A devizagazdálkodás Pénzügytan II. Onyestyák Nikolett Deviza, valuta A valuta valamely ország (országcsoport) törvényes fizetési eszköze egy más ország fizetési forgalmában, annak fizikai megjelenési formájában. A deviza ezzel szemben valamilyen valutára szóló követelést teljesít meg, ez egy nemzetközi elszámolásra szolgáló fizetıeszköz,
A devizagazdálkodás fogalma Devizagazdálkodás: azon módszerek, intézkedések, rendeletek, elıírások, tilalmak összessége, amelyek révén egy önálló nemzeti valutával rendelkezı ország belsı pénzrendszere a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, illetve másik nemzetgazdaság pénzrendszeréhez kapcsolódik. Kötött devizagazdálkodás: kötelezı jellegő szabályok, elıírások. Lehet: Centralizált decentralizált Alapvetı szabályai a devizabejelentési és devizabeszolgáltatási, valamint a kötött pályás devizabeszerzési lehetıség. Szabad devizagazdálkodás: alapvetıen piaci mechanizmusok mőködnek, amit a piactól nem idegen módszerekkel szabályoznak Árfolyamfajták valutaárfolyam: valamely valuta egységének egy másik ország pénzegységében kifejezett ára. devizaárfolyam: valamely meghatározott pénznemre szóló devizának egy másik ország pénznemében kifejezett ára Direkt árfolyamjegyzés: 1 forint = 0.004 euró (hazai pénz külföldi pénzben vett ára) Indirekt: 1 euró = 250 forint Árfolyamfajták: rugalmas (flexibilis vagy lebegı) árfolyam rögzített (fix) árfolyam szők (1-2 százalékos) sávban ingadozhatnak a deklarált paritás körül kötött árfolyam hatósági úton rögzítik az árfolyamot
Kötött devizagazdálkodás Kötött devizagazdálkodás esetében egy szervezetet kizárólagos joggal felhatalmaznak az országban arra, hogy az ország rezidenseinek valutában és devizában felmerült tranzakcióit intézze. Három következménnyel jár: 1. Devizamonopólium 2. Rögzített árfolyamon igényelhetünk valutát 3. Fel kell ajánlanunk a valutát megvételre Magyarország: 1929-33, majd 1946-1990, MNB Kötött devizagazdálkodás FT /U SD e S Mindig van feketepiac! hiány D US D Rendszer elınyei: 1. Az állam átlát minden devizamőveletet 2. Csökkenti az árfolyamkockázatot 3. Forró pénzek elkerülik az országot 4. Külpiaci sokkok hatása elkerülhetı 5. Állam szabályozhatja az importot A rendszer hátrányai: 1. Minél nyitottabb az ország, annál nehezebb kontrollálni a devizamőveleteket 2. Piaci árfolyam eltér a rögzítettıl 3. Mőködıtıke-befektetések is leállnak 4. Sokkok mindenkit érinteni fognak 5. Importkorlátozás nem demokratikus Kevés országban - Kuba, Észak-Korea
Szabad devizagazdálkodás Teljesen szabad devizagazdálkodás: árfolyamot a piac határozza meg, mindenki szabadon tarthat valutát Konvertibilitás: szabadon, kötöttségektıl mentesen lehet átváltani más országok fizetıeszközére a hazai pénzt Kontroll az ország külfölddel kapcsolatos tranzakcióinak pénzügyi vonatkozásai felett A konvertibilitás fokai! Kire vonatkozik? (jegybanki, belsı, külsı) Mire vonatkozik? (korlátozott, részleges, teljes) a fiz mérleg mely tételeire! IMF: konvertibilis valutával rendelkezik az az ország, amely a folyó tételek esetében a szabad átváltást nem korlátozza. Törvényekkel alátámasztott-e? (de facto, de jure) Magyarországon már teljes konvertibilitás van! Szabad devizagazdálkodás A konvertibilitás fıbb elınyei: Közvetlenebb kapcsolat a világpiaccal Segíti a külföldi befektetéseket Kedvezıbb fizetési formák külker. ügyleteknél Demokratikusabb Feltételek: Megfelelı devizatartalék Stabil kiszámítható árfolyam Importliberalizáció, piaci verseny Fejlett piaci intézmények Fizetési alapmérleg egyensúlya hosszú távon
Szabad devizagazdálkodás e Kereslet-kínálat szabadon alakítja az árat (Középárfolyam) (Sávszél) e t Az árfolyamok fajtái Mikor melyiket használják? Valuta vételi: ha a bank valutát vesz Valuta eladási: ha mi veszünk a banktól Deviza vételi: bank valutára szóló követelést vesz Deviza eladási: vállalat külföldre utal át Deviza közép: nincs effektív átváltás, csak elszámolás!
Határidıs ügyletek Forward vagy termin: jövıbeli árfolyam, de meg van határozva az összeg, és a teljesítési idıpont felek döntésén múlik Futures: ugyanez, de tızsdei termék, standardizált, szabványos futamidı és összeg Nyitott pozíció: olyan pénzügyi eszközöm van, amely az árfolyam változásának van kitéve Opció, swap: vételi, eladási jog illetve csereügylet Árfolyamrendszerek megoszlása a világgazdaságban 1970-1999 100% 80% 60% 40% 20% 0% 1970-1979 1980-1989 1990-1999 Lebegı 4,3% 9,1% 27,0% Köztes 11,0% 22,5% 26,4% Rögzített 84,8% 68,4% 46,6%
Az árfolyam meghatározása Az árfolyam rögzítésénél 4 mód (miért éppen 183 Ft/USD az árfolyam?): 1. Nemesfém paritás (aranyparitás) 2. Más ország pénzéhez kötik (pl.: dollárhoz) 3. Valutakosár (Magyarország 90-es évek végéig) 4. Nemzetközi pénzhez kötik (SDR, ECU) Szempont: a nemzetközi tranzakciók árfolyamkockázata kicsi legyen! Annak az országnak a valutájához kell kötni az árfolyamot, amellyel a legtöbb gazdasági tranzakció bonyolódik (vagy valutakosár, ha több országgal üzletel) Le(fel)értékelés vs. Le(fel)értékelés! Leértékelés, felértékelés A leértékelés hivatalos árfolyam vagy devizaérték mesterséges beavatkozással történı csökkentését jelenti ösztönzi az exportot és fékezi az importot. folyó fizetési mérleg javítása Csúszó leértékelés: a valuta rendszeres, elıre bejelentett mértékő leértékelése A felértékelés véd a külföldi árszínvonalemelkedéssel szemben Akkor kerül rá sor, amikor a külföldi inflációs ráta nagyobb a belföldinél. Az export ellenében hat
A devizapiac grafikus elemzése árfolyam Ft/ D S S Egy rossz hír hatására (óriási államháztartási hiány, választásokon külföldi tıke ellen kampányoló párt nyer) a külföldi befektetık egy része eladja a magyar államkötvényeit és ezért kapott forintjait eurora váltja 251 Ft/ 255 Ft/ Ettıl megnı a devizapiacon a forint kínálata és ez leértékeli a forintot az euroval szemben azaz ezentúl többet kell adnunk egy euróért forint mennyisége FONTOS! a függıleges tengelyen felfelé csökken az árfolyam (felértékelıdik a valuta), lefelé pedig nı az árfolyam (leértékelıdik a valuta) A devizapiac grafikus elemzése árfolyam Ft/ 245 Ft/ D D S Egy jó hír hatására (új olajmezıt találtak az országban) a külföldi befektetık egy része forintot vesz, hogy belföldön befektesse (pl. Mol részvényeket vesznek, mert azt várják, hogy olajkitermelésbıl a vállalatnak nagy nyeresége lesz). 251 Ft/ Ettıl megnı a devizapiacon a forint kereslete és ez felértékeli a forintot az euroval szemben azaz ezentúl kevesebbet kell adnunk egy euróért forint mennyisége
Intervenció A devizapiaci intervencióra rögzített rendszerekben kerül sor, amikor a központi bank az árfolyam fenntartása érdekében eladóként vagy vevıként jelenik meg a devizapiacon. árfolyam Ft/ D D S S Elsı példát folytatva tegyük fel hogy rögzített árfolyamrezsim érvényes, a központi bank feladatául kapta, hogy a 251 Ft/ árfolyamot tartsa fenn a devizapiacon. 251 Ft/ 255 Ft/ forint mennyisége A rossz hír hatására túlkínálat alakul ki a 251 Ft/ os árfolyamon, és az árfolyam 255-ra emelkedne, ezért a központi bank intervenciót hajt végre. Hajlandó bármilyen mennyiségben devizatartalékaiból -t eladni (és érte forintot venni) 251 Ft/ -os árfolyamon (látható, hogy menekülı befektetıknek megéri a központi banktól venni az -t, hiszen olcsóbb). Alapvetıen a jegybank a forint keresletét növeli meg egyensúlyi árfolyam visszakerül a kívánt szintre. Intervenció és sterilizáció árfolyam Ft/ 245 Ft/ 251 Ft/ D D S Második példát folytatva ismét tegyük fel hogy rögzített árfolyamrezsim érvényes és a központi S bank feladatául kapta, hogy a 251 Ft/ árfolyamot tartsa fenn a devizapiacon. A jó hír hatására túlkereslet alakul ki a 251 Ft/ -os árfolyamon, és az árfolyam 245-ra csökkenne, ezért a központi bank intervenciót hajt végre. Hajlandó bármilyen mennyiségben Ft-ot eladni (és érte eurót venni) 251 Ft/ -os árfolyamon (látható, hogy befektetıknek megéri a központi banktól venni forintot, hiszen többet kapnak eurojukért). Alapvetıen a jegybank a forint kínálatát növeli meg egyensúlyi árfolyam visszakerül a kívánt szintre. forint mennyisége Két különbség: - forintot korlátlanul tud a jegybank teremteni, viszont az eurotartalékai elfogyhatnak, azaz gyengüléssel szemben nem tudja korlátlanul védeni az árfolyamot - a megnövelt forintmennyiség inflációs nyomást okozhat ezért ezt a hatást sterilizálni (semlegesíteni) szokták, azaz mikor devizapiacon növeli a pénzkínálatot, akkor ezzel együtt hazai piacon próbálja csökkenteni (pl. nyílt piaci mőveletekkel)
Sávszélesség, leértékelés Rugalmas árfolyamrendszer, lebegtetési sávval 2 szempont a sáv szélességénél: Ha széles: nagy az árfolyamkockázat Ha keskeny: nehezebb a sávban tartani az árfolyamot Intervenció: azon intézkedések, amelyekkel a jegybank a sávon belül tartja a valuta árfolyamát piacival ellentétes mőveletek! Sávszélesség, leértékelés (+ - 5%) Tallér/garas árfolyam A tintaföldi tallér mozgása az árfolyam sávon belül felsõ intervenciós pont deklarált középárfolyam alsó intervenciós pont felsõ sáv alsó sáv? idõ
Sávszélesség, leértékelés Mit tehet Tintaföld? 1. Intervenció: a devizatartalékokból garast kell eladnia (azaz tallért vásárolnia) a jegybanknak csak addig lehet, amíg tart a tartalék! Csak akkor, ha az árfolyammegingás rövidtávú! 2. Kamatlábemelés: vonzóbbá teszi a tallérban történı befektetéseket, megnı a tallér kereslete, árfolyama erısödik, De! Magas kamatok visszafogják a gazdasági növekedést, csak akkor, ha az árfolyammegingás középtávon megoldódik! Sávszélesség, leértékelés 3. Növelni a sáv szélességét: ez burkolt leértékelés, növeli az árfolyam ingadozását, nem túl hiteles A sávszélesítés hatása Tallér/garas árfolyam felsõ sáv alsó sáv új felsõ sáv új alsó sáv idõ
Sávszélesség, leértékelés 4. Valuta leértékelése: új egyensúlyi középárfolyam (pl.: 1 garas = 1,3 tallér), de megingatja a befektetık bizalmát a tallérban, kivonhatják a befektetéseiket, leértékelés emeli a belföldi árszintet A leértékelés hatása Tallér/garas árfolyam felsõ sáv alsó sáv új árfo lyam Ez Volt Magyarországon 2003. nyarán! idõ Sávszélesség, leértékelés 5. Adminisztratív intézkedések: visszatérés a kötött devizagazdálkodáshoz (importkorlátozás, adósságokat nem fizetik vissza stb.), recesszió, külföldi kapcsolatok megszőnhetnek Felértékelıdésnél pont fordítva! Rugalmas árfolyamrendszer fenntartása: komoly erıfeszítéseket igényel, és nagy tartalékokat! Magyarország: euróhoz kötötték, és +- 15 százalékos lebegtetési sáv, 2008-tól szabadon lebeg a forint
Devizaárfolyamok 1. Forint - Euró Devizaárfolyamok 2. A szlovén tolár-euró 1999-2005
Devizaárfolyamok 3. Az észt korona-euró 1999-2005 A régió devizaárfolyamai az euróhoz képest
30,126 Szlovák korona 239,640 Szlovén tolár 340,750 Görög drachma 0,788 Ír font 166,386 Spanyol peseta 200,482 Portugál escudo 13,760 Osztrák schilling 1936,270 Olasz líra 1,956 Német márka 40,340 Luxemburgi frank 2,204 Holland forint 6,560 Francia frank 5,946 Finn márka 40,340 Belga frank Euró Az euró tagdevizák rögzített árfolyamai 26,88 35,54 154,28 130,11 63,41 8,79 9,94 177,78 272,36 208,23 187,91 2008 31,72 33,97 176,08 151,00 70,26 7,54 9,52 152,42 344,84 152,44 172,61 2007 30,52 33,84 165,13 151,28 65,82 7,31 9,18 156,99 375,77 161,11 191,62 2006 31,60 33,88 183,91 156,79 65,44 6,68 8,70 162,33 368,40 182,00 213,58 2005 29,84 33,06 149,69 140,57 60,31 6,35 8,08 159,34 347,83 175,84 180,29 2004 31,15 35,21 161,00 156,13 55,58 6,37 8,05 168,30 370,66 194,43 207,92 2003 32,37 31,77 142,89 127,37 58,64 5,68 7,48 162,37 362,67 189,66 225,16 2002 30,96 33,12 174,67 142,25 70,40 5,75 7,70 166,23 404,15 212,51 279,03 2001 32,07 35,50 189,58 157,97 68,79 6,03 7,55 173,92 425,47 247,70 284,73 2000 31,52 34,25 173,85 163,38 61,11 5,98 7,07 158,85 408,30 247,06 252,52 1999 28,79 34,28 141,38 134,44 62,48 5,94 7,27 158,94 362,30 192,42 219,03 1998 27,67 29,82 142,00 132,89 57,76 5,84 5,90 139,82 337,22 156,50 203,50 1997 122,22 280,30 141,74 164,93 1996 121,19 215,40 135,39 139,47 1995 84,46 173,11 111,05 110,69 1994 68,11 148,90 90,22 100,70 1993 57,61 127,03 67,32 83,97 1992 55,85 141,48 60,35 75,62 1991 47,41 116,58 45,24 61,45 1990 40,43 100,23 43,52 62,54 1989 34,79 94,56 41,75 52,54 1988 Norvé g koron a Dán koron a Kanad ai dollár Ausztr ál dollár Lengy el zloty Szlov ák koron a Cseh koro na Svájci frank Angol font Japán jen (100) US dollár Idıszak
Árfolyam paritások Mőködı (piaci) árfolyam funkciói: 1) Kiegyenlítı funkció - Az árfolyam biztosítja, hogy a különbözı országok árszínvonalai kiegyenlítıdjenek. 2) Differenciáló funkció - Meghatározza mit érdemes az adott országnak exportálni, és mit importálni. 3) Terelı funkció - Meghatározza hova érdemes exportálni és honnan érdemes importálni. 4) Fedezeti funkció - A mőködı árfolyam biztosítja, hogy az alapmérleg hosszútávon egyensúlyban legyen. De mi határozza meg a mőködı árfolyam nagyságát? Árfolyam paritások Árfolyamparitá sok Fizikai paritá sok Elmé leti paritá sok é rmeparitá s kamatparitá s aranyparitá s rugalmassá gi á rfolyamelmé let vásárló erõ paritás
Paritások Elméleti érték, amely arra utal, hogy milyen szinten kellene elhelyezkednie a "reális árfolyamnak". érmeparitás: az érmék átváltási arányát súlyarányuk adta aranyparitás: a valutaegységeknek a hivatalos aranytartalmuk alapján adódó aránya. valutaparitás: nem az aranyhoz, hanem valamilyen valutához, valutakosárhoz rögzítik az árfolyamot. Itt az aranypontok szerepét az intervenciós pontok, az önmőködı mechanizmust a jegybankok mőködése váltotta fel. Vásárlóerı-paritás: Lebegı árfolyamok esetén használatos. Méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve, ezzel figyelembe véve a különbözı országokban eltérı árakat. Kamatparitás: a prompt devizaárfolyam, a termin devizaárfolyam és a két ország megfelelı kamatlábainak az egyensúlyi viszonya. Árfolyam paritások 1. Érmeparitás: az egyes fémpénzek értékét a pénz anyaga és a fémpénz súlya határozza meg 2. Aranyparitás: egy valuta aranyparitása, azt az aranysúlyt jelentette, amire az adott pénznem egy egységét be lehetett váltani (aranystandard) A valuta mozgása a behozatali és kiviteli aranypontok között Korona/márka árfolyam felsõ kiviteli aranypont aranyparitás 2:1 aranypontok alsó behozatali aranypont idõ
Árfolyam paritások Példa: Paritásos árfolyam: 1 USD = 2 Font, mivel 1 USD aranytartalma = 1 kg arany 2 Font aranytartalma = 1 kg arany Mi történik, ha a nagy dollárkereslet miatt az árfolyam 2,5 Font/USD felé mozdul el? Arbitrázs: 2 fontot aranyra váltok = 1 kg arany Átviszem a másik országban, ott kapok érte 1 USD-t Ezt eladom a devizapiacon, kapok érte 2,5 fontot! Mi történik? A font iránti kereslet megnı, az árfolyam visszaáll a paritás köré Árfolyam paritások Az arany exportálása/importálása pénzbe kerül tranzakciós költségek, pl. tonnánként 1 font Ezek jelölik ki az aranypontokat! A valuták aranyra-válthatósága biztosította az árfolyamok stabilitását! Miért mőködhetett? Aranyba vetett bizalom töretlen volt (így a pénzbe is) Nem volt jelentıs tıkemozgás! I. világháború után felfüggesztették Sikertelen kísérlet a visszaállítására 1934 január 1. 1 uncia arany = 35 USD Bretton Woods
Vásárlóerı-paritás: a vásárlóerı-arányoktól függ az ország árfolyama, így akkor optimális a valuta árfolyama, ha a két ország árszínvonala azonos Ország neve Big Mac ár USA ár %-a Eltérés Venezuela 3,33 126,62% 26,62% Izrael 3,25 123,57% 23,57% Agrentina 3 114,07% 14,07% Németország 2,99 113,69% 13,69% Chile 2,66 101,14% 1,14% Egyesült Államok 2,63 100,00% 0,00% Dél-Korea 2,48 94,30% -5,70% Egyesült Arab Emirátusok 2,45 93,16% -6,84% Brazília 2,45 93,16% -6,84% Szaud-Arábia 2,4 91,25% -8,75% Japán 2,39 90,87% -9,13% Görögország 2,34 88,97% -11,03% Kolumbia 2,28 86,69% -13,31% Tajvan 2,17 82,51% -17,49% Törökország 1,96 74,52% -25,48% Szingapúr 1,94 73,76% -26,24% Mexikó 1,9 72,24% -27,76% Cseh Köztársaság 1,85 70,34% -29,66% Indonézia 1,76 66,92% -33,08% Egyiptom 1,74 66,16% -33,84% Thajföld 1,54 58,56% -41,44% Lengyelország 1,53 58,17% -41,83% Dél-Afrika 1,44 54,75% -45,25% Hong-Kong 1,32 50,19% -49,81% Magyarország 1,31 49,81% -50,19% Fülöp-szigetek 1,26 47,91% -52,09% Oroszország 1,22 46,39% -53,61% Kína 1,2 45,63% -54,37% Malajzia 1,13 42,97% -57,03% Forrás: Economist Vol.349 num 8099 pp.166. Tényleges valutaárfolyamon átszámítva Ft alulértékelt az USD-vel szemben! Árfolyam paritások 4. Kamatparitás: a jövıbeli árfolyam meghatározásához nyújt segítséget, abban az esetben, ha ismerjük a jelenlegi árfolyamot és ismerjük a két valuta kamatlábait Valuták A kamatparitás bemutatása USD USD 0 (1) (3) USD 1 (4) HUF HUF 0 (2) HUF 1 t 0 t 1 Idõ
Árfolyam paritások E HUF 1 HUF0 = USD USD 1 ( 1+ rhuf) ( 1+ r ) Mőködı árfolyamnál a két valutában történı befektetés hozama ugyanaz! Forint nagyobb kamatot fizet ugyan, de leértékelıdik USD alacsonyabb kamat, de felértékelıdik Ha nem lenne ugyanaz a hozam arbitrázsmővelet biztosítaná! 0 USD Kamatparitás Példa: 1 millió Ft hitelt veszek fel 3 hónapra, 17%-os kamatlábon. A pénzt dollárra váltom át 220 Ft/USD árfolyamon = 4545,45 USD 3 hónapra befektetem az USA-ban, éves 3 százalékos kamaton, kapok: 3 4545, 45 USD 1+ 0,03 = 4579,54 12 Átváltom határidıs árfolyamon (230 Ft/USD): 4579,54 USD 230 HUF = 1.053.295,45 HUF USD Kifizetem a hitelt kamatokkal: 1 000 000 3 1 + 0,17 = 1.042.500 HUF 12 Nyereség: 10795 Ft
Árfolyam paritások Mi határozza meg az árfolyamot? Hosszú távon: az inflációs ráták különbsége, PPP Közép távon: a gazdasági ciklusok alakulásával összefüggı folyó fizetési mérleg egyenlege Rövid távon: a kamatlábak különbsége, kamatparitás A fizetési mérleg A fizetési mérleg egy adott ország rezidens és nem rezidens gazdasági szereplıi közötti, meghatározott idıszakban lezajló reálgazdasági és pénzügyi mőveletek számbavételére szolgál. Folyó fizetési mérleg Áruk Szolgáltatások Jövedelmek Viszonzatlan folyó átutalások Tıkemérleg Viszonzatlan tıkeátutalások Nem termelt, nem pénzügyi eszközök forgalma Pénzügyi mérleg Közvetlen tıkebefektetések Portfólió-befektetések Pénzügyi derivatívák Egyéb befektetések Tartalékok
A nemzetközi fizetési mérleg részei I. Folyó fizetési mérlegtételek (Current Account) 1. Külkereskedelmi tranzakciók - vámstatisztikák alapján 2. Láthatatlan tételek - szolgáltatások (pl. kereskedelmi, nemzetközi fuvarozás, biztosítás és szállítmányozás, idegenforgalom, üzleti szolgáltatások) és munkajövedelmek és tıkebefektetésekhez kapcsolódó jövedelmek (osztalék, kamat, profit) 3. Viszonzatlan átutalások (kormányzati transzferfizetések, magán transzferkifizetések (kártérítés)) Egyenlegezı tétel - Tévedések és kihagyások sor: az adatgyőjtési, valamint a banki és vállalati jelentések konszolidálása során fellépı hibák ellensúlyozására (a zérus egyenleg biztosítása érdekében) Áru és szolgáltatás export és import változása
II. A nemzetközi fizetési mérleg Tıkeszámlák a magánszféra tıkeforgalma 1. Közvetlen (mőködıtıke-befektetések, 10% feletti tulajdonszerzés + tulajdonosi hitelek) 2. Portfolió (10 % alatti részesedés-szerzés, kötvények, pénzpiaci derivatívák) 3. Egyéb befektetések (kereskedelmi hitelek, bankhitelek, szindikált hitelek) III. Monetáris számlák - hivatalos tartalékváltozások Konvertibilis devizatartalékok, monetáris aranytartalék Árfolyam és fizetési mérleg Mit lehet tenni, ha túl nagy a folyó mérleg hiánya (azaz, ha az IM>X)? Valuta leértékelése! Árfolyam: 250 Ft/euró 1 üveg ásványvíz költsége: 240 Ft 1 üveg ásványvíz ára: 1 euró Bevétel forintban: 250 Ft Profit: 10 Ft Új árfolyam: 300 Ft/euró 1 üveg ásványvíz költsége: 240 Ft 1 üveg ásványvíz ára: 1 euró Bevétel forintban: 300 Ft Profit: 60 Ft Leértékelés hatása: Serkenti az exportot, visszafogja az importot! Árat lehet csökkenteni! 0,9 euróra Bevétel: 270 Ft, Profit: 30 Ft
Árfolyam és fizetési mérleg Leértékelés segíti az exportot, mert olcsóbb lesz Leértékelés ugyanakkor drágítja az importot! Import áruk drágulása miatt infláció emelkedik! Magasabb infláció emeli a költségeket: 1 üveg ásványvíz költsége (240 Ft) is emelkedik Bokros csomag (1995): 9 százalékos leértékelés Importra nagy vámpótlékot vetettek ki (drágították) 1. Áruk, egyenleg Magyar fizetési mérleg 1999-2005 között 2. Szolgáltatások összesen, egyenleg 3. Jövedelmek, egyenleg 4. Viszonzatlan folyó átutalások, egyenleg I. Folyó fizetési mérleg egyenlege (1+2+3+4) II. Tıkemérleg egyenlege 5. Közvetlen tıkebefektetések egyenlege 6. Portfólió befektetések 7. Egyéb befektetések egyenlege III. Pénzügyi mérleg egyenlege (5+6+7) 1999-516 914 206 978-685 732 103 309-892 360 8 235 726 131 462 761 349 735 1 538 627 2000-828 502 321 527-726 684 99 984-1 133 674 78 430 604 874-95 231 895 741 1 405 384 2001-641 884 422 384-817 223 115 864-920 859 91 298 1 022 191 439 449-649 179 812 461 2002-533 383 145 016-931 490 127 780-1 192 077 48 978 700 281 474 992-549 892 625 381 2003-734 571 13 649-932 530 149 639-1 503 813-6 628 110 675 726 316 718 156 1 555 147 2004-615 744 59 900-1 240 377 59 408-1 736 813 64 038 686 672 1 463 840 256 438 2 406 949 Millió forint 2005-361 072 180 313-1 350 263 43 865-1 487 157 178 046 1 034 394 860 080 852 189 2 746 662 IV.Tévedések és kihagyások egyenlege -89 048-49 362 8 300 37 608 51 465-351 444-467 734 V. Teljes fizetési mérleg egyenlege (I+II+III+IV) 565 454 300 778-8 800-480 109 96 171 382 730 969 816 VI. A nemzetközi tartalékok változása -565 454-300 778 8 800 480 109-96 171-382 730-969 816 Adatok forrása: Magyar Nemzeti Bank
lllusztráció a magyar egyensúlyhiányokhoz Mi lesz ha csatlakozunk az euróövezethez? az euró alapú hitelek már nem devizahitelek lesznek, hiszen a lakosság is euróban fogja kapni a fizetését, így megszőnik az árfolyamkockázat. kérdés az, hogy a csatlakozás milyen árfolyamon megy végbe? Csatlakozáskor rögzítik az euró-forint árfolyamát, így az már nem változhat, de a svájci frank és az euró árfolyama továbbra is változhat, tehát az árfolyamkockázat akkor is megmarad.