazza. Tekintettel arra, hogy a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alapvetően a biztosított által végzett munkának az emberi szervezet fokozott igénybevételével, illetőleg az egészségre különösen ártalmas voltával összefüggésben kerül megállapításra, a mentesítési eljárásban a törvénytervezet alapján a munkavédelmi hatóság a
3 foglalkoztató kérelmére induló eljárásban, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) alapján jár el. A törvénytervezet csak azokat az eljárási rendelkezéseket tartalmazza, amelyek megjelenítését a Ket. általános szabályaitól való eltérés indokolja. Így törvényi szinten kerül meghatározásra - az eljárás egy fokú volta, - az elektronikus ügyintézést, az újrafelvételi, illetőleg a méltányossági eljárást kizáró szabályozás, valamint - a foglalkoztatónál működő munkavállalói érdekképviseleti szervezeteket ügyféli jogosítvánnyal felruházó rendelkezés. A mentesítésre irányuló hatósági eljárás részletes szabályait a Tbj.-be kerülő felhatalmazó rendelkezés alapján az előterjesztés 2. számú melléklete szerinti Korm. rendelet-tervezet tartalmazza. A rendelet-tervezet a mentesítési eljárással összefüggő munkavédelmi hatósági feladatok ellátására az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőséget jelöli ki, és részletesen meghatározza a foglalkoztató által benyújtandó iratok körére, az eljárásban résztvevő szakértői szervre (meghatározott esetekben szakhatóságra), továbbá a hatóság eljárására vonatkozó részletes szabályokat. II. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés a Kormány programjával nem áll közvetlen kapcsolatban. III. Előzmények A korkedvezményes nyugdíjrendszerrel összefüggő egyes feladatokról szóló 1106/2006. (XI. 15.) Korm. határozatban a Kormány feladatul tűzte ki az egyes foglalkoztatóknak a korkedvezmény rendszeréből történő kikerülése feltételeinek és eljárásrendjének kidolgozását. IV. Várható szakmai hatások A foglalkoztató a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól csak az alapvetően munkaegészségügyi szempontokra figyelemmel meghatározott, az egészségre fokozott mértékben terhelő, azaz korkedvezményre jogosító munkakörökben foglalkoztatottak munkakörülményeinek lényeges javításával
4 mentesülhetnek. Ennek következménye azonban, hogy a járulékfizetés alól mentesített foglalkoztatónál az adott munkakörben foglalkoztatott biztosított sem szerez a mentesítés időpontjától korkedvezményre jogosító időt. V. Várható gazdasági hatások A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXI. törvény 30. -ának (14) bekezdése értelmében a foglalkoztatónak 2008. január 1-jétől a korkedvezmény-biztosítási járulék 25%-át kell megfizetnie, majd ez a hányad évente 25%-kal növekszik. A járulék-fizetési kötelezettség alóli mentesítés esetén a Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett többletbevétele elmarad, ugyanakkor ez biztosítotti oldalról szemlélve együtt jár azzal, hogy mentesítés esetén korkedvezményes jogosultság így kiadási többlet sem keletkezik. VI. Várható társadalmi hatások A foglalkoztatók érdekeltté válnak az egészségi ártalmak csökkentésében, ugyanakkor a biztosítottak körében az egészségre kevésbé ártalmas munkakörülmények vitathatatlanul kedvező hatásai ellenére feszültséget okozhat, hogy az azonos munkakörben, de más foglalkoztatónál dolgozók korkedvezményes jogszerzése eltérően alakul, továbbá az, hogy munkahelyváltás esetén azonos munkakörben, de más foglalkoztatónál elhelyezkedve esetlegesen már nem szereznek korkedvezményes jogot. VII. Kapcsolódások VIII. Fennmaradt vitás kérdések
5 IX. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e a kommunikáció Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése Részletezve További lakossági tájékoztatás Részletezve: A kommunikáció tartalma (sajtózáradék): Tárcán belüli nyilatkozók szintje:
6 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alóli mentesítés szabályairól szóló kormányelőterjesztést, és 1. elrendeli az előterjesztés 1. számú mellékletét képező törvényjavaslatnak az Országgyűlés elé terjesztését; 2. a törvényjavaslat előadójául a szociális és munkaügyi minisztert jelöli ki; 3. elrendeli az előterjesztés 2. számú mellékletét képező kormányrendelettervezetnek a Magyar Közlönyben az 1. pont szerinti törvény kihirdetésével egyidejűleg történő kihirdetését.
7 1. számú melléklet a 13.383-1/2007-SZMM számú előterjesztéshez 2007. évi törvény egyes törvények korkedvezmény-biztosítási járulékkal összefüggő módosításáról TERVEZET A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása 1. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 20/A. -ának helyébe a következő rendelkezés lép: 20/A. (1) A foglalkoztató a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott után a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével a társadalombiztosítási járulékon felül korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet. (2) A foglalkoztatót kérelmére a munkavédelmi hatóság határozatban mentesíti a járulék megfizetési kötelezettsége alól, ha a külön jogszabály szerint lefolytatott eljárás során megállapítja, hogy a kérelemben megjelölt munkakörben, a vizsgált munkahelyen történő foglalkoztatás a korkedvezményre való jogosultság megállapítását nem indokolja. A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alóli mentesítés kezdő időpontja törvényben meghatározott kivétellel az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napja. (3) A munkavédelmi hatóság a mentesítést visszavonhatja, amennyiben az annak alapjául szolgáló körülményekben, tényekben olyan változás következett
be, amely kizárta volna a mentesítés megadását. 8 (4) A munkavédelmi hatóság (2) bekezdés szerinti eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) az e szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. (5) A mentesítési eljárás során a Ket. elektronikus ügyintézésre, újrafelvételi eljárásra, illetőleg méltányossági eljárásra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók. (6) A munkavédelmi hatóságnak a mentesítési eljárásban hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. (7) A mentesítési eljárásban a foglalkoztatónál a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 21. -ának (5) bekezdése szerint képviselettel rendelkező szakszervezet, annak hiányában az üzemi tanács, illetőleg az üzemi megbízott a) az érintett foglalkoztatottak képviseletét írásbeli meghatalmazás alapján elláthatja, illetőleg b) az a) pont alá nem tartozó esetben ügyfélként vesz részt. (8) A korkedvezmény-biztosítási járulék fizetésére és bevallására, valamint az ezzel összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségre a társadalombiztosítási járulékra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. 2. lép: A Tbj. 18. -a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés [A társadalombiztosítási ellátások fedezetére] e) a foglalkoztató a külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő
9 biztosított, illetőleg kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó után, valamint a korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó a 20/A. (2) bekezdésében foglalt kivétellel korkedvezmény-biztosítási járulékot [fizet.] 3. A Tbj. 27. -ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A társas vállalkozás a külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott biztosított társas vállalkozó után a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével a társadalombiztosítási járulékon felül, a 20/A. (2) bekezdésében foglalt kivétellel korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet. 4. A Tbj. 29. -ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (8) A külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével a társadalombiztosítási járulékon felül, a 20/A. (2) bekezdésében foglalt kivétellel korkedvezménybiztosítási járulékot fizet. 5. (1) A Tbj. 58. -ának (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki: [A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza] j) a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól történő mentesítésre irányuló eljárás részletes szabályait.
(2) A Tbj. 58. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: 10 (3) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól történő mentesítés szakmai feltételeit rendeletben állapítsa meg. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása 6. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 8/B. -a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (4) Ha a munkavédelmi hatóság a Tbj. 20/A. -ának (2) bekezdésében foglaltak szerint a foglalkoztatót a kérelmében megjelölt munkahelyen az adott munkakör tekintetében a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól mentesíti, az adott munkakör a mentesítés időpontjától annak esetleges visszavonásáig korkedvezményre nem jogosít. Záró rendelkezések 7. (1) Ez a törvény 2007. november 1-jén lép hatályba. (2) Ha a foglalkoztató a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól történő mentesítésre irányuló kérelmét 2007. december 31- éig benyújtja és a munkavédelmi hatóság jogerős határozata alapján a mentesítés feltételei fennállnak, a foglalkoztató a kérelemben megjelölt munkakörben, a vizsgált munkahelyen foglalkoztatott biztosítottakra tekintettel a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetésének kötelezettsége alól 2008. január 1-jétől mentesül.
11 2. számú melléklet a 13.383-1/2007-SZMM számú előterjesztéshez A Kormány.../2007. (...) Korm. r e n d e l e t e TERVEZET a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történő mentesítés eljárási szabályairól A Kormány a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi törvény (a továbbiakban: Tbj.) 58. -a (1) bekezdésének j) pontjában, valamint a 6. tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 174/A. -a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, továbbá a 9. (2) bekezdése tekintetében az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alkotmány 40. -ának (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. (1) Az e rendeletben meghatározott eljárásban a foglalkoztatót kérelemre a külön jogszabályban meghatározott, korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után fizetendő korkedvezménybiztosítási járulék megfizetésének kötelezettsége alól az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: hatóság) mentesítheti. (2) Az e rendelet szerinti eljárásban a Ket. rendelkezéseit a Tbj. 20/A. - ában foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni. (3) Ha a foglalkoztató az adott munkahelyen legalább tíz érintett munkavállalót foglalkoztat, az eljárásban a hatóság hatósági közvetítőt vehet
igénybe. 12 2. (1) A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alóli mentesítés iránti kérelmet a melléklet szerinti formanyomtatványon, a hatóságnál munkahelyenként kell benyújtani. (2) A foglalkoztató a kérelemben megjelölt munkahelyen a kérelem benyújtását megelőzően a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint állapotfelmérést végez. Az állapotfelmérést valamennyi olyan, a 2006. december 31-én hatályos szabályozás szerint korkedvezményre jogosító munkakör tekintetében külön el kell végezni, amely munkakörre a foglalkoztató a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetésének kötelezettsége alóli mentesítést kéri. (3) A (2) bekezdés szerint elvégzett állapotfelmérést a foglalkoztató véleményezés céljából átadja a Tbj. 20/A. -ának (7) bekezdése szerinti munkavállalói érdekképviseleti szervnek (a továbbiakban: munkavállalói érdekképviseleti szerv). A munkavállalói érdekképviseleti szerv az állapotfelméréssel kapcsolatos álláspontját tizenöt napon belül közli a foglalkoztatóval. A határidő elmulasztása esetén úgy kell tekinteni, hogy a munkavállalói érdekképviseleti szerv az állapotfelméréssel egyetért. (4) Amennyiben a foglalkoztatónál a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 70/A. -a alapján választott munkavédelmi képviselő is működik, a munkavállalói érdekképviseleti szerv az állapotfelméréssel kapcsolatos véleményét a munkavédelmi képviselővel egyeztetetten alakítja ki. 3. A foglalkoztató kérelméhez csatolni kell a) a kérelem benyújtását megelőző 30 napnál nem régebbi eredeti vagy hiteles másolati példányú cégkivonatot, b) a társasági szerződés, az alapító okirat vagy az alapszabály másolatát, c) a 2. (2) bekezdése szerinti állapotfelmérést,
13 d) a munkavállalói érdekképviseleti szervnek az állapotfelméréssel kapcsolatos véleményét, e) a külön jogszabályban meghatározott összegű igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását. 4. (1) Az e rendelet szerinti eljárás megindításáról a hatóság az érintett munkavállalókat, illetőleg a munkavállalói érdekképviseleti szervet hirdetményi úton is értesítheti. (2) Hirdetményi úton történő értesítés esetén a hirdetményt a foglalkoztató kérelmében megjelölt valamennyi munkahelyen ki kell függeszteni. 5. (1) Az e rendelet szerinti eljárásban a 6. -ban foglaltak kivételével az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OMFI) szakértőként jár el. (2) Az OMFI köteles a szakértői véleményét a kirendeléstől számított harminc napon belül és a (4) bekezdés szerinti helyszíni szemle lefolytatását követő 5 munkanapon belül elkészíteni. (3) Az OMFI a szakértői véleményét a) a 2. (2) bekezdés szerinti állapotfelmérés, valamint b) a (4) bekezdés szerinti helyszíni szemle alapján a foglalkoztató kérelmében megjelölt munkakörök tekintetében külön-külön készíti el. (4) A hatóság az OMFI szakértői közreműködésével, illetőleg a hatóság regionális munkavédelmi felügyelőségének bevonásával a foglalkoztató kérelmében megjelölt munkahelyen helyszíni szemlét tart. A helyszíni szemle időpontját úgy kell meghatározni, hogy az a szakértői vélemény (2) bekezdésben
14 meghatározott határidőre történő elkészítését lehetővé tegye. A hatóság a helyszíni szemle keretében az OMFI szükséges ellenőrző méréseinek figyelembevételével a) ellenőrzi, hogy az állapotfelmérésben foglalt körülmények a valóságnak megfelelnek; b) megvizsgálja, hogy a kérelemben megjelölt munkakörben foglalkoztatottak esetében a vizsgált munkahelyen ba) a különösen nehéz fizikai munka, bb) a különösen terhelő klíma, bc) az ergonómiai kóroki tényezőknek való tartós kitétel, bd) a fokozott pszichés megterhelés, be) a pszichoszociális kóroki tényezőknek való tartós kitétel kockázata fennáll-e. 6. (1) Az e rendelet szerinti eljárásban a hatóság megkeresésére a) ionizáló sugárzás hatása alatt végzett munka esetében az Országos Frederic Joliot Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet; b) közlekedésnél végzett munka (járművezető, oktató járművezető) esetében a Nemzeti Közlekedési Hatóság területileg illetékes regionális igazgatósága; c) a Magyar Honvédség polgári alkalmazottainak munkakörei esetében a Magyar Honvédség kijelölt szerve szakhatóságként vesz részt. (2) A szakhatóság állásfoglalását az 5. (4) bekezdésének a)-b) pontjában foglaltak vizsgálatára figyelemmel adja ki. 7. (1) A kérelemről a hatóság hatvan napon belül dönt.
15 (2) A hatóság a döntést a foglalkoztatóval postai úton közli. Amennyiben a hatóság az eljárás megindításáról az érintett munkavállalókat, illetőleg a munkavállalói érdekképviseleti szervet hirdetményi úton értesítette, a hatóság a Ket. 80. -ának (3) bekezdésében foglaltak szerint jár el, azzal, hogy a hirdetménynek a döntést is tartalmaznia kell. Hirdetményi úton történő értesítés esetén a hirdetményt a foglalkoztató kérelmében megjelölt valamennyi munkahelyen ki kell függeszteni. (3) A hatóság döntéséről a határozat megküldésével az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt, valamint a területileg illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságot is tájékoztatja. 8. (1) Amennyiben a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól mentesített foglalkoztatónál lefolytatott munkavédelmi hatósági ellenőrzés során, vagy egyéb okból a hatóság hivatalos tudomására jut, hogy a vizsgált munkahelyen, adott munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkakörülményeiben olyan kedvezőtlen változás következett be, amely a mentesítést kizárta volna, a hatóság a mentesítés feltételeinek fennállását hivatalból ellenőrzi. (2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során az 5-6. -ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. (3) Amennyiben a hatóság az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy az e rendeletben foglaltak szerint a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesülés feltételei nem állnak fenn, a mentesítésről hozott határozatát visszavonja és a 7. (3) bekezdésében meghatározottak szerint jár el. (4) A (3) bekezdés szerinti esetben az ellenőrzés során felmerült szakértői díjat és költségeket a foglalkoztatónak meg kell fizetnie. 9. (1) Ez a rendelet 2007. november 1-jén lép hatályba.
16 (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről szóló 295/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. - ának (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki és ezzel egyidejűleg a jelenlegi b)-c) pont jelölése c)-d) pontra módosul: [Az OMMF elsőfokú munkavédelmi hatósági jogkörében] b) a külön jogszabályban meghatározottak szerint ellátja a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítéssel kapcsolatos feladatokat,
17 Melléklet a.../2007. (...) Korm. rendelethez KÉRELEM a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól történő mentesítés megállapítására 1. Foglalkoztató megnevezése, székhelye: 2. Munkahely megnevezése, amelyre vonatkozóan a mentességet kéri 3. Munkakör(ök) megnevezése, amelyre vonatkozóan a mentességet kéri: 4. Munkaköri tevékenység leírása: (munkaköri leírás csatolandó):
18 5. A megjelölt munkakörben foglalkoztatottak száma: Munkakör megnevezése:... Férfi:.. fő nő:.fő Munkakör megnevezése:... Férfi:.. fő nő:.fő Munkakör megnevezése:... Férfi:.. fő nő:.fő Munkakör megnevezése:... Férfi:.. fő nő:.fő Munkakör megnevezése:... Férfi:.. fő nő:.fő 6. cégszerű aláírás 7. a munkavállalói érdekképviseleti szerv véleménye a kérelem benyújtásáról és az állapotfelmérés megállapításairól:
19 8. intézkedések ismertetése a) a korkedvezményre jogosító munkakörben történő foglalkoztatással járó, a korkedvezményre jogosító munkakörülmények javítása érdekében: b) különös tekintettel a korkedvezményre jogosító korábbi munkakörülmények megszűntetése érdekében: 9. A 8. pont szerinti intézkedések eredményes voltát alátámasztó állapotfelmérés dokumentációja (műszeres vizsgálatokat indokoló esetekben mérési jegyzőkönyvekkel): 10. A foglalkozásegészségügyi
20 szolgáltató nyilatkozata, hogy a korkedvezményre jogot adó munkakörben foglalkoztatottak körében a kérelem benyújtását megelőzően a foglalkoztató által kezdeményezett és a foglalkozásegészségügyi orvos által elvégzett soron kívüli alkalmassági vizsgálat során foglalkozási megbetegedés vagy annak gyanúja nem fordult elő: foglalkozás-egészségügyi orvos aláírása, pecsét:
21 Az előterjesztés szöveges része A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 2007. január 1-jétől hatályos rendelkezései értelmében a biztosítottak társadalombiztosítási korkedvezményes jogosultságának megszerzésére csak a foglalkoztató többletjárulék-fizetése ellenében kerülhet sor. Az ún. korkedvezmény-biztosítási járulék mértékét a Tbj. a társadalombiztosítási járulék alapjának alapul vételével annak 13%-ában állapította meg. A hatályos rendelkezések szerint a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetését a központi költségvetés évente fokozatosan csökkenő (2008-ban 75%-os, 2009-ben 50%-os, 2010-ben 25%-os) mértékben átvállalja, azaz 2011 január 1-jétől a többletjárulékot teljes egészében az érintett foglalkoztató fizeti. A többletjárulék megfizetése foglalkozás-egészségügyi szakmai szempontok figyelembevételével a biztosított korkedvezményre jogosító munkakörben, illetőleg munkahelyen történő foglalkoztatásához kapcsolódik. A korkedvezményre jogosító munkaköröket a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 2007. január 1-jétől hatályon kívül helyezett, de 2010. december 31-éig tovább alkalmazni rendelt 1. számú melléklete tartalmazza. A korkedvezményes nyugdíjrendszerrel összefüggő egyes feladatokról szóló 1106/2006. (XI. 15.) Korm. határozatban a Kormány feladatul tűzte ki az egyes foglalkoztatóknak a korkedvezmény rendszeréből történő kikerülése feltételeinek és eljárásrendjének kidolgozását. Az előterjesztés 1. számú mellékletét képező törvénytervezet a Tbj. és a Tny. módosítását tartalmazza. Tekintettel arra, hogy a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alapvetően a biztosított által végzett munkának az emberi szervezet fokozott igénybevételével, illetőleg az egészségre különösen ártalmas voltával összefüggésben kerül megállapításra, a mentesítési eljárásban a törvénytervezet alapján a munkavédelmi hatóság a foglalkoztató kérelmére induló eljárásban, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) alapján jár el.
22 A törvénytervezet csak azokat az eljárási rendelkezéseket tartalmazza, amelyek megjelenítését a Ket. általános szabályaitól való eltérés indokolja. Így törvényi szinten kerül meghatározásra - az eljárás egy fokú volta, - az elektronikus ügyintézést, az újrafelvételi, illetőleg a méltányossági eljárást kizáró szabályozás, valamint - a foglalkoztatónál működő munkavállalói érdekképviseleti szervezeteket ügyféli jogosítvánnyal felruházó rendelkezés. A mentesítésre irányuló hatósági eljárás részletes szabályait a Tbj.-be kerülő felhatalmazó rendelkezés alapján az előterjesztés 2. számú melléklete szerinti Korm. rendelet-tervezet tartalmazza. A rendelet-tervezet a mentesítési eljárással összefüggő munkavédelmi hatósági feladatok ellátására az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőséget jelöli ki, és részletesen meghatározza a foglalkoztató által benyújtandó iratok körére, az eljárásban résztvevő szakértői szervre (meghatározott esetekben szakhatóságra), továbbá a hatóság eljárására vonatkozó részletes szabályokat. Kérjük a Kormányt, hogy az előterjesztést fogadja el. Budapest, 2007. június Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Dr. Veres János pénzügyminiszter Dr. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter