BÜKKSZENTERZSÉBETI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

BÜKKSZENTERZSÉBETI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA EZ A MI KÜLDETÉSÜNK Járatlan úton, fényen át, Keresem én a mesék városát Hol régen éltem, szépen boldogan A várost, amely az álmokban van. Andersen és Grimm s az ezer éj, Erről a helyről annyi jót regél Bizton hiszem, hogy megvan valahol, Csak azt nem tudom én, hogy merre, hol? De ha gyermekszemekbe nézhetek, Melyek reményt és békét fénylenek Nem kell nekem Grimm, Andersen se kell, Meg van az út, mely oda vezet el. Juhász Gyula: Meseváros 1

Tartalomjegyzék Az óvoda adatai 3 Bevezető 4 Első lépés az óvodánk megismeréséhez 7 1 Helyi pedagógiai programunk alapelvei és a fejlesztés célja 7 2 Óvodánk feltétel rendszere 8 2.1 Személyi feltételek 8 2.2 Tárgyi feltételek 9 3 Helyi pedagógiai programunk feladatrendszere 17 3.1 Általános feladataink 17 3.1.1 Egészséges életmód alakítása 17 3.1.2 Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 23 3.1.3 Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés 26 4 Az óvodai élt szervezése 28 5 Óvodánk tevékenységi formái 30 5.1 Játék 37 5.2 Verselés, mesélés 40 5.3 Mozgás 43 5.4 Rajzolás, mintázás, kézimunka 47 5.5 Ének, énekes játékok, gyermektánc 51 5.6 A külső világ tevékeny megismerése 56 5.7 Munka 63 6 A fejlődés jellemzői 66 6.1 Óvodába lépés feltételei 66 6.2 Iskolába lépés feltételei 67 7 Hátrányos megkülönböztetés tilalma 67 8 Óvodánk hagyományai, egyéb rendezvényei 68 9 Óvodánk sajátos feladatai 71 9.1 Új elemek beépülése a programunkba 71 9.1.1 Integráció 72 9.1.2 Óvoda iskola átmenet támogatása 74 9.1.3 Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés 75 9.1.4 Intézményi önértékelés, eredményesség 75 9.1.5 Óvodánk gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenysége 75 9.1.6 Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése 80 10 Óvodánk kapcsolatrendszere 82 10.1 Óvoda család 82 10.2 Óvoda iskola 86 10.3 Óvodánk egyéb kapcsolatai 87 11 Gyermekek fejlődésének nyomon követése 89 2

Az óvoda adatai A közoktatási intézmény, óvoda neve: Bükkszenterzsébeti Napköziotthonos Óvoda 3257 Bükkszenterzsébet, Szabadság út 84. Telefon fax: 06 36/ 567-026 Az óvoda fenntartója, irányító szerve: Bükkszenterzsébet, Szentdomonkos Községi Önkormányzatok Képviselő Testületei az intézmény-fenntartó társulási megállapodás alapján. 3257 Bükkszenterzsébet, Szabadság út 199. Telefon: 06 36/ 567-016 Az óvodai csoportok száma: 2 Méhecske, Pillangó csoportok, 50 férőhellyel, maximum 60 fő Az intézmény gazdálkodási jogköre: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény Alapító okirat száma: 28/1994.junius 3. Módosított alapító okiratok számai: 52/2009.(IX.16.) számú határozatával. 11/2012..(III.29), 2012.01.01. 2013.06.06. Az óvoda vezetője, a program készítője: Utassyné Szántó Erzsébet 3

BEVEZETŐ Ez a program mellyel most ismerkedik 1999 szeptember 1-től tölti be ama fontos szerepét intézményünkben, hogy az óvodai nevelés Országos Alapprogramjára építve, a helyi sajátosságokat, a sok éves tapasztalatokat figyelembe véve útmutató, cél és feladat meghatározó dokumentum. Megalkotása óta eltelt 14 évben negyedik alkalommal vizsgáljuk át alapdokumentumunkat, hogy lássuk a benne megfogalmazott, felvállalt feladatokat teljesíteni tudjuk-e, az ide járó gyermekek, szüleik, az őket váró iskolák és a megvalósítás anyagi hátterét biztosító fenntartó önkormányzat elfogadta-e, elégedett-e munkánkkal. Az elvégzett partneri elégedettség és elégedetlenség vizsgálatok pozitív megerősítést adtak. A Kormány 363/2012. (XII.12.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 255/2009.(XI.20.) Korm. rendelet módosítása tette szükségessé egyes területeinek felülvizsgálatát, valamint esetleges módosításokat, kiegészítéseket. Pedagógiai programunk mostani formája, anyaga a módosításokat tartalmazza. Szeretnénk, ha olyan érdeklődéssel olvasnák programunkat, mint amilyen gondossággal azt elkészítettük. Reméljük, Önök is megtalálják azokat az értékeket benne, amit az ide járó gyerekek személyiségfejlődése, nyugodt, harmonikus óvodai élete érdekében felvállaltunk. Utassyné Szántó Erzsébet óvodavezető Lehet, hogy nálunk is így zajlik az élet? Az óvodában nem történt semmi különös, Peti és Timi megint kacsaláb húzta fel a cipőjét, Kati nyuszit rajzolt és azt mondta, hogy a nyuszik salátát tojnak, pedig én biztosan tudom, hogy sárgarépát mert láttam, hogy ott volt a ketrecükben és mikor ebédeltünk, Böbe az új kislány fehér spenótot kért, de az óvó néni azt mondta, hogy ez tejbegríz és Jutka ráült a rágógumira, hogy az óvó néni ne lássa, aztán mikor kivittük a tányérokat Jutka a széket is vitte a nadrágján, Géza elkezdte énekelni a Limbó hintót, de az óvó néni azt mondta, hogy csak ingyom-bingyom van, pedig a Daninak igazi limbóláza volt, nem is jött óvodába, anyu ugye most ma van és én tegnap is fogok menni oviba, mert ott annyi dolgom van. Palotay Gyöngyvér: Az óvodában 4

A természet úgy akarja, hogy a gyermek legyen gyermek, mielőtt felnőtt lenne / Rousseau/ Első lépés az óvodánk megismeréséhez. A Mátra lábánál Heves megye északi részén Eger és Pétervására városok közelségében található a palóc vidék kis községe Bükkszenterzsébet. A Napköziotthonos Óvodánk a község központi részén, a főutca mellett található. Az Általános Iskola szomszédságában, csöndes nagy, zöld területtel határolt helyen épült 1979-ben óvodai nevelés céljából. 1982-ben bővített és 1993-ban új beépíthető tetőtérrel felújított, 1999-ben vendégétkezőket fogadó étkezővel bővített épület a gyermekek nevelését segítő eszközökkel felszerelve adott helyet a 3-7 éves korú gyermekek fogadására. Pályázati pénzből (60 millió) 2010-ben megtörtént a tetőtér beépítése, és az alsó szint átalakítása, felújítása, az udvaron pavilon építése, udvari játékok telepítése, új bútorok, játékok vásárlása. A közel 1200 lelket számláló faluban élő családok többségének életkörülményei, életvitele, anyagi viszonyokat tekintve átlagosak, illetve egyre több a segélyből, közhasznú munkából élők száma. A munkalehetőség szempontjából az elmaradott területek felzárkóztatását és munkahely teremtését szolgáló területfejlesztési támogatásban részesíthető települések közé tartozik. Óvodánk 1999-től közös fenntartású intézmény, ahová bükkszenterzsébeti, szentdomonkosi, valamint tarnalaleszi, gyerekek is járnak. Óvodánkba magyar és cigány származású gyermekek egyaránt vannak. A gyermekek között található hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és védelembe vett helyzetű gyermek is. Felvesszük a sajátos nevelési igényű gyerekeket is. Nevelésünkben a prevenciót tudjuk felvállalni azzal, hogy a gyerekek 3 éves kortól járnak óvodába, és szociális támogatásba részesülnek az állam és az önkormányzat részéről. A korrekciót azzal, hogy szintén pályázati pénz felhasználásával, beléptünk a kompetencia alapú nevelés elemeit alkalmazók közé, ami az egyéni tanulási útvonalakat biztosítja, az egyéni fejlesztést, differenciált fejlesztést próbálja biztosítani. Logopédus segíti a beszédhibák leküzdését, Nevelési Tanácsadó és Gyógypedagógiai Szakszolgálat vizsgálatai a feltáró munkát. Munkánkat e területen a Polgármesteri Hivatal gyámügyi előadójával összhangban végezzük. A gyermekek nevelését négy szakképzett óvodapedagógus végzi, két szakképzett dajkával, a kisegítő személyzetünk száma négy fő. Óvodánk maximum 60 gyermeket fogad, két vegyes életkorú csoporttal működik. Nevelőmunkánkat az óvodai nevelés országos alapprogramjára építve saját, helyi nevelési program alapján végezzük. Programunk elkészítésében nagy hatással és befolyással volt a Komplex prevenciós óvodai program Jövőképünk Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik a világ dolgai felé nyitottá, érdeklődővé válnának, az emberi kapcsolatokban észrevennék a jót, rosszat, képessé válnának önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére, a különbözőség elfogadására. Olyan óvodai életet szervezünk, ahol a gyermekeket integráltan neveljük. A nevelést a családdal együttműködve, jól kooperáló partneri kapcsolatban kívánjuk végezni annak érdekében, hogy a gyermekek személyisége harmonikusan fejlődjön, testi, szociális, értelmi képességeik egyéni adottságaik, tempójuk alapján alakuljon. Mindezt a szülők megelégedésére kívánjuk megvalósítani a szakmailag kiváló, mindig megújulni képes óvodapedagógusok irányításával. 5

Gyermekképünk Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A személyiségfejlődés nem fejeződik be óvodáskorban, de már látszanak azok a vonások, amelyek alapján a gyermekek a külvilághoz, valamint teljesítményükhöz való viszonyulását megítélhetjük. A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése. (2014.09.01) Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának A gyermekek szívesen járjanak óvodába, jól érzik magukat a gyermekközösségben. Óvodáskor végére a gyermek amennyire lehet objektíven meg tudja ítélni önmagát és cselekedeteinek eredményességét, annak jó vagy rossz voltát. Tud boldogulni a világban ha kell nélkülünk is. Testi, szociális, értelmi képességeik az egyéni sajátosságaik szerint elérhető legmagasabb szintre jutnak az óvodai évek végére. Óvodakép Óvodánk esztétikus, biztonságos környezetével, optimális feltételek biztosításával, szeretetteljes, mindenkit elfogadó, családias légkörével, elsősorban a szabad játék, a mozgás, az egyéni képességfejlesztés sajátos eszközeivel készíti fel a gyermekeket a későbbi új környezetbe való beilleszkedésre. 6

Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermekfejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelőszemélyiség fejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. 1. Helyi óvodai pedagógiai programunk alapelvei és a fejlesztés célja Alapelvünk Hitünk szerint minden gyermeket megillet és joga életkorának és egyéni fejlődési ütemének megfelelően derűs, nyugodt, ráfigyelő környezetben nevelkedni, és elfogadás, tisztelet, megbecsülés, bizalom övezze itt léte alatt. Ehhez az óvodánkban feladatunk biztosítani, hogy a gyermekek idejük jelentős részét nyugodt, biztonságos környezetben, elmélyült cselekvéssel, szabad játékkal tölthessék. A gyermekek közösségben történő egyéni fejlesztéséhez fölhasználjuk a kompetencia területek. Ennek érdekébe a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködünk a szülőkkel, hiszen a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Az óvoda befogadó (inkluzív) szemlélettel, gyermekközpontú nevelési attitüddel, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyerek számára az egyenlő hozzáférés lehetőségét. Az óvodai nevelés sajátos eszközeivel törekszünk az esélyegyenlőség biztosítására, a hozott hátrányok kompenzálására. A hátrányos megkülönböztetés tilalmának tiszteletben tartására figyelünk. Az óvoda kialakult pedagógiai értékeinek megőrzésére törekszünk. A vegyes életkorú csoportkialakítása elősegíti, hogy a testvérek együtt lehessenek, a különböző életkorú és fejlettségű gyermekek, a család életformájához közelebb álló formában működjenek. A közös programok, ünnepek lehetőséget teremtenek óvodánk és a családok közötti kapcsolat mélyítésére. Az iskola tőszomszédsága ahol elkezdik iskolai tanulmányaikat alkalmat ad arra, hogy a gyermekek élet közelből ismerjék meg az iskolai élet mozzanatait. ÓVODÁNK NEVELÉSI CÉLJA. A családi nevelést kiegészítve a különböző szociális háttérrel rendelkező 3-7 éves korú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődése, gyermeki személyiségük kibontakoztatásának elősegítése, az életkori és egyéni sajátosságok az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyerekek ellátását is), az óvodai nevelés leghatékonyabb eszközével, a szabad játék biztosításával. A hátrányos helyzetből adódó esetleges különbségek csökkentése a beilleszkedés, fejlesztés segítségével. Az iskolakezdéshez szükséges képességek alapjainak lerakása, az iskolai beilleszkedés közvetett segítése. 7

ALAPVETŐ FELADATAINK. Olyan barátságos, egészséges óvodai környezet megteremtése, ami óvodásaink, egyénenként változó testi-lelki szükségletei minél jobb kielégítésére ad teret: környezetbarát élettér, családias légkör, elegendő mozgástér a teremben, szabadban, gondozási feladatok mindennapi ellátása. Olyan gyermekek nevelése, aki képes a környezetében lévő emberi kapcsolatokban észrevenni a jót és a rosszat, képes önmaga és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére, a különbözőség elfogadására. A gyermekek tapasztalataira, élményvilágára építve olyan változatos tevékenységek biztosítása, mely segíti az érdeklődés felkeltését, a tanulási vágy kialakulását, a szűkebb- tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását, ismereteinek bővítését, az értelmi képességeik /érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás / fejlesztését. Ennek egyik támpillére a mozgásfejlesztés / testséma, finommozgás, oldaliság, térészlelés / A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek óvodai nevelésében jelenjen meg a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetősége. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyerekeinek segíteni az önazonosság megőrzését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. 2 Óvodánk feltétel rendszere 2.1 Személyi feltételek A gyermeknek inkább példaképre, mintsem kritikusra van szüksége /Carolyn Coats/ Óvodánkban 9 fő közalkalmazott dolgozik. A pedagógiai munkát négy óvónő végzi. A teljes nyitva tartás ideje alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Közülünk egy óvónő a vezető, és csoportban is dolgozó, egy óvónőt választottunk helyettesnek, és ellátja a gyermekvédelmi felelősi feladatokat, egy óvónő a jegyzőkönyvek vezetését végzi. A vezető a helyettessel olyan munkarendben dolgozik, hogy valamelyikkőjük mindig az óvodában található. Csoportonként ketten-ketten dolgozunk együtt heti váltásban délelőtt, illetve délután, két óra átfedési idő biztosításával. Óvodánkban két vegyes csoport működik: Pillangó és Méhecske csoport.. Egy óvodapedagógus, fejlesztőpedagógiai (2006-ban), egy óvodapedagógus közoktatás vezetői szakvizsgát szerzett 2009-ben. Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. 8

Óvónőink gyermekszeretők, rendelkeznek empátiás képességgel, hivatástudattal. A hiányosságokat a magunkra való nagyobb odafigyeléssel, önkontrollal, saját és egymás hibáiból való tanulással, a jó szándékú kritika elfogadásával, a képességek gyakorlásával tudjuk pótolni. A nevelő testületet sokszínűség jellemzi. Pedagógiai tudásunkat önfejlesztéssel, tanfolyamokon való részvétellel biztosítjuk, frissítjük fel. Az ott tanultakat átadjuk egymásnak és ki-ki a saját belátása alapján, illetve kötelezővé téve beépíti munkájába. Jó munkatársi légkör alakult ki közöttünk, és ha szükséges a személyes, magánjellegű problémákban is próbálunk egymás segítségére lenni. Csoportonként az egy-egy szakképzett dajka nagy segítséget jelent odaadó gyermekszerető, gyermekekre odafigyelő beállítottságukkal. Munkájukat az óvodavezető és a csoportban dolgozó óvodapedagógusok utasítása, irányítása szerint végzik. A takarítási teendők mellett besegítenek a gyermekekkel kapcsolatos gondozási feladatok ellátásában. A dajkák csoportbeli beosztása is évek óta ugyanaz. Ez a megoldás nagyban elősegíti a nevelési elvek közös értelmezését, megvalósítását. Jó munkatársi és emberi kapcsolat van az óvodapedagógusok és a dajkák között. Mindig számíthatunk támogató együttnevelésükre. Szakképzett élelmezésvezetőnk kérésünkre figyelembe veszi az egészséges táplálkozás kialakításhoz szükséges előírásokat, és a lehetőségeinkhez képest ennek megfelelően állítja össze az étrendet. A szakképzett szakácsnőnk ízletes, a gyermekeknek megfelelő ételeket készít. Munkáját egy konyhai kisegítő segíti. Valamennyi munkatárs folyamatos együttműködésére, összehangolt munkájára, a befogadó szellemiségű óvodára van szükség, az inkluzív nevelés kialakítása érdekében. Szükséges, hogy mindenki biztonságban érezze magát a munkahelyen, félelem nélkül, felszabadultan dolgozhasson. Vidám hangulat, a közösséghez való tartozás jellemzi az itt dolgozókat. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli. 2.2 Óvodánk tárgyi-dologi feltételei A falu központi részén a fő út mellett található a templom, a műemlék épületű plébánia, az egészségház, az általános iskola és azon belül zárt telken az óvodánk. Az 1979 októberében óvodai nevelés céljára épített egy csoporttal, főzőkonyhával átadott épületet 1982-ben két csoportra bővítették. 1993-ban tetőcserével az épület egy része felett tetőteret is kialakítottak, amit 2010. januári átadással beépítettek, lett tornaszobánk, szertárunk, fejlesztő szobánk, személyzeti öltözőink, óvónői szoba, vezetői szoba, szülőkkel való beszélgetésre alkalmas hely, textiltároló és mosóhelység. Az épületnek gázzal fűtött központi fűtése, központi vízellátása, szennyvíz elvezetése, neonvilágítása van. A gyermekek által használt rész: három csoport szoba a hozzátartozó mosdóval, ami akadály-mentesítve is van, tágas, világos gyermeköltöző. A termekben kettő négyzetméter hely jut egy gyermekre. A további helységek: 1 személyzeti öltöző + mosdó + WC, élelmezésvezetői iroda, konyha, húselőkészítő, két raktár. Külön bejárattal a kazánház és két részből álló tároló helyiség /külön építmény/, 1999-től külön bejáratú, vendégebédlő csatlakozik az épülethez. A csoportszobákat gyermek méretű bútorokkal rendeztük be, a pályázat biztosította az elhasznált, balesetveszélyes bútorok cseréjét, újabbak vásárlását. Esztétikus, 9

praktikus környezetet sikerült kialakítani. A konyhán, gázüzemű berendezéseken főznek. Az L alakú épületet nagy zöld udvar veszi körül, ennek egy része a játszóudvar. Itt fa, fém, mászókák homokozó, csúszda, mászófal, rugós játék található. Az óvodai program céljaihoz rendelt eszközrendszer Arra törekedtünk és törekszünk a jövőben is, hogy a program teljesítéséhez a minimális eszköz és felszerelések jegyzékében szereplő követelmények meglegyenek. Igyekszünk az optimális feltételeket biztosítani, ezért minden évben folyamatosan pótolni, beszerezni, fejleszteni a készletünket. A megvalósításhoz a következő dolgokra van még szükség: Helységeink Helységek megnevezése Előírás Tényleges állapot Csoportszoba 2 3 Tornaszoba 1 1 Fejlesztő szoba 1 1 Játszóudvar 1 1 Óvodavezetői iroda 1 1 Nevelőtestületi szoba 1 1 Gyermeköltöző 2 1 összenyitott, közös Gyermekmosdó, wc 2 3 2 akadálymentesített Kiszolgáló helységek Felnőtt öltöző (óvónőknek, dajkáknak külön) 2 2 Elkülönítő 1 Felnőtt mosdó 1 1 Felnőtt wc 1 1 Szertár 1 1 Irattár 1 1 Szülők fogadására helység 1 1 Főzőkonyha 1 1 Mosogató helység 1 1 Száraz árú raktár 1 1 Földes árú raktár 1 1 Húselőkészítő 1 1 Ebédlő 1 Ebédlőhöz tartozó előtér, kézmosó, wc 1 1 Konyhai dolgozóknak öltöző 1 1 Konyhai dolgozóknak mosdó, wc 1 1 Élelmezésvezetői iroda 1 1 Göngyöleges 1 1 Mosléktároló 1 10

Helységek bútorzata, egyéb berendezési tárgyak Szőnyeg minden ablakon Csoportszoba 1/5-ének lefedése - 5 Játéktartó szekrény Fektető tároló 2 3 Élősarok állvány Csoportonként 1 4 Hőmérő 7 7 Óvodapedagógusi asztal 2 2 Felnőtt szék 4 4 Eszköz előkészítő asztal 2 2 Textiltároló szekrény 2 4 Edény és evőeszköz tároló szekrény 2 3 Szeméttartó Minden helységben 1 Tornaszobában: Tornapad 2 4 Tornaszőnyeg 1 5 Bordásfal 2 4 Óvodai többfunkciós mászó készlet 1 2 Egyéb fejlesztést szolgáló speciális felszerelések 3 gyerek egyidejű foglalkozásához Helységek megnevezése Előírás Tényleges állapot Óvodai fektető 50 75 Gyermekszék 50 75 Gyermekasztal 11 18 Fényvédő függöny helyett műanyag redőny Csoportban Csoportban minden ablakon 6 Minden helységben 1 Logopédiai foglalkoztató fejlesztő szoba Tükör 1 1 Asztal 1 2 Szék 3 3 + 1 felnőtté Szőnyeg 1 1 Játszóudvar Kerti asztal (ki-be pakolós) 2 4 Kerti pad 4 7 Babaház 1 Udvari homokozó 2 2 Takaróháló 2 Mozgást fejlesztő eszköz 15 Óvodavezetői iroda 100 11

Íróasztal és szék 1-1 1-1 Tárgyaló asztal 1 1 Szék 2 2 Számítógépasztal 1 Telefon 1 1 Fax 1 1 Nyomtató 1 1 Laptop 1 Iratszekrény 1 1 Könyvszekrény 1 Nevelőtestületi szoba Asztal 4 2 (nincs többre szükség) Szék 4 4 Könyvszekrény 2 4 Nyomtató 1 Fénymásoló 1 TV 1 Videó lejátszó 1 DVD lejátszó 1 Erősítő mikrofonnal 1 Laptop 2 Gyermeköltöző Öltözőszekrény Gyermekmosdó, WC Törölközőtartó Fogmosó-pohártartó Gyermekenként 1 Csoportonként a létszámnak megfelelően Csoportonként a létszámnak megfelelően Falitükör Csoportonként 3 7 Hőmérő 1 1 Tisztálkodási és egyéb felszerelések 74 megfelelő megfelelő Tisztálkodási és egyéb felszerelések megnevezése Előírás Tényleges állapot Fésű, fogkefe, fogmosó pohár Gyermekenként 1-1 Gyermekenként 1-1 Ruhakefe, körömkefe, szappantartó 7-7-7 1-6-7 Fésűtartó Csoportonként 1 Csoportonként 1 Törölköző Gyermekenként 3 db Gyermekenként 2 db 12

Abrosz Asztalonként 2 Asztalonként 2 db db Takaró 75 db 70 db Ágyneműhuzat 150 db 120 db Lepedő 150 db 15 db Kispárna Nem előírás 15 db Felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök Eszközök megnevezése Előírás Tényleges állapot Szennyes ruha tároló 1 1 Mosott ruha tároló 1 Mosógép, centrifuga 1-1 1-1 Automata mosógép 1 Vasaló 1 1 Vasalóállvány 1 1 Szárítóállvány 1 1 Takarító eszközök 1 1 Ásó, kapa, gereblye, locsoló 1-1 1-1 Hűtőgép 1 1 Porszívó 1 1 Nevelőmunkát segítő játékaink és egyéb eszközeink Játékok és játékeszközök megnevezése Előírás Tényleges állapot Különféle játékformák eszközei Csoportonként a Megfelelő gyermekek 30%- ának megfelelő mennyiség Mozgásfejlesztő eszközök Csoportonként a Megfelelő gyermeklétszámnak megfelelően Ének, zene, énekes játék eszközei Csoportonként a gyermeklétszámnak megfelelő Anyanyelv és kommunikáció fejlesztéséhez Csoportonként a gyermekek 30%- ának megfelelő mennyiség Értelmi képességeket fejlesztő Csoportonként a gyermekek 30%- ának megfelelő 3-5 gyereknek megfelelő 20%-ának megfelelő Megfelelő 13

mennyiség Ábrázoló tevékenységet fejlesztő anyagok, eszközök Csoportonként a gyermeklétszámnak megfelelő Természeti, emberi, tárgyi környezet megismerését Csoportonként a segítő eszközök, anyagok gyermeklétszámnak megfelelő Munka jellegű tevékenységek eszközei Csoportonként a gyermekek 30%- ának megfelelő mennyiség Megfelelő Bővítésre szorul Pótolni kell Nevelő munkát segítő egyéb eszközök Előírás Tényleges állapot Videó 1 1 Televízió 1 1 Magnetofon 2 2 Diavetítő 1 2 Vetítővászon 1 1 de rossz állapotú Hangszer pedagógusoknak 1 3 Hangszer gyerekeknek Csoportonként a 20%-nak megfelelő gyermekek 30%- ának megfelelő mennyiség Egyéni fejlesztést szolgáló Csoportonként a Megfelelő gyermekek 30%- ának megfelelő mennyiség Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének további speciális eszközei Az eszköz megnevezése Előírás Tényleges állapot Beszédfogyatékosok 120x180 cm tükör 1 1 Logopédiai alapkészlet 1 1 Hallási fogyatékosok Dallamíró 1 Eddig nem volt rá szükség Hallásvizsgáló és hallókészülés tesztelő felszerelés 1 Védőnőtől kölcsönözhető Vezetékes vagy vezeték nélküli egyéni, ill. csoportos adó-vevő készülék Gyermekenként 1 14

Különböző nyelvi kommunikációs szinteknek megfelelő kifejezések képi megjelenítésére alkalmas elektroni- 1 kus információhordozó Nyelvi kommunikáció vizuális, auditív megjelenítésének ellenőrzésére alkalmas eszköz 1 Szurdologopédiai eszközök 1 Látási fogyatékosok Olvasótelevízió 1 Hatrekeszes doboz, gombás tábla, szöges tábla, csörgő labda Egészség- és munkavédelmi eszközök Gyermekenként 1-1 Az eszköz megnevezés Előírás Tényleges állapot Étel-mintavételi készlet 1 1 Mentőláda 1 2 Gyógyszerszekrény 1 Munkaruha Törvény és a belső Megfelelő szabályzat alapján Védőruha Törvény és a belső Megfelelő szabályzat alapján Tűzoltó készülék Törvény, előírás Megfelelő alapján Az óvodai alapeszközöket kiegészítve a program eredményességét segítik a következő speciális eszközök: Egész alakot láttató tükör testséma fejlesztés, általa a gyermek képet alakít ki önmagáról, testéről, fejlődik én tudata. Lateritást jelző karszalag a kéz, később a test jobb- bal oldalának megkülönböztetését segíti a testnevelés foglalkozásokon, jobb csuklón viselhető gumipánt. Fejlesztő játékok a játékeszközök vásárlásánál fontos az óvodapedagógus tudatos odafigyelés arra, hogy melyik játék milyen részképességet fejleszt használatával. Mozgást fejlesztő tornaszerek napi játékos használatra, valamint testnevelés foglalkozásokon. Hagyományos óvodai játékok, eszközök, berendezési tárgyak a meglévő eszközök tudatosabb használata a program szellemében, újak vásárlásánál is ezeket a szempontokat érdemes figyelembe venni. Szakkönyvek, folyóiratok az újabb pszichológiai, pedagógiai, módszertani kutatások folyamatos figyelemmel kísérése elengedhetetlen a program korszerűsítése érdekében. 15

A programunk rendszerábrája A program célja, feladata. A nevelés keretei. Programunk feladatrendszere Az egészséges életmód Anyanyelvi, értelmi Az érzelmi, az erkölcsi és a alakítása fejlesztés és nevelés közösségi nevelés Tevékenységi formák: Játék Mesélés-verselés Mozgás Rajzolás, mintázás, kézimunka Ének, énekes játékok, gyermektánc A külső világ tevékeny megismerése Munka A program kapcsolatrendszere: Család Iskola Közművelődési szervek Egyéb kapcsolatok 16

3 Helyi pedagógiai programunk feladatrendszere 3.1 Általános feladataink A tanulási képességek és kompetenciák célzott fejlesztésével minden gyermeket lehetőségeihez mérten közvetetten felkészítsünk a zökkenőmentesebb iskolakezdésre, az iskolai közösségbe történő beilleszkedésre. A program tartalmi kidolgozásánál a gyermek alapvető megnyilvánulási módjára és fő tevékenységi formájára, a mozgásra és játékra alapozva szervezzük a főbb nevelési területeken végzendő pedagógiai feladatokat. A program nevelési keretét egyfelől a gyermek természetes megnyilvánulási formái, másfelől az óvoda kultúraátadó hatásrendszerének együttese, kölcsönössége, határozza meg. 3.1.1 Az egészséges életmód alakítása Célunk: A jó szokások, az egészséges életvitel igények alakítása a gyermek testi fejlődésének elősegítése mintaadással, megfelelő tevékenységek és időkeretek biztosításával. Feladatok: Egészséges, esztétikus környezet megteremtésével és megőrzésével a környezet megóvására irányuló szokások alakítása. Környezettudatos magatartás megalapozásával az egészség védelme, szervezetük edzése. A gyermekek gondozása: testápolás, öltözködés, táplálkozás, különböző életkorokban A gyermekek testi képességeinek fejlesztése, mozgás, a mindennapi edzési lehetőségek Pihenés, alvás rendszerének biztosításával az egészség védelme, valamint megszerzett ismeretek elmélyítésének elősegítése. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos Az egészséges életmód alakításának területei Az óvodai környezetünk feltételei befolyásolják a gyermekek egészséges életmódjának hatékonyságát. Ezért gondoskodnunk kell megfelelő tárgyi környezetről: egészségügyi előírásoknak megfeleljenek, esztétikusak, megnyugtató színhatásúak legyenek. A felszerelések megfelelő állapotának ellenőrzésével, a hiányok folyamatos pótlásával, karbantartásával, a környezet ápolásával mutatunk példát a gyermekeknek. A gyermekek tevékenyen vegyenek részt a környezet óvásában, védelmében. Az óvoda udvara Óvodánk udvara az egészséges életmódra nevelés egyik színtere. Kialakítása, felszerelése a gyermekek többféle tevékenységét szolgálja minden évszakban és napszakban. Feladatunk az udvart olyanná formálni, hogy a gyermekek óvodai életük minél nagyobb részét a szabadban tölthessék. Az udvarunk 90 %-a füves terület, melyet virágok, bokrok, fák tagolnak, és napernyők segítségé- 17

vel biztosítjuk az árnyékot. A fedett pavilon lehetőséget ad arra, hogy asztalok kihelyezésével, a manuális tevékenységek, étkezések is folyhatnak, és sáros időben is tiszta helyet biztosít pl. körjátékhoz. Az udvar egynegyed része lejtős, dombos terep, mely változatos mozgásokra, télen szánkózásra, csúszkálásra is alkalmas. A két fa homokozó elég helyet biztosít a két csoport részére. A fából készült mozgásfejlesztő mászókák különböző típusú mozgásokhoz adnak lehetőséget. Ezek számának gyarapítása további feladatunk. Szerepjátszásra ösztönzők a házikó és vár építmények. Egyensúly érzéket fejleszt a mérleghinta, csúszda. A vizes edzés feltételeit kézi tusolóval és pancsoló kihelyezésével oldjuk meg. Az óvoda helységei Az épületbe lépve, a gyerekek öltözőjébe jutunk. Itt minden gyermeknek jellel ellátott öltözőrésze van. Mindenkinek egy ruhazsákja is van, amibe a váltóruha és apróbb ruhaneműk kerülnek. A cipők az ülőke alatt találhatók. Az öltözőben a szülők részére hirdetőtábla van kihelyezve, ahol tájékoztatást kapnak az óvodai életről, nevelési, fejlesztési elképzeléseinkről, eredményeinkről. A mindennapi óvodai élet pillanatait, eseményeit megörökítő fotókból készült fotókat is itt helyeztük el. Az öltözőből jutunk jobbra, illetve balra az egy-egy csoportszobákba. A szoba berendezését úgy alakítottuk ki, hogy itt zajlik a szabad játék, a különböző tevékenységek, foglalkozások, az étkezések, a pihenés alvás. A bútorok megfelelnek a gyermekek méreteinek, könnyen tisztántarthatóak, elfogadható színűek. A szobákat barátságosan, otthonosan természetes környezetbarát anyagokkal, esztétikusan, a gyermekek látómagasságának megfelelően díszítjük. Ezek jól mutatnak a meszelt világos falakon. Ezzel is biztosítani kívánjuk a gyermekek jó közérzetét és ízlésük alakulását. Az ablakokon fényáteresztő függönyök vannak, és redőny biztosítja az árnyékolást. A központi fűtés miatt száraz a levegő, szükséges a párologtatás. A levegőcserét a bukó ablakok kinyitásával oldjuk meg, így a gyermekeket a hideg levegő közvetlen nem éri. A cso- 18

