SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Balatonszemesi Reich Károly Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Balatonszemes, 2013. március Boór Miklós igazgató 1

Szervezeti és működési szabályzat tartalomjegyzéke AZ SZMSZ CÉLJA 5 1. A szabályzat célja, tartalma 5 2. Az SZMSZ a jogszabály alapja: 5 3. A szabályzat hatálya 6 Intézményi jellemzők, dokumentáció 6 Intézményi alapadatok: 6 Az intézmény működési rendje 8 A képzés rendje 8 A vezetők, az alkalmazottak és az iskolában egyéb okból tartózkodók bent-tartózkodási rendje 10 Tanulói házirend és hiányzások 11 Házirend 11 Hiányzás indoklása és a távolmaradási engedély 12 A dolgozók munkarendje 13 A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, 15 Szervezeti egységek és vezető szintek 15 Szervezeti egységek kapcsolattartása 15 Az intézmény vezetője 15 Intézményvezetői jogkör, kiadmányozási jogkör 16 Vezető helyettesek 17 Vezető helyettesek jogköre és felelőssége 18 Vezetők kapcsolattartása és helyettesítési rendje 19 Az intézmény vezetése 19 tankerületi szintű vezetés: Kiegészítendő, amikor a KLIK SZMSZ-e rendelkezésre áll 19 A helyi szintű intézményi vezetés: 19 Alkalmazási feltételek: 21 Pedagógusok 21 Pedagógus előmeneteli rendszer 22 Alkalmazott közösségek, kapcsolataik 23 Alkalmazotti jogok és kapcsolattartási rend 23 A közalkalmazottak kötelező és adható juttatásai. 24 Kötelező juttatások 24 Pedagógusok továbbképzése 25 Nevelőtestületi feladatok és jogok 26 A nevelőtestület és tagjai 26 Szakmai munkaközösségek 28 Munkaközösségi célok és feladatok 28 Az intézmény szakmai munkaközösségei lehetnének: 28 Munkaközösség vezetői feladatok és jogok 28 Nevelőtestületi bizottságok 29 Tantervi oktatási bizottságok: 30 Nevelési bizottságok 30 15. Külső intézményi kapcsolatok 31 Külső kapcsolatok célja és módjai 31 Rendszeres külső kapcsolatok 32 Tanulók és közösségeik, kapcsolataik 33 Tanulói jogok és kötelességek 33 1. Tanulói jogviszony létesítése és feltételei 33 Tanulói jogok: 33 Az iskola minden tanulójának joga: 33 2

Tanulói jogok gyakorlása 35 Az iskolai Diákönkormányzat, mint a tanulói jogok gyakorlásának szervezete 35 Tanulói kötelességek 36 A tanulók kötelességei, hogy 36 Osztályközösségek és tanulócsoportok 38 18. Diákönkormányzati működés 40 Diákönkormányzat 40 Tanulók fegyelmezése, értékelése jutalmazása 42 A tanuló fegyelmi felelőssége 42 A tanulók anyagi felelőssége 43 A tanuló munkájának elismerése 43 Jutalmazások 46 Egyéni jutalmazások 46 A Reich Károly Általános és Zeneiskola által alapított címek és azok kritériumai 47 Pedagógiai munka belső ellenőrzése 48 Ellenőrzési célok, területek, értékelés 48 Belső ellenőrzési célok és típusok 48 Vezetői és hatásköri ellenőrzés 49 Szülői közösségek és az iskolaszék 51 Szülői jogok, kötelességek és a tájékoztatás rendje 51 Szülői szervezet és a kapcsolattartás 54 Iskolaszék és kapcsolattartási rendje 55 Alkalomszerű foglalkozások 56 Szabadidős rendezvények 57 A szabadidő szervező munkássága 57 Hagyományok ápolása, ünnepek 57 Hagyományápolási cél és tartalom 57 A hagyományápolás további formái 58 Hagyományőrző feladatok, külsőségek 58 Intézményi egészségnevelés 60 Az egészségügyi felügyelet rendje 60 Dolgozók munkahelyi egészséges és biztonságos munkafeltételei megteremtésének tevékenységi rendje 61 Testi nevelés és egészséges életmód 61 Balesetek 63 Létesítmény használati rend, intézményi védő előírások 63 1. Látogatási rend 63 2. Védő előírások 63 3. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 63 Helyiségek használati rendje 66 Alkalmazottak és tanulók helyiséghasználata 66 Szaktantermek használati rendje 66 Berendezések és felszerelések használata 66 Zenetermek szabályszerű használata 67 Bérbeadási rend 67 Karbantartás és kártérítés 68 Könyvtárhasználati rend 68 Díjfizetések 69 1. Térítési díjak fizetése 69 Szociális támogatás 70 Egyéb rendelkezések 70 Az intézményben folytatható reklám tevékenység szabályai 70 Az intézmény tankönyvellátásának rendje 71 Az elektronikus úton előállított iratok kezelésének rendje 74 Záró rendelkezések 75 3

Pedagógiai Szakszolgálat Szervezeti és Működési Szabályzata 77 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 77 2. Az intézmény jogállása: 78 Pedagógiai szakszolgálat tevékenységei, felépítése 78 Pedagógiai Szakszolgálat dolgozói, feladataik 79 AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 84 2. A munkarend kialakítása: 85 3. A pedagógiai szakszolgálat által vezetett dokumentumok: 85 4. A külső kapcsolatok rendszere és formái 86 5. A belső ellenőrzés rendje 87 V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 88 4

