Integrált Városfejlesztési Stratégia Sarkad Város Önkormányzata 2010

TARTALOMJEGYZÉK 1. A város szerepe a településhálózatban... 4 1.1. Sarkad vonzáskörzetének bemutatása... 4 1.2. Sarkad szerepe a térségi munkamegosztásban... 6 2. Városi szintű helyzetértékelés... 6 2.1. Városszerkezet... 6 2.2. Gazdaság... 12 2.3. Társadalom... 16 2.4. Települési környezet... 21 2.5. Közszolgáltatások... 23 2.5.1 Lakásállomány... 35 2.5.2. Kultúra... 36 2.5.3. Közlekedés... 37 2.5.4. Települési infrastruktúra ellátottság... 38 2.6. Korábbi időszak fejlesztései... 39 2.7. Összegzés... 39 3. Városrészek elemzése, helyzetértékelése, a városrészek területi megközelítésű elemzése... 40 3.1. Óváros... 41 3.2. Újtelek... 44 3.3. Ipari Park... 47 3.4. Külterület... 51 4. Szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területek helyzetértékelése... 52 4.1. Anti-szegregációs helyzetértékelés... 52 4.2. Anti-szegregációs terv... 57 5. Stratégia... 66 5.1. A város jövőképe... 66 5.2. Fejlesztési célok a városra és a városrészekre... 67 5.3. Célok kitűzése, a célok összefüggései... 73 5.4. Beavatkozások az akció területek kijelölése... 76 5.5. Fenntarthatósági szempontok... 80 5.6. A fenntartható környezeti fejlődés programja... 80 5.7. Az anti-szegregációs program... 82 5.8. A stratégia főbb külső összefüggései... 86 5.9. A stratégia főbb belső összefüggései... 88 5.10. Fejlesztési irányok... 89 5.12. A stratégia megvalósításának főbb kockázatai... 90 6. A megvalósítás eszközei... 91 6.1. A célok logikai összefüggései... 91

6.2. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások... 99 6.3. Településközi koordináció mechanizmusai... 102 6.4. Ingatlangazdálkodási koncepció elkészítése... 103 7. Partnerség... 106 7.1. Alapvető követelmények teljesítése... 114 7.2. A partnerség jellemzően várható eredményei... 114 7.3. Az IVS eredményeinek nyomon követése és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása... 117

1. A város szerepe a településhálózatban 1.1. Sarkad vonzáskörzetének bemutatása A Sarkadi kistérség Békés megye északkeleti részén helyezkedik el, délről a Fekete- és a Kettős-Körös, nyugatról a 47-es számú főút, északról a megyehatár, míg keletről Románia által határolt területen fekszik. A 311/2007. XI. 17. Korm. rendelet által meghatározott komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek egyike. A kistérség 11 településből áll: Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Újszalonta, Zsadány. Népessége 2006. január 1-jén 24 743 fő volt (2007. január 1-jén 24 409 fő, forrás: KSH), területe 571,23 km 2, népsűrűsége pedig 43,3 fő/km 2. Az urbanizáció foka átlag alatti, egyetlen városa a kistérség központja, a városi címet 1989-ben elnyert, mezővárosi hagyományokkal rendelkező Sarkad.

A közigazgatási rendszerről elmondható, hogy mindegyik település rendelkezik saját önkormányzattal, nincs részönkormányzat a kistérségben. Emellett néhány település a központi belterület mellett egyéb belterülettel is bír Mezőgyán-Nagyanté; Sarkadkeresztúr-Kisnyék, Varsányhely; Zsadány-Fancsikapuszta, Orosi. Az önkormányzatok között közösségi szolgáltatások terén az együttműködés térségi, településközi módon működik, főleg egészségügyi, szociális, oktatási, ellátási, védelmi (polgári, tűz, élet- és vagyonvédelem) területeken. 2004. június 29-én a többségi társulásról szóló 2004. évi CVII. törvény alapján tizenegy tagtelepüléssel megalakult a Sarkad és környéke Kistérségi Társulás, melynek a kistérség valamennyi települése tagja. Az önkormányzatok közoktatási, szociális és gyermekjóléti, egészségügyi alapellátási, belső ellenőrzési feladatok, illetve kistérségi területfejlesztési projektek közös ellátására szövetkeztek. Sarkad és Sarkad között közepes intenzitású kapcsolat mutatható ki a megyeszékhely dominanciájával, valamint a Sarkad Gyula kapcsolat, amely gyulai dominanciát mutat.

1.2. Sarkad szerepe a térségi munkamegosztásban Sarkad, mint a kistérség egyetlen városa, a maga problémáin túl, szükségképpen mint a legnagyobb foglalkoztató lép fel a munkaerő piacon. A kistérségi központ, székhely települési lét okán az egyes államigazgatási és önkormányzati feladatokat is a kistérség egésze vonatkozásában végzi (gyámügy, okmányiroda, építéshatóság). Ezen túlmenően a kistérségi munkaszervezet is Sarkadon kapott helyet, s innen látja el a Kistérségi Társulás működési feladatait. Jelentős szerepet vállal a Kistérségi Tanács által benyújtani szándékozott, illetve az LHH-s kistérség települései által benyújtandó pályázatok koordinálásában, elkészítésébe. Figyelembe véve, hogy hosszú évtizedek után végre Sarkadon nyílhatott meg a megye utolsó Munkaügyi kirendeltsége, a hátrányos helyzetű munkanélküliekhez közelebb jött e szolgáltatás. Egyetlen városként, a kistérségi funkciókat tömörítő, és a kistérségi eszmét megtestesítő településként a külső megjelenésén is szükséges változtatnia, így gyorsítva fel az városiasodási folyamatot. 2. Városi szintű helyzetértékelés 2.1. Városszerkezet Földrajzi elhelyezkedés Sarkad város Békés megye északkeleti részén, a Fekete-Körös jobb oldalán, a román határ mentén helyezkedik el. A megyeszékhelytől 30, Gyula városától 16 kilométerre található. Jellegzetesen mikrodomborzatú, területe számtalan régi és új folyómeder vonulattal szabdalt. Fő folyója a Fekete-Körös, illetve a Kopolya, a Gyepes és a Bárkás, melyek a települést több irányba átszelik. Jellemző állóvizei: az 1997-ben új formát és funkciót kapott Éden-tó, valamint a Gyepes kiöblösödéseként létrejött Széles-vízből kialakított, s 2001. évben átadott Éden-tó II. Mindkettő a település belterületén található. Sarkad városa megközelíthető közúton a megyeszékhely, Békéscsaba irányából Gyula és Doboz érintésével, megyén kívülről Debrecen irányából