portszobákban a bútorokat úgy rendezzük el, hogy többféle játéktevékenységhez alakítunk ki elkülönített részeket. A személyes perceknek napi mesélésnek, bábozásnak mesesarok van kialakítva. A csoportszobákban van olyan rész, ahol a séták és egyéb alkalmakkor gyűjtött kincseket őrizzük. A manuális tevékenységeknek állandó színtere van. A termekben ugráló-labda, guruló henger, lépegető biztosítja az állandó mozgástevékenységet. Helye van az építkezésnek, babakonyha segíti a szerepjátékot. Ezen kívül olyan színterek kialakítása, amit még az óvónők saját elképzeléseik illetve a gyermekek érdeklődésének, gyakori játékfajtáknak megfelelően kialakítanak. Az öltözőnek járólap, a csoportszobáknak PVC borítása van. A csoportszobákban 1-1 nagyméretű szőnyeg teszi kellemesebbé a földön játszást. A csoportszobákhoz tartozik egy-egy mosdó, ahol elegendő gyermekméretű és magasságú mosdó és WC kagyló van. A tisztálkodást körömkefe, folyékony szappan, jellel ellátott törölköző biztosítja. Mindenkinek jellel ellátott tárolója van fogmosó felszerelésének, a jellel ellátott fésűtartóban fésűje van. Az átlagos hőmérséklet a gyermekek testmagasságában 22-23 celziusz körül van. Ezt fali hőmérővel ellenőrizzük. A gyermekek gondozása: testápolás, öltözködés, táplálkozás, különböző életkorban. A gondozás, az egész óvodai életet átszövi. Feladatunk folyamatos odafigyeléssel, természetes testközelséggel biztosítani a gyermekek komfort érzetét. A gyermekek jó közérzete adhat alapot az összes óvodai tevékenységhez. Nem elég csak jól szervezni a tevékenységet, ez akkor lesz fejlesztő hatású, ha azt a gyermekek kellemes, nyugodt, biztonságos környezetben, jó közérzettel, örömmel végzik. E területen sok a feladatunk. A feladatok teljesítéséhez bensőséges gyermekóvónő, gyermek-dajka kapcsolatra van szükség. A felnőtt mintát ad / szülő, óvodapedagógus, dajka/ tanítja, gyakoroltatja a napi élethez szükséges szokásokat, melyek egy része az óvodás kor végére szükségletté válhat. A fokozatosság betartásával törekszünk arra, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépés pillanatától biztosítjuk. A beszoktatás ideje alatt minden gyermekkel együtt végezzük a tevékenységet, hogy megtanulhassák a fogásokat, testápolási szokások sorrendjét. A gyermekek egy részénél már megszerzett egészségügyi készségeket kell tovább erősíteni, másoknál, a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekeknél, mindent elölről kell kezdeni. Az önállóbbá válás folyamatában az elvégzendő feladatok közben hibázhatnak a gyermekek, de legyen lehetőségük a hibát javítani, hogy ne a kudarc élménye kapcsolódjon a tevékenységhez. A gondozási tevékenységekre a napirendbe elegendő időt kell biztosítanunk, hogy minden gyermek nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes légkörben saját tempójának megfelelően végezhesse ezeket. Az egy csoportban dolgozó óvodapedagógusok a dajkák bevonásával állapodunk meg a szükségleteket kielégítő szokások menetében az azonos gyakoroltatás érdekében. Minden tevékenységet tudatos, pontos szóbeli megerősítéssel kísérünk. Táplálkozás. A növekedés, fejlődés egyik feltétele a táplálkozás, mely az elhasznált energiát pótolja és a további fejlődést biztosít. A gyermekek a napi háromszori étkezéssel tápanyagszükségletük 65-70 %-át az óvodában kapják. Ezért figyelemmel kísérjük a gyermekek étrendjét, hogy kellően változatos és megfelelő tápanyag összetételű legyen. Az étkezések megszervezésére kulturált lebonyolítására figyelünk: ízlésesen terített asztal, megfelelő méretű eszközök, kulturált viselkedés. Az 19

önálló étkezés, önkiszolgálás szokásainak megszilárdítását fokozatosan alakítjuk, adjunk elég időt a tevékenységre. A gyermekek ízlésében, étvágyában, táplálkozási szokásaiban egyéni különbségek vannak. Ösztönözzük, de ne kényszerítsük az étel elfogyasztására a kis étkű gyermeket. Az étvágytalanságnak derítsük ki az okát. Biztosítjuk a nap bármely szakában, hogy folyadékot / víz, gyümölcsteák / ihassanak. Tájékoztatjuk a szülőket az étlapról, és egy-egy jól sikerült étel receptjét is megosztjuk velük. A szülők meggyőzésével a szénsavas, túlcukrozott, serkentőszereket tartalmazó italok kiiktatása. Az étkezésekre / ebéd / azonos időben kerüljön sor, mert így alakulnak ki és erősödnek a táplálkozás feltételes reflexei. A folyamatos tízóraizás és uzsonnázás esetén is szükséges a kettő és fél három órás időköz az előző evés után. Az étkezés előtti várakozási időt a lehető legrövidebbre csökkentjük, jó szervezéssel, folyamatossággal. Testápolás A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres szükség szerinti tisztálkodásukat és tisztaságigényük kialakulását szolgálja. A testi szükségletek kielégítésében, a gondozási műveletek közben, mi óvónők, és a dajkák bizonyos mértékig az anyát helyettesítjük. A gondozási műveletek közben WC-re kisérés, popsitörlés, fésülködés, orrfújás, fogmosás stb. - páros, intim jellegű kapcsolat alakul ki köztünk és a gyermekek között. Ezek eleinte a kapcsolatfelvételt szolgálják, majd a tevékenységek megtanítására irányulnak. Óvodapedagógusok és dajkák mutatjuk, és magyarázattal kísérjük a teendőket. Késztetjük a gyermekeket szükségleteinek, kívánságainak jelzésére, szóbeli kifejezésére. Törekszünk a családi és az óvodai gondozási szokások összehangolására. A gyermekek fokozatosan jutnak el önmaguk, ruházatuk, használati tárgyaikkal kapcsolatban a rend és tisztaság igénylésére. Ezért feladatunk, hogy a rendetlenséget észrevetessük, és a megszüntetésébe vonjuk be őket is. Ehhez az is szükséges, hogy mi felnőttek is ügyeljünk a tisztaságra, rendre és személyes gondozottságunkra. 20

Öltözködés Az öltözködés véd az időjárás ellen, de egyúttal fejleszti a gyermek ízlését, önállóságát is. Ezen a téren, a szülőkkel való beszélgetésekkel érjük el, hogy a gyermekek öltözéke célszerű, önállóságukkal és az óvodai élettel összhangba legyen. Vagyis a megfelelő ruházatban a gyermek nem fázik, nem izzad meg, szabadon mozoghat, nem gátolja vérkeringését. A hőmérsékleti változások miatt ajánljuk a réteges öltözködést, de csak annyira, hogy a ruha súlya ne terhelje a gyermeket, ne nehezítse mozgását. Akinél szükséges tapintatosan jelezzük a fehérnemű, harisnya, zokni naponkénti váltását. Ügyeljünk arra, hogy a gyermekek ne várakozzanak kabátban a fűtött helységben. Aki felöltözött mehessen az udvarra. A kicsiknél legyen a szatyorba váltás fehérnemű, nadrág, pulóver. Példaadással / óvodai dolgozók, szülők / szóbeli megerősítéssel szoktassuk őket arra, hogy az épületbe lépés előtt használják a lábtörlőt. Elismerő magatartással, szóbeli útbaigazítással, ha kell, segítséggel ösztönözzük a gyermeket az öltözködési feladat elvégzésére. Csak annyit segítsünk, amennyi éppen szükséges. A gyermek helyett nem végzzük el a feladatát. Szoktassuk őket arra, hogy egymástól, nagyobb társuktól is kérjenek segítséget és ők is segítsenek. Mozgás Az egészséges életmódra nevelésben jelentős helyet foglal el a mozgás, a játék után a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. Mivel a gyermekek többsége otthon sokat ül a TV előtt, keveset kirándulnak, sétálnak szüleikkel, ezeket a lehetőségeket óvodán belül próbáljuk megteremteni. Olyan szervezeti kereteket, lehetőségeket biztosítunk a természetes mozgásigény kielégítésére / játszóhely, eszköz /, amelyek az egészséges életmód kialakulását szolgálják. Figyelembe véve a gyermekcsoportot, egy-egy gyermek fejlettségét, megfelelő terheléssel az aktivitási szintek változtatásával a testi képességek fejlődését segítjük. A különböző mozgásformák sokszori gyakorlásával, a mozgáshoz kapcsolódó szabályok megtanulásával egyre biztonságosabban használják a szereket, eszközöket, egyre jobban eligazodnak a térben, így a baleseteket is megelőzhetjük. A rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyermekeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk, és mintát adunk a szülőknek is. Alkalmanként a szülőkkel közös mozgásos programokat szervezünk (például játékos családi sportversenyek, Challange Day), ezzel is pozitívan befolyásoljuk a családi nevelést, a szabadidő hasznos eltöltését. Levegőzés A levegőzés élettani hatásán túl elősegíti többek között a hangképző szervek fejlődését, a helyes légzés kialakulását. Törekedjünk arra, hogy a mindennapok során lehetőség szerint a gyermekek minél több tevékenységüket a szabad levegőn végezzék. Amikor mód van rá, a játék, az étkezés, mozgás, akár a manuális tevékenység, az éneklés is a szabadban történhet. A gyermekek levegőzésének biztosítása mindennap, mínusz 10 fokig. 21

Környezetvédelmi tapasztalat biztosítása Az élethez levegőre van szükség, van jó és rossz, tiszta, szennyezett levegő (szellőztetés, séták, kirándulások alkalmával. Pihenés alvás rendszere Ebéd utáni pihenéshez megteremtjük a szükséges személyi, tárgyi feltételeket. Kiszellőztetjük a termet, az ágyakat úgy helyezzük el, hogy a gyermekek között a lehetőségekhez mérten kellő távolság legyen a nyugodt pihenés és egészségvédelmi szempontok miatt. A gyermekek a levetett ruha helyébe pizsamát vesznek fel. A pihenéshez legfontosabb a nyugodt légkör biztosítása: minden nap az alvás hangulatához illő mesét, halk zenét hallgatnak a gyermekek. Fűtési szezonban a párologtató használata javasolt minden csoportban. A gyermekek alvásigénye különböző, ezért a korábban ébredők felkelők ne zavarják a még alvókat. Pihenés alatt a gyermekek között tartózkodunk, a szükséges kedvező körülményeket minden gyermek számára tartsuk fenn. Ébredés, felkelés után nyugodt tempóban a gyermekek egyéni szükséglete, önállósága szerint segítjük a tennivalók elvégzésében / öltözködés, ágyazás, mosdóhasználat, készülődés uzsonnához. / Egészségvédelem, edzés A gondozási, a testi nevelési és a mozgásfejlesztési feladatok megfelelő ellátása, megvalósítása elősegíti a gyermek egészségének megóvását. Ezen kívül nagy hangsúlyt fektetünk a higiénés szabályok betartására, például környezet tisztántartására, portalanítása, szükség szerint fertőtlenítése, a környezeti ártalmak kiküszöbölésére például a szelektív hulladékgyűjtés megvalósulásának szorgalmazása, energiatakarékos izzók, keverőfejes csaptelepek felszerelése, légszennyező- 22

dés csökkentése bokrosítással, sok növény ültetése az udvaron, és a csoportszobákban is minél több növény elhelyezése, és nyugtató hatású színharmónia. A gyermek testi épségének védelme és a baleset-megelőzés magába foglalja a személyi és tárgyi feltételek biztosítását, az eszközök, használati tárgyak folyamatos és tervszerű ellenőrzését, valamint karbantartását. A gyermeki gondolkodásmód sajátosságából, valamint szenzomotoros koordináció zavaraiból adódóan következnek a tipikus gyermekbalesetek (törések, zúzódások), ezek teszik szükségessé az Óvodapedagógus állandó kontrollját, a tevékenységek figyelemmel kisérését. Önmaguk és társaik testi épségének megóvására neveljük a gyermekeket (konfliktuskezelés, tolerancia). A testi edzettség érdekében lehetőség szerint minél több időt kell a szabadban tölteni, az időjárásnak megfelelő ruházatban. A gyermekek balesetvédelmi oktatása évente egyszer, illetve az alkalomnak megfelelően, dokumentálva a csoportnaplóba. Lázas, hányós hasmenéses gyermek elkülönítése, gondoskodás felügyeletről, szüleinek értesítése. A fejlődés várható eredménye az óvodás kor végén A tisztálkodási eszközökre vigyáz, tisztán tartja, használat után a helyére teszi. Kultúráltan étkezik. Szükségleteit képes késleltetni. Vigyáz benti, kinti környezetének rendjére, tisztaságára. WC-zés és egyéb szennyező tevékenység végzése után kezet mos, a kezét szárazra törli. Önállóan mos fogat, a fogápoló szereket tisztán tartja. Ismeri és betartja a balesetvédelmi magatartásformákat. Helyesen, megfelelő sorrendben, önállóan öltözik, vetkőzik, ruháját helyre rakja. Szívesen mozog a szabadban, évszaktól függetlenül. 3.1.2 Az érzelmi nevelés az erkölcsi és a közösségi nevelés Célunk: A gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül. Erkölcsi, akarati tulajdonságok kialakítása, erősítése, fejlesztése az óvodapedagógus és a dajka példaadásával. Az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; A különbözőségek elfogadására nevelés. A szegényes tárgyi, érzelem sivár környezetből bekerülő, nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb szinten álló, hátrányos- és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél a tartós, szeretetteljes kapcsolat kiépítése, speciális fejlesztések alkalmazásával, szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködésével az esélyegyenlőség biztosítása. Szükség esetén esélyteremtés a migráns gyerekek számára. 23

Az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Feladataink: A beszoktatás pillanatától az óvodáskor végéig családias, biztonságos, szeretetteljes légkör biztosítása. Spontán szociális tanulásban a komplex viselkedésminták beépítése a gyermeki viselkedésbe. A közös élményeken alapuló közös tevékenységek során létrejövő pozitív érzelmi kapcsolat kialakítása gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek között. Különbözőség elfogadására nevelés. Környezetvédelmi viselkedési és magatartásformák alakítása. Az élet, az élővilág tiszteletére, megbecsülésére nevelés. Az udvariassági beszédformák megismertetése, alkalmazásának figyelemmel kisérése. Erkölcsi normák, ítéletek megfogalmazása. A gyermekek önálló véleményalkotásának és döntésfejlődésének támogatása. Társas kapcsolatok formálásának segítése, az összetartozás élményének mélyítése, a mitudat alakítása. Inkluzív szemlélettel a különbözőség elfogadásának segítése. A konfliktushelyzetek békés, mindkét fél számára elfogadható megoldásra ösztönzés. Tehetséges gyermekek kibontakoztatásának támogatása. A lassabban fejlődő hátrányos-, halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatása. Szükséges esetben a migráns gyermekek beilleszkedésének segítése. A családdal való együttműködésre törekvés. Óvodai felvétel előtti családlátogatás. A nevelési év előtt az új gyermekek szüleivel közös beszélgetést hozunk össze, ahol tájékoztatjuk őket az óvoda életével kapcsolatos minden tudnivalóról, a beszoktatás menetéről. Egyeztetett időpontban fogadóóra-tartás, tájékoztatás a gyermek fejlődéséről. Szülőértekezlet tartása, évente minimum 3-szor. A beszoktatás időszaka meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához. Ennek érdekében a következőket tesszük: lehetőséget adunk arra, hogy a szülő és a gyermek együtt ismerkedjen az óvodával, így betekinthetnek a belső életbe, ezzel is megkönnyítve az új környezet elfogadását. Magukkal hozhatják kedvenc tárgyaikat, játékaikat, amivel együtt is pihenhetnek. Lefekvésnél különös figyelmet fordítunk a személyes kapcsolatra / ágy mellé ülés, simogatás, kézfogás, stb./. A régebbi, nagyobb óvodások segítségére is támaszkodunk, akik szívesen anyáskodnak a kicsikkel. Az új gyermekek nem egyszerre, hanem fokozatosan, meghatározott időközökben kerülnek a csoportba, így egy-egy új kisgyermekre megfelelő idő, törődés, gondoskodás jut. 24

A vegyes csoport összetétele lehetővé teszi, hogy a testvérek, ismerősök vagy az óvó nénit ismerő gyermekek egy csoportba kerüljenek. A csoportszobák derűs, nyugalmat sugárzó, kuckósított berendezése hozzájárul ahhoz, hogy a gyermekek egész nap folyamán megfelelő helyet találjanak, és jól érezzék magukat. Bármelyik életkorban történik a beszoktatás, a tapintat, törődés, a szeretetteljes odafordulás nem csak a csoport óvodapedagógusaival, hanem az óvoda minden dolgozójával szemben elvárás. A gyermek pozitív kapcsolatai csak úgy alakulhatnak, ha jól érzi magát a csoportban, érzelmi biztonságban van. Biztonságuk, bizalmuk kialakulását elősegíti az óvoda gyermek és felnőtt közössége. Fontosnak tartjuk az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka kapcsolatában a pozitív érzelmi töltést, a pozitív attitűd megnyilvánulásait. A szociálisan érettebb gyermekek pozitív modellként követik a szokásrendszert. Véleményformáló hatásuk van. A vegyes csoportban a testvérek, ismerősök egy csoportba kerülésével a szociális tanulási formákra gazdagabb lehetőség kínálkozik. A társas kapcsolatok alakulásában a gyermekek megtanulják egymást segíteni, támogatni. A gyöngédség jó kialakulási alapja ennek. Az óvodapedagógus modell, példakép a társas viselkedés alakulásában. Mi szervezzük meg a gyermekek életrendjét, és azokat a közös tevékenységeket, amelyekben a társas kapcsolatok alakulnak. Modell szerepünkkel, hatással vagyunk a gyermekek viselkedéskultúrájára, a különbözőség elfogadására. A közös együttlétek a közösen végzett tevékenységek, a munka öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősít, mint az együttérzés, segítőkészség, őszinteség, figyelmesség. Fejleszti akaratukat, önállóságukat, önfegyelmüket, kitartásukat, feladattudatukat, szabálytudatukat. A nehezen szocializálható gyermekekhez szakember segítségét kérjük. Közös élményekre épülő tevékenység megszervezése: születésnap megünneplése, ünnepekre való készülődés / mikulás, farsang, anyák napja, gyermeknap, közlekedési nap kirándulások, ajándékkészítés/. Óvodánkban a cigánygyermekek aránya évről évre nő. A nevelésüket integrált csoportokban végezzük. Ez azért fontos, mert körükben nincs elegendő olyan modell, amely számottevő 25

pozitív értékeket képviselne, közvetítene. Ebben a közegben lehetőség van arra, hogy megfelelő identitásuk, empátiás készségük fejlődjön. Itt lehet a gyermekeket a különbözőség elfogadására nevelni. Túlnyomó többségben a hátrányos helyzet adja a különbözőség alapját, a szegényebb, gondozatlanabb külső magatartásban jelentkező szélsőségek, alacsony értelmi színvonal, nehezen szocializálhatóság. A fejlődés várható eredménye az óvodás kor végén. Az udvariassági formák betartásával kommunikál. Érdeklődik társai iránt, meghallgatja őket. Konfliktus helyzetben társaival egyezkedik. Képes együttérzésre. Érzelmein, indulatain megfelelően tud uralkodni A felnőtteket és a munkájukat tiszteli. Tud alkalmazkodni a csoportban kialakult szokásrendszerhez. A játékszeren megosztozik társaival. Szükség esetén segíti az arra rászorulókat. Türelmesen meghallgatja a felnőtteket és társait. 3.1.3 Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Elsődlegesen a gyermek szabad játéka által valósul meg. Az értelmi nevelés szoros kapcsolatban van az anyanyelv és kommunikáció alakulásával. Lényeges a beszéd, az anyanyelv és a kommunikáció fejlesztése. Csak kellő nyelvi fejlettséggel rendelkező gyermekek lesznek képesek az alap- kultúrtechnikák elsajátítására. A kommunikácó a beszéd és a gondolkodás egyik eszköze. A kommunikáció egyszerre cél és eszköz a társas kapcsolatokban. Célja a kapcsolat felvétele, az információ eljuttatás a másikhoz, a társ reakcióiból (kommunikációs és metakommunikációs) a megértés ellenőrzése, a kapcsolat valamilyen szintű mélyítése. A kommunikáció és a metakommunikáció elválaszthatatlan egymástól, a jelzések kiegészítik, helyettesítik, mélyítik vagy semlegesítik a szóbeli közlést. Az egyéni fejlődés biztosításához szükséges, hogy az óvodapedagógus személyes példával (odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés) kommunikációs helyzetek megteremtésével ösztönözze a gyermekek közötti kommunikációt, teremtsen lehetőséget a monologikus beszédre, ennek fejlesztésére, bővítse szókincsüket, gazdagítsa metakommunikációs ismereteiket (például érzelmeket jelző gesztusok, arckifejezések, testtartások). Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. A gyermek beszéd- és kommunikációs képessége elsődlegesen függ a családi szocializációtól, mely előnyös vagy hátrányos helyzetet teremt a gyermek számára a közösségben. Célunk: A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése. az értelmi képességek (érzékelés,észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás alkotóképesség fejlesztése. 26