AZ SZMSZ CÉLJA 1. A szabályzat célja, tartalma A szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) célja, hogy meghatározza valamely intézmény (szervezet) számára a struktúra és a működés alapvető irányelveit és rendszerét. Az SZMSZ biztosítja: A szervezeti felépítettség kialakítását, A működés közben megvalósítandó rendezettséget, Az alkalmazottak számára követendő magatartási szabályokat. Az SZMSZ a pedagógiai programban rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni a) a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét, b) a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét, c) a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel, d) ha a nevelési-oktatási intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel rendelkezik, a tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendjét, e) a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztást, a kiadmányozás és a képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, f) az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjét, g) a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, valamint az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formáját, rendjét, h) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket, i) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, j) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, k) a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében, 2. Az SZMSZ a jogszabály alapja: 1992. évi XXII. törvény: A munka törvénykönyve 1992. évi XXXIII törvény: A közalkalmazottak jogállásáról (KJT.) 1993. évi LXXIX. törvény: A közoktatásról 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 138/1992. évi (X. 8.) Korm. rendelet: A Kjt. végrehajtásáról közoktatási intézményekben 11/1994. évi (VI. 8.) MKM rendelet: A nevelési-oktatási intézmények működéséről 217/1998. évi (XII. 30.) Korm. rendelet: Az államháztartás működési rendjéről 280/2001.(XII. 26.) Korm. rendelet: Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.(XII. 30.) kormányrendelet módosításáról 3/2002.(II. 15.) OM rendelet: A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 5

37/2001 (X. 12.) OM rendelet: Katasztrófák elleni védekezés 11/2004.(x.28.) OM rendelet: A működésről szóló rendelet módosítása 20/2012 EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről 229/2012 Kormányrendelet A nemzeti köznevelésről szóló tv. végrehajtásáról 1/2013(I.02) KLIKE utasítás 2/2013 (I.15.) KLIKE utasítás 3. A szabályzat hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és a szerződéses jogviszonyban állókra. Az SZMSZ-t az intézményvezető terjeszti elő, és a nevelőtestület fogadja el, a szülői szervezet és a DÖK véleményezi. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ. Intézményi jellemzők, dokumentáció Intézményi alapadatok: NÉV: Balatonszemesi Reich Károly Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat, a Pedagógiai Szakszolgálat szervezetileg a Megyei Szakszolgálat alá kerülése után Balatonszemesi Reich Károly Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola Intézményi kód: 142002 Feladat-ellátási hely Alapító és fenntartó: Székhely: 8636 Balatonszemes, Gárdonyi Géza utca 1 Valamikori alapító: Balatonszemes Község Önkormányzata Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Siófoki Tankerület, Siófok, Szépvölgyi u. 2 Működtető Balatonszemes Község Önkormányzata, 8636 Balatonszemes, Bajcsy-Zs. u.23 OM azonosító: 034100 Típusa: Közös igazgatású közoktatási intézmény alapfeladatok: Köznevelési alapfeladatok o Általános iskolai nevelés-oktatás alsó tagozat felső tagozat o alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágon. Tanszakok fafúvós rézfúvós billentyűs ütő 6

o Pedagógiai Szakszolgálat 1 nevelési tanácsadás logopédiai ellátás továbbtanulási pályaválasztási tanácsadás gyógy-testnevelés iskolapszichológiai ellátás óvodapszichológiai ellátás o Többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése oktatása mozgássérült, hallássérült, látássérült tanulásban akadályozott, enyhe fokban értelmi fogyatékos beszédfogyatékos egyéb pszichés fejlődési zavarral ( súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartászavarral) küzd feladat-ellátási helyenkénti évfolyamok száma és felvehető létszám: - Évfolyamok száma: Általános iskola 8 osztály Zeneiskola 6 osztály- legfeljebb 12 Sportiskolai fakultáció - Tanulói létszámhatárok Általános iskola legfeljebb 226 fő Zeneiskola legfeljebb 80 fő Sportiskolai tagozat legfeljebb 120 fő Iskolai könyvtár ellátásának módja Saját szervezeti egységgel Különleges pedagógiai célok megvalósítása: Köznevelési típusú sportiskolai feladat Speciális jellemzők Emelt óraszámú oktatás: Angol, számítástechnika, matematika, magyar nyelv és irodalom Feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: Feladat-ellátási hely szerint pontos cím: 8636 Balatonszemes, Gárdonyi Géza u. 1, helyrajzi szám: 2044 hasznos alapterület: 1734 m 2 jogkör szerint: vagyonhasználati jog: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Működtető neve: Balatonszemes Község Önkormányzata, 8636 Balatonszemes, Bajcsy-Zs. 23. 1 Érvényes a Szakszolgálat szervezetileg iskola alá való tartozásáig. 7

Az intézmény működési rendje A képzés rendje Az intézmény általános rendje: A főbejárat mellett címtáblát, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. Ünnepeken az épület lobogózása a gazdaságvezető feladata. Ellenőrzi a pedagógiai igazgató helyettes. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: Védeni a közösségi tulajdont, Megőrizni az iskola rendjét és tisztaságát, Takarékoskodni az energiával, a szükséges anyagokkal, Eljárni a tűz-és balesetvédelmi előírások szerint, Betartani a munka- és egészségvédelmi szabályokat, Rendeltetésszerűen használni a berendezéseket, Védeni a tanulókat az előre látható veszélyektől. Az intézmény nyitva tartása Az intézmény a tanév szorgalmi idejében tanítási napokon 6 órától 22 óráig tart nyitva. A hivatalos tanévi munkaidő tanítási napokon: 7 25 órától 19 00 óráig tart. Szombaton és vasárnap az intézmény rendezvény hiányában zárva van. A zárásért a gazdasági vezető a felelős. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt, kérelem alapján. Szünetek időtartama alatt nyitva tartás csak az intézményvezető engedélyével szervezett programokon van. Az intézmény a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az intézmény területe a felügyelete alá tartozó fiatalok számára tanítási idő alatt csak (írásos kérelemre) az ügyeletes vezető-nevelő, vagy osztályfőnök engedélyével hagyható el! Részletes szabályozás a Házirendben található! Az ügyeleti rendet az intézmény a fenntartó felé köteles időben Havi intézményi programok jelentés leadni a fenntartó KLIK-Siófok felé. A tanév helyi rendje A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig, a szorgalmi idő június 15-ig tart. Az általános rendről a miniszter tanévenként a Tanév rendje rendeletben rendelkezik. A tanév helyi rendjét és a kapcsolódó fő feladatokat a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti, így meghatározásra kerül: a nevelőtestületi értekezletek időpontja, a rendezvények és ünnepségek módja és időpontja, a tanítás nélküli munkanapok programja és időpontja, a vizsgák (felvételi, javító, osztályozó különbözeti) rendje, a tanítási szünetek időpontja (a rendelet kereteihez igazodva), a bemutató órák és foglalkozások rendje, a nyílt napok megtartásának rendje és ideje, szülői értekezletek időpontja, hangversenyek programja és időpontja, kistérségi rendezvények időpontja, rendje, valamint felelőse. 8

A tanév helyi rendjét a munka és balesetvédelmi oktatással az osztályfőnök (csoportvezető) az első tanítási órán ismerteti a diákokkal. A szülők tájékoztatására az első szülői értekezleten kerül sor. A tanév munkatervét, időbeosztását az intézmény honlapján, a fenntartónál is nyilvánosságra kell hozni, a szokásos módon. /Munkaterv nyomtatott formátumban, illetve elektronikus úton/ Tanítási órák rendje Az intézményben a pedagógiai foglalkozások: Az óratervnek és a tantárgyfelosztásnak megfelelően, Az órarend alapján, a kijelölt pedagógusok vezetésével, A terembeosztás szerinti foglalkozási helyiségekben, zenetermekben és tantermekben történik. A napi tanítási idő: 7 55 órától 16 30 óráig tart heti órarend alapján. Az első tanítási óra reggel 7 55 órakor kezdődik ( 0. óra csak külön engedéllyel tartható). A fakultációs tanórákat is 16 30 óráig be kell fejezni. Az igazgató szükség esetén rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák időtartama: 45 perc. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására az igazgató adhat engedélyt! A tanítási órák kezdésük után nem zavarhatók, kivételt az igazgató és a vezető helyettesek tehetnek! A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. A délutáni szervezett foglalkozásokat a tantárgyfelosztás tartalmazza. A délutáni foglalkozások célja a tehetséggondozás, a felzárkóztatás, alsó osztályfokon osztályszintű gyakorlás, Hittan és erkölcstan órák, illetve második idegen nyelv oktatás, és a mindennapos testnevelés délelőttre nem betehető óráit, vagy a helyettük elfogadható sportági, szakági foglalkozásokat is ekkor lehet órarendbe beiktatni. Az órarendben ezek az órák úgy helyezendők el, hogy lehetőleg 14 órakor kezdődjenek, kivéve a testnevelés, ott nincs időkorlátozás. A délután folyamán a Köznevelési tv 27 -a alapján szervezett egyéni, vagy kis csoportos foglalkozások keretén belül kell megszervezni a fejlesztést, gyógy-testnevelést, egyéni korrepetálás, szakköri foglalkozás, esetleges középiskolai előkészítő. Csengetési rend, a kötelező tanórák rendje 7 40 - jelző csengetés, az iskolába érkezés utolsó időpontja. 7 55 - Becsengetés az 1.tanórára 7 55-8 40-1. tanóra 8 50-9 35-2. tanóra 9 35-10 00-2.szünet (tízórais időszak) 10 00-10 45-3.tanóra 10 55-11 40-4.tanóra 11 50-12 35-5.tanóra 12 45-13 30-6.tanóra 14 00-14 45-7. tanóra 14 50-15 35-8. tanóra 15 45-16 30-9. tanóra 9

A tanulók - órarendi, sport elfoglaltságuknak megfelelően - 18 00, illetve zeneiskolások 19 00 -ig tartózkodhatnak az iskola területén. - Az ettől eltérő időpontokban -- amikor nem kötelező, illetve tanórán kívüli foglalkozásokon vesznek részt -- csak a szaktanár jelenlétében, az általa kijelölt helyiségeket használhatják. Zeneiskolai tanórák rendje - Alapjaiban a közoktatási törvény szabályozza. - Munkanapokon 12-19 óráig, szabadnapokon délelőtt lehet zene tanórát tartani. - A tanórák beállításánál kötelező biztosítani a tanulók nyugodt ebédeltetését és pihenését. Hitoktatás rendje A Köznevelési tv. Hittan-erkölcstan óráin felül a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit és vallásoktatásokon való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokra tantermet biztosít, az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. A Hittan- Erkölcstan felmenő rendszerben 2013-as tanévben kezdődik, és négy tanév alatt minden osztályfokon a kötelező órák keretében oktatandó. Több egyház választása esetén, a tantermek biztosítása miatt lehetőség van arra, hogy délutáni tanóraként teljesüljön az oktatás. Az oktatásra való jelentkezés határideje új tanulók esetében a beiratkozáskor, az intézménnyel tanulói jogviszonyban állók esetében április 15-ig kell a szülőnek nyilatkozni, a választott egyházról, vagy az erkölcstan választásáról. 2 A választás egy évre szóló kötelezettséget jelent. A diáknak jogában áll az egyes tanévekben más-más egyház hittan óráit választani. Óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek legkisebb időtartama 10 perc, a csengetési rend szerint 10, 20, vagy 25 perc. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető. Minden óraközi szünetben szellőztetni kell a tantermeket, teljes légcserével! Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók egészségük érdekében lehetőség szerint a szabad levegőn az udvaron - töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére! A 20-25 perces óraközi szünet a tanulócsoportok számára tízórai időt is jelenti. Az étkezést 12 és 14 30 óra között kell lebonyolítani. Dupla órák csak az igazgatóhelyettes engedélyével tarthatók, de a pedagógus köteles a felügyeletet a következő kicsöngetésig biztosítani. A vezetők, az alkalmazottak és az iskolában egyéb okból tartózkodók bent-tartózkodási rendje Vezetők bent-tartózkodási rendje Az intézmény vezetői közül az igazgatónak és általános helyettesének oly módon kell a napi munkarendjét beosztani, hogy egyiküknek az intézményben kell tartózkodni, az intézmény nyitva 2 Az SZMSZ mellékleteként az eljárásrend csatolva 10

