Lágymányosi Bárdos Lajos Kéttanyelvű Általános Iskola és Gimnázium Szervezeti és működési szabályzat 2013 1
1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapjai A szervezeti és működési szabályzat célja, hogy meghatározza a Lágymányosi Bárdos Lajos Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott cél- és feladatrendszer tevékenységeinek és folyamatának összehangolt, racionális és hatékony megvalósulását szabályozza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjait a jelenleg érvényben lévő hatályos törvények és rendeletek szabályozzák: a 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről; a 20/2012 EMMI rendelet a köznevelési intézmények működéséről a 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról a 2112. évi CLCCIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról az 1992. évi XXXIII. évi törvény a közalkalmazottak jogállásáról; a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről a 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben; a 2012. évi CXXIV. törvény a tankönyvpiac rendjéről a 44/2007 (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezésről és a polgári védelemről a 2011. évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról a 26/1997. (IV. 3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásáról az 1999. évi XLII. tv. a nemdohányzók védelméről 1.2. A szervezeti és működési szabályzat személyi, területi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletet képező egyéb belső szabályzatok, intézményvezetői utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. A szervezeti és működési szabályzat előírásai az iskolán kívüli rendezvényekre is vonatkoznak. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyási időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 2
2. Az intézmény általános jellemzői 2.1. Az intézmény: - neve: Lágymányosi Bárdos Lajos Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium - székhelye: 1117 Bp., Baranyai u. 16-18. - típusa: általános iskola és középiskola - évfolyamainak száma: 8 általános iskola, 8 gimnázium - az intézmény tagintézménnyel nem rendelkezik - alapítója: Budapest Főváros XI. kerületi Önkormányzat 1113 Bp., Bocskai út 39-41. - felügyeleti szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó központ - OM azonosító: 201263 2.2. Az intézményi bélyegzők felirata és lenyomata: Hosszú bélyegző: Körbélyegző: Az intézményi bélyegző használatára jogosultak beosztása: igazgató, igazgatóhelyettesek, iskolatitkár osztályfőnökök (törzskönyvben, félévi értesítőben és év végi bizonyítványban) 3
2.3. Az intézmény szintjei: a) A közoktatási intézményünk belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően, az Alapító okiratban meghatározottak szerint. A magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos működés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével határoztuk meg a szervezeti egységeket. b) Intézményünk szervezeti egységeinek élén az alábbi felelős beosztású vezetők állnak: 1) 1-4. évfolyam alsó tagozat és napközi alsó, felső és gimnázium: igazgatóhelyettes 2) 5-8. évfolyam felső tagozat és 5-12. évfolyam gimnáziumi tagozat, tanulószoba: általános igazgatóhelyettes Az intézmény képviselőjeként az igazgató jár el, de ezt a jogosítványát az igazgatóhelyettesekre átruházhatja. c) A szervezeti egységek kapcsolattartási módjai és rendje: Az intézmény szervezeti egységének vezetői iskolavezetőségi értekezleten számolnak be azok működéséről. A pedagógusok és az egyéb közalkalmazottak a mindennapi tevékenységek során közvetlen kapcsolatot tartanak egymással. 2.4. Az intézményi működés alapdokumentumai A törvényes működést az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: 2.4.1. Alapító okirat: tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. 2.4.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat: - Az intézmény törvényes működésének szabályzata 2.4.3. A pedagógiai program tartalmazza és meghatározza: a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül - az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, - a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, - a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, - a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, - a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet, - a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, - a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását segítő programot, - a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, - a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét, - a szülő, tanuló, és pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit. b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül - az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, 4
- az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, - az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, - az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá- jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját, - a tanórán kívüli foglalkozásokat, - a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A pedagógiai programot a szülői szervezet, a diákönkormányzat véleményezése és a nevelőtestület elfogadása után a fenntartó hagyja jóvá. 2.4.4. Házirend Az iskolai házirend tartalmazza azokat az előírásokat, amelyek betartása az intézményben a tanulók, a szülők, a tanulók törvényes képviselői, a pedagógusok és más alkalmazottak számára kötelező. Hatálya kiterjed az iskola által más helyszínen tartott rendezvényekre is. A törvényi előírásoknak megfelelő házirend az iskola törvényes működésének a feltétele. 2.4.5. A tanév munkaterve: az intézmény hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve, a felelősök megjelölésével. Az intézményvezető készíti el, melyet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten fogad el. A tanév helyi rendjében kell meghatározni az intézményi szintű rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, a tantestületi értekezletek témáit és időpontjait, a tanítás nélküli munkanapok programjait és időpontját, a tanítási szünetek időpontját. 2.4.6. Eljárási szabályok A Pedagógiai Programot a Szülői szervezet, a Diákönkormányzat véleményezése és a nevelőtestület elfogadása után a fenntartó hagyja jóvá. A Pedagógiai programot, az SZMSZ-t, és a Házirendet a nevelőtestület fogadja el, majd a fenntartó hagyja jóvá. Az Iskolaszék, a Szülő szervezet és a DÖK a dokumentumokat megismerésével a törvény által előírt legitimációnak eleget tesz. (Pedagógiai program: véleményezési jog Iskolaszék (szülői szervezet), DÖK, SZMSZ: egyetértési jog egyetértési nyilatkozatot tesz Iskolaszék, DÖK, Házirend: egyetértési jog, támogató, egyetértési nyilatkozat Iskolaszék, DÖK) Az intézményi dokumentumok nyilvánosak, az igazgatónál, az igazgatóhelyetteseknél, a tanáriban és a könyvtárban megtekinthetőek. Az intézményi működés dokumentumai közül a Pedagógiai programot, az SZMSZ-t és a Házirendet az iskola honlapján is megjelenítjük. 5
A dokumentumokról, továbbá bármilyen az intézményt érintő kérdésben további tájékoztatás kérhető, amelynek biztosítása az igazgató feladata 8 munkanapon belül. 3. Az intézmény vezetése 3.1. Az intézményvezető és feladatköre Az intézményvezető jogkörét, felelősségét, feladatait a köznevelési törvény valamint a fenntartó határozza meg. Munkáját munkaköri leírás alapján végzi. a) A közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, korlátozottan gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály vagy a Közalkalmazotti Szabályzat nem utal más hatáskörbe. b) A dolgozók foglalkoztatására, élet és munkakörülményeikre vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségek megtartásával gyakorolja. c) Az intézményvezető kiemelt feladatai: a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése. a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése. a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján. munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása. a szülői közösséggel, a munkavállalói érdekképviseleti szervezettel, a szakszervezettel, a Közalkalmazott Tanáccsal és a diákönkormányzattal való együttműködés. a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése. a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének irányítása 3.1.1. Adminisztratív feladatok: Az adminisztratív munkakörben dolgozók munkaköri leírásuk alapján végzik munkájukat. Feladataik: Az intézményben lévő vagyontárgyak nyilvántartása. Munkaerő gazdálkodás: a munkaviszony létesítésével, a változásokkal kapcsolatos feladatok elvégzése. Bérgazdálkodás: az intézmény és a KLIK között létszám és bérgazdálkodásra vonatkozóan a folyamatos munkakapcsolat tartása. Gyermekétkeztetéssel kapcsolatos feladatok ellátását a GAMESZ végzi. A technikai dolgozók munkájának szervezése a GAMESZ feladata. 6
3.2. A vezetési feladatok megvalósítása 3.2.1. Az intézményvezető Feladatait közvetlen munkatársai: az igazgatóhelyettesek, az iskolatitkárok közreműködésével látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézmény megbízott vezetői és a közvetlen munkatársak az intézményvezetőnek tartoznak felelősséggel. Beszámolási kötelezettségük kiterjed az intézmény működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Az intézmény vezetői heti rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. 3.2.2. Az intézményvezető helyettesei és feladatkörük Az igazgató felelőssége mellett megosztja az igazgatóhelyettesekkel az iskola irányító, ellenőrző, szervező feladatait. a) A igazgatóhelyettesek megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezető adja. b) Az igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozott időre kinevezett közalkalmazottja kapja. c) A vezető helyettesek feladata és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. d) Az igazgatóhelyettesek az iskolai munka teljes folyamatában, és minden területen vezetői minőségben vesznek részt. Ellenőrző tevékenységük az iskolai élet egészére kiterjed (munkarend, házirend, balesetvédelem, tűzvédelem, tantervi követelmények teljesítése). e) Javaslattételi és véleményezési joguk és kötelezettségük van minden olyan kérdésben, amely vezetői döntést igényel. A munkamegosztásban rájuk bízott feladatokban felelősséggel és önállóan döntenek. f) Az igazgató távollétében az iskola képviseletére és munkáltatói jogkör kivételével belső ügyeinek intézkedéseire jogosult vezetők. Az igazgatóhelyettesek tevékenységüket összhangban végzik, intézkedéseikről az igazgatót folyamatosan tájékoztatják. 7
3.2.3. Az intézmény vezetősége: a) Az intézmény vezetőinek munkáját - irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét - a középvezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. b) Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A vezetőség rendszeresen (a munkatervben rögzített időközönként) rendes értekezletet tart. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül hívhat össze. Az intézmény vezetőségének tagja: az intézményvezető, az igazgatóhelyettesek, a szakmai munkaközösségek vezetői. Az intézményvezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Tapasztalataikról beszámolási kötelezettségük van közvetlen vezetőjük, kiemelkedő jelentőségű üggyel kapcsolatban az intézményvezető felé. c) Az intézmény vezetői és a szakmai munkaközösség-vezetők tanévenként kétszer nyilvános beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek az intézmény pedagógiai, illetve szakmai munkájával kapcsolatos tárgykörben. d) Az intézmény vezetősége megbízott tagjai révén együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a Szülői szervezettel, a Diákönkormányzat diákképviselőivel. 3.2.4. A vezetők munkamegosztása Igazgató Igazgatóhelyettes 1. Igazgatóhelyettes 2. Igazgatóhelyettes 3. általános igazgatóhelyettes a./ Gimnázium a./ Alsó tagozatos munkaközösségek a./ Felső tagozatos munkaközösségek b./ Adminisztrációs feladatok - e-napló - helyettesítés - elszámolás - tanfolyamok b./ Napközi c./ Szakkörök, felzárkóztatás, tehetséggondozás, tanfolyamok b/ Tanulószoba, napközi c/ Szakkörök, felzárkóztatás, tehetséggondozás, tanfolyamok d./ Gyermekvédelem d./ Gyermekvédelem d/ Gyermekvédelem e./ Tanulmányi versenyek e/ Tanulmányi versenyek e/ Tanulmányi versenyek 3.2.5. A helyettesítés rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén 8
gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a második igazgatóhelyettes feladata. A helyettesítési rendben őt a harmadik igazgatóhelyettes követi. 3.2.6. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend szerint kell kijelölni az ügyeletesi feladatokat ellátó személyt. Reggel 7 15 órától délután 17 00 óráig az iskola igazgatója, vagy valamelyik igazgatóhelyettes a munkahelyén tartózkodik. 4. Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje 4.1. Az intézményi közösségek és belső kapcsolattartás általános módjai: a) Alkalmazotti közösség: - nevelőtestület, - nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége, b) Közalkalmazotti tanács c) Szakszervezetek d) Intézményi Tanács e) Szülői közösségek: f) A tanulók (gyermekek) közösségei: - osztályközösségek, csoportok - kórus - sportkör - diákönkormányzat A kapcsolattartás rendszeres formái: különböző értekezletek, egyeztető tárgyalások, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, nyílt napok, fogadóórák. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az intézmény éves munkaterve, illetve a Kollektív szerződés tartalmazza (a kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja). A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 4.2. Az intézményi közösségek jogai Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg. a) Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségét, tanulói közösségeket, az iskolával kapcsolatban álló szülőt, munkáltatót. b) Véleményezési jog illeti meg az egyes személyt és közösséget - az elhangzott véleményt a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelni kell. 9
A döntési jogkor gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezővel közölni kell. c) Egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért /hatályos jogszabályok/. d) A döntési jogokkal rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek. Személyes jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület egyszerű (50%+1) többség alapján dönt. 4.3. Az alkalmazotti közösség a) Az alkalmazotti közösség az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. A alkalmazotti közösséget az intézményvezető hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt a jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. b) A nevelőtestület és az intézmény szakmai munkaközösségeit a pedagógus munkakörrel rendelkező közalkalmazottak alkotják. Tevékenységükkel és kapcsolattartásuk módjával az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. 4.4. A szülői közösségek A szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében munkaközösséget hoznak létre. A szülői munkaközösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről. 4.4.1. Felépítése: - osztály szülői munkaközösség - iskolai választmány - szülői munkaközösség elnöksége A Szülői közösséget az intézményvezető az éves munkatervében rögzített időpontban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Konkrét együttműködésben a Szülői közösség elnöke közvetlenül az intézményvezetővel tart kapcsolatot. A gyermekközösségek (osztályok, csoportok) szülői munkaközösségével a kapcsolatot közvetlenül tartja a gyermekközösségért felelős pedagógus (osztályfőnök, csoportvezető), aki az intézmény pedagógiai programjába illeszkedő szülői kezdeményezéseket segíti. A szülői közösségek véleményét, javaslatait a szülői munkaközösségek vezetői juttatják el az intézmény vezetőségéhez. 4.4.2. Intézményi Tanács Az Intézményi Tanáccsal való együttműködés szervezése az igazgató feladata. Az iskola igazgatója és az Intézményi Tanács képviselője az együttműködés tartalmát és formáját évente az iskolai munkaterv, illetve az Intézményi Tanács munkaprogramjának 10
egyeztetésével állapítják meg. Az igazgató évente egy alkalommal beszámol az Intézményi Tanácsnak az intézmény működéséről. 4.4.3. A szülőkkel való kapcsolattartás és a tájékoztatás formái és rendje Az intézmény a köznevelési törvényben előírtaknak megfelelően a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart (szülői értekezleteken) és írásbeli tájékoztatást ad (a gyermek tájékoztató füzetében). Az intézmény munkatervében rögzítetten, tanévenként a szülői értekezleteteken kívül fogadóórákat tart. 4.4.3.1.A szülői értekezlet Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök (csoportvezető) tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. A leendő gyermekközösségek szüleit a felvételi értesítőn tájékoztatja az intézmény a tanév kezdetét megelőző első szülői értekezletről a tanév kezdésének zavartalansága érdekében. Az új közösségek szeptemberi szülői értekezletén bemutatják az osztályban (csoportban) oktatónevelő pedagógusokat. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, a munkaközösség elnöke, az osztályfőnök (csoportvezető) a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. 4.4.3.2. A szülői fogadóórák Az intézmény valamennyi pedagógusa fogadja a szülőket, és szóbeli tájékoztatást ad a gyermekről (tanulókról). A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívhatja az intézményi fogadóórákra. Amennyiben a gondviselő a munkatervben rögzített időpontú fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. 4.4.3.3. A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje Valamennyi pedagógus köteles a tanulókra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az elektronikusnaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében illetve ellenőrző könyvében feltüntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusoknak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátni az általános iskolában - a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli munkák értékelését a kiosztás napján kell beírni. Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete, ellenőrzője hiányzik, a hiányt az elektronikusnaplóba be kell jegyezni. Az ellenőrző könyvbe a gimnazista diák írja be az érdemjegyet, amit a tanár a kézjegyével lát el - a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli munkák értékelését a kiosztás napján kell beírni. Amennyiben a tanuló ellenőrző könyve hiányzik, a hiányt az elektronikusnaplóba be kell jegyezni. Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, a 2. évfolyamon félévkor az osztályfőnökök szövegesen értékelik a tanulók előmenetelét, magatartását, szorgalmát a tájékoztató füzetben. 11
5. A tanulók közösségei és a kapcsolattartás formái és rendje 5.1. Az osztályközösségek, tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen, egyes órákat csoportokban látogatnak. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége megválasztja az osztály képviselőjét, aki egyúttal az iskolai diákönkormányzat tagja. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok értekezletének összehívására. Az osztályfőnök feladatait és hatáskörét az osztályfőnöki munkaköri leírás tartalmazza. 5.2. A diákönkormányzat (DÖK) A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az intézményi diákönkormányzat a tevékenységét a tanulóközösség által elfogadott, a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rend szerint végzi. Az iskolai diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott Diákbizottság áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt a DÖK vezetője képviseli. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A DÖK vezetője írásbeli meghatalmazással felkérheti a segítő tanárt a tantestület előtt a vezetőség véleményének a képviselésével. 5.2.1. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje a) A diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart a diákönkormányzatot segítő tanár. b) A diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező az alábbi esetekben: - a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásakor, - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor, - a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor. A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt kikéri a nevelőtestület véleményét, illetve a DÖK SZMSZ - ének jóváhagyása a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az igazgató feladata. Jogszabályban meghatározott esetekben a diákönkormányzat véleményének megszerzéséről az igazgató gondoskodik az előterjesztés legalább 7 nappal korábban történő átadásával. Az igazgató a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. 12
A nevelőtestület értekezletére a választott diákképviselő is meghívható, amennyiben a diákokat érintő kérdésekről van szó. Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat - a segítő tanár támogatásával - az igazgatóhoz, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az illetékes igazgatóhelyetteshez fordulhat. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyűlés Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. A diákközgyűlés napirendjét az igazgató és a diákképviselő közösen állapítja meg. A napirend megismertetése a diákokkal a DÖK faliújságon keresztül történik. A diákközgyűlésen jelen vannak a nevelőtestület tagjai, a diákközgyűlés levezető elnöke a diákönkormányzatot segítő tanár. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a diákönkormányzat a segítő tanár közreműködésével a közgyűlést megelőzően írásban is eljuttathatja az iskola igazgatójához. Az írásban, illetőleg a szóban feltett kérdésre az illetékes vezető ad érdemi választ. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője a javasolt napirend megjelölésével a segítő tanár útján kezdeményezi az igazgatónál. Az igazgató a kezdeményezéstől számított 15 napon belül intézkedik a rendkívüli diákközgyűlés összehívásáról a napirend közzétételével. Ha az igazgató a rendkívüli diákközgyűlés összehívását nem tartja szükségesnek, gondoskodik a kezdeményezést kiváltó kérdés más úton való megnyugtató rendezéséről. 5.2.2. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. Az iskola biztosítja a diákönkormányzat működéséhez a szükséges feltételeket. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az SZMSZ használati rendszabályai szerint veheti igénybe. 5.3. A Közalkalmazotti Tanács a) A Közalkalmazotti Tanács és az igazgató munkakapcsolatát, a tájékoztatást a törvényi előírások alapján az iskola vezetője biztosítja. b) A Közalkalmazotti Tanács tagjainak az intézmény igazgatója biztosítja a törvényi előírásoknak megfelelő órakedvezményt. 5.4. Szakszervezetek a) A szakszervezetek és az igazgató munkakapcsolatát, a tájékoztatást a törvényi előírások alapján az iskola vezetője biztosítja. b) A szakszervezetek tisztségviselőinek az intézmény igazgatója biztosítja a törvényi előírásoknak megfelelő órakedvezményt 5.5. Az intézményen kívüli kapcsolattartás rendje a) Közoktatási intézményünk az intézmény működése, a gyermekek szociális-, gyermekvédelmi és nevelési ellátása, valamint a tanulók iskola- és pályaválasztása és 13
egyéb nevelési feladatok érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel az intézményvezető és a megbízottak útján. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: Az intézmény fenntartójával A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal A Fővárosi Pedagógiai intézettel Oktatási Hivatallal A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel A területileg illetékes szakértő bizottságokkal, szakszolgálattal (Szakértői bizottságok, Logopédia Intézet, Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Központ, Pályaválasztási Tanácsadó, stb.) Újbudai Pedagógiai Intézet Egészségügyi Szolgálat b) A kapcsolattartás és felelősei: - Fenntartóval hivatalos ügyintézés: iskolavezetőség, iskolatitkár - Kerületi általános iskolákkal, gimnáziumokkal az iskolavezetőség és a munkaközösség-vezetők - Gyermekjóléti Szolgálattal a rendszeres munkakapcsolat a problémák feltárására és megoldására. Felelős: gyermek és ifjúságvédelmi felelős. - Iskolai egészségügyi szolgálattal - iskolaorvos, védőnő, fogorvos - vizsgálatok, kötelező oltások, felvilágosító előadások stb. Felelősök: igazgatóhelyettesek, iskolatitkár. - Egyházakkal: A történelmi egyházakkal a fakultatív hittanoktatás megszervezésének segítése, tanterem biztosítása. - Felelősök: igazgatóhelyettesek. - Szakértői bizottságokkal a rendszeres munkakapcsolat a problémák esetén, és a felülvizsgálati kérelmek megtételénél. Felelősök: igazgatóhelyettesek, osztályfőnökök - Országos Beszédvizsgáló és Szakértői Bizottsággal, Beszédjavító Intézettel rendszeres munkakapcsolat a szegregált beszédjavító osztállyal kapcsolatos teendők ellátására. Felelős: igazgatóhelyettesek - Egyéb intézmények esetén pl.: múzeumok, közművelődési intézmények stb. Felelősök: osztályfőnökök, szaktanárok - Alapítvány. Felelős: igazgató 14
6. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek 6.1. Az intézmény nevelőtestülete és jogkörei a) A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója. b) A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig egyetértési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 6.2. A nevelőtestület értekezletei a) A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott időpontokban az intézményvezető hívja össze. A nevelőtestületi értekezlet tárgyalja a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott két hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvet az irattár őrzi. b) Az intézmény nevelőtestülete az alábbi állandó értekezleteket tartja a tanév során: - tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, - nevelési értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze azonnali hatállyal a szokásos munkaidőn belül az intézmény lényeges problémáinak megoldására, vagy ha a nevelőtestület tagjainak 51%-a, valamint a közalkalmazotti tanács, az intézmény igazgatója, vagy vezetősége szükségesnek látja. 6.3. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt, titkos szavazás esetén a szavazást meg kell ismételni. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. 6.4. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje a) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek 15
gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az Intézményi Tanácsra vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlóját a nevelőtestület tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. b) Az intézmény nevelőtestülete - feladatkörének részleges átadásával - a következő állandó bizottságot hozza létre tagjaiból az alábbi feladat és hatáskörrel és jogosultságokkal: Fegyelmi Bizottság: A bizottság a nemzeti köznevelési törvénynek megfelelően minimálisan három tagból áll. Tagjai lehetnek: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnöki munkaközösség-vezető, osztályfőnök, az esetlegesen érintett szaktanárok, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, diákönkormányzatot segítő tanár és egy olyan szaktanár, aki nem áll közvetlen kapcsolatban a tanulóval A létrehozott bizottságok beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek. c) A nevelőtestület egy-egy kisebb gyermekközösség (osztály, csoport) neveltségi szintjének elemzését és tanulmányi munkájának értékelését az adott közösség problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusokra ruházza át. Jelen feladatkör ellátása kapcsán az adott közösségért felelős pedagógus (osztályfőnök, csoportvezető) úgynevezett osztályértekezlet összehívását kezdeményezheti az igazgatónál. Ezen a nevelői értekezleten csak az adott közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség a gyermekközösségért felelős pedagógusra (osztályfőnökre, csoportvezetőre) hárul a nevelőtestületi értekezlet időpontjában. d) A nevelőtestület a köznevelési törvényben meghatározott jogkörből a szakmai munkaközösségre ruházhatja át az alábbi jogköreit: a próbaidős pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottak munkájának véleményezése, a foglalkoztatási és pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztása, a munkaközösségbe tartozó tagok továbbképzéséhez, átképzéséhez, tanulmányi szerződés kötéséhez javaslattétel, helyi szakmai, módszertani programok összeállítása, munkaközösségek tagjainak fizetésemelésére, jutalmazására, kitüntetésére javaslattétel. 