PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015

PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015 1

PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015 Tartalom Bevezetés, előzmények... 4 HELYZETÉRTÉKELÉS... 6 A térség értékelése... 6 Pálháza város szerepének meghatározása tágabb és szűkebb értelemben... 12 Településtörténet... 16 A város gazdaságának jellemzése... 20 Város vállalkozásainak szerkezete... 20 Helyi gazdaság és vállalkozásfejlesztés eszközei... 24 Társadalmi tényezők és folyamatok elemzése... 24 Egészségügyi állapot... 27 A környezet állapota... 30 Közművek... 31 Összefoglaló SWOT-elemzés és problémafa... 33 A környezeti elemek bemutatása... 36 Levegő... 36 Környezet- egészségügy... 36 Környezetbiztonság... 37 Környezeti nevelés... 38 A fenntartható fejlődéssel összhangban a célállapotok és feladatok meghatározása... 40 Levegő... 40 Talaj... 40 Felszíni és felszín alatti vizek... 41 Élővilág... 42 Környezetegészségügy... 42 Szennyvízkezelés és csatornázottság... 43 Hulladékgazdálkodás... 43 Területhasználat, zöldfelület-gazdálkodás, településtisztaság... 43 Közlekedés... 44 Energiagazdálkodás... 44 Környezeti nevelés... 44 Az LA-21 program megvalósítását segítő módszerek... 45 Fórumok, partnerségi kapcsolatok... 45 Oktatás, képzés... 46 Stratégia... 47 Célállapot... 47 Prioritások... 47 Várható hatások... 48 Megvalósítás... 50 Társadalmi szemléletformálás... 50 Intézményi működés hatékonyságának növelése... 51 Egészségügyi helyzet fejlesztése... 52 Szociális helyzet fejlesztése... 53 Oktatás, képzés fejlesztése... 54 Közbiztonság fejlesztése... 56 Kulturális élet fellendítése... 56 Esélyegyenlőségi jogok biztosítása... 60 Közösségi közlekedés fellendítése... 61 Gyermekek és fiatalok társadalmi beilleszkedésének segítése... 63 Környezet ismerete, környezettudatosság... 64 Települési és épített környezet védelme... 67 A lakókörnyezet védelme a káros emisszió kibocsátásoktól (levegő, víz, zaj)... 71 Infrastrukturális helyzet javítása, fejlesztése... 75 Energiafelhasználás hatékony és megújuló lehetőségeinek kihasználása... 76 Zöldterületek védelme, fenntartása növény és állatvilág fenntartása... 78 2

PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015 Hulladékgazdálkodás... 79 Gazdasági pillér... 83 Az Önkormányzat és az önkormányzati intézmények hatékony működéséhez szükséges gazdasági feltételek megteremtése... 83 Ipar fejlesztése... 85 Mezőgazdaság fejlesztése... 88 Gazdasági szektor (kereskedelem, szolgáltatás) fejlesztése... 89 Vendéglátás, idegenforgalom, turizmus fellendítése... 93 Indikátorok alkalmazása... 95 A szennyvízelvezetés- és szennyvízkezelés terén lévő indikátorok:... 95 A projekt hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez... 96 3

PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015 Bevezetés, előzmények A fenntartható fejlődés alapdokumentumait az 1992-ben Rio de Janeiróban megtartott Környezet és Fejlődés ENSZ világkonferencián fektették le. Fő dokumentumának az Agenda 21 (Feladatok a 21. századra) 28. fejezete foglalkozik a Local Agenda 21-el (LA-21), melyben a fenntartható fejlődés lokális feladatai kerültek meghatározásra. A fenntarthatóság lokális programja társadalom-, és környezetközpontú program, mely átfogóan tartalmazza a társadalom-természet-gazdaság komplex rendszerét. Az LA 21 fő célja az önkormányzat aktív és cselekvő közreműködésével, a lakosság tevőleges támogatásával olyan program kidolgozása és megvalósítása, amely a fenntartható fejlődés elvére épül. fenntarthatóság rendszerszemléletű A f e n n t a r t h a t ó s á g r e n d s z e r s z e m l é l e t ű megközelítése A régi megközelítés: Környezet Gazdaság Társadalom Környezet A valóság: Környezet Társadalom Gazdaság A fenntarthatóság lokális programjának alapelvei: 1. Ökológiai szempontból a helyi környezet általános védelmével és a természeti erőforrások hatékony hasznosításával garantálja a lakosság hosszú távú jólétét, valamint a természeti környezet megóvását. 4

PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015 2. Gazdasági szempontból jelentős mértékben támaszkodik az emberi munkaerőre, a megújuló erőforrásokra és a térség potenciális gazdasági alapjaira. 3. Társadalmi szempontból helyi konszenzus az alapértékekről, az egészséges életkörülményekről, a jelenlegi és a jővőgenerációk számára szükséges feltételek biztosításáról Forrás: Útmutató a Fenntartható Fejlődés helyi Programjai (Local Agenda 21) elkészítéséhez. A jelenlegi LA-21 program a Pálháza szennyvíztisztító telep korszerűsítése elnevezésű, KEOP-1.2.0/B/10-2010-0067 azonosító számú projekthez készült. 5

PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015 HELYZETÉRTÉKELÉS A térség értékelése A társadalmi-gazdasági fejlettség területi képe az 1990-es évek közepéről az ezredfordulóra alig módosult, de 2000 után egyes, a területi különbségekre ható folyamatok felerősödtek. A leggyorsabban fejlődő térség a főváros, valamint az azt övező agglomeráció, az ország központi térségének súlya tehát tovább nőtt. A gazdasági növekedés fontos színterei továbbá a Dunántúl északi és nyugati sávja, valamint a regionális gazdasági és tudásközpontként funkcionáló megyeszékhelyek (elsősorban Pécs, Szeged, Debrecen és Miskolc). A legfejletlenebb kistérségek nagyobb hányadának fejlődési üteme messze átlag alatti, a leszakadó térségek az északkeleti országrészben és a Dél-Dunántúlon koncentrálódnak. A csökkenő nemzetgazdasági súlyú mezőgazdaság továbbra is jelentős szerepet játszik a kedvező agráradottságú déli országrész, és számottevő ipar híján a periferikus helyzetű, elmaradott, döntően aprófalvas kistérségek életében. A kedvező folyamatok ellenére a magyar turizmust továbbra is a nagy vendégforgalomhoz képest szerény gazdasági hozam jellemzi. A stagnáló külföldi vendégforgalom egyre nagyobb hányada irányul Budapestre, míg a dinamikusabban bővülő belföldi turizmus, növekvő arányban vidéki területeket részesít előnyben. Kedvezőtlenek a demográfiai folyamatok. Az elvándorlás leginkább Borsod-Abaúj- Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyék kistérségeit sújtja. A hazai munkaerőpiac változatlan jellemzője az egyszerre alacsony munkanélküliségi ráta, illetve alacsony szintű foglalkoztatottság, és hogy a területi különbségek a régiók, megyék, kistérségek és településkategóriák szintjén egyaránt nőttek. A munkanélküliek aránya a Dél-Dunántúl illetve Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék határ menti kistérségeiben két-háromszorosa az országos átlagnak. Az ország környezeti állapota az elmúlt években érezhetően javult, egyrészt az államilag is támogatott környezetvédelmi intézkedéseknek és az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően, másrészt a szigorodó környezeti követelményrendszer hatásainak következtében, harmadrészt a tisztább termelési technológiák és rendszerek elterjedésének következményeként. A környezeti állapotot tekintve a leginkább terheltek a nagyvárosi központokkal és jelentős agglomerációval rendelkező térségek, ahol a közlekedési légszennyezés jelentős és a területhasználat intenzív. Még mindig problémásak a jelentős szennyezés-felhalmozó volt nehézipari, kitermelő-ipari és energetikai körzetek,(közép-dunántúli ipari tengely, a Dunántúl Duna menti területei, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén iparvidékei). A jó környezetállapotú térségek összefüggően elsősorban Magyarország észak-keleti felében, és egyes határ menti területeken találhatók. E területek iparszerkezetében a kevésbé szennyező szakágazatoknak van túlsúlya, a közúti közlekedés negatív hatásai csekélyebbek, az intenzív mezőgazdasági termelés sem jellemző, országos és helyi jelentőségű védett természeti területekben nagyrészt igen gazdagok. 6

PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015 A kommunális infrastruktúra területén a kilencvenes évek végére a települések vezetékes ivóvízzel történő ellátása teljes körűvé vált és megkezdődött a szennyvízcsatornahálózatok kiépítése. Mára csak a Dél-Dunántúlon és Észak-Borsodban maradtak bekötetlen települések. Az OTK-ban Magyarország európai integrációját mutató ábra alapján a Budapest- Bukarest fejlesztési tengelyen fekszik. Az Észak-magyarországi régió fejlesztési pólusaként Miskolctól személyautóval mintegy másfél órányira, a Sátoraljaújhelyi kistérségben fekszik, városi szerepe és koordináló funkciója egyre jelentősebb a környező települések számára. 7

PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015 A Sátoraljaújhelyi kistérség területe 311 km 2. A Sátoraljaújhely (17.759 lakos) központú kistérség Borsod - Abaúj - Zemplén megyében, a szlovák határ mentén fekszik. A kistérség települései a Tokaji-hegység északi részén, a Hegyközben (a Bózsva-patak és mellékvizeinek völgyeiben) találhatóak. A kistérség jelenlegi helyzetének, adottságainak és jövőbeni lehetőségeinek a figyelembe vételével a térség jövőképe, stratégiai céljai az alábbiakban fogalmazhatóak meg: A hegyközi falvakban a belvízrendezés, a tájképhez illő falukép kialakítása, a szociális ellátórendszerek fejlesztése, megélhetést biztosító és az elöregedést meggátoló munkahelyteremtések létrehozása az elsőszámú feladat. Fontos feladatok emellett a közigazgatási, szociális és oktatási intézményhálózat korszerűsítése, ésszerűsítése, a szennyvíz, ivóvíz csatornázottság teljes körű megvalósítása egységes, összehangolt turisztikai fejlesztési irányvonal kialakítása és a kereskedelmi, szolgáltató, könnyűipari szektorban a munkahelyteremtések kistérségi ösztönzése. A megvalósuló infrastrukturális fejlesztések révén a térségen belüli, illetve a közvetlen környezettel történő térségi kapcsolatok érzékelhetően javulnak: a térségen belüli ingázás, valamint, a szomszédos kistérségek, ezen belül kiemelten a szlovák kistérségek elérhetőségének feltételei javulnak; A kistérségben kialakul a több lábon álló gazdasági szerkezet: néhány meghatározó erős nagyvállalat mellett sűrű, beszállításra is alkalmas kis- és középvállalkozások hálózata jön létre. Eredményesen működnek a vállalkozásokat támogató üzleti és gazdasági szolgáltatások. A munkaerőpiacról tartósan kiszorult népesség számára a szociális gazdaság én belül jön létre hosszú távú foglalkoztatási lehetőség. Periférikus helyzetéből a kistérség kimozdul, további térségi szerepköröket ragadhat meg (oktatás, egészségügyi és szociális ellátó központ, kereskedelmibevásárlóközpont, a kistérségi turizmus koordinációs központja), Szlovákia határmenti kistérségeit is bekapcsolja, integrálja. A kistérség eredményesen kapcsolódik be a környező fejlett és tovább fejlődő turisztikai központok közti térségi munkamegosztásba: saját turisztikai termékek és vonzerők tervszerű kifejlesztésével önálló, illetve fontos kapcsolódó eleme lehet a tradicionális térségi turisztikai vonzerőknek (Szilvásvárad, Aggtelek, Nemzeti Parkok) A kistérség hatékonyan avatkozik be a hátrányos helyzetű rétegek felzárkózatása érdekében: Jelentős eredményeket mutat föl a térség a hátrányos helyzetű, marginalizált, alacsony társadalmi státuszú, elsősorban roma lakosság integrációjában képzési, életminőségi és közösség fejlesztési állapotuk tekintetében. Mindezek eredményeként megtörténik a kistérség arculatváltása, az eredményes struktúraváltás modelljévé válik, amely lakosai számára fejlődési perspektívát és komfortos környezetet biztosít. 8

PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015 Dinamikus adatok elemzésének főbb megállapításai: A működő vállalkozások száma az elmúlt években folyamatosan, bár ágazatonként eltérő mértékben gyarapszik. A kereskedelmi üzletek száma stagnál, a koncentrációs folyamat hatása még csak kis mértékben érte el a térséget. A szálláshelyeket, vendéglátóhelyeket üzemeltető vállalkozások száma stagnál, bár örvendetes, hogy a turizmus fejlődésével várhatóan tovább növekszik, a most is gyarapodó vendéglátóhelyszám. Az állandó népesség száma folyamatosan, kis mértékben csökken, de a vándorlási egyenleg az elmúlt években tovább romlik. A munkanélküliség adatai folyamatosan kedvezőtlenek, és annak belső struktúrája (tartós munkanélküliek aránya) is romlik. A lakásállomány stagnál, kismértékben nő. Az infrastrukturális ellátottságban, ivóvíz és különösen a szennyvíz terén némi javulás tapasztalható. Az óvodai férőhelyek száma, az óvodások számának csökkenése miatt az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent, bár 2006-ban újra növekedésnek indult. Az általános iskolások száma csökken. A középiskolások száma az elmúlt évtizedben enyhén növekedett, míg az utóbbi években már stagnált, csökkenővé vált. A következő oldal összehasonlító adatokat tartalmazó táblázata elemzéséből az alábbi megállapításokat tehetjük: A vállalkozási aktivitás a városban relatíve alacsony. A lakónépesség arányaiban is kevésbé csökken, mint a kistérségben és a régióban. Magas az eltartott népesség rátája. Az elvándorlás az utóbbi két évben nem volt jellemző Pálházáról. A munkanélküliség megfelel a kistérségi és a régiós szintnek, bár a 2006-ban bekövetkezett térségi romlás nem érintette Pálházát. A turisztikai ágazat kapacitás és forgalmi adatai a városban jelentősen elmaradnak a régiós szinttől, arányoktól. Az óvodai ellátás kapacitása nem változott, megfelelő a városban A középfokú képzés 2006-ban indult, míg felsőfokú oktatás nincs a városban. A lakásellátottság megfelelőnek mondható. A város infrastrukturális ellátottsága rendkívül jó. 9

PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015 Összehasonlító statikus adatok (város kistérség régió) Pálháza város Sátoraljaújhelyi kistérség Észak- Magyarországi régió Működő vállalkozások száma (db) 84-1 180-63 306 - Működő vállalkozások a mező-, vad-, erdő-, halgazdálkodás ágakban 12-86 - 2 694 - Működő vállalkozások a bányászat, feldolgozóipar, villamos energia, gáz-, gőz-, vízellátás ágakban 10-111 - 5 888 - Működő vállalkozások az építőiparban 8-67 - 6 808 - Működő vállalkozások a kereskedelem, javítás ágakban 22-301 - 14 908 - Működő vállalkozások a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágakban 8-75 - 3 727 - Működő vállalkozások a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágakban 5-49 - 3 127 - Működő vállalkozások a pénzügyi közvetítés ágban 3-54 - 2 821 - Működő vállalkozások az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágban 6-194 - 13 627 - Működő vállalkozások az oktatásban 2-79 - 2 772 - Működő vállalkozások az egészségügyi, szociális ellátás ágakban 4-68 - 2 649 - Működő vállalkozások egyéb ágban 4-96 - 4 285 - Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) 30 30 457 461 18 084 17 600 Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán 18 17 243 231 8 695 8 197 10

PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015 gyógyszertárak nélkül) (db) Vendéglátóhelyek száma (db) 11 11 175 183 6 658 6 605 Állandó népesség száma (fő) 1178 1167 24 807 24 486 1 286 722 1 278 550 Lakónépességből a 0-14 évesek száma 168 156 4 118 3 967 211 355 206 643 Lakónépességből a 15-59 évesek száma 817 817-7 995-406 219 Lakónépességből a 60 év felettiek száma 193 194-8 192-417 168 Vándorlási egyenleg 7 3-364 -302-3 786-6 126 Regisztrált munkanélküliek száma az aktívkorúakon belül (17-55) (db) 64 57 1 845 1 954 83 220 81 071 Regisztrált munkanélküliek arány az aktívkorúakon belül (%) 7,8 7 7,4 24,4 6,5 20 Lakásállomány (db) 415 415 9 895 9 919 505 343 507 124 Ivóvízhálózatba bekerült lakások aránya (%) 90,6 91,3 88 88,4 88,7 89,3 Szennyvízcsatorna hálózatba bekötött lakások aránya (%) 83,6 85,8 73 74,4 56,6 59,1 Közműolló (m) 1073,7 1073,7 763,2 718,8 298,8 577 Óvodások száma(fő) 67 64 873 812 42 706 42 600 Óvodai férőhelyek száma (fő) 75 75 915 965 45 199 45 464 Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) 258 251 2 405 2 329 117 521 113 528 Általános iskolások száma (fő) 258 251 2 405 2 329 117 521 113 528 Középiskolai tanulók száma (fő) - - 1 782 1 777 55 006 54 412 Forrás: KSH 11

PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015 Pálháza város szerepének meghatározása tágabb és szűkebb értelemben Pálháza, Magyarország legészakibb részén, a Zempléni Hegység keleti oldalán fekvő földrajzi, földtani értelemben rendkívül változatos megjelenésű és páratlan természeti értékű, egészséges mikroklímával rendelkező, hegyközi tájegység középpontjában fekszik. Vonzása a Hegyköz 17 településére terjed ki, állandó lakosainak száma 2006-ban 1167 fő. Területe 31.100 hektár, azaz 311 km 2, ami a megye területének mindössze 4,3 %-a. Pálháza város eddigi fejlődése során ezen térség ipari, kereskedelmi, közlekedési, idegenforgalmi, oktatási, egészségügyi, szociális, központjává vált. A Sátoraljaújhelyi kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén helyezkedik el. A kistérség 19 települése természet földrajzi csoportosítás alapján a megye négy kistáján található: - Központi Zemplén: Hollóháza, Kishuta, Nagyhuta, Vágáshuta - Hegyközi dombság: Füzér, Nyíri, Füzérkomlós, Füzérkajata, Filkeháza, Bózsva, Füzérradvány, Pálháza, Kovácsvágás, Vilyvitány, Felsőregmec, Alsóregmec, Mikóháza - Vitányi rögök: Pusztafalu - Bodrogköz: Sátoraljaújhely 12

PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015 A kistérségben három olyan település található, amelynek népsűrűsége 80 fő/km 2 -nél nagyobb. Hollóháza kiugróan magas népsűrűsége, valamint Pálháza több mint az átlagos érték kétszeresével bíró népsűrűsége alacsony súllyal, míg Sátoraljaújhely magas értéke jelentős súllyal kerül be az átlagszámításba. Település neve Területe (km2) Népessége (fő) Népsűrűsége Alsóregmec 15,39 238 (fő/km2) 15,46 Bózsva 16,39 216 13,18 Felsőregmec 10,75 304 28,28 Filkeháza 4,41 117 26,53 Füzér 37,49 530 14,14 Füzérkajata 11,46 139 12,13 Füzérkomlós 5,87 412 70,19 Füzérradvány 9,86 419 42,50 Hollóháza 2,36 1053 446,19 Kishuta 5,18 345 66,60 Kovácsvágás 21,13 658 31,14 Mikóháza 16,92 556 32,86 Nagyhuta 35,06 77 2,20 Nyíri 16,47 459 27,87 Pálháza 6,76 1167 172,63 Pusztafalu 7 245 35 Sátoraljaújhely 73,47 17154 233,48 Vágáshuta 2 97 48,5 Vilyvitány 13,13 300 22,85 13

PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015 Mindösszesen 311,1 24486 78,71 KSH Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyv, 2006 A kistérség déli szélén elhelyezkedő központi települést, Sátoraljaújhelyet a Bodrog völgye felől érkező 37-es főúton, illetve a 80-as számú vasúti fővonalon lehet megközelíteni. A többi település a 37-es és 3-as főutakat a Hegyközön át összekötő, illetve az ebből kiágazó mellékutak valamelyikén érhető el. Sátoraljaújhely határában közúti és vasúti határátkelő működik Szlovákia felé. A kistérség gazdasági központja egyértelműen Sátoraljaújhely. A legnagyobb foglalkoztatók a térségben, Sátoraljaújhely vonzáskörzetében a dohányipar, fémfeldolgozás, textil- és konfekcióipar, borászat, húsipar ágazatokban tevékenykednek. A kistérség más településein fontos megélhetési forrás az erdészet és a faipar. A kistérség kiváló idegenforgalmi adottságokkal rendelkezik, melyeket (megfelelő szálláshelyek és vendéglátóhelyek tekintetében) egyelőre csak részben használnak ki. A természeti és épített környezet egyaránt gazdag látnivalókban. Híres a Füzéri Vár, a Füzérradványi kastély és fasor, a Kőkapui várkastély, a Széphalmi Kazinczy Mauzóleum. Több községben középkori eredetű templomokat és tájházakat is találhatunk. Sátoraljaújhely belvárosa az épületek stílusegysége révén kellemes kisvárosi hangulatot áraszt, a város környéki hegyek kirándulásra csábítanak. A Magas-hegyen sífelvonó és ülőszékes libegő működik, tetején kilátó áll. A kistérségen belül kiterjedt turistaút-hálózat található Sátoraljaújhely környékén, Kőkapunál, valamint a Nagy-Milic és Füzér térségében. Kőkapura a Pálházáról induló kisvasúttal is eljuthatunk. A kistérségben a cigány, a német, a szlovák és a ruszin kisebbség van jelen. A cigány kisebbség mindegyik településen megjelenik. A kistérségben magas a munkanélküliségi ráta értéke, a munkanélküliek iskolázottsági szintje is kedvezőtlenebb a megyei átlagnál. A szakképzetlenek aránya magas (meghaladja az 50%-ot). Pozitív lehetőségeket rejt magában, hogy az állandó népesség 60%-a (több mint 15.000 fő) aktív korú, tehát 18-59 éves korú közé esik. Az időskorúak (60 évesnél idősebbek) aránya a kistérségben az állandó népesség 19 %-a, ami foglalkoztatási szempontból kedvezőbb, a megyei aránynál. Borsod-Abaúj-Zemplén megye természeti adottságait tekintve nem tekinthető mezőgazdasági térségnek, gazdaságában az agrárium súlya országos átlag alatti. Hegyköz területén a szántóföldek összterülete 6671 ha. A sátoraljaújhelyi körzeti földhivatal adatai alapján Hegyközben összesen 314,4 ha szőlőterületet művelnek, ebből a legnagyobb és művelés alatt álló terület Sátoraljaújhely területén fekszik, mely a hegyközségi nyilvántartás szerint 160 ha, kiváló borminőség előállítására alkalmas terület. A Hegyközben a földhivatali nyilvántartás szerint több mint 200 ha gyümölcsös található. A legjellemzőbb gyümölcsök Hegyközben: dió, málna, szeder, ribiszke, alma. A gyümölcstermesztés ezen belül a biotermékek részarányának növelése - és a szakszerű, piacképes feldolgozás az elkövetkezendő időszakban stratégiai fontosságú lehet a kistérség életében. A Hegyközben a mezőgazdasági szövetkezetek felszámolásával párhuzamosan erősen lecsökkent az állattenyésztés jelentősége. 14

PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015 A Hegyköz erdősültsége magas, eléri az összterület 52,2 %-át (15670 ha). Az itteni erdők 71 % gazdasági erdő, 29 % véderdő. A hegyközi területen az Északerdő Zrt. rendelkezik a legnagyobb tulajdonrésszel, 70%-kal. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyére jellemző alapvetően ipari jelleg a Hegyközben nem szignifikáns, ugyanis mindössze három településen, a térségközpont Sátoraljaújhelyen, Pálházán és Hollóházán koncentrálódik jelentős ipari tevékenység. Ez a három település adja a nagyipari foglalkoztatók zömét, amelyek között szerepelnek a nehézipar (könnyűfémöntés és járműmotor alkatrészgyártás), a könnyűipar és élelmiszeripar, dohányipar reprezentánsai. A térség területén a vezetékes távközlési térségi rendszerek jól kiépítettek. A mobiltelefon hálózatok a teljes térségben kiépítettek, ugyanakkor a teljes lefedettség ellenére néhány hegyközi település, vagy településrész mobilhálózaton a mai napig nem elérhető. Az otthoni Internetezés folyamatosan és lassan terjed, de egyelőre még nem tipikus a kistérség otthonaiban. Teleházak a kistérségben Füzérkomlóson, Pálházán, Sátoraljaújhelyen működnek. Kistérségi szinten 1 km vízvezetékre 758 m csatorna jut, ami jóval meghaladja a megyei átlagot. A kistérségben viszont a tartós munkanélküliek aránya összességében 4%-os, ami alacsonyabb, mint a megyei átlag. A regisztrált munkanélküliek között a kistérségben a legnagyobb arányt képviselik az általános iskolát végzettek, őket követik a szakmunkásképzőben végzettek. A következő diagram az 1000 főre jutó vállalkozások számát mutatja. A vállalkozások között legnagyobb arányt képviselnek a kereskedelmi ágazathoz tartozók. 15

PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015 Forrás: Sátoraljaújhelyi kistérség foglalkoztatási programja Pálháza kistérségi szerepe jelentős több szempontból is: o A második legnépesebb település a térségben o Sátoraljaújhely mellett az egyetlen városi ranggal bíró település o A térségben Pálháza bír a legalacsonyabb munkanélküliségi rátával o A foglalkoztatottak aránya a térségi legjobb mutatóérték, kb. 33 % körül van o A városban egészségügyi központ működik o Térségi óvoda és általános iskola található a településen o A térség földrajzi középpontja o A Hegyközi vásárnapok több évtizede működnek a városban o A vállalkozási aktivitás Sátoraljaújhely után itt a legmagasabb o A városban működik Teleház Településtörténet Az ásatások során nyert leletek alapján arra lehet következtetni, hogy a Zempléni hegységben, a Hegyköz területén már az őskorban is éltek emberek. Pálháza település valószínűleg a füzéri vár egykori várbirtokosának Drugeth Fülöp nádornak utasítására telepítéssel, új irtásfaluként az 1320-as években jött létre a Bisó patak völgyében. Később Luxemburgi Zsigmond 1389-ben örök adományul adta Perényi Péternek Füzér várát és tartozékait, benne Pálházát is. Az 1389-i adománylevélben merül fel először Pálháza neve. A település -háza végződéssel ellátott személyneve is későbbi középkori eredetére utal. A település a füzéri uradalomhoz tartozott, melynek földesurai többször változtak, legutóbb I. Lipót császár 1686-ban a füzéri várat és tartozékait - Pálházával együtt - előbb báró majd gróf Károlyi Lászlónak adományozta, aki 1947-ig volt a terület földbirtokosa. Az 1427. évi portális összeírás a település 13 kapuját említette. A település a XV. században és a XVII. század elején többször elpusztult. A XV. században a husziták többször feldúlták. A török hódítás idején portyázó török csapatok miatt pusztult el, majd magyar lakosokkal betelepült. Azt 1711. évi pestis járványkor és tűzvész miatt ismét elnéptelenedett, az 1715. évi összeírásban, mint lakatlan helység szerepelt. Újra betelepült az ezután következő években, 1786-ban, már mint magyar falu van feltüntetve. Az 1878. évi népszámlálás válogatott adatai 54 házat, 300 lakost, 1 nemest tartalmaztak. 1833-ban 57 háza és 431 lakosa volt a településnek. Az Abaúj-Torna vármegye és Kassa című 1896. évi kiadványában, Pálháza körjegyzőséggel, 85 házzal, 514 magyar lakossal szerepelt. 16

PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015 1875-ben Pálháza Ipartelepen megépült a mai Fűrészüzem elődje a Fűrészmalom. A Kemenc-patak völgyben lévő erdőterületen kitermelt fa szállítására 1888. évben építették meg a Kőkapui völgyben Pálháza Ipartelep induló állomással a keskeny-nyomközű erdei vasutat - ez a mai Magyarország legrégebben épített erdei vasútja. A XVIII. század végén kiépült a szilárd burkolatú főközlekedési útvonal Sátoraljaújhely - Pálháza - Hollóháza irányában, valamint Pálháza - Telkibánya - Gönc felé. Az 1930-as években kiépítették a hegyközi településeket összekötő szilárd burkolatú utakat is. 1934-ben, a községben kiépült 5 db közvilágítási lámpa, ezt tovább bővítették még 5 közvilágítási lámpával, az áramot az Ipartelepen lévő Fűrészmalom saját áramfejlesztője biztosítja. Pálháza lakossága földesurát követve felvette a református vallást. 1812-ben megépült a református templom. 1910-ben, a községben a református templom mellett megépült egy egy-tantermes egy tanerős népiskola. 1930-ban két tantermes két tanerős új állami iskola épült. 1938. évben megépült a kultúrotthon. 1914-től a községben országos állat- és kirakodóvásárt tartanak a Hegyközben ez az egyedüli vásár. A vásár megtartására azóta is rendszeresen sor kerül. Az első világháború sok szenvedést okozott a Hegyköz lakosainak. A Trianoni békeszerződésben meghúzott országhatár a perifériára sodorta a Hegyköz környékét, elvágva a felvidéki gazdasági, közlekedési kapcsolatait. A békeszerződéssel elcsatolt felvidéki és erdélyi összefüggő nagy erdőségek után viszont a kőkapui vadászkastélyt övező erdőség felkapott vadászterület lett. Több esetben vadászott a területen a magyar kormányzat vezérkara, Horthy Miklós kormányzó, Gömbös Gyula és Bethlen István miniszterelnök. A gazdasági fejlődés az 1929. évi gazdasági válság után és a második világháborúban ismét megtorpant. A megtorpanás után a gazdasági fejlődés azonban az 1950-es években tovább folytatódott. Pálháza az Állami Erdészet hegyközi központjává vált. 1938-ban megépült a sportpálya, 1952. évben kiépült a községben a villanyhálózat. 1958-ban külszíni fejtéssel megnyílt a Perlit bánya. 1964 évben megépült a vezetékes ivóvízhálózat. 1968-ban a körzeti általános iskola, 1973. évben pedig a napközi otthonos óvoda épült fel. 1990-ben új egészségügyi központ jött létre, majd 1995. évben megépítésre kerül a vezetékes földgáz. 1998-ban pedig kiépült a szennyvízhálózat. A fejlődés mellett azonban voltak kedvezőtlen körülmények is. A lakosság nagy felháborodására 1980-ben felszámolták a hegyközi, bodrogközi kisvasúthálózatot, amely 17

PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015 máig is ható veszteséget okozott a hegyközi települések lakosságának és gazdálkodó egységeinek, intézményeinek. Kilencévi szünet után 1989-ben Pálháza Ipartelepről kiindulva Rostalló végállomásig közös erőfeszítéssel megépítésre került 7 km-es szakaszon az erdei kisvasút, mely 1996-ban Pálháza indulóállomással még 1,2 km-es szakasszal bővült. 1999-ben pedig a pálházi induló állomáson megépült az indóház. Hazánk legrégibb keskeny-nyomtávú vasútja a Zempléni-hegységben közlekedik. A Pálháza - Kőkapu közötti 700 mm nyomtávolságú lóüzemű görpályát 1888-ban Károlyi István gróf építtette, amely a pálházi fűrészüzemet szolgálta ki. Az üres kocsikat hegymenetben lovak húzták, a fával megrakott szerelvények pedig önállóan gurultak le. A kőkapui vadászkastély alatt 1903-ban alagutat fúrtak, majd a fővonalat Susulya állomásig vezették tovább. Az első gőzmozdonyt 1902-ben helyezték üzembe, de több erdőtűz után 1906-ban a lóvontatáshoz tértek vissza. 1924-ben átadták a Hegyközi Vasút Sátoraljaújhely-Pálháza-Fűzérkomlós vonalát. 1927-ben a Sátoraljaújhely - Sárospatak szakasz készült el, amely a Bodrogközi Gazdasági Vasúttal teremtett összeköttetést. Az új vonal megnyitásával lehetővé vált az erdei vasút rakományainak továbbítása is. 1947-ben állami tulajdonba került, a nyomközt ebben az évben 760 mm-re bővítették. 1948-ban gőz-, 1964-ben dízelvontatásra tértek át. A menetrend szerinti személyszállítás 1958-ban kezdődött. A Pálházi Állami Erdei Vasút nevet 1975-ben kapta, korábban Kemencepataki ÁEV néven működött. A Bodrogközi-Hegyközi Kisvasút 1980. november 29-én megszűnt, ezért az erdei vasúton üzemszünetet rendeltek el. Pálháza-Ipartelep-Kőkapu (7 km) között. 1989. augusztus 15-én indult ismét a forgalom. A pályát 1990-ben Kőkaputól a rostallói turistaházig (1 km), 1996-ban pedig Pálháza-Iparteleptől Pálházáig (1 km) hosszabbították meg. Pálházán található Európa egyetlen olyan ásványmúzeuma, ahol a perlit ilyen sokféle feltalálási formájában tekinthető meg. A kiállításban szerepel bányászásának, feldolgozásának bemutatása ill. a készülő félkész- és késztermékek széles skálája. A könnyű, levegős anyagot nagy mennyiségben használják fel az építőiparban hőszigetelésre, a mezőgazdaságban talajjavításra, a földkeverékek lazítására használják. Magyarország egyetlen perlitbányája Pálházán található. A pálházai perlitbánya 1959 óta működik. Közvetlenül a bánya melletti előkészítő üzemben történik a perlit őrlése, szárítása és osztályozása a vevők igénye szerint. Hegyközben Pálházán és környékén lelhető fel a perlit, a riolit egy különleges szürkésfehér színű, apró gyöngyszerű változata. 18

PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015 A Térségi Művelődési Ház mellett látható a 2002-ben készült Szarvaskút, Pannonhalmi Zsuzsanna keramikus alkotása. A színezett porcelán-samott alapú kompozíció különlegessége, hogy egyben égették ki a nagyméretű szarvas figurákat. A kerámia két területe áll hozzá közel: egyrészt az építészethez kapcsolódó, a teret meghatározó szobrok, domborművek, kutak, másrészt az emberközeli részletek megmunkálása, a kisméretű, finom porcelántárgyak (doboz, váza, tál, plasztika) tervezése és kivitelezése. A pálházi református kőtemplomot 1826-ban építették fel a fatemplom helyére, felszentelését november 19-én tartották. A templom átépítésére, toronnyal való bővítésére 1910-ben került sor. A legutolsó felújítás 1990-91-ben volt. A templomban 210 ülőhely van, a karzat fából készült, faragott mellvéddel. Az úrasztala faragott kőalapzaton márvány körlap. A szószék kőből, téglából készült, felette fa szószék-korona. A hajórész 15 m hosszú 10 m széles, bolthajtásos mennyezete vakolt. A templomhajó palával fedett, a tető díszítése fémből készült zászló, felette csillag. A torony négyzet alapú, 20 m magas, ebből épület 15 m, sisak 5 m, lemezborítással, csúcsán toronydísz, rajta kakas és csillag. A toronyban 2 harang van. A 150 kg-os harangot Egry Ferenc öntette 1911-ben Kisgejőcön. A 98 kg-osat a budapesti Harangművek 1925-ben készítette. A római katolikus templom 1995. június 25-én készült el, Seregély István érsek úr ünnepélyesen megszentelésével. A toronyban két harang található, melyek Őrbottyánban készültek, a padok és az oltár Németországból származik. A templomtervező Orbán Tibor volt, aki a templombelsőt és a berendezést is megtervezte (oltár, papi szék, ministráns székek, tabernákulum, a sekrestye bútorzata). 1988-ban elkészült a kerítés is stílusban a templomhoz illeszkedően, kő és fa. 4-5 évvel a templom felépülése után több tervező közreműködésével a plébánia is elkészült. Fenséges, nyugalmat árasztó táj veszi körül a várost, ahol az ember és a természet évszázadok óta él szelíd harmóniában. A Zempléni-hegység és a Bodrogköz találkozásánál formálódott területen ezernyi módját találja az ember, hogy megismerje a természetet, hogy közel kerüljön csodáihoz. Az ásványgyűjtő, a madarak életére kíváncsi ornitológus, a vadak csapásait járó erdőszerető ember, a vízparton csendesen üldögélő horgász éppúgy megtalálja az örömét, mint a tájat gyalogosan, kenuval vagy kerékpárral bebarangoló turista. Itt található a mai Magyarország legmagasabb, legépebben megmaradt tűzhányó kúpja, a tokaji Nagy-Kopasz, mely büszke védőbástyaként őrzi a Zempléni hegyvidéket és a Tisza-Bodrog összefolyás történelmileg igen jelentős területét. A drámai hatású csoportba rendeződött Sátor-hegyek is egy hajdani tűzhányó kalderájának lepusztult maradványai, melynek méretei talán az Etna mai méreteivel vetekedtek. Olyan vidék ez, ahol a déli melegkedvelő flóra és a Kárpátok magashegyi növényei randevúznak 19

PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015 egymással, ahol még ma is viszonylagos zavartalanságban élhet az országosan is kiemelkedő vadállomány, ahol visszatelepültnek mondható a hiúz és a farkas és ahol világelső muflon- és gímtrófeák jellemzik az állomány minőségét. A terület természeti értékeinek, gazdag növény- és állatvilágának védelmében hozták létre a Zempléni Tájvédelmi Körzetet. A város gazdaságának jellemzése Pálháza gazdasági alapját az 1875-ben Pálháza Ipartelepen megépült Fűrészmalom jelentette, amely a Kemenc-patak völgyben lévő erdőterületen kitermelt fa feldolgozását látta el. Kis idő múlva, 1888-ban felépült a fa szállítására alkalmas keskeny-nyomközű erdei vasút, amely máig az ország legrégebben épített erdei vasútja. A sikeres fakitermelés az 1930-as években magával vonta a hegyközi településeket összekötő szilárd burkolatú utak megépítését, valamint a közvilágítás létrejöttét. A gazdaság a II. világháború alatt jelentősen visszaesett, 1958-ban külszíni fejtéssel azonban megnyílt a Perlit bánya. A perlit Pálházán és a környékén kerül bányászásra, őrlésre, szárításra és osztályozásra. A perlit bánya máig működik, és jelentős mértékben hozzájárul a lakosság alkalmazásához. Az országtól történő nagy erdőterületek elcsatolása Pálházát az Állami Erdészet hegyközi központjává tette. 1980-ban felszámolták a hegyközi, bodrogközi kisvasúthálózatot, amely 1989-ben Pálháza Ipartelep - Rostalló között újraindult. A rendkívüli táj, valamint a vadászat évtizedekig jelentett turistalátogatókat a város és környéke számára, azonban a szálláskapacitások hiánya, a turisztikai célpontok nem megfelelő állapota, rendezvények és események rendszertelensége a turizmus visszaesését okozta, amelynek hangsúlyozása az elmúlt években került újra a város látószögébe. A település központi szerepe már 1914-től érvényesült; a községben országos állat- és kirakodóvásárt tartanak máig is, valamint a város egészségügyi központtal is rendelkezik 1990 óta. Város vállalkozásainak szerkezete A városban működő vállalkozások nagy része, két-harmada a szolgáltató szektorban tevékenykedik. Az ipar és a mezőgazdaság azonban máig fontos tényezőként jelenik meg a város életében. Működő cégek Vállalkozás Gazdasági ágak száma Mezőgazdaság 5 Ipar 3 a 20

PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015 Kereskedelem 16 Szolgáltatás 57 Forrás: Önkormányzat A város vállalkozásainak típusait vizsgálva kijelenthető, hogy Pálházán 48 egyéni vállalkozó és 33 társas vállalkozás működik. A városban működő vállalkozások struktúrája alig változott az elmúlt időszakban. Legnagyobb arányban a kereskedelemben működnek vállalkozások, míg legkisebb mértékben a pénzügyi közvetítések ágazatban. Jelentős még a mező-, vad-, erdő- és halgazdálkodásban; a bányászat, feldolgozóipar, villamos energia, gáz-, gőz-, és vízellátásban; az építőiparban, valamint a szálláshely-szolgáltatásban működő vállalkozások is. Legjelentősebb cégek Vállalkozás neve Tevékenység ÉPFA-TERV KFT tervezés, építőanyag kereskedés Nemcsák László és Nemcsák Lászlóné díszfaiskola, kertészet Északerdő Zrt. fakitermelés, erdőművelés, erdei kisvasút Hanyi Istók Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. kereskedelmi szálláshely Perlit 92 Bányászati és Feldolgozó Kft. bányászat Forrás: Önkormányzat Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás A mezőgazdaságban, a 2007. december 31-ei önkormányzati adatok szerint, 5 vállalkozás működik. A KSH adatnyilvántartása összevontan kezeli a mező-, vad-, erdő- és halgazdaságot, ezáltal a 2005. évi adatok alapján kijelenthető, hogy ebben a szektorban tevékenykedő vállalatok nagymértékben hozzájárulnak a város gazdaságához. A legjelentősebb vállalkozás ebben a szektorban az Északerdő Zrt. Ipar építőanyag ipar Az önkormányzat 2007. december 31-én 3 olyan cégről tudott, amely az ipari szektorban működött. A KSH adatszolgáltatása szerint azonban ennél jóval több vállalkozás van jelen a bányászatban, a feldolgozó- és az építőiparban. A település jelentős perlit készlete és bányászati múltja alá is támasztja ezen vállalatok létjogosultságát. Kiemelkedő cég a Perlit 92 Bányászati és Feldolgozó Kft. Kereskedelem Az önkormányzat 16 vállalkozást tartott nyilván 2007. december 31-én, míg a KSH 2005- ös adatai között 22 cég volt nyilvántartva. A kiskereskedelmi üzletek száma, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma 1997 és 2003 között növekedtek, majd visszaesés 21

PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015 következett be. 2005-ben és 2006-ban növekedés volt tapasztalható a kiskereskedelmi üzletek számában, azonban az egyéni vállalkozások által üzemeltetett ilyen üzletek számában csökkenés volt megfigyelhető. A vendéglátóhelyek száma az elmúlt 10 évben a 9 és 11 között szóródott. Jelentős változás nem következett be ebben az ágazatban. Az éttermek és a cukrászdák száma 2005-ben és 2006-ban megduplázódott, így a városban már 5 ilyen vendéglátó egység működik. Ezzel párhuzamosan a bárok, borozók száma lecsökkent, így 2006-ban ilyen üzletekből 4 db található a városban. Egyéni vállalkozók a városban: Bajtel Gyula Közúti árufuvarozó Bercsényi & Bercsényi Bt. Sírkő felpucolás, bontás nélkül Danyi János Bt Építési vállalkozó ÉPFA TERV kft. Építőanyag Kereskedelem Espán János Fakitermelő Farkas Lajos Famegmunkálás Frucht -T-mix Kkt Zöldség gyümölcs Gáspárné Timkó Erzsébet Nyelvoktatás Hanyi Istók Bt. Panzió Kristóf Bt Fogtechnikus Kuma József Fuvarozó Mahuth Géza Bádogos Nemcsák László Díszfaiskola Novák Ernő Kőműves NOL-NAFT 2005 Kft. Nyirzem Coop Rt. Élelmiszerjellegű vegyes Palócz László Fakitermelő P-ker Bt Használt cikk értékesítés Silvanus Patika Bt Suták Ferenc Fakitermelő Szakács Sándor Gipszkartonozás Szuhi Gyula Közúti szállítás Tipp és tett Bt Zöldség gyümölcs Tomkó Ferenc Elektromosháztartásicikk javítás Tomkó Gyuláné Használtcikk kisker Tóthné Hornyai Szilvia Fodrász Vinerma Bt. Tüzép Zelencz Bertalan Közúti fuvarozás Forrás: Önkormányzati honlap: www.palhaza.hu A városba érkező vendégek száma 1999-től folyamatosan növekszik magánszálláshelyeken, amivel egyidejűleg a magánszállások száma is megemelkedett. A kereskedelmi szálláshelyekre érkező vendégek száma 1998 után drasztikusan lecsökkent, ám 2003-tól a 2000 fő körül ingadozik a vendégek száma. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 1998 után szintén drasztikusan lecsökkent, majd 2002 után 4500 fő fölé emelkedett, amely értéket 2006-ban is tartotta. A városban lévő panziók száma 1-re csökkent 1998 és 2006 között, amelynek következtében a szállásférőhelyek száma, illetve a vendégek száma ötödére csökkent. A turistaszállások és a falusi szállásadások száma ezzel szemben nőtt. A városban az alábbi szálláslehetőségek állnak a turisták rendelkezésére 22

PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015 1. Ulicska Vendégház, Pálháza, Vörösmarty u. 10. 2. Kis Kocsis Vendégház, Pálháza, Dózsa Gy. út 62. 3. Kati Vendégház, Pálháza, Sport u. 1. 4. Illés Vendégház, Pálháza, Petőfi u. 3. 5. Körmöndi Zoltánné, Pálháza, Arany J. u. 19. 6. Gál István, Pálháza, Petőfi u. 2. 7. Nagy József, Pálháza, Ipartelep 8. Bercsényi Csabáné, Pálháza, Dózsa Gy. út 49. Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás 23

PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015 Helyi gazdaság és vállalkozásfejlesztés eszközei Pálházán gazdaságösztönző stratégiai program én belül a térség egészséges gazdasági struktúrájának kialakítása, a gazdasági hatékonyság, jövedelemtermelőképesség erősítésének támogatása, a KKV-k erősítése, a vállalkozói aktivitás ösztönzése és munkahelyteremtés valósul meg. A versenyképesség növelése; a gazdaság bázisának a szélesítése, a vállalkozások versenyképességének javítása, a kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása az ingatlangazdálkodás, tanácsadás és egyéb szorosabb önkormányzati támogatások által kerülnek megvalósításra. A város további célja a szolgáltatások, a turizmus fejlődésével a város kereskedelmi/piaci imázsának, vonzerejének javítása. Társadalmi tényezők és folyamatok elemzése A település területe az elmúlt 10 évben nem változott, 675 hektáron terül el mindössze. A település területe(h a) Állandó népesség száma (fő) Lakónépesség ből a 0-14 évesek száma Lakónépesség ből a 15-59 évesek száma Lakónépesség ből a 60 év felettiek száma 199 7 675 1214 226 798 190 199 8 675 1223 233 795 195 199 9 675 1231 226 807 198 200 0 675 1203 213 788 202 200 1 675 1190 198 795 197 200 2 675 1207 198 812 197 200 3 675 1207 189 821 197 200 4 675 1190 178 812 200 200 5 675 1178 168 817 193 200 6 675 1167 156 817 194 Forrás: KSH A város lakónépessége 1997 és 1999 között nőtt, azonban 1999 és 2006 között ez a szám szinte folyamatosan csökkent, összességében a vizsgált tíz év alatt mintegy 50 fővel. A 24

PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015 lakónépesség korcsoportonkénti összetétele az elmúlt 10 év során jelentős mértékben nem változott. Forrás: KSH Forrás: KSH A város vándorlási egyenlege a 2004-es negatív csúcs után pozitívvá váltott, azaz a városba települők száma ma meghaladta a városból elvándorlók számát, mely az elmúlt évek településfejlődésének egyik következménye. Vándorlási egyenleg 2002-2006 40 30 20 10 Vándorlási egyenleg 0-10 -20 2002 2003 2004 2005 2006 Forrás: KSH A születések és halálozások számát tekintve kijelenthető, hogy az elmúlt évek során a halálozások száma mindig meghaladta az élve születések számát. A tendencia a lakosság fogyását mutatja, amely megállítása egy átgondolt stratégia eredményeként megvalósítható. 25

PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015 Foglalkoztatás-munkanélküliség Megnevezés Mutatószám Regisztrált álláskeresők 69 365 napnál kevesebb ideig regisztrált 14 munkanélküliek Járadékos 18 Álláskeresési segélyben részesül 9 Rendszeres szociális segélyben 13 részesül Munkanélküliségi ráta térségi 24,24% Forrás: Önkormányzat (2007.dec.31.) Pálháza alacsonyabb munkanélküliségi rátával rendelkezik mind a térségi, mind a regionális munkanélküliségi rátához képest. Országos adatokat figyelembe véve azonban 0,9%-kal rosszabb értékkel bír a város. Regisztrált munkanélküliek száma az aktívkorúakon belül (17-55) (db) Regisztrált munkanélküliek arány az aktívkorúakon belül (%) 1997 79 9,9% 1998 63 7,9% 1999 80 9,9% 2000 70 8,9% 2001 55 6,9% 2002 56 6,9% 2003 64 7,8% 2004 63 7,8% 2005 64 7,8% 2006 57 7,0% Forrás: KSH A regisztrált munkanélküliek száma 1997 és 2006 között a 80 és az 55 fő között szóródott. 2001 után jellemzően mintegy 60 munkanélküli (7,8%) volt regisztrálva a városban. A regisztrált munkanélküliek aránya az elmúlt 10 évben 10% alatt volt. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül 1990 után a másfélszeresére nőtt. 2001-ben a 15-59-es korosztály 56%-a nem rendelkezett rendszeres munkajövedelemmel. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők magas aránya azt vonta maga után, hogy a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves korosztályban 1990 után jelentősen lecsökkent 40% köré. Forrás: KSH 26

PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015 A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 1990 után közel megduplázódott. Az 1990- es 6%-ról 2001-re 10%-ra nőtt. Felsőfokú végzettségűek a 25 évnél idősebb népességből 1980-2001 12% 10% 8% 6% Felsőfokú végzettségűek a 25 évnél idősebb népességből (%) 4% 2% 0% 1980 1990 2001 Forrás: KSH Egészségügyi állapot A lakosság egészségi állapotának jellemzése: A védőnői szolgálat ében 2 védőnői körzet került kialakításra, mely Pálháza központtal 8 településre kiterjedően látja el feladatait. A születések száma csökkenő tendenciát mutat, 10 évre visszamenőleg átlagosan 8 fő évente. A várandósok száma jelenleg 2 fő, az abortuszok előfordulása 2 évente 1 fő. A védőnői szolgálat fő profiljai: - prevenció - várandós-, csecsemő-, gyermekgondozás - tanácsadás - családlátogatás, családtámogatás - óvodás, iskoláskorú gyermekek szűrése (16 éves korig) - egészségvédelem - nővédelem, családtervezés - felvilágosítás Ezen célok megvalósulását a védőnői szolgálat rendezvények, összejövetelek szervezésével kívánja előmozdítani: - Egészségnap - Szűrések, előadások - Szoptatás világnapja - Születés hete rendezvény 27

PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015 - Baba-mama Klub (havonta egyszer) Gyermekkori megbetegedések: A fertőző betegségek az oltási rendnek köszönhetően visszaszorultak. Évente egy-két alkalommal gyermekközösségben előfordul bárányhimlő, vírusfertőzések. A fejlődési rendellenességek előfordulása ritka, 1997-ig visszamenőleg körülbelül 8 esetet regisztráltak (kromoszóma rendellenesség, szívhiba, sérv). Az orvoshoz fordulás gyakorisága gyermekek körében 3 fő/nap, szakorvoshoz utalásra átlagosan heti 3 alkalommal kerül sor. Csecsemő-tanácsadáson havonta egy alkalommal van jelen gyermekorvos. Szűrések: - Státuszvizsgálatok: (újszülött kori, 3 hónapos, 1-2-3-5-6 éves korban), az óvoda minden csoportja, iskola minden osztálya körében. Évente 3-4 alkalommal általános személyes higiéné valamint tetvesség szűrése). - Nőgyógyászati rákszűrés évente 2 alkalommal, átlagosan 50 fő részvételével. Mammográfiára irányítás, szervezés. - Egészségnap szervezése évente 1 alkalommal (EKG, látás-, hallás-, vércukor-, koleszterin-, vérnyomás-, testsúly-, testzsír mérés; csontritkulás, vizelet vizsgálat). Ennek kapcsán körülbelül 380 szűrővizsgálat elvégzésére kerül sor, mintegy 100 fő részvételével. Életmódjellemzés Káros szenvedélyek vonatkozásában becsült adatok állnak rendelkezésre. A gyermekes családok körülbelül 80 %-nál dohányzik valamely családtag. Az alkoholfogyasztás egyre nagyobb gondot jelent, főként a fiatalabb korosztály vonatkozásában, valamint az utóbbi években megjelent a kábítószer fogyasztás. Az egészségügyi ellátás intézményinek jellemzése A lakossági alapellátást két körzetben 2 háziorvos és 2 fogorvos végzi. Az egészségügyi szolgáltatást mindkét körzetben átlagosan napi 30 fő veszi igénybe. Plusz szolgáltatásként biztosítjuk a fizioterápiás ellátást, mely az orvosi körzeteken kívül a Hegyköz betegeinek ellátását is szolgálja. A településen a folyamatos egészségügyi ellátás biztosított. Az ügyeleti feladatokat 5 háziorvos 7 szakdolgozóval felváltva végzi 18 településre kiterjedően. Az ügyelet hétköznapokon 16.00-07.00 óráig, hétvégén szombat 07.00 órától hétfő 07.00 óráig biztosítja a betegek ellátását. A fekvő-, és járó beteg szakellátást a térség súlyponti kórházaként a Sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórház látja el. A szakellátás biztosítása nehézkes, az ellátás előjegyzés alapján történik, a várakozási idő hosszú, az utazás is terhet ró a betegekre. Mentálhigiénés helyzet jellemzése: 28

PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015 Az idős kori depresszió az érintett korosztály 2%-át, pszichés zavar a lakosság 10%-át érinti. Az alkoholfogyasztás mindkét egészségügyi körzetben a lakosság 30%-át érinti. Helyi segítő hálózat Háziorvosok száma: 2 Védőnők száma: 2 Óvónők száma: 5 Családgondozók száma: 2 Szociális szakemberek száma: 11 Szociális támogatásban részesülők száma: 2000 40 fő 2001 22 fő 2002 44 fő 2003 37 fő 2004 38 fő 2005 45 fő 2006 24 fő 2007 39 fő Forrás: Önkormányzat 29

A környezet állapota Pálháza területének uralkodó kőzete a riolittufa, melyet a Nagy-Hallgató és a Fekete-hegy peremén a dacit vált fel. A hegyek lábához simuló síkságot a Bózsva és a Ronyva, valamint kisebb patakok vize töltögette. A település Bózsva-patak által feltöltött részein a mésztelen öntéstalaj, teraszán pedig agyagbemosódásos barna erdőtalaj a jellemző. A város éghajlata nagy eltéréseket az országos átlaghoz viszonyítva nem mutat, a napsütéses órák időbeli megoszlása alapján kedvezőnek mondható. Viszonylag alacsony a ködös, párás időjárású napok száma. A települést övező tájegység flórája és faunája, azaz növény és állatvilága rendkívül gazdag. Három jellegzetes flóratartomány jellemző, illetve annak képviselői vannak jelen: a magas hegyvidéki fajok a kárpáti növényvilág kassai flórajellegzetességéhez tartoznak, a másik egységet a pannóniai flóra északi-középhegységi növényzetének tagjai adják, a harmadik összetevő a hegységekben az Északi-középhegységre jellemző erdőövezet. A város környéki völgyek alján bükkösöket találunk, és a magasabb, napsütésesebb térszíneken helyezkednek el a kocsánytalan tölgyesek. A legmagasabb hegyek (Fekete-hegy, Nagy-Hallgató) északi oldalain bükkösök tanyáznak. A lombkorona záródása következtében a bükkösök aljnövényzete fajszegény. A tölgyek alatt, a tisztásokon, az erdei utak mentén a teljes vegetációs időszakban nyílik valamilyen virág. Az erdőkben, réteken, számos ritka és védett növényfaj él, s több ismert gyógynövényfaj is megterem. Az idős erdőrészek természetes és mesterséges odúiban, valamint gallyfészkeiben számos madárfaj tanyázik, s a Zempléni-hegységben élő kisemlősök is szép számban képviseltetik itt magukat. Az őshonos nagyvadak, a gímszarvas, őz, vaddisznó mellett a muflon is megtalálható itt. Rendkívül gazdag a rovarvilág, több ritka és védett faj található a környékbeli erdőkben. Az erdők növénytakaróján, a bomló korhadékokon, a réteken sokféle ehető gomba él. Természeti adottságai kedveznek az erdő- és vadgazdálkodásnak, üdülési potenciálja is jelentősen fejlődik. Számos turistaút halad el mellette, közvetlen környéke bővelkedik természeti szépségekben, történelmi és irodalmi emlékhelyekben. Dinamikusan fejlődő infrastruktúrájával, bővülő szálláslehetőségeivel és egyéb más szolgáltatásaival egyre vonzóbb turisztika célponttá válik az idelátogató turisták számára. Az érintetlen természeti környezet és a városhoz való közelség pedig egyre több letelepülni vágyó családot vonz a községbe.