az Egyéni komplex pedagógiai gyakorlat 1. és 3. tevékenységeihez

Átírás

1 az Egyéni komplex pedagógiai gyakorlat 1. és 3. tevékenységeihez 0 Nappali és levelező tagozaton Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős Vác 2015

2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 2 A hospitálás alapvető módszere... 3 A megfigyelés dokumentálásának módjai... 4 Két választhatóan alkalmazható minta Egyéni komplex pedagógiai gyakorlat A két napos hospitálás teendői... 8 A hospitálási napló... 9 Egyéni komplex pedagógiai gyakorlat A két napos hospitálás teendői Két választható megfigyelési cél A hospitálási napló... 16

3 Bevezete s Jelen dokumentum az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tavaszi félévében meghirdetett úgynevezett külső iskolai gyakorlatának sikeres teljesítéséhez kíván segítséget nyújtani Részletes elemzési, értékelési szempontrendszer mentén az első- és másodéves tanító szakos hallgatók tájékozódhatnak belőle az Egyéni komplex pedagógiai gyakorlat 1., 3-hoz szükséges hospitálási, foglalkozási és tanórai megfigyelési, továbbá az egyes gyakorlatokhoz kapcsolódó önálló hallgatói feladatokról. Minden egyes munkafolyamat nélkülözhetetlen eleme a vezetőpedagógus (óvodapedagógus, szaktanár) és a hallgató közötti párbeszéd, amely a sikeres együttműködés egyik alapfeltétele. Ehhez a közös munkához és a hallgatók fejlődéséhez, (ön)fejlesztéséhez kívánunk olyan korszerű tartalmi, módszertani és formai útmutatót nyújtani pedagógusjelöltjeink részére, amely szorosan illeszkedik a pedagógus életpályamodell részét képező portfólió kötelező és választható elemeihez. Azt reméljük, hogy a folyamatos gyakorlati tevékenységek szakszerű írásos rögzítése során szemeszterről szemeszterre egyre nagyobb szakmai tapasztalatra, átgondoltságra, rugalmasságra és kreatív kivitelezési módokra tesznek szert hallgatóink, amelyek a professzionális szintű portfólió elkészítéséhez nem csak a gyakornoki pályán, hanem majd a Pedagógus I. és II. fokozatba való lépéshez is kellő munícióval szolgálnak számukra. 2

4 A hospitá lá s álápveto mo dszere Mindenfajta megismerésnek a megfigyelés az alapja. A megfigyelés egy módszer, amely a valóság közvetlen észlelésén alapul. Mindaddig, amíg nem tudjuk, mi az a dolog vagy jelenség, amit értelmezni szeretnénk, addig nem is tudjuk megérteni, hogy hogyan és miért működik úgy, ahogyan működik. A hétköznapi megismerés folyamán is megfigyelünk dolgokat, általában felületesen és sokszor öntudatlanul. Éppen ez a felületesség és a célirányosság hiánya az oka annak, hogy a hétköznapi megfigyeléstől meg kell különböztetnünk a tudományos megfigyelést, amely egy alapos és tudatos, ily módon időigényes tevékenység és egyben kutatási módszer. Az óvodai foglalkozás vagy tanóra látogatója megfigyelőként vesz részt, ezen az úton végezheti az elemzéshez az adatgyűjtést. Egy tevékenység vagy tanóra vizsgálatának legfontosabb módszere a megfigyelés, amelynek tárgya lehet a pedagógus, a gyermekek, a köztük lezajló interakció, a tevékenységek sora, eszközök és módszerek vagy akár a pedagógiai tér. A tervszerűség megköveteli a megfigyelési technika átgondolt kiválasztását és a látottak rögzítéséhez szükséges eszköz kidolgozását, elkészítését. 3 A tudományos megfigyelésnek vannak kritériumai, amelyeknek meg kell felelni: a) Céltudatosság: amit a megfigyelési szempontok kiválasztása biztosít (pontosan definiált célok, kérdések). b) Fontos a tervszerűség, ami alatt a vizsgálandó jelenség pontos meghatározását, módját és a megfigyelési technikák gondos kiválasztását értjük. (Segítő szempontok pl.: Milyen pedagógiai jelenségeket kíván rögzíteni? Milyen szituációkban kívánja a megfigyelést végezni? Milyen tulajdonságokkal rendelkező csoportok/egyének megfigyelése történjen? Mennyi ideig tartson a megfigyelés?) c) Objektivitás. A megfigyelést különböző szubjektív hatások érik. A megfigyelést végző személy szerepe a megfigyelés eredményét tekintve létfontosságú, mert jelenléte befolyásolja, sőt torzíthatja a megfigyelt jelenséget, az észleletek rögzülését, így az eredményt is. A szubjektív faktorok kiküszöbölése tehát elengedhetetlen, a

5 megfigyelésnek objektívnak kell lennie, amennyire cask tud: a megfigyelt folyamat a valóságot tükrözze és a megfigyelő személy mentesítse magát mindenféle előítélettől. A megfigyelés dokumentálásának módjai 4 A megfigyelési módszerek két csoportba sorolhatók: strukturálatlan és strukturált technikák. A strukturálatlan technikák során a maga teljes valóságában, kódolás nélkül rögzítjük az eseményeket, (esetünkben az óvodai foglalkozáson vagy a tanórán történteket), strukturált technikák alkalmazásával előre meghatározott válogatásban, előre meghatározott módon, kódolással történik a rögzítés. A rögzítés számos (legalább kilenc) módjai közül a három leggyakoribbat és az Egyéni komplex nevelési gyakorlati feladatoknak leginkább megfelelő metodikákat mutatjuk be röviden. Mindegyik változat használható a helyszínen a történés idejében a látottak rögzítésére. a) Napló, feljegyzések: a kötetlen megfigyelések rögzítésére alkalmasak. A megfigyelő csak a számára érdekeset, fontosat, lényegeset, rögzíti, feljegyzéseire a szubjektív szűrő jellemző. A szerző használni tudja későbbi megbeszéléskor, azonban a hézagosság miatt sokszor csak az emlékezetére támaszkodhat. b) Teljes jegyzőkönyv készítésekor minden történést a helyszínen rögzítünk. A verbális és nem verbális megnyilatkozások, a közben történő egyéb események, a hangulat, a környezet feljegyzése is szükséges. Ezt nagyban támogatja, ha kép- és hangfelvételt is tudunk készíteni, készíttetni. c) Szelektív jegyzőkönyv esetében a megfigyelő előre meghatározza, hogy a megfigyelt folyamatban mely elemek, milyen szempontok fontosak és csupán ezeket a kiemelt történéseket jegyzi le minél objektívebben. Így a későbbi elemzéshez valósághű információkat használhat fel. A legpraktikusabb megoldás a kettéosztott napló formája. Az osztott terek tartalma a készítője szerint meghatározott. Abban egységesek, hogy a foglalkozás / tanítási óra menetét követnie kell a felhasználónak, ezek a foglalkozáson / az órán történt konkrétumok az egyik térfélen jelennek meg, a másik térfélre a megfigyelési szempontok szerinti reflexiók (megjegyzések, benyomások, hatások, vélemények) kerülnek.

6 Így a két szempont szerinti feljegyzések elkülönülnek egymástól, de szinkronban maradva a foglalkozás / az óra utáni elemzéshez nagyon jól használhatók. Két választhatóan alkalmazható minta A hallgató egyéni meglátásai alapján további szempontokkal kiegészíthető.

7 Strukturált megfigyelési jegyzőkönyv Reflexiók Az óvodai foglalkozás / A tanóra adatai: óvoda / iskola, időpont, pedagógus, csoport / osztály, létszám, tevékenység / tantárgy, témakör stb. Óra, perc Problémák, nyílt végű kérdések, rákérdezések, továbbgondolás, kiegészítés, megerősítés, kétely, gyakorlati példák, megerősítő vagy ellentmondó tapasztalatok, ismeretek, felkiáltások, kiszólások, emotikonok, jelzőrendszerek 6 Óra, perc Esemény, történés

8 Strukturálatlan megfigyelési jegyzőkönyv Intézmény: Csoport / Osztály: A foglalkozás / tantárgy / tanóra témája: Pedagógus: Létszám: Eszközök: 7 Célkitűzés: Feladatok: Idő Pedagógus tevékenysége Gyermekek tevékenysége Megjegyzés

9 Egye ni komplex pedágo giái gyákorlát 1. A gyakorlat célja (1) egy tetszőleges időtartamú óvodai foglalkozás megfigyelése; (2) az óvoda és iskola átmenetének megismerése az óvoda szempontjából; (3) a folyamat kihívásainak és lehetőségeinek értelmezése. A gyakorlat helye egy a hallgató által önállóan választott óvoda és annak nagycsoportja. A gyakorlat ideje két napra korlátozódik, amely az első évesek számára mintegy bevezetésül szolgál a hospitálás menetének megismeréséhez. A gyakorlatot a nappali tagozaton a regisztrációs hét végéig február 6-ig, levelező tagozaton február 20-ig kell teljesíteni. 8 A két napos hospitálás teendői A hallgató feladatainak három szintjét különböztetjük meg, ezek a következők: (1) felkészülés az intézménylátogatásra, hospitálásra; (2) egy nagycsoportos óvodai foglalkozás látogatása és a tapasztalatok rögzítése; (3) egy konkrét témában való alaposabb tájékozódás. 1. szint: Felkészülés az intézménylátogatásra, hospitálásra Az intézménylátogatást minden esetben elő kell készíteni. Ehhez először a hallgató kiválaszt egy óvodát (szempont lehet az intézmény helye, megközelíthetősége, típusa, szellemisége, az intézmény óvodapedagógusaihoz kapcsolódó személyes élmények stb.). Felveszi a kapcsolatot az óvodavezetővel, akit tájékoztat arról, hogy milyen képzésben vesz részt, milyen gyakorlat keretében és milyen célból keresi fel őt. Időpontot egyeztetnek, majd egy személyes találkozás keretében megbeszélik a hospitálás menetét. 2. szint: Egy nagycsoportos foglalkozás megtekintése, hospitálás A látogatások elsősorban a pedagógus kompetenciáira irányulnak, de előfordulhat, hogy csak a gyermekek, a pedagógiai történések kerülnek fókuszba. A hospitálás általános céljai lehetnek: a megismerés, a segítés, támogatás, a fejlesztés, a tapasztalatszerzés, -csere, az ellenőrzés, a minősítés. Az Egyéni komplex pedagógiai gyakorlat 1. esetében a hallgató látogatásának elsődleges célja a megismerés. Ennek során a következő adatok kerülnek rögzítésre:

10 A nagycsoportos foglalkozás a) helye, b) ideje, c) a foglalkozás vezetője, d) a tevékenysége(ek) témája, e) a tevékenység(ek) célja, f) 1-3 megfigyelési szempont összeállítása (önállóan vagy a pedaagógussal), és a megtapasztaltak rögzítése, g) a benyomások, tapasztalatok (reflexiók) összefoglalója szint: Alaposabb tájékozódás egy konkrét témában A hallgató feladata beszélgetni egy vagy több pedagógussal az iskolai átmenetet megkönnyítő eljárásokról, az iskolaérettségi vizsgálatokról, az iskolának / szülőknek való elvárások okozta kihívásokról és a pedagógusok egyéni véleményeinek megszólaltatásáról az átmenettel kapcsolatosan. Ehhez szükséges a) a beszélgetést irányító kérdések előzetes megfogalmazása, b) a beszélgetés tartalmának írásos rögzítése, c) a benyomások összefoglalása és további felmerült kérdések leírása. A hospitálási napló Az óvodai foglalkozásról és a pedagógusokkal való beszélgetés tapasztalatairól a hallgató egy összegző beszámolót készít, amelyben világossá kell tennie, hogy a megfigyelés dokumentálásának melyik módját követte. Formai és tartalmi követelmények A hospitálási napló előlapján szerepel a kurzus címe, az óvoda és a hallgató neve, a hallgató Neptun kódja, szakja és évfolyama, évszám. A dokumentumban rögzítettek 1,5-es sortávval, 2,5 cm-es margókkal, sorkizártan történnek. A napló minden egyéb formai kivitelezése a hallgató kreativitásra van bízva. A tartalmi elvárásokban a következő két elemnek kell érvényesülnie: 1. A gyakorlat színhelyének rövid (max. 2 oldalas) bemutatása 2. A hospitálási teendők megvalósítása, rögzítése az 1 3. feladatban leírtaknak megfelelően. Ezen kívül lehetőség van képekkel is illusztrálni a munkát, azok pontos forrását feltüntetve; saját készítésű fotókat a személyiségi jogok és hozzájárulások tiszteletben tartásával lehet közreadni.

11 Egye ni komplex pedágo giái gyákorlát 3. A gyakorlat célja egy általános iskola Pedagógiai Programjának megismerése, egy választott fejezetének elemzése, továbbá egy tanóra látogatása, annak konkrét megfigyelési szempontok menti rögzítése. A gyakorlat helye egy a hallgató által önállóan választott általános iskola. A gyakorlat ideje két nap, amelyet nappali tagozaton a regisztrációs hét végéig február 6-ig, levelező tagozaton március 13-ig kell teljesíteni. 10 A két napos hospitálás teendői A hallgató feladatainak három szintjét különböztetjük meg, ezek a következők: (1) felkészülés az intézménylátogatásra, hospitálásra; (2) az intézmény Pedagógiai programjának megismerése, egy választott fejezetének elemzése; (3) egy tanóra strukturált megfigyelése. 1. szint: Felkészülés az intézménylátogatásra, hospitálásra Az intézménylátogatást minden esetben elő kell készíteni. Ehhez először a hallgató kiválaszt egy iskolát (szempont lehet az intézmény helye, megközelíthetősége, típusa, szellemisége, az intézmény pedagógusaihoz kapcsolódó személyes élmények stb.). Felveszi a kapcsolatot az iskolavezetővel, akit tájékoztat arról, hogy milyen képzésben vesz részt, milyen gyakorlat keretében és milyen célból keresi fel őt. Időpontot egyeztetnek, majd egy személyes találkozás keretében megbeszélik a hospitálás menetét. 2. szint: Az intézmény Pedagógiai programjának megismerése, elemzése A hallgató az iskola honlapjáról letölti (vagy az intézményvezetőtől elkéri) a Pedagógiai programot és az alapján (is) tájékozódik az intézményről. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. szerint meghatározott (a hallgatói feladat szempontjának megfelelően szűkített) tartalmi elemeiből egyet kiválaszt és közelebbről megvizsgálja a Pedagógiai programban. Összeveti a két nap során megtudottakkal, megtapasztaltakkal, majd ezeket írásban rögzíti. Választható tartalmi elemek: a) az iskola nevelési programja, ennek keretén belül aa) az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai, ab) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok,

12 ac) az alapfokú művészeti iskola kivételével a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok, ad) a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok, ae) a pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai, af) a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje, ag) a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje, ah) a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái, ai) a tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, ak) az alapfokú művészeti iskola kivételével az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv, b) az iskola helyi tanterve, ennek keretén belül bb) a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma, bc) az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, be) az alapfokú művészeti iskola és a kollégium kivételével a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja, bf) a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai, bi) a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei, bj) a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei, bk) a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag, bl) az alapfokú művészeti iskola kivételével a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek, bm) az alapfokú művészeti iskola kivételével az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek, bn) a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések, bo) a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek, bp) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek. 11

13 3. szint: Egy tanóra strukturált megfigyelése A látogatások elsősorban a pedagógus kompetenciáira irányulnak, de előfordulhat, hogy csak a gyermekek, a pedagógiai történések kerülnek fókuszba. A hospitálás célja lehet: a megismerés, a segítés, támogatás, a fejlesztés, a tapasztalatszerzés, -csere, az ellenőrzés, a minősítés. 12 Az Egyéni komplex pedagógiai gyakorlat 3. esetében a hallgató látogatásának célja a megismerés. Ennek során a következő adatok kerülnek rögzítésre: A tanórai foglalkozás a) helye, b) ideje, c) a tanóra(ák) témája, d) a tanóra(ák) célja, e) szelektív jegyzőkönyv vezetése 1 választott megfigyelési cél mentén, és a megtapasztaltak rögzítése 2, f) a benyomások, tapasztalatok, felmerült kérdések (reflexiók) összefoglalója. Két választható megfigyelési cél 1. A pedagógus kérdéskultúrája A hallgató a tanórá(ko)n elhangzott összes tanítói kérdést lehetőleg szó szerint rögzíti. Ha az órát tartó pedagógus és tanulók beleegyeznek, akkor segítségül hangfelvételen is rögzítheti az órán elhangzottakat. Fontos, hogy a szempontsort az óra megkezdése előtt figyelmesen olvassa át. Az óra után a kérdéseket típusokba sorolja és a látott órát ezeknek megfelelően értékeli; elemzi, hogy az egyes kérdéstípusok megfeleltek-e a tanítási óra célkitűzéseinek, megfelelően szolgálták-e annak megvalósítását és a diákokkal történő interakciók sikerességét. Kérdéstípusok mint lehetséges elemzési szempontok I. FIAC kérdéstípus 1) Kognitív (emlékezeten alapuló) kérdés: a tanulónak a megtanultak alapján kell számot adnia ( visszaadnia ) tényekről stb. 2) Konvergens kérdés: a tanulónak gondolkoznia kell, hogy válaszolni tudjon ez esetben létezik egy helyes válasz. 3) Divergens kérdés: a tanulót arra ösztönözzük, hogy sokféle választ találjon ez kreatív gondolkodást igényel. 2 Az Útmutató 6-7. oldalán bemutatott minták közül választva.

14 4) Értékelő kérdés: a tanulótól értékelést várunk el, amelyet megindokolnia is szükséges. Ezen kérdések lehetnek zárt végűek, eldöntendőek, amelyre csak igennel vagy nemmel lehet felelni; és lehetnek nyíl vűgűek is, amelyre kifejtett mondattal adhatók válaszok. II. Measel-Mood kérdéstípus alapján Fogalomra vonatkozó kérdések 1) Felsorolást vár (Mit láttál, hallottál, figyeltél meg?) 2) Meghatározást vár (Mi a csapadék?) 3) Tartalmi összerendezést, közös vonások megállapítását, vagy a különbségek meghatározását várja (Mi tartozik össze, milyen szempontok alapján?, Milyen hatással van az időjárás a szervezetünkre?) 4) Kategorizálást, besorolást vár el (Hogyan neveznéd ezt a tárgyat, mi tartozik ehhez a fogalomhoz?) 13 Adatok, tények közlése, következtetések levonása, általánosítás 1) Információgyűjtésre ösztönöz (Mit figyeltél meg, láttál, találtál? Hogyan változott az elmúlt két hónapban a feladatok mennyisége?) 2) Magyarázat adására ösztönöz (Miért történt ez? Mitől fúj a szél?) 3) Következtetések levonására, általánosításra ösztönöz (Mi a jelentése, mire következtetsz ebből?) 4) Értékelésre, állásfoglalásra késztet (Mia véleményed? Hogyan lehetne másképp megoldani?) Elvek alkalmazása 1) Következményeket kíván előre megmondani, ismeretlen jelenségeket megmagyarázni, hipotéziseket kialakítani (Mi fog történni ha?) 2) Gyakorlati alkalmazásra kérdez rá (Hogyan kell átrendezni a termet ahhoz, hogy?) 3) Hipotézist szeretne megvédeni, indoklást vár (Miért gondolod, hogy ez fog történni?) 4) Hipotézist szeretne igazolni (Mikor lenne bizonyítva, hogy a magyarázatod helyes vagy valószínű?) Mindegyik kérdés nyílt végű. III. Egyéb a fentebbi kategóriákba ne nem sorolható vagy üres kérdések Kérdéssel nemcsak kérdezni, hanem közölni, felszólítani, töprengeni, meggyőzni, magyarázni is lehet. Néhány pedagógiai ok és cél, amiért a tanító kérdéseket tesz, tehet fel az órán: nyelvi gondolkodási modellt szolgáltasson; megtudjon valamit a diáktól (tényeket, ötleteket, véleményeket); ellenőrizze a megértést, a tudást; rávegye a diákokat a tanult anyag felidézésére és gyakorlására; a diákok figyelmét a szóban forgó témára irányítsa;

15 az osztályt a jobb diákok kérdésre adott válaszán keresztül tájékoztassa valamiről, nem pedig direkt információszolgáltatással; a gyengébb tanulóknak is megnyilvánulási lehetőséget adjon; stimulálja a gondolkozást; aktivizálja a diákokat a tanulásban; bátorítsa az önkifejezést; tudtára adja a diákoknak, a tanár igazán érdeklődik a véleményük iránt. Vajon ezek milyen mérétkben érvényesültek a látott tanórán? A kérdés mindig átmenetet jelent az ismert és az ismeretlen között. A kérdezés olyan nyelvi forma, amely ismeretlen dolgok után tudakozódik. A kérdésben szerepelnek ismert elemek, ezek alapján értjük meg a kérdést, de lényege mégis az, hogy hiányzik egy vagy több eleme az összefüggésnek, a gondolatkörnek. A megfelelő előzetes ismeretek nélkül a kérdés megoldhatatlan a tanulók számára, és nincs értelme olyan kérdéseknek, amelyek megválaszolása nem kíván értelmi erőfeszítést, és nem hoz valami újat. A pedagógiailag jó kérdés annyi ismert információt tartalmaz, amennyi feltétlenül szükséges a kérdés pontos megértéséhez. Ezzel egy időben elég időt biztosít a gondolkodásra, az önálló tanulói műveletvégzés számára. Fontos, hogy a tanórán a kérdések nem csak a pedagógustól a diák felé irányulhatnak, hanem fordítva is, a diák feltehet kérdést a tananyaggal, a témával, mások véleményeivel, önmagával stb. kapcsolatban is. Ezek serkentése szintén hasznos tanulási-tanítási folyamat. A reflexióban érdemes kitérni a fentebb közöltekre is A pedagógus motiválása 3 A hallgató a tanítási óráról szelektív, azaz csak a pedagógus motiváló eljárásait tartalmazó jegyzőkönyvet készít, majd elemezi a kiemelt eljárásokat a következő szempontok szerint: 1. A motiválás fő pedagógiai funkciója a) érdeklődéskeltés b) az aktivitás serkentése c) a figyelem tartósságának növelése d) gondolkodtatás e) jobb teljesítményre serkentés a munkatempó fokozása f) érzelmi hatás kiváltása g) komplex 2. A motiváló helyzet jellege a) játékos b) feladatszerű 3. A motiváló eljárás tartalma a) problémaszituáció teremtése b) a kérdés érdekessége, intellektuális feszültséget keltő jellege c) az elbeszélés (közlés, magyarázat) változatossága d) manipuláltatás / cselekedtetés e) bemutatás f) játékos helyzet teremtése 3 Kósáné Ormai Vera (1998): A mi iskolánk. Iskolafejlesztési Alapítvány, Budapest, alapján.

16 g) új, szokatlan tárgy, eszköz bemutatása h) közös élményre utalás i) a gyerekek egyéni élményére utalás j) a gyerek személyével kapcsolatos nevelői tapasztalat említése k) személyes nevelői élmény elbeszélése l) a pedagógus és a gyerek közötti személyes kapcsolatra utalás m) egyéni verseny n) csoportverseny o) csoportmunka p) érdekes dolog kilátásba helyezése q) különböző típusú jutalmak kilátásba helyezése r) különböző típusú büntetések kilátásba helyezése 15 A strukturált jegyzőkönyv két mintája kiegészülhet a következő elemekkel: Az óra vázlata Motiváló eljárások Jelölés Az értékelés szempontjai: a. A motiváló eljárások megoszlása a pedagógiai funkció szerint. b. A motiváló eljárások megoszlása a motiváló helyzet jellege szerint. c. A motiváló eljárások tartalmi megoszlása. d. Az elsősorban belső és az elsősorban külső motivációs eljárások viszonya. e. Az elsősorban együttműködésre épülő és főként versenyzésen (rivalizásáson) alapuló módszerek viszonya. A reflexióban érdemes végiggondolni a következő kérdéseket is: Mi volt az óra csúcs motiválási pontja és miért? Mi volt az óra mélypontja és miért? Melyik motiválási mód tetszett a legjobban és miért? Ön mit tett volna másképpen és miért?

17 A hospitálási napló A Pedagógiai program vizsgálatáról, egy választott tanórai megfigyelés és annak elemzéséről a hallgatónak összegző beszámolót kell készítenie. Formai és tartalmi követelmények A hospitálási napló előlapján szerepel a kurzus címe, az iskola és a hallgató neve, a hallgató Neptun kódja, szakja és évfolyama, évszám. A dokumentumban rögzítettek 1,5-es sortávval, 2,5 cm-es margókkal, sorkizártan történnek. A napló minden egyéb formai kivitelezése a hallgató kreativitásra van bízva. A tartalmi elvárásokban a következő két elemnek kell érvényesülnie: A gyakorlat színhelyének rövid (max. 2 oldalas) bemutatása 2. A hospitálási teendők megvalósítása, rögzítése az 1 3. szintben foglaltaknak megfelelően. Ezen kívül lehetőség van képekkel is illusztrálni a munkát, azok pontos forrását feltüntetve; saját készítésű fotókat a személyiségi jogok és hozzájárulások tiszteletben tartásával lehet közreadni.