OM: 200183 A Telegdi Kata Szakiskola és Szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzata... Készítette: Nagyné Filimon Csilla igazgató A nevelőtestület a 2013. augusztus 24-én megtartott nevelőtestületi értekezleten elfogadta. A nevelőtestület nevében aláírásával hitelesítette:...... A fenntartó jóváhagyta 2013. augusztus 27-én:. Hatályba lépés ideje: 2013. szeptember 1.
Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 3 2. Az intézmény általános jellemzői, feladatai... 4 3. Az iskola szervezeti felépítése... 9 4. Az iskola munkarendje... 12 5. Az iskolai nevelő-oktató munka belső ellenőrzése... 13 6. Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel... 15 7. Az intézmény munkarendje... 25 8. Az iskola vezetőségének és közösségeinek külső kapcsolatai... 45 9. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai... 47 10. A tanórán kívüli, egyéb foglalkozások... 49 11.Intézményi védő-óvó előírások, rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők 51 12. A felnőttoktatás formái... 55 13. Az ünnepélyek, megemlékezések, az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 55 14. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje56 15. A gyermek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésének irányuló eljárásrend 57 16. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata... 57 17.Záró rendelkezések... 60 2
1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről1 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről -rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről -rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot, a pedagógiai programot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az intézmény székhelyén, a telephelyvezetőknél, az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. augusztus 24-i határozatával fogadta el. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény 2012. október 25. napján készült Szervezeti és Működési Szabályzat. 1.3. Az iskola működési rendjét meghatározó dokumentumok A törvényes működés alapdokumentumai: 3
az alapító okirat, a pedagógiai program, az éves munkaterv, a szervezeti és működési szabályzat, integrációs, képesség-kibontakoztató program. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 2. Az intézmény általános jellemzői, feladatai 2.1 Az intézmény neve, alapító okirata 1. A Telegdi Kata Szakiskola és Szakközépiskola (OM: 200183, Székhely: 4545 Gyulaháza Petőfi út 62.) elnevezésű intézmény Életen át tartó tanulásért Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, ügyvezetője Szabó Dániel (4600 Kisvárda, Szent László u. 38.. Cg. 15-09-074016) által fenntartott jogi személyiséggel rendelkező közoktatási intézmény. 2. Az iskola típusa: többcélú intézmény (összetett iskola): szakiskola, szakközépiskola és gimnázium; összetett iskola, ennek megfelelően a különböző típusú iskolák feladatait külön tananyag és követelményrendszer alkalmazásával valósítja meg. 3. Az iskola alapítója: Életen át tartó tanulásért Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (4600 Kisvárda, Szent László u. 38.) 4. Az iskola fenntartója: Életen át tartó tanulásért Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (4600 Kisvárda, Szent László u. 38.) 5. A köznevelési intézmény Megnevezése: Telegdi Kata Szakiskola és Szakközépiskola OM száma: 200183 Rövid neve: Telegdi Kata Szakiskola és Szakközépiskola Tagozatai: nappali rendszerű és felnőttoktatás nappali és esti munkarend szerint 5.1. Székhelye: Telegdi Kata Szakiskola és Szakközépiskola 4545 Gyulaháza Petőfi u. 62. 5.2. Telephelyei: 4
4600 Kisvárda, Mártírok út 1. 4600 Kisvárda Szent László u. 38. 4600 Kisvárda Szent László u. 49-51. 4400 Nyíregyháza, Móricz Zsigmond út 24. 4025 Debrecen, Postakert u. 2. 4032 Debrecen, Bán u. 32. Testnevelési feladatokat ellátó telephely: 4600 Kisvárda, Mártírok út 5. 4031 Debrecen, Szoboszlói u. 3. 4025 Debrecen, Postakert u. 2. 4031 Debrecen, Bán u. 32. Az ügyviteli tevékenységet ellátó telephelyek listája: Telephely neve: Telephely címe: Feladata: 1. Felvételi Iroda_1 4025 Debrecen, Postakert u. 2. Ügyviteli tevékenységet ellátó telephely 2. Felvételi Iroda_2 4400 Nyíregyháza Nyár út 10. Ügyviteli tevékenységet ellátó telephely 3. Felvételi Iroda_3 4031 Debrecen Piac út 60. Ügyviteli tevékenységet ellátó telephely 4. Felvételi Iroda_4 4600 Kisvárda Szent László út 38. Ügyviteli tevékenységet ellátó telephely Tanműhelyek (gyakorlati oktatásra szolgáló) tevékenységet ellátó telephelyek: Tanműhely neve: Tanműhely címe: Feladata: Telegdi tanszalon_1 Telegdi tanszalon_2 4600 Kisvárda, Szent László út 51. 4600 Kisvárda, Szent László út 49-51. Fodrászat Kozmetika. Telegdi taniroda_1 4600 Kisvárda, Szent L. út 38. Taniroda Telegdi tanműhely_1 4600 Kisvárda Szent L. út 38. Telegdi tanszalon_3 Telegdi taniroda_2 4400 Nyíregyháza, Móricz Zs. út 24. 4400 Nyíregyháza, Móricz Zs. út 24. Telegdi tanműhely_2 4400 Nyíregyháza, Móricz Zs. út 24. Informatikai gyakorlati tanműhely Fodrászat, kozmetika Taniroda Informatikai gyakorlati tanműhely Telegdi tanszalon_4 4031 Debrecen, Szoboszlói út 9. Fodrászat, kozmetika 5
Tanműhely neve: Tanműhely címe: Feladata: Telegdi taniroda_3 4031 Debrecen, Bán út 32. Taniroda Telegdi tanműhely_3 4031 Debrecen, Bán út 32. Informatikai gyakorlati tanműhely Telegdi tanszalon_5 4025 Debrecen, Postakert u. 2. Fodrászat, kozmetika Telegdi taniroda_4 4025 Debrecen, Postakert u. 2. Taniroda Telegdi tanműhely_4 4025 Debrecen, Postakert u. 2. 6.1. Alaptevékenységek: Informatikai gyakorlati tanműhely Képzés neve Iskolarendszerű szakiskolai nevelés oktatás Iskolarendszerű szakiskolai felnőttoktatás Iskolarendszerű szakiskolai felzárkóztató nevelés - oktatás Iskolarendszerű, kizárólag szakképzési évfolyammal működő szakközépiskolai szakképzés Iskolarendszerű, kizárólag szakképzési évfolyammal működő szakiskolai szakképzés Évfolyamok Évfolyamok száma megnevezése Az oktatás munkarendje 2, 3,4 (5) 9., 10., 11., Nappali rendszerű, nappali 12., (13.) oktatás munkarendje szerint 1, 2, 3 9., 10., 11 Esti oktatás munkarendje szerint 1, 2 9., 10. Nappali rendszerű, nappali oktatás munkarendje szerint 1, 2 13., 14. 1, 2, (2,5), 3 11., 12., 13., Nappali és esti oktatás munkarendje szerint Nappali és esti oktatás munkarendje szerint 6. 2. Kiegészítő tevékenységek: Iskolai gyakorlati oktatás a szakiskola és a szakközépiskola 9-10. évfolyamán, Pedagógus szakvizsga, továbbképzés, szakmai szolgáltatások igénybevételének támogatása, Diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása, Szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása, Felzárkóztató oktatás támogatása, Osztályfőnöki pótlék támogatása, Ingyenes tankönyvellátás, 6
Bejáró tanulók után utazás támogatás, Képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítés, A Közokt. tv. 27.. 4. bek. szerinti oktatás A 9. évfolyamtól hátrányos helyzetben lévő integrált oktatása 7. A közoktatási intézmény feladata: A közoktatási intézmény alaptevékenysége: a Ktv. 27. 28 és 29. alapján szakiskolai, szakközépiskolai és gimnáziumi nevelése, oktatása, képzése. TEÁOR szám: 8531 általános középfokú oktatás, 8532 szakmai középfokú oktatás 8559 máshová nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás. A szakképzés az illetékes minisztériumok által kiadott központi tantárgyi program szerint történik. 8. Az iskola fenntartói irányítását a Nkt. szerint a fenntartó látja el. Az intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal látja el. 9. A feladat ellátását szolgáló vagyon: A Telegdi Kata Szakiskola és Szakközépiskola nem rendelkezik vagyonnal, feladatait az állami normatív támogatásból, az iskolarendszeren kívüli oktatás bevételeiből, a szakképzési hozzájárulásokból és szponzori támogatásokból finanszírozza. Működéséhez a fenntartó biztosítja a gyakorlati oktatás központi programjában előírt feltételeket és a szakmai oktatáshoz szükséges tantermeket. A szakmai oktatáshoz szükséges oktatási eszközök rendelkezésre állnak. Az iskola folyamatos működéséhez a fenntartó bérli a termeket, amelyeket az intézmény rendelkezésére bocsát oktatási célból. A fenntartó a tulajdonában lévő, oktatáshoz szükséges műszaki berendezéseket és tanítási segédeszközöket a vagyonleltár alapján - az iskola számára ingyenes használatra biztosítja. Ezeket az intézmény kizárólag oktatási vagy azzal összefüggő célból használhatja. 10. Vagyon feletti rendelkezés: az intézmény normatív állami támogatásával, mint vagyonnal és az alapítás után keletkező esetleges más bevétellel és vagyonnal az intézmény fenntartója rendelkezik, gondoskodva a személyi és tárgyi feltételekről. 11. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok: gazdálkodása megszervezésének módja szerint: önálló gazdálkodású. A meghatározott éves költségvetésből gazdálkodik, mely gazdálkodásért az intézmény igazgatója a felelős. 7
12. Az iskola igazgatóját a Nkt. előírásai szerint a fenntartó bízza meg, és gyakorolja a munkáltatói jogkört. Az igazgató gyakorolja a Nkt.-ben rögzített jogokat. 13. Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az iskola igazgatója készíti el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. 14. Az iskola körpecsétjének felirata: Telegdi Kata Szakiskola és Szakközépiskola 4545 Gyulaháza Petőfi u. 62. 8
3. Az iskola szervezeti felépítése A köznevelési intézmény élén a fenntartó által kinevezett igazgató áll. Az igazgató közvetlen munkatársai: o az oktató-nevelő munkát segítő igazgatóhelyettesek (2 fő) o szakmai igazgatóhelyettes (1 fő) o gazdasági vezető (1 fő) o gyakorlati oktatásért felelős vezető (1fő) o irodavezetők (3fő) Az intézmény szervezeti felépítését a következő ábra mutatja: IGAZGATÓ Telephelyvezető (általános ig. h.) Telephelyvezető (általános ig. h.) Gazdasági vezető Telephelyvezető (szakképzési ig. h.) Gyakorlati oktatásvezető Gyakorlati oktatásvezetők Pedagógusok Gyakorlati oktatók Gyakorlati oktatók Pedagógusok Technikai személyzet (takarítók, karbantartó) 3.1. Az intézmény vezetője 3.1.1 A közoktatási intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelésioktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Az igazgató feladatkörébe tartozik továbbá: a nevelőtestület vezetése, a nevelői és oktatói munka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény 9
működéséhez személyi és tárgyi feltételek biztosítása, amennyiben működik, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal való együttműködés, a nemzeti és iskolaünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése. A Közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, a gazdaságvezetőre átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, a gazdaságvezető, a gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök és az érettségi vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. 3.1.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az intézményvezető távollétében (ebben a sorrendben) az általános és a szakmai igazgatóhelyettes jogosult intézkedni. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a nevelőtestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását. 3.1.3 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat. az általános és a szakmai igazgatóhelyettes számára a tanulók felvételi ügyeiben való döntést, az általános és a szakmai igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, az igazgatóhelyettesek számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát, a gazdaságvezető számára a szóbeli egyeztetést követően a szállítási szerződések megkötését, a terembérleti és más bérleti szerződések megkötését, a gazdaságvezető számára a gazdasági, ügyviteli és technikai alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát. 3.2. Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: 10
az igazgatóhelyettesek, a gazdaságvezető. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyetteseket a nevelőtestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozatlan időre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során az intézmény igazgatójával egyeztetve bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. A gazdasági vezető szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra. A gazdasági iroda dolgozóinak és a technikai dolgozók munkáját a gazdaságvezető irányítja. A gazdaságvezető feladat- és hatásköre kiterjed az intézményi költségvetés tervezésére és végrehajtására, a számlarendben foglaltak teljesítésére, az irányítása alá tartozó dolgozók szabadságolásának tervezésére és lebonyolítására, a szállítási szerződések megkötésére, az intézmény megbízási szerződéseinek megkötésére, azok ellenőrzésére. A gazdaságvezető távolléte esetén helyettesítése a gazdasági ügyintéző feladata. A helyettesítést ellátó munkavállaló döntési jogköre a saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett a helyettesítendő munkakörrel kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. 3.3. A vezetők, szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje és formái A vezetőség havonta egyszer megbeszélést tart, melyről írásos emlékeztető készül. A vezetőségi értekezletek témaköreit a munkaterv, időpontját a havi munkaterv tartalmazza. A telephelyek, vezetők közötti kapcsolattartást közvetlen belső hálózati telefonkapcsolat, mobiltelefon, és belső levelezési rendszer segíti. 3.4. Az intézmény vezetősége 3.4.1 Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: az igazgató, 11
az igazgatóhelyettesek, a gazdaságvezető, a szakmai munkaközösségek vezetői, amennyiben működik. 3.4.2 Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így amennyiben működik, a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. Ha megalakul, a diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. 4.4.3 Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. 4. Az iskola munkarendje 4.1. A tanév helyi rendje a) A tanév általános rendjéről a művelődési és közoktatási miniszter évente rendelkezik. b) A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza és rögzíti az éves munkatervben. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezlet dönt: - a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (pedagógiai program módosítása, az új tanév feladatai), - az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek megtartásának módjáról és időpontjáról, - a tantestületi és nevelési értekezletek témáiról és időpontjáról, - a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról, - a vizsgák rendjéről (felvételi, osztályozó, érettségi, javító), - az éves munkaterv véglegesítéséről, - a házirend módosításáról. c) Az osztályfőnökök a tanév helyi rendjét, az iskola rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel. 4.2. A vezetők intézményben tartózkodásának rendje Az intézmény hivatalos munkaidejében (7 30 tól 15 30 ig) legalább 1 felelős vezetőnek (igazgató, igazgatóhelyettesek) az épületben kell tartózkodnia. A vezetők ügyeleti beosztását a tanári szobában kell kifüggeszteni. 12
Az ügyeletes felelős vezető(k) akadályoztatása esetén az igazgató jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. 5. Az iskolai nevelő-oktató munka belső ellenőrzése A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő-oktató munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerült problémák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. A folyamatos belső ellenőrzését, hatékony működését az iskola igazgatója a felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden felelős beosztású dolgozója felelős a maga területéért. Az ellenőrzéshez, mérésekhez ellenőrzési tervet készítenie, ezt a pedagógiai program és az éves munkaterv alapján kell ütemeznie. Az ellenőrzésről értesíteni kell az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék, segíthessék. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen bejelentés nélkül is sor kerülhet ellenőrzésre. A hatékony és jogszerű működéshez rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: az igazgatóhelyettesek, a gazdasági vezető amennyiben vannak, a munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök, a pedagógusok. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát a pedagógus-nyilvántartás személyi anyagában kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén az igazgató külön megbízására ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: - és csoportnaplók folyamatos ellenőrzése, -vezetők), -ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, 13
Az ellenőrzés, értékelés területei 1. Nevelési-oktatási folyamat 2. Gazdálkodás 3. Adminisztrációs tevékenység Az ellenőrzés, értékelés formái 1. A nevelési-oktatási folyamat területén a vezetői munka ellenőrzése, értékelése (az iskola szervezeti felépítése alapján) a tanárok munkájának ellenőrzése, értékelése a tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése 2. A gazdálkodás területén (részletezése a továbbiakban az ügyviteli rendben történik) - a költségvetés irányszámainak összevetése a teljesítéssel: havonta információs jelentések alkalmával félévkor és év végén 3. Az adminisztráció területén ügyiratkezelés tanügyi nyilvántartások vezetése szigorú számadású nyomtatványok kezelése A pedagógus munkájának értékelési szempontjai - a nevelő-oktató munka színvonala, - a gyermek tisztelete, szeretete, - a tanítási módszerek eredményessége, - a tanulmányi versenyekre való eredményes felkészítés, - az osztályfőnöki munka minősége, - irányító tevékenysége - nevelő munkája - pontos, precíz adminisztrációs munka, - iskolaközösségért végzett munka, - önképzés, továbbképzés igénye, - iskolaképviselet vállalása, - az iskola pedagógiai fejlesztésében való részvétel, 14
- személyisége, emberi kapcsolatai (együttműködés, problémakezelő képességek) Az ellenőrzés, értékelés akkor nyer igazán értelmet, ha magában hordozza a továbblépés, a fejlődés lehetőségét. 6. Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel 6.1. Az iskolaközösség 6.1.1. Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. 6.1.2. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 6.2. Az iskolai alkalmazottak közössége 6.2.1. Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel alkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze. 6.2.2. Az iskolai alkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt, Kjt és ezekhez kapcsolódó rendeletek tartalmazzák. 6.3. A nevelők közösségei 6.3.1. Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület a köznevelési törvény 70. alapján a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. 6.3.2. A nevelőtestület döntési, javaslattevő, véleményezési jogköre A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola legfőbb szakmai szerve a nevelőtestület. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, az iskola gazdasági vezetője, valamint minden az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik: - a pedagógiai program és módosításának elfogadása, - az SZMSZ és módosításának elfogadása, - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadása, 15
- a nevelési-oktatási intézmény munkájának átfogó elemzése, értékelése, beszámolók elfogadása, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a házirend elfogadása, - az igazgatói, igazgatóhelyettesi vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, - a pedagógiai program, valamint az SZMSZ jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtása, - a jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: - a költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, - az iskola beruházási és fejlesztési tervinek megállapításában, - az iskolai felvételi követelmények meghatározásában, - a külön jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörei közül az egy osztályban tanítók közösségére jogokat ruház át. A döntési jogkörök közül: - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, - a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, - az év végi osztályzat és az évközi érdemjegyek közötti, a tanuló hátrányára kialakított jelentős különbség esetén a tanuló javára történő módosítása. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezletet tartja: - félévi értékelő értekezlet - tanévzáró és tanévnyitó értekezlet - félévi és év végi osztályozó értekezlet - nevelési értekezletek. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 25%-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. Értekezleteken kell értékelni az iskolarendszeren kívüli képzés tevékenységét. 16
A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: - a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak kétharmada jelen van. A döntés akkor érvényes, ha a jelenlévők 50%-a +1 fő elfogadta az előterjesztést. - a nevelőtestület döntéseit és határozatait ha erről magasabb jogszabály nem rendelkezik nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az igazgató (távollétében az igazgatóhelyettes) szavazata dönt. A nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről az osztályozó értekezletek kivételével jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni. A tantestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy részét érintő értekezletről van szó. 6.3.2. A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában szakmai munkaközösségek működhetnek A köznevelési törvény 71. szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség az igazgató megbízására részt vesz az iskola pedagógusainak belső értékelésében, valamint a próbaérettségi lebonyolításában, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül: - szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját, - részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés), - egységes követelményrendszer kialakítása, a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése, - a tanulók versenyre való felkészítése, a tehetséges tanulók szakköreinek megszervezése, - pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, - szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez, - összeállítják az érettségi vizsgák szóbeli és szakmai vizsgák gyakorlati tételsorait, ezeket értékelik, 17
- javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, - összeállítják az oktatáshoz szükséges taneszközök és tanítási segédeszközök jegyzékét, - segítik a pályakezdő pedagógusok szakmai munkáját, - segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterve szerint tevékenykedik. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg. A munkaközösség-vezető feladata: - összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját, - irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért, - módszertani és szaktárgyi értekezletet tart, bemutató órákat szervez, segíti a szakirodalom felhasználását, - a tanárképzés megvalósításához szervezi a bemutató órákat, - véleményezi a munkaközösség tagjainak tantárgyi programjait, ellenőrzi a tantárgyi program szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést, - javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, átsorolására, címek odaítélésére, - ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményez az igazgatónál, - képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt, és az iskolán kívül, ismerteti az igazgató döntéseit a munkaközösséggel, gondoskodik ezek végrehajtásáról, - összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint a vezetőség részére, - állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. A szakmai munkaközösség vezetőjének munkáját a munkamegosztás szerinti igazgatóhelyettes irányítja. 18
6.3.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy a vezetőség döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot a vezetőség hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet: - A nevelőtestület a tanulók fegyelmi ügyeinek kivizsgálására és a fegyelmi eljárás előzetes lefolytatására fegyelmi bizottságot hoz létre, háromévenként elnököt választ. A fegyelmi bizottság tagja az elnök, a nevelési igazgatóhelyettes, a tanuló osztályfőnöke, az ifjúságvédelmi felelős, valamint a tanuló osztályában tanító tanárok közül egy, a nevelőtestület által megválasztott pedagógus. A fegyelmi bizottság feladata a tanuló ellen az igazgató által megindított fegyelmi eljárás lefolytatása. A magasabb jogszabályokban meghatározott eljárási rend betartásával javaslatot készít az osztályban tanítók közössége számára a fegyelmi felelősségre vonás és a fegyelmi büntetés kiszabásáról. - Az egy osztályban tanító tanárok testületi munkáját az osztályfőnök fogja össze. Tevékenységük kiterjed a tanulók magatartása, szorgalma és tanulmányi előmenetele értékelésére. Állásfoglalást alakítanak ki olyan esetekben, amikor az év közben adott érdemjegyek átlagától az év végi osztályzat lényegesen eltér. Az állásfoglalást a nevelőtestület elé terjesztik. Az alkalmi munkacsoportok tagjait a nevelőtestület véleményének meghallgatása után az igazgató bízza meg. 6.3.4. A pedagógusok (jogait és kötelezettségeit a Közoktatási törvény 19. -a rögzíti) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy - a nevelési, illetve a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelési és tanítási módszereit megválassza, - a helyi tanterv alapján a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, - irányítsa, értékelje a tanulók munkáját, - minősítse a tanulók teljesítményét, - hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, - a nevelőtestület tagjaként részt vegyen az intézmény nevelési, illetve pedagógiai programjának tervezésében, az értékelésben, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, - a szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutató munkában, - szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában, 19
- személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, - megbízásos jogviszonyban alkalmazhatók az iskolarendszeren kívüli képzésben. Az iskolában dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órából, valamint a nevelői, illetve a nevelői-oktatói munkával vagy a tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. Munkában töltött idejéről jelenléti ívet vezet, mely tartalmazza a tanítási órák megtartását és a munkaköréhez kapcsolódó nevelési-oktatási tevékenységgel töltött időt egyaránt. Szakszerű helyettesítésre akkor kötelezhető, ha a felkészülésre legalább egy tanítási órányi ideje van. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendjét az igazgatóhelyettesek állapítják meg az iskola tantárgyfelosztásának és órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztás összeállításánál az intézmény feladatellátásának zavartalan működését kell biztosítani. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradása esetén, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 30 percig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője a helyettesítésről intézkedhessen. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 3 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tantárgyi programtól eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az illetékes igazgatóhelyettes engedélyezi. A pedagógust a kötelező óraszámon felül a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokkal az igazgató bízza meg az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelve a rátermettség, a szaktudás, az egyenletes terhelés. A pedagógusi munkakörben a következő feladatok ellátása kötelező: A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége: - nevelő-oktató munkájához tantervi programot készíteni, 20
- nevelő és oktató tevékenysége keretében az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíteni, - nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe venni a tanulók egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segíteni a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben levő tanulók felzárkóztatását tanulótársaihoz, - a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadni, és ezek elsajátításáról meggyőződni, ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtenni, - közreműködni a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszűntetésében, - a tanuló emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartani, - a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatni, a szülőt figyelmeztetni, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, - a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adni. Az osztályfőnöki munkakörben a következő feladatokat köteles ellátni: - az intézmény pedagógiai elvei szerint nevelni osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe venni, - együttműködni az osztály diákközösségével, segíteni a tanulóközösség kialakulását, - koordinálni és segíteni az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatni óráikat, - aktív pedagógiai kapcsolatot fenntartani az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó tanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológussal, nevelési tanácsadóval, ifjúságvédelmi felelőssel, gyámügyi munkatárssal), - figyelemmel kísérni a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordítani a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, - minősíteni a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát az osztályban tanító tanárok elé terjeszteni, - szülői értekezletet tartani, szükség esetén családot látogatni, az ellenőrző könyv útján tájékoztatni a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, - ellátni az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló, a törzslap, a bizonyítvány precíz vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció, más, az iskolavezetés által elrendelt ügyviteli teendőket), 21
- saját hatáskörében indokolt esetben évi három nap távollétet engedélyezni osztálya tanulójának, igazolni a tanuló hiányzását, - gondoskodni osztálya kötelező orvosi vizsgálaton való részvételéről, - tanulóit rendszeresen tájékoztatni az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósítani, közreműködni a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, - az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tenni a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére, - részt venni az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíteni a közösség tevékenységének eredményességét, - külön foglalkozni a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával. 6.4. A szülők közösségei 6.4.1. Az iskolában szem előtt tartjuk az oktatási törvényben meghatározott szülői jogok érvényesítését és kötelességei betartását. 6.4.2. Az osztályok szülői közösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői közösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. Amennyiben szülői szervezet, szülői munkaközösség alakul intézményünkben, a szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol az alábbi esetekben: Pedagógiai Program előkészítése elfogadása, Szervezeti Működési Szabályzat elfogadása, Házirend módosítás, elfogadás, Az éves munkaterv elfogadásában. 6.5. A tanulók közösségei 6.5.1. Osztályközösség Az azonos évfolyamra járók, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettesek javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök feladata az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldása és az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletének összehívása. Az osztályközösségek döntési jogkört gyakorolnak a nevelőtestület véleménye meghallgatásával saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. 22
Az osztályközösség tagjaiból tisztségviselőket választhat: például - osztálytitkár - tanulmányi felelős - gazdasági felelős - az iskolai küldött - sportfelelős 6.5.2. Diákönkormányzat A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákkörök indítására a tanulók igényei szerint kerül sor. A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A felkért nagykorú személyt az éves közgyűlésen kell hozzájárulásával megválasztani. Amennyiben megalakul, a diákönkormányzat járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: saját működéséről (Szervezeti és működési szabályzatának megállapításáról), a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diák-önkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol: Az iskola Szervezeti Működési Szabályzat elfogadásakor, módosításakor, Házirend elfogadásakor, módosításakor, Tanulói szociális juttatások elosztásának, elveinek meghatározásakor. A Diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol: A tanulók és a diákönkormányzati vezetők jutalmazásában, büntetésében, fegyelmi ügyeiben, Az iskolai ünnepségek szervezésében, lebonyolításában, 23
A Pedagógiai Program diákokat érintő fejezeteinek, rendelkezéseinek elkészítésében, módosításában. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, egyébként rendeltetésszerű működését. 6.6. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 6.6.1. Az iskolavezetőség és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató közreműködésével - a megbízott pedagógus vezető és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: - az iskolavezetőség ülései - a különböző értekezletek - megbeszélések. Az iskolavezetőség az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: - az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőségnek. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével. 6.6.2. A nevelők és a tanulók Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról: - az igazgató és az igazgatóhelyettesek a nyilvánosan elhelyezett hirdetőtáblán - valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 24
6.6.3. A nevelők és a szülők A tanulók szüleitől írásbeli nyilatkozatot kell beszerezni minden olyan intézményi döntéshez, amelyből a szülőre - fizetési kötelezettség hárul, valamint - a tanulói jogviszony keletkezésével, megszűnésével, szüneteltetésével, - a tanórai foglalkozáson való részvétel alóli felmentéssel, - az egyes tárgyak alóli felmentéssel, - a tanulmányi idő megrövidítésével kapcsolatos ügyekben. Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról a szülőket - az igazgató és az igazgatóhelyettesek o az alkalmankénti írásbeli tájékoztatón keresztül - az osztályfőnökök: o a szülői értekezleten tájékoztatják. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatására az alábbi fórumok szolgálnak: - szülői értekezletek (tanévenként három alkalommal, fogadóórákkal kibővítve az összes pedagógus részvételével) - rendkívüli szülői értekezlet (az osztályfőnök hívhatja össze) - egyéni fogadóórák - megbeszélés az érintett szaktanárral (a szülő és az osztályfőnök vagy a szaktanár előzetes egyeztetését követően) - írásbeli tájékoztatók az ellenőrzőben. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, Szervezeti és működési szabályzatáról és Házirendjéről, minőségirányítási programjáról az iskola igazgatójától, valamint az igazgatóhelyettesétől évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. 7. Az intézmény munkarendje 7.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.30 és 15.30 óra között, pénteken 7.30 és 14.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben 25
munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. 7. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. A pedagógusok napi munkaidejüket az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában csütörtöki napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8-órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. 7.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok kötelező tanítási órabeosztását a tantárgyfelosztás tartalmazza. A megtartott órákat sorszámmal ellátva a megfelelő naplóba (osztálynapló, szakköri napló stb.) vezeti a szaktanár. A pedagógusok munkabeosztását, feladatait - az órarend, benne a helyettesítési rend - a munkaterv - a havi program szabályozza. A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 7.2.1.1 A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órák megtartása b) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) osztályfőnöki feladatok ellátása, d) iskolai sportköri foglalkozások, e) énekkar, szakkörök vezetése, f) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők 26
stb.), g) magántanuló felkészítésének segítése, h) könyvtárosi feladatok. A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 7.2.1.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, 27