HÓDMEZİVÁSÁRHELYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

HÓDMEZİVÁSÁRHELYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2008 Hódmezıvásárhely Mártély Mindszent Székkutas

TARTALOMJEGYZÉK 1. A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ JOGSZABÁLYI HÁTTERE 1.1. A Koncepció elkészítésének stratégiai céljai 1.2. A Kapcsolat Központ bemutatása 2. A TELEPÜLÉSEK BEMUTATÁSA 2.1. Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város története és jelene 2.2. Mártély Község története és jelene 2.3. Mindszent Város története és jelene 2.4. Székkutas Község története és jelene 3. A TELEPÜLÉSEK DEMOGRÁFIAI ÉS NÉPMOZGALMI ADATAI 3.1. Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város 3.2. Mártély Község 3.3. Mindszent Város 3.4. Székkutas Község 4. A KISTÉRSÉG LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA 5. HÓDMEZİVÁSÁRHELYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSI RENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA 5.1. A KAPCSOLAT KÖZPONT fenntartásában mőködı intézmények HÓDFÓ Szociális Foglalkoztató Civil szervezetek szerepvállalása a szociális ellátó rendszerben 6. HÓDMEZİVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SEGÉLYEZÉSI PROGRAMJÁNAK BEMUTATÁSA 7. HÓDMEZİVÁSÁRHELYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZÉPTÁVÚ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 7.1. SWOT analízis 7.2. Stratégiai célok 7.3. Középtávú Fejlesztési Célok

A szociális szolgáltatástervezési koncepció jogszabályi háttere A Sztv. 92.. (5) bek. alapján a társulás által elkészített koncepciónak illeszkednie kell a megyei, ill. a többcélú kistérségi társulás esetén a kistérség területének összehangolt fejlesztését biztosító tervekhez, programokhoz. 2007. június 01 -tıl Kistérség önkormányzatai a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 244/2003. (XII.18) Korm.rend. ill. a 2004. évi CVII. törvényben foglalt felhatalmazás, valamint a területfejlesztésrıl és területrendezésrıl szóló 1996 évi XXI. Törvény alapján, - abból a célból, hogy a kistérség lakói az önkormányzati közszolgáltatásokhoz a lehetı legszélesebb körben jussanak hozzá, és forrásaikat célszerően és optimálisan használják fel, biztosítsák a mind magasabb szintő ellátást és szolgáltatást, társulásokat az alábbi területekre hozták létre: Területfejlesztési feladatok szervezése, kistérségi területfejlesztési projektek megvalósítása. Oktatási feladatok közös ellátása. Egyes egészségügyi feladatok ellátása. Szociális és gyermekjóléti ellátások megszervezése. Szilárdhulladék-gazdálkodási feladatok ellátása. Belsı ellenırzés. E-önkormányzati rendszer tervezése. Kistérségi bőnmegelızési program beindítása. A SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ CÉLJA Jelen dokumentum célja, hogy: - A Hódmezıvásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás tagjai a vonatkozó törvényekben meghatározott feladataikat a térség egyes településeinek adottságai, lakosainak igényei és szükségletei figyelembevételével, az anyagi és humán erıforrások legoptimálisabb felhasználásával lássák el, a lehetıségekhez mért legmagasabb szinten. - Határozza meg azokat az alapelveket, értékeket, irányokat, célokat, amelyeket a társulás a szociális szolgáltatások biztosítása, fejlesztése során követ. - A Kistérségi Társulás részére készüljön olyan alapdokumentum, amely átfogó képet nyújt a társulás által vállalt szociális feladatok ellátásáról, szolgáltatások fejlesztésének irányairól. - Szüntesse meg azokat a hiányosságokat, melyek jelenleg egyes településeken mutatkoznak. - A kistérségi szociális szolgáltatók koordinált mőködése, és lefedi a szociális szükségleteket a társulás irányítása, vagy ellenırzése mellett. - Javuljon a közös feladatokat ellátó intézmények jogi szabályozottsága, kihasználtsága és finanszírozása. - Erısödjön a kistérségi tudat és szolidaritás.

A KONCEPCIÓ STRUKTÚRÁJA - A Kistérség településeinek általános jellemzıi /szolgáltatott adatok alapján/. - A kistérségben a társulás keretében ellátott szociális szolgáltatások, ellátások bemutatása. - A jelenleg mőködı szociális ellátórendszer hiányosságai. - Azon szociális szolgáltatások, melyeket az egyes települések önállóan nem képesek ellátni. - A fejlesztések irányai, ütemezése. - Résmentes szociális védıháló felvázolása. CÉLTERÜLETEK A szolgáltatástervezési koncepció a társulásban ellátott szociális szolgáltatások mőködtetését, fejlesztését az alábbi területeket célozza meg: Szociális alapellátások fejlesztése, minıségi szolgáltatások nyújtása. Idıskorúak, egészségileg károsodottak szociális biztonságának megteremtése, krízishelyzet megelızése, elhárítása. Fogyatékos személyek életvitelének segítése, támogató szolgálat biztosítása, társadalmi integrációjuk elısegítése érdekében. Gyermekjóléti alapellátások fejlesztése, minıségi szolgáltatások biztosítása. Humán- és pénzügyi erıforrások fejlesztése. Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város Közgyőlése 37/2006. (01. 27.) Kgy. sz. határozatával, 2006.április 1-jei hatállyal hozta létre a Kapcsolat Központot, mintegy a város szociális, gyermekjóléti és egyes egészségügyi alapellátás körébe tartozó intézményeinek szakmai és szervezeti összefogására. 2007.07.01-tıl a Kapcsolat Központ ellátási területe Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város, Mártély Község, Mindszent Város és Székkutas Község közigazgatási területe. A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot a Hódmezıvásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás tanácsa a 109/2007. (XI.15) HTKT. Határozatával hagyta jóvá.

Kapcsolat Központ - fıigazgató Alapellátási Egység - igazgató Pedagógiai és Szociális Szolgáltató Központ Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ és Családsegítı Szolgálat (szakmai vezetık) Csodaház Foglalkoztató Napközi (szakmai vezetı) Gondozási Központ szakmai vezetı Nappali Szociális Intézmények (4) (klubvezetık) Házi segítségnyújtás Szociális étkeztetés Támogató szolgálat szakmai vezetı Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Egyesített Bölcsıdei Intézmény (szakmai vezetık) Hóvirág utcai Bölcsıde Oldalkosár utcai Bölcsıde Teleki utcai Bölcsıde Védınıi Szolgálat Anya-, gyermek-, csecsemıvédelem Iskola-egészségügyi szolgálat Szakellátási Egység - igazgató Kovács-Küry Idıskorúak Otthona (szakmai vezetı) Szivárvány Szakosított Szociális Otthon (szakmai vezetı) Szivárvány Szakosított Szociális Otthon Lakóotthona Értelmi Fogyatékosok Nappali Szociális Intézménye Hajléktalanokat Ellátó Egyesített Intézmény (szakmai vezetı) Átmeneti Szállás Nappali Melegedı Éjjeli Menedékhely Idıszakos Téli Krízisszálló Anya- Gyermek Szálló (szakmai vezetı) Utcai szociális munka Gazdasági Igazgatóság - igazgató Humánpolitika Bérgazdálkodás Fıkönyvi könyvelés Költségvetés tervezés Beszámolók készítése Pénztár

TELEPÜLÉSEK BEMUTATÁSA Hódmezıvásárhely A VÁROS TÖRTÉNETE Hódmezıvásárhely az Alföld délkeleti részén, a Békés- Csanádi hátság és a Tisza melléki szikes, agyagos rétség találkozásánál fekszik. A két egymástól eltérı természeti környezet határán kedvezı feltételek alakultak ki a megtelepedésre. A régészek a város határában közel hatezer éves településnyomokat találtak. A feltárt kultúr rétegek az ember szinte megszakítás nélküli ittlétét bizonyítják. A neolitikum a földbe süllyesztett kunyhók és gabonatároló edények, hálónehezékek, a termékenység-kultuszra utaló "Kökénydombi Vénusz" és más leletek alapján rekonstruálható. A régészet sorra feltárta a rézkor, bronzkor, vaskor és a népvándorláskor emlékeit is. A határ különbözı pontjain felszínre került különbözı korokból származó leletek a Tornyai János Múzeum állandó régészeti kiállításán tekinthetık meg. A VIII. század végén fıleg nomád néptöredékeket és a bolgárok elıl menekülı földmővelı és állattartó szlávokat találtak az itt letelepedı magyarok. Anonymus krónikája szerint a Körös- Tisza-Maros között Ond és fia Ete nemzetsége telepedett meg. A tatárjárás elıtt ezen a területen már 7 templomos falu létezett. A tatárdúlás után újabb falvak nıttek ki a földbıl, melyek a török pusztításnak estek áldozatul. E falvak területeit késıbb Hódmezıvásárhelyhez csatolták, ezzel a város határa óriásivá növekedett. A régészek közel 20 középkori falunak, illetve templomnak a helyét találták meg. A várossá fejlıdés a XV. század közepére tehetı, amikor Hód, Vásárhely, Tarján és Ábrány egykor különálló kis falvak összeolvadtak és létrejött az Alföld egyik jellegzetes nagyhatárú mezıvárosa. Az 1437-ben Hódvásárhelynek nevezett település a város akkori földesurának, Hunyadi Jánosnak az oklevelében mint uradalmi központ szerepelt. A Csongrádról Csanádra vezetı útvonal melletti fekvése kedvezett a kereskedelemnek. A középkorban a piacok és állatvásárok biztosították fejlıdését. Mint földesúri mezıváros (oppidum) a középkori Csongrád vármegye területén feküdt. A megye egy része 1542 után török fennhatóság alatt állt. A Duna- Tisza közötti rész a Török Birodalomhoz, a tiszántúli rész, így Hódvásárhely is Erdélyhez tartozott. Az 1552-es hadjárat után egész Csongrád megye a török kezére került. Az 1566-os török-tatár támadás feldúlta az egész vidéket. A török kiőzésének idején 1693-ben ismét török-tatár csapatok dúlták végig a vidéket, amelynek a város is áldozatul esett. Az elmenekült lakosság csak 1699-ben települt vissza. A 150 éves török uralom gyér népességet és elvadult tájat hagyott maga után. A lakosság a pusztai legelık és a vízjárta rétségek elınyeit kihasználva fıként rideg állattartásra rendezkedett be. A távoli külföldi piacokra lábon elhajtott magyar szürke marha jelentıs jövedelmet biztosított. A Rákóczi-szabadságharc idején gróf Bercsényi Miklós a város ura. Az udvar 1701- ben elkobozta az uradalmat és Schlick Lipót császári generálisnak juttatta. A szabadságharc évei alatt visszaszerzett várost Bercsényi 1709-ben a kuruc generális Károlyi Sándornak adta haszonbérbe. A bécsi udvar a szatmári béke után nem ismerte el Károlyi birtokjogát és csak 11 évvel késıbb, vásárlás útján sikerült visszaszereznie. Ettıl kezdve, 1722-tıl egészen 1818-ig, a földesúri joghatóság megszőnéséig a gróf Károlyi család birtokában maradt a város.

Hódmezıvásárhely az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején, hátországi szerepben ugyan, de bekapcsolódott az országos eseményekbe. Kossuth Lajos 1848. október 3-án második toborzó körútja során jutott el városunkba. Ekkor kapta a hírt a honvédsereg pákozdi ütközetérıl. A hír hatására az összegyőlt tömeg lelkesedése sokszorosára növekedett. A vásárhelyi nemzetırök részt vettek a délvidéki szerb támadás visszaverésében. A Tisza szabályozását követıen, az 1860-as években kiszáradtak a környezı tavak és erek. A belterület laposabb részeit fokozatosan feltöltötték, új betelepülıkkel gyarapodott a város. Hódmezıvásárhely 1873-ban szakadt ki a megyébıl, és nyerte el az önálló törvényhatósági jogot. Ettıl kezdve mutatkoztak meg az urbanizáció elsı jelei. Szembetőnıen növekedett a népesség. 1890-ben 55475 fınyi lakosságával Hódmezıvásárhely az ország negyedik legnépesebb városa. A századforduló körül alakult ki a városközpont mai képe. Ártézi kutak, lendületes építkezés, útburkolások, csatornázások jellemzik ezeket az évtizedeket. A lakosság 70%-a földmőveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott. Sajátos településszerkezet alakult ki, nagy határra kiterjedı tanyarendszerrel. Az állattenyésztés továbbra is meghatározó volt a népesség megélhetése szempontjából. A paraszti állattartást a gazdaságosság jellemezte. Jövedelmezı volt a minıségi lótenyésztés, mely részben exportcikk volt, részben a mezıgazdaság igényelte. Emellett a piacra kerülı baromfi és tojástermelés is fellendült. Az állattartásról fokozatosan tértek át az extenzív gabonatermesztésre, amely a város létének alapját képezte. A gabonatermesztésen nyugvó mezıgazdaság jelentıs számú bérmunkást foglalkoztatott. Az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolásához vezetı világháború megakadályozta a városfejlıdést és minden téren veszteségeket okozott. A háborús nélkülözések, emberáldozatok, társadalmi feszültségek Vásárhelyen is tüntetésekhez vezetett. A Horthy-kor elsı évtizedében jó piaca volt a mezıgazdasági termékeknek. Bár a világháború és a megszállás erısen megviselte a város gazdaságát, a jó minıségő búza értékesítési lehetıségei nıttek. Mint húzóágazat fellendült a sertéstenyésztés, nıtt a baromfiexport. Megjelent a kovács- és bognáripar, téglagyártás, kocsigyárak. Ipari középüzemek tucatjai próbálkoztak. A nagy gazdasági világválság a kezdeti fellendülést tönkretette. Növekedett a munkanélküliség. Keveset javított helyzeten a néhány nagyobb üzem. A világválság lezajlása után az 1930-as évek második felében ismét gazdasági fellendülés következett be. 1940-re baromfitenyésztı mintaközség lett Vásárhely. Jelentısen nıtt a lóexport. A második világháború ismét közbeszólt. A szovjet csapatok 1944. szeptember 25-én eljutottak a körtöltésig. Az elöljárók és a módosabb polgárok többsége elmenekült. A városon október 8-án hömpölygött át a háború. A házakban, emberéletben nem esett nagy kár, de a gazdasági fölszerelésekben óriási volt a veszteség. Az 1960-as évek végén nagyüzemek jöttek létre. A munkaerı teljes foglalkoztatottsága ugyan megtörtént, de a korszerőtlen ipar drágán termelt. A politikai és gazdasági csıd az 1980-as évek végére bontakozott ki. 1990-es rendszerváltás után Hódmezıvásárhely megyei jogú város lett, a helyhatósági választás után kialakította önkormányzatának szervezetét. 1997-ben a magyar városok közül elsıként Hódmezıvásárhelyet tüntették ki az Európa Tanács Európa Díjának Becsületzászló fokozatával. Ezzel a díjjal ismerték el a vásárhelyiek tevékenységét az uniós eszme, a testvérvárosi kapcsolatok ápolásában, az infrastruktúra fejlesztésében és a környezetvédelemben.

Hódmezıvásárhely jelene Új szennyvíztisztító telep létesült, kialakulóban van egy, a város nagyobb létesítményeit, intézményeit összekapcsoló informatikai hálózat. Megvalósult a város kórházának rekonstrukciója, a kakasszéki gyógyintézet felújítása ez évben befejezıdik. Hódmezıvásárhely jövıbeni fejlıdése körvonalazódni látszik, a városban fedett uszoda, valamint gyógyszálló építése kezdıdik meg ez év ıszétıl. Hódmezıvásárhely idegenforgalmi szempontból nagy természeti kincse az a termálvízkészlete, amely a városi strandfürdıt táplálja és oly sok vendéget csábít nyaranként a városba. A városban nyugdíjas lakópark építése vált lehetıvé, sikeres pályázat által. Nemcsak infrastrukturális fejlıdés, hanem kulturális és mővészeti fellendülés is kezdetét vette. Nagyon fontos a város polgárainak megadni a kellemes és kulturált szórakozás és kikapcsolódás lehetıségeit. Nagy jelentıséggel bír a Hódmezıvásárhely - Algyı közötti utóútszakasz négysávossá tétele, valamint a várost elkerülı és a nehézgépjármő-forgalomtól ezáltal tehermentesítı autóút megépítése. Ezek által a város is bekapcsolódhat a Közép-Európán keresztül húzódó autópálya-rendszerbe. A város további eredményes és kitartó munkával és erıfeszítéssel elérheti, hogy a Dél-alföldi régió egyik legkiemelkedıbb és legdinamikusabban fejlıdı településévé válhat, amelyre méltó módón büszkék lehetnek a város polgárai. A város minden külföldi és belföldi turista számára vonzó lehet. Múzeumok, templomok, díszkutak, szobrok, parkok és egy termálvizes strandfürdı várja az idelátogató vendégeket.

Mártély Földrajzi fekvés: Mártély község az Alföld déli részén, Csongrád megyében található, a Holt-Tisza partján. Környezı városok Mindszent és Hódmezıvásárhely, amelyhez korábban közigazgatásilag tartozott. Jelenleg önálló önkormányzattal rendelkezik a mintegy 1300 fıs község. Az idegenforgalom az 1960-as évektıl indult fejlıdésnek, köszönhetı ez annak is, hogy ártéri területe - gazdag növény- és állatvilágával - a Kiskunsági Nemzeti Park része lett 1971-tıl. Valamint a vasúthálózat fejlesztésével a település bekapcsolódott a Budapest-Makó közötti közvetlen forgalomba. Napjainkban Mártély már jelentıs turisztikai központtá nıtte ki magát, ám problémát jelent, hogy a part menti üdülıterület közigazgatásilag Hódmezıvásárhelyhez tartozik. Így az idegenforgalomból származó jövedelem nem a község gazdasági fejlıdését segíti elı. Ennek kiküszöbölésére próbálkozások történnek a falusi turizmus kiépítésével. Múlt, lakosság: Régészeti feltárásokból, melyet Farkas Sándor végzett a Nemzeti Múzeum megbízásából 1891-ben, nyilvánvalóvá vált, hogy a környék már a honfoglalás idején is lakott volt. Az elsı írásos dokumentumok Szent István király idejébıl származnak, melyek arról tanúskodnak, hogy a települést István a Zalavári Apátságnak ajándékozta 1024-ben, Zenthadryanmartyr néven. Az apátság tulajdonába került földbirtok népe felett csak a király vagy az apát által kijelölt bíró ítélkezhetett. Mártélynak ezt az egyházi jellegét a többi egyházi földbirtokokon lévı falvakéval együtt Szent László királytól kezdve Zsigmondig minden uralkodó igyekezett megerısíteni, sıt László alatt a világi adóztatástól is mentesültek. A község neve a különbözı történelmi korokon keresztül folyamatosan változott, a török hódoltság ideje alatt már Marther re rövidült, mai nevét 1808-ban kapta. 1241-ben az országot három irányból érte a tatárok támadása, a fısereg Batu kán vezetésével Erdély Szeged felıl érkezve végigdúlta a környéket. Mártély sem kerülhette el sorsát. A feldúlt falvak jó része sohasem települt újjá. A falu azonban a tatárdúlás idejét kivéve folyamatosan lakott hely. Az egyházi birtokon az aránylag jobb bánásmód miatt a rendnek sem kellett attól tartania, hogy a lakosság elhagyja a települést. A falu egészen a török hódoltság bekövetkeztéig az apátság birtoka maradt. 1553-ban a királyi adóösszeíró Csongrád megyében mindössze tizenhét lakott helységet jegyez, az elpusztult községek száma tizenegy. Mártélyt a lakott és adózó községek között tüntették fel. A falu népességének nagyságára is következtethetünk abból, hogy 1557-ben huszonöt házat írtak össze. Az 1567-es írások jobbágyfaluként említik a települést, majd az 1600-as években lakatlan. 1649-ben Mártély, mint szerbek lakta falu ismert, azonban 1686- ban egy tatár támadás a szerb lakosságot szétszórta.

Egy 1695-ös felmérés szerint a Tiszától Gyuláig terjedı terület Szentes kivételével nem volt lakott terület. 1723-tól gróf Károlyi Sándor birtokába került a község. Az 1828. évi összeíráskor a lakosság létszáma 156 fı, 35 család. 1851-ben az adófelmérésben Mártélyon 281 fıt található. 1885-ben már 50 ház állt. A lakosság száma lassan emelkedett, 1913-ban 2647 lakos élt a mártélyi határrészeken. A lassú békés fejlıdést az elsı világháború akasztotta meg, melyben 57 ember halt hısi halált. Majd 1919-ben a Vörös Hadsereg offenzívája, mely a románok kiszorítására irányult, szintén áldozatot követelt a falutól. A menekülı románok 56 embert lıttek le. 1949-ben a 3690/1949. Korm. számú rendeletben a belügyminiszter Mártély községgé alakulását rendelte el. A lakosság száma ekkor 2110 fı volt. 1960 után megváltozott az élet. A nagyüzemi módszerek bevezetése sok parasztember munkáját feleslegessé tette. A fiatalabbak a környezı városok ipari létesítményeiben találtak munkát, ennek következtében igen sokan elköltöztek a településrıl. Mártély 1964-ben üdülıfaluvá vált, kiépült az üdülıterület, innentıl kezdve folyamatosan fejlıdött a falu. Új községháza készült, távolabb a régi faluközponttól, és körülötte épültek fel a község új házai. A terület benépesülése innentıl kezdve vett igazi lendületet Lakosság összetétele: Nemzeti összetétel: A nemzetiségre utaló családnevek jelzés értékőek. Pl.: Rácz, Polyák, Tatár, Székely, Olasz, Tóth, Cigány Vallási, felekezeti megoszlás: Az ıslakosok katolikusok voltak. Az 1860-as évektıl a katolikus lakosság elszegıdött a tanyavilágba béresnek, ahol majdnem mindenki református volt. Így kezdıdött a két felekezet keveredése, mely napjainkban is folyamatosan tart. Egy 1995-ös felmérés szerint 17 család vallotta magát katolikusnak. Mártély község 1950 óta közigazgatásilag önálló. A községet 1949-ben villamosították. Vízmő és gázszolgáltatás 1994-tıl van a községben. A vasúti közlekedés 1893-ban indult. A pénz- és hiteléletet a Székkutas és Vidéke Takarékszövetkezet látja el 1985-tıl. 1855-ben egyházi iskolát alapítottak, majd ez a község kezelésébe került, 1950-ben új, modern iskola épült.

Önkormányzati intézmények: - Általános Mővelıdési Központ (óvoda, 8 osztályos iskola, konyha, Községi könyvtár, Faluház) A lakosság felekezeti megoszlása 2004-ben Katolikus 40% Vallástalan 53% - Gondozási Központ által ellátott szakfeladatok: Nappali Szociális Ellátás keretében mőködik az Idısek Klubja, Házi Segítségnyújtás Tanyagondnoki Szolgálat Szociális étkeztetés Jelzırendszeres házi segítségnyújtás - Anya- Csecsemıvédı Intézmény Egyéb 0% Kommunális Közmő Beruházó és Üzemeltetı Intézmény Református 35%

Mindszent A település földrajzi elhelyezkedése A település Csongrád megyében, Szegedtıl (megyeszékhelytıl) 50 km-re található. Lakosságszáma A település 2007 január elsejei lakosság száma: 7456 fı. A lakosság száma az elızı 5 évben csökkenı tendenciát mutat. A település fıbb jellegzetességei A település nevét Mindenszentek tiszteletére épített templomáról kapta. Fejlıdésében fontos szerepe volt a tiszai kompnak. Népessége az 1900-as évek elején elérte a 10 ezer fıt. Jelentısebb természeti érték különösen: A település legrégibb része a Tisza melletti Csúcs. Itt áll a késı barokk római katolikus mőemlék jellegő templom. 1993 óta városi rangú a település. A vízparti kisváros fokozott figyelmet fordít a turizmus fejlesztésére, mivel a városban lehetıség nyílik üdülésre, vízi sportolásra, ezen adottságait népszerősíti a rendszeresen megrendezésre kerülı Mindszenti Napok rendezvénysorozatával is.

Székkutas Székkutas község történelmének áttekintése. 50 évvel ezelıtt 1950. január 1-ével a BM. 5203-35-8/1949.I.8 szám alatt kiadott rendelete értelmében községünk Vásárhelykutas néven önállóvá vált. Kivált Hódmezıvásárhely közigazgatása alól. Területe akkor 22815 Kh volt és a lakosság száma 4095 fı. E területnek mint a vásárhelyi "Nagypuszta" más területeinek is, már korábban is voltak önállósodási törekvései, de azok nem jártak eredménnyel. A tanácsházát ideiglenesen a régi közigazgatási kirendeltség épületében helyezték el, de 1951-ben megépült az új tanácsháza a község mai központjában. A közigazgatási felügyeletet ideiglenesen a városi tanács látta el. Egy fél évnek kellett eltelni mire megjelent a rendelet, hogy a község a szentesi járáshoz fog tartozni. A község nevét az akkor újonnan választott tanács Székkutasra változtatta. 1979-ig a lakosság háromnegyede külterületen élt, tanyavilágon élt, mára ez az arány szinte megfordult. Székkutas mai arculatának kialakítását nagyban befolyásolta az 1952 '53-ban elkészült mintafalu terve. 1958-'59-ban elkészült a 47-es fıút jelenlegi útvonala, majd az ezt követı idıszakban a jelentısebb községi szintő építkezések a fıút mellé összpontosultak. A sportpályát még Kiss Pál, akkori polgármester adományozta a sportot kedvelıknek, de az ifjúsági házat és a tekepályát már 1957- '58-ban építették. 1962- '63-ban épült az Alföldi operának becézett és saját korában nagyon korszerőnek számító Mővelıdési ház. 1975-ben felépült az ABC áruház, majd rá egy évre a Posta új épülete, és ezzel teljesen áthelyezıdött Székkutas központja az "új" 47-es mellé. 20 évvel ezelıtt felépült a tornaterem, 1981-ben átadták az új iskolát, majd '85-ben az egészségházat. A fejlıdéssel együtt nıtt a falu önállósága, amivel párhuzamosan a '60-as évek végén beindított Székkutas - Hódmezıvásárhely - Székkutas Volán buszjárat, szorosabbra főzte a falusiak és városiak közötti kapcsolatot. A faluban az ipar is rohamosan fejlıdött a '60-as évek végén. A tsz-ek gépesítésével párhuzamosan a gépállomás szakosított gépjavításra, majd majorgépesítésre és villamosításra tért át. Még késıbb a HÓDGÉP részeként mezıgazdasági gépeket gyártott és a község legjelentısebb komoly munkaerıt foglalkoztató ipari üzemévé vált. Egy elhibázott döntés értelmében a HÓDGÉP a székkutasi gyáregységét a '70- es évek végén eladta az Új Élet Mezıgazdasági Szövetkezetnek, ezzel egy komoly munkahelyet megszüntetve Székkutason. Ennek káros hatása napjainkban is érezhetı. A község iparát ezenkívül a Herbária, 1-2 ipari szövetkezet és néhány egyéni kisiparos jelentette. A termelés ilyen gyors fejlıdésével egy idıben a község az élet más területein is igen komoly fejlıdét mondhatott magáénak. A felnövekvı nemzedék oktatását nevelését a községben mőködı iskola mellett nyolc külterületi tanyai iskola látta el, így: Csicsatér, Öthalom, Feketehalom, Kakasszék, Szökehalom, Csajág, Hatablak, Kispuszta. Ezek 1-2 tanerıs iskolák

voltak és osztatlan tanítás folyt. Ezekbıl alakul a mostani 8 évfolyamos általános iskola. Óvoda már korábban is mőködött a régi Népházban. 1947- '48-ban egy ONCSA házból átalakítással 2 termes óvoda készült, ahol 2 óvónı foglalkozott a 3-6 éves gyerekekkel. Ma már a kibıvített óvodában, négy csoportban foglalkoznak a kicsinyek nevelésével. Az 50-es évek elején alakult sportkör tevékenysége korábban sokkal eredményesebb volt, mint manapság. Szélesebb tömegeket tudtak mozgósítani és a tömegsportban több országos szintő eredményt értek el. A futballisták megnyerték az országos Traktor-kupát. Székkutas szülöttjeként Szenti Jusztina olimpián is képviselte hazánkat. A sportpályán széleskörő társadalmi részvétellel épült az ifjúsági ház, a tekepálya, az országban elsınek lett kivilágítva a futballpálya és végül így épült a tornacsarnok is. Az egészségügy helyzetére jellemzı, hogy a korábbi külterületi orvosok helyett két SZTK körzeti orvos látta el korábban külön saját kis rendelıjében, ma már korszerő egészségházban. Jelenleg is két háziorvosi körzet mőködik. A fejlıdés során fogorvosi rendelı is létesült, és laborvizsgálatot is végeznek, és fizikoterápiás ellátás is folyik. A fentiek mellett állandóan mőködött és a körülmények javulásával ma is jól mőködik az anya és csecsemıvédelem. A szakorvosi ellátást, valamint a szükséges korházi kezelést a hódmezıvásárhelyi rendelıintézet és városi kórház látta el, és látja el ma is. A gyógyszerellátást 1933 óta önálló gyógyszertár biztosította. Ma a privatizált gyógyszertár a korszerő egészségházban mőködik. A község kommunális ellátásának fejlıdésére jellemzı, hogy a központ villamosítása a '40-es évek végén megtörtént és késıbbi építkezésekkel egyidejőleg tovább fejlıdött. Ma már a külterület villamosítása terén is vannak eredmények. Az ivóvíz ellátás fokozatosan fejlıdött és érte el, hogy ma az egész községben a megépült törpe vízmő és a kiépült vezetékhálózat biztosítja a jó minıségő ivóvizet. Az 1985. október 11-én Székkutason ünnepélyes keretek között meggyújtották a vezetékes földgázt. Ezt, a község fejlıdése szempontjából komoly eseményt a polgármesteri hivatal falán egy emléktábla hirdeti. A lakosság nagymértékő közremőködésével megépült a földgázellátó hálózat, mely a családok többségének megkönnyíti a főtést. A belterület majdnem minden utcájában kétoldali kiépített járda van és néhány kivétellel aszfaltburkolatú út is. A felsorolt jelentıs fejlıdéssel együtt megváltozott a lakosság szociális és társadalmi szerkezete is. 1950-ben a lakosság 20%-a élt a községben és 80%-a külterületen, tanyákon. Ez az arány a '80-as évek végére megfordult. A belterületen épült új utcák korszerő házai egyértelmően mutatják a lakosság anyagi körülményeinek javulását, bár a belterületre szorult és otthoni gazdálkodásra kényszerült családoknak egyre inkább szőknek bizonyulnak a tanyákhoz viszonyítva kis telkek. Minden háztartásban van rádió és televízió, elterjedtek a különbözı elektronikus háztartási és szórakoztató eszközök és egyre több családban jelenik meg a számítógép. A családok több mint felének van személyautója, ami az emelkedı

üzemanyag árak mellett lassan ismét luxuscikknek számít. Az utóbbi évek eseményeként általánosnak lehet mondani a telefonnal való ellátottságot, sıt egyre többen rendelkeznek mobil telefonnal is. A község vezetésének célja, hogy fejlesztésekkel biztosítsa a székkutasiak jó közérzetét, megélhetését helyben. A munkahelyteremtı vállalkozások támogatása mellett fontos szerephez jut a természetes környezet megóvásának. A még kiaknázásra váró területek: gyógynövénytermesztés és a falusi turizmus. A jövıkép megtervezésében és megvalósításában fontos szerep jut még a meglévı és újonnan szervezıdı gazdasági, politikai, egyházi és kiemelten a civil szervezeteknek.

Demográfiai, népmozgalmi adatok Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város népmozgalmi adatai Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város lakosságának korcsoportos megoszlását tekintve elmondható, hogy egyre több 60 év feletti lakos él a városban. A demográfiai és népmozgalmi adatokat látva kitőnik, hogy a születések száma csökken, míg a halálozási arányszám magas. A 45-50 éves férfiak mortalitási adatai magasak, s a 60 év feletti emberek nagy része egyedülálló (özvegy) nı. Nagyszámban élnek fogyatékkal élı emberek a városban. Az ellátásuk komoly emberi és szakmai hátteret igényel. 3.1. Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város demográfiai adatai. Lakónépesség száma (2007. január 1.) 47632 Állandó népesség száma 47735 Állandó népességszám változása 1990-2006 (- / +) - 3957 Csongrád megye terület szerint elsı, népesség szerint második legnagyobb, megyei jogú városi státussal bíró települése Hódmezıvásárhely. Hódmezıvásárhely egy négyzetkilométerén átlagosan 99-en élnek, közel annyian, mint a Csongrád megyei átlag. Ez a népsőrőségi arány szinte fele a megye más városai átlagának. Hódmezıvásárhely viszonylag hatalmas területen, 483 négyzetkilométeren terül el, ahol a legutóbbi népszámláláskor a népesség 6 százaléka - 2945 fı - a város külterületén lakott. Ezzel Hódmezıvásárhely a megye legtöbb külterületi lakossal rendelkezı települése volt. A város jelenlegi területén 1870-ben - az elsı hivatalos népszámlálás idején - megközelítıen 41 és fél ezren éltek. A népesség száma dinamikusan emelkedett egészen 1910-ig, majd ezt követıen, - fıleg a két világháború idıszakában - fogyásnak indult. 1949-tıl újra a népességgyarapodásé volt a fıszerep. A város lélekszáma 1980-ban érte el maximumát, ekkor 54 és fél ezren lakták, azóta, már lassan negyedszázada - akárcsak Csongrád megyében - fogy az itt lakók száma. Így 2004. január 1-jén már csak 48 ezren éltek a városban.

A népesség alakulása Hódmezıvásárhelyen A népességszám alakulását a természetes népmozgalom - az élveszületés és halálozás - eredıje és a vándorlás befolyásolja. Az 1970-es évek közepén történt demográfiai robbanást követıen fokozatosan csökkent a születések száma. Ebben számos tényezı játszott szerepet: egyrészrıl visszaesett a házasodási kedv és késıbbre tolódott az elsı házasság megkötésének ideje, másrészrıl növekedett a házasságnál kisebb termékenységő házasságon kívüli együttélések száma, ezzel egyidıben jelentısen csökkent az elváltak újraházasodása, illetve mérséklıdött a 30 év alattiak körében - ezen belül is fıként 20 és 24 év között - a gyermekvállalási hajlandóság. Ez a folyamat éppúgy jellemzı Hódmezıvásárhelyre, mint Csongrád megyére vagy az egész országra. A gyermekvállalás visszaesése az 1990-es években tovább gyorsult. 2003-ban már csak 455 csecsemı született a városban, ami szinte csak héttizede az 1990. évinek. (Csongrád megyében és az országban ez idı alatt a születések 25 százalékkal mérséklıdtek.). Az élve születések száma és aránya 2003 Megnevezés Hódmezıvásárhely Csongrád megye Ország összesen Élve születések száma Szám szerint 455 3 854 94 647 A 2002. év %-ában 104,1 100,8 97,8 Az 1990. év %-ában 70,7 74,8 75,3 1000 lakosra jutó élve születés Szám szerint 9,4 9,0 9,3

Hódmezıvásárhely születésgyakorisága megegyezik a Csongrád megyei átlaggal: 1990-2003 között évente átlagosan 1000 lakosra 10,1 újszülött jutott. Hódmezıvásárhelyen a 90-es évek elsı felében átlagosan 750-en, majd a 90-es évek második felében 700-an haltak meg évente. Ezt követıen tovább csökkent a halálesetek száma, 2003-ban nem érte el a 650 fıt. A lakosságszámhoz mért mortalitási mutatók azonban - a népesség csökkenése miatt - nem javultak lényegesen, ennek ellenére továbbra is alatta maradtak a kedvezıtlen megyei átlagnak. A halálozások száma és aránya 2003 Megnevezés Hódmezıvásárhely Csongrád megye Ország összesen Halálozások száma Szám szerint 648 5 794 135 823 A 2002. év %-ában 99,1 98,9 102,3 Az 1990. év %-ában 85,2 86,7 93,2 1000 lakosra jutó halálozás Szám szerint 13,4 13,6 13,4 Csongrád megye halandósági viszonyai különösen aggasztóak; itt a nemzetközi szinten kimagaslónak számító országos átlagnál mindig magasabbak voltak a halálozási arányszámok. A térség magas halandóságában nagy szerepe van a népesség elöregedésének, az egészségre káros életviteli, életmódbeli szokások elterjedésének, a lakosság rossz egészségi állapotának, a férfiak - különösen a középkorúak - rendkívül kedvezıtlen, kiugróan magas halálozásának, továbbá az öngyilkosságok magas számának. Hódmezıvásárhely a 90-es évtized második felétıl kezdve a megyén belül az alacsonyabb halandóságú térségek közé tartozik, ami valószínősíthetıen annak köszönhetı, hogy a város népessége fiatalabb a megyeinél. Az évtizedes tendenciákban a 2003-as év sem hozott változást, a meghaltak aránya ekkor is alatta maradt a megyei átlagnak. 2001-2003 között a születések számát összesen 620 fıvel haladta meg a halálozásoké. A természetes fogyásból eredı népességveszteséget a belföldi vándorlás tovább erısítette, míg a nemzetközi vándorlási többlet némileg ellensúlyozta. Az elmúlt három évben a térségbıl 300-zal többen költöztek el, mint ahányan be. Így a város népessége három év alatt több mint 900 fıvel csökkent. 2004 elején a lakosság 48 százaléka férfi, 52 százaléka nı volt, a nık száma ekkor több mint 2 ezer fıvel haladta meg a férfiakét. A férfiak magasabb halandóságának következményeként az elmúlt években a népességen belül folytatódott a nık arányának lassú emelkedése. 2004. év elején 1000 férfira 1094 nı jutott, 38-cal több, mint 2001-ben. Hódmezıvásárhely kevésbé van elnıiesedve, mint a megye többi része, hiszen a város nıtöbblete jóval alatta marad a Csongrád megyei és az országos átlagnak is.

A népesség nemenkénti arányai (százalék) Év Hódmezıvásárhely Férfiak aránya, % Csongrád megyében Hódmezıvásárhely 1000 férfira jutó nı Csongrád megyében 1980 48,7 48,2 1 052 1 074 1990 48,3 47,7 1 070 1 094 2001 48,6 47,5 1 056 1 106 2004 47,8 47,3 1 094 1 115 Hódmezıvásárhely népessége, amellett, hogy folyamatosan csökkent, öregedett is az utóbbi években. A születések számának állandósuló csökkenése és az átlagos élettartam meghosszabbodása következményeként 2004. január 1-jén a 65 éves és idısebbek részaránya (15,4 százalék) már megegyezett a 0-14 évesekével (15,5 százalék). (Csongrád megyében még kedvezıtlenebb a helyzet, hiszen a megyében ugyanezek az arányok 15,9, illetve 15,3 százalék). A népesség öregedését a következı mutatók még szemléletesebbé teszik: míg 1990-ben 100 gyermekre 67 idıs személy jutott, 2004-ben már 99. A népesség megoszlása fıbb korcsoportok szerint Hódmezıvásárhelyen (százalék) Korcsoport Férfi 1990 2001 2004 1990 2001 2004 Nı Gyermekkorú (0-14 éves) 21,9 17,0 16,1 19,8 15,8 15,0 Fiatalabb felnıtt korú (15-39 éves) 37,2 39,0 38,3 33,7 32,3 32,9 Idısebb felnıtt korú (40-64 éves) 29,4 32,0 33,1 30,4 34,4 34,1 Idıskorú (65 éves vagy idısebb) 11,5 12,0 12,5 16,1 17,5 18,0 ÖSSZESEN 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Jelentısen eltér a két nem kormegoszlása. Legnagyobb különbség az idıskorúaknál figyelhetı meg: 2004-ben a nıknek 18 százaléka, míg a férfiaknak 13 százaléka volt idısebb 64 évesnél. Így ma már a nıi lakosságnak több mint fele 39 évesnél idısebb. A fiúszületési többlet miatt viszont továbbra is több gyermekkorú, illetve fiatal felnıtt korú férfi él a városban, mint nı. A lakosságon belül a 39 évnél fiatalabbak körében férfitöbblet, afelett nıtöbblet tapasztalható. Hódmezıvásárhely lakossága az elmúlt években valamivel gyorsabban öregedett, mint a megyéé. Ezt a folyamatot jól mutatja az öregedési index (a 64 éven felüli

népesség 15 éven aluli népességhez viszonyított aránya) változása: a városban e mutató 32-vel, a megye egészében pedig 29-cel emelkedett 1990 és 2004 között. Hódmezıvásárhely lakossága ennek ellenére még mindig kissé fiatalabb, mint a megyéé, hiszen 2004-ben 100 gyermekre átlagosan 99 idıs személy jutott, a megye egészében pedig 103. Hódmezıvásárhely népességének iskolázottsága - hasonlóan a megyei vagy az országos átlaghoz - folyamatosan és jelentıs mértékben javult az elmúlt évtizedekben: a középfokú és felsıfokú végzettséggel rendelkezık népességen belüli aránya egyre magasabb, ugyanakkor egyre kisebb hányadot képviselnek azok, akiknek végzettsége az általános iskola 8. osztályánál alacsonyabb. A hódmezıvásárhelyiek iskolázottsága a 2001-es népszámláláskor alacsonyabb volt, mint az országossal szinte megegyezı Csongrád megyei átlag. Hódmezıvásárhely külterületi tanyaszám és lakosságszám megoszlása 2005 szétszórt 1691 Tanyaszám: 2430 Tanyaközpont 739 Tanya lakosság: Szétszórt Tanyaközpont 1700 fı 1506 fı 3206 fı A számadatok bizonyítják a Tanyagondnoki Szolgálat bevezetésének szükségességét. A XXI. század tanyavilága, az ott élı emberek szociológiai ismérvei ellentétei a múlt tanyavilágának. A közel 6 ezer tanyai lakos anyagi biztonságban erıs kulturális és helyi identitástudattal élt, önállóan szervezte önvédı szervezeteit. Mára a tanyasi létforma a periferizálódást jelenti minden vonatkozásban. Jelenleg sok az egyedül élı idıs ember, a létminimum alatt tengıdı sokgyermekes család, akik a városból költöztek a tanyára a lakásfenntartás magas költségei miatt. Megélhetésük nagyrészt segélyekbıl, a gyermekek után kapott családi pótlékból és alkalmi munkákból biztosított. Idıvel a tanya romossá válik, a föld mőveletlenné. Csongrád megye népmozgalmi adatai 2005 Csongrád megyében 2005. január 1-jén megközelítıleg 425 ezren éltek. A megyei népesség maximumát az 1980. évi népszámlálás idején érte el, azóta évente változó ütemben, de tartósan fogy az itt lakók lélekszáma. Mind az élveszületési, mind a halálozási arányszámok rosszabbak az országos átlagnál, amiben jelentıs szerepe van a megye öregebb korszerkezetének. A gyermekvállalási kedv a 70-es évtized közepi demográfiai robbanást követıen csökkent, sıt 1980-tól kezdve az élveszületések száma már elmaradt a halálozásokétól. A természetes fogyás okozta