Sarkadkeresztúron át, valamint Románia felől Méhkerék és Újszalonta településeken keresztül. Ez utóbbi irányból a nap 24 óráján át nyitva tartó nemzetközi határátkelőhelyen is áthalad az utazó. A település vasúton az Alföld-Fiume vasútvonal részét képező Békéscsaba- Kötegyán vonalon is megközelíthető, mely a város délkeleti peremét érinti. Sarkadon két vasútállomás található: az egyik a Sarkad (nagyállomás) elnevezésű, míg a másikat Sarkadi Cukorgyár megállóhely

néven ismerik. Vasúton Kötegyán állomáson át Vésztő, Szeghalom, valamint a romániai Nagyszalonta érhető el, ez utóbbi a vasúti határátkelő igénybevételével. A település lehetőségei, jelene és jövőképe A rendszerváltás eredményeként, az önkormányzatiság kiteljesedését követően, a települési önkormányzati képviselő-testület megválasztásával új fejlődési pályára állt városunk. Ezt széleskörű összefogás és együttműködés alapozza meg, melynek célja, hogy az európai szinthez közelítsük városunkat, a hazai viszonylatban is érzékelhető gazdasági és társadalmi lemaradottságunkat jelentősen csökkentsük, illetve településünket bekapcsoljuk a jól működő gazdasági vérkeringésbe. Önkormányzatunk hosszú távú programjában kiemelt jelentőségű a város infrastrukturális fejlesztése, intézményrendszereinek reformja és a civil társadalmi szerveződések újraélesztése, de a város meghatározó szerepet vállal az Északkelet Békés Megyei Kistérség 14 településének közigazgatási, gazdasági, kulturális, oktatási és infrastrukturális fejlesztése érdekében is. A Békés megye északkeleti határszakaszát alkotó 14 település a területfejlesztési törvény értelmében a stratégiai kistérség határait átlépve, saját érdekeik érvényesítése érdekében alakította meg társulását sarkadi központtal az országban elsőként az önszerveződés, a regionalizmus és a kistérségi szemlélet jegyében. A kistérség történelmi és jelenlegi helyzetéből, térszerkezeti elhelyezkedéséből, valamint az utóbbi évtizedekben tapasztalt társadalmi és gazdasági folyamataiból eredően minden tekintetben megújításra váró területegység. Az ország EU csatlakozásához szükséges feltételeknek a mai jellemzőkkel nem tud megfelelni, elsősorban a gazdaság és a társadalom fejlettségi követelményszintjétől mutatott jelentős eltérése, másrészt a térségben kimutathatóan alacsony szinten akkumulált önregenerációs képességek következtében.

A térség az ország halmozottan hátrányos keleti részéhez tartozik. Lemaradottsága jelentős, melyet elsősorban a megújulási folyamatok beindítása, saját térségfejlesztési erőfeszítései, illetve a kormányprogram ezen terület fejlesztése melletti elkötelezettsége mérsékelhet. Mindezek mentén a település és a térség megtartó képességének növelése és a lakosság elvándorlásának megállítása érdekében az önkormányzat legfőbb célja egy olyan középtávú program megvalósítása, amely a munkahelyek teremtését alapozza meg. E mögött azonban egy igen összetett és sokrétű feladat áll, amelyhez meg kell teremteni a szükséges feltételeket. Térségfejlesztési erőfeszítéseink eredményeképpen a 6/1999. (I. 19.) Kormányrendelet az Északkelet Békési és az Észak Békési Kistérség 22 települését vállalkozási övezetté nyilvánította (Békés Megyei Vállalkozási Övezet), illetve a volt sarkadi cukorgyári terület ipari parki címet kapott a gazdasági minisztertől, mely adottság az ide befektetni és betelepülni szándékozó vállalkozások számára államilag garantált kedvezmények és támogatások lehetőségét nyújtja. Mindez azonban csak fél siker. A vállalkozási övezeti és az ipari parki címet is tartalommal kell megtöltenünk ahhoz, hogy térségünket kiegyensúlyozott növekedési pályára állítsuk. Ezzel párhuzamosan egy nagy energia befektetést igénylő, kb. másfél éves, egyszerre több síkon, bonyolult, jobb szintű működést célzó előkészítő, tervező és érdekérvényesítő munka eredményeként városfejlesztési szempontból településünk az önkormányzatiság legsikeresebb 4 évét zárta 2002-ben, melynek köszönhetően egy megyei mércével mérve is kiemelkedő nagyságrendű, 3,5 milliárd forint összértéket meghaladó, jelentős fejlesztési sorozatot indítottunk és indíthatunk el városunk területén.

Ezen sikeres városfejlesztési folyamat mellett az önkormányzat a lakosság életfeltételeit próbálja a legmegfelelőbb helyi normák szerint szabályozni, ellátja a közügyek intézését, s működteti mindazokat a helyi intézményeket, melyek az oktatás, a közművelődés, az egészségügy, a szociálpolitika és a városüzemeltetés viteléhez nélkülözhetetlenek. Az önkormányzat lakossággal, helyi, térségi, megyei, regionális és országos intézményekkel, társadalmi és egyéb szervezetekkel, egyházakkal, vállalkozásokkal történő együttműködését, munkáját, lehetőségeit, esélyeit és működésünk minőségét erősen befolyásolják a környezeti hatások, s a térség országosan is elismert halmozottan hátrányos helyzete. A fentiekben említett városfejlesztési program számtalan beruházása is részben ezen célt szolgálja, mely fejlesztések kétirányú munkahelyteremtést is eredményeznek. Egyrészt munkalehetőséget adnak vállalkozóknak, alvállalkozóknak, beszállítóknak és munkanélkülieknek, másrészt végleges, tartós munkahelyek születnek. Emellett az önkormányzat intézményeivel, s azok működtetésével nemcsak feladatot lát el, hanem több mint 500 családnak nyújt kenyérkereseti lehetőséget. A fejlesztések és a magas szintű önkormányzati munka eredményeként településünk területi elhelyezkedése ellenére összességében mégis gazdagodik, folyamatosan nő a város vagyona, nem le, hanem felépülünk, létesítményekben, lehetőségekben és lélekben egyaránt. A város építészeti látványa rövid idő alatt erősen javult, s a fejlesztések által érintett szinte valamennyi ágazat lökésszerű növekedési lehetőséget kapott. Mindezen eredmények tovább erősítik városunk körzetközponti szerepét, felkészülünk az új közigazgatási, járási székhely funkció rövid időn belüli ismételt vállalására, ellátására, s a kiegyensúlyozott önkormányzati

működéssel párhuzamosan erősödik településünk megyei városok közötti verseny- és megtartó képessége. Természeti adottságok, értékek A város közigazgatási területe 11.728,04 hektár. Ebből a belterület 79,1 hektár. A tengerszint feletti magassága 87-90 méter között változik. Évi középhőmérséklete 11 Celsius fok, az évi csapadékmennyiség 800 milliméter körüli. Gyakori a tavaszi belvíz és a több hónapos aszály. A város területe jellegzetesen alföldi, síkvidéki, folyókkal, holtágakkal, erekkel szabdalt. A hajdan volt nagy mocsári erdők jellegzetes növény- és állatvilága mára már eltűnt. A Fekete-Körös és az országhatárt átszelő folyók, erek szabályozásuk után (ez utóbbiak élővíz pótlás hiányában), pangó vízkészletükkel, kiszáradt medreikkel alig emlékeztetnek az egykori gazdag vízivilágra. A Fekete-Körös az ország egyik legtisztább vizű folyója, őshonos és telepített halfajokban rendkívül gazdag. A folyó partjai, a partmentén elterülő erdők különösen szépek. Sarkad talaja igen változatos, a savanyú öntésföldek, a mezőgazdasági talajok és a szikes területek egyaránt megtalálhatóak. Felszíni vízkészletét a csapadék és csorgalékvizek, valamint a Fekete- Körösből és a Bárkás vagy Kopolya csatornán mesterséges úton, időszakonként történő átöblítések biztosítják. A felszíni kutak vizei magas vas és nitráttartalmuk miatt nem hasznosíthatóak. A mélyfúrású kutak vize tűrést meghaladó arzéntartalma miatt ivóvízként csak korlátozottan használható fel. A város növényzetét zömében a körösvidék mélyfekvésű területeire jellemző őshonos fafajok, így a fűz, nyár, kőris, tölgy alkotják. A cserjék közül a kökény és a bodza található meg, a vízinövények közül pedig a nád, a gyékény, a sás, a mocsári nőszirom és különböző fűfélék. A Fekete- Körös menti erdők csapadékos időjárás esetén fajokban és tömegében is gazdag gombatermést kínálnak.

A táj nagyvad állományát a dámszarvas, őz, vaddisznó, róka, apróvad állományát a mezei nyúl, fácán, fogoly alkotja. A vadállatok számára jó búvóhelyeket biztosítanak a folyók árterei, a remetei, a mályvádi és a fási erdők, a szétszórt kisebb facsoportok, cserjések. A víziszárnyasok közül említésre méltó a helyben is költő szürke gém, kiskócsag, szárcsa, kerceréce, valamint az átvonuláskor itt megpihenő nyárilúd, tőkésréce és dankasirály. A Gyepes folyó háborítatlan részein még megtalálhatóak az egykori mocsárvilág őshonos halfajai: a compó, a sárga kárász, a vörösszárnyú keszeg, a bodorka és a csík. A főbb, őshonos madárfajok: a szarka, a szajkó, a vetési varjú, a dolmányos varjú, a csóka, a vörösvércse, a kékvércse, az egerészölyv, a rétisas, a gébics, a vadgalamb, a balkáni gerle, a sárgarigó, a feketerigó, a seregély, a kuvikbaboly, a fülesbagoly, a zöldharkály, a tarkaharkály, a cinege, az örvösgalamb, a kakukk, a veréb, a fecske, a gólya, a fürj, a mezei pacsirta, a bíbic és a búbos banka. 2.2. Gazdaság Gazdasági szervezetek, vállalkozási aktivitás Egy térség, illetve egy település fejlettségét komplex módon jellemzi az ott működő gazdasági szervezetek hozzájárulása a bruttó hazai termék előállításához. A GDP területi számítása azonban csak a megyék szintjéig terjed ki, így nem áll rendelkezésre adat Sarkad városáról ezzel kapcsolatban. A Dél-alföldi régió megyéi 2004-ben közel 2.000 milliárd forint bruttó hazai terméket állítottak elő, amely több mint egytizedével haladta meg az előző évit. Békés megyéből azonban a régiós összeg mindössze 25%-a származott. Sarkadon a rendszerváltozást követően minden nagyobb létszámot foglalkoztató üzem, termelőszövetkezet megszűnt. Köztük a város gazdasági életében jelentős szerepet játszó Sarkadi Cukorgyár, a Sarkad

és Vidéke ÁFÉSZ, valamint a sarkadi Lenin Termelőszövetkezet. A település szempontjából kulcsfontosságú vállalatok bezárása mind gazdaságilag, mind pedig társadalmilag hátrányosan érintette a várost. A gazdaság szereplőinek számbeli növekedése a 90-es években elkezdődött, üteme azonban napjainkban jelentősen lelassult. 2005-ben Sarkadon a regisztrált gazdasági szervezeteinek száma 632 db volt, 2006- ra 590-re csökkent, amelynek számos oka lehet, mint például a város hátrányos helyzete, a lakossági vásárlóerő csökkenése. A vállalkozások száma azt is mutatja, hogy a város az ország gazdasági potenciállal lemaradó településeihez tartozik. Vállalkozások száma 800 600 400 200 0 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. Év A lemaradás csökkentésére tett erőfeszítések eredményeként a korábbi cukorgyári terület ipari parki címet kapott, mely adottság az ide befektetni és betelepülni szándékozó vállalkozások számára államilag garantált kedvezmények és támogatások lehetőségét nyújtja. A Sarkadi Ipari Park tartalommal való feltöltése jelenleg is zajlik. A gazdasági folyamatokban fontos szerepet játszik továbbá a kereskedelmi és szolgáltató egységek egyre nagyobb számú megjelenése, mint például a 2007 augusztusában megnyílt Tesco Hipermarket. A városban a vállalkozások 26%-a kereskedelmi vállalkozás, ezután egyforma jelentőségű az ingatlanügyletekkel és az építéssel foglalkozó vállalkozások, amely hasonló, mint a megyei átlag.

Vállalkozások típusa 2005. Mezőgazdasági vállalkozás 14% 3% 3% 8% 13% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, víz-, gőzellátás Építőipar Kereskedelem, javítás 6% 5% 8% 14% Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások Oktatás 26% Egészségügyi, szociális szolgáltatás Turizmus A város földrajzi fekvése és természeti adottságai kedveznek a falusi turizmusnak, az idelátogatókat a vendégfogadók kulturált környezetben, helyi ételspecialitásokkal várják. A település mértani középpontjában található a mintegy 5 hektár alapterületű Édenkert tó, amely kellemes időtöltésre ad lehetőséget a horgászni, pihenni és csónakázni vágyóknak. A vidéket csodálatos, erdők és folyók teszik változatossá, melyek vadban és halban igen gazdagok. A táj több festőművészt ihletett alkotásra. A város legismertebb nevezetessége a központban álló, 1867-ben újjáépült, kilenc különleges fiatornyáról nevezetes református templom. Szószékét 1869-ben építették meg, dísze - a faragott pelikán - a város jelképe is egyben. A város egyetlen országos műemléki védettség alatt álló épülete az oszlopcsarnokos Almásy-Kastély, amely 1829-ben klasszicista stílusban épült. Szép színfoltja a városnak az Árpád fejedelem téri pihenőpark az Árpád vezért ábrázoló bronz lovas szobrával. Méltóképpen emlékezik a település a két világháború hőseire, a tiszteletükre állított I. és II. világháborús

emlékművekkel, központi terén látható az aradi vértanúk szobra, s az ezredfordulón került felavatásra államalapító Szent István király szobra. A térség kedvez a természetjáró gyalog- és kerékpáros túráknak. Békés megye egy részén terül el a Körös-Maros Nemzeti Park, ami az ország nemzeti parkjainak nagyjából egyötödét teszi ki. Az országos Kék Túra útvonala végigvonul a Dél-Alföldön, amely érinti a Sarkadi kistérséget is. Azonban ahhoz, hogy a város az idegenforgalomból nagyobb bevételre tehessen szert, számos fejlesztésre lenne szükség, illetve több kereskedelmi szálláshelyre van szükség. A vizsgált időintervallumban (1998 és 2003 között) nem történt változás a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma esetében: 1998 óta 15 rendelkezik a megfelelő engedélyekkel. Az idegenforgalomhoz szorosan kapcsolódnak a vendéglátóhelyek, mint például cukrászdák, vendéglők, mivel fontos, hogy milyen típusú és minőségű szolgáltatást vehetnek igénybe a városba látogató vendégek. A bárok és borozók száma folyamatosan növekszik a városban, számuk 8 év alatt 5-szörösére nőtt. Ezzel szemben az éttermek és cukrászdák száma a 2003-as csúcspont (51 db) óta csökken. Vendéglátóhelyek száma db 60 50 40 30 20 10 0 Forrás: KSH 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év Éttermek, cukrászdák száma (db) Bárok, borozók száma (db)

2.3. Társadalom Demográfia A Dél-Alföldön 2005 elején az ország népességének 13,4%-a, majd 1.355.000 ember élt. Sarkad lakossága 10.818 fő, amiből a legnagyobb arányt a 15-59 évesek képviselik, közel 60%-ban. A régióban és Sarkadon is megegyezik az időskorúak és gyermek aránya, mely kb. 20-20%. Lakónépesség megoszlása korcsoportok szerint (2001) 20,3% 20,2% Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 59,5% Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Sarkad város összlakossága az elmúlt években a 2005-ös év kivételével folyamatosan csökkent. Erőteljesebb fogyás 2004-ben következett be, ezen belül is a férfi lakosság száma csökkent jelentősebben (a nők fogyása ebben az évben közel 1% volt, míg a férfiaké 1,5%). Enyhe növekedés 2005-ben történt, ez azonban átmeneti volt, hiszen 2006-ra ismét csökkent a népesség száma, a vizsgált időszak legalacsonyabb értékét produkálva. A nemek szerinti megoszlás az összlakosságon belül arányaiban viszonylagos stabilitást mutat, a tárgyidőszak alatt átlagosan 6,8%-kal volt magasabb a nők aránya. A legnagyobb eltolódás 7,4%-kal 2004-ben következett be, ekkor volt a legerőteljesebb népességfogyás az előző évhez képest (1,2%), míg a legkedvezőbb arány 6,5%-kal a 2006-os év volt, a város lélekszám-minimumának idején. (A 2004-es évtől eltekintve az arányeltolódás 0,3%-nál nem volt több, 6,5-6,8 % között mozgott.) Az alábbi grafikon az összlakosságon belül a nemek szerinti arányokat mutatja be a vizsgált időszakra vonatkozóan.

Nemek közötti megoszlás Fő 6000 5800 5600 5400 5200 5000 2002 2003 2004 2005 2006 Év Férfi Nő A lakosság korösszetételét vizsgálva megállapítható, hogy az elmúlt öt év népességfogyása megjelenik az egyes korosztályokon belül is, igaz ugyan, hogy nem minden korosztálynál és nem egyforma mértékben. Az évenkénti erős ingadozásokat is mutató, korcsoportonkénti adatsoroknál trendjellegű változások is megfigyelhetők. A népesség változását tekintve szinte a legtöbb kistérségben csökkenés volt tapasztalható, igaz ez a Sarkadi kistérségre is. A természetes népmozgalom van legnagyobb hatással a népesség alakulására. A házasodási kedv egyre inkább visszaesik, az első házasságkötési idő későbbre tolódik, a házasságnál kisebb termékenységű élettársi kapcsolatok gyakoribbá válnak és a 30 év alattiak gyermekvállalásai hajlandósága mérséklődik. A házasságkötések száma 1997-ben 62 volt, 2006-ban már csak 34, vagyis 46%-kal csökkent 9 év alatt. A vizsgált időszakban a válások száma is csökkenő tendenciát mutat: 1997-ben 35 volt, 2006-ban pedig 24. Azonban a házasságkötések számának csökkenése közvetlen hatással bír a válások számára, így ez a szám sem tekinthető jónak. Sarkadon az élveszületések száma 2004-ben kis mértékben ugyan, de csökkent, 2005-ben viszont újra növekedett. A régió kistérségeit vizsgálva

az 1000 lakosra jutó élveszületések száma 10,0-10,2 között van, ami kiemelkedően magasnak számít. Élveszületések száma (fő) 160 140 120 100 80 60 40 20 0 1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év Forrás: KSH Foglalkoztatottság A rendszerváltást követő gazdasági szerkezet átalakulása Sarkad városát is nagymértékben érintette. A jelentős létszámot foglalkoztató gazdasági üzemek megszűnése következtében egy új, korábban nem tapasztalt társadalmi probléma jelent meg a mindennapok szintjén, a munkanélküliség, mely főként az alacsony képzettségűeket és a roma etnikum munkaképes korú tagjait érintik súlyosan. Sarkadon 2006-ban a nyilvántartott álláskeresők száma 602 fő volt, amely 58%-a férfi, 42%-a nő volt. Az utóbbi 10 évet vizsgálva megállapítható, hogy 2003-ig csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma, melyhez hozzájárult a vállalkozások számának kismértékű növekedése, kisebb üzemek létesítése, valamint a közmunka, közhasznú és közcélú munkavégzés lehetősége. 2003 után azonban az álláskeresők száma erőteljesen növekedett, de 2006-ig nem érte el a 90-es évek végén tapasztalt magas létszámot. 2006-ban a nyilvántartott álláskeresők a munkaképes korúak 8,7%-a volt.

Nyilvántartott Nyilvántartott Nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresők álláskeresők összesen (fő) száma, férfi (fő) száma, nő (fő) 1997. 703 461 242 1998. 675 482 193 1999. 642 408 234 2000. 473 294 179 2001. 472 292 180 2002. 435 261 174 2003. 418 278 140 2004. 518 317 201 2005. 569 328 241 2006. 602 350 252 2008 áprilisában 786 fő volt a regisztrált álláskeresők száma, amely azt mutatja, hogy számuk a 2006. évhez képest 30%-kal emelkedett. Közülük a tartós munkanélküliek száma 273 fő, vagyis a regisztrált álláskeresők 34%-a legalább 360 napja nem talált munkát. Az iskolai végzettséget tekintve a munkanélküliek legmagasabb arányban (43,6%) általános iskolai végzettségűek, a legkevesebb az egyetemi végzettségű nyilvántartott álláskereső (0,3%). Nyilvántartott álláskeresők képzettség szerinti megoszlása (2006) Általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 3,6% 19,3% 1,2% 0,3% 43,6% Szakmunkás végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Szakiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 31,9% Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Főiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Egyetemi végzettségű nyilvántartott álláskeresők Forrás: KSH

2008. január 1-jén a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ kistérségi kirendeltséget telepített Sarkadra, ezzel a város és kistérsége munkaügyi problémáinak hatékonyabb kezelése valósul meg. Az átlagkereseti adatok alakulásáról csak megyei adatok állnak rendelkezésre, miszerint 2006. január-szeptemberében a havi bruttó átlagkereset 131.200 Ft volt, mely az országos átlagkeresetnek a 84%-át tette ki. (Forrás: KSH) A köz- és közhasznú, valamint közcélú munkát végzők minimálbért kapnak. A Békés Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság 2005. évi statisztikai adatai szerint a lakosság 38,3%-a részesül valamilyen nyugdíjszerű ellátásban, járadékban. (Az ellátások átlaga 42.130 Ft volt.) Különböző nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma (2006) 2500 2000 1500 1000 nő férfi 500 0 Öregségi Korbetöltött Korhatár alatti Hozzátartozói Nyugdíjban, nyugdíjban rokkantsági rokkantsági nyugdíjban nyugdíjszerű részesülők (fő) nyugdíjban nyugdíjban részesülők (fő) ellátásban részesülők (fő) részesülők (fő) részesülők (fő) Forrás: KSH A Sarkadi kistérség programja 3 darab roma kisebbségi képzést tartalmazó intézkedést foglal magába, amivel Békés megyében egyedülálló. Ezek a programok alternatív jövedelemszerzést segítő, agrárés gazdálkodó, illetve egyéb foglalkoztatási képzésből állnak. A kistérség

ezen kívül további programokat kíván kialakítani a romák sikeres felzárkóztatása érdekében. Képzettség A régió lakosságának iskolai végzettsége folyamatosan és jelentős mértékben javult az elmúlt évtizedekben, azonban ez Sarkad városára nem érvényes, mivel a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúak esetében 40,7%, ami nagyon magas arányt képvisel. A felsőfokú végzettségűek aránya azonban rendkívül alacsony, 4,6% a város lakosságát tekintve. 2.4. Települési környezet Természeti környezet A város, illetve környékén igen jelentős a természeti környezet. A legjelentősebb felszíni vízfolyás a Fekete-Körös folyó, mely a déli irányban a település közigazgatási határát alkotja. A település területén számos csatorna található, melyek közül jelentősebbek a Gyepes, a Kopolya és a Bárkás csatorna, melyek a várost átszövő, néhol tóvá szélesedő élővíz hálózatot alkotnak. Ezek a csatornák időszakos vízfolyások, így a folyamatos vízutánpótlás az egyik fő feltétele annak, hogy a csatornák, elsősorban a Gyepes-csatorna a városi zöldterületek gerincét alkossák. A belterületben számos helyen a telkek egészen a mederig nyúlnak le, állattartás és hulladék bekerülés miatti szennyezés, engedély nélküli vízkivétel, kezelhetetlen és megközelíthetetlen partszakaszok jellemzik. A meder sok helyen feliszapolódott, a part kopár, rendezetlen. A város bel- és külterületén több tó található. Közülük a legjelentősebb az Édenkert tó, amely fontos horgászhely, így a helyiek, illetve a környékbeliek szívesen látogatnak ki ide. A mesterséges tóban többfajta hal él, mint pl. ponty, süllő, kárász.

Zöldterületek Sarkad város zöldfelületi rendszere magán hordozza a szigetes és a sugaras zöldfelületi rendszer típusok jellemző tulajdonságait. A közhasználatú zöldfelületek két jelentősebb csoportot alkotnak: az egyik a belvárosi zöldfelület halmaz, a másik az Édenkert tó környéki zöldfelületek. A többi közhasználatú zöldfelületi elem (pl. Kálvin tér, Táncsics tér, Gárdonyi tér, József Attila utcai fásítás) szigetszerűen a település egy-egy külsőbb részében helyezkedik el. A zöldfelületek egy része nem tervezett, hanem erdőszerűen telepített. A meglévő zöldfelületek összes területe 10,98 ha, ebből csupán 4,25 ha, ahol nem szükséges beavatkozás, melynek nagy része az Édenkert tó vízfelülete (kb. 2,9 ha). A település zöldfelület ellátottsága 9,9 m 2 /fő, ami viszonylag alacsonynak mondható, mégsem érzékelhető, mert kertes, laza beépítésű területek a jellemzőek, ahol magánkertek fordulnak elő, ez pedig részben fedezi a lakosság rekreációs szükségletét. Az értékes közparkok, zöldfelületek megtartásán, illetve fejlesztésén kívül lehetőség van új parkok létrehozására is. Sarkad városában a zöldfelület-fejlesztés tekintetében az első lépésként a meglévő, értékes zöldfelületek fenntartására, illetve a meglévő, de fejlesztendő zöldfelületek alakítására kell törekedni. Az új, tervezett zöldfelületek kialakítása csak nagy időtávlatban, az előbbi lépés megtétele után javasolható. A tervezett közparkok összterülete 5,58 ha, mely nagymértékben javítaná a település zöldfelületi ellátottságát. A lakókertek (közhasználat elől elzárt zöldfelületek) csak egy szűk kör használatában állnak, míg a korlátozott közhasználatú zöldfelületeknél a használat időben és térben korlátozott, ezért javasolt a közhasználatú zöldfelületek fejlesztése is.

2.5. Közszolgáltatások Hulladékkezelés Kommunális hulladék A településen kb. évi 11.000 m 3 kommunális hulladék képződik, gyűjtése az egyész város területén megoldott. 2003 előtt a hulladékok heti egyszeri elszállítását a helyi közüzemi szolgáltató biztosította. A kihordott szemetet tolólapos munkagéppel összetolják, majd földdel letakarják. 2003 óta a Békés-Manifest Kht. végzi a kommunális hulladék elszállítását. Az új hulladéklerakó 1997 óta működik. A műszaki kialakítás alapján prizmás lerakás valósul meg, tömörítéssel, szivárgó és szellőző rendszerrel, övárokkal. Sarkad és a szomszédos települések célja az, hogy csatlakozzanak egy regionális lerakóhoz, megvalósítsák a tömörítő-átrakót, valamint megoldják a szelektív hulladékgyűjtést, mely ugyan Sarkadon 13 zöld pont kialakításával jól működik, de a hasznosítás rendszere még nem épült ki. Távlati tervek szerint a válogatott hulladékot hasznosítják, és biztosítják a szerves anyagok komposztálását. Veszélyes hulladék A keletkező veszélyes hulladékok a mezőgazdasági üzemek növényvédelmi és karbantartási tevékenységéből adódnak. Ezek gyűjtése, kezelése, ártalmatlanításra történő átadása a termelők feladata. A települési dögtelep a város belterületétől kb. 1000 méterre található. A telep tradicionális használatát az eljáró hatóság megszüntette, így elföldelés helyett, a hódmezővásárhelyi ATEV-vel kötött szerződés értelmében az állati hulladék konténeres szállítás után ott kerül megsemmisítésre.

Folyékony hulladék A nem csatornázott területeken a szennyvízgyűjtőkbe összegyűjtött kommunális folyékony hulladék kihordással a tisztítótelepre kerül, majd ott a csatornán levezetett szennyvízzel együtt megtisztítják. Oktatás-nevelés Sarkad város óvodájával, két általános iskolájával és középiskolájával melyhez kollégium is tartozik oktatási szempontból is kistérségi központ. Ezen kívül minden közoktatási szakszolgálati feladatot ellátnak a városban, így pl. a gyógypedagógiai tanácsadás, fejlesztő felkészítés, stb. A gyermekjóléti alapellátások közül biztosított a gyermekjóléti szolgáltatás, bölcsőde, iskolai napközi. Óvodai oktatás Az alapfokú közoktatás keretein belüli óvodáztatás az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai közé tartozik. A városban egy óvoda működik, mely négy, területileg egymástól elkülönülő tagintézménnyel üzemel, lefedve ezzel a város teljes területének szükségleteit. Az intézmény teljes befogadóképessége 370 fő, az óvodába jelenleg 327 gyermek került beíratásra, akik 12 csoportra osztva részesülnek nevelő tevékenységben. Az óvodába járó gyerekek közül 201 fő hátrányos helyzetű, ezen belül 71 fő halmozottan hátrányos helyzetű. A hivatalos nyilvántartások szerint az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma 43, arról azonban, hogy közülük mennyi a halmozottan hátrányos helyzetű nincs adat. Az óvoda épületei régiek, folyamatos felújításra szorulnak, valamennyi telephelye lakásból átalakított, ún. lakásóvoda. Általános iskolai oktatás A településen egy önkormányzati fenntartású általános iskola két feladatellátási helyen (1. számú Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, 2. számú Általános Iskola) működik.

Az 1. számú Általános Iskolában az osztályok száma 28, a tanulóké pedig 661. A gyerekek 58%-a (384 fő) hátrányos helyzetű, közülük pedig 260 fő halmozottan hátrányos helyzetű. Az iskolában összevont és önálló gyógypedagógiai osztályok is működnek, a 102 sajátos nevelési igényű gyermek közül 46-ot tanítanak ezekben. Az iskolában kisebbségi oktatás is folyik, évfolyamonként évi 18 óra a történelem, magyar, ének, valamint rajz tantárgyakba illesztve. Az iskola jó kapcsolatot épített ki a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, akik táborozási, tankönyv-támogatási segélyezésben részesítik a tanulókat. Figyelemmel kísérik a cigányságot érintő pályázati lehetőségeket. A jól tanuló gyermekek pályáznak a Czinka Panna Alapítvány havi támogatására, illetve vannak tanulók, akik a Soros Alapítványtól kapnak rendszeres ösztöndíjat. Az iskola alapítványa, az 1. számú Általános Iskola Tanulóiért Alapítvány 1997 tavaszán jött létre, mely többek között a tanulmányi versenyek rendezését, és a kiemelten tehetséges hátrányos helyzetű tanulók táboroztatását segíti. Az 2. számú Általános Iskola 16 osztályában 384 gyermek tanul. Az iskolába 31 SNI tanuló jár, akik mindegyike integráltan oktatott. A hátrányos helyzetűek aránya itt is magas, 43%, a halmozottan hátrányos helyzetűeké 10%. Az alsó tagozatos tanulók számára biztosított a napközi ellátás, felsőben 2 napközis csoport működik, amely lehetővé teszi a HHH tanulók számára, hogy szaktanár irányításával készüljenek a másnapi tanórákra. Az iskola jelenleg nem vesz részt a tanulást segítő programokban és az integrációs és képesség-kibontakoztató programban. Az Újteleki Iskola Alapítvány 1998 óta segíti az iskola oktató-nevelő munkáját, céljainak megvalósítását. Mindkét oktatási intézményben megjelenik az egyéni fejlesztés, a differenciáló tanulásszervezés a mindennapos munkában. A pedagógiai

programok NAT által előírt módosítását az oktatási intézmények határidőre elvégezték. A városban 433 gyermek él etnikailag szegregált lakókörnyezetben, akik kivétel nélkül hátrányos helyzetűek, a 3-5 évesek több mint 80%-a, az iskolába járók több mint 90%-a halmozottan hátrányos helyzetű. Középiskolai oktatás A középiskolai oktatás Sarkadon 1953-ban a gimnázium megszervezésével kezdődött, melyet egy évvel később a nappali képzés felnőtt képzéssel egészült ki. 1962-ben szakközépiskolai képzés indult mezőgazdasági szakon, amit 1977-től postaforgalmi szakközépiskolai képzés váltott fel. A távollakó tanulók nevelési és ellátási feltételeinek biztosítása érdekében 1963-ban megépült a diákotthon (később Arany János Kollégium). A mai Ady Endre Bay Zoltán Gimnázium, Postaforgalmi és Informatikai Szakképző Iskola 1997-ben jött létre. A gazdasági-, rendszerinformatikus szakképzés és a számítástechnikai programozó képzés a gyulai tagozaton működik. Az iskola népszerűsítése érdekében a 2002/2003-as tanévben bevezetésre került a magyar-angol két tanítási nyelvű oktatás. Egészségügy A város szociális helyzetéből, valamint egyéb más tényezőkből eredően a lakosság egészségügyi helyzete az utóbbi 14 évben folyamatosan romlott. Sarkadon elsősorban a szív és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések a leggyakoriabbak mind a vezető halálokok, mind pedig a morbiditási, tehát e betegségek előfordulását bemutató adatok között. Gyakran előfordulnak még a mozgásszervi és az anyagcsere betegségek is. A lakosság egészségügyi helyzetének javítása érdekében az önkormányzat jelentős anyagi és emberi erőforrást biztosított az egészségügyi

alapellátás fejlesztésére. Jelenleg 6 felnőtteket ellátó háziorvos, 3 gyerekorvos és 3 fogorvos praktizál, valamint Védőnői hálózat és 2 gyógyszertár működik a városban. Az önkormányzat célul tűzte ki a Tüdőbeteggondozó és Pulmonológiai szakrendelő fejlesztését és további szakrendelések telepítését. 2001. évtől felnőtt és gyermek kardiológiai szakrendelést, pszichiátriai szakrendelést, valamint 2006 márciusától nőgyógyászati szakrendelést működtet, és ezt követően évente nyújt be további kilenc szakrendelés finanszírozásához pályázatot. Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők (fő) 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év Forrás: KSH A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma évről évre nő Sarkadon, 2005-ben már 825 fő részesült benne. A lakosság egészséges életmódra történő nevelése érdekében Sarkad Város Egészségéért Közalapítványa, valamint a Központi Orvosi Rendelő szűrővizsgálatokat, egészségügyi felvilágosító programokat szervez a felnőtt- és gyermekkorú lakosság körében. Szociális ellátás A rendszerváltás előtt a szociálisan rászorulók ellátása alapvetően állami, tanácsi feladat volt. A kilencvenes években az ellátó rendszer többszereplőssé vált. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szt.) meghatározza, hogy a

szociálisan rászorultak részére a személyes gondoskodást nyújtó ellátást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. Így Sarkadon az ellátórendszert majdnem 100%-ban az önkormányzat tartja fenn. Sarkad város szociális intézménye integrált intézményként működik, az Szt. által előírt ellátásokat az évek során az önkormányzat létrehozta, sőt olyan ellátásokat is működtetett, amely számára nem volt kötelező (pl. Idősek Otthona). Az utóbbi években a kötelezően elvégzendő feladatok körét a törvényalkotó bővítette, így ezen a téren fejleszteni kellett az intézményhálózatot. Ezeket a fejlesztéseket az önkormányzat a 2002. évben beindult hároméves kistérségi szociális válságkezelő program keretében valósította meg. Egészen 2003 szeptemberéig az önkormányzat volt az egyetlen szociális intézményt fenntartó a városban. Ezen időponttól kezdődően a Belvárosi Református Egyházközség Idősek Napközi Otthonát hozott létre, melynek engedélyezett férőhelyszáma 50 fő, valamint 2006. december 29-től Támogató Szolgálatot, 2008. január 1-jétől házi segítségnyújtást is működtet. Az elmúlt évben a városban és a kistérségben működő civil szervezetek jelentkeztek be szociális alapfeladatok ellátására. Nem állami szolgáltatók: Salus Alapítvány: 2005. május 31-től Budapest elsődleges ellátási területtel, támogató szolgálatot működtet Sarkadon. PROVIDUS Alapítvány: 2006. december 1-től Okány elsődleges ellátási területtel, a Sarkadi és a Szeghalmi Kistérségben működik. Nyújtott szolgáltatásai: - étkeztetés 100 főre - házi segítségnyújtás 100 főre

- fogyatékos személyek nappali ellátása 30 férőhellyel - közösségi szenvedélybeteg gondozás Független Egyesület: 2006. december 31-től Sarkadon és kistérségében szenvedélybetegek közösségi ellátását nyújtja. Fogyatékosok Integrációjáért Békés Megyében Alapítvány: Mezőgyánért Támogató Szolgálata: 2006. december 29-től Békés megye területén, Mezőgyán Község elsődleges ellátási területtel támogató szolgáltatást nyújt. Sarkad Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális biztonság megteremtése, illetve megőrzése érdekében az Szt. rendelkezéseinek megfelelően és felhatalmazása alapján helyi rendeletben meghatározta a város által biztosított szociális ellátások formáit, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. A Képviselő-testület a szociálisan rászorultak ellátása érdekében integrált intézményt működtet Családsegítő, Gondozási és Szociális Központ elnevezéssel. Az intézmény gondoskodik az alap- és szakosított ellátási formákról. Az idősek nappali ellátására a Belvárosi Református Egyház is tart fent egy intézményt 50 férőhellyel, és 2006. december 29-től Támogató Szolgálatot is működtet. A Független Egyesület pedig szenvedélybetegek közösségi ellátását nyújtja. Alapszolgáltatások Az alapszolgáltatások megszervezése során a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi, illetve mentális állapotukból, vagy más okból származó problémáik megoldásában.

Az alapellátást biztosító intézménynek együtt kell működnie az egészségügyi, oktatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, illetve munkaügyi intézményekkel, szolgáltatókkal, szervezetekkel. Ezen intézmények tevékenységének összehangolása a szolgáltatást igénybe vevő személy szociális ellátása érdekében a települési önkormányzat feladata. a) Étkeztetés A szolgáltatás keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt koruk, illetve egészségi állapotuk miatt önmaguk és eltartottjaik számára tartósan, vagy átmenetileg nem képesek biztosítani. Sarkad Város Önkormányzat Közétkeztetési Intézménye ezen ellátási formát minden igényjogosult számára az élelmiszerbiztonsági szabályok betartásával biztosítani tudja. Az étkeztetésben résztvevők számában 1999 évtől (akkor 46 ellátott volt) kezdődően 2006-ig visszaesés volt tapasztalható, mely többek között az áremelésre, a magán éttermek ételkihordására vezethető vissza. A szolgáltatást főként a 70 év feletti korosztály és a fiatalabb generációból a rendszeres szociális járadékban, illetve rokkant nyugdíjban részesülők veszik igénybe. b) Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, továbbá azon fogyatékos személyekről, valamint pszichiátriai- és szenvedélybetegségben szenvedőkről is, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként képesek önmaguk ellátására. Az ellátottak száma évről évre nő. A házi segítségnyújtás intézményét az Szt. kibővítette a jelzőrendszeres házi segítségnyújtással, mely a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő

használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerült krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. 2005 decemberében alakult meg a Sarkad és környéke jelzőrendszeres házi segítségnyújtást megvalósító Társulás. A társulás a HB Security Biztonságtechnikai és Vagyonvédelmi Kft.-vel kötött ellátási szerződést. A szolgáltató a technikai feltételek kiépítése után 2006. január 1-től biztosította ezt az alapszolgáltatást a városban. 2006. december 31. napjával az e célra létrehozott társulás megszűnt, és 2007. január 1. napjától a többcélú kistérségi társulás keretében a Megmentő Kht.-vel kötött ellátási szerződés keretében továbbra is biztosított ez a szolgáltatás Sarkadon. c) Családsegítés A családsegítő szolgáltatás általános és speciális segítő szolgáltatás olyan személyes szociális ellátási forma, mely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, családok, valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez, fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. A szolgálat az egyének, háztartások számára életvezetési, mentális, szociális problémáik megoldása érdekében tanácsadást, információt krízishelyzetekben segítséget nyújt. Ezen ellátási forma iránti magas kereslet a családsegítő szolgálatok multifunkcionális segítői szerepére vezethető vissza. A keresetekre, jövedelmekre település szinten nincsenek adataink, viszont a gyermekeket nevelő családok nagy részének az egy főre eső havi átlagjövedelme a nyugdíjminimum alatt van, ezért rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek. 2006. decemberében 704 családban élő 1341 fő gyermek részesült kedvezményben.

d) Közösségi pszichiátriai ellátás A közösségi pszichiátriai ellátás keretében a pszichiátriai beteg részére lakókörnyezetében komplex segítséget kell nyújtani mindennapi életvitelében, lehetőség szerint biztosítani kell a meglévő képességeinek megtartását, illetve fejlesztését. Állapotának figyelemmel kísérése érdekében a szociális ellátást végző személy kapcsolatot tart fenn az ellátott személy háziorvosával, pszichiátriai szakorvosával, valamint családjával. 2005. január 1-től Sarkadon a Vasút u. 11. szám alatt 50 férőhellyel rendelkező közösségi pszichiátriai ellátást nyújtó intézmény működik, melynek ellátási területe a Sarkadi kistérség. e) Támogató szolgálat A támogató szolgálat célja a fogyatékos személy önrendelkezésén alapuló önálló életvitelének megkönnyítése. A lakáson kívüli közszolgáltatások elérését szállítószolgálat működtetése biztosítja. A szolgálat feladata a fogyatékosság jellegének megfelelően, különösen az egészségügyi, szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi- és eszközfeltételeinek biztosítása, információ nyújtás, ügyintézés, tanácsadás, segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósításához. A támogató szolgálat 2005. augusztus 25-től Sarkad és kistérsége ellátási területtel a Vasút u. 11. szám alatti telephelyen működik. Ugyanitt működik 2005. november 16-tól a sarkadi ellátási területű Fogyatékosok Nappali Klubja, amely a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes, vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére.

f) Idősek nappali ellátása Idősek klubja az otthonukban élő, önmaguk ellátására részben képes, elsősorban időskorúak részére biztosított lehetőség a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Sarkad Város Önkormányzata a Családsegítő, Gondozási és Szociális Központ keretein belül két idősek klubját működtet. 2003. szeptember 1- től 50 férőhellyel bővült a férőhelyek száma, mivel megnyitotta kapuit a Belvárosi Református Egyházközség fenntartásában működő Idősek klubja. A társas kapcsolatok és az egész napos együttlét miatt ez az ellátási forma egyre népszerűbb, 2003-ban az ellátottak száma kétszeresére nőtt. Idősek nappali intézményeinek férőhelyei és az ellátottak száma 120 100 80 60 40 Engedélyezett férőhelyek (db) Ellátottak száma (fő) 20 0 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004 2005. 2006. Forrás: KSH Szakosított ellátási formák a) Idősek otthona Településünkön nem kötelező ellátási forma az idősek otthona, azonban a rendszerváltást követően egyre nagyobb igény merült fel ezzel

kapcsolatban, mivel nehéz volt a megyei fenntartású intézményekbe bejutni, és a helyben élő lakosok sem szívesen fogadták a településen kívüli elhelyezési lehetőséget. Ezért az önkormányzat jelentős anyagi ráfordítással és pályázati pénzeszközökből két lépcsőben valósította meg az Idősek Otthonát, mely jelenleg 90 férőhellyel rendelkezik. b) Idősek átmeneti elhelyezése idősek gondozóháza Ebbe az intézménybe csak az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt, vagy más okból otthonukban ideiglenesen nem tudnak gondoskodni. Ezen gondozottak számára legfeljebb egy év időtartamra teljes körű ellátást kell nyújtani. Ezt az ellátási formát Sarkad 2006. augusztus 28-tól biztosítja 15 férőhelyen. c) Hajléktalan Átmeneti Szálló Hajléktalanok Átmeneti Szállása a városban 2005. január 1-jétől, 12 férőhellyel, Sarkadi kistérség ellátási területtel működik. Az intézményegység a korábbi időszakban Anya-Gyermek Átmeneti Szállóként funkcionált, azonban az épület a hároméves kistérségi szociális felzárkóztató program keretében át lett alakítva, és így már megfelel a hajléktalanok fogadására. Gyermekjóléti alapellátások a) Gyermekjóléti szolgálat A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermekek érdekeit védő speciális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek, eszközeinek felhasználásával szabályozza a gyermekek testi- lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítését, a gyermekek

veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyhelyzet megszüntetését, illetve a családból kiemelt gyermek visszahelyezését. Sarkadon ezt a feladatot a Családsegítő, Gondozási és Szociális Központ Gyermekjóléti Szolgálata látja el az 1997. évi XXXI. törvény értelmében, szorosan együttműködve a törvény 17..-ában meghatározott szervekkel. b) Gyermekek napközbeni ellátása A napközbeni ellátás kétféle módon történik, részben az óvodában és az iskolák napközi otthonaiban, valamint a bölcsődében. Sarkad Város Önkormányzat bölcsődéje 40 férőhellyel működik. A bölcsőde fő feladata a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletet, nevelést és foglalkoztatás megszervezését biztosítani. Ezen túl a fogyatékos gyermekek korai mobilitációs és rehabilitációs célú nevelését és gondozását is a bölcsőde végzi a gyermek 6 éves koráig a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján. c) Gyermekek átmeneti gondozása A gyermekek átmeneti gondozását Sarkadon 2005. július 1-jétől 7 férőhelyes helyettes szülői hálózat látja el, melyet a Családsegítő, Gondozási és Szociális Központ fog össze. 2.5.1 Lakásállomány Sarkad város lakásállományát tekintve átlagosan növekedést mutat, azonban nagyon kis mértékben, 2006-ban a KSH adatai alapján 4.319 darab lakás volt a városban. Az utóbbi években épített lakások többsége 3 szobás, gázvezetékkel és közüzemi vízvezetékkel mindegyik ellátott, a közcsatorna-hálózatra azonban csak egy részük lett rákötve. Lakóparki formában egyáltalán nem épült lakás.