Jegyzőkönyv 2013. február 13-án megtartott, 2. soros, nyilvános üléséről. Jelen vannak: Szentistványi István, a bizottság elnöke Juhász Gyula, a bizottság alelnöke Dr. Kenyeres Lajos, a bizottság képviselő tagja Kosik Dénes Pál, a bizottság képviselő tagja Dr. Rákos Tibor, a bizottság nem képviselő tagja Makovi Mária, a bizottság nem képviselő tagja Szénási Róbert, a bizottság nem képviselő tagja Dr. Börcsök Judit, Jegyzői Iroda Dr. Újvárosi Ivett, Jegyzői Iroda Hegedűs Ágnes, Fejlesztési Iroda Dr. Igaz Ágnes, Fejlesztési Iroda Sz. Fehér Éva, Fejlesztési Iroda Dénes Ágnes, Fejlesztési Iroda Lukács Erzsébet, Fejlesztési Iroda Kósa János, Városüzemeltetési Iroda Dr. Nagy Dániel, Városüzemeltetési Iroda Dr. Ácsné dr. Gunda Judit, Általános Igazgatási Iroda Papp Gábor, Közgazdasági Iroda Forrai Gábor, Szegedi Közlekedési Kft., Parkolási Ágazatvezető Szentistványi István köszönti a megjelent bizottsági tagokat, és szakirodai munkatársakat. A meghívóban kiküldött napirendből javasolja az 1., 8. és a 14-es pontok levételét. A két utóbbit előterjesztés hiányában, az egyesre a következő heti ülésen szeretné, ha visszatérnének. A maradó pontok sorrendjét szavazásra bocsátotta. A bizottság 5 igen szavazattal, egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 2740-8/2013. (II. 13.) VKB határozat A Bizottság a soros, nyilvános ülésének napirendjét az alábbiak szerint határozta meg: Nyilvános ülés: 1. 2. Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló 35/2009. (XI.11.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: polgármester 2. 3. A fizető parkolási rendszerről szóló 25/2010. (VI. 30.) önkormányzati rendelet módosítása Előterjesztő: polgármester 3. 4. A 2012. évi költségvetés zárszámadás előtti módosítása 1
Előterjesztő: polgármester 4. 5. Az Önkormányzat 2013. évi költségvetése Előterjesztő: Polgármester 5. 7. Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései Előterjesztő: polgármester 6. 9. Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései Előterjesztő: polgármester 7. 9.2. Településfejlesztési döntések Előterjesztő: polgármester 8. 14. Jedlik Ányos szobor átvétele Előterjesztő: alpolgármester 9. 17. Közterületek elnevezése Előterjesztő: Általános Igazgatási Iroda vezetője 10. 18. Döntés ebösszeírásról Előterjesztő: címzetes főjegyző Önálló képviselői indítvány: 11. 20. Köztéri szobor kihelyezése Előterjesztő: Dr. Gyimesi László tanácsnok 1. napirendi pont 2. Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló 35/2009. (XI.11.) Kgy. rendelet módosítása Sz. Fehér Éva: Tulajdonképpen egyezségre jutottunk. Egyedül a városképi megjelenésre való hivatkozás maradt. Dénes Ágnes: Az egyeztetésnek megfelelően az anyag átdolgozásra került, elnök úrnak megküldésre került. Azóta újabb észrevétel nem érkezett. Ennek megfelelően került az előterjesztésbe. Szentistványi István: A bizottság tagjai ismerik ezt a folyamatot. Az elmúlt két év dokumentációi meg is találhatók a mellékletben. Hét dokumentum van alátámasztó anyagként. Ebből rekonstruálható a vita tárgya. Közel 100 oldal plusz az előterjesztés. Több ponton sikerült az álláspontokat csiszolni. Főépítész asszony egyet említ, talán még azt a százalékos dolgot tenném hozzá, hogy ha fasor csere van, akkor a védettséget meg kell 2
szüntetni ebben megállapodás született. Az utolsó egyeztetésen felvetődött fasor csere esetén a százalékos meghatározás, de ennek konkrét összegéről nem volt szó. Ágnes anyagában ez 50%-ként jelentkezik. Ezt én soknak találom, szerintem a 30% reálisabbnak tűnne. Az egyik sarkalatos pontja ennek, hogy ha egységes fasorcsere van, akkor a védettség fenntartásának nem sok értelmét látom. Sikerült egy hosszú tárgyalási folyamatot szentelni annak, hogy lehetőség szerint többféle szakmai szempont érvényesüljön. Ilyen értelemben az előterjesztést a közgyűlés elé javasoljuk megtárgyalásra. A bizottság 5 igen szavazattal, egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 2740-9/2013. (II. 13.) VKB sz. határozat megtárgyalta a polgármester által előterjesztett, Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló 35/2009. (XI.11.) Kgy. rendelet módosítása tárgyú, 01/5153/2013. iktatószámú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A Bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. 2. napirendi pont 3. A fizető parkolási rendszerről szóló 25/2010. (VI. 30.) önkormányzati rendelet módosítása Forrai Gábor: Itt elsősorban két dologról van szó, az utcáknak az aktualizálása, ami a mellékletben van. Az elmúlt időszakban jó néhány utca kikerült a fizető rendszerből. A másik, hogy a Városüzemeltetési Irodával közösen a Glattfelder Gyula téren, a volt buszmegálló illetve a Pécsi utcában lehetőséget láttunk arra, hogy ott fizetőparkolókat lehetne visszaadni. Minden egyes parkolóhely-megszüntetés fáj az SZKT-nak. Annak kifejezetten örülünk, ha visszakerülnek utcarészek. Ami a számokat illeti, 2008-ban 2600 parkolóhelyünk volt, és hoztunk 930 millió forint nettó árbevételt a városnak. Jelenleg alig 2000 feletti ez a szám, és az idénre az üzleti tervek alapján nem fogjuk elérni a 700 millió forintot. Jogszabály szerint ez a bevétel a várost illeti. Ha parkolóhelyeket vonunk el, akkor a város bevétele csökken. Juhász Gyula: Most a 106 megszűnt hely ellenében 19 létesül. Az SZKT-nak esetleg van még javaslata, hogy hol lehetne újabb parkolóhelyeket kialakítani? Forrai Gábor: Több lehetőség merült fel, jelenleg az imént említett terület tűnik reálisnak, erre van felhatalmazásom. A rakodóhelyek felülvizsgálatával kapcsolatban kerestük már a Városüzemeltetési Irodát. Úgy tudom, hogy az iroda a közgyűlés elé terjesztette már ennek szükségességét. Úgy tudom, ennek az lett a vége, hogy a közgyűlés nem biztosította erre a megfelelő anyagi erőforrásokat, ezért nem lett elvégezve. Azok tapasztalata, akik a fizetőparkolókat rendszeresen járjuk az, hogy ezeknek a kihasználtságát felül kellene vizsgálni. Nagyon kevés az a rakodóhely, ahol 8 10 illetve 16 18-ig illetve huszonnégy órában történő rakodás indokolt lenne. Ha szakmailag olyan döntést tudna hozni a közgyűlés, akkor ezek jó része visszakerülhetne a fizető parkolási rendszerbe. Gyakorlatilag a zöld zónából 3
történt a legnagyobb arányú parkolóhely-elvétel. Itt a kiadott lakossági bérletek száma közel azonos a parkolóhelyek számával. Ez azt determinálja, hogy nem igazán van szabad parkolóhely. Habár a legutóbbi kimutatásunk azt mutatja, hogy az a 430-440 forintos benzinár erős visszatartó erő, így tavaly is, idén is van mindig hely, de reméljük, hogy ez változni fog. A másik, fizetőparkoló területkijelölésnél telítettségi vizsgálatot kell végezni. Ez súlyos milliókba kerülhet. Ha ez nem érinti zónán belül a parkolókat, akkor ez a kérdés irreleváns. Makovi Mária: Én annyit szeretnék mondani, hogy a belvárosban megszüntetett parkolási lehetőségeket a belvárosban kell pótolni is. A belvárosi parkolókat ezzel az egy-két utcával megoldani nem tudjuk. Én ténylegesen végigjártam a belvárost, tudom, hogy ez az én kimutatásom nem mérvadó, de az üzletbérlőkkel együtt néztük meg, hogy hol lehetne a rakodási területeket megszüntetni, időszakosan használni. Ha jól emlékszem, olyan 100-120 parkolóhelyről beszéltünk. Arról is volt már szó, de különösebb lépés még nem történt, hogy a belváros lakosságát parkolás szempontjából tegyük be az IKV-s udvarokba. Ha a belváros lakosságának a parkolási problémáját lakcímkártya alapján megoldhatnánk udvarokon belül ez olyan 96 -, akkor olyan 200 hely kérdése megoldódna. S ami még nekem vesszőparipám, az önkormányzatnak az ingyenes parkolóját szüntessük meg. Nem tudom, hogy hány darab van, de azzal is tudjuk bővíteni a parkolási lehetőségeket. Ráadásul, ha jól tudom, ugye, szélesíteni is kellene ezeket a parkolóhelyeket. Van ilyen előírás, nem? Forrai Gábor: A parkolási létesítmények kijelölésénél a szabvány úgy fogalmaz, hogy 2,3 2,5 m a kötelező az állami fenntartású utaknál. Önkormányzati tulajdonúnál ajánlott, de nem kötelező. Ha ezt az SZKT megtenné, további 20%-kal csökkenne a parkolóhelyek száma. Tény, hogy a gépkocsik mérete a 80-as évekhez képest nőtt, tény, hogy szűkek a parkolók. Makovi Mária: Én azt szeretném még megkérdezni, hogy hány bérlet lett eladva a belvárosban, és hány hely van? Nincs-e több bérlet kiadva, mint amennyi hely van? Forrai Gábor: Pontos számot most nem tudnék mondani, de közel azonos. Sok bérletet úgy adtunk ki, hogy a lakosok elve kérték, hogy a Tisza Lajos körúton kívülre adjuk, mert a belvárosban nem fog tudni parkolni. Természetesen, minden ilyen esetben a Városüzemeltetési Irodával egyeztettünk. Juhász Gyula: Ami most itt konkrét előterjesztésként előttünk van, hogy ez a 19 parkolóhely létrejöhessen, ezt támogatnunk kell. A rakodóhelyek felülvizsgálatát továbbra is alternatívának tartanám. Nem tudom, melyik közgyűlésen szerepelt, költségvetési vonzata volt? (Dr. Rákos Tibor megérkezett.) Kósa János: Amikor a Városüzemeltetési Iroda ezt feladatként megkapta, akkor felmérte, hogy ezt hogyan lehetne úgy végrehajtani, hogy indokolatlan érdeksérelmek ne keletkezzenek. Nyilvánvaló, hogy ha megkérdezzük az üzlethasználókat, akkor ők azt fogják mondani, hogy természetesen szükségük van rakodóhelyre, és nyilván más szempontból meg jó lenne bevonni. Az a véleményünk, hogy ezt úgy lehet korrektül fölmérni, hogy legalább nyolc-tíz napos forgalomszámlálást kellene végezni a rakodóhelyeken anélkül, hogy tudnák. Ennek a költségigényét tavaly nyáron szerepeltettük a költségvetés-módosításba, ahol nem kapott többséget. Most az idei javaslatba szintén leadtuk. Juhász Gyula: Ez most bejön februárban? 4
Kósa János: A költségvetési javaslatba mi beépítettük. A sorsáról a továbbiakra nézve nincs tudomásom. Juhász Gyula: Nem tudom, a szakirodának erről mi a véleménye, de én javasolnám, hogy ha költségvetés-tervezetben egyébként is benne van, lehet, hogy most februárban célszerű lenne sürgősségi indítvánnyal behozni ezt a témát. Nem tudom, Kalmár tanácsnok úr bevállalná-e? Hogy ez a felmérés minél hamarabb beindulhasson. Kósa János: A parkolóhelyek megszűnésével és számával kapcsolatban még annyit, hogy ez nem egy hirtelen ötletnek az eredménye, hiszen közgyűlés által jóváhagyott uniós beruházások miatt szűntek meg. Illetve vannak olyanok is, hogy az ötéves kötelező fenntartási idő után visszakerülnek a rendszerbe. Természetesen vannak olyanok is, mint a Dugonics tér vagy Somogyi utca környéke, ahol eleve nincs kialakítva parkoló, azok nem is kerülhetnek vissza. Ehhez csak egy gondolat, hogy a Honvéd téren elkészült a parkolóház, aminek a kihasználtsága valami kriminálisan alacsony, holott az már más rendszerű, mint az Arany János utcai, nincs gépesített mozgatás, és mégsem használják. Juhász Gyula: Most hogy a Dugonics tér felújítása folyt, meg le volt zárva a Nagyáruház előtti terület is, nem javult a parkolóház kihasználtsága? Kósa János: A Széchenyi téren is mindig van szabad parkolóhely. Forrai Gábor: Talán még annyit, hogy a parkolóház tulajdonosi köre megkeresett bennünket az üzemeltetéssel. Én akkor körbejártam a témát, Magyarországon gyakorlatilag 180 és 240 forint alatt voltak az óradíjak, és így is probléma a parkolóházak kihasználtsága. Az SZKTnak az volt a javaslata, hogy mi üzemeltetjük, csak a költségeinket térítsék meg, és nem kívánunk ebből nyereséget elérni. Erre nem voltak hajlandóak. Így mi elálltunk attól. Két parkolóház van Magyarországon, amely folyamatosan telített: az egyik az országház melletti, a másik pedig Győrben, ahol az első 12 óra ingyenes. A parkoló ágazat küzd az autósokért. Makovi Mária: Amikor én az üzleteket végigjártam, és átbeszéltem velük ezt a problémát, természetesen az volt az első reakciójuk, hogy nem. Tehát kell a rakodási terület. Miért? Mert ők parkolnak ott egész nap. Semmi más oka nincs, ők parkolnak. Akkor, amikor megkérdeztem, hogy ha esetleg húsz vevővel több bejöhetne az üzletébe, mert pont annyi tudna ott megállni, akkor mit tenne? Akkor már úgy elgondolkodott. Szerintem ugyanúgy, ahogy én ezt megbeszéltem velük, és valamilyen szinten megpróbáltam velük megértetni, hogy erre szükség van, hogy átadják a helyet, legyen egy intervallum, amikor használhatja, nyitás előtt vagy nyitáskor, hogy be tudjon pakolni, zárási időszakban szintén, és ezek között használják a vevők. Forrai Gábor: Természetesen mi jeleztük a közterület-felügyeletnek, hogy ilyen problémák vannak. Szentistványi István: Ha nincs több hozzászóló, akkor a közgyűlés elé megtárgyalásra javasoljuk. A bizottság 6 igen szavazattal, egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 5
2740-10/2013. (II. 13.) VKB sz. határozat megtárgyalta a polgármester által előterjesztett, A fizető parkolási rendszerről szóló 25/2010. (VI. 30.) önkormányzati rendelet módosítása tárgyú, 01/4537/2013. iktatószámú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A Bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. 3. napirendi pont 4. A 2012. évi költségvetés zárszámadás előtti módosítása Dr. Rákos Tibor: Kérdezni szeretném, hogy az építményadónál nem volt olyan nagyobb üzletlánc, amely elfelejtett volna fizetni? Időarányosan az építményadónál bejött az, amit beterveztek? Papp Gábor: Az teljesülni fog. Szentistványi István: Ha nincs több hozzászólás, akkor a közgyűlés elé megtárgyalásra javasolom. A bizottság 6 igen szavazattal, egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 2740-11/2013. (II. 13.) VKB sz. határozat megtárgyalta a polgármester által előterjesztett, A 2012. évi költségvetés zárszámadás előtti módosítása tárgyú, 11142/2013. iktatószámú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A Bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. 4. napirendi pont 5. Az Önkormányzat 2013. évi költségvetése Szentistványi István: Felvezetésként ezzel kapcsolatban egy kis háttérinformációt szeretnék említeni. A múlt héten csütörtökön volt a Pénzügyi Bizottságnak ülése, amely ezzel az anyaggal foglalkozott. Néhány konkrét kérdés hangzott el, de abban maradtak, hogy a következő héten jó lenne részletesen foglalkozni azokkal. Bizottsági ülésre nem került sor, majd úgy volt, hogy az irodavezetőnél lesz egy egyeztetés, amit végül lemondott. Van-e esély, hogy erre még a héten sor kerüljön? Papp Gábor: A jegyző úrral való egyeztetés után akadályát nem látom. 6
Szentistványi István: Gyakorlatilag valami írásos anyag is felmerült, hogy Gábor átküldi. Papp Gábor: Azt át is küldtem Málovics úrnak. Utána még kérdezett, az erre adott válaszokat is elküldtem neki. Szentistványi István: Ezzel a ponttal kapcsolatban én mindenképpen azt javaslom, hogy a jövő héten hozzuk vissza. Jövő szerdára már körvonalazódik, hogy milyen típusú módosítók jönnek be. Mindenképpen jó lenne tudni, hogy milyen mozgástér van. Ahhoz, hogy megalapozott és érdemi módosítókat tudjon a költségvetéshez bárki is adni, ahhoz konkrét tételek mögé kell látni. Azt szeretném javasolni, hogy egy-két olyan tételt, amely kimondottan a bizottságunk hatáskörébe is tartozik, erre kérjünk írásos tájékoztatást néhány tétellel kapcsolatban. Mindjárt elmondanám, hogy melyekre gondolok. Papp Gábor: Ha tudok, akkor mindjárt válaszolok. Annál is inkább, mert itt vannak az irodák képviselői, ők még pontosabb választ adhatnak. Én csak a számokat látom. Szentistványi István: Több olyan tétel van, melyekkel menet közben is sokszor találkozunk. A működési kiadásoknál a fejlesztési feladatokkal kezdeném, amelyeket az egyik csomag elején olvasunk. Itt a kötelezettséggel nem terhelt része az, ami sok szempontból izgalmas számunkra. A három tétel olyan 65-70 millió. A városrendezési tervek, a városrendezési tanulmánytervek és a Széchenyi tér rendezési tanulmányterve ez az első három, amit most így kapásból be akarnak hozni. Ezek azért nagyon jellegzetes dolgok, mert most már lassan két és fél éve dolgozunk, mindig jönnek be a pályázatokat érintő előterjesztések, de konkrétan, hogy hogy működik az, amikor egy-egy ilyen összeggel a városvezetés tervez vagy kalkulál, az nem világos. Ez lenne izgalmas számunkra. Itt megjelenik egy tétel városrendezési tanulmánytervek címen, ennek nagy része kötelezettséggel terhelt, a városrendezési terveknél körülbelül a fele, és a Széchenyi tér tanulmányterve pedig egy konkrét összeg, ami nem kötelezettséggel terhelt, olyan 32 millióra van beállítva. Azt lenne jó látni, hogy amikor megjelennek ezek a sorok, amelyek konkrét fejlesztési sorok, mögé lehetne látni, hogy milyen konkrét elképzelése van az illetékes irodáknak vagy városvezetésnek azzal, amikor ezt az összeget ilyenre állította be. Dr. Igaz Ágnes: A városrendezési tervekben van 10546000 forint áthúzódó, az tény. Utána van 10 millió forint a SZÉSZ karbantartására, és kész, abban más nincs. A városrendezési tanulmánytervek soron 9212000 forint áthúzódó van, tehát az kötelezettséggel terhelt, 3120000 a tervtanács működésének a díja, a tanácstagoknak fizetnünk kell, ez is egy fix összeg, és van egy 3 millió forintos rendkívül szerény keret a 12 hónapra ahhoz, hogy a főépítészi iroda bármilyen kiadást, ami a munkájához kapcsolódik, azt ebből finanszírozni tudja. Ide tartoznak a lakossági kezdeményezésű szabályozási tervek készítése, például a tömbfeltárás, vagy pályázatokhoz tanulmánytervek, szakértői díjak, térképmásolatok, a védelemre javasolt épületek levéltári kutatása. Tehát azok a feladatok, amelyek év közben egy normálisan működő iroda életében operatívan előfordulnak. Ebből a 3 millióból kerül kifizetésre. Sz. Fehér Éva: A SZÉSZ komplex felülvizsgálata során is bejöhetnek olyan szakhatósági észrevételek, hogy ilyen tanulmányterv, olyan kiegészítő vizsgálat kell, hogy amit ha nem tudunk megcsináltatni, akkor az egész leáll. Dr. Igaz Ágnes: A Széchenyi tér rekonstrukciója a főépítészi osztálynak több választási lehetősége van, amikor egy éves tervezésben gondolkodik. Voltak évek, amikor négy-öt tervet 7
is tudtak előkészíteni ahhoz, hogy ha bármilyen pályázati vagy bármilyen beavatkozás szükséges, akkor ezek a tervek rendelkezésre álljanak. Ha emlékeznek a bizottsági tagok született 14 kiemelt és nagyprojekt javaslat valamikor az év végén. Ebből az egyik volt a Széchenyi tér rekonstrukciója. Ez azt jelenti, hogy ha a következő uniós ciklusban kiírnak ilyen pályázati lehetőséget, akkor a kiviteli tervek pillanatnyilag nem állnak rendelkezésünkre. Tehát van tanulmányterv meg dendrológiai vizsgálat, de kész kiviteli terv nincs. De azt tudni kell, hogy egy kiviteli terv elkészítése nyilván, megint közbeszerzési eljárást, egy versenyeztetést fog igényelni. Annak van egy időigénye. Megcsináltatni ezt a tervet közművekkel, kertészettel, minden egyébbel, ami a tér rekonstrukciójához komplexen kapcsolódna a főépítészék körbejárták körülbelül 30-35 millió forintra rúg. Ezt le lehet harcolni 12-re, csak akkor el kell kezdeni megnézni, hogy melyik részét hagyjuk ki. Kihagyjuk a közműveket, vagy a kertészeti részét nincs értelme. Az döntés kérdése, hogy akkor a Széchenyi tér rekonstrukciójával foglalkozzunk-e. Szentistványi István: Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert nyilvánvalóan irgalmatlan nagy csörte lesz. De ennek tükrében azért nagyon fontos, hogy ezeket a tételeket védeni lehessen, amelyek fontosak. Dr. Igaz Ágnes: A Fejlesztési Irodának ez az egyetlen olyan előirányzata, ami működési sor, s ami egész évben annak a fedezete, hogy bárminemű feladatra rá tudjunk mozdulni. Horrorisztikus pénzeket fizetünk ki eljárási díjakért. Tehát ami eddig nem volt, mert az önkormányzat mentes volt a hatósági eljárási díjaktól, most nincs ilyen. És szakhatóságokból ötöt, hatot, hetet is ki kell fizetni, amikor indul a feladat, amikor a használatba vételre sor kerül. Tehát egész évre ez nem egy őrült összeg. Nyilvánvalóan, azt is lehet mondani, hogy erről tegyünk le, de akkor év közben, ha elfogy a keret, akkor ahhoz hozzá kell nyúlni, mert magát a működésünket nem tudja fönntartani. A többi előirányzat nevesített feladathoz kapcsolódik. Juhász Gyula: Technikai kérdésem lenne. Vannak az alapok. A vízügy-építési alap terhére lehet-e például a csapadékvízelvezető-rendszerrel kapcsolatos pályázatok előkészítésének a költsége? Dr. Igaz Ágnes: Nem lehet keresztfinanszírozás. Sz. Fehér Éva: Ez az összeg annyira le van csupaszítva, hogy ez nem a teljes, faltól-falig tervet foglalja magában. A korábbi tanulmányterv a teljes határolt területtel foglalkozott. Most a határoló közterületek ki vannak belőle emelve. Dr. Igaz Ágnes: El kell dönteni, hogy dolgozunk előre, hogy legyen kész munkarész a tarsolyunkban, amikor kiírás van, és ehhez most kapunk pénzt, vagy amikor van a pályázati kiírás, nagy kapkodással, kész tények elé állítva be kell adni. Sz. Fehér Éva: Ennek nagyon hosszú előkészítő folyamata van. Szentistványi István: Ez, amit irodavezető asszony mond, ez nyilván egy békeidőben, a kényelmes, nyugodt, alapos előkészítő munkának ez a módja. De most a költségvetés úgy van összerakva, hogy bizonyos részei egészen elképesztő, katasztrofális következményekhez vezetnek. Bele lett nyúlva. Dr. Igaz Ágnes: Ez a döntéshozók dolga. 8
Szentistványi István: Ezért is szeretném, ha azon túl, amit itt hallottunk, ha egy írásos anyag is lenne a kezünkben a jövő hétre erről a négy pontról, ami a fejlesztési feladatoknál szerepel. Dr. Igaz Ágnes: Az elhangzottakon túl sok előzményt nem tudunk, mivel ezzel a feladattal még nem foglalkoztunk. Informálisan ez a lényeg, amit elmondtunk. Szentistványi István: Adott esetben ez a tételek védelme mellett is érvként szolgálhat. Ha pedig mégis arra kerül sor, hogy valamelyik pontján könnyíteni kell egy ilyen csomagot, akkor csak olyan szinten legyen ez megtéve, amennyire elviselhető vagy tolerálható. Juhász Gyula: Még a fejlesztési célú költésekkel kapcsolatban: ahol általában infrastrukturális fejlesztést tartalmaz egy pályázat, akkor ott az a pályázati kiírásnak a költségvetés összeállításnak a szabálya, hogy projektelőkészítésre vonatkozóan lehet bizonyos költségelemeket elszámolni bizonyos százalékig. Dr. Igaz Ágnes: Nagyprojekteknél. Juhász Gyula: Nyilván ez a költségvetés most a bevételi oldalon nem tartalmaz ilyen tételt. Itt most úgy van egy költségelem bent ez az, ami egy kicsit zavar bennünket, engem legalábbis -, hogy betervezünk fejlesztési költséget, de bevételt nem tudunk hozzá tervezni, mert még nincs konkrét pályázat. Dr. Igaz Ágnes: Ez az előkészítés módszertana. Ahhoz megnyert pályázat kell, hogy legyen. Amikor pedig megnyert pályázat van, akkor megy a kampánymunka. Mert előbb megnyerjük a pályázatot, és utána próbáljuk az előkészítést fölhozni. Ez egy nagyobb volumenű munka. Ezt jellemzően csak olyan esetekben csináljuk, amikor nagy horderejű tervkészítésről van szó. Egy iskola energetikai felújítása nem igényel ilyent. Szentistványi István: Ez egy viszonylag jól körbehatárolható rész, amire a jövő hétre írásos tájékoztatót kérünk. Dr. Igaz Ágnes: Tehát városrendezési tervek, tanulmánytervek, Széchenyi tér és beruházások, pályázatok előkészítése? Szentistványi István: Igen, ezt kérnénk, és jövő héten visszajön az anyag. Lehet egy általános bemutatása is ennek a fejlesztési feladatok működési kiadás kategóriában, és azon belül erre kihegyezve, kicsit részletezzük. Hogy a logikára legyen valami rálátás. Kérni szeretné, hogy ha a bizottság egyetért azzal, hogy erre most itt konkrétan rákérdezünk, a jövő hétre szeretnénk kérni ezt az anyagot, és akkor a költségvetési napirendi pontot visszahozzuk. Dr. Igaz Ágnes: Behozzuk a tanulmánytervet. S akit érdekel, megnézheti. Szentistványi István: Ha ezzel egyetért a bizottság, akkor kérem, kézfelemeléssel jelezze. A bizottság 6 igen szavazattal, egyhangúlag úgy döntött, hogy a jövő heti bizottsági ülésre tájékoztatót kér a tervezett városrendezési tervekről, a városrendezési tanulmánytervekről,a Széchenyi tér rendezéséről és a beruházások, pályázatok előkészítéséről. (Makovi Mária távozott.) Dr. Börcsök Judit: Arról még nem döntöttek, hogy ezt a napirendi pontot elnapolják. 9
Szentistványi István: Igen, köszönöm az észrevételt. Szavazásra bocsátom a költségvetés jövő heti ülésünkön való újra tárgyalását. Kérem, kézfelemeléssel jelezze, ki az, aki egyetért ezzel? A bizottság 4 igen és 1 tartózkodó szavazattal a napirendi pont elnapolása mellett döntött, és meghozta a következő határozatot: 2740-12/2013. (II. 13.) VKB sz. határozat megtárgyalta a polgármester által előterjesztett, Az Önkormányzat 2013. évi költségvetése tárgyú, 12085/2013. iktatószámú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: 1. A Bizottság az előterjesztést a február 20-ai ülésén újratárgyalja. 2. A polgármester útján felkéri a Fejlesztési Iroda vezetőjét, hogy a február 20-ai ülésre készítsen tájékoztatót a tervezett: - városrendezési tervekről, - a városrendezési tanulmánytervekről, - a Széchenyi tér rendezéséről és - a beruházások, pályázatok előkészítéséről. Határidő: február 20. Felelős: Fejlesztési Iroda vezetője az aljegyző, a Jegyzői Iroda és a Fejlesztési Iroda. 5. napirendi pont 7. Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései Nagy Dániel: Az 1. számú határozati javaslat ingatlannal kapcsolatos adásvételi szerződés módosítása. Röviden arról van szó, hogy a vállalkozó önkormányzati tulajdonú ingatlanokat vásárolt, és a szerződésben vállalta egy útnak, zsákutcának a kialakítását, amit nem teljesített határidőre. Az útalapot elkészítette, csak az aszfaltozást nem. A gazdasági válságra hivatkozott, mondván emiatt a felépítménynek csak egy részét tudta megépíteni. A többit hogyha megépíti, az aszfaltréteget a gépjárművek tönkretennék. A Pénzügyi Bizottság a kérelmét méltányolta, elengedte a kötbért, és javasolta, hogy így legyen változtatva az adásvételi szerződés. A Borostyán közről van szó. Most gyakorlatilag senkit nem ér hátrány, mivel az összes ingatlan az ő tulajdonában van. Dr. Rákos Tibor: Csak a lakóparkok kérdése még mindig nincs megoldva, mint pl. Marostő, közművekre fásítottak. (Dr. Kenyeres Lajos megérkezett.) Szentistványi István: Kinek van még esetleg hozzáfűznivalója? Ha nincs, akkor a közgyűlés elé megtárgyalásra javasolom. A bizottság 6 igen szavazattal, egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 10
2740-13/2013. (II. 13.) VKB sz. határozat megtárgyalta a polgármester által előterjesztett, Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései tárgyú, 5819/2013. iktatószámú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A Bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. 6. napirendi pont 9. Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései Dr. Igaz Ágnes: Új pályázatról nem tudok beszámolni. Ez most egy viszonylag szerény méretű előterjesztés. Két darab fenntartói nyilatkozatot adunk ki, van egy engedélyokiratmódosítás az árvízvédelmi projektünkhöz. Megvoltak a közbeszerzési eljárások, a kivitelezés kivételével valamennyi eljárást most már zártuk, és egy kicsit most már látszódnak, hogy a költségek miként fognak alakulni. Ennek megfelelően aktualizáljuk a beruházási engedélyokiratot, és majd ha a kivitelezési közbeszerzési eljárás lemegy, akkor majd még egyszer, de ez elvárás a közreműködő szervezet részéről, hogy mindig aktuális engedélyokiratunk legyen. Szentistványi István: Ez a gyakorlatban mit jelent? Dr. Igaz Ágnes: Azt, hogy kevesebb pénzért vitték el a közbeszerzéseket, mint amennyi a pályázatban ahhoz a feladathoz mellé volt rendelve. Ezért valahol megtakarítások jelentkeznek, és azt szeretnénk, ha majd ezeket a megtakarításokat a kivitelezésre allokálni tudnánk. Mert ezek 2010-es tervek meg ÁFA-változás volt, meg minden egyéb, tehát nekünk a közreműködővel majd kezelni kell. De ami eljárások lementek, azt látjuk, hogy most hol tartunk, a kivitelezési közbeszerzés pedig majd valamikor az év vége körül lesz. Az Odessza városrész pályázatával kapcsolatban már többször hoztunk be anyagot. Most egy konzorciumi megállapodás miatt kell behoznunk, amit azon társasházak képviselőivel kell kötnünk, amelyekben lifteket fogunk felújítani. Velük két megállapodás kell; az egyik a pályázat benyújtásához, ezt hozzuk most, s ha nyerne a pályázat, akkor majd a megvalósításhoz még egyszer be kell hozni. Juhász Gyula: Kicsit meg is lepődtem, hogy társasházakat újítunk fel, úgy, hogy nincs benne konzorciumi tagként vagy valahogy. Dr. Igaz Ágnes: Ez szociális város-rehabilitáció, és itt szigorúbban veszik ezt az elvárást. Azt találtuk ki, ahhoz, hogy ennyi lakót be tudjunk vonni, hogy a lifteket újítjuk fel. Az utolsó pedig a RITEK Zrt. közbeszerzési eljáráshoz kér egy tulajdonosi hozzájárulást. Kiegészítő anyagunk lesz, de az is szerény, mindig olyan sorsú, hogy mire összeraknánk az anyagot, addigra lezárják a kiírást. A KEOP-os pályázatoknál elég furcsa helyzet állt elő a héten. Kiírták hétfőn, és szerdán lezárták a pályázati ablakot. Szentistványi István: Ezzel együtt elképzelhető, hogy lesz kiegészítő? 11
Dr. Igaz Ágnes: Igen, elképzelhető, hogy egy-két anyag lesz benne. Itt most szállunk a szelek szárnyán. Részemről ennyi. Szentistványi István: Van-e kérdése valakinek? Amennyiben nincs, akkor a közgyűlés elé megtárgyalásra javasoljuk. Kérem, szavazzunk! A bizottság 6 igen szavazattal, egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 2740-14/2013. (II. 13.) VKB sz. határozat megtárgyalta a polgármester által előterjesztett, Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései tárgyú, 01/13874/2013. iktatószámú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A Bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. 7. napirendi pont 9.2. Településfejlesztési döntések Sz. Fehér Éva: A három témából az első a Sándorfalvi úti Regionális Hulladéklerakó telep. Két határozat tartozik a témához. Ez új szabályozási terv, most indítjuk, és most már az új eljárás, tehát a 314/2012 (XI. 08.) Korm. rend. szerint zajlik. Az újdonság az, hogy miután szerkezeti terv módosul, itt már nem településfejlesztési döntést kell hozni, ahogy korábban, hanem településfejlesztési szándékról kell nyilatkozni. Ez lehet egy rövid, összefoglaló mondat is. Nem kell úgy részletezni, ahogy korábban. Ott bővítési területre lenne szükség, jogszabály kötelezi a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-t. Védőerdőt kell majd kiváltani, ahol a Regionális Hulladéklerakó területét bővíteni lehet. Az előterjesztésben szerepel az új terület abból a célból, hogy a védőerdőtelepítést meg lehessen tenni, tehát erről kell nyilatkozni. A téma másik határozata a partnerségi viszony meghatározásáról szól. Ez is új: most már az elején meghatározhatja a testület, hogy miként kívánja véleményeztetni a településrendezési eszközt. A határozat a mi javaslatunkat tartalmazza. Minden egyes szabályozási tervnél szándékozunk egyedi módon meghatározni a partnerségi viszonyt. Más városban rendeletet hoztak róla, de szerintünk minden eset más. Tehát ez a két határozat szerepelni fog minden egyes szabályozási terv indításánál. A második téma a Felső Tisza-part Etelka sor tanpálya Körtöltés által határolt terület. A szabályozási terv készítése már folyamatban van. Itt a környezeti vizsgálat szükségességéről szóló döntést kellene meghozni. Beérkeztek a vélemények, mindegyik nemleges volt, kivéve az Állami Főépítészét. Mi javasolnánk, hogy ne kelljen készíteni. A harmadik témában, a volt finomöntöde területe is már elindult szabályozási terv. Itt senki nem javasolta, hogy környezeti vizsgálat készüljön. A Közgyűlés már korábban döntött a szerkezeti tervmódosításról, hogy ezt a területet a környezethez illeszkedő módon közepes laksűrűségű lakóterületbe lehetne sorolni. Szentistványi István: A volt SZEOL-pálya fejlesztési elképzeléseiről már korábban is volt szó itt nálunk is, a bizottság előtt. Ezzel kapcsolatban akkor is felvetettem az aggályaimat. Az 12
egyik koncepcionális dolog: azok a versenysport-fejlesztési elképzelések, amelyeknek tükrében ez a pályarekonstrukció is felvetődött, a jelenlegi kondíciók mellett nem hiszem, hogy szerencsés. Juhász Gyula: Nem mi csináljuk. Szentistványi István: Igen, de ezek összefüggnek. Egy csomó mindent mi csinálunk. Abba az irányba teszünk lépéseket, hogy egy leginkább tömegsportra használt sportpályát megint az élsportnak akarunk alárendelni azért, hogy itt élvonalbeli focicsapat legyen. Nem csak az a kérdés, hogy ki fogja felépíteni a stadiont, hanem hogy ha egy ilyen koncepció mellett kötelezi el magát a város, akkor mindazokkal a pénzekkel, amelyekről a költségvetés is rendelkezik, az egy nagyon erős elkötelezés. Amikor a sportpálya átalakításra kerül, akkor annak mindenfajta szabadidős, iskolai és tömegsport jellege megszűnik. Nem csak a futópálya, hanem azok a rendezvények, amelyeket iskolák és egyebek ott bonyolítanak. Ezt alá fogjuk rendelni annak a célnak, ami az elmúlt két év során meglehetősen kérdéses lett. Legalábbis itt Szegeden; hogy a nemzetközi szintű kézi- és vízilabdacsapatok mellett majd egy ütőképes futballcsapatot is föl tudunk virágoztatni. Gyakorlatilag ezek a fejlesztések mind ezeket a koncepciókat szolgálják. Ez nyilvánvaló. Ha ez meg is lesz valósítva, de az egész projekt mégsem jön létre de szerintem ne is jöjjön, mert ha még a sporttámogatásokról beszélnénk, ott is egészen más dolgokat volna érdemes támogatni -, akkor is az élfutball egy csomó pénzünkben lesz. Juhász Gyula: Nem vagyok nagy focirajongó, de azért most szólnék pár szót a védelmében. Szeged nem az a város, amelynek a magasabb színvonalú futballnak lenne sportpályája. Jelen állás szerint az a fölismerés, hogy Szegeden egy első vonalbeli pályát kellene kialakítani, az leginkább abból a hiányból fakad, ami most fennáll. Tömegsportra mindig jó egy sportpályát használni, de élsportra, minőségi futballra egyetlen egy pályája sincs Szeged városának jelen pillanatban. Miközben elképzelhető, hogy tőlünk harminc kilométerre töredék méretű kis településeknek meg kiváló minőségű pályáik vannak. Ha azt akarjuk s úgy tűnik -, hogy a közérdeklődésben leginkább számontartott futball, mint sportág vonzzon ide embereket, és a sportrendezvényekből úgy profitáljunk, mint idegenforgalmi látványosságra is tekintő város, akkor nem kerülhetjük el, hogy az infrastruktúrába valamit beruházzunk. Hála istennek, most alakult egy olyan konstrukció, hogy nem Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának kell beletennie a pénzt a projektbe - bár a miénk a pálya, de most átadtuk ennek a sportegyesületnek -, hanem a sportegyesületnek a támogatói köre dobja össze a pénzt. Igazából nekünk azon kívül, hogy nem kaszáljuk el őket hatósági eljárásokkal, nem sok dolgunk van, mint az, hogy támogatjuk ezt a fejlesztést, aminek remélhetőleg az lesz a végeredménye, hogy Szegeden minőségi futball jön létre, és a jelenlegi húsz néző helyett az ország más részeiből is jönnek szurkolók. Ennek a dolognak előnyei is lehetnek, ha a minőségi futball tényleg egy versenycsapatot föl tudna mutatni Szegeden, mint ahogy a múltban volt is rá példa. Vannak pozitív érvek is. Szentistványi István: Én pedig ott voltam a Tisza-Volán stadionjában, amikor 6:2-re megvertük az Újpestet. Képben vagyok teljesen, ennek ellenére azt mondom, hogy a pálya valóban gáz, a SZVESE-pálya is, de az a logika, amit mondasz, hogy nagyon kevés pénzt teszünk bele, és utána jönnek a szurkolók, ez ugyanaz a logika, amit nagyon sokszor kritizálunk a jelenlegi városvezetésben, és a fejlesztési projektek bizonyos részénél joggal. Egy ekkora város, mint Szeged, nem bírja el, hogy fenntart nemzetközi szinten működő kéziés vízilabda csapatokat, és amellett akarunk föltolni elsőosztályra egy focicsapatot is. Ez a szándék hozza ezt az egészet magával. 13
