az Egyéni nevelési gyakorlat 3. tevékenységeihez 0 Levelező tagozaton Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős AVKF Vác 2015
Tartalomjegyzék Bevezetés... 2 A hospitálás alapvető módszere... 3 A megfigyelés dokumentálásának módjai... 4 Két választhatóan alkalmazható minta... 5 1 Egyéni nevelési gyakorlat 3.... 7 A hospitálás teendői... 7 A mentortanító feladatai... 9 A hospitálási napló... 12 Melléklet Segédanyag az óraterv felépítéséhez... 14
Bevezete s Jelen dokumentum az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tavaszi félévében meghirdetett úgynevezett külső iskolai gyakorlatának sikeres teljesítéséhez kíván segítséget nyújtani Részletes elemzési, értékelési szempontrendszer mentén a harmadéves levelező tagozatos hallgatók tájékozódhatnak belőle az Egyéni nevelési gyakorlat 3.-hoz szükséges hospitálási, tanórai megfigyelési, továbbá önálló tanítási feladatokról. Minden egyes munkafolyamat nélkülözhetetlen eleme a vezetőpedagógus (szaktanár vagy más néven mentor) és a hallgató közötti párbeszéd, amely a sikeres együttműködés egyik alapfeltétele. Ehhez a közös munkához és a hallgatók fejlődéséhez, (ön)fejlesztéséhez kívánunk olyan korszerű tartalmi, módszertani és formai útmutatót nyújtani, amely szorosan illeszkedik a pedagógus életpályamodell részét képező portfólió elemeihez. Azt reméljük, hogy a folyamatos gyakorlati tevékenységek szakszerű írásos rögzítése során szemeszterről szemeszterre egyre nagyobb szakmai tapasztalatra, átgondoltságra, rugalmasságra és kreatív kivitelezési módokra tesznek szert hallgatóink, amelyek a professzionális szintű portfólió elkészítéséhez nemcsak a gyakornoki pályán, hanem majd a Pedagógus I. és II. fokozatba való lépéshez is kellő munícióval szolgálnak számukra. 2
A hospitá lá s álápveto mo dszere Mindenfajta megismerésnek a megfigyelés az alapja. A megfigyelés egy módszer, amely a valóság közvetlen észlelésén alapul. A hétköznapi megismerés folyamán is megfigyelünk dolgokat, általában felületesen és sokszor öntudatlanul. Éppen ez a felületesség és a célirányosság hiánya az oka annak, hogy a hétköznapi megfigyeléstől meg kell különböztetnünk a tudományos megfigyelést, amely egy alapos és tudatos, ily módon időigényes tevékenység, amely kutatási módszerként is alkalmazható. Az iskolai nevelelő-oktató munka látogatója, amikor megfigyelőként vesz részt, adatgyűjtést végez például egy tanóra elemzéséhez. Egy tevékenység vagy tanóra vizsgálatának legfontosabb módszere a megfigyelés, amelynek tárgya lehet a pedagógus, a gyermekek, a köztük zajló interakció, a tevékenységek sora, eszközök és módszerek vagy a pedagógiai tér is. A tervszerűség megköveteli a megfigyelési technika átgondolt kiválasztását és a látottak rögzítéséhez szükséges eszköz kidolgozását, elkészítését. 3 A tudományos megfigyelés három kritériumát kell szem előtt tartani: a) Céltudatosság: amit a megfigyelési szempontok kiválasztása biztosít (pontosan definiált célok, kérdések). b) Tervszerűség, ami alatt a vizsgálandó jelenség pontos meghatározását, módját és a megfigyelési technikák gondos kiválasztását értjük. (Segítő szempontok pl.: Milyen pedagógiai jelenségeket kíván rögzíteni? Milyen szituációkban kívánja a megfigyelést végezni? Milyen tulajdonságokkal rendelkező csoportok/egyének megfigyelése történjen? Mennyi ideig tartson a megfigyelés?) c) Objektivitás. A megfigyelést különböző szubjektív hatások érik. A megfigyelést végző személy szerepe a megfigyelés eredményét tekintve létfontosságú, mert jelenléte befolyásolja, sőt torzíthatja a megfigyelt jelenséget, így az eredményt is. A szubjektív faktorok kiküszöbölése tehát elengedhetetlen, a megfigyelésnek objektívnak kell lennie, amennyire csak tud: a megfigyelt folyamat a valóságot tükrözze és a megfigyelő személy mentesítse magát mindenféle előítélettől.
A megfigyelés dokumentálásának módjai A megfigyelési módszerek két csoportba sorolhatók: strukturálatlan és strukturált technikák. A strukturálatlan technikák során a maga teljes valóságában, kódolás nélkül rögzítjük az eseményeket, (esetünkben a tanórán történteket), strukturált technikák alkalmazásával előre meghatározott válogatásban, előre meghatározott módon, kódolással történik a rögzítés. A rögzítés számos (legalább kilenc) módjai közül a három leggyakoribbat és az Egyéni nevelési gyakorlati feladatoknak leginkább megfelelő metodikákat mutatjuk be röviden. Mindegyik változat használható a helyszínen a történés idejében a látottak rögzítésére. a) Napló, feljegyzések: a kötetlen megfigyelések rögzítésére alkalmasak. A megfigyelő csak a számára érdekeset, fontosat, lényegeset, rögzíti, feljegyzéseire a szubjektív szűrő jellemző. A szerző használni tudja későbbi megbeszéléskor, azonban a hézagosság miatt sokszor csak az emlékezetére támaszkodhat. b) Teljes jegyzőkönyv készítésekor minden történést a helyszínen rögzítünk. A verbális és nem verbális megnyilatkozások, a közben történő egyéb események, a környezet feljegyzése is szükséges. Ezt nagyban támogatja, ha kép- és hangfelvételt is tudunk készíteni, készíttetni. c) Szelektív jegyzőkönyv esetében a megfigyelő előre meghatározza, hogy a megfigyelt folyamatban mely elemek, milyen szempontok fontosak és csupán ezeket a kiemelt történéseket jegyzi le minél objektívebben. Így a későbbi elemzéshez valósághű információkat használhat fel. 4 A legpraktikusabb megoldás a kettéosztott napló formája. Az osztott terek tartalma a készítője szerint meghatározott. Abban egységesek, hogy a foglalkozás / tanítási óra menetét követnie kell a felhasználónak, ezek a foglalkozáson / az órán történt konkrétumok a megfigyelési szempontoknak megfelelően az egyik térfélen jelennek meg, a másik térfélre kerülnek a reflexiók (megjegyzések, benyomások, vélemények). Így a két feljegyzés elkülönül egymástól, de szinkronban maradva a foglalkozás / az óra utáni elemzéshez nagyon jól használhatók. Két választhatóan alkalmazható minta 1 1 A hallgató egyéni meglátásai alapján további szempontokkal kiegészíthető.
Strukturált megfigyelési jegyzőkönyv Reflexiók Egy foglalkozás / A tanóra adatai: iskola, időpont, pedagógus, csoport / osztály, létszám, tantárgy, témakör stb. Óra, perc Esemény, történés Óra, perc Problémák, nyílt végű kérdések, rákérdezések, továbbgondolás, kiegészítés, megerősítés, kétely, gyakorlati példák, megerősítő vagy ellentmondó tapasztalatok, ismeretek, felkiáltások, kiszólások, emotikonok, jelzőrendszerek 5
Strukturálatlan megfigyelési jegyzőkönyv Intézmény: Osztály: A foglalkozás / tantárgy / tanóra témája: Pedagógus: Létszám: Eszközök: 6 Célkitűzés: Feladatok: Idő Pedagógus tevékenysége Tanulók tevékenysége Megjegyzés
Egye ni nevele si gyákorlát 3. A gyakorlat célja (1) a pedagógus mindennapi tevékenységének megismerése, a pedagógiai folyamat tanórai és azon kívüli követése; (2) óratervezés és tanítás a mentor támogatásával; (3) a tanítói szerep elsajátításában a nevelési attitűdök erősítése. A gyakorlat helye egy a hallgató által önállóan választott iskola valamelyik alsó tagozatos osztálya. A gyakorlat ideje levelező tagozaton két hét. 7 A hospitálás teendői A hallgató feladatainak három szintjét különböztetjük meg, ezek a következők: (1) felkészülés az intézménylátogatásra és tanórai hospitálásra; (2) egy választott alsós osztály mindennapjaiban való részvétel, továbbá a mentor tanítási óráinak, a hallgató tapasztalatainak megfigyelési naplóban rögzítése; (3) tanóra és foglalkozás megtartása. 1. szint: Felkészülés az intézménylátogatásra és a tanórai hospitálásra Az intézménylátogatást minden esetben elő kell készíteni. Ehhez először a hallgató kiválaszt egy iskolát (szempont lehet az intézmény helye, megközelíthetősége, típusa, szellemisége, az intézmény pedagógusaihoz kapcsolódó személyes élmények stb.). Felveszi a kapcsolatot az iskolaigazgatóval, akit tájékoztat arról, hogy milyen képzésben vesz részt, milyen gyakorlat keretében és milyen célból keresi fel őt. Időpontot egyeztetnek, majd egy személyes találkozás keretében megbeszélik a hospitálás menetét. Az igazgató kijelöl a hallgató mellé egy mentortanítót 2, akinek a támogató irányításával a hallgató az 1 4. osztályban minden tantárgyat látogat, és ahol tanít is. 2. szint: Egy alsós osztály tanórai megfigyelése, hospitálás A megfigyelések elsősorban a pedagógus tevékenységére, a gyerekekkel való interakciójára irányulnak, de előfordulhat, hogy csak a gyermekek, a pedagógiai történések kerülnek fókuszba. A hospitálás általános céljai lehetnek: a megismerés, a segítés, támogatás, a fejlesztés, a tapasztalatszerzés, -csere, az ellenőrzés, a minősítés. Az Egyéni nevelési gyakorlat 3. esetében a hallgató látogatásának elsődleges célja a tapasztalatszerzés. Ennek során a következők kerülnek rögzítésre: 2 Mentori végzettség nem szükséges hozzá. Mentori tevékenységet minden olyan pedagógus elláthat, akit az intézmény vezetője alkalmasnak tart, vagy maga a pedagógus jelentkezik a feladatra. Lehetőség szerint a mentori feladatokat minimum 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező tanító és szaktanár lássa el.
a) az intézmény bemutatása, b) az osztály munkarendje, c) a diákok napiredje, d) a mentor adminisztrációs tevékenysége, e) egyéb kínálkozó feladatokban való részvétel, f) a mentor pedagógiai jellegű tevékenységeinek (pl. tanítás, tanórai fejlesztő munka, délutáni foglalkoztatás, szülői értekezlet, nevelőtestületi értekezlet stb.) helye, ideje, a tevékenysége(ek) témája, a tevékenység(ek) célja, 2-4 megfigyelési szempont összeállítása (önállóan vagy a mentorral), és a megtapasztaltak rögzítése, g) a benyomások, tapasztalatok (reflexiók) összefoglalója. 8 A hallgató a két hét folyamán bevonódik az iskola életébe, részt vesz a mentorral együtt minél több pedagógiai jellegű eseményen. 3. szint: Tanóra és foglalkozás megtartása 3 A hallgató levelező tagozaton legalább 8 órát tart meg a választott alsós osztályban, a mentor által kijelölt tananyagból. A tanítási órák száma levelező tagozaton: 3 óra magyar nyelv és irodalom 2 óra matematika 1 óra környezetismeret 2 óra szabadon választott tantárgy Az órára való felkészüléseit óravázlatokkal 4 folyamatosan dokumentálja. A vázlatot a mentortanító a tanítás megkezdése előtt átnézi, és ha szükséges, megjegyzéseivel ellátja, kiegészíti. Ezen kívül sor kerül legalább 1 tanórán kívüli foglalkozás megszervezésére és lebonyolítására 1-1,5 órában. (Pl. korrepetálás, szakköri tevékenység, versenyfeladat, játék stb.) A tanítási órát illetve a foglalkozást követően kerül sor annak megbeszélésére, közös értékelésére. 3 Ha a hallgató hiányzik és órát / foglalkozást mulaszt, az igazolni köteles a mentornak, az iskola igazgatójának. A gyakorlatról való igazolatlan távolmaradás az aláírás megtagadását vonhatja maga után. 4 A pedagógus életpályamodellnek megfelelő és a gyakorlat során használható mintát és segédletet a melléklet tartalmazza. Az óraterv minta a mentor javaslatai alapján tetszőlegesen alakítható.
A mentortanító feladatai A hallgató gyakorlatának facilitálását, irányítását az iskola igazgatója által kijelölt mentortanító látja el, aki felügyeli és szakmai észrevételeivel folyamatosan támogatja, értékeli a hallgató pedagógiai munkáját a tervezéstől a megvalósításig. Konkrét teendői: 1. A hallgató által feldolgozható tananyagot az órarendi órát megelőzően legalább 1 nappal korábban kijelöli. 2. A hallgató óraterveit ellenőrzi, kiegészíti, pár szóval írásban értékeli (ez történhet e- mailben, vagy a virtuális dokumentumba írt megjegyzések formájában, vagy kézírással). 3. A hallgató tanításakor jelen van. Az óra vezetését a hallgatóra bízza, és a tanításba (a fegyelmezési eseteket is beleértve) csak kivételes esetben avatkozik be. 5 4. A tanítást követően a hallgató munkáját közösen megbeszélik, szóban értékeli. 5. A hallgatóval az 1-2 hetes szakmai gyakorlat során folyamatos konzultációt tart. 6. A hallgatót lehetőleg minden pedagógiai tevékenységbe bevonja. 7. A hallgató gyakorlatának végén írásos értékelést ír a pedagógusjelölt fejlődéséről ennek a fejezetnek a végén megadott szempontok alapján. 8. Aláírásával a naplót egy helyen (elején vagy végén) hitelesíti. 9 A pedagógusjelölt munkájának fejlesztő értékelése A hallgató értékelése a tanítás (beleértve a tanórán kívüli foglalkozásokat is) tanulási folyamatának fejlesztését szolgálja. Bármihez, amit el akarunk sajátítani, fontos, hogy visszajelzést kapjunk arról, hogy éppen hol tartunk a tanulási folyamatban, mire van még szükségünk, mit kell másképp csinálnunk. A sikeres fejlesztő értékelés nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy a pedagógusjelöltnek legyenek tanulási céljai, azaz aktív részese legyen a saját fejlődési folyamatának. A fejlesztő értékelés megvalósításának előfeltétele, hogy olyan helyzetet teremtsünk, amelyben a pedagógusjelölt érdekeltté válik saját hiányosságainak a feltárásában, és abban, hogy ezekkel maga is szembenézzen, ezért a fejlesztő értékelésnek fontos szerepe van a jelölt önértékelésének alakításában is. A hallgató az intézmény minden tagjától tanul. Ez nem csupán azt jelenti, hogy lehetőséget biztosítanak hospitálásokra, hanem azt a hitet és szándékot, hogy aktívan hozzá tudnak járulni a hallgató pedagógussá válásához. A mentor (és ha mód nyílt rá, a közreműködő tanítók) írásbeli értékelést készít a hallgatói feladatok teljesítése szempontjából, amelyet a hallgató aláírásával is tudomásul vesz. Az értékelést megkönnyítendő egy táblázatban láthatják a lehetséges szempontokat (ezek bővíthetőek, alakíthatók a mentor belátása szerint), legtöbbször megadva a két szélső érték jellemzőit, amely alapján javasoljuk az értékelés elkészítését a mentor által választott formában (táblázatban vagy összefüggő szöveg formájában). A gyakorlat egészének minősítése: kiválóan megfelelt: jeles (5) jól megfelelt: jó (4) megfelelt: közepes (3), vagy elégséges (2) nem felelt meg: elégtelen (1) 5 Ha a hallgató felkészületlensége miatt a gyerekek tanítása kétséges, vegye át a tanítást! Ebben az esetben az óra érdemjegye elégtelen.
Szempont 5 (kiválóan megfelelt) 4 (jól megfelelt) 3-2 (megfelelt) 1 (nem felelt meg) Személyisége, szerepfelfogása, stílusa, nevelői attitűdje Kapcsolatteremtő képessége Kommunikációja Felkészülése a tanításra, foglalkozásra Tantárgypedagógiai tevékenysége Módszertani tevékenysége Könnyen teremt kapcsolatot, barátságos, nyílt; értő figyelemre képes. Figyel a tanulók észrevételeire, folyamatos interakciót tart fenn. Intonációja, artikulációja megfelelő és tisztán érthető, hallható. Egyértelműen és a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően fogalmazza meg az utasításokat. Él a humor eszközével is, amelyet fogadni is képes a gyerekek felől. Igényes, szorgalmas, alapos, körültekintő. Az órai célokat jól jelöli ki, nagymértékben megvalósítja őket. A diákok előzetes tudását figyelembe veszi, azokra épít. Ismeri a terület terminológiáját, tanítási gyakorlata végére kisebb rutinokat kialakított. A tanultakat alkotó módon alkalmazza, eredményesen tanít. Szakszerű, alapos, körültekintő, a gyerekek érdeklődését is figyelembe veszi. Alkalmazza a korszerű, tanulóközpontú tanítási stratégiákat, a célnak megfelelő változatos tanulásszervezési eljárásokat választja, többféle hatékony módszert képes eredményesen és differenciáltan Nem képes kapcsolatteremtésre, értő figyelemre. Érthetetlenül, halkan beszél. Az utasításai nehézkesek, túl bonyolultak, logikátlanok. Humortalan és a gyerekek humorára sem vevő. Folyamatos segítséget igényel, bizonytalan, rendszertelen. Nincs tisztában a tanulás-tanítás céljaival, eszközeivel, módszereivel. Szakmai tévedések, pontatlanságok, hibák fedezhetők fel; a gyerek érdeklődésére nem épít. Csupán egy vagy két módszert alkalmaz, hiányzik a tudatosság és az adaptivitás. 10
Eszközhasználata (írásbeli munka, vázlat, táblakép) Kreativitása, motiváltsága Fegyelmező képessége, konfliktuskezelés Értékelési módja Önértékelése A pedagógusjelöltet a tanítói pályára nem javaslom / javaslom, mert: alkalmazni. Célszerű, változatos és eredményes; hagyományos és digitális eszközöket jól használ. Írásbeli munkája logikus felépítésű, alapos, áttekinthető; gyakran használ színeket és grafikus szervezőket a tananyag feldolgozása során. Sokszínűsége, ötletessége szinte minden területen megnyilvánul. Adekvát, eredményes; a konfliktusokat helyben igyekszik megoldani, erőszakmentesen. Pozitív, személyre szabott, differenciáló. Visszajelzései világosak, fejlesztőek és a tanuló tevékenységére vonatkoznak, mintsem a személyiségére. Szóban folyamatosan értékeli az órai munkát, a füzeteket is rendszeresen javítja. Képes saját tevékenységére kritikusan reflektálni, mentora észrevételeit megérti; belátja, ha téved. Látja, hogy honnan hová kíván tartani, határait érzékeli. Önmagával is elfogadó, türelmes. Alig használ eszközt, vagy nem adekvátan használja azokat. Írásbeli munkája zavaros, hibás, áttekinthetetlen. Színtelen, egysíkú, fantáziátlan, merev óravezetés jellemzi. Gyenge, káros a gyermekre nézve; konfliktuskezelése helytelen. Szóbeli értékelésre nem hagy időt, elfelejti, szinte csak bírál. Visszacsatolásai nem fejlesztőek; minősítései indokolatlanok, nem egyértelműek a gyerek számára. Énképe ellentmondásokkal teli. Kritikai és konstruktív gondolkodása megkérdőjelezhető. Nem látja, honnan hová kíván tartani. Önmagával szemben türelmetlen, túl kritikus vagy túl engedékeny. 11
A hospitálási napló A tanórai és tanórán kívüli foglalkozásról és a mentorral történő beszélgetésekből levont tanulságok tapasztalatairól a hallgató egy összegző beszámolót készít (elektronikus formában), amelyben világossá teszi, hogy a megfigyelés dokumentálásának melyik módját követte. A naplót nem köteles megmutatni a mentornak. A napló feltöltése az erre a célra kijelölt e-learning felüleleten a Tanulmányi Osztály által megadott határidőig lehetséges. 12 Formai és tartalmi követelmények Formailag a hospitálási napló előlapján szerepel a kurzus címe, az iskola, a mentortanító és a hallgató neve, a hallgató Neptun kódja, szakja és évfolyama, évszám. A dokumentumban rögzítés normál sortávval, 12-es betűmérettel, 2,5 cm-es margóval, sorkizártan történik. A napló minden egyéb formai kivitelezése a hallgató kreativitásra van bízva. A tartalmi elvárásokban a következő négy elemnek kell érvényesülnie: 1. A gyakorlat színhelyének rövid (max. 2 oldalas) bemutatása 2. A hospitálási és óratartási teendők megvalósítása, rögzítése az 1 3. szintnek megfelelően. a) A tanórák megtartásához tartozó óratervek (vagy a mentor javításainak feltüntetésével, vagy a letisztázott, végső óratervvel) b) 1 tanórán kívüli foglalkozás megtartása, dokumentálása (rövid összefoglalóval és/vagy foglalkozásvázlattal a mentor elvárásaihoz igazítva) c) A megfigyeléseket a jelölt leírja (az Útmutatóban követendő minták közül választva). A megfigyelési jegyzőkönyvek tartalmai, ahol adottak a megfigyelési szempontok: az osztály munkarendje, a diákok napiredje, a mentor adminisztrációs tevékenysége, egyéb kínálkozó feladatokban való részvétel. A hallgató maga alakítja ki, hogy ezeket óránként, a nap végén, naponta vagy milyen ritmusban jegyzi le, foglalja össze. Ahol a 2-4 megfigyelési szempontot a hallgató önállóan vagy a mentor segítségével határozza meg és az alapján végzi a jegyzőkönyv vezetést: a mentor pedagógiai jellegű tevékenységeinek (pl. tanítás, tanórai fejlesztő munka, délutáni foglalkoztatás, szülői értekezlet, nevelőtestületi értekezlet stb.) helye, ideje, a tevékenysége(ek) témája, a tevékenység(ek) célja, 2-4 megfigyelési szempont összeállítása (önállóan vagy a mentorral), és a megtapasztaltak rögzítése, a benyomások, tapasztalatok (reflexiók) összefoglalója. Tehát mindarra, amit a hallgató megfigyelt, reflektál is. Ha az 5. oldalon található mintát követi, abban a jobb oldali oszlop ad lehetőséget erre. Ha a másik mintát választja, akkor annak végére tudja írni ezeket. 3. A mentor értékelései.
4. Ezen kívül lehetőség van minden olyan anyag beillesztésére, amit a hallgató fontosnak tart. Lehet képekkel, fotókollázzsal illusztrálni a munkát, azok pontos forrását feltüntetve. Saját készítésű fotókat a személyiségi jogok és hozzájárulások tiszteletben tartásával lehet közreadni. 13
Melléklet Segédanyag az óraterv felépítéséhez Alapfogalmak 1. Az óratípusok bevezetőóra ismeretbővítő óra gyakorló óra munkáltató óra laboratóriumi óra tanműhelyi óra múzeumi / könyvtári óra ismétlőóra összefoglaló óra készségfejlesztő óra ellenőrző óra vegyes típusú óra. 2. Főbb didaktikai feladatok motiválás aktivizálás ráhangolás a házi feladat előkészítése / kijelölése az új ismeretek kialakítása; ismeretbővítés az ismeretek alkalmazása; gyakorlás az ismeretek megszilárdítása: ismétlés, összefoglalás rendszerezés ismétlés tudatosítás differenciálás valaminek a készségfejlesztése (pl. térlátás fejlesztése, a finommotorika fejlesztése stb.) ellenőrzés, értékelés. 3. Módszerek Az új anyag feldolgozásának eljárásai: induktív eljárás (bemutatás elemzésáltalánosítás alkalmazás gyakorlás) deduktív eljárás (általánosítás bemutatás elemzés alkalmazás gyakorlás) heurisztikus eljárás (alkalmazás és gyakorlás elemzés általánosítás gyakorlás) programozott eljárás (alkalmazás és gyakorlás általánosítás; vagy általánosítás alkalmazás és gyakorlás) kooperatív eljárás e-learning epocha projekt Általánosan alkalmazható módszerek: szemléltetés (audiovizuális stb.) feladatmegoldás kooperatív tanulás közös beszélgetés páros / csoportos megbeszélés kérdés-felelet közlés, magyarázat kiselőadás frontális előadás játék, szerepjáték vita projektmunka 4. Szervezési módok, munkaformák frontális osztálymunka csoportmunka (homogén vagy heterogén) osztott munka páros munka kooperatív munka terepmunka projekt munka epocha egyéni munka szóbeli / írásbeli / virtuális 5. Eszközök tábla kréta fénymásolatok filcek csomagolópapír térkép babzsák film stb. 14 6. Idő megadása a táblázatban: vagy 0-5, 6-12 azaz intervallumos formában vagy 5 min, vagy 10 p. formában. Csúszások lehetnek, vannak, hiszen nem egyszemélyes műsort adunk elő, hanem egy közösség részeként több ember munkája, részvétele adódik össze. Az óravázlat egy mankó. Eltérni tőle lehet és olykor ajánlatos is. A gyerekek igényeihez, a körülményekhez (is) igazodunk. 7. Az óra menete Éppen mit teszünk, mondunk. Az elmondott tananyagrész leírása felszólítások leírása (pl. nyissátok ki a munkafüzetet a ) kérdések leírása (lehetőleg nyílt végű kérdéseket tegyünk fel!).
8. Értékelés diagnosztikus, formatív, szummatív folyamatos és/vagy dinamikus visszacsatolás a követelményekhez/a társakhoz/önmagához viszonyított a helyes válaszok megerősítése dicsérettel, közben a tanuló nevének kimondásával a helytelen válaszok pedagógusi/csoporttársi/közös stb. javítása kizárólag a hiányosságokra fókuszáló pozitív hangvételű javaslatokat ad a javíthatóságra a hogyan továbbra konkrét lépéseket megfogalmazó vagy a gyerekkel megfogalmaztató bíztató jellegű a tanuló teljesítményére / munkavégzésére / hozzáállására / személyére ad visszajelzést a diák önmagát értékeli / a társak egy valakit értékelnek / csoportok értékelik egymást vagy saját munkavégzésüket / a pedagógus ad visszajelzést 15 9. Megjegyzések az óra / a foglalkozás tartalmához és megszervezéséhez kapcsolódó kiegészítések a módszertani megoldásokkal kapcsolatos megjegyzések az eszközök használatához kapcsolódó leírások az órával és a gyermekcsoporttal kapcsolatos egyéb kiegészítések, stb.
Óratervminta A műveltségi terület/szaktárgy neve: Az évfolyam/osztály/gyermekcsoport: Az óra/foglalkozás időpontja: Az óra/foglalkozás témája (v. frappáns címe), helye a tanulási-tanítási egységben: Az óra/foglalkozás cél- és feladatrendszere: (a fejlesztendő attitűdök, készségek, képességek, a tanítandó ismeretek (tények, fogalmak, szabályok, összefüggések stb.) és az elérendő fejlesztési szint, tudásszint megnevezése (felismerés, megértés, értelmezés, alkalmazás stb.) Kapcsolat más területekkel: (pl. tantárgyi kapcsolatok) Az óra/foglalkozás fő didaktikai feladata: Felhasznált források: (tankönyv, munkafüzet, feladat- és szöveggyűjtemény, digitális tananyag, online források, szakirodalom stb.) A diákok/gyermekek előzetes ismeretei: 16 Idő Tanári, tanulói Tanári instrukciók Didaktikai feladat Munkaforma Módszerek, eszközök (perc) tevékenységek 0 3. 1. a) Hallgassátok meg a következő dalrészletet! CD, Jegyezzétek le a 1. dia stb. dalszövegben előforduló idegen szavakat! b) Olvassátok fel a... 3 6. 2. Alakítsatok csoportokat... színes cetlik Visszacsatolás, értékelés a diákok tevékenységére vonatkozóan Reflexió az alábbi kérdésekre válaszolva: a) Mi az, ami a legnagyobb élmény volt számomra ezen az órán? b) Ha az eseményeket most visszafelé pörgetem, min akad meg először a figyelmem? Miért? c) Mik az erősségeim az adott tanórának / tevékenységnek a tervezése és megvalósítása során? d) Mik a nehézségeim, problémáim és ezek okai? e) Mi az, amiben fejlődtem, amit tanultam a feladatvégzés során? f) Milyen légkörben zajlott a tevékenységem? g) Mi az, amit másképp csinálnék? h) Milyen érzéseim, élményeim voltak a feladat elvégzése alatt és milyenek most? i) Milyen további kérdések merültek fel bennem? j) stb.
Mellékletek 1) a tanulóknak fénymásolandó feladatok (ha használnak ilyet az órán); 2) az órán felhasznált nem saját feladatok (a forrás pontos megnevezésével); 3) az órán előforduló szövegek, képek (a forrás pontos megnevezésével); 4) a kivetítendő diák képe (ha használnak ilyet az órán); 5) a papíralapú és az interaktív táblás feladatok megoldásai; 6) az egyéb eszközök (pl. szókártyák). 17