Parád Nagyközségi Önkormányzat 3240 Parád, Kossuth Lajos út 91. Tel.: 36/544-072, Fax: 36/364-525 Email: parad@t-online.hu SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007.
2 Bevezetı Szociális szolgáltatástervezési koncepciónk elkészítésének célja, hogy meghatározzuk azokat az alapelveket, irányokat, célokat, amelyeket a települési önkormányzat a szociális szolgáltatások biztosítása, fejlesztése során követni fog. Középtávú célunk: - a szociális alapszolgáltatás keretében az étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátásban részesülık számának bıvítése, - a jelzırendszeres házi segítségnyújtás bevezetése a Parádon épülı Heves Megyei Idısek Otthona közremőködésével (a megyei intézménnyel a kapcsolat szorosabbá főzése). - Az óvoda intézményben integráltan mőködı gyermekjóléti szolgálat és családsegítés elhelyezési körülményeinek javítása. Hosszútávon a településen a szociális szolgáltatásoknak egy olyan rendszere jöjjön létre, amely összehangoltan mőködik, és teljes mértékben lefedi a szociális szükségleteket. Feladatunk, hogy a szociális szolgáltatástervezési koncepció világítson rá a képviselı-testület számára a településen mőködı szociális ellátórendszer hiányosságaira, továbbá információival segítse a testületet a döntéshozatalban. A község elnevezése és határa Parád PARÁD NAGYKÖZSÉG ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA Tengerszint feletti magassága: 240-280 m A 24-es számú fıút mentén a Parádi-Tarna patak széles völgyében fekvı település. Közigazgatásilag hozzá tartozik Parádfürdı és Parádóhuta. A helység a XVIII. századtól a Károlyiak uradalmi székhelye volt. A helység legismertebb és legfontosabb kincse többféle gyógyvize. Ezek egyike savanyúvíz, az úgynevezett Parádi-víz, amely a vulkáni mőködés utóhatásaként jelentkezı tipikus csevice. A csevice kénes vegyületeket tartalmazó gyógyvíz. A másik fontos, fıleg a gyógyászatban használt gyógyvíz a sósvíz, vagyis a timsós fürdıvíz, ezt már 1813-óta használják orvoslásra. Más értékeket is találunk Parádon: palóc népi építészeti emlékek, a Palóc-ház, ma is élı népi mesterségek, lovashagyományok. A település helyzetét bemutató általános adatok Parád kizárólag közúton elérhetı település. A községet kelet nyugati irányban átszeli az Eger- Gyöngyös között húzódó 24. sz. fı közlekedési út, ennek köszönhetıen a Mátrán átutazók nem kerülik el a községet. A község vezetékes ivóvíz, gáz, szennyvíz és telefon infrastruktúrával rendelkezik. A községben található lakások száma: 990 melybıl 35 komfort nélküli lakás A közmőves ivóvízellátásba bekapcsolt lakások száma: 900 lakás.