6.5. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A köznevelési törvény 71.. szerint: A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség az SZMSZ-ben meghatározottak szerint gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg. A szakmai munkaközösség tagjai 5 évenként a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. 16
6.5.1. Az intézmény szakmai munkaközösségei: Alsós munkaközösség 1-2. Alsós munkaközösség 3-4. Osztályfőnöki munkaközösség 5-8. Osztályfőnöki munkaközösség 11-12. Humán munkaközösség Idegen nyelvi munkaközösség MTI munkaközösség Természettudományi munkaközösség Művészeti munkaközösség (ének, rajz, testnevelés) Napközis munkaközösség 6.5.2. A szakmai munkaközösségek feladatai: koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munkát, fejlesztik, tökéletesítik szakterületük módszertani eljárásait, javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására, szükség esetén szervezik a pedagógusok továbbképzéseit, támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget, az intézmény fejlődése érdekében szükség esetén pedagógiai kísérletekben vesznek részt, végzik a nevelőtestület által átruházott feladatokat, a nevelőtestületben figyelemmel kísérik az egységes követelményrendszer betartását, összeállítják az intézmény számára a felméréseket, ezeket értékelik, végzik a tantárgycsoportokkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését. javaslatot tesznek tanulmányi segédletek és taneszközök beszerzésére, 6.5.3. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai: összeállítja - és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra - az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját, koordinálja a munkaközösség tevékenységét, elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést, szakmai és módszertani értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, eredményességét, intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül, összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéről, 17
javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra, tájékoztatni köteles a munkaközösség tagjait a vezetői értekezlet napirendjéről és határozatairól, állásfoglalásai, javaslatai, véleménynyilvánítása előtt köteles figyelembe venni a munkaközösség tagjainak véleményét, tevékenysége során a munkaközösség döntéseit képviselni. javaslatot tesz a tankönyvek, segédletek kiválasztására: A tankönyvrendelés szakmai előkészítéséért a munkaközösség-vezetők, lebonyolításáért a tankönyvfelelős és a gazdasági ügyintéző felelős. A munkaközösség-vezetők munkájukat a munkaköri leírásuk alapján végzik. 7. A pedagógiai nevelő és oktató munka belső ellenőrzésének rendje 7.1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladata: - biztosítani az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, - segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, - szolgáltasson a vezetőség számára megfelelő mennyiségű információt a pedagógusok munkavégzéséről, - biztosítson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 7.2. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult: - igazgató, - igazgatóhelyettesek, - munkaközösség-vezetők. 7.3. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: - A nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon. Ezen belül különösen: Előzetes felkészülés, tervezés A tanítási óra felépítése és szervezése A tanítási órán alkalmazott módszerek A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése (Tantárgyi eredménymérések). Diákok értékelése - A tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása. - A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás. - A pedagógusok munkafegyelme. - A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása. - A nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága. - A tanterem rendezettsége, dekorációja, 18
A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg. Az intézményen belüli általános ellenőrzési feladatokat az IMIP tartalmazza. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. 8. Gyermek- és ifjúságvédelem 8.1. A pedagógusok illetve az osztályfőnök feladatai: Probléma észlelése esetén tájékoztatja az iskola igazgatóját, gyermekvédelmi felelősét az intézkedés kezdeményezésének szükségességéről. 8.2. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős látja el az intézményben a tanulók védelmét. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelemi felelős személyéről, és elérhetőségéről. Alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül különösen: - A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak - Családlátogatáson vesz részt, a veszélyeztető okok feltárása érdekében. - Veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot. - Segíti a Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységét. - A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kéri. - Problémák megléte esetén megteszi a megoldás érdekében a szükséges lépéseket. - Tájékoztat a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. A tanulókat veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében az iskola együttműködik az illetékes: - Nevelési tanácsadóval, - Gyermekjóléti Szolgálattal - Családsegítő szolgálattal - Gyámhatósággal - Gyermekorvossal 19
9. Az intézmény működési rendje 9.1. A tanév rendje a) A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév általános rendjét miniszteri rendelet szabályozza. b) A tanév szorgalmi idejének előkészítése az augusztus 21-től augusztus 31-ig tartó időszakban történik. c) A tanév helyi rendjét, feladatait és programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. A tanév helyi rendjének elfogadása a tanévnyitó tantestületi értekezleten történik. d) A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az intézmény pedagógusai az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. e) A tanév szorgalmi időszakra és tanítási szünetekre tagolódik. f) A tanév helyi rendjében meghatározzuk: a szünetek időtartamát, az intézményi szintű rendezvények és ünnepségek megvalósításának módját és időpontját, a tantestületi értekezletek témáit és időpontjait, a tanítás nélküli munkanapok programjait és időpontjait, a tanítási szünetek időpontjait a miniszter által meghatározott kereteken belül, A gyermekek, tanulók fizikai állapotát felmérő (évi két alkalom) vizsgálatok időpontját, Az évi rendes diákközgyűlés idejét. 9.2. Az iskola nyitva tartása, a működés rendje Az épület nyitásáért és zárásáért a portások felelősek. Előre meghatározott ügyeleti napokon 9 00-13 00 óra között ügyeletet tart az iskola vezetőségének egyik tagja. Az oktatási törvény szerint a tanulók nem tartózkodhatnak felügyelet nélkül az iskola területén. Az iskola épülete a tanulók számára 6 45 -től 18 00 óráig van nyitva. Ebben az időszakban a beléptetésért a portaszolgálat felelős. Belépéskor a tanulók felszólításra kötelesek bemutatni a diákigazolványukat vagy az ellenőrzőjüket. Idegenek csak a portás engedélyével (esetleg regisztráció után) léphetnek az intézmény területére. Gyógytestnevelés vagy zeneórára érkező külsős tanulók a Gyógytestnevelési illetve a Zeneiskolai tájékoztató füzet felmutatásával léphetnek be az intézmény területére. Hétvégeken az iskola nyitva tartását az igazgató határozza meg. Tanítási szünet idején az épület csak a kihirdetett ügyeleti napokon tart nyitva. A zavartalan munkakezdés érdekében a tanulóknak legkésőbb az első órájuk kezdése előtt 10 perccel meg kell érkezniük az iskolába. 7 40 előtt a tanulók a kijelölt helyeken (tanterem, földszint, udvar) gyülekeznek. A tantermekhez csak a megadott időpont után szabad felmenni, kivéve a 0. órára érkezőket. 20
Nevelői ügyelet 7 órától van a kijelölt helyeken, majd 7 40 -től meghatározott rend szerint a folyosókon. Az iskola épületét tanítási, illetve foglalkoztatási idő alatt a tanuló engedély nélkül csak abban az esetben hagyhatja el, ha számára a tanítás véget ért. A távozási engedélyt a portás ellenőrzi, ezt csak az igazgató vagy igazgatóhelyettes adhat. Az óra befejezése után a szaktermekben is gondoskodni kell a szellőztetésről, a tábla letörléséről és a tisztaságról, amit a tanár ellenőriz, majd bezárja a termet. Az utolsó óra után a tanulók felteszik a padra a széket. Az óraközi szünetekben a folyosón és az udvaron lehet tartózkodni az előre meghatározott rend szerint. A 3. szünetben az alsó tagozatosok, a 4. szünettől az 5-12. évfolyamosok lehetnek az udvaron, míg a 11-12. évfolyam a 3. szünet kivételével kimehet a szünetekben az udvarra. A tanítási órákhoz szükséges felszerelésen kívül a tanulók nem hozhatnak magukkal értéktárgyakat. Olyan taneszközöket sem, mