Jelente s az Eo tvo s Lora nd Tudoma nyegyetemen zajlo tehetse ggondoza si teve kenyse gro l Rektori Hivatal Mino se gbiztosí ta si Oszta ly Egyetemi Hallgato i O nkorma nyzat Hallgato i Karrier- e s Szolga ltato Ko zpont Budapest, 20.
Tartalom Összefoglalás... 3 Bevezetés... 6 A felmérés módszerei... 6 Eredmények... 7 A tehetséggondozás alapvető kérdéseivel kapcsolatos vélemények... 7 A tehetséggondozással kapcsolatos intézményi tervek, elképzelések vizsgálata... 6 A tehetséggondozás speciális feladatainak megítélése... 6 Hallgatói lehetőségek a tehetséggondozásban... 8 A tehetséggondozási tevékenységek és formák megítélése... 9 A tehetséggondozási tevékenységek során folytatott kapcsolattartás megítélése az egyes szereplők szerint... 23 A tehetségőrzéssel, a tanulás, tudomány és kutatás helyzetével kapcsolatos vélemények... 25 Mellékletek... 32. számú melléklet: A felmérésben használt kérdőívek... 32 2. számú melléklet: Az egyetemi belső pályázatokkal kapcsolatos kari válaszok... 36 2
Összefoglalás 200-ben először zajlott le a tehetséggondozást vizsgáló felmérés az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, kettős céllal. Egyrészt a Minőségfejlesztési Szabályzatban szereplő tehetséggondozási tevékenységet vizsgáló jelentések rendszerét kívántuk így előkészíteni, másrészt a Hallgatói Követelményrendszerben szereplő tehetséggondozási formákkal kapcsolatban szerettünk volna információt szerezni. A felmérés elkészítésében az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat, a Hallgatói Karrier- és Szolgáltató Központ és a Minőségbiztosítási Osztály működött együtt. A felmérés mérőeszközeit és a lebonyolítási tervet a Minőségirányítási Bizottság hagyta jóvá. A felmérésben három válaszadói csoporttal dolgoztunk. Személyes interjú készült az egyetem vezetésével és a karvezetőkkel, telefonos interjú készült a területen érintett dékánhelyettesekkel, a szakkollégiumi igazgatókkal, az intézetigazgatókkal, online kérdőív kitöltésére kértük fel a HÖK elnököket és a szakkollégiumi választmányi elnököket. A megkeresett 76 személy közül minden második válaszolt, a válaszadók között döntő többségben a karokon érintett oktatók szerepelnek. Az interjúk, kérdőívek négy hasonló kérdésblokkból álltak, azonban, mivel a szakkollégiumok, a karok és az egyetem vezetése eltérő tehetséggondozó tevékenységet folytatnak, így az I.-III. kérdésblokkok közül minden résztvevőt csak az egyik érintett. A IV. blokk kérdései közösek voltak, ezekről minden válaszadó nyilatkozott. A kérdőívekben alapvetően kétféle kérdéstípussal dolgoztunk. A kérdések jelentős része nyílt végű. Néhány kérdés esetében attitűdskálán kértük értékelni a feltett állításokat. A tehetséggondozás általános kérdéseivel kapcsolatban kitűnik a válaszokból, hogy minden válaszadó fontosnak tartja a kérdést. Ezek mellett a tehetséggondozás feladatait és nehéz feltételeit hangsúlyozzák. A tehetség megnyilvánulásával kapcsolatban legtöbben (0 válaszban) a hallgatók speciális vagy fokozott érdeklődését említik. Emellett 8 válaszban jelenik meg a tudás használata, mint a tehetség megjelenése. A tehetségekkel való foglalkozás legoptimálisabb formájaként az egyéni foglalkozást említették a válaszadók (22 válasz), emellett azonban megjelenik a csoportos foglalkozás lehetősége is (7 válasz). A válaszok között szereplő tevékenység kategóriában (7 válasz) azok a válaszok szerepelnek, ahol a hangsúly a tevékenykedtetésen van, függetlenül annak formáitól. A tehetséggondozási rendszerrel és működésével kapcsolatban a legtöbben a tehetséggondozási tevékenységekre fordítható időt illetve hiányát találták fontos tényezőnek. Rákérdeztünk a doktori iskolák tehetséggondozásban betöltött szerepére is. A kiemelt, fontos szerep hangsúlyozása mellett érdekes eredmény, hogy a válaszok között azonos arányban szerepel az a vélekedés, hogy a doktori iskolák jól működnek 3
és betöltik a szerepüket és ennek ellenkezője is. Ezek mellett olyan vélemények is láthatók, melyek a doktori képzés tevékenységi formáinak, feladatainak átgondolását írják le. A válaszadók tehetséggondozásban betöltött szerepét illetően a legtöbben, az egyetemi vezetőket is beleértve oktatóként tekintenek magukra. Emellett a szervezés és a támogatás jelenik meg hangsúlyosan a szereprepertoárban. Fontos kérdése volt a felmérésnek a tehetséggondozáshoz szükséges pedagógiai felkészültséggel kapcsolatos vélemények megismerése. A kérdés kapcsán két szemléletet lehetett elkülöníteni a válaszadók véleményében. Az egyik alapvetően fontosnak tartja, hogy az egyetemi oktatók, a tehetséggondozástól függetlenül is, legyenek tanárok is. A másik szemlélet szerint az egyetemi oktatóknak alapvetően nincs pedagógiai feladatuk ezért jelenik meg a speciális felkészültség fogalma. A legtöbben a tehetségneveléshez szükségesnek vélnek speciális pedagógia felkészültséget, amit tudásként definiálnak. A kari, intézeti tehetséggondozási koncepciókkal kapcsolatban a felmérésből látható, hogy léteznek ilyen programok, de jelentős az olyan szervezeti egységek száma is, ahol rögzítetlenül léteznek ezek. A tehetséggondozással kapcsolatos speciális feladatokról az látható, hogy a diploma utáni tehetségkövetés működik a legkevésbé kiforrott módon. A leghatékonyabbnak a tehetségszűrést ítélik, de az is látható, hogy az egyes versenyeket, pályázatokat is tehetségszűrő funkciójúnak tartják. A hallgatók tehetséggondozási lehetőségeivel kapcsolatban elmondható, hogy vagy a válaszadók nem rendelkeztek széleskörű tudással az adatfelvétel idején vagy valóban az említéseknek megfelelően szűk ezeknek a köre. A publikációs lehetőségekkel kapcsolatban kimondottan a karokhoz, intézetekhez kötődő orgánumokat kevesen említenek. A tudományos diákkörökkel kapcsolatos lehetőségeket a válaszadók igen jól ismerik. A külföldi ösztöndíjak között legtöbben az Erasmus és CEEPUS programokat említik. A belső pályázatok között a köztársasági ösztöndíjak mellett a legtöbben a HÖK-ök által kiírt támogatási pályázatokat jelölik meg. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy az egyetemen működő tehetséggondozási formákat hogyan látják a válaszadók. A felmérésben résztvevők szerint a tehetséggondozás a mesterképzésben a legfontosabb és az alapképzésben a legkevésbé fontos. A kari válaszadók szerint a TDK-khoz kapcsolható tevékenységek illetve a szakkollégiumok működnek a leghatékonyabban. A legkevésbé ismert tevékenység a tehetséggondozási repertoárban a honorácior státusz. A válaszok alapján az is látható, hogy a karokon kevésbé működik a honorácior státusz és a tutorálás, de a válaszadók jelentős része ezeket a saját szervezeti egységében működőképes formátumnak véli. 4
A tehetséggondozási tevékenységekkel kapcsolatban arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen a kapcsolattartás az egyes érintett szereplők és a külső partnerek között. Ezek alapján elmondható, hogy a kari és az egyetemi vezetésben dolgozó válaszadók is a hallgatói önkormányzattal való kapcsolattartást ítélték a legjobbnak. A kari válaszadók legkevésbé a középiskolák és egyetem közötti kapcsolattartást ítélték hatékonynak, míg az egyetemi válaszadók a nemzetközi kapcsolattartással a legelégedetlenebbek. A kérdőív utolsó egységében a tehetségőrzéssel foglalkozó kérdéseket tettünk fel a résztvevőknek. A tehetséges hallgatók teljesítményét befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban a válaszadók az egyetemi oktatók minőségét tartják a leginkább fontosnak. A tehetséges hallgatók egyetemen maradásával kapcsolatban fontos problémaként említették az életpálya hiányát, ami azon túl, hogy vonzóvá teszi a hallgatók számára az egyetemi-kutatói karriert, elfogadható előmeneteli feltételeket is teremt. Az egyetemen tartással kapcsolatos legfontosabb problémaként a piac elszívó hatását, a magasabb piaci kereseteket és megbecsültséget említik. Az oktatói-kutatói utánpótlás biztosításával kapcsolatban a legtöbb válaszban megjelenik a tehetséggondozás és a pénzügyi feltételek meglétének fontossága, illetve a képzés minőségének befolyásoló ereje. A kérdésblokk utolsó kérdése az egyetemi szellemiség kiemelkedő értékeire kérdezett rá. A válaszok igen differenciáltak, de a közösségre, együtt munkálkodásra, közösségi élményekre utaló kifejezések a válaszok jelentős részében szerepelnek. Emellett hangsúlyosan jelenik meg a minőségre, az egyetem kiemelkedő szerepére való utalás. 5
Bevezetés 200 májusában és júniusában készült az Eötvös Loránd Tudományegyetem tehetséggondozási tevékenységének megítélését körüljáró felmérés. A felmérés célja kettős volt. Egyrészt fontos volt, hogy az egyetem Minőségfejlesztési Szabályzatában szereplő, a tehetséggondozó munkában való részvétellel kapcsolatos értékelő jelentések rendszerének előkészítését segítő információkat szerezzünk a tehetséggondozással közvetlenül foglalkozó oktatóktól és vezetőktől. Másrészt a Hallgatói Követelményrendszerben szereplő, a tehetséggondozással kapcsolatos formák hatékonyságát, illetve ennek megítélését szerettük volna megismerni. A felmérést a Rektori Hivatal Minőségbiztosítási Osztálya, a Hallgatói Karrier- és Szolgáltató Központ és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat közösen végezte. A felmérés szempontrendszerét a megvalósító szervezeti egységek közösen dolgozták ki. A felmérés módszertani megvalósítását és az interjúk kérdéseit az egyetemi Minőségirányítási Bizottság szakmai felügyeletével a Minőségbiztosítási Osztály és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat dolgozta ki. A felmérés most valósult meg először. A tehetséggondozási rendszer elindítását nem kísérte minőségbiztosítási rendszer kialakítása. A tevékenységet, bár az az egyetemi és oktatói munka alapfeladatai közé tartozik, nem értékelik sem az oktatók, sem a hallgatók. Ennek okai leginkább a forráshiányban keresendők. Ezt a helyzetet ismerte fel az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat és vállalta fel a felmérés elkészíttetését. Mivel ez az első ilyen jellegű felmérés, nincs mögötte tapasztalat, kialakult módszertan és eljárásrend. A jelentés készítése során tapasztalt nehézségeket, hibákat mindenképpen javítani kell. Éppen ezért fontos, hogy az egyetemi polgárok észrevételeikkel segítsék a munkát. A felmérés módszerei A felmérésben három almintával dolgoztunk. A három csoport három, részben különböző kérdéssorra válaszolt személyes, telefonos vagy online megkeresés útján: Személyes interjú készült az egyetem vezetésével és a karvezetőkkel: rektor, rektorhelyettesek, hallgatói ügyek rektori megbízottja, dékánok, doktori iskolák szenátusi képviselője, EHÖK elnök. Telefonos interjú készült a területen érintett dékánhelyettesekkel, a szakkollégiumi igazgatókkal, az intézetigazgatókkal (intézetekre nem tagolódó karok esetében véletlenszerűen kiválasztott tanszékvezetők). 6
Online kérdőív kitöltésére kértük fel a HÖK elnököket és a szakkollégiumi választmányi elnököket. A felmérés készítői 76 érintettet kerestek meg személyes vagy telefonos interjú felvételére. Közülük 38 személy, tehát a megkeresettek fele válaszolt, a következő megoszlásban: egyetem vezetése: 8 fő kari képviselők: 29 fő szakkollégiumi képviselők: fő Az interjúk, kérdőívek négy hasonló kérdésblokkból álltak, azonban, mivel a szakkollégiumok, a karok és az egyetem vezetése eltérő tehetséggondozó tevékenységet folytatnak, így az I.-III. kérdésblokkok közül minden résztvevőt csak az egyik érintett. A IV. blokk kérdései közösek voltak, ezekről minden válaszadó nyilatkozott. (A kérdőíveket az. számú melléklet tartalmazza.) A kérdőívekben alapvetően kétféle kérdéstípussal dolgoztunk. A kérdések jelentős része nyílt végű volt. Néhány kérdés esetében attitűdskálán kértük értékelni a feltett állításokat. A válaszok feldolgozásánál a nyílt végű kérdések válaszait, illetve az egyes, szóban tett kiegészítéseket kategorizálva igyekeztünk elemezni. A felmérésben használta mérőeszközöket az. számú melléklet tartalmazza. Eredmények A tehetséggondozás alapvető kérdéseivel kapcsolatos vélemények A felmérésben a következő kérdésekkel kapcsolatban mind az egyetemi és kari, mind a szakkollégiumi oktatói és hallgatói vezetőket megkérdeztük: Vélemény általában a tehetséggondozásról. Miben látja a tehetség megnyilvánulását, kik a tehetséges hallgatók? Hogyan tartja célszerűnek a tehetségekkel való foglalkozást? Optimális-e jelenleg a tehetséggondozási rendszerek működése, ha nem milyen lehetőségeket, akadályokat lát, milyen háttérre lenne szükség a tehetséggondozás kibontakoztatásához, fejlesztéséhez? Hogyan értékeli saját szerepét? Ön szerint igényel-e speciális pedagógiai felkészültséget a tehetséggondozás? Amennyiben igen, kérem részletezze, milyen jellegűt! Ezeket a kérdéseket tehát a felmérésben részt vevő 38 válaszadó mindegyike megkapta. A válaszok értékelésénél, azok tartalmától függően olyan kategóriarendszert alakítottunk ki, ami 7
alapján egy válasz több kategóriába is tartozhatott. A válaszokat, ahol ez szükséges volt, mert több dimenziót is érintettek, legfeljebb három kategóriába soroltuk. A tehetséggondozással kapcsolatos általános véleményekben a kérdés fontossága dominált leginkább. Ez 25 válaszban jelent meg explicit módon. A többi válaszban a tehetséggondozás funkciói, feladatai (jövő, utánpótlásképzés, oktatás része, a tehetség kapott, így ezzel kell gazdálkodni, tehetségek kiszűrése, feltételek megteremtése) illetve körülményei (nehéz, feladat, kötelesség, hiányoznak a feltételek) jelentek meg. (. ábra). fontos tehetségek kiszűrése hiányoznak a feltételek feltételek megteremtését jelenti az oktatás része feladat/kötelesség nincs válasz jövő nagy hagyományai vannak hfejleszteni szükséges nehéz utánpótlásképzés nem szerzett, hanem kapott nem releváns 6 6 5 5 4 3 3 2 2 2 25 0 5 0 5 20 25 30 említések száma. ábra: a tehetséggondozással kapcsolatos általános vélemények kategóriái A tehetség megnyilvánulásával kapcsolatban (Miben látja a tehetség megnyilvánulását, kik a tehetséges hallgatók?) a legtöbben a hallgatók sajátos érdeklődésének témakörébe tartozó választ adtak. A legkevesebben a tehetség megnyilvánulásában tapasztalható egyéni különbségeket említették. Szintén kevesen gondoltak az önállóságra és a kreativitásra, mint a tehetséget előrejelző tanulási motívumra. A tehetség megnyilvánulásának időbeli dimenzióját, miszerint a tehetség korán észlelhető is csak három válaszban érintették. A tehetség sokféleségével kapcsolatban a válaszadók kitértek arra is, hogy a felsőoktatás, illetve kiemelten az egyetem a zenei, motoros vagy sporttehetséget nem tudja fejleszteni, kezelni és az ELTE-nek nem is feltétlenül feladata mindezt ellátni. A tanulmányi eredményt vagy a szakmai tevékenységet már többen tartják a tehetséget előrejelző motívumnak. Érdekes eredmény, hogy a meglévő tudás használatát, alkalmazását is több válaszadó említette (8 említés). (2. ábra.) 8
érdeklődés használja a tudását átlagtól eltérő szakmai tevékenység motiváltság tanulmányi eredemény 6 7 7 7 8 0 sokféle szorgalom krativitás 4 5 5 fiatalon- idő önállóság nincs válasz egyéni különbségek 2 2 3 3 0 2 4 6 8 0 2 említések száma 2. ábra: a tehetség megnyilvánulásával kapcsolatos válaszok kategóriái és a válaszok megoszlása A tehetségekkel való foglalkozás legcélszerűbb formájának a válaszadók az egyéni foglalkozást tartják (3. ábra). A tevékenységek kategória kialakítását az indokolta, hogy a válaszok között megjelent az a vélemény is, hogy nem fontos, hogy a foglalkozás formája milyen, a fontos az, hogy tevékenykedtessük a hallgatót. Érdekes eredmény, hogy 4 válaszban is megjelenik az a vélekedés, hogy a verseny a tehetségekkel való foglalkozás eszköze. A hátrányos helyzet, mint a tevékenységrendszert befolyásoló tényező csak egy válaszban jelent meg. egyéni 22 tevékenységek 7 csoportos 7 verseny 4 nyelvtanulás 2 hátrányos helyzet nem releváns 0 5 0 5 20 25 említések száma 3. ábra: a tehetségekkel való foglalkozás célszerű módjai és a válaszok megoszlása A tehetséggondozási rendszerrel és működésével kapcsolatban a legtöbben a tehetséggondozási tevékenységekre fordítható időt illetve annak hiányát találták fontos 9
tényezőnek (4. ábra). A rendszert hiányolták a tehetségneveléssel kapcsolatban 9 válaszban, éppen ezért kerülhetett előtérbe a tehetséggondozási formák megújításának szükségessége (8 említés). A hatékony tehetséggondozást nehezítő tényezőként jelent meg a bolognai képzési szerkezetre való áttérés, mivel ebben a struktúrában a hallgatók rövidebb időt töltenek a képzésben és sokszor túlterheltek tanulmányi teendőik miatt. A válaszadók között sokan említették az oktatói munkakörök tisztázatlanságát, illetve a tevékenységre fordítható források hiányát. A szakkollégium a rendszerrel kapcsolatos válaszokban a jól működő példaként jelenik meg. idő hiánya rendszer hiánya új formákra van szükség bologna munkakör hiánya pénz hiánya szakkoli képiskolánan kell kezdeni tanárképzés ezért fontos utánpótlás nincs válasz 2 6 7 7 8 8 9 3 0 2 4 6 8 0 2 4 említések száma 4. ábra: a tehetséggondozási rendszer megítélésének kategóriái és a válaszok megoszlása A doktori képzés tehetséggondozásban betöltött szerepével kapcsolatban (Mi a véleménye a doktori iskolák tehetséggondozásban betöltött szerepéről?) a szakkollégiumi szereplőket nem kérdeztük meg. (5. ábra.) A karok és az egyetem vezetői a doktori képzéssel kapcsolatban azt gondolják, hogy a legjobbak kerülnek be a képzésekbe. Ezzel együtt fontos szerepet tulajdonítanak a tehetséggondozásban ezeknek a műhelyeknek. Érdekes eredmény, hogy a válaszok között azonos arányban (8-8 válaszban) szerepel az a vélekedés, hogy a doktori iskolák jól működnek és betöltik a szerepüket és ennek ellenkezője is. Ha ezeket a kérdéseket a válaszadók csoportjai szerint is elemezzük, tehát a kari és az egyetemi válaszadói almintát tekintjük, akkor sem fedezhető fel szignifikáns különbség az egyes csoportok véleménye között. (. táblázat.) Ezzel együtt jelennek meg azok a vélekedések is, hogy a doktori iskolák képzési formája nem felel meg a céloknak, ezért újféle képzési (4 említés) és tevékenységformákra (2 említés) lenne szükség a képzésben. Ezekben a válaszokban jelenik meg az a vélekedés is, hogy oktatói feladatokra is fel kéne készíteni a doktoranduszokat. Ez a 0
megközelítés azért is érthető, mert a doktori képzést a válaszadók egy része az utánpótlásnevelés részeként is említi. egyetemi válaszadók (fő) kari válaszadók (fő) a legjobbak kerülnek be 6 8 jól működnek, betöltik szerepüket 2 6 nem működnek jól, nem töltik be szerepüket 7 oktatói feladatokra is fel kell(ene) készíteni a 0 3 hallgatókat fontos a szerepük 4 8 új formákra lenne szükség a doktoriban 3 kevés az ösztöndíjas hely, azért nem működik jól 0 3 utánpótlás-nevelésre szolgál 3 új tevékenységek kellenek a képzésben 0 nem tudja 0 nincs válasz 0. táblázat: a doktori iskolákkal kapcsolatos válaszok feladatok szerinti megoszlása a legjobbak kerülnek be fontos a szerepük nem működnek jól, nem töltik be szerepüket jól működnek, betöltik szerepüket utánpótlás-nevelésre szolgál új formákra lenne szükség a doktoriban oktató feladatokra is fel kell(ene) készíteni a kevés az ösztöndíjas hely, azért nem új tevékenységek kellenek a képzésben nem tudja nincs válasz 2 3 4 4 4 8 8 2 4 0 2 4 6 8 0 2 4 6 említések száma 5. ábra: a doktori iskolák tehetséggondozásban betöltött szerepével kapcsolatos válaszok kategóriái és a válaszok megoszlása Megkérdeztük a válaszadókat a tehetséggondozásban betöltött saját szerepükkel kapcsolatban is: Hogyan értékeli saját szerepét? A legtöbben oktatóként tekintenek magukra a tehetséggondozás rendszerében (4 említés) (6. ábra.) Szervezőként, a feltételek megteremtéséért felelősként is sokan gondolnak magukra (2 esetben). Ezekkel a feladatokkal összefüggésben többen említik meg vezetői szerepüket is. A tehetséggondozás
tevékenységrendszeréhez közvetlenül is köthető feladatok (támogatás, felismerés/szűrés) ezután következnek az említések sorrendjében. Ha ezeknek a válaszoknak az egyetemi szerep szerinti bontását nézzük (2. táblázat), akkor látható, hogy a karokon dolgozó oktatók szerepfelfogásai között egyenletesebb az eloszlás, mint az egyetemvezetők válaszaiban. A kari válaszadók legnagyobb arányban oktatóként vesznek részt a tehetséggondozásban, míg legkevésbé a hallgatók munkatársaként tekintenek magukra. Az egyetem vezetői leginkább a szervezői feladatokban látják saját szerepüket és vezetőként említik magukat. Azonban itt is megjelenik az oktatói szerepkör, ebből is látható, hogy a vezetők természetesen nem tudnak elvonatkoztatni oktatói identitásuktól, a menedzsment szerepkör és az oktatói szerepkör nem különül el számukra. egyetemi szerep/saját szerepfelfogás egyetemi válaszadók (fő) kari válaszadók (fő) szakkollégiumi válaszadó (fő) szervezés, feltételek megteremtése 5 6 munkatárs 0 0 oktató 3 9 0 tudós 0 3 0 vezető 5 3 0 felismerés, szűrés 4 0 támogatás 6 0 nem releváns 0 5 0 nem tudja 0 2 0 nincs válasz 0 2. táblázat: a tehetséggondozással kapcsolatos szerepfelfogások egyetemi feladatok szerinti megoszlása A felmérésben résztvevő 38 válaszadó összesen 60 elkülöníthető választ adott, ebből is érzékelhető, hogy a tehetséggondozással kapcsolatos szerepekről nem egymást kizáró kategóriákban gondolkodnak az egyetemi oktatók, vezetők. 2
oktató szervezés, feltételek megteremtése vezető támogatás felimerés, szűrés tudós munkatárs nem releváns nem tudja nincs válasz 2 2 3 5 5 7 9 2 4 0 2 4 6 8 0 2 4 6 említések száma 6. ábra: a tehetséggondozással kapcsolatos szerepek kategóriái és a válaszok megoszlása A tehetséggondozással kapcsolatban kíváncsiak voltunk arra is, hogy a válaszadók szerint ez igényel-e valamilyen speciális pedagógiai felkészültséget. A válaszok megoszlása több szinten is vizsgálható, mivel sokban az eldöntendő kérdésre adott válaszok mellett az indoklás is szerepel, ami árnyalja a válaszok igen/nem kategóriáit. A kérdés kapcsán két szemléletet lehetett elkülöníteni a válaszadók véleményében. Az egyik alapvetően fontosnak tartja, hogy az egyetemi oktatók, a tehetséggondozástól függetlenül is, legyenek tanárok is. Itt a pedagógiai felkészültség, szemlélet, attitűd jelennek meg a tanárság jellemzőjeként. Arról, hogy van-e szükség speciális felkészültségre, és az milyen jellegű a válaszadók nemigen nyilatkoznak: Kiváló tudósok voltak és vannak ugyanis, akik alkalmatlanok az oktatásra, legfeljebb a doktori képzés szintjén tudnak egy magasan motivált hallgatót irányítani. vagy : Aki jó oktató, az tud foglalkozni a tehetségekkel is. Jó pedagógusnak kell lenni, időt kell szakítani a tehetségekre. A másik szemlélet szerint az egyetemi oktatóknak alapvetően nincs pedagógiai feladatuk, ezért jelenik meg a speciális felkészültség fogalma. Azon válaszok indoklásában, ahol azt említik a válaszadók, hogy nincs szükség speciális pedagógiai tudásra, az egyszerű elutasító válaszok mellett indoklásként két megközelítés látható. Az egyik típusú válaszban a tehetséggondozási tevékenység példákon keresztüli megvalósulását említik a válaszadók: Nem, tudományos minőséget igényel, példaképként kell a tutorált elé állni, nem oktatóként. A kurzusok valók arra, hogy oktatóként viselkedjen, a tehetséggondozásban vezető, élő példa. Tehát azt látják, hogy a tehetséggondozás az oktató munkájának példaként való állításával is meg tud valósulni. A másik elutasító indokolásban a központi elem az, hogy azért nincs szükség speciális pedagógiai felkészültségre, mert a jó tehetséggondozó munka érzék kérdése: A szűréshez nem kell, egy egyetemi oktató 5-6 év után fel tudja ismerni a tehetségeket, pedagógiai érzékének eleve lennie kell(ene), ez pedig a tudományos munkára való megtanítást jelenti. Érdekes, hogy a pedagógiai 3
felkészültséget szükségesnek tartó válaszadók között is van olyan, aki a pedagógiai érzék meglétében látja a feladat ellátásának zálogát: Feltétlen igényel. Nem feltétlen kell tanári diploma. Rá kell érezni, hogy a diáknak mi okozhat problémát.. Ebből arra következtethetünk, hogy a pedagógiai érzék kifejezés az első esetben nem része a pedagógiai tudásnak, míg a másodikban igen. A fentiek alapján két alapvető kategóriát képeztünk. A speciális pedagógiai felkészültséget szükségesnek vélő válaszok száma 25 volt, míg a nem kategóriába 4 válasz esett. Ebbe a rendszerbe nem volt besorolható 8 válasz, ami az egyetemi oktatók tanárságát járja körbe. Ezt az oktatónak tanárnak is lennie kell kategóriával illettük. Az igen és nem válaszok részletes kifejtéseit, indoklásait áttekintve a következő alkategóriákat alakítottuk ki: nem igényel nem szükséges, mert ez példa kérdése nem szükséges, mert ez érzék kérdése szükséges, mert ez tudás kérdése szükséges, mert ez érzék kérdése az oktatónak tanárnak is lennie kell ide azokat a válaszokat soroltuk, ahol nem szerepelt indoklás ide azokat a válaszokat soroltuk, ahol a korábbi oktatói, tanári, iskolai minták megvalósulása jelenti a tehetséggondozást ide azokat a válaszokat soroltuk, ahol a tanári tevékenységre való alkalmasság nem tanulható voltát, a pedagógiai készségek, képességek veleszületettségét hangsúlyozták ide azokat a válaszokat soroltuk, ahol a pedagógiai tudás fontosságát hangsúlyozták ide azokat a válaszokat soroltuk, ahol a pedagógiai készségek tanulható voltát hangsúlyozták ide azokat a válaszokat soroltuk, ahol az egyetemi oktatókkal szemben elvárásként jelent meg, hogy tanítani is tudjon Ezek alapján a válaszok következő megoszlását kaptuk: A legtöbben a tehetségneveléshez szükségesnek vélnek speciális pedagógiai felkészültséget, amit tudásként definiálnak. A speciális felkészültség fontosságát 9 válaszban találjuk meg indoklás nélkül. Az oktatónak tanárnak is lennie kell kategóriába 8 válasz esik. 4
szükséges, mert ez tudás kérdése 20 oktatónak tanárnak is lennie kell 8 szükséges, mert ez érzék kérdése 5 nem szükséges, mert ez érzék kérdése 3 nem szükséges, mert ez példa kérdése 2 nem igényel 9 0 5 0 5 20 25 említések száma 7. ábra: a tehetséggondozáshoz szükséges speciális pedagógiai tudással kapcsolatos válaszok kategóriái és a válaszok megoszlása 5
A tehetséggondozással kapcsolatos intézményi tervek, elképzelések vizsgálata A kari és szakkollégiumi válaszadóktól fontosnak gondoltuk megkérdezni, hogy Van-e intézeti/kari szintű koncepció a tehetséggondozásra? Ha igen, milyen formában, hol érhető el?. Az egyetemi tehetséggondozási koncepció mellett fontosak lehetnek azok a dokumentumok, tervek, melyek a kari, intézeti sajátosságokat képesek kezelni, mert egészen eltérő stratégia lehet hatékony a természettudományos képzésben, mint a pedagógusképzésben. A kérdésre három kategóriában válaszolhattak a válaszadók: nincs ilyen koncepció, nem létezik: 7 fő rögzítetlenül létezik: 0 fő van/létezik ilyen: 2 fő A fenti adatokat a következő indoklások árnyalhatják: A leírt, létező koncepciókkal kapcsolatban: A Kari Tanács anyagaiban, valamint a Kar honlapján is elérhetőek az ide tartozó dokumentumok. ; leírt a rögzítetlenül létező koncepciókkal kapcsolatban: Leírva nincs, különböző kezdeményezések vannak, az érdeklődés felkeltését már a középiskolában el kell kezdeni. Az egyetemen ez spontán módon is megy magától. Az intézet programja elérhető. ; Volt olyan válaszadó, aki a TDK tevékenység leírását említette koncepcióként: TDK, ha az koncepciónak számít, amúgy nincs ; és olyan válaszadó is volt, aki feleslegesnek tartotta az írott koncepciót: inkább csinálni kellene, nem irkálni". A tehetséggondozás speciális feladatainak megítélése A tehetséggondozás speciális feladatainak megítélésére a kari és szakkollégiumi válaszadókat kértük meg, hiszen a tehetségszűrés, tehetségkövetés kérdéseivel kapcsolatban itt zajlanak a konkrét tevékenységek. A kari információk felmérése kapcsán a következő kérdésekre kerestük a válaszokat: Létezik-e jelenleg a karon/intézetben tehetségszűrés, a tehetséges hallgatók módszeres kiválogatása? Történik-e tehetségkövetés, a tehetségek mérhető eredményeinek számontartása? Történik-e diploma utáni tehetségkövetés, van-e a diplomázottakkal kapcsolattartás? Ezekre a kérdésekre 3 fokozatú skálán vártuk a válaszokat a következők szerint: : nincs/nem 2: elméletben/rögzítetlenül 3: van/igen 6
Létezik-e jelenleg a karon/intézetben tehetségszűrés, a tehetséges hallgatók módszeres kiválogatása? Történik-e tehetségkövetés, a tehetségek mérhető eredményeinek számontartása? Történik-e diploma utáni tehetségkövetés, van-e a diplomázottakkal kapcsolattartás? nincs/nem elméletben/rögzítetlenül van/igen (fő) (fő) (fő) 6 0 3 8 9 0 0 9 3. táblázat: a karok tehetséggondozással kapcsolatos alapvető információival kapcsolatos kérdések és az azokra adott válaszok megoszlása Ezek alapján elmondható, hogy az egyes karokon a diploma utáni tehetségkövetés rendszere a legkevésbé kiforrott, ezt a tevékenységet ítélik a legtöbben nem létezőnek, vagy rögzítetlen szabályrendszerűnek: Szervezetten nem, csupán esetlegesen működik, a karon most fog beindulni. ; A tanszékek segítenek bejutni a munkahelyekre, utána megmarad a kapcsolat az oktatókkal.. Tudomásom szerint szervezetten nincs, egyéni oktató-hallgató kapcsolatok mentén létezik. A felmérés időpontjában még nem volt transzparens, most már azonban látható, hogy a Diplomás Pályakövetési Rendszer hatékonyan tudja megvalósítani akár a tehetségek követését is, hiszen differenciált eszközrendszerrel tudja elérni a végzett hallgatókat, ezért érdemes lehet majd ezeket a tényezőket is vizsgálni, elemezni a felmérésben. A leginkább működő tevékenységnek a kari képviselők a tehetségszűrést tartják. Itt 3 kari képviselő adta azt a választ, hogy szabályozott formában működik ez a feladat: A tanárok egyénileg végzik, de módszeres. Az első éveseknél a módszeres kiválogatás szintfelmérőben nyilvánul meg. Tehetséggondozó szakkör jellegű foglalkozás indul az. félévétől. ; Igen létezik, az évfolyamdolgozatok alapján tudunk következtetni erre, a hallgatóknak felkínáljuk a lehetőséget, hogy az adott műveltségterületet válasszák, próbáljuk meggyőzni őket. Válogatás nincs, a hallgatóra van bízva, hogy saját önértékelése alapján döntsön. A válaszokból az is látható, hogy az egyes versenyeket, pályázatokat is tehetségszűrő funkciójúnak tartják a kari válaszadók: főként a TDK keretei között ; a TDK spontán, nem szisztematikus; és vannak információink a hallgatókról a középiskolából (milyen volt a középiskolai teljesítménye). A tehetségek követésével kapcsolatban is a fentiekhez hasonló módon oszlik meg a válaszadók véleménye. A válaszok melletti szöveges indoklásokból ezen tevékenység esetében két vélemény látszik erősnek. Az egyik az, hogy nem létezik, nem végzi sem a kar, sem a kisebb szervezeti egységek, de szükség volna rá: Nem lenne rossz, de nagyon szisztematikusan nincs. ; Intézményes formában nincs. A másik az, hogy a versenyeredmények nyilvántartásával végzik el ezt a feladatot: nincs összesített dicsőséglista, csak egyes díjak díjazottjai vannak összegyűjtve pl. Pro Scientia aranyérmesek, OTDK győztesek stb. De kellene. ; A karon évek óta 7
működik a tehetségkövetés, de ezen van mit javítani, mert csak az OTDK-ig tudjuk követni őket. Pontosan nincs számon tartva a továbbtanulás. ; Versenyek eredményeinek számontartása. Hallgatói lehetőségek a tehetséggondozásban A hallgatók tehetséggondozással kapcsolatos lehetőségeinek felmérésére, az országos tanulmányi versenyek létére, a publikációs lehetőségekre, a tudományos diákkörökre, a külföldi ösztöndíjakra és a belső pályázatokra kérdeztünk rá. (. számú melléklet.) Ezzel kapcsolatban elmondható, hogy vagy a válaszadók nem rendelkeztek széleskörű tudással az elérhető lehetőségekkel kapcsolatban az adatfelvétel idején vagy valóban a 8. táblázatban foglaltaknak megfelelően szűk ezeknek a köre. nincs ilyen darab 2 darab 3-5 darab 6-0 darab 0-nél több nem tudom nincs válasz versenyek 4 0 5 3 2 2 0 publikációs 4 5 8 4 2 0 3 lehetőségek tudományos diákkörök 0 2 3 4 3 2 külföldi ösztöndíjak 0 8 3 4 0 5 6 belső pályázatok 6 3 0 0 5 0 4. táblázat: a tehetséggondozási hallgatói lehetőségek köre a kari válaszadók szerint A válaszok szöveges kiegészítéséből látható, hogy a versenyek közül legtöbben az OTDK-t említik. Ezek mellett olyan speciális, egy-egy tudományterülethez kapcsolódó versenyek jelennek meg, mint a Nemzetközi Ortvay Verseny, Országos Helyesírási verseny, Kazinczy versenyek, vers és mesemondó versenyek, Nemerkényi Antal földrajz verseny, ACM verseny (informatikai verseny), Schweitzer verseny. A publikációs lehetőségekkel kapcsolatban kimondottan a karokhoz, intézetekhez kötődő orgánumokat kevesen említetnek: A HÖK ad ki egyet, ami tudományos dolgozatokat publikál; Alkalmazott pszichológia: ez doktoranduszoknak szól; Oktatásinformatika; Tanárképzés. ; Gyógypedagógia Szemle, Fogyatékosság és Társadalom, kari konferenciákon való részvétel ; Első Század, PHD hallgatóknak elektronikus szakfolyóirat ; Gyermeknevelés-pedagógusképzés, ez a kar sorozata, a tudományos diákköri munkák kivonatát meg lehet jelentetni benne. Annales Computatorika. A további válaszokban inkább általános, az ELTE-hez nem közvetlenül kötődő folyóiratokat említenek: Akadémiai Kiadós folyóiratok ; Egyelőre nincs az intézetnek saját tudományos folyóirata, de ahová az oktatóknak kapcsolata van, ezek a csatornák a tehetséges hallgatók előtt rendszerint nyitottak. ; Folyóirat külön nincs, elvileg minden folyóirat nyitott, nem szokott probléma lenni a megjelenéssel.. 8
A tudományos diákkörökkel kapcsolatban a szöveges válaszok vagy egyértelműen felsorolják az adott területen működő diákköröket (ezek vannak lényeges többségben) vagy nem ismernek ilyeneket. A külföldi ösztöndíjak közül a legtöbben az általánosnak tekinthető ERASMUS és CEEPUS programokat említik. Ezeken túl a válaszokban a következő ösztöndíjak jelennek meg: DAAD, Goethe, Heidelberg, Baden-Württemberg, Anita Borg, Magyar Ösztöndíj Bizottság, Állami Eötvös Ösztöndíj. A válaszokban említett belső pályázatokban leginkább a köztársasági ösztöndíjat és HÖKök által kiírt támogatási pályázatokat említik a válaszadók. A megemlített belső pályázatok listáját a 2. számú melléklet tartalmazza. A szakkollégiumi válaszadótól az ezen csoport számára feltett kérdésekre nem érkezett válasz. A tehetséggondozási tevékenységek és formák megítélése Minden felmérésben résztvevő válaszadótól megkérdeztük, hogy mennyire fontos az egyes képzési szinteken megvalósuló tehetséggondozás. Ebben az esetben a válaszadóknak nem volt lehetőségük szöveges indoklásra, egy -től (egyáltalán nem fontos) 5-ig terjedő attitűdskálán kellett kifejezniük véleményüket. A 38 válaszadó közül egy fő nem adott választ. Így a következő eredmények születtek: képzési szint átlagos értékelés a válaszok szórása alapképzés 4,59 0,75 mesterképzés 4,8 0,39 doktori képzés 4,66 0,86 5. táblázat: a tehetséggondozás fontossága az egyes képzési szinteken Ezek alapján elmondható, hogy a válaszadók szerint a tehetséggondozás leginkább a mesterképzésben fontos. A válaszok szórásából az is látszik, hogy ezen képzési szint esetében születtek az áltagoshoz leginkább közelítő válaszok. A legkevésbé fontosnak az alapképzésben folytatott tehetséggondozást tartják a felmérés résztvevői. (Az alacsony elemszámokat a válaszok értékelésénél mindenképpen fontos figyelembe venni.) 9
A tehetséggondozási tevékenységekkel kapcsolatban arra is kíváncsiak voltunk, hogy az egyetemen szokásos, már működő tehetséggondozási formákkal kapcsolatban milyen véleményeket fogalmaznak meg a válaszadók. Ebben az esetben az egyes válaszadói csoportoknak a kérdéseket differenciáltan tettük fel: a karok képviselőit arra kértük, hogy egy négyfokú skálán értékeljék az adott tevékenységeket, a következők szerint: : nem hallottam róla 2: karon/intézetben nem működik, de nem is tudna működni 3: karon/intézetben nem működik, de tudna működni 4: karon/intézetben működik Ezek alapján elmondható, hogy a kari válaszadók szerint a TDK-hoz kapcsolható tevékenységek illetve a szakkollégiumok működnek leginkább az egyetemi tehetséggondozási struktúrában. Ezek a legismertebb formák is. A legkevésbé ismert tevékenységrendszer a tehetséggondozási repertoárban a honorácior státusz. A válaszok alapján az is látható, hogy a karokon kevésbé működik a honorácior státusz és a tutorálás, de a válaszadók jelentős része ezeket a saját szervezeti egységében működőképes formátumnak véli. (A tutorálást mindössze egy, a honoráciort négy válaszadó gondolja működésképtelennek.) (6. táblázat és 8. ábra.) képzési honorácior tutorálás TDK szakkollégium forma/válaszkategóriák nem hallottam róla 7 fő fő 0 fő fő karon/intézetben nem 4 fő fő 0 fő 2 fő működik, de nem is tudna működni karon/intézetben nem 3 fő 0 fő 2 fő 4 fő működik, de tudna működni karon/intézetben 5 fő 6 fő 26 fő 2 fő működik összes válaszadó 29 fő 28 fő 28 fő 28 fő 6. táblázat: az egyes tehetséggondozási formák megítélése 20
00% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 0% 0% 5 6 3 2 26 4 0 4 7 2 2 0 honorácior tutorálás TDK szakkollégium tevékenységformák karon/intézetben működik karon/intézetben nem működik, de tudna működni karon/intézetben nem működik, de nem is tudna működni nem hallottam róla 8. ábra: az egyes tehetséggondozási formák megítélése Arra kértük a résztvevőket, hogy válaszaikat röviden indokolják is. Ezek között az indoklások között a honorácior státusszal kapcsolatban a következők jelentek meg: hiányzik az interdiszciplinaritás lehetősége; ezt az egyéni tanulmányi rend vagy a kar kiváló hallgatója díj helyettesíti; jó az ötlete, de el fog veszni a tevékenység az adminisztrációban, nem lehet rendesen megvalósítani; mivel kötött a hallgatók haladási rendje és magasak az óraszámaik, ezért nem lesz rá lehetőség; jó, átgondolt, használható és alakítható koncepció. A tutorálás lehetőségével kapcsolatban a következőket említették a kari válaszadók: kevesen választják; az oktatói kapacitás alacsony, ezért nem működik, de a hallgatók sem keresik ezt a formát; mivel nem létezik szervezett formában, ezért nem működik; érdemes lenne szakmai projektrendszerben működtetni. A TDK műhelyekkel kapcsolatban: a bolognai képzési rendszerben háttérbe szorul; bizonyos területeken jól működik, más területeken nem; fontosak a versenyek más felsőoktatási intézmények hasonló csoportjaival; ezek jól működnek. A szakkollégiumokkal kapcsolatban a kari válaszadók a következőkben összefoglaltakkal indokolták válaszaikat: 2
a szakkollégiumok jól működnek; szoros a kapcsolat az intézet és a kapcsolódó szakkollégium között; létezik szakkollégium, de nincs vele szoros kapcsolatban, független az adott szervezeti egységtől; működik szakkollégium, de nincs róla elegendő információja sem a karnak, oktatóknak, sem a hallgatóknak; működik, de nem vonzó módon ; a hallgatóknak nincs ideje részt venni a szakkollégiumi tevékenységekben; a tehetséggondozásban nem elsődleges a szakkollégium szerepe; nem szívesen kommentálom. Az egyetem vezetőinek véleményét az egyes tehetséggondozási formákkal kapcsolatban rövid szöveges válaszok megadásával kértük. A kis létszámú alminta miatt a válaszokat nem kategorizáltuk. A honorácior státusszal kapcsolatban az alábbi fogalmak jelentek meg: a forma a korlátok felszabadítását jelenti; ugyanolyan diplomát kapnak, mint a többiek, pedig mást teljesítettek; a kreditrendszer gátja a tehetséggondozásnak; jó kezdeményezés; a tevékenység során produktumok kellenek, ezért pontos követelményeket kell felállítani; jó az interdiszciplinaritás; jó forma a tudatos hallgatók számára; a karok eltérő állásponton vannak ezzel a formával kapcsolatban; érdemes a hallgatókat a kötelezőn túli kreditek ingyenességével anyagilag is támogatni; Jelen formájában a honorácior státusz előterjesztése átgondolatlannak, és emiatt komolytalannak tűnik. A tutorálással kapcsolatban a következőket emelték ki a válaszadók: ez a legszemélyesebb forma; Olyan, mint egy svédasztal, és a célszemély csipeget. ; Kutatóegyetem lettünk, szükség van a hatékony átadására a felhalmozott tudásnak. Egyegy hallgató legyen, akinek átadják a speciális tudást, nem kell több. ; a tehetséggondozási formák közül a karoknak azt kell kiválasztaniuk, amelyik számukra a legmegfelelőbb; Oktatói tevékenység szempontjából azonban nem lehet egyértelműen elválasztani a tutorálást, a honoráciort és a demonstrátorságot. A TDK-val kapcsolatban: nagyon színes forma; jó, mert lehetőséget ad a közös munkára; megtanít eredményorientáltan működni ; 22
Az OTDK-n az eredmény a bíráló bizottságokon múlik. Egy olyan diákkört, ami nagyon jó, de nem kapnak elismerést, eléggé visszavethet. Ahol tényleg diákkörök vannak, az nem nagyon megy. nagyüzem; jó terep az igazi kutatáshoz; a versenyhelyzet motivál; Túlmegy az oktatási programon, itt kísérletezik a gyakorlatban is a tudásával az adott hallgató. ; Ez a közösségi tehetséggondozás legjobb formája. Habár inkább a közösséghez tartozás élménye lehet motiváló, mint az együttműködés, a tudományos kutatás ugyanis jellemzően egyéni feladat. A szakkollégiumokkal kapcsolatban a következőket fogalmazták meg: Magas szintre emelt szakmai lét. Az együttélésnek köszönhetően mélyebbek lehetnek a szálak Hallgatók csinálnak bennük mindent gyakorlatilag, ezért egyszerre kell jó szervezőnek, és jó kutatónak lenni. az ELTE ebben egyfajta modell, minden tudományterületet lefednek; Ha a tehetséges embereket összezárjuk: jó születik belőle. a rendszerváltozás előtt más volt a funkciójuk; Kb. ugyanazt gondolom a műhelyekről, mint a TDK-ról, csak a szakkollégiumi felvételi általában jobb szűrő, és a jelentkezők is motiváltabbak. A tehetséggondozási tevékenységek során folytatott kapcsolattartás megítélése az egyes szereplők szerint A tehetséggondozási tevékenységekkel kapcsolatban arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen a kapcsolattartás az egyes érintett szereplők és a külső partnerek között. Ebben az esetben az egyes kérdéseket ötfokú skálán kellett értékelnie a válaszadóknak. Mivel az egyetem vezetői és kari résztvevők más kapcsolatrendszerre vannak rálátással, ezért a kérdések egy részét ebben az esetben is differenciáltuk. A karok válaszadói a következő eredményekkel értékelték a kapcsolattartást: átlagos értékelés szórás hallgatók tájékoztatása 3,97,40 kapcsolattartás szakkollégiumokkal 3,00,66 kapcsolattartás intézetekkel 3,55,38 kapcsolattartás karokkal 3,03,30 kapcsolattartás egyetemekkel 3,4,57 kapcsolattartás HÖK-kel 4,66 0,80 kapcsolattartás középiskolákkal 2,66,8 7. táblázat: a tehetséggondozással kapcsolatos kapcsolattartás megítélése a kari válaszok alapján 23
Ezek alapján elmondható, hogy a kari válaszadók a hallgatói önkormányzattal való kapcsolattartást ítélték a legjobbnak. A legkevésbé a középiskolák és egyetem közötti kapcsolattartást ítélték hatékonynak a válaszadók. A közoktatással folytatott kapcsolattartás esetében a válaszok indoklásában két szélsőség jelenik meg. Ahol egyáltalán nincs kapcsolattartás ezzel a szférával, ott azt is kihangsúlyozzák a válaszadók, hogy még az ELTE gyakorlóiskoláival sem elég mély a kapcsolat: nincs, és nagyon aggasztó, hogy a saját gyakorlóiskoláinkkal is gyér a kapcsolat Azok a szervezeti egységek, akik élénk kapcsolattartásról számolnak be, számos közös programot említenek: idén is lesz: ELTE Házhoz megy, ahol a biokémiai tanszékkel együtt népszerűsítő előadásokat fognak tartani és vannak nyári iskolák is ; 4 db Diákkutató program működik, igyekszünk, hogy minél jobb legyen a kapcsolat, minél több legyen a jó diák. Sok tábor, szakkör létezik, illetve van matematikai modellezési pályázat, illetve irányított kutatások, amelyek direkt nekik szólnak. A hallgatói önkormányzatokkal kapcsolatban az általuk nyújtott támogatásokat emelik ki a válaszadók: Rendszeresen anyagi és szakmai támogatást is nyújtanak. Sport, művészet és a kultúra területén is van támogatás. Mi több, ösztönzően ható, példamutató hallgatók is vannak a HÖK-ben. A TDK-ban betöltött szerepüket is említik: A HÖK-kel gyakori a kapcsolattartás. Például a TDK koordinációját érintően is. Az egyetem vezetőinek véleménye a következők szerint alakult: átlagos értékelés szórás tájékoztatás 3,5 kapcsolattartás szakkollégiumokkal 4 kapcsolattartás karokkal, intézetekkel 3,2,05 kapcsolattartás egyetemekkel 3,37,2 nemzetközi kapcsolattartás 2,75,92 kapcsolattartás HÖK-kel 5 0 8. táblázat: a tehetséggondozással kapcsolatos kapcsolattartás megítélése az egyetem vezetőinek válaszai alapján Az egyetem vezetőinek véleménye a legjobbnak ítélt kapcsolat esetében megegyezik a kari válaszadókéval, ők is a hallgatói önkormányzattal kiépített kapcsolatot ítélik a legjobbnak. Ebben az esetben teljesen egységes vélemény született. A legkevésbé a nemzetközi kapcsolattartással elégedettek. A HÖK-kel kapcsolatban a következőket hangsúlyozták: ez a HÖK egyik nagy erőssége, hogy erre a kérdésre figyel, hogy nem a kommersz, szórakoztató igények kielégítésére helyez hangsúlyt. Gyakran maga a hök szervezi a tdk-t is, Folyamatos és jó.. 24
A nemzetközi kapcsolattartással kapcsolatban a következőket emelték ki: meg kell találni a társegyetemeinken ezt a szegmenst, bár érdekes, hogy máshol nem feltétlenül létezik a tehetséggondozás fogalma, fontos, de még nem jutott el idáig az egyetem, hogy a tehetséggondozásban nemzetközi szinten tudjon kezdeményező lenni. A tehetségőrzéssel, a tanulás, tudomány és kutatás helyzetével kapcsolatos vélemények A kérdőív utolsó egységében a tehetségőrzéssel foglalkozó kérdéseket tettünk fel a résztvevőknek: Mik a tehetséges hallgatók tudományos teljesítményét befolyásoló tényezők? Mit gondol, hogyan lehetne segíteni, hogy a tehetséges hallgatók az Egyetemen maradjanak? Milyen problémákat lát a tehetséges hallgatók Egyetemen való tartását tekintve? Mit gondol, mik a legfontosabb elemei az oktatói-kutatói utánpótlás biztosításának? Mit tart Ön az egyetemi szellemiség kiemelkedő értékeinek a tanulás, tudomány, kutatás vonatkozásában? Ezen kérdések esetében minden válaszadó ugyanolyan módon válaszolt a kérdésekre. A tehetséges hallgatók teljesítményét befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban a válaszadók az egyetemi oktatók minőségét tartják a leginkább fontosnak (8 említés). Ezek után a tanulói sajátosságokat és a hallgatók tanulmányi, ösztöndíj lehetőségeit említik (2-2 említés). A tanulói sajátosságok közül külön kategóriába kiemelt motivációt is sok () válaszban említik. A válaszokban ezeken túl megjelenik a tanulás minőségére, az anyagi keretekre és a tanulási környezetre való utalás. (A válaszokból az oktatók, az oktatás minősége és az anyagi keretek esetleges összefüggése nem volt kiolvasható.) (9. ábra.) oktató minősége lehetőségek tanuló sajátosságai tanuló motivációja oktatás minősége anyagi keretek tanulási környezet tanuló tudása nem releváns nincs válasz 2 3 7 8 2 2 7 0 2 4 6 8 0 2 4 6 8 említések száma 9. ábra: tehetséges hallgatók teljesítményét befolyásoló tényezők 25
A tehetséges hallgatók egyetemen maradásával kapcsolatban a válaszadók alapvetően pénzügyi gondokat látnak, ez a tényező a válaszok több mint felénél megjelent (22 említés). Fontos problémaként említették még az életpálya hiányát, ami azon túl, hogy vonzóvá teszi a hallgatók számára az egyetemi-kutatói karriert, elfogadható előmeneteli feltételeket is teremt. Az életpályával kapcsolatos válaszokban megjelentek a magas oktatói terhelés okozta problémák is. Az általános, nem anyagi juttatásokhoz vagy előmeneteli feltételekhez kapcsolódó kategóriában a válaszadók a kutatásokba való bekapcsolódást, a külföldi ösztöndíjakat említették (3 esetben). Sok válaszban szerepelt az a megközelítés is, hogy az egyetemen alkalmazotti státusz hiányában a tehetséges hallgatók nem tudnak bennmaradni (7 említés). A tehetséggondozás egyetemen maradást segítő funkcióját két válaszadó említette. A hallgatók minősége, mint az egyetemen maradás feltétele csak egyetlen válaszban jelent meg, de a válaszokból egyértelműen látható, hogy a maradás értelmezésében a doktori képzésben való részvétel az alapvető. (0. ábra.) pénz életpálya feltételek státusz/férőhely teheséggondozás hallgató minősége nem releváns nincs válasz 2 3 7 3 5 22 0 5 0 5 20 25 említések száma 0. ábra: a tehetséges hallgatók egyetemen maradásának feltételei A kérdésblokk harmadik kérdése erősen összefüggött az előzővel, ezért a válaszok kategóriái is átfedésben vannak. Ez a kérdés a problémákra fókuszál, ezért a válaszokban általában hiánykategóriák jelennek meg. A legtöbben (22 említés) ezzel a kérdéssel kapcsolatban a piac elszívó hatását említik problémaként. Itt alapvetően két tényezőt, a magasabb piaci kereseteket és megbecsültséget látják fontosnak, ezek mértékét látják nagyobbnak piaci foglalkoztatás esetén. Az egyetemen közvetlenül megjelenő problémák között az első helyen az alkalmazotti státuszok hiányát jelzik a válaszadók (9 esetben), hiszen így nem tudják foglalkoztatni az eredményes fiatalokat. Az életpályával összefüggően megemlítik például az egyetem által támasztott, néha indokolatlanul magas elvárásokat, amelyek ellehetetlenítik a fiatal oktatókat, kutatókat az egyetemi karrierépítésben. A pályázati forrásokkal kapcsolatban (5 válaszban) azt említik, hogy azok kiírásakor nem veszik figyelembe, hogy az egyes tanszékek, 26
műhelyek mivel foglalkoznak valójában, így azokkal nem lehet a doktoranduszok, fiatal kutatók meglévő kutatásait finanszírozni. A doktori programok nem megfelelő színvonalának problémáját csak kevesen említik (2 fő), itt is leginkább az oktatói feladatokra való felkészítést hiányolják. (. ábra.) piac elszívó hatása státusz/férőhely életpálya/karrierlehetőség hiánya pályázati források hiánya/elégetelensége doktori programok színvonala nem releváns nincs válasz 5 2 4 3 7 9 22 0 5 0 5 20 25 említések száma. ábra: a tehetséges hallgatók egyetemen tartásával kapcsolatos problémák kategóriái Az oktatói-kutatói utánpótlás biztosításával kapcsolatban a legtöbb válaszban megjelenik a tehetséggondozás és a pénzügyi feltételek meglétének fontossága, illetve a képzés minőségének befolyásoló ereje (2-2 esetben). Ezek közül valamelyik biztosan megjelent minden válaszban. Az utánpótlás biztosításának fontos zálogaként említették még a válaszadók (8 fő) az oktatói (kimondottan oktatói) életpálya rendszerének fontosságát, hiszen ezzel érhető az el, hogy az igazán jók válasszák az egyetemi karriert. Ezen kategória esetében több válaszban is megjelenik a tanársegédek aránytalan és igazságtalan terhelésének kérdése, hiszen nekik kell a legaktívabb és leglátványosabb kutatói munkát végezniük és a legtöbb órát megtartaniuk. A közalkalmazotti státuszok kérdése ebben a kérdésben is felmerült 5 válaszban, hiszen a nem létező üres álláshelyekre nem lehet fiatal oktatókat felvenni. Nyugdíjasokat nem bent tartani, fiatalok behozni és szocializálni őket az idős kollégák segítségével Az oktatói rátermettséget, mint az utánpótlás feltételét csak három válaszadó említi, a hallgatók pedagógiai rátermettségére, tanári képességeire utalva. (2. ábra.) 27