Király-König Péter Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola Szeged PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVEI
A SZEGEDI KIRÁLY-KÖNIG PÉTER ZENEISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE "Ha az eszközt valaki az eszköz tökéletessége kedvéért szereti és kultiválja, a pedagógiai művészet elveszti értelmét; életerős hatékonysága helyett egy végtelen sokszorozási folyamat kezdődik, minden egyes eszköz öncélúan fejlődik és burjánzik." Maritain B E V E Z E T É S Ennek a pedagógiai programnak az a célja, hogy a közoktatásról szóló törvényben meghatározott feladatok megvalósításának módját határozza meg 2013. március 27-től 2018. augusztus 31-ig. időszakra. Ennek megfelelően tartalmazza: A zeneiskolában folyó nevelés és oktatás céljait. Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján a zeneiskola egyes tanszakain, azon belül évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tantárgyak rendszerét, azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit. A zeneiskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit. Az iskolai beszámoltatás, vizsgáztatás formáit, a szorgalom értékelésének, minősítésének formáit. Az alkalmazott hangszeres iskolák, tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elveit. A tehetséggondozás formáit és a tanulói kudarcélmény csökkentésére hozott intézkedések tervét. Figyelembe veszi: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának ÖMIP tervét. A helyi önkormányzat Oktatási Bizottságának elvárásait. A KLIK intézménnyel kapcsolatos követelményeit és elvárásait A zeneiskola alapító okiratát. A tanulók és a szülők jogos igényeit. Társadalmi elvárásokat.
Épít: A zeneiskola közel 60 éves hagyományaira A város egyéb oktatási intézményeinek művészeti nevelésére A kialakult hangversenyszervező kulturális tevékenységre, különös tekintettel amatőr kamara együttesek művészeti csoportok szerepeltetésére. A tantestület csoportjainak és egyéneinek tagjaira azok csapamunkájára és egyéni kezdeményezéseire. I N T É Z M É N Y I A D A T O K Az intézmény neve: Király-König Péter Zeneiskola AMI Az intézmény címe: 6722 Szeged, Tábor u. 3. Fenntartó és felügyeleti szerv: Működési terület: Állami alapfeladatként ellátandó alaptevékenységei: A Magyar Állam KLIK igazgatása alá eső terület 8520 Alapfokú művészetoktatás, zeneművészeti ágon előképzős, hangszeres és magánének tanszakokon Alapító okirat száma és kelte: 358/2012.(VI.22.) Kgy sz..
AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT ÉRINTŐ JOGSZABÁLYOK A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIL. törvény. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet, és a 16/1998-as módosítás Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 32/1999. (VIII. 18.) OM-rendelettel módosított 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet. Az országos szakértői és országos vizsgáztatási névjegyzékről és szakértői tevékenységről szóló 42/1992. (X. 13.) OM rendelet. A művelődési intézmények nevéről, elnevezéséről és névhasználatáról szóló 9/1999. (IV. 30.) MM rendelet A tanév rendjéről szóló aktuális OM rendelet. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIL. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet. Az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) valamint az annak végrehajtására szóló intézkedés 138/1992. (X. 8.) mindezek egybeszerkesztve a Munka törvénykönyvével. Az 1/1998. (VII. 24.) a nevelési-oktatási intézmények eszközjegyzéke, valamint a pedagógus továbbképzésről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletek. 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről. Az oktatás szabályozását az intézmény működését közvetlenül érintő jogszabályok mellett fontos az önkormányzatokról, az éves költségvetésről, a pedagógus-továbbképzésről és az államháztartásról szóló jogszabályok ismerete is. A ZENEISKOLÁK A MAGYAR OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK RENDSZERÉBEN A magyar iskolarendszerben a zeneoktatás immár 100 éve fontos helyet foglal el. Az évek alatt különböző változásokon ment át, de mindvégig megvolt és fejlődött. Az 1945-öt megelőző időszakban az alapfokú zeneoktatás intézményesült formái még igen kis számban voltak jelen. Érdekes, hogy a múlt század végén az 1980-as évek végén előbb a felső, majd a középfokú oktatás alakult ki. A mai iskolarendszer, melynek már része a művészetoktatás is az ötvenes években nyerte el a mai formáját, amikor elsősorban a nagyobb városokban megalapították az állami zeneiskolákat. Ezek a hetvenes években a környező kisebb községek felé fordulva úgynevezett kihelyezett tagozatokat hoztak létre, megteremtve ezzel a vidéki zeneoktatás alapjait. A rendszerváltás aztán döntő fordulatot hozott ezen a területen is. Az 1993-as Oktatási Törvény, a magyar közoktatás részeként ismeri el az alapfokú művészetoktatási intézményt. Maga az új megnevezés művészetoktatás már jelzi a fejlődés új irányát is, hiszen a zeneiskolák egyre nagyobb számban fordultak más művészi ágak felé, így pl.: a képző-, és iparművészet, de elsősorban a táncművészet felé. Kísérleti tantervek jelentek meg ezeknek a tárgyaknak az oktatására, melyek aztán rohamosan terjedtek az országban.
Az intézménytípus finanszírozása is sok változást megélt. Azzal, hogy az Oktatási Törvény állami feladatként ismerte el, normatív támogatást is rendelt hozzá. Ez kezdeti időben nagyon jó pozíciókat biztosított az iskolának és a fenntartóknak, azonban a későbbiekben több ok miatt, (az ország nehéz gazdasági helyzete, az iskolák és tanulók növekvő száma) ez sajnos kedvezőtlen irányba módosult. Mára a helyzet elég nehézzé vált, és ez különösen érinti a hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok által fenntartott iskolákat, köztük a miénk is. Ennek ellenére mindenki küzd a fennmaradásért, és küzd, mert hisz benne, hogy amit tesz, azt nemes cél érdekében teszi. A művészetek - és benne a zene - semmihez nem fogható embernevelő szerepe fontos az országnak, a helyi közösségeknek, a szülőknek, a gyerekeknek. Az ilyen iskolák nem csak azokat a gyerekeket alakítják, akik az órákat látogathatják, hanem a teljes környezetükre hatással vannak. Felemelkedni, sikereket elérni csak kiművelt emberfőkkel lehet. AZ ISKOLA SZELLEMISÉGE, ALAPVETŐ PEDAGÓGIAI CÉLKITŰZÉSEI Az előbbiekben vázolt nemes és jövőt meghatározó céloknak és feladatoknak jelen kell lenniük minden magyar művészetoktatási intézményben, de különösen fontosak a mi iskolánk számára. Az érték nem mindig a megfelelő tartalommal bír, tantestületünk tagjai az igazi lámpás szerepét töltik be még ma is a második évezred végén. Mindannyian hisszük, és képviselünk olyan alapvető pedagógiai elveket, mint: a zene embernevelő, értékközvetítő szerepe, hatása; a tanuló személyiségének kibontakoztatása; a foglalkozás során az egyéni képességek figyelembevétele, fejlesztése; példaadással való nevelés. Munkánk során ezeket figyelembe véve törekszünk arra, hogy a hangszeres tudás elsajátítása mellett a hozzánk járó gyerekek egész személyiségét fejlesszük. Nyissuk ki szemünket a művészetekre, teremtsünk olyan közeget, ahol a komolyzene szeretete természetes, értékes tulajdonság. Munkánk középpontjában két dolog áll: a gyermek személyiségének a fejlesztése a zenén keresztül; értékközvetítés. Ennek a két célnak az eléréséért tevékenykedünk. A mikéntjére sok lehetőség adódik, mely függ a tantestület és a tanulók összetételétől, és bizonyos mértékig függ az anyagi lehetőségektől is. A célok azonban világosak, melyek mentén tevékenykedni kívánunk.
JÖVŐKÉP ELVEK, CÉLOK, FUNKCIÓK A zeneiskola oktatási célja, hogy a maga sajátos eszközeivel, hangszeres oktatással, érzelmi és esztétikai neveléssel járuljon hozzá egy sokoldalúan, zeneileg (is) művelt, érett, kreatív személyiség kialakításához. Ennek megfelelően a zeneiskola pedagógiai programja és helyi tanterve felépítés szempontjából követelményközpontú, pedagógiai koncepciója szerint tanuló központú. Célunk olyan belső iskolai légkör, és tartalmi munka megteremtése, ahol jól érzi magát tanuló és tanár egyaránt. Ahol a tanuló is alkotó részese a tanítás-tanulás folyamatának. Tudatosan és radikálisan csökkenteni akarjuk a tanulókat érő kudarcélmények számát. A sikerélményen keresztül történő munkát tartjuk célravezetőnek. Arra törekszünk, hogy zeneiskolánkban minden tanuló saját képességeinek, lehetőségeinek optimumáig jusson el szakmai, értelmi és erkölcsi fejlődésben. Biztosítani kívánjuk részükre a teret, ahol gyakorolhatják és fejleszthetik képességeiket, felfedezhetik önmagukat. Továbbra is szeretnénk, ha a zeneiskola a város egyik zenei, művészeti centruma lenne. A ZENEISKOLA, MINT ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY LEGFONTOSABB FUNKCIÓI Zeneiskolánkban az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja keretében folyó zeni nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségükre építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, a népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. A zeneiskolában folyó képzés lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység, fogékonyság alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. A zeneoktatás a különböző műfajok (zenei) sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismereti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. Az esélyegyenlőség biztosítása mind mikro-, mind makroszinten. Az indulási hátrányok csökkentése, és a zenei pályára történő felkészítés szerepe az egyéni és csoportos órák keretében, egyaránt fontos szempont. ÁLTALÁNOS NEVELÉSI, PEDAGÓGIAI CÉLOK, ELVÁRÁSOK! Minden munka végzésénél ismernünk kell a célt, mert ez meghatározza egész tevékenységünket. Növendékeinket képességeiknek megfelelően a legmagasabb fokra kell elvezetni. A hangszeres óráknak művészi légkört kell teremtenünk. (A mi esetünkben ez a muzsika)
Az elszürkülés ellen újabb és újabb zenei élmény, töltődés megszerzésével lehet védekezni. Mindenkinek törekedni kell a továbbfejlődésre, mert aki nem fejlődik, az visszafejlődik. A cél eléréséhez a legrövidebb, legkorszerűbb utat kell keresnünk. Hangszertanításunkban mindig a végcélból kell visszavezetni a kiindulópontot. A zeneiskolai növendék olyan önálló lény, aki kibontakozóban lévő egyéniséggel, sajátos érzelmi élettel, fantáziával, öntudattal, önérzettel rendelkezik. Ha munkánkat eredményesen akarjuk végezni, akkor növendékeinket aktivizálni kell, el kell érnünk azt, hogy ő maga is akarja azt, amit mi akarunk. Munkánk eredményeképpen siker, balsiker vagy kudarc is születik. Az első kettő ösztönző élménnyé válhat, de az utolsó inkább csak rombol. Zenetanításunk jellemformálás nélkül elképzelhetetlen, melyhez alapvetően szükséges a növendékek bizalmának megnyerése. (Bizalmat általában az iránt érzünk, akiről tudjuk, hogy javunkat akarja, akit érdekel sorsunk, aki mindenre keres megoldást, és szakmai vonatkozásban teljes biztonsággal vezet.) Számunkra elsődleges kell, hogy legyen a munkáranevelés, amelynek tervszerűen kell történnie. Minden törekvésünk hiábavaló, ha a szülőkkel való kapcsolatot nem tudjuk kialakítani. A legtehetségesebb növendékeknél ki kell bontakoztatnunk azokat az adottságokat, amelyekkel rendelkeznek (szorgalom, ambíció, akaraterő, emlékezőképesség, önbizalom, jó alkat, jó hallás, ritmusérzés stb.). Nagyon gondosan kell előkészíteni növendékeinket szakmai és pedagógiai szempontból az egyes szereplésekre is. A szaktárgyakra lebontott részletes követelményeket az érvényben lévő tantervek tartalmazzák. ZENEI TEHETSÉGKUTATÁS ÉS TEHETSÉGONDOZÁS A ZENEISKOLÁBAN Az alapfokú zeneiskolák, de általában a művészeti iskolák eleve tehetséggondozó intézmények. Már a növendékfelvétel is egyéni, szülői ambíció alapján felvételi vizsgával, illetve meghallgatással történik. Szemléletünkben a kiválasztáskor nemcsak a kiemelkedő zenei tehetségek számítanak. A tehetség összetett, komplex képesség, a személyiség alapvető, domináns jegye. Meghatározása általános értelemben is komplikált, objektíven nehezen vagy alig mérhető. Mindenképpen értékjelző, gondozása a mi iskolatípusunk alapfeladata. Hisszük, hogy a zene hatással van személyiségre, alakítóan hat a lélekre. Éppen ezért a nevelésben igen nagy szükség van rá. A zenei tehetség készség formájában nyilatkozik meg a tanulás előtti korban. Ezt a készséget kell felismernünk, felmérnünk, megvizsgálva közben a gyermek egész személyiségét, értelmi, kombinációs és asszociatív képességét, kreativitását, érzelmi reakcióit, fantáziáját, temperamentumát, kitartását, memóriáját, akaraterejét, aktivitását.
A zenei készségek közül megfigyeljük a ritmus- és metrumérzékét, hallásának pontosságát, differenciáltságát, mozgásképességét, muzikalitását. E megfigyelések összegzése után is csak hozzávetőleges képet kaphatunk a gyermek zenei tehetségéről. Igazán csak a zenetanulás folyamán nyilvánul meg a gyermek tehetsége, tanulási tempójának függvényében. De még ezeknek a tudatában is tisztában kell azzal lennünk, hogy a gyermek individumot, nem ismerhetjük eléggé, azt pedig még kevésbé, hogy kivé, mivé fejlődhet. "A tehetséget nem lehet teremteni. A talajt, a lehetőséget lehet teremteni, ahol a tehetség kibontakozhat, kialakulhat" (Neuhaus) Tehetségkutatásunk többlépcsős, szorosan összekapcsolódik a tehetséggondozással, nincs lezárva tehát a gyerekek zeneiskolába való felvételével. Igen fontos, hogy minél hamarabb kiválasztódjanak a tehetségesnek tűnő gyerekek, mert így hamar szakember vezetheti őket tovább. Csak így válhat természetessé, hogy a zenetanulás egyenrangú fontosságúvá váljék a közismereti iskolával. Feladatok a kiválasztásnál: Állandó jó kapcsolat az óvónőkkel és iskolai énektanárokkal, akik motiválhatják a gyerekeket. Hangverseny-bemutatók az óvodákban, iskolai tanórákon, hangversenyek kicsik számára. Kiselőképző, előképző-, és hangszeres előképzős csoportokkal való foglalkozás (egykét év alatt sok minden kiderül, pl. hangszeres alkalmasság, érettség, stb.) A további években is lehet átirányítani más hangszerre (egyben már gondozás is). A tanulási folyamat közben kiemelni a rendkívüli zenei tehetségeket. (B tagozat: magasabb óraszám, stb) A tehetséggondozás feltételei, területei, feladatai, gondjai: A legfontosabb a tanár tudása, személyisége, mely a legfőbb motivációs erő. Szoros kapcsolattartás a hangszeres és elmélet tanárok között. Tanárképzés, tanári továbbképzés. Hangszerek minősége, mennyisége, karbantartása. Szaktanácsadói testület (az országban szórványosan létezik) Tanulmányi versenyek, hangszeres, zeneelméleti versenyek, találkozók, fesztiválok, hangversenyek, fórumok, kurzusok, továbbképzések. A tanári munka értékelése igen fontos része a tehetséggondozásnak. Nélkülük nem működhetne ez a munka! A tanárok továbbképzése is a tehetséggondozás fontos alapkérdése. Zenei tehetségek csak olyan feltételek mellett bontakozhatnak ki, zenehallgatóvá csak ott válik az ember, ahol a társadalmat áthatja a kulturális értékek, a művészetek, és a zene szeretete.
A HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA (A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX többször módosított törvény 4. 8-15 bekezdése alapján) Intézményünkben a tanulókat hátrányos megkülönböztetés (közvetlen vagy közvetett különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés) nem érheti. Csak látszólagosan mindenkinek azonos jogokat biztosítani nem lehet. Intézményünkben nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a nevelő és oktató munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő különbségtétel, ha az törvényes célok érdekében, a szükséges eszközök alkalmazásával történik, így különösen az e törvény és végrehajtási rendeletei alapján szervezett bármilyen nevelés és oktatás, illetőleg intézkedés. Az esetlegesen előforduló hátrányos megkülönböztetés következményeit orvosolni kell. Az intézkedések meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét kell figyelembe venni. A tanulók ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva kell döntenünk. ZENEI VERSENYEK, FESZTIVÁLOK, TALÁLKOZÓK PEDAGÓGIAI FUNKCIÓJA A rendezvényekre való felkészülés nagy lendületet ad a növendékeknek. A legkiválóbbaknál (országos döntőbe jutottaknál, helyezetteknél) jóval szélesebb rétegre terjed ki. Mozgósítja az érintett tanszak növendékeit. A rendezvények különösképpen az országos szint módot adnak a legtehetségesebbek "kiugratására", megismertetésükre, pályájuk féltő gondossággal való figyelemmel kísérésére. Szereplési rutin, koncentráció, állóképesség megszerzésére teremtenek nagyszerű lehetőséget. A legtehetségesebb növendékek kiválasztásán, kiemelésén túl lehetőség nyílik a zenei pályán való eredményes előhaladásuk segítésére. A rendezvény haszna, hogy a tanulókat fokozott felfokozott teljesítményre serkenti, megerősíti azt a tudatot, hogy eredmény csak komoly munkával érhető el, hogy a zenetanulást nehezítő tényezők (kevés szabadidő, a hangszer minősége, a felkészülés körülményei) leküzdése nemes cél, hogy a felkészülés során befektetett többletmunka mindenképpen nyereség.. A szakmailag és lelkileg jól felkészített növendékeknek az szerez igazán nagy örömet, ha közönség előtt önmaga legjobb szintjén produkál, ha tudását egy-egy verseny vagy fesztivál nyilvános keretei között megmutathatja. A fesztiválok, találkozók amelyek többnyire a kamarazenélés szinterei a szakma legalapvetőbb tudnivalóinak elsajátítását segítik: a tiszta intonáció, a ritmikai fegyelem, az együttjátszás követelményei, a zenei megformálás, a helyes hangzásarányok megvalósítása, nem utolsó sorban a muzsikálás örömének, élményének szerezni és adni tudása. Az országos zenei rendezvények az érintett terület pedagógusainak módot adnak egyegy hangszer, vagy "műfaj" pedagógiai eredményeinek felmérésére, a rendezvények között megtett út értékelésére, a helyzetelemzés alapján a feladatok kitűzésére. A felkészítő és érdeklődő tanárok részére tehát továbbképzéssel felérő szakmai értékelés, a látottak és hallottak alapján az egész tanszak számára országos továbbképzési lehetőség. Már az országos fórumot megelőző válogatók során az adott zenei intézmény, megye tennivalóit meghatározza, felhívja a figyelmet az iskola, a terület
eredményeire, gondjaira. Külön megállapodás alapján a területi válogatókat a Konzervatóriummal felváltva rendezzük meg. PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉS Intézményünkben a pedagógusok továbbképzésének az alábbi céljai vannak: a meglévő, korábban szerzett ismeretek további mélyítése, a munkakör betöltéséhez szükséges végzettség megszerzése. a pedagógiai program színvonalas végrehajtásához szükséges ismeretek megszerzése, valamint részvétel a minőségbiztosítási program megvalósításában. Az iskola konkrét továbbképzési tervét külön dokumentum tartalmazza ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS A tanulói teljesítmények mérésekor a kimenet-szabályozás elvét érvényesítjük. A képzés sajátosságaiból fakadóan (egyéni foglalkozások hangszeres órákon) naprakész a főtárgytanár tájékozottsága a tanulók elméleti és gyakorlati fejlődéséről, az ismeretanyag elsajátításának a mértékéről. A különböző tanszakok közötti ellenőrzési és értékelési rendszer egységesítését hivatott biztosítani a bemutató növendékhangversenyek sorozata. Szolfézsórákon szorgalmazzuk az írásbeli és a szóbeli számonkérés egyensúlyát. Az értékelés rendszere: Az előképző osztályban szöveges, egyénre szabott, az alapfok első osztálytól osztályzatokkal, érdemjegyekkel történik az értékelés, kivéve a kamarazene, zenekar és a kórus tantárgyakat. Ezek esetében az év végi értékelés: kiválóan megfelelt, jól megfelelt és nem felelt meg. Az értékelés célja: Visszajelzés a tanár és a tanuló részére, A tanulás hatékonyságának ellenőrzése, A teljesítmény alapján korrekció kijelölése, A tanuló teljesítményének viszonyítása korábbi eredményéhez. Helye a tanítás folyamatában: Rendszeres szóbeli visszajelzés a tanítási órán, Egy-egy téma lezárása, ismeretanyag elsajátítása után (célszerű hangversenyen történő szerepléssel) Féléves, éves anyag összegzése (félévi meghallgatás, év végi elméleti és hangszeres beszámoló) Súlypontok: A továbbhaladáshoz szükséges anyag ismerete, értelmezése és gyakorlati alkalmazása, Az oktatás eredményeként kialakult képességek ellenőrzése, A továbbhaladás feltételeként az előírt minimum ellenőrzése.
Tanulóink munkájának értékelése: 5 jeles: Ha tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. A technikai és mechanizmusbeli követelményeket biztosan oldja meg és azokat zeneileg is kiválóan alkalmazza. Szóbeli feleletei és írásbeli munkái is teljes önállóságra vallanak. 4 jó: A tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. A tananyag alapvető részeit tökéletesen tudja, ismereteit a feladatok megoldásában is különösebb nehézség nélkül alkalmazza. 3 közepes: Ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget. A tanterv alapvető anyagát jól elsajátítja, az alapvető mechanizmusbeli nehézségeket leküzdötte, a lényegesebb kérdések megoldásában némi nehézségek mellett elfogadható eredménnyel azokat alkalmazza. Munkáiban kisebb bizonytalanságot mutat, amelyet a tanár segítségével le tud küzdeni. 2 elégséges: Ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Mechanizmusbeli hibái is hátráltatják a tantervi anyag biztos alkalmazását (hangban, intonációban, stb.) még a tanár segítségével is. Elképzelési a művek zenei tartalmát illetően nagyon minimálisak, ritmushibákkal küzd és folyamatosan ellenőrzésre szorul. 1 elégtelen: Ha a tantervi követelményeknek nevelői útmutatással sem tud eleget tenni. A minimumot sem képes elsajátítani. A magasabb évfolyamba lépés feltétele: Az előírt tanulmányi követelmények sikeres teljesítése, erről bizonyítvány kiállítása. Az előképzős bizonyítványba szöveges értékelés és a "Hangszeres tanulmányai megkezdheti" bejegyzés szükséges az első osztályba lépéshez. Első osztálytól legalább elégséges érdemjegy kell a továbbhaladáshoz. 1 elégtelen érdemjegy esetén a tanuló javítóvizsgát tehet. 2 elégtelen érdemjegy esetén a nevelőtestület döntése szükséges a javítóvizsga lehetőségére. Az igazgató engedélyével a zeneiskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményét egy tanévben vagy annál rövidebb idő alatt is teljesítheti a tanuló. Ha a tanuló önhibáján kívüli okok miatt nem tud eleget tenni a tantervi követelményeknek (huzamosabb betegség, tanév közben történő felvétel) az igazgató engedélyével osztályát folytathatja.
A tanuló szorgalmának értékelése SZORGALOM PÉLDÁS JÓ VÁLTOZÓ HANYAG 1. Tanulmányi munkája céltudatosan törekvő, odaadó, igényes a tudás megszerzése figyelmes, törekvő ingadozó hanyag, lassító 2. Munkavégzése kitartó, pontos, megbízható, lankadatlan rendszeres, többnyire önálló rendszertelen, hullámzó, önállótlan megbízhatatlan, gondatlan 3. Kötelességtudata kifogástalan, precíz megfelelő, néha ösztökélni kell felkészültsége gyakran felületes felkészültsége állandóan felületes 4. Tanórákon kívüli inform. felhasználása rendszeres, érdeklődő előfordul, ösztönzésre dolgozik ritkán egyáltalán nem A KIRÁLY-KÖNIG PÉTER ZENEISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TEVÉKENYSÉGÉNEK RÖVID ÉRTÉKELÉSE A Király-König Péter Zeneiskola sajátos alsó fokú oktatási intézménye a művészetnek, amely az esztétikai és érzelmi nevelést szolgálja. Szerepe alapvető és meghatározó a hangszeres zenei műveltség megalapozásában és elterjesztésében. Feladata, célja kettős: az arra alkalmasakat felkészíti a zenei pályára a zeneművészeti szakközépiskolák, konzervatóriumok, zeneművészeti főiskolák felvételi vizsgáira, a többi tanulót pedig olyan szintre kell juttatnia a hangszeres képzésben, hogy képesek legyenek amatőr hangszeres muzsikálásra, öntevékeny művészeti együttesekben, zenekarokban való közreműködésre, kamarazenélésre. Feladata még zenehallgató, hangversenyekre járó emberek nevelése. A zeneiskola munkájára jellemző, hogy az ifjúság minden korosztályát tanítja, óvodásoktól az egyetemistákig. A tanulók többsége általános iskolás, de egyre több óvodást és középiskolást is tanítanak. A zeneiskola minden más iskolatípustól eltérő, de meghatározó sajátossága, hogy tanulóit főtárgyukra (hangszeres, magánének) egyénileg oktatja. Ilyen módon olyan személyiségformáló tényező, amely jelentős segítséget nyújt a tanulók nevelésében a közismereti iskoláknak. A főtárgy egyéni oktatása mellett a kötelező tárgyakat általában csoportban tanítjuk. A kamarazene, valamint az énekkar a zeneirodalom és a zenekar jelentős közösségi nevelési lehetőséget biztosít. Fontos feladat továbbá, hogy az arra érdemes tanulókat minél hosszabb ideig megtartsuk iskolai keretek között esetleg más-más tanszakon. Így az egyéni hangszeres
tanulmányok után a tanuló kamarazene vagy zeneirodalom szakon, esetleg csak zenekari tagként maradjon a zeneiskolában. A szegedi zeneiskola Szegeden működik, tehát Szeged város pezsgő, sokszínű, sokszor eseményektől zsúfolt zenei életébe kell fontos láncszemként beilleszkednie. Az utóbbi években országos versenyeken növendékeink 10 első 9 második és 4 harmadik díjat nyertek a számtalan különdíj és nívódíj mellett. Iskolánk épülete a Tábor u. 3. szám alatt található. A tanítás az épület földszintjén és első emeletén folyik, 44, többnyire megfelelő méretű helyiségben. 120 fős hangversenyterem szolgálja még az oktatást. A bútorzat minősége és mennyisége folyamatos karbantartással megfelelő. A hangszerek állapota közepesnek mondható. Új hangszerek beszerzése a következő években feltétlenül szükséges. KÜLFÖLDI KAPCSOLATOK A rendszerváltás után zeneiskolánk is igyekezett bekapcsolódni Európa zenei vérkeringésébe. Első cserepartnerünk a stuttgarti (Németország) zeneiskola volt. 1992. október 27-én a magyar és német gyerekek adtak közös koncertet Szegeden. Vendégünk volt még ezen az estén Henry Sigfridson Turkuból finn testvérvárosunkból. Stuttgarti kapcsolatunk 1993-ban folytatódott, ezúttal a szegedi fiatalok látogattak Németországba. Ez a csere az évek során háromszor ismétlődött és az Európai Ifjúsági Zenei Fesztivál részeként csúcsosodott ki, amikor is a stuttgarti zeneiskola 70 fős szimfonikus zenekara adott hangversenyt Szegeden. Következő külföldi partnerünk Koglhof (Ausztria) névadónknak Király-König Péternek szülőfaluja. Itt is több esetben történt cserelátogatás. Ütős együttesünk személyes kapcsolatok révén többször járt Heidenheimben (Németország), és egyszer már ottani fiatalok is ellátogattak hozzánk. Gyakori vendégeink turkui testvérvárosunk ifjú muzsikusai. 1999. november 2-6-ig voltak Szegeden a turkui zeneiskola vonószenekarának tagjai. 2000. tavaszán viszonoztuk a látogatást. A rendszeresen Turkuba látogató szegedi ifjúsági delegációnak több ízben tagjai voltak zeneiskolánk tanulói. Legutóbb 1997. augusztusában fuvolanégyesünk szerepelt a küldöttséggel Finnországban. Legfrissebb partnerünk Brno (Csehország) zeneiskolája 1997. május 30-án a Zenélő Európa Szegeden című rendezvényükön szerepelt egy brnói zongorista. 1998-ban vonószenekarunk látogatott Csehországba, 2000. tavaszán a brnóiak jártak Szegeden. Személyes kapcsolatok útján létesítettünk kapcsolatot Trevizo (Olaszország) Villorba negyedének zeneiskolájával. Két ízben rendeztünk koncertet Mária és Alessandro Gagliardrinak Grosseto (Olaszország) zeneiskolája tanárainak részére. Szabadka (Jugoszlávia) város zeneiskolájával is aktív kapcsolatunk van, évente egy cserét bonyolítunk le.
1998. május 29.én rendeztük meg a Testvérvárosok muzsikálnak Szegeden szlogenű hangversenyt, amelyen darmstadti, temesvári, nizzai, szabadkai és turkui fiatalok zenéltek városunkban. A ZENEISKOLÁBAN MŰKÖDŐ ZENEKAROK EGYÜTTESEK Vonószenekar: iskolákban művelődési házakban, templomokban koncertező együttes. Az országos zenekari fesztiválok többszörös díjazottjai. Külföldi fellépések Brno (Csehország) Turku (Finnország) Koglhof (Ausztria) Karmester Marosvári Attila, helyettese Tótné Szegszárdy Bernadett Fuvola kvartett: az utóbbi 10 év állandó kamaraegyüttese. A balassagyarmati és mohácsi találkozók többszörösen díjazott résztvevői. A város kulturális életének aktív szereplői. Külföldi fellépéseik Stuttgart, Darmstadt (Németország) Turku (Finnország). Vezetőjük Greksa László. Amadeus klarinét-együttes: néhány éve jött létre, már eddig is több szép szereplést teljesített, ígéretesen formálódó kamaracsoport. 1999-ben Kiskőrösön kiemelt nívó díjat kaptak a Területi Klarinét Kisegyüttes Találkozón. Vezetőjük Balázs György. Király kvartett (blockflöte együttes): a hosszú évekig sikert sikerre halmozó Király consort utódja. Rendkívül tehetséges tagjai előtt szólóban és "csapatban" is nagy karrier áll. Vezetőjük Paragi Jenő. Ütős együttes: 14 éve 7-8 fővel állandóan működő együttes, tagjai folyamatosan cserélődnek. Külföldi szerepléseik Heidnheim (Németország) Arad, Temesvár (Románia) Sankt Pölten (Ausztria). Vezetőjük Bedő Gábor. A zeneiskolában a fent említetteken kívül még igen sok sikeres kamaracsoport működik (harmonika duó, trió, furulya és klarinét együttesek, gitár duók, stb.). Tanári együttesek Vonós és kislétszámú szimfonikus zenekar: évente egy-két koncertet ad a város szinte minden megfelelő helyszínén felváltva. Az elmúlt évek kiemelkedő produkciói voltak Purcell: Didó és Aeneasa és Mozart: Koronázási miséje Vezetője: Marosvári Attila, Tóthné SzegszárdyBernadett, valamint több meghívott vendég karmester. Aerofon fúvósötös: 20 éve működő kamaraegyüttes a dorogi majd hajdúszoboszlói zenetanári fúvósötös találkozók állandó és sikeres résztvevői. A város kulturális életének jelentős tényezői,
folyamatosan koncertező együttes. A város vezetői 2001-ben a Magyar Kultúra napján Kölcsey-emlékérmet adományoztak a kvintettnek. Vezetője Szélpál Szilveszter. Stadler klarinét-együttes: 1990. óta rendszeresen közreműködnek iskolai, városi, egyházzenei, alapítványi, egyesületi hangversenyeken. 1997-ben szerepeltek az Európai Klarinét Találkozón. 2000-ben pedig a Magyar Orvosok Világtalálkozóján. 2000-ben 10 éves jubileumi koncertet rendeztek. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA, ÓRATERVE, TANTÁRGYAI Hangszeres tanszakok. Vokális tanszak: Elméleti tanszakok, tantárgyak: Egyéb tantárgyak: Egyéb tanszak: furulya, fuvola, oboa, klarinét, fagott, kürt, trombita, harsona, tuba, szaxofon, ütő, gitár, zongora, orgona, hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő. Elektroakusztikus tanszak: szintetizátor magánének. szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom. zenekar, énekkar kamarazene. Képzési idő: (Megjegyzés: az évfolyamszámok magukba foglalják az előképző, alapfok és továbbképző évfolyamait. A képzési idő első számjegye az elméleti és egyéb előtanulmányokat jelöli) "A" tagozaton 2+10 évfolyam (furulya, fuvola, trombita, ütő, gitár, zongora, hegedű, gordonka) 2+ 8 évfolyam (oboa, klarinét, fagott, kürt, harsona, tuba, csembaló, orgona, nagybőgő) 2+ 6 évfolyam (szaxofon, brácsa) 1+ 6 évfolyam (magánének, szintetizátor) "B" tagozaton A "B" tagozat zárójeles számai az "A" tagozaton végzett előtanulmányokat jelentik "B" tagozatra a növendéket az alapfok 2. évfolyamától javasolt irányítani. (3)+9 évfolyam (furulya, fuvola, trombita, ütő, gitár, zongora, hegedű, gordonka) (3)+7 évfolyam (oboa, klarinét, fagott, kürt, harsona, tuba, orgona, nagybőgő) (3)+5 évfolyam (szaxofon, brácsa) (2)+5 évfolyam (magánének) Elméleti és egyéb főtanszakok: "A" tagozaton 2+10 évfolyam (szolfézs) 2+ 6 évfolyam (zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet) 4 évfolyam (kamarazene)
"B" tagozaton (5)+7 évfolyam (szolfézs főtanszak) Tantárgy Ó r a t e r v Évfolyamok Előképző Alapfok Továbbképző 1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Főtárgy (2) (2) 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Kötelező v. kötelezően 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 választható tárgy Választható tárgy 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Összesen: 2 6 2 6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 Főtárgy: hangszeres és magánének tanszakok (egyéni), elméleti és kamarazenei tanszakok (csoportos). Kötelező tárgy: szolfézs, zongora (az adott tanszakok óratervében jelölteknek megfelelően) Kötelezően választható tárgy: - elméleti: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció (mindezek együttes műveltségi programként is taníthatók) - gyakorlati: zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus. Választható tárgy: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció (mindezek együttes műveltségi programként is taníthatók), zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus, népzene. (Zenei ismeret: a szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció tantárgyak tantervi programjai alapján, mint együttes műveltségi terület, önálló zenei alapismereteket tartalmazó helyi tanterv készíthető.) Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve gitár, csembaló, zongora, orgona) és magánének főtárgyhoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. A TANÍTÁSI ÓRÁK SZÁMÁRA ÉS KÉPZÉSI IDEJÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ("A" és "B" tagozat, 2+10 évfolyamos (hosszú) tanszakok.) A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje tanítási hetenként értendő. Főtárgy: "A" tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni) vagy minimum 2x45 perc (csoportos) "B" tagozaton minimum 2x45 perc
A korrepetíció (zongorakíséret) ideje: "A" tagozaton (minimum) 1. évfolyamig 5 perc 2-3. évfolyamon 10 perc 4. évfolyamtól 15 perc "B" tagozaton (minimum) 1-2. évfolyamon 10 perc 3-4. évfolyamon 15 perc 5. évfolyamtól 20 perc Kötelező tárgy: a képzési idő minimum 2x45 perc "A" tagozaton a 4. évfolyam végéig "B" tagozaton a 10. évfolyam végéig Kötelezően választható tárgy: "A" tagozaton az 5-6. évfolyamon elmélet: minimum 1x45 perc Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 1 v. 2 foglalkozás "B" tagozaton elmélet: minimum 1x45 perc gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos) vagy minimum 1x30 perc (egyéni) Hangszeres előképző: egyéni 2x30 perc, csoportos 2x45 perc Kamarazene: minimum 1x45 perc. A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően: 2-8 fő, max. 15 fő. Zenekar, kórus: minimum 2x45 perc. Kötelező zongora: minimum 1x30 perc. ("A" és "B" tagozat, rövid tanszakok) A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje tanítási hetenként értendő. Főtárgy: "A" tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni) v. minimum 2x45 perc (csoportos) "B" tagozaton minimum 2x45 perc A korrepetíció (zongorakíséret) ideje: Hangszeres tanszakon: "A" tagozaton (minimum) 1. évfolyamig 5 perc 2. évfolyam 10 perc 3. évfolyamtól 15 perc "B" tagozaton (minimum) 1. évfolyam 10 perc 2. évfolyam 15 perc 3. évfolyamtól 20 perc Magánének tanszakon: "A" tagozaton minimum 20 perc "B" tagozaton minimum 30 perc
Kötelező tárgy: a képzési idő minimum 2x45 perc "A" tagozaton a 4. évfolyam végéig "B" tagozaton az utolsó évfolyam végéig Kötelezően választható tárgy: "A" tagozaton az 5. évfolyamon elmélet: minimum 1x45 perc Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 1 v. 2 foglalkozás "B" tagozaton elmélet: minimum 1x45 perc gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos) vagy minimum 1x30 perc (egyéni) Hangszeres előképző: egyéni 2x30 perc, csoportos 2x45 perc Kamarazene: minimum 1x45 perc. A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően: 2-8 fő, max. 15 fő. Zenekar: minimum 2x45 perc. Kötelező zongora: minimum 1x30 perc. A zeneoktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a növendékek más művészeti ág (képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet.
A KIRÁLY-KÖNIG PÉTER ZENEISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK ÉS TANTERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT TANTERVPROGRAMOK A Király-König Péter Zeneiskola tantestülete átnézve a Művelődési Minisztérium által 1998- ban illetve 1999-ben kiadott "Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának" zeneiskolai köteteit, a következő állásfoglalást hozta meg: A tanszakok szabályozása egységes. A képzés struktúrája, óraterve és tantárgyrendszere lehetővé teszi a tanterv bevezetését, jelentősebb törés nélkül a jelenlegi tanterv szerint tanuló növendékek esetében is. A kötelezően választhat tárgyak és a választható tárgyak egységes keretben jelennek meg minden tanszakon. Egyértelműen fogalmazza meg a követelményrendszert évenkénti lebontásban, valamint az alapfok és középfok végén. A javasolt értékelési mód, és az ismeretek számonkérésének formái azonosak a zeneiskolában jelenleg is alkalmazott módszerekkel. A tárgyi feltételek rendszere, megerősítve az Oktatási Minisztérium e témakörében hozott rendeletével, biztosítják a színvonalas latin munkát. A fentiek figyelembevételével a Király-König Péter Zeneiskola tantestülete bevezetésre alkalmasnak tartja "Az alapfokú művészetoktatás követelményeit és tantervi programját". A helyi tanterv bevezetésének ütemezése A művelődési és közoktatási miniszter 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet 3. (1) bekezdése, és az azt módosító 32/1999 (VIII.18.) OM számú rendelet alapján: "A művelődési és közoktatási miniszter által az alapfokú művészetoktatás terén kiadott nevelési-oktatási tervek 2001-től nem alkalmazhatók". A helyi tantervek módosított alkalmazása minden tanszakon minden évfolyamon egyszerre 2013. szeptember 1-től történik. Legitimációs záradékok: A jelenlegi pedagógiai program érvényessége az elfogadástól számított 5 év. A helyi tanterv módosítását a tanszakok kezdeményezhetik. A tanszaki munkaközösségek illetékesek elbírálni 5 év múltán a program helyességét, javasolni a szükséges változtatásokat. Az iskolavezetés az általános részek érvényességéről dönt 5 év múlva, illetve javasolja az időközben esetleg aktuálissá váló módosítások szükségességét. (pl. tárgyi-, személyi-, pénzügyi feltételekről szóló fejezetek, stb.) A pedagógiai programot a nevelői testület véleményét kikérve az iskola igazgatója hagyja jóvvá. A nyilvánosságra hozatal módja: A pedagógiai program bármikor hozzáférhető: az iskola igazgatójánál a gazdasági irodában a tanári szobában az iskola honlapján