Juhász Gyula: Ha nincs fejlesztés, nincs támogatás, akkor nincs esély sem. Szentistványi István: De elvesznek olyan funkciók, amelyeket ez a pálya lát el. Juhász Gyula: Vannak olyan sportpályák, amelyek átvehetik. Most azt a salakpályát védjük, amelyiken fák nőnek?! Szentistványi István: Ezzel együtt megemlíteném, amit a főépítész asszony mondott, hogy az utóbbi időben az a gyakorlat nálunk, hogy a környezeti hatásvizsgálatot nem szoktuk lefolytatni. Az egész terület lényegesen nagyobb, mint a focipálya. A terv nem csak a focipályára korlátozódik. Kosik Dénes Pál: Egy mondatot hadd mondjak, aztán zárjuk le ezt a napirendi pontot. Ha a te logikád szerint gondolkodik Debrecen, akkor soha nem rendezett volna úszó Európa bajnokságot meg világbajnokságot. Nem tapsolhatott volna több ezer ember a Gyurta Daninak meg a többi kiváló úszónak, nem rendezett volna öttusa Európa bajnokságot meg világbajnokságot. Ilyen logikán ne menjünk azért! Szentistványi István: De a fociról beszéltünk. Van nemzetközi szintű kézilabda csapata Debrecennek? Nincs. Régebben, a hetvenes években, amikor még te is játszottál, akkor volt. Annyit mondanék még, hogy a Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítésze amikor a várható beépítési intenzitás növekedése miatt környezeti vizsgálatot szükségesnek tartja, akkor még azt írja: A környezeti értékelés során meghatározandók a terv megvalósítása esetén várható környezeti hatások, különös tekintettel az épített környezetre, az építészeti és régészeti örökségre. Kidolgozandók továbbá a várhatóan fellépő káros hatások elkerülésére illetve csökkentésére vonatkozó javaslatok és intézkedések. Sz. Fehér Éva: Amiket itt felsorolt, ezeket a szabályozási terv is vizsgálja. Alátámasztó munkarészben kapacitásvizsgálattól kezdve a közlekedési vizsgálatot, mind végig kell vinni, épített örökséget, környezetvédelmet. Ez mind szerepel benne. Lehetne vizsgálgatni, de sokkal többre nem jutunk. Eléggé szorít minket a pályázati határidő. Szentistványi István: Ha nincs több hozzászóló, javaslom a bizottságnak, hogy szedjük szét ezt a határozati javaslatot, a sportpályás pontról külön döntsünk. Ha ezzel egyetértetek, kérem, jelezzétek. A bizottság 6 igen szavazattal, egyhangúlag megszavazta, hogy az előterjesztésben szereplő három terület közül a Felső Tisza-part Etelka sor tanpálya Körtöltés által határolt területre vonatkozó határozati javaslatról külön döntsenek. Először feltenném, hogy a közgyűlésnek megtárgyalásra javasoljuk a Sándorfalvi úti Regionális Hulladéklerakó telepre és a Rigó utca Kápolna utca Kálvária tér Szende Béla utca által határolt területre vonatkozó előterjesztést. A bizottság 6 igen szavazattal, egyhangúlag megszavazta, hogy az előterjesztésben szereplő két területre vonatkozó döntésjavaslatokat a közgyűlés megtárgyalja. A SZEOL-pálya kapcsán a másikat úgy tenném föl, hogy aki egyetért azzal, ami a határozati javaslatban szerepel, hogy környezeti vizsgálat nem szükséges, és a közgyűlés elé megtárgyalásra javasolja. A bizottság 5 igen és 1 nem szavazattal ezt a pontot is a közgyűlés elé megtárgyalásra javasolja. A két külön szavazás eredményeként a bizottság az alábbi határozatot hozta: 14
2740-15/2013. (II. 13.) VKB sz. határozat megtárgyalta a polgármester által előterjesztett, Településfejlesztési döntések tárgyú, 01/4379-2/2013. iktatószámú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A Bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. 8. napirendi pont 14. Jedlik Ányos szobor átvétele Szentistványi István: Egy kérdés lenne, éves költségben egy szobor fenntartása ötszázezer forint? (Kosik Dénes Pál kiment.) Juhász Gyula: Egy elég szépen kialakított parkos terület. Dr. Rákos Tibor: Így van. Ebben benne van a növényzet gondozása, locsolása, évi háromszori kapálás. Minden benne van. Szentistványi István: Ha nincs egyéb hozzászólás, akkor kérem, szavazzunk arról, hogy az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasoljuk-e! A bizottság 6 igen szavazattal, egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 2740-16/2013. (II. 13.) VKB sz. határozat megtárgyalta az alpolgármester által előterjesztett, Jedlik Ányos szobor átvétele tárgyú, 6298-1/2013. iktatószámú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A Bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. (Kosik Dénes Pál visszatért.) 9. napirendi pont 17. Közterületek elnevezése Dr. Ácsné dr. Gunda Judit: Az előterjesztés két javaslatot tartalmaz. Az egyik az egyetemtől érkezett, és a Pécsi utca átnevezésére vonatkozik, mégpedig Szőkefalvi-Nagy Béla professzor 15
úrnak a 100. születésnapja alkalmából kérték a névváltoztatást. Ez végigment a szokásos eljárási meneten. A tanácsadó testület többsége támogatta, és a területi képviselő is támogatta az elnevezés-változást. A másik javaslat egy jogszabály megjelenésének a következtében kerül a közgyűlés elé. Ez a jogszabály a XX. századi önkényuralmi rendszerhez köthető elnevezések tilalmával van összefüggésben. A törvény előterjesztése során az előterjesztés tartalmazott egy felsorolásos mellékletet, az országra vonatkozóan a közterület-elnevezéseket, melyeket ebbe a körbe sorol. Szegedre vonatkozóan ezt az Engels utcát tartalmazta. Dr. Kenyeres Lajos: Engelsszel mi bajuk? Dr. Ácsné dr. Gunda Judit: Ebben nem tudok állást foglalni. Ez az előterjesztés emiatt az Engels nevet tartalmazza. Megtárgyalta a tanácsadó testület is. Több javaslat volt, melyek közül az Ezüstfa nevet javasolták. A lakossági fórum is ezt javasolta. Szentistványi István: Megkérdezném, ez a közterület elnevezések véleményezésére létrejött