3 Szennyvízelvezetésbe bekapcsolt lakások száma: 700 lakás. A vezetékes gázellátást használó ingatlan: 850 lakás A Polgármesteri Hivatal a község központjában a fıút mellett, jól megközelíthetı helyen található. Egészségügyi intézmények: a nagyközségben az alapellátást nyújtó szolgáltatás részeként háziorvosi rendelı, fogorvosi rendelı, valamint magán gyermekorvosi rendelı, fogtechnikai labor és gyógyszertár mőködik. A védınıi körzet 2005. évtıl kibıvült, Bodony és Parádsasvár település is a körzet részévé vált, amely intézményfenntartó társulás keretei között mőködik 1 fı védınıvel. Az egészségügyi ellátást a településen belül tovább színesíti a Parádfürdıi Állami Kórház. A gyógy intézmény a fekvıbeteg ellátás mellett, a szakorvosi ellátás bizonyos területeinek igénybe vételét is lehetıvé teszi a mikrotérség lakói számára (röntgen, labor, fizikoterápia, gasztroentorológia, belgyógyászat nıgyógyászat, reumatológia, ultrahang, urológia, mozgásszervi rehabilitáció) Oktatási intézmények: a községben jelenleg 224 tanulót oktató, 12 tantermes Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény található. Az alsótagozatos gyermekek délutáni foglalkozása 4 csoportos napköziben történik. Amely. a mővészeti képzés a zene, tánc tanítását foglalja magába. Az oktatási intézmény Bodony, Parádsavár, Parád önkormányzatai intézményfenntartó társulás keretei között mőködik, Parád gesztorságával. Parád és Parádsasvár települések gyermekei számára rendelkezésre álló óvoda 100 férıhelyes, de hosszabb ideje 3 csoportosként funkcionál. A mőködtetése ugyancsak intézményfenntartó társulás keretei között történik. Mővelıdési intézmények: a kultúra színtere Parád nagyközségben az iskola épületéhez tartozó Közösségi Ház a Palóc ház, illetve Tájház, az Asztalos Johák hagyatékát bemutató volt Tőzoltószertár, a Római katolikus templom, a Parádfürdın található állami tulajdonú Cifra istálló, és nem utolsósorban Parádfürdı különbözı közterületei, amelyek több évtizede szinterei a nyári regionális folklór és gasztronómiai rendezvényeknek. Szociális intézmények: a szociális ellátás feladatait két intézmény, az Idısek Klubja (házi segítségnyújtás étkeztetés) és szakmai integráció keretében az óvoda (gyermekjóléti szolgálat családsegítés ) látja el. Nem helyi önkormányzati fenntartásban Parádfürdın jelenleg is mőködik egy 120 férıhelyes Idısek Szociális Otthona, amely várhatóan 2008. nyarán új helyen a település központjában már 150 férıhelyre bıvülve mőködik tovább. Központi konyha: Az óvodai, iskolai és szociális valamint munkahelyi étkeztetés keretében jelentkezık élelmezését az önkormányzati fenntartású az óvoda épületében található 400 adagos központi konyha biztosítja. A konyha emellett Bodony község területén jelentkezı hasonló igények teljesítését is megoldja Hitélet: a nagyrészt római katolikus vallású lakosság részére 2 db templom és plébánia található a község közigazgatási területén. (Parád, Parádóhuta)
4 Közbiztonsági szervek: A rendırség elhelyezését szolgáló iroda a polgármesteri hivatal épületében található. A közbiztonsági közrendvédelmi feladatokat két fı rendır látja el. A körzeti megbízottak tevékenységi köre Parád mellett Parádsasvár illetve Bodony községekre is kiterjed. A három településen jól szervezett polgárır csoport mőködik több mint16 fıvel. A csoportok támogatását elsıdlegesen önkormányzati források biztosítják, ugyanakkor néhány magánszemély, vállalkozó is rendszeresen hozzájárul a fenntartási kiadásokhoz. DEMOGRÁFIAI ADATOK A településen a lakónépesség az elmúlt ıt évben az alábbiak szerint változott: 2006. december 31. 2083 fı 2005. december 31. 2123 fı 2004. december 31. 2140 fı 2003. december 31. 2177 fı 2002. december 31. 2207 fı 2001. december 31. 2238 fı 2000. december 31. 2284 fı 1990. december 31. 2469 fı A lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása: Korcsoport Év/fı 1990. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 0-5 év 99 98 99 95 86 86 86 0-6 év 117 113 118 109 101 102 101 0-18 év 370 364 347 329 308 315 308 A településen kisebbségi szervezetként Cigány Kisebbségi Önkormányzat mőködik. A cigány kisebbség a falu lakosságának kb. 12-15 %-a lehet, erre vonatkozóan nem rendelkezünk pontos adatokkal. A községben nyilvántartott hajléktalan nincs. Családok száma: 409 család Családban élık száma: 819 fı Egyedül él: 1264 fı 47 család részesül rendszeres gyermekvédelmi támogatásban az alábbi megoszlás szerint: 1 gyermekes család: 22 2 gyermekes család: 14 3 gyermekes család: 6 4 és 5 gyermekes család: 5 6 vagy annál több: -
5 A település felnıtt inaktív korú lakosságának változása az elmúlt fél évtizedben a következı: Korcsoport 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. F N F N F N F N F N F N F N 60 év fölötti 237 409 229 413 219 416 215 427 209 421 216 421 218 413 A település felnıtt korú lakosságából a társadalombiztosítási nyugellátás rendszerébıl a sajátjogú és hozzátartozói ellátást igénylık száma 2006. januári állapot szerint: öregségi és öregségi jellegő nyugdíjak: férfi 210 nı 399 összesen: 609 korhatár alatti rokkantsági nyugdíjak: férfi 77 nı 72 összesen: 149 hozzátartozói nyugdíjak: férfi 1 nı 42 összesen: 43 árvaellátás: férfi 7 nı 15 összesen: 22 mezıgazdasági szöv. Járadékok: férfi - nı 3 összesen: 3 baleseti járadék férfi 5 nı 2 összesen: 7 megváltozott munkaképességőek járadéka férfi 19 nı 36 összesen: 55 rokkantsági járadékos férfi 2 nı 2 összesen: 4 házastársi pótlék, jövedelempótlék: férfi - nı 5 összesen: 5 nyugdíjak járadékok mindösszesen: férfi 321 nı 576 összesen: 897 Házasságkötések száma: Születések száma: Halálesetek száma: 2000. évben: 17 2000. évben: 16 2000. évben: 59 2001. évben: 16 2001. évben: 16 2001. évben: 66 2002. évben: 8 2002. évben: 16 2002. évben: 67 2003. évben: 4 2003. évben: 10 2003. évben: 42 2004. évben: 5 2004. évben: 8 2004. évben: 49 2005. évben: 5 2005. évben: 15 2005. évben: 60 2006. évben: 4 2006. évben: 14 2006. évben: 51 E számadatokból láthatjuk, hogy minden évben nagyobb számban történt haláleset mint születés.
6 A 60 éven felüliek számának aránya a népességben meghaladja a 30 %-ot (jelenleg 631 fı). Nyugdíjban és járadékban kb. 897 fı, a lakosság 43 %-a részesül. A népességcsökkenés és a gyors elöregedési folyamat elsıdleges oka a csökkenı születésszám. A településen, illetve a mikro térségben, a foglalkoztatási körülményekben pozitív változás nem következett be. A parádsasvári üveggyár bezárása, a környezı területeken található ipari létesítmények, valamint egészségügyi szociális intézmények tulajdonosváltása egyet jelentett a létszámcsökkentéssel, leépítéssel. Az újonnan belépı gazdálkodási egységek, kis vállalkozások, kereskedelmi egységek ugyanakkor a felszabadult munkaerıt csak részben tudták átvenni, foglalkoztatni. Az új foglalkoztatók az eddigiektıl eltérı szakképzettségő munkaerı foglalkoztatásában érdekeltek (turizmus, vendéglátás, kereskedelem, szolgáltatás) Az elöregedés problémakörén túl a növekvı munkanélküliség terhei súlyos szociális problémákat hordoznak. A nettó munkaképes népesség száma 878 fı, (munkaképes korú népesség 1310 fı) melybıl a nyilvántartott álláskeresık száma: 2007. augusztusi állapot szerint 113 fı, növekvı tendenciával. Év Regisztrált munkanélküliek számának változása 2000. 2006. között regisztrált munkanélküli fı Jövedelem pótló támogatás fı rendszeres szociális segély fı Munkaképes korú fı 2000. 70 23-1310 2001. 62 11 4 1358 2002. 60 2 7 1358 2003. 77-12 1331 2004. 92-23 1307 2005. 143-31 1294 2006. 116-52 1286 Fenti adatokból következtethetı, hogy a szociálisan rászorultak köre az alacsony nyugdíjból élık, a munkanélküliek, a sokgyermekesek és munkaképesség csökkenést szenvedettek körébıl kerül ki. Lakosság egészségi állapota, jellemzı megbetegedések A lakosság egészségi állapotát a demográfiai mutatók erısen befolyásolják, az idıskorúak aránya a háziorvosi praxisban a lakónépesség számával közel azonos. Nagyszámú a szív és érrendszeri jellegő megbetegedés. Fontos megemlíteni a légzıszervi betegek számát, hiszen a korábbi években egészségre ártalmas munkahelyeken (Mátravidéki Fémmővek, Parádsasvári Üveggyár) sokan dolgoztak. A mozgásszervi betegek száma az utóbbi években ugyancsak növekedett, mely betegségcsoport már a fiatalabb, 45 év feletti korosztályt is érinti. A daganatos betegek aránya az elızı évekhez képest jelentısen nem emelkedett. A növekvı neurotikus panaszok hátterében, elsısorban a növekvı munkanélküliség áll. Az anyagcsere (cukorbetegség, koleszterin) betegségben szenvedık aránya is jelentıs. A szenvedélybetegségek közül korábban az alkoholizmus nagyobb mértékő volt, az utóbbi idıben csökkenı tendenciát mutat.
7 A településen élık közül a közgyógyellátás keretében az egészségi állapotuk megırzéséhez és helyreállításához. - alanyi jogú támogatásban részesül: 62 fı - normatív alapú támogatásban részesül: 19 fı - méltányossági alapú támogatásban részesül: 41 fı A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓRENDSZER BEMUTATÁSA Jogszabályi elıírások Az 1993. évi III. tv szociális törvény - alapján az önkormányzat által ellátandó feladatokat két nagy csoportba sorolhatjuk: - a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokra, - a pénzbeli, a természetben nyújtott támogatásokra. 1./ Az önkormányzatunknak a személyes gondoskodás körében kötelezıen mőködtetnie kell szociális alapszolgáltatásként az étkeztetést, házi segítségnyújtást, családsegítést. 2./ A pénzbeni és természetbeni ellátások körébe tartozó - szociális feladat-és hatásköröket a képviselıtestület (átruházott hatáskörben annak bizottsága) a polgármester és a jegyzı gyakorolja. A települési önkormányzatunk szociális rászorultság esetén a jogosult számára: - rendszeres szociális segélyt (hatáskörgyakorló a jegyzı) - idıskorúak szociális járadékát (hatáskörgyakorló a jegyzı) - lakásfenntartási támogatást (hatáskörgyakorló a bizottság) - ápolási díjat (hatáskörgyakorló a bizottság illetve jegyzı) - átmeneti segélyt (hatáskörgyakorló a bizottság ill. polgármester) - temetési segélyt (hatáskörgyakorló a polgármester) - közgyógyellátást (hatáskörgyakorló a bizottság illetve jegyzı) állapíthat meg, a törvényben és a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint. Egyes pénzbeli ellátások természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, tankönyv, tüzelısegély, közüzemi díjak kifizetése, a köztemetés valamint a közgyógyellátás. Az ellátási kötelezettség teljesítésének jelenlegi helyzete Az elıbbiekben felsorolt ellátási formák mőködtetésére az önkormányzat idısek klubját tart fenn. Mőködését Eger Megyei Jogú Város jegyzıje 2554-6/2005. szám alatt kiadott határozatával engedélyezte, 20 férıhellyel. Ennek keretein belül mőködik az étkeztetés, és házi segítségnyújtás is. Ez utóbbi szolgáltatások szintén rendelkeznek Eger Megyei Jogú Város Jegyzıje által kiadott mőködési engedéllyel. A határozatok száma: házi segítségnyújtás 43.938-3/2004. családsegítés 43.938-4/2004. A Családsegítı Szolgálat feladatainak ellátása a Gyermekjóléti Szolgálattal együtt 2 fı önálló családgondozó alkalmazásával a Napközi Otthonos Óvoda intézmény keretei között történik.
8 Idısek Klubja A település középpontjában található klub, jól megközelíthetı, biztonságos. Az épület még a rendszerváltást megelızı években került átalakításra a jelenlegi funkciók szerint. az udvara parkosított, kapcsolódik a központi konyha épületéhez, de a közelében található valamennyi egészségügyi alapellátást nyújtó intézmény, illetve szolgáltató. A bejáratnál, illetve az épületen belül, jelenleg nem megoldott az akadálymentes közlekedés. Szakmai létszámhelyzet: Az iiısek Klubja részleg dolgozóinak száma 1 fı. A létszámot idınként kiegészíti 1 fı fizikai alkalmazott, aki közhasznú foglalkoztatottként segíti munkáját. A fıállású dolgozó szakképzett. A házi segítségnyújtást 2 fı 8 órás foglalkoztatású gondozónı végzi, akik közül 1 fı szakképzett, 1 fı szakképzettség nélküli. A szociális étkeztetést 1 fı szakképzett gondozónı és 1 fı gépkocsivezetı közremőködésével biztosítjuk mindazoknak, akik igénylik az étel, házhoz szállítását. Férıhelyek száma: Idısek Klubja: 20 fı (engedélyezett). Napi étkezést, egészségügyi és pszichés gondozást végez. Rendszeres foglalkoztatás nincs, a gondozottak kedvtelésbıl végzett tevékenységgel foglalják el magukat. Hétvégén illetve ünnepnapokon rendszeres összejöveteleket tartanak saját szórakoztatásukra, illetve különbözı kis csoportos színházi, fürdı stb. utakat szerveznek az érdeklıdık számára. Házi segítségnyújtás: 20-30 fı ellátott A házi gondozás kapcsolatot tart a községben mőködı otthonápolási szolgálattal illetve a település háziorvosával. Ezen ellátást igénylık száma növekvı, és egyre több az olyan ellátott, aki naponta többszöri vagy hosszabb idejő ellátásra szorul. Étkeztetés: 30-35 fı Ebbıl: saját elszállítás 5 fı, lakásra szállítás 30 fı. Formája: vásárolt élelmezés (központi konyha) útján történik az elkészítés. Az ebéd lakásra történı szállítását 1 db ételszállításra rendszeresített ÁNTSZ engedéllyel rendelkezı gépjármővel oldjuk meg. Családsegítés A családsegítés körébe tartozó feladatokat, a települési önkormányzat a jelenlegi formájában 2004-tıl látja el. A szociális törvény, illetve közoktatási törvény és végrehajtását szabályozó kormányrendelet egyaránt lehetıvé teszi, hogy a gyermekintézményhez integrált szervezeti keretek között történjen, ez a fajta szociális gondoskodás a rászorultakról. A családsegítı közremőködik, az igénylı- családi gondjainak rendezésében, életvezetési tanácsokat ad, segítséget nyújt a problémák megoldásában. Szociális és egyéb információkkal látja el a rászorulókat, pl: munkalehetıségek ismertetése, egészségügyi, mentális problémák
9 kezelése stb. itt mőködik, az un FIP (Foglalkoztatási Információs Pont) amely élı interaktív kapcsolatot tart fenn a területileg illetékes munkaügyi szervezettel. Az intézmény vezetıje, megfelelı szakmai képesítéssel, gyakorlattal és nem utolsó sorban empatikus képességgel rendelkezik, a feladatok végzéséhez, azok szakmai koordinálásához. Tevékenységének fıbb mutatói 2006 évben: A szolgáltatást igénybevevık száma: 118 fı A szolgálat éves forgalma: 458 fı A legtöbben információkéréssel és ügyintézéshez nyújtott segítségért keresik fel a szolgálatot. Gyermekjóléti szolgálat A szolgálat 1998. március kezdte meg mőködését, a jelenlegi szervezeti illetve intézményi keretek között a Napközi Otthonos Óvodához integrálva, önkormányzati tulajdonú épületben, ahol egy interjú szoba áll rendelkezésére a segítséget kérıknek. Idıközben az épület megközelítésénél történt változtatás, hogy a gyermekek számára szükséges helyiségek, illetve a szolgálatot igénybevevık elkülönítése megfelelı legyen. Míg a felnıttekre kiterjedı családsegítés önkéntes megkeresés alapján történik, a Gyermekjóléti Szolgálat munkája a jelzırendszerre épül, - összehangolva a védınıi szolgálattal, az iskolával, a rendıri szervekkel, háziorvossal, gyámhatósággal szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat egyaránt végez. Célja: a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdésének, jólétének, a családban történı nevelésének elısegítéséhez, a veszélyeztetettség megelızéséhez, megszüntetéséhez való hozzájárulás Tevékenység fıbb mutatói 2006. évben: Éves esetszám: 516 Gondozott gyermekek száma: 30 Gondozott családok száma: 16 Eredménynek tekintjük, hogy az elmúlt évek kitartó munkájának köszönhetıen a problémás családokkal, egyénekkel kölcsönös bizalmon alapuló viszonyt sikerült kialakítani. Finanszírozás A Parád Nagyközségben mőködı szociális alapellátási formák mindegyike rendelkezik a 188/1999. (XII. 16.) Kormányrendelet által elıírt mőködési engedéllyel. Ennek alapján az önkormányzatnak lehetısége van, a normatív állami támogatás igénybevételére az alapellátások, illetve alapszolgáltatások vonatkozásában. A szolgáltatások fenntartásához szükséges bevételt: állami normatívából térítési díjakból önkormányzati hozzájárulásból esetleges pályázati összegekbıl biztosítjuk.
10 A fizetendı térítési díjakat a fenntartó rendeletben szabályozza, melyet évente módosít. A személyi térítési díjak megállapítását és beszedését a klubvezetı végzi, a módosított 29/1993. (II.17.) Kormányrendeletben foglaltaknak megfelelıen. CÉLJAINK ÉS FELADATAINK A jelenleg meglévı szolgáltatások további folyamatos biztosítása, ezen belül: 2008. december 31-ig az ellátotti kör tovább bıvítése a házi segítségnyújtásnál, ezzel együtt a foglalkoztatott létszám emelése, 2008 december 31-ig a hiányzó tárgyi feltételek biztosítása az idısek klubjában, különös tekintettel a mozgáskorlátozottakra vonatkozó elıírásokra. 2009. december 31-ig a jelzırendszeres házi segítségnyújtás feltételeinek megteremtése, bevezetése mikro térségi együttmőködéssel a 10 éves ételszállító gépjármő cseréje Parád Nagyközség Önkormányzata az elmúlt években szerény mértékben javította a szociális gondoskodás körébe tartozó épületeiben a mőködési körülményeket. (burkolat felújítás, főtés, festés informatika). Az ÁNTSZ által elıírt hiányosságokon túl innen elıbbre lépni - részben pénzügyi okok miatt nem lehet, de talán nem is indokolt. A rászorultak ugyanis mindinkább otthonukban, illetve életvezetési problémáikban igénylik a szakemberek segítségét, amely nem igényel a jelenleginél nagyobb intézményi hátteret. Mindazok, akik elesettségük, társtalanságuk folytán segítséget kérnek, inkább a szociális otthonokat veszik igénybe, igaz, hogy a dinamikusan növekvı térítési díjak megfizetését egyre nehezebben képesek az emberek elıteremteni, ami az eddigiekhez képest ellentétes tendenciákhoz vezethet. Parád, 2007. augusztus 28. Nagy Oszkár polgármester Varró Gyula jegyzı