Órakedvezmények: tanszakvezetők szakszervezet közalkalmazotti tanács Összesen: Kötelező óraszámok: igazgató igazgató helyettesek 5 óra 4 óra 6 óra 15 óra 2 óra 4 óra KIRÁLY-KÖNIG PÉTER ZENEISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVEK A helyi tantervet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS KÖVETELMÉNYEI ÉS PROGRAMJA alapján állították össze az egyes tanszakok. A megfogalmazódott tanszaki sajátosságok, felvételi kritériumok, a tananyag, a beszámoltatás módja és a magasabb évfolyamba jutás feltételei minden tanszakon a minisztériumi, központi kerettantervi követelményeit alkalmazzuk az alábbi tanszakok esetében, kiegészítésekkel. ZONGORA TANSZAK A beszámoltatás módja: "A" tagozaton a kerettantervben meghatározottak szerint folyik. A növendékek számot adnak a hangszerkezelés elsajátításáról, évente egyszer részt vesznek tanáruk kishangversenyén. Minden év januárjában etüd versenyt rendezünk a technikai készség fejlesztésének ellenőrzéséről, valamint ez alkalommal lehetőség nyílik még egy nyilvános szereplésre. "B" tagozaton a kerettantervben meghatározottakon felül minden tanév októberében egy plusz meghallgatást rendezünk. Célja a nyári szünetben önállóan gyakorolt darabok bemutatása az önállóan gyakorolt darabok előadásának értékelése. Minden évben részt vesznek a hódmezővásárhelyi zongorás találkozón, a szentesi kortárs zenei hangversenyen és a szentesi nyári zenei tábor életében. Továbbképzős osztályokban csak az év végi vizsga kötelező, valamint szorgalmazzuk a kamarazenélést minél több nyilvános szerepléssel. A középiskolásoknak segítséget nyújtunk a gyulai Erkel Diák Ünnepségeken való részvételhez, az egyetemistáknak pedig a Szegeden évente megrendezésre kerülő Egyetemi Zenei Versenyeken. Célunk, hogy ezek az "idősebb" tanulók örömüket leljék az igényes amatőr zenélésben. A zenei pályára készülő növendékeknek biztosítjuk tehetséggondozásuk maximális megvalósulását (együttműködés a Konzervatórium tanáraival) pszichikai, zenei és technikai téren egyaránt. Lehetőség szerint plusz óraszám beiktatásával is. A Konzervatórium tanárai bemutató tanításokat tartank legtehetségesebb növendékeinkkel, valamint tanáraink állandó munkakapcsolatban vannak velük, esetenként másik városból is hívunk elismert szakembereket. Zeneiskolánkban folyik a Zeneművészeti Főiskola hallgatóinak gyakorlati tanítása, valamint hospitálása, amely szintén elősegíti a két intézmény együttműködését.
Támogatjuk növendékeink részvételét az általános iskolák különböző rendezvényein, valamint részvételüket a város különböző kulturális programjaiban. A legkiválóbb tanulók esetében segítjük a külföldi szereplési lehetőségeket. ORGONA TANSZAK A szegedi Király-König Péter Zeneiskola orgona tanszaka a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott kerettantervet tekinti útmutatónak, ennek szellemében dolgozik. A célunk ezen felül az, hogy az oktatásban a helyi sajátosságok is megjelenjenek, hogy ily módon az elvárásoknak még szélesebb skálán felelhessünk meg. Erre megvan a lehetőségünk, mert a tanszak szerencsés körülmények között dolgozik. Az órákat a Szeged-Felsővárosi Minorita Templom felújított mechanikus rendszerű orgonáján tarthatjuk. Ezen túlmenően a növendékeknek az iskolában egy elektronikus gyakorló orgona áll rendelkezésükre. Az orgonaismeret tantárgyat az Evangélikus Hittudományi Egyetem Egyházzenei Tanszékének jegyzete segítségével oktatjuk. Az elméleti képzést évente többször is gyakorlati bemutatóval és szemléltetéssel egészítjük ki egy helyi orgonaépítő segítségével. Külön vonzerőt és tapasztalataink szerint komoly élményt jelent a növendékek számára az évente 2-3 alkalommal szervezett tanulmányi kirándulás, amelynek célja a jelentősebb haza orgonák megismertetése. Ilyen alkalmakkor a növendékeink hangverseny keretében mutatkoznak be a helyi közönségnek. Tanszakunk aktívan részt vesz a város zenei életében. Az évenként megrendezésre kerülő Egyházzenei Hetek keretében rendszeresen két önálló hangversennyel is képviselteti magát. Ezek a koncertek jó lehetőséget adnak a többi tanszak növendékeivel való kamarazenélésre is. A harmonikus képzés érdekében tudatosan törekszünk kortárs zeneszerzők új műveinek megismertetésére és bemutatására. A beszámoltatás, valamint a magasabb évfolyamba lépés egyéb módozatait a kerettanterv tartalmazza. VONÓS TANSZAK Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1998-ban kiadott "Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja, valamint kerettantervei szerint tanítunk a vonós tanszakon. A helyi sajátosságokat figyelembe véve kisebb módosításokkal kívánunk élni. - Óratervet a felvételiző növendékek felvételi évében 2 x 60' módosítjuk, az igazgató engedélyével. - Felvételiző növendékek korrepetíciós idejét a felvételi évében heti 30'-ben határozzuk meg, az igazgató engedélyével. - A kötelező óraszám emelése esetén a vonós tanárok óraszámában heti 1 óra korrepetíción eltöltött óra legyen. (Kis hegedű hangolása, két-három éve tanuló növendékek meghallgatása miatt). - 18 év feletti növendékeknek lehetőség nyíljon osztályösszevonásra, ha teljesítették a két év tantervi követelményét.
- Átlagon felüli képességekkel, megfelelő érettséggel rendelkező hangszeres előképzős növendéket szeretnénk már 1. osztályra "B" tagozatra venni. - November hónapban a "B" tagozatos oktatásban résztvevő növendékeknek plusz egy tanszaki meghallgatást javasolunk, nem kötelező jelleggel. - A félévi tanszaki meghallgatások anyagát 1. 2. 3. 4. osztályban három játszandó egységre módosítottuk. - 5. osztály félévi meghallgatása alól az a növendék kaphat mentességet, akit szaktanára javasol. - 5. osztály év végi vizsgaanyagát két játszandó egységre módosítottuk. - Gordonka tanszakon az év végi beszámoló három egységből áll: etűd, kamaramű és egy zongorakíséretes darab. Tárgyi feltételek: - Megfelelő minőségi hangszer minden méretből (versenyre készülő növendékeknek) - Minden terembe fali tükör felhelyezése - Évente egy garnitúra minőségi húrgarnitúra a tanárok részére - Gyanta, póthúrok a növendékek hangszerére, órán történő gyantázásra - Valamennyi tanár rendelkezésére álljon termében egy pontos metronóm. FÚVÓS TANSZAK Az 1998-ban megjelent "Az alapfokú művészetoktatás előírt követelményei tantervi programja és kerettanterve szerint tanítunk a fa és rézfúvós tanszakon. A tantervek hangszercsoportjai: fuvola, oboa, klarinét, fagott, szaxofon, trombita, harsona, kürt, mélyréz (bariton, tuba) és furulya. A furulyára vonatkozó rendelkezéseket külön kezeljük. A helyi sajátosságokat figyelembe véve az alábbi módosításokkal élünk. Minden hangszercsoportnál a kezdő növendékeknek az első félév végén nem kell vizsgán részt venni, de már az évi tanáronkénti tanszaki kishangversenyeken és az év végi vizsgán igen. A nem kezdő növendékek kötelező vizsgáztatási rendje. Első félévet lezáró vizsga (január utolsó hete), második félévet lezáró vizsga (június első hete). Az évközi nyilvános szereplés (kishangverseny) időpont egyeztetés szerint. A vizsgák egységes anyaga: 1 skála osztályának megfelelő 3-4 etűd osztályának megfelelő Ebből 1 darab lehetőleg kotta nélkül játszandó 1 előadási darab zongora kísérettel kotta nélkül Továbbképzős osztályokban az etűdök terjedelmétől függően lehet kevesebb is. A "B" tagozatos növendékekre a fenti rendelkezések érvényesek azzal a változtatással, hogy minden kotta nélkül játszandó. A vizsgáztatás ideje alatt 3 szaktanár (bizottság) és egy korrepetitor jelenléte kötelező. FURULYA Az alapfokú művészetoktatás a megadott kerettantervi program szerint folyik, az ettől eltérő helyi rendelkezéseket az alábbiakban állapítjuk meg. A furulyára jelentkező kezdő növendékek az előképző első és második évfolyamában csoportos oktatásban részesülnek. A csoportok létszáma maximum 3-4 fő/óra lehet heti két alkalommal. Ezt az oktatási formát a többi hangszer tantervi rendelkezései is megengedik.
Ezzel a módosítással szeretnénk a furulya hangszeres előképző jellegét is megtartani, hiszen a többi fúvós hangszer oktatása ezekre a csoportos furulya oktatásban részesülő növendékekre épül. Furulyás növendékek vizsga követelményei: Ek. 1., 2.. minimum 6 egység 1. o., 2. o., 3. o. 1 skála, 4 egység + 1 zongorakíséretes darab 4. o.,5. o., 6. o. 1 skála, 2 etűd + 1 két tételes zongora kíséretes darab Tk. 1., 2., 3., 4. 1 skála, 1 etűd, 1 két tételes zongorakíséretes darab Furulyát tanuló növendékeknél a "B" tagozatra vételt bizottsági döntés alapján történhet. "B" tagozatos növendékek vizsga követelményei megegyeznek a többi fúvós tanszakkal. SZOLFÉZS TANSZAK Iskolánk pedagógiai programjában a szolfézs tanszak sokrétű feladatot teljesít. Az előképzős csoportok, a hangszeres tanulmányok alatti kötelező tárgy, a zenei pályára készülő "B" tagozatosok, a továbbképzősök tanításában a követelmények és a tananyag tekintetében az "Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja szolfézs illetve zenetörténet" c. kiadványokat tekintjük munkánk alapjának. Néhány eltérést melyek iskolánk sajátosságaiból, illetve hagyományaiból adódik az alábbiakban foglaljuk össze. Előképző Az előképző 1. évfolyamát két csoportra osztjuk: 1. nagycsoportos óvodások részére: zeneóvoda 2. általános iskola első osztályosai részére: kiselőképző A zeneóvodások felvételénél törekedni kell arra, hogy a csoport létszámának legalább a fele a tanévkezdéskor 6. évet betöltött gyerek legyen. Az évfolyam feladatköre, követelménye megegyezik a nagycsoportos óvodások iskola előkészítő zene foglakozások anyagával. Felhasználható irodalom: Forrai Katalin: Ének az óvodában Zenehallgatás az óvodában Bújj, bújj zöldág Cini-cini muzsika Szolfézs főtanszak Az eddigi gyakorlat alapján szolfézs főtanszakra csak néhány tanuló jelentkezett (egyikük sem továbbtanulási szándékkal, hanem azért, mert hangszeres tanulmányait abba kívánta hagyni), akikkel az évfolyamon belül differenciáltan foglalkozunk. A jövőben minden ide jelentkező esete egyéni elbírálás alá esik. Rövid tanszakok Iskolánkban a rövid és hosszú tanszakok között nem teszünk különbséget "B" tagozatos követelményrendszer tekintetében sem, annál is inkább, mivel a konzervatóriumi felvételin mindenki számára egyformák a követelmények.
2. évfolyam Iskolánkban már ebben az évfolyamban a felmerült igények alapján "B" tagozatos csoportot indítunk. Minimális követelmény: A felsoroltakon kívül: Ismerje fel, tudja felépíteni a következő hangközöket: k2, n2, k3,n3,t4,t5,k6,n6,k7,n7. Ismerje fel, tudja a dúr és a moll hármashangzókat együtthangzásban és felbontásban Az "A" tagozat 5. és 6. évfolyamában továbbra is évi 66 óra (heti 2x45 perc) a foglalkozások száma. Továbbképző "A" tagozat helyett iskolánkban az igények alapján hagyományosan úgynevezett "Felnőtt szolfézs" csoportot indítunk, melynek célja a zenei alapismeretek megtanítása az osztály összetételétől függően évente készített tanmenet alapján. Javasolt értékelési mód A "B" tagozaton 4. 5. 6. osztályban félévkor és év végén egyenkénti szóbeli vizsgát tartunk. Javaslatok, útmutatások A hiányos alapismeretekkel rendelkező, de felvételire készülő növendékek számára igény szerint felzárkóztató (korrekciós) csoportot szervezünk, az osztály tudásszintjének megfelelően összeállított tematika alapján. Zeneirodalom A továbbképzősök számára évente 2 csoportot indítunk (heti 2x45 perc) különböző tematikával, melyet a Zenetörténet tanterv alapján állítunk össze. ÉNEK TANSZAK Elengedhetetlen követelmény a felsőbb évfolyamba lépéshez az osztályának megfelelő zenei és technikai szint fejlesztése, valamint a tananyag elvégzése, melyről számot kell adni! A számonkérés évente 1 "közös óra", illetve az év végi beszámoló keretében történik és a kijelölt anyagot kotta nélkül teljes, teljes egészében kell előadni. A számadáshoz tartozik még az évente megrendezendő tanszaki hangverseny is.