tanácsadó testület mit takar? Van ilyen testülete a városnak? Dr. Ácsné dr. Gunda Judit: Van egy felkért testület, amely hét főből áll, Szabó László képviselő úr hozta létre 2002-ben vagy háromban. Szentistványi István: És azóta benne van az a hét fő? Dr. Ácsné dr. Gunda Judit: Igen. Juhász Gyula: Itt egy jogszabályváltozás miatti aktivitásról van szó. Én úgy tudom, hogy adtunk le bővebb listát a kormányhivatalnak, hogy jó lenne, ha az utcák vonatkozásában állást foglalna. Dr. Ácsné dr. Gunda Judit: A jogszabály tartalmazza, hogy az MTA adhat állásfoglalást. Oda el is küldtük a listát, de ők csak döntésre való vita esetén foglal állást, nem általánosságban. Viszont felkértük a tanácsadó testületet, hogy vizsgálja meg. Tehát mindenki megkapta Szeged utcanév-listáját, hogy esetleg találnak-e még olyan nevet, ami álláspontjuk szerint a törvény hatálya alá tartozik, és a későbbiekben még ezek megváltoztatására sor kerülhet. Juhász Gyula: Tápén kapásból tudnék hármat mondani. Hol pattog ez a labda? Dr. Ácsné dr. Gunda Judit: Az Engels név döntés előtt áll. Ha a tanácsadó testülettől érkezik javaslat, akkor az is döntés elé kerül. Szentistványi István: Ha a vitát lezárhatjuk, akkor szavazásra bocsátom, hogy az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasoljuk. A bizottság 3 igen, 1 nem szavazattal és 2 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 2740-17/2013. (II. 13.) VKB sz. határozat megtárgyalta az Általános Igazgatási Iroda vezetője által előterjesztett, Közterületek 16
elnevezése tárgyú, 01/1205-4/2013. és 01/11760-6/2013. iktatószámú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A Bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra nem javasolja. 10. napirendi pont 18. Döntés ebösszeírásról Dr. Ácsné dr. Gunda Judit: Ez kötelező. Az állatorvosok vállalták, hogy az oltások kapcsán majd átadják a jelentkezőknek ezeket a lapokat. Kicsit sok az adat, de ezt írja elő a törvény. A nyomtatványt az ebtartó szerzi be vagy a polgármesteri hivatalnál, vagy letölti internetről. Szentistványi István: Háromféle bírságtétel van? Dr. Ácsné dr. Gunda Judit: Igen, azt azért írtam le, mert ennek lehet ilyen jogkövetkezménye, hogy ha valaki nem tesz eleget ennek a kötelezettségnek. Más elbírálás alá esik ha valaki elfelejti vagy nem tud róla vagy megtagadja. A határidő október 31. Kosik Dénes Pál: Legalább ezt az egyet elfogadásra javasoljuk. Szentistványi István: Ha elfogadásra javasoljuk, akkor kérem, kézfeltartással jelezzétek! A bizottság 6 igen szavazattal, egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 2740-18/2013. (II. 13.) VKB sz. határozat megtárgyalta a Címzetes Főjegyző által előterjesztett, Döntés ebösszeírásról tárgyú, 01/6517/2013. iktatószámú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A Bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek elfogadásra javasolja. 11. napirendi pont 20. Köztéri szobor kihelyezése Szentistványi István: Az előterjesztő nincs itt, de az anyagot ismerjük. Konkrétan ennek költségvonzatai vannak, illetőleg a helye meg van-e tervezve? Ez egy országos pályázaton lenne kiírva. Nem tudom, ennek van-e olyan vonzata, hogy a Dugonics tér struktúrájába beleilleszthető? Össze lett hangolva a térben gondolkodó tervezőkkel, vagy utólag van erre valami? Mert egy szobor helye azért függ a tér egész szerkezetétől. Kosik Dénes Pál: Kárász utca felőli sarok. 17
Szentistványi István: Még nem is vagyunk túl az egész térnek a nagyszabású rendezésén, és akkor máris alakítjuk? Dr. Rákos Tibor: Kötelező fönntartással nem lehet módosítgatni. Formajog szerint kötöttségek vannak. Fönn kell tartanunk öt évig azt az állapotot, ami van. Juhász Gyula: Oda mi van tervezve? Ha fű, akkor nem olyan vészes. Dr. Rákos Tibor: Az lenne a legkevesebb. Szentistványi István: Kellene egy terv hozzá. Kosik Dénes Pál: Itt úgy van megfogalmazva, hogy a közgyűlés döntését követően országos pályázatot írjon ki az önkormányzat, a megvalósításhoz szükséges hozzájárulásokat, engedélyeket a szobrász ismeretében a szakiroda intézi. Várható átadás szeptember 16., Szent-Györgyi Albert születésének 120. évfordulója. Szentistványi István: Én azért fogok tartózkodni, mert nem látom azt az anyagot. Vagy ha a jövő hétre ki lehet egészíteni. Dr. Rákos Tibor: Szerintem zárjuk le most. Úgyis jövünk más ügyben, napoljuk el. Szentistványi István: Akkor fogalmazzuk meg az elnapolás okát! Jövő hétre elnapoljuk, és kérünk kiegészítő információt a szobor helyéről, és a Dugonics tér jelenlegi tervét hogyan érinti? Ha ezzel egyetértetek, kérem, kézfelemeléssel jelezzétek! A bizottság 6 igen szavazattal, egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 2740-19/2013. (II. 13.) VKB sz. határozat megtárgyalta dr. Gyimesi László tanácsnok által előterjesztett, köztéri szobor kihelyezése tárgyú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A Bizottság a döntést február 20-ai ülésére elnapolja, amikorra az előterjesztőtől kiegészítő információt kér arról, hogy a Dugonics tér jelenlegi felújításával összhangban van-e a szobor elhelyezése. az aljegyző, a Jegyzői Iroda és dr. Gyimesi László. Szentistványi István: Ahogy az ülés elején jeleztem, a közterület-használattal kapcsolatos előterjesztés megtárgyalását a jövő hétre áttettük, mert nem lett időben elindítva a hivatalos útján. Dr. Rákos Tibor: Mi ezzel kapcsolatos véleményünket a Városképnek megküldtük, hogy a zöld területeket kíméljék. A lényeg az, hogy ne egy általános felhatalmazás legyen, hanem amint korábban is volt, terület átadás, átvétel. 18
Szentistványi István: Megköszönve az iroda munkatársainak és a bizottsági tagok türelmét, ezennel az ülést berekesztem, s egyúttal jelzem, hogy a jövő szerdán 13 órakor a szürke tárgyalóban leszünk. K. m. f. Szentistványi István, a bizottság elnöke Juhász Gyula, a bizottság alelnöke A kiadmány hiteléül: Hegedűs Ágnes, ügyviteli titkár 19