tartásának azon idején, amikor szervezett foglalkozások vannak a tanulóknak. Ez a reggeli 7 óra 40 perces figyelmeztető csengetéstől nulladik óra esetén annak kezdete előtt 10 perccel a délutáni napközi, vagy napközi jellegű foglalkozás befejezéséig, 16 óra 30 percig tartó időszak. Ezt az időszakot egymás között szabadon beoszthatják Az ezen kívüli időszakban a vezetők mobil telefonjaikon elérhetők kell legyenek. Az intézményegység vezetők saját intézményegységeik munkaideje alatt jelen kell legyenek, vagy közvetlenül elérhető állapotban kell legyenek. Alkalmazottak bent-tartózkodási rendje. Az alkalmazottak munkaidejére vonatkozó fentebb rögzített szabályok azzal egészülnek ki, hogy a tanóra kezdete előtt legalább 15 perccel az alkalmazottnak az iskola területén kell tartózkodnia, és a foglalkozásának megfelelő tevékenységgel kell foglalkoznia. /tanóra előkészítés, napló bejegyzés, stb./ Az óra befejezése után még legalább 10 percet az intézményben kell töltenie. A bent-tartózkodás ideje alatt a munkaköri leírásában szereplőkkel kell foglalkoznia. Az alkalmazottaknak a munkaidejük nem munkahelyen való eltöltésre kötelezett időszakában, az iskola nyitva tartásának ideje alatti időszakban elérhetőnek kell lennie, és készen kell állnia arra, hogy esetleges helyettesítésre bármikor berendelhető legyen. Az ebédeltetés rendje, valamint a tanórán kívüli foglalkozások időbeosztása alsó felső 12 00-14 00 ebéd ebéd 12 30-14 00 szabad foglalkozás ebéd szabad foglalkozás ebéd 14 00-14 45 szervezett foglalkozások szervezett foglalkozások 14 50-15 35 szervezett foglalkozások szervezett foglalkozások 15 35-15 45 uzsonna, szünet 15 45-16 30 szervezett foglalkozások szervezett foglalkozások 16 30 hazaindulás, vagy akiért később jönnek felügyeleti helyen tartózkodás Tanulói házirend és hiányzások Házirend Az intézményi élet részletes szabályozását, a tanulók munkarendjét, az SZMSZ mellékletében található házirend határozza meg. A házirend betartása a pedagógiai program megvalósítása érdekében minden tanuló számára kötelező. A házirend megállapítja: A tanulói munkarendet, A tanulóktól elvárt mindenkori viselkedést, a szervezett rendezvényeken tiltott tanulói magatartást, A tanulói jogokat és gyakorolási módjukat, A kötelezettségeket és ezek végrehajtási módját, A tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, 11

A távolmaradások igazolásának módját, Jutalmazások és fegyelmezések szabályait, Az intézményi megbízatást teljesítő felelősök feladatait, A helyiségek és az intézmény területek használati rendjét, Az intézményben szükségtelen dolgok bevitelének tiltását vagy a feltételhez kötését, A kártérítések rendezésének módját. A házirendet az intézményvezető készíti el, és a nevelőtestület elfogadása után a fenntartó hagyja jóvá. Az elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A szülői szervezet joggyakorlása szempontjából a tanulók (gyermekek) nagyobb csoportja, a tanulók 25 % + 1 fő, illetve az osztályközösség (foglalkozási csoport). Hiányzás indoklása és a távolmaradási engedély A tanuló köteles részt venni a tanítási és a választott tanórákon (foglalkozásokon) és az intézmény hivatalos rendezvényein! Beteg tanuló hiányzásáról a gyógyulás után orvosi igazolást kell hozni. Jelentős családi esemény miatti hiányzásról tanévenként 3 tanítási napig a szülő indoklást írhat a tájékoztató füzetbe. A szülő az előre tudott családi esemény miatt előzetes távolmaradási kérelmet írhat, melyet tanévenként 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató bírál el (a tanuló tanulmányi előmenetele, magatartása, mulasztásai alapján). Egybefüggő 3 napnál hosszabb eltávozást csak az igazgató engedélyezhet. A hiányzások miatti tanulmányi elmaradást az osztályfőnök által meghatározott határidőig pótolni kell! Igazolt és igazolatlan hiányzás A tanuló késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítése után a hiányzások szülői és orvosi indoklását az osztályfőnök mérlegeli. A hiányzásokat az osztályfőnök a körülmények ismeretében igazolja vagy nem igazolja. A mulasztások igazoltak, ha a tanuló előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra. Igazolatlan az a hiányzás, melynek indoklását az osztályfőnök nem fogadja el. A tanórákról való 3 késés 1 igazolatlan órát jelent. Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, mely az adott hónapban rossz (kettes) magatartási jegyet von maga után. Többszöri igazolatlan mulasztás fegyelmi eljárást von maga után.(az ellenőrzőben értesíteni kell a szülőt! Osztályfőnök!) A mulasztások hátterének felderítését az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt végzi. Ismétlődő igazolatlan távollét után kötelesek környezettanulmányt készíteni. Ők kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. 4. Az iskolában reklámtevékenység, árusítás (automata) nem engedélyezett. Szombaton, vasárnap, ünnepnap rendezvény csak írásos igazgatói engedéllyel szervezhető. 12

A dolgozók munkarendje 1. Vezetők munkarendje Az intézmény hivatalos munkaidejében (7 óra 30-tól 17 óráig) felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni! Ezért az intézményvezető és helyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ vezetői helyettesítési rendje jelöli ki az ügyeletes vezető személyt. 2. Alkalmazottak általános munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében az alkalmazottak munkarendjét az intézmény vezetője állapítja meg. A munkaköri leírásokat a vezető helyettesek készítik el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A vezető helyettesek tesznek javaslatot, - a törvényes munka és pihenő idő figyelembevételével a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. Minden alkalmazottnak és tanulónak be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat és a házirendet az intézményben! Az ezzel kapcsolatos képzés az intézmény megbízott munkatársának feladata minden tanév elején. A pedagógusok heti munkaideje 40 óra, napi munkaidejük 8 óra. A kötelező órákon túli időben naponta a pedagógusoknak elérhetőnek kell lennie (tanítók, tanárok délután, zenetanárok délelőtt), mert az intézmény vezetője berendelheti őket. 3. Pedagógusok munkarendje Részlet a Köznevelési törvényből: 62 (5-6) A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát - 32 óra - (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által az e törvény keretei között meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében - 8 óra/hét - a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. (6) A teljes munkaidő ötvenöt hatvanöt százalékában 22 óra/hét - (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelendő el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a pedagógiai vezető helyettesek állapítják meg, az intézményvezető jóváhagyásával. Írásos kérelemre a tanórák (foglalkozások) elcserélését a vezető helyettese engedélyezheti. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel korábban munkahelyén megjelenni! A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie. A munkából való távolmaradást előzetesen kérvényezni kell, hogy feladatellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! Rendkívüli távolmaradást legkésőbb az 1.tanítási óra megkezdése előtt 45 perccel jelezni kell a vezető helyettesnek. Az anyanapok igénybevételére csak írásos kérelem engedélyezése után kerülhet sor. December, január és május-június hónapban nem vehető igénybe. 13

A tantervi anyagban való lemaradás elkerülésére a pedagógust hiányzása esetén lehetőség szerint szakszerűen kell helyettesíteni. Ennek érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobáiban kell tartani! 4. Pedagógusok felügyeleti rendszere Az egészségvédő és biztonsági rendszabályokat a munka és balesetvédelmi szabályzat követelményeit,- fokozottan kell érvényesíteni az intézményre bízott gyermekek, tanulók esetében. A fiatalok biztonsága, testi épségének megóvása nagy felelősségű, kiemelt feladat. A közoktatási intézmény felelőssége miatt meg kell valósítani a fiatalok folyamatos, az egész nyitvatartási időtartamra kiterjedő felügyeletét! Az épületben és a szabadban tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat! Az intézmény tanévenként az órarend függvényében felügyeleti rendet határoz meg. A beosztásért a vezető helyettes és az ügyeletvezető pedagógus a felelős. A felügyeletre beosztott pedagógus és a hiányzó ügyeletest helyettesítő pedagógus felelős az ügyeleti területen a házirend megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Konkrét feladataikat az ügyeleti rend tartalmazza. Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás előtti és utáni alábbi időszakokra: Reggel 7 25 órától 14 00 óráig pedagógus, Délután 14 00 órától 17 00 óráig pedagógus felügyel. 17 óra után adott foglalkozást szervező, vezető pedagógus, edző felelős a tanulókért. Az órarend szerinti tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát (foglalkozást) tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint a tanítási idő előtt és után a gyermekfelügyeletet az ügyeletes pedagógusok és ügyeletes diákok látják el az ügyeleti rend beosztása szerint. Tanítás nélküli munkanapokon akkor tartunk gyermekfelügyeletet, ha azt szülők kérik, vagy a fenntartó arra utasítást ad. Az intézményi felügyelet egyéb szabályait az ügyeleti rend tartalmazza. Az ügyeletes pedagógusok munkáját tanulói ügyeleti rendszer segíti, melynek szabályai a házirendben találhatók. 5. A többi alkalmazott munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, - a vonatkozó jogszabályok betartásával az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézményvezető jóváhagyásával. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 5 perccel kell munkahelyükön megjelenniük. Távolmaradásukról előzetesen értesíteniük kell a helyettest, vagy az igazgatót. A távollevők helyettesítési rendjét úgy kell megszervezni, hogy a hiányzó kolléga feladatainak időszakos ellátása ne jelentsen aránytalan terhelést. Biztosítani kell a feladatok szükséges szakértelemmel való ellátását! 14

A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, Szervezeti egységek és vezető szintek A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásának alapelve, hogy az intézmény a feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A racionális és gazdaságos működtetés, a helyi adottságok és az igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti formát. Az intézmény szervezeti egységeinek működését a KLIK Siófoki Tankerületének mindenkori vezetője, mint fenntartó irányítja, szervezi, ellenőrzi, vezeti, az iskola igazgatóján keresztül. Intézményünk szervezeti egységei és az egységek felelős vezetői: 1. számú egység: Alapfokú oktatás-nevelés vezetője: pedagógiai vezető (igazgatóhelyettes) 2. számú egység. Alapfokú művészetoktatás vezetője: tagozatvezető 3. számú egység Pedagógiai Szakszolgálat vezetője: tagintézmény vezető 3 Alegységek: 1. számú alegység. Gyermek-és ifjúságvédelem, szociális feladatok vezetője: általános igazgatóhelyettes 2. számú alegység: Sportélet, egészségnevelés és környezeti nevelés Vezetője: testnevelő Szervezeti egységek kapcsolattartása Az alkalmazottaknak, a szervezeti egységeknek úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy a feladatok ellátása zavartalan és zökkenő mentes, valamint összehangolt legyen. Tanév végén írásos beszámolót készítenek az iskola vezetősége számára. Az intézmény vezetője A vezető személye Az intézmény legfelső vezetője a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vezetője. Hatáskörét, jogait vezetői utasítás és kormányrendeletek rögzítik 20/2012 EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 229/2012 Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló tv. végrehajtásáról 1/2013(I.02) KLIKE utasítás 2/2013 (I.15.) KLIKE utasítás 3 Érvényes a Szakszolgálat szervezetileg iskola alá tartozásáig. 15

Az intézménnyel kapcsolatos fenntartói jogok egy része átadott hatáskörben a járási tankerület vezető hatás- és jogköre. Az intézmény helyi szintű feladatainak szervezése, tervezése, a végrehajtás irányítása, ellenőrzése, és minden a fentebbi két vezető szervezet és vezetője által átadott feladat és hatáskör az intézmény igazgatóját illeti meg. Az intézményvezető a köznevelési törvény feltételeinek megfelelő személy, kiválasztása nyilvános pályázat útján történt. A vezetői megbízás legfontosabb követelményei: Az intézményhez szükséges felsőfokú végzettség és szakképzettség, Pedagógus szakvizsga, Pedagógus munkakörben határozatlan idejű alkalmazás, a szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezetőt az oktatási miniszter nevezi ki és bízza meg az irányító feladatok ellátásával, döntése előtt beszerezve a nevelőtestület, a szülői szervezet, a diákönkormányzat véleményét. Intézményvezetői jogkör, kiadmányozási jogkör 4 Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét, a köznevelési törvény és a fenntartó határozza meg.1/2013.(i.02.)klike utasítás) Kiemelt feladatai és hatásköre 69. (1): Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vezetőjének jogkörei (egyszerűsített kivonat) a) felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, b) gyakorolja a munkáltatói jogokat, c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, elkészíttetéséért e) jóváhagyja az intézmény alapdokumentumait, különös tekintette a o Pedagógiai program o Szervezeti Működési Szabályzat o Házirend f) képviseli az intézményt. Intézményvezető kiadmányozási jogköre: Kinevezés, felmentés, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, kivételével, valamint az ezekre vonatkozó munkáltatói iratok kiadása. az egyes szabályzatokban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiséghez kapcsolódó kötelezettségvállalások A jogi személyiségű szervezeti egység napi működéséhez kapcsolódó döntések, tájékoztatók,megkeresések, egyéb levelek. 4 Kiadmányozás: Valamilyen ügyben történő közbenső intézkedésre előkészítés, intézkedés érdemi döntésre, irat kiadásra jog, és annak felelőssége. 16

A jogi személyiségű szervezeti egység szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó, azon döntések, melyek kiadmányozási jogát az elnök magának vagy a járási tankerület vezetőjének nem tartott fenn. közbenső intézkedések A rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatások elkészítése, kiadása, küldése. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a) a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, d) a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, e) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, f) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, g) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, h) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, i) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, j) a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, k) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. (3) A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. (4) A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi. Intézményvezetői felelősség: Az intézményvezető egy személyben felelős: Az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, A pedagógiai munkáért, A gyermekekkel való egyenlő bánásmód megköveteléséért, A tanulók, gyermekek érdekeinek elsőbbségéért, A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, A nevelő- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, A méltányos és humánus ügykezelésért és döntésekért. Vezető helyettesek 17

A vezető helyettesek (igazgatóhelyettesek) személye /kivonat/ A köznevelési törvény 67 69 -a rendelkezik részletesen ezekről a kérdésekről Az intézményvezető feladatait a pedagógiai vezető helyettesek közreműködésével látja el. A vezető helyettesi megbízást az intézményvezető adja - a nevelőtestületi véleményezés megtartásával -, a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás visszavonásig érvényes. A pedagógiai vezető helyettes felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább 10 év gyakorló pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy, aki közvetlenül irányítja a beosztottak munkáját. Zeneiskolai intézményegység vezető :felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel valamint 3 év gyakorló zenepedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy, aki közvetlenül irányítja a zenetanárok munkáját. Pedagógiai Szakszolgálat vezető 5 : felsőfokú, szakirányú gyógypedagógiai végzettséggel, 5 év gyakorlattal és pedagógus szakvizsgával rendelkező személy, aki a szakszolgálat alkalmazotti körét közvetlenül irányítja és felügyeli. Vezető helyettesek jogköre és felelőssége A vezető helyettesek munkájukat munkaköri leírásuk alapján és az intézményvezető közvetlen irányításával végzik (munkaköri leírásuk az SZMSZ mellékletében található). A vezető helyettesek hatásköre és felelőssége kiterjed teljes feladatkörükre, és tevékenységükre. Tevékenységükben személyes felelősséggel tartoznak az intézmény vezetőjének. Beszámolási kötelezettségük az intézmény egész működésére és minden alkalmazott munkájára vonatkozik. Ellenőrzéseik tapasztalatait, lényegi észrevételeiket, az intézmény érdemi problémáit jelzik az intézményvezetőnek, konkrét megoldási javaslatokat tesznek. Igazgató helyettes Feladatai: Bizonyítványok, anyakönyvek kiadása, ellenőrzése, év végi zárása, Ellenőrzés a zeneiskolai vizsgákon, Tanulókkal kapcsolatos adatszolgáltatás, Iskolai programokra történő kezdeményezések elbírálása- egyeztetéssel, Osztályozó vizsga kiírása, kiértesítése, lebonyolítása, Osztályozó értekezletek tematikájának meghatározása, szempontok megfogalmazása, értekezletek levezetése, Helyettesítések megszervezése, Tanmenetek, szakköri tervek elfogadása, Tanteremhasználat, órarend készítése Az igazgató tartós távolléte esetén- írásos megbízás alapján- munkáltatói jogokat gyakorol. Tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyekben képviseli az intézményt! Tanárok ellenőrzése 5 Érvényes a Szakszolgálat szervezetileg iskolához tartozásáig 18

Zeneiskolai intézményegység vezető Feladatai: zeneiskolai bizonyítványok, anyakönyvek kiadása, ellenőrzése, év végi zárása, zeneiskolai vizsgákon ellenőrzés, tanulókkal kapcsolatos adatszolgáltatás, zeneiskolai programokra történő kezdeményezések elbírálása- egyeztetéssel, (zeneiskolai hangverseny) zeneiskolai vizsga kiírása, kiértesítése, lebonyolítása, osztályozó értekezletek tematikájának meghatározása, szempontok megfogalmazása, értekezletek levezetése, helyettesítések megszervezése, tanmenetek, kamarazene, zenekari tervek elfogadása, tanteremhasználat, zenetanárok ellenőrzése. Vezetők kapcsolattartása és helyettesítési rendje Az intézményvezető és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek és konkrét feladatoknak megfelelő rendszerességgel. Az intézményvezető helyettesítése: Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége, valamint hivatalos távolléte esetén általános helyettese: a pedagógiai vezető helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. A vezető és a helyettesek együttes távolléte esetére vonatkozó helyettesítési rend: A pedagógiai vezető helyettest a vezető helyettes beosztású munkatársa helyettesíti. Amennyiben az igazgató és helyettese (helyettesei) is egy időben akadályoztatva vannak, úgy az iskolavezetés egy előre kijelölt tagja korlátozott jogkörrel - helyettesíti őket. Az intézmény vezetése tankerületi szintű vezetés: Kiegészítendő, amikor a KLIK SZMSZ-e rendelkezésre áll A helyi szintű intézményi vezetés: A vezetőség a vezetőkből és a középvezetőkből áll: ők irányítják, tervezik, szervezik, ellenőrzik és értékelik a szervezeti egységeket. A középvezető ellenőrzéseiről, tapasztalatairól közvetlen vezetőjének számol be, kiemelkedő jelentőségű ügyben az intézményvezetőnek. Az intézmény vezetősége konzultatív testület; véleményező és javaslattevő joga van, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. A vezetőség tagjai: 19

Intézményvezető, Vezető helyettesek Az alkalmazottak választott képviselője, A diákság választott segítője A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A vezetői értekezleteken a résztvevők beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. A vezetőség félévenként beszámolót tart a nevelőtestületi értekezleten a feladatokról, a tapasztalt pozitívumokról és hiányosságokról. A Reich Károly Iskola szervezeti felépítési ábrája 6 6 Érvényes a Szakszolgálat szervezetileg az iskolához való tartozásáig. 20

Alkalmazási feltételek: Pedagógusok A közoktatási törvény illetve az azt kiváltó Köznevelési törvény 61-től 66. -a és a törvényekkel kapcsolatban kiadott végrehajtási rendeletek rendelkeznek a pedagógusok alkalmazási feltételeiről. Ezek alapján az intézményben pedagógus munkakörben az alkalmazható, aki e törvényekben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelő felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők: - óvodában óvodapedagógusi, konduktor-óvodapedagógusi; - az iskolai oktatás első-negyedik évfolyamán valamennyi tantárgyhoz a tanítói, konduktor-tanítói, konduktori (a továbbiakban a konduktori és a konduktor-tanítói végzettség együtt: konduktor), a testnevelés tantárgyhoz a tantárgynak megfelelő tanári, feltéve, hogy e területeken az iskolában a helyi tantervben foglaltak alapján emelt szintű oktatás folyik, a művészetek, az idegen nyelv,. A nemzetiségi és etnikai kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyakhoz a tantárgynak megfelelő tanári; Tantárgyi modul (tánc és dráma, hon-és népismeret, egészségtan, mozgókép- és médiaismeret, etika, társadalomismeret, stb.) oktatására a megfelelő szakos tanári végzettség és szakképzettség vagy a munkakörre előírt végzettség és szakképzettség mellett a tantárgyi modulnak megfelelő szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség jogosít. A módosítás figyelembe veszi a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszainak módosítására vonatkozó javaslatokat. Az ötödik és a hatodik évfolyamon is a tanulók készségének és képességének a fejlesztésére lesz lehetőség, amely a tanító foglalkoztatását igényli ezeken az évfolyamokon is. Ennek megfelelően lehetővé teszi, hogy a tanító az ötödik-hatodik évfolyamon is nevelő oktató munkát végezzen. Ez az általános felhatalmazás a nem szakrendszerű oktatásra vonatkozik. Nem változik az a szabály, hogy a szakrendszerű oktatásba azok a tanítók kapcsolódhatnak be, akik az adott területnek megfelelő további képesítést szereztek. A módosítás a hatályos rendelkezésekkel összhangban továbbra is lehetővé teszi, hogy az iskolai oktatás első- negyedik évfolyamán a tanár nevelő és oktató munkát végezzen azzal az új követelménnyel, hogy sajátítsa el a 6-12 éves korosztály felkészítéséhez szükséges módszereket pedagógus továbbképzés, illetőleg szakirányú továbbképzés keretében. A módosítás átmeneti rendelkezései nyújtanak lehetőséget ahhoz, hogy a szükséges ismereteket az érintettek elsajátítsák. Öt év gyakorlat birtokában ugyanis a pedagógusmunka tovább folytatható ezeken az évfolyamokon. Tekintettel a lehetséges új modulok kialakulására az átmeneti rendelkezések minden esetben lehetőséget nyújtanak arra, hogy a megszerezhető szakképzettség nélkül is oktassák az ismereteket azok a pedagógusok, akinek rokon területen megfelelő szakképzettségük van. Önmagában a szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség nem nyújt megfelelő végzettséget a modulok oktatásához. A szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség mellett szükség van olyan pedagógus végzettségre és szakképzettségre is, amellyel az adott pedagógus- munkakör betölthető. 21

Külön kiemelendő, hogy míg alsó tagozaton a tanítók, addig felsőben csak az Erkölcstan oktatására meghatározott végzettséggel, vagy a tantárgy oktatásához szükséges tanfolyam elvégzését igazoló okirattal lehet pedagógust alkalmazni. Hittan oktatásra vagy pedagógiai végzettséggel rendelkező felsőfokú egyházi iskolai végzettséggel rendelkező személy, vagy vallási oktató vehet részt. Az alkalmasságot a vallásoktatásra való bejelentkezéskor be kell mutatni. A pedagógus életpálya modell bevezetésével jelentősen változik a pedagógusok minősítése. Kezdő pedagógus csak gyakornokként vehető fel, és részére két tanévben gyakornoki rendszert kell kialakítani, ami óraszámban, terhelhetőségben jogszabályban rögzített. A gyakornok mellé mentortanárt kell kinevezni, aki a gyakornokot felügyeli, támogatja, segíti. A pedagógusok minősítését a végzettség a továbbképzések sikeres elvégzése alapján kell elvégezni. A minősítés nem megfelelő munkavégzés, eredménytelen továbbképzés, vagy annak a jogszabályban / Köznevelési Tv 62 (3)/ rögzített módon elmaradása esetén visszavonható. Pedagógus előmeneteli rendszer Az előmeneteli rendszer bevezetésével megszűnt a Kjt-ben foglaltak hatóköre. A pedagógusok három évenkénti fietési kategóriában való előre lépése továbbra is megmarad. Ennek ideje a tárgyév első napja. A fokozatok közti előrelépés a minősítő vizsgához kötött, mely a Kormányhivatal hatáskörébe tartozik. Kt.64 (3-4) Az előmeneteli rendszer szerves része az intézményi ellenőrzések rendszere, mely a megfelelő szakember gárda kialakítása után a Kormányhivatal ható és jogköre. Zenetanárok A köznevelési törvény fentebbi szakaszai és a Kt.v.17..(1).bek.k.pont Hatályba lépett: 2004.szeptember 01-én az első évfolyamon rendelkezik ezen területről. k) alapfokú művészetoktatási intézményben, művészeti szakközépiskolában, szakiskolában a művészet szakmai tantárgyakat oktató pedagógusnak a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanári vagy művész végzettség. Ez a törvényi megfogalmazás a Köznevelési törvényben is tovább él. A feltételek meglétéről az oklevelet kiállító felsőoktatási intézet igazolása vagy a leckekönyv alapján a munkáltató dönt. Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés, határozott időre alkalmazható és legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember. Határozott időre megállapodás azzal köthető, aki vállalja a munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú pedagógus szakképesítés megszerzését. Könyvtáros tanárok A könyvtáros tanárok (tanítók) alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket 2013.szeptember 01- től kell bevezetni az általános iskolákban. Ezektől az időpontoktól kezdődően a Köznevelési tv. 2. - 3. melléklete a mérvadó. Rendszergazda Az intézményi informatikai rendszerek karbantartására, fejlesztésére vonatkozóan a Köznevelési tv 2-es és 3-as számú melléklete a mérvadó. 22

Alkalmazott közösségek, kapcsolataik Alkalmazotti jogok és kapcsolattartási rend 1. Közalkalmazotti jogok A közalkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos kötelességeket és jogokat a munka törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény szabályozza. A szakmai munkát végző pedagógusok mellett a többi dolgozó, az oktató-nevelő munkát végző pedagógusok mellett a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetve segíti. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézmény jogviszonyban álló közalkalmazottait és közösségeit. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntési jogkör gyakorlójának kell mérlegelnie. A döntést hozó személynek (közösségnek) az írásos javaslatra, véleményre álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója csak úgy rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben,- testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50 % +1 fő) alapján dönt. Döntést hozó testület kétharmados jelenlétnél határozatképes. 2. A kapcsolattartás formái Az intézmény közösségeit a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartási formák közül azt kell alkalmazni, amelyik a leghatékonyabban szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás különböző formái: Közösségi értekezletek, szakmai megbeszélések, Nyilvános fórumok, intézményi gyűlések, Bizottsági ülések, Munkaterületi megbeszélés Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti gyűlést az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelési-oktatási intézmény szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. 23

- A működéssel kapcsolatos döntések előkészítésében jogszabályban meghatározottak szerint részt vesznek a pedagógusok, a tanulók és a szülők, illetőleg képviselőik. - A nevelőtestület tagjai alkotják meg a nevelési és pedagógiai programot, a helyi tantervet, amelyek az intézmény arculatát, a benne folyó szakmai munka tartalmát és módszereit meghatározzák. A pedagógust, mint a nevelőtestület tagját munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a nevelési, pedagógiai program alapján megválassza az ismereteket, a tananyagot, a nevelés- oktatás módszereit, a szakmai munkaközösségek véleményének meghallgatásával az alkalmazott taneszközöket, tankönyv és tanulmányi segédleteket, irányítja és értékelje a tanulók munkáját, minősítve felkészültségüket és tudásukat. Akit munkaviszonyba, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus munkakörben foglalkoztatnak, továbbá, akit pedagógus munkakörből helyeztek nyugállományba, megilleti az a jog, hogy igénybe vegye a pedagógus igazolvány biztosította törvényes kedvezményeket. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Kötelessége különösen, hogy: o nevelő- oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse. o nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségének, tehetségének kibontakoztatását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkóztatását tanulótársaihoz. o közreműködjön a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátásban, o elsajátítassa a tanuló életkorának megfelelő közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartására, o rendszeresen tájékoztassa a szülőket, o a szülő, tanuló kérdéseire érdemi választ adjon, o a gyermekek, tanulók, szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, o átadja tanítványai részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket. A közalkalmazottak kötelező és adható juttatásai. 7 Kötelező juttatások Munkabér - A közalkalmazott jelenleg még a Kjt. szeptembertől vagy a Kjt, vagy a Köznevelési törvény és az Életpálya modell alapján megállapított besorolás szerinti járandóságát a tárgyhót követő 3. munkanapig a választott pénzintézetnél elhelyezett bankszámlájára kapja- nettó finanszírozási formájában. Jubileumi jutalom - Huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak a Kjt. 78. -ában meghatározott mértékű jubileumi jutalom jár. 7 Az ide vonatkozó törvények és rendeletek alapján értelem szerűen módosulhat. 24