Dr. Plette Richárd e mail: plette@omfi.hu Pszichoszociális kockázatok a munkahelyen Foglalkozás egészségügyi Fórum 2016. április 13.
Egyre többeket érint a munkahelyi stressz A munka változó világa egyre jobban megterheli a munkavállalókat. Értve ezen a leépítéseket, a tevékenységek kihelyezését, a megkövetelt rugalmasságot, a határozott időre szóló szerződéseket, a munkahelyi bizonytalanságot, a munka intenzitásának növekedését, a munka és a magánélet közötti egyensúly nehézségeit, valamint a munkahelyi stresszel való megküzdést segítő programok hiányát. A gazdasági nehézségek hatására a vállalatok több mint felénél érzékelhetően nőtt a dolgozókra nehezedő stressz. Ez ronthatja a munkavállalók teljesítményét, ami tovább nehezíti a vállalatok gazdasági megerősödését.
A stressz az egyén és környezete közötti nagy feszültség következménye idő személyek feltételek, tér feladat A stressz olyan sajátosan egyéni lelkiállapot, amelynek során az ember túlterhelést érez, és úgy érzi: ezzel a terheléssel szemben erőtlen, tehetetlen.
A munkahelyi stressz okai lehetnek (pszichoszociális kockázatok) Pszichoszociális kóroki tényezők ésszerűtlen konfliktusok túlkapás, visszaélés megfélemlítés erőszakoskodás diszkrimináció Fokozott pszichés megterhelés kockázata a munka jellege, (fokozott tempó, bizonytalanság, időhiány, lelki teher stb.) információhiány felelősség döntés hatáskör diszharmóniája Fizikai kockázatok zaj, rossz megvilágítás nem komfortos klíma célszerűtlen munkahely kialakítás (nem komfortos, vagy szűk munkatér)
Melyek a fő munkahelyi stresszorok? Túl és alulterheltség Bizonytalanság Információhiány Túl szoros határidők Nem egyértelmű feladatmeghatározás Elismerés hiánya, túlzott mértékű büntetés Panaszlehetőség hiánya Rossz munkahelyi légkör Sok felelősség, kevés döntési lehetőség
Információhiány Az információhiány következménye a bizonytalanság, a kockázat. A bizonytalanság a stresszfaktort növeli, mivel nem tud az egyén a problémával szemben stratégiát kialakítani. Információ hiányában a dolgozó nem kap visszajelzést a munkájáról, ami a bizonytalanságot növeli. Sokszor úgy vélik az illetékesek, megéri az információt visszatartani, mert így nemalakulkipánikazemberekközött. Hosszú távon rossz folyamatokat indít el az információhiány, amiket nagyon nehéz visszafordítani. A vezetés nyílt kommunikációval nagyobb biztonságot tud teremteni, még egy nehéz helyzetben is. Információs zavar Halló, gépterem? Skultéti, jelentkezem. Mennyi, Skultéti? Harminchárom. Mi harminchárom? Mi mennyi, főmérnök úr? Az, ami harminchárom. Nem annyinak kellett volna lennie? Mindegy, Skultéti, csak csinálják tovább. (Örkény István: A termelés zavartalanul folyik.)
Egyik legfőbb stresszor: a munkaintenzitás növekedése Feszített munkatempó vagy szoros határidő mellett végzett munka 1990 2010 (%) 70 60 56 59 62 59 50 47 40 30 20 10 0 1990 1995 2000 2005 2010 Forrás: 5th EWCS 2010
Elismerés hiánya, túlzott mértékű büntetés A megbecsülés iránti igény az egyik legfőbb motivációs bázis. Mindenki számára fontos, hogy megkapja a megbecsülést vagy elismerést az elvégzett munkáért, de mindemellett természetesen a hibákból is tanulni kell. A vezetés kezében az egyik legösztönzőbb eszköz a teljesítmény értékelése, azaz a jutalmazás és büntetés lehetősége; a jó munkáért elismerés, a gyengébb teljesítményért megrovás jár. A vezetésnek mindkét eszközzel élnie kell; hiszen ha valakit nem ismernek el, egy idő után feleslegesnek és haszontalannak fogja érezni magát, ami csökkenti a lelkesedését és motiváltságát.
Mitől dolgozna hatékonyabban?* válaszok az említés % ában Megbecsülés a főnökök részéről 85% Anyagi ösztönzők 80% Kötetlen munkaidő 68 % A munkanapok rövidülése 58 % Otthon végezhető munka 44 % *Forrás: Cannon/ICM Research felmérés európai irodai dolgozók körében
Növekvő munkahelyi stresszorok a pénzügyi gazdasági nehézségek hatására Munkahelyi stresszorok akiket leginkább érint 1. bizonytalanság bizonytalan szerződésekkel rendelkezők, szakképzetlenek, idősebbek 2. lelki teher humán erőforrás menedzserek, munkaügyi és egyéb döntéshozók 3. panaszlehetőség hiánya a dolgozók széles köre 4. vezetői hatalommal való a dolgozók széles köre visszaélés 5. kiszolgáltatottság fiatalok, kisgyermeküket egyedül nevelő anyák, szakképzetlenek 6. stressz elleni védekezés a dolgozók széles köre gyengülése 7. magánéleti problémák a dolgozók széles köre, kisgyermeket nevelők begyűrűzése
Bizonytalanság Hazánkban is egyre elterjedtebbek az un. bizonytalan munkaszerződések. Ezeket a dolgozókat fenyegeti elsősorban az elbocsátás. Általában a bizonytalan szerződéssel rendelkező munkavállalók végzik a legveszélyesebb munkákat, rosszabb körülmények között dolgoznak, és kevesebb munkavédelmi képzést kapnak. Az instabil munkaerőpiacon végzett munka az állás bizonytalanságának érzéséhez és a munkához kapcsolódó stressz növekedéséhez vezethet.
Lelki teher Jellemző stresszor például az olyan munkahelyi elvárás, amivel az illető nem azonosul, vagy, akinek tehetetlenül kell szemlélnie a bajbajutottakat. Pszichés megterhelést él át például a szociális juttatásokkal foglalkozó munkatárs. Fokozott munkahelyi stresszt él át az a humánmenedzser, akinek a munkatársaival a felmondást közölnie kell. Kutatásaink szerint azok a dolgozók számoltak be fokozott pszichés megterhelésről, és munkahelyi megfélemlítésről, akik döntési helyzetben voltak. Úgy tűnik, nyomást akartak rájuk gyakorolni, hogy döntésüket megváltoztassák.
A panaszlehetőség hiánya Ne szólj szám, nem fáj fejem!
Ésszerűtlen magatartások konfliktusa A munkahelyi megfélemlítés egy munkavállaló vagy munkavállalók csoportja iránt tanúsított olyan ismételt, ésszerűtlen magatartás, amely egészségi és biztonsági kockázatot kelt. ésszerűtlen magatartás olyan magatartást jelent, amelyet egy normális személy, minden körülményt figyelembe véve, gyötrésnek, megalázásnak, egészség és erkölcsrombolónak vagy fenyegetőnek tekinthet * */European Agency for Safety and Health at Work/
Ésszerűtlen konfliktus visszaélés a hatalommal Az a főnök, aki nem ura a helyzetnek, vagy idegeskedik a vállalat jövője miatt, többnyire parancsoló, katonás fellépésű, éleshang,ésfeszültbeszéd kíséretében. A legrosszabb az, hogy ez ragályos, a főnök neurotikus, kiegyensúlyozatlan viselkedése a beosztottakra is átragad, és hasonló módon kezdik gyötörni környezetüket. Ezért a nem kiegyensúlyozott viselkedés egyáltalán nem magánügy.
Ki a felelős a munkahelyi mobbing (megfélemlítés) esetekért? 40 százalékáért a főnök a felelős 10 százalékáért a főnök és a kollégák a felelősek 20 százalékáért egy kolléga a felelős 20 százalékáért a kollégák csoportja felelős 10 százalékáért egyéb okok a felelősek
Kiszolgáltatottság Sokszor a vezetés nem ismeri fel, hogy a folyamatos stresszhelyzet a frusztrált dolgozó munkateljesítményére is visszahat. Avezetői túlkapások mérgezik a munkahelyi légkört, ez visszahat a dolgozók teljesítményére. A gazdasági problémákkal méginkább nő a munkahely elvesztésétől való félelem, a vezetői visszaélések száma, a panaszlehetőségek hiánya. A kiszolgáltatottság érzése mind az áldozatok, mind a szemtanúk számára stresszel jár, szellemi és fizikális egészségüket egyaránt súlyosan érintheti.
A munka és magánélet egyensúlya Napjaink rohanó világában a munka intenzitásának növekedésével egyre nehezebb megtalálni a munka és magánélet egyensúlyát. Akár a munkára helyezzük a nagyobb hangsúlyt, akár nem, amikor a munka és a magánélet egyensúlya felbillen, stressz az eredmény, annak minden káros hatásával együtt. Át kell gondolni a prioritásokat. Találjuk meg a módját az életünk feletti kontroll visszaszerzésének, és állítsuk helyre a harmóniát!
Térkövetelmények Munkazónák A munkaterület kialakításánál figyelembe kell venni a dolgozók térszükségletét. Az egyén számára szűk tér akadályozza a munkavégzést. Akarata ellenére olyan viselkedési és érzelmi megnyilvánulásokat kell elviselnie, amelyek erős stressz hatást okoznak. A gravitációhoz hasonlóan két ember egymásra gyakorolt hatása a távolságuk négyzetével fordítottan arányos. A stressz fokozódásával a zsúfoltságra való érzékenység is növekszik.
Nem optimális munkahely kialakítás
Az egylégterű irodák stresszt okoznak A nyitott tér, a nagy zaj és a stressz hatással van a dolgozók egészségére. Olyan környezetben, amiben nem érezzük jól magunkat, a hosszú távú lét elviselhetetlen. A dán National Research Centre for the Working Environment kutatói azt találták, hogy ahogy növelték az egy irodában dolgozók számát, többen jelentettek beteget. A kétszemélyes irodában dolgozók átlagban ötven százalékkal többször mentek betegszabadságra, mint egyedül dolgozó munkatársaik. Ahol egyáltalán nincsenek külön irodák, hatvankét százalékkal többször jelentettek beteget.
A tíz legstresszesebb foglalkozás a 1. Katona 2. Tábornok 3. Tűzoltó 4. Pilóta 5. Rendezvényszervező 6. Sajtószóvivő 7. Igazgatósági szintű vezető 8. Riporter/Újságíró 9. Rendőr 10.Taxisofőr * amerikai internetes állásplatform Careercast* szerint: Minden értelmes ember Kiszalad egy égő házból, és nem Be! (tűzoltó mondás) Kérdéses, hogy mennyire reális ez a lista: hol vannak a baleseti sebészek, a mentősök, a távolsági sofőrök, a reklámügynökségi kreatívok, az üzleti trénerek és tanácsadók?
A munkahelyi stressz megelőzése közös ügy! Mottó: Azon, hogy a madarak a fejed fölött repkedjenek, nem tudsz változtatni, de azt megakadályozhatod, hogy fészket rakjanak a hajadban! (Közmondás)
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!