H Á Z I R E N D 1. A házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása az iskola minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége. 2. A házirendet az iskola igazgatója készíti el és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor a Szülői Választmány és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 3. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 4. A házirendet jól látható helyen a folyosón, illetve minden osztályteremben ki kell függeszteni. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni (Kt. 40. (12) 5. A tanulók jogai Az iskola minden tanulójának joga, hogy színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan részt vegyen, igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket (korrepetálás, egyéni foglalkozás, sportkör, könyvtár), személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák és védelmet biztosítsanak számára, tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén, érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön, részt vegyen tanulmányi, sport és egyéb versenyeken, 11. évfolyamon választhat fakultációs tárgyat, amely a következő tanévre kötelezővé válik, igénybe vegye az iskolai egészségügy szolgáltatásait, legfeljebb napi 2 témazáró dolgozatot írjon előzetes egyeztetés alapján: a tanár legalább egy héttel előre jelzi, kiértékelt írásbeli munkáját 10 (magyar irodalom 15) tanítási napon belül kézhez kapja, a 10 (illetve 15) tanítási napon túl a tanuló nem köteles az osztályzatot elfogadni, félévi és év végi zárójegye kialakításához minden hónapban legalább egy osztályzatot szerezzen minden tantárgyból, kivétel az 1 óra/hét tantárgyak - ezekből félévente legalább 3 osztályzatot kell a tanulónak kapni, szervezze közéletét, működtesse tanulói önkormányzatát, azok intézményeit, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérje, véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon, képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, kezdeményezze diákszerveződések (klubok, diákkörök, önképzőkörök) létrehozását és ezek munkájában részt vegyen, kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon, családja anyagi helyzetétől függően szociális támogatásban részesüljön, szabad idejében iskolán kívüli foglalkozásokra járhat. 1
6. A tanulók kötelességei Az iskola minden tanulójának kötelessége, hogy részt vegyen a tanórákon, a kötelező és választott foglalkozásokon, szakmai gyakorlaton, a testnevelés alól felmentettnek a testnevelés órán kell tartózkodni, rendszeres munkával, fegyelmezett magatartással eleget tegyen képességeinek megfelelően tanulmányi kötelezettségének, megtartsa a tanulmányi rendet, a gyakorlati oktatási helyek kialakított munkarendjét, tanítási órán enni, inni, egyéb tevékenységgel foglalkozni szaktanári engedéllyel lehet, a tanuláshoz szükséges felszerelést, segédeszközöket magával hozza, tanításhoz nem tartozó eszközöket (pl. játék, híradástechnikai eszköz, nagy értékű ékszer, nagyobb pénzösszeg) csak saját felelősségére hozhat be az iskolába, tanítási órákon a mobiltelefont, audiovizuális készüléket kikapcsolt állapotban tartsa, megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, vagy az oktatás során használt eszközöket, védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet, a tantermekben elhelyezett készülékeket nem működtetik, nem kapcsolják be vagy ki, ellenőrző könyvét mindig tartsa magánál, a bejegyzésekről a szülőket naprakészen tájékoztassa; az ellenőrző könyv bejegyzéseit csak az osztályfőnök javíthatja; elveszített ellenőrző helyett újat 500.- Ft térítési díj ellenében kaphat a tanuló, mely összeget az intézmény pénztárába kell befizetnie, az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő öltözékben jelenjen meg, testnevelés órán és gyakorlati oktatáson a szaktanár által meghatározott öltözéket és felszerelést viselje; a szaktanár által balesetveszélyesnek ítélt óra, ékszer stb. viselése nem megengedett, iskolai rendezvényeken a tanév rendjében jelzett időpontokban mindenki köteles részt venni, a tanulók számára előírt öltözék (sötét nadrág ill. szoknya, fehér ing ill. blúz, iskolai nyakkendő, illetve az osztály egyenruhája) ünnepélyes alkalmakkor kötelező, tanulói bizonyítványt csak személyesen a tanulónak vagy törvényes képviselőjének lehet kiadni, 18 év alatti tanulónak tilos a dohányzás, 18 év felettieknek a kijelölt dohányzóhelyen megengedett, szeszes italt fogyasztani az iskola területén és a diákrendezvényeken tilos, a baleset- és tűzvédelmi előírásokat betartsa (a szabályzatokat minden tanév elején a baleset- és tűzvédelmi felelős ismerteti), minden balesetet azonnal jelenteni kell az igazgatónak, a szándékosan vagy gondatlanságból okozott kárt a károkozó köteles megtéríteni, gépjárművel az iskola területére diákok nem hajthatnak be. 2
7. A tanulók közösségei 7.l. A tanulók nagyobb közössége a tanulólétszám 25 %-a. A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a diákönkormányzat véleményét, javaslatát, lehetővé teszi az ilyen témájú tantestületi értekezleteken való részvételt. 7.2. Osztályközösség: élén az igazgató által megbízott osztályfőnök áll, akit munkájában az osztályfőnök-helyettes segít. Az osztály tanulói maguk közül az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére Osztály Diákbizottságot (ODB) választ, melynek tagjai: osztálytitkár, két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. Az Osztály Diákbizottság képviselője az iskolavezetés, a szülői választmány, a nevelőtestület értekezletein, illetve az intézmény igazgatójánál eljárhat az osztályközösség problémáinak megoldásában. Az ODB tagjai alkotják az Iskolai Diákbizottságot (IDB). 7.3. Az Iskolai Diákbizottság (IDB) ellátja az intézmény teljes tanulóközösségének érdekképviseletét. Az Iskolai Diákbizottság tagjai alkotják a diákönkormányzat vezetőségét. 7.4. Diákönkormányzat A tanulóközösségek a diákok érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat a tanulóközösség által elfogadott és a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendje a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletében található. 7.4.1. A diákönkormányzat jogai 7.4.1.1. A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 7.4.1.2. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor és módosításakor, a házirend elfogadásakor és módosításakor, a tanulmányi ösztöndíjak odaítélésekor, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, a diákmozgalmi célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a tanév rendjének meghatározásakor. 7.4.1.3. A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: saját működésére és hatásköre gyakorlására, a működésére biztosított anyagi eszközök felhasználására, egy tanítás nélküli munkanap iskolanap programjára, tájékoztatási rendszerének (diákújság, diákstúdió) létrehozására és működtetésére, vezetőinek, munkatársainak megbízására. 7.4.2. A diákönkormányzat működési feltételei A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit térítésmenetesen veheti igénybe. 3
Az iskola a diákönkormányzat kezelésébe átadott pénzeszközzel biztosítja azokat a költségeket, amelyeket a diákönkormányzat saját költségvetéseként megfelelő indoklással a tanév kezdetéig előterjeszt. 7.4.3. Kapcsolat a diákönkormányzat és az iskola között 7.4.3.1. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti. A diákönkormányzat munkáját segítő személy (diákönkormányzatot segítő tanár) vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az intézmény általános igazgatóhelyettesével, szükség szerint az intézmény igazgatójával. 7.4.3.2. Az Iskolai Diákbizottság elnöke vagy megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, nevelőtestületi, valamint szülői választmányi ülésein. 7.5. Diákközgyűlés (iskolagyűlés) 7.5.1. A diákközgyűlés az iskola tanulóközösségének legmagasabb fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármely tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. 7.5.2. Tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyűlést tartani. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. 7.5.3. A diákönkormányzat döntése alapján az iskola tanulói vagy a diákok küldöttei vehetnek részt. 7.5.4. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. 7.5.5. A diákközgyűlésen az iskola igazgatója és a diákönkormányzat elnöke beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, illetve a tanulói jogok érvényesítéséről. 7.5.6. A diákközgyűlés résztvevői kérdéseket intézhetnek az iskola vezetéséhez, illetve a diákönkormányzat vezetőihez. 7.5.7. A diákok kéréseire, gondjaira, a problémák megoldására az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. 7.5.8. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. 7.6. Diákkörök 7.6.1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működhetnek: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, sportkör stb. 7.6.2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői választmány, az iskola vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév végén a nevelőtestület dönt. 7.6.3. A diákkört nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. 7.6.4. Diákkört önkéntes alapon az iskola tanulói is létrehozhatnak. Az így kezdeményezett diákkör munkáját a diákkör által felkért nagykorú személy segíti. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését. 7.6.5. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységében a tanév végéig részt kell venniük. 7.6.6. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választhatnak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 4
8. Az iskola munkarendje 8.1. Az intézmény nyitva tartása Szorgalmi idő alatt tanítási napokon az intézmény 7.30 17.00 óráig tart nyitva. Az iskola titkársága tanítási napokon 8 órától 14.30 óráig tart nyitva. A tanítási szünetekben hivatalos ügyek intézésére az intézmény bejárati ajtaján kifüggesztett ügyeleti rend szerint van lehetőség. A büfé 7.15 13 óráig tart nyitva. Becsengetés után a tanulók számára nincs kiszolgálás. 8.2. A tanítási napok rendje 8.2.1. A szorgalmi időszakban a tanítási órákat öt napos a tantárgyfelosztással összhangban álló órarend tartalmazza. 8.2.2. Tanítási óra csak az iskola épületében, a tankonyhán és tanétteremben, a központi épület informatika szaktantermében, a nyelvi laborban, a sportcsarnokban tartható. Az órarendben rögzítettől eltérő foglalkozás (óra- vagy teremcsere) igazgatói engedélyhez kötött. 8.2.3. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra 7.45 perckor kezdődik, nulladik óra nem tartható. 8.2.4. Az óraközi szünetek időtartama 10 perc, a harmadik óra után 20 perc. A tanórákat és a szüneteket a csengetési rend szerint kell megtartani. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető. A csengetési rendet a folyosón és az osztálytermekben is ki kell függeszteni. 8.2.5. Óraösszevonáshoz és rövidített óra tartásához igazgatói engedély szükséges. Szakmai gyakorlati tantárgyaknál maximum 3 óra vonható össze. Az összevont órák után a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig. 8.2.6. A tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon, a gondnoknál, a gazdasági irodában a kifüggesztett időpontokban intézhetik. Tanáraikat a tanári szobából kihívathatják, de oda be nem mehetnek. Rendkívüli esetben az igazgatót vagy a helyettest azonnal is megkereshetik. 8.2.7. Minden héten a névsornak megfelelő rendben két hetes teljesít szolgálatot. A hetesek feladatai: gondoskodnak az osztályterem rendjéről a tanár megérkezéséig, jelentik a hiányzókat az órát tartó tanárnak, ha az órakezdés után 5 perccel a tanár nem érkezik meg, kötelesek jelenteni az igazgatói irodában, szünetben gondoskodnak a szellőztetésről, a tábla letörléséről, krétáról, jelentik a tanárnak, ha a tanteremben rongálást tapasztalnak, tanítás végén figyelmeztetik társaikat a székek felrakására, a padok kitakarítására, amennyiben az osztály nem teljesíti fenti feladatát, egy héten keresztül maga takarítja tantermét szaktanár irányításával, 9. A tanuló hiányzása és ennek igazolása 9.1. A hiányzás indoklása 9.1.1. A tanuló köteles a tanítási órákról, egyéb foglalkozásokról, illetve az iskola hivatalos rendezvényeiről való távolmaradását igazolni. 9.1.2. A hiányzás (mulasztás) igazolható: betegség miatt orvosi igazolással, amelyet a szülő is aláír, ellenőrzőbe történt szülői bejegyzéssel, ez azonban nem haladhatja meg a három napot egy tanévben (tanítási órák számától függetlenül), hivatalos szerv által kiállított idézéssel, 5
igazgatótól kapott engedéllyel. 9.1.3. Az igazolást a tanulónak a hiányzást követő osztályfőnöki órán kell bemutatni, ellenkező esetben mulasztott óráit igazolatlannak kell tekinteni. A tanuló mulasztását csak az osztályfőnök vagy helyettese igazolhatja, szaktanár nem igazolhat hiányzást. 9.1.4. Ha a tanuló 3 napon keresztül mulasztott, és annak okáról az iskola nem kapott tájékoztatást, az osztályfőnöknek a szülővel fel kell venni a kapcsolatot. 9.2. Engedélyezett távollét 9.2.1. Tanítási órákról tanulót csak az osztályfőnök vagy helyettese engedhet el, szaktanár nem adhat ilyen engedélyt! 9.2.2. Három napnál hosszabb idejű távolmaradásra csak az igazgató adhat előzetes engedélyt. 9.2.3. Az előzetesen engedélyezett távollétekről a tanulónak írásos igazolást kell bemutatnia. 9.2.4. A tanítási óra helyett szervezett foglalkozásokon (pl. kirándulás) a részvétel kötelező, így az erről való hiányzással kapcsolatban is érvényesek a kötelező iskolai foglalkozásokról történő távolmaradással kapcsolatos szabályok. 9.3. Igazolatlan a mulasztás, ha a tanuló határidőre nem tett eleget igazolási kötelezettségének, az igazolásról bebizonyosodik, hogy nem az aláírója állította ki (hamisítás), 3 napot meghaladó szülői igazolás, 3 késés = egy igazolatlan óra. Késés: becsengetéstől számított 5. perc, ha ezt követően érkezik meg a tanuló = igazolatlan óra. A késve érkező tanulót nem lehet kizárni a tanítási óráról! 9.3.1. Az igazolatlan mulasztások hátterét az osztályfőnöknek fel kell deríteni. Az osztályfőnök köteles levélben vagy a tanuló ellenőrzőjében írásban értesíteni a/. a szülőt a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, majd minden 3 igazolatlan óra után, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a 10 órát eléri, b/. a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt ha a tanköteles tanuló 10 óránál igazolatlanul többet mulaszt. 9.3.2. Három igazolatlan óra osztályfőnöki figyelmeztetést von maga után. Minden további három igazolatlan óra a fegyelmező intézkedés következő fokozatát lépteti életbe. 9.4. A mulasztások következményei 9.4.1. Ha a tanulónak egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen eléri a 250 órát, egy adott tárgyból a tanítási órák 30 %-át, szakképzési évfolyamon az elméleti tanítási órák 30 %-át, szakképzési évfolyamon a gyakorlati tanítási órák 20 %-át, a tanév végén a tanuló nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. 9.4.2. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. 9.4.3. A tanulónak az osztályozóvizsgát legkésőbb az osztályozó értekezlet előtti tanítási napig teljesítenie kell. 9.4.4. Ha a tanuló mulasztása a 150 órát eléri, az osztályfőnök köteles a szülőt írásban értesíteni és a további mulasztások fenti következményeire a szülő figyelmét felhívni. 6
9.4.5. Megszűnik a tanulói jogviszonya a tanköteles kivételével annak, aki igazolatlanul 30 tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette a tanulót és a szülőt az igazolatlan mulasztás következményeire. 9.4.6. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan hiányzása eléri 30 órát, tanulmányait csak évismétléssel folytathatja. 10. A tanulók jutalmazása 10.1. A tanulóközösségeket vagy egyes tanulókat kiemelkedő teljesítményükért iskolánk pedagógusai elismerésben, jutalmazásban részesítik, illetve jutalmazásra javasolják. A jutalmazás formái egyéni dicséret, csoportos dicséret. 10.2. Írásos dicséretek: szaktanári (tantárgyi) dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret. 10.3. Az egész évi munkát elismerő nevelőtestületi dicséretet a tanévzáró ünnepélyen oklevéllel és könyvjutalommal kell jutalmazni. 10.4. Egry-díj adható annak a tanulónak, aki több éven keresztül kiemelkedő tanulmányi munkája mellett aktívan részt vett az iskola közösségi életének alakításában, szellemiségének formálásában. Odaítéléséről az iskolai közösségek javaslata alapján az igazgató dönt. 11. Fegyelmező intézkedések, fegyelmi büntetések 11.1. Fegyelmező intézkedések Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat megszegi, a következő fegyelmező intézkedésekben részesíthető: szaktanári figyelmeztetés, két szaktanári figyelmeztetés után osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés. 11.2. Fegyelmi eljárás Az a tanuló, aki kötelességeit súlyosan megszegi fegyelmi eljárás alapján fegyelmi büntetésben részesíthető. Fegyelmi büntetések: a/. megrovás, b/. szigorú megrovás, c/. kedvezmények megvonása, d/. áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e/. eltiltás a tanév folytatásától, f/. kizárás az iskolából. 11.2.1. A fegyelmi eljárás során a tanulóközösség, illetőleg a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni (1993. év LXXIX. törvény 76. ). 7
12. Térítési díjakra vonatkozó szabályok 12.1. A térítési díjak mértékét a mindenkor érvényben lévő jogszabályokban rögzített előírásoknak megfelelően kell meghatározni. 12.2. A térítési díjak befizetése a folyosói faliújságra kitett időpontokban történik. Térítési díj visszatérítése: a következő esedékes térítési díj összegéből levonásra kerül, így külön visszatérítés nem történik, a tanulói jogviszony megszűnése után írásbeli értesítést követően készpénzben. 13. A tanulók vélemény-nyilvánításának és tájékoztatásának formái 13.1. A vélemény-nyilvánítás formái: diákparlament, diákönkormányzat, osztályfőnöki óra, a tanárok munkájának írásbeli értékelése kérdőívvel. 13.2. A tájékoztatás formái: igazgatói körlevél, osztályfőnöki óra, szaktanári tájékoztatás, faliújság, iskolarádió, a diákönkormányzat képviselőin keresztüli tájékoztatás. 14. A szülők vélemény-nyilvánításának és tájékoztatásának formái A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet hozhatnak létre. 14.1. Osztály szülői szervezet Egy osztály szülői szervezete az osztályfőnökkel, illetve helyettesével tart közvetlen kapcsolatot. Az osztály szülői közössége két személyt delegálhat az iskolai szülői választmányba. Az osztály szülői közösség véleményét, javaslatait a képviselők útján juttathatja el az intézmény vezetőségéhez. 14.1.l. Szülői Választmány Az iskola igazgatója a munkatervben rögzített időpontokban hívja össze a Szülői Választmányt. Az igazgató tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét, javaslatait. A Szülői Választmány elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézmény vezetőjével, részt vesz az iskola életét meghatározó területek ülésein (diákközgyűlés, nevelőtestületi értekezletek), beszámol a szülői közösség tevékenységéről. 14.2. A szülők szóbeli tájékoztatásának rendje 8
Az iskola a közoktatási törvénynek megfelelően a tanulókról rendszeres szóbeli tájékoztatást ad. A szóbeli tájékoztatás formái: Osztály szülői értekezlet: Az osztály szülői közösségének az osztályfőnök és helyettesének vezetésével az iskola tanévenként a munkatervben rögzített időpontú és számú rendes szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezlet: Az intézmény vezetője hívhatja össze a felmerülő problémák megoldására. 14.3. Szülői fogadóórák A szülői fogadóórákon az intézmény pedagógusai egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról. Az intézmény tanévenként a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői fogadóórát tart. Az osztályfőnök, illetve a szaktanár a fogadóórán kívül egyeztetett időpontban is adhat tájékoztatást a szülő vagy gondviselő kérésére. 14.4. A szülők írásbeli tájékoztatásának rendje Az ellenőrző könyv útján a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad az iskola. Elsősorban a tanuló magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről, hiányzásairól kell tájékoztatni a szülőket. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző érdemjegyeinek azonosságát, pótolja a hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló ellenőrzője hiányzik, azt az osztálynaplóban dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni. Az osztályfőnök havonta (az ellenőrző könyvben) írásban értesíti a szülőket a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásairól, továbbá eleget tesz a 11/1994. (VI.8.) MKM rendeletben előírt tájékoztatási kötelezettségnek is. 15. A tanulók tantárgyválasztása Iskolánk (az 1993. évi Kt.-nek és a 100/1997. évi érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően) 12. és 13. évfolyamon lehetővé teszi a közép és emeltszintű érettségi vizsgákra való felkészülést. 15.1. Az iskola igazgatója minden év március 15-ig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról és felkészítési szintekről, amelyekből a tanulók választhatnak. Ezt megelőzően az iskolavezetés az I. félévi szülői értekezleten (január) megismerteti a 11. évfolyamon tanuló diákok szüleit a várható csoportokról. 15.2. A tanulók az első (nem végleges) jelentkezéseket március 31-ig adják le osztályfőnökükön keresztül az iskolavezetésnek. Ezek összesítése, a nem megvalósítható kérések visszajelzése, az adott tárgyat előreláthatólag tanító pedagógusok ismertetése után a tanulók végleges jelentkezésüket egyéni jelentkezési lapon május 20-ig adhatják le. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyermekével közösen gyakorolja. 16. A házirendben nem szabályozott kérdésekben a közoktatási törvény és a szakképzési törvény előírásai az irányadók. 9
A házirend elfogadása és jóváhagyása A házirendet az intézmény vezetőjének előterjesztésére a nevelőtestület 2007. szeptember 25-én megvitatta és elfogadta. Az elfogadás tényét a testület képviselői aláírásukkal hitelesítik..... P.H. A házirendre vonatkozóan a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorolt, melynek tényét a diákönkormányzat képviselői aláírásukkal tanúsítják..... P.H. A házirenddel kapcsolatban a Szülői Választmány egyetértési jogot gyakorolt, melynek tényét a Szülői Választmány képviselői aláírásukkal tanúsítják. P.H. A házirendet az intézmény fenntartója. jóváhagyta. ügyvezető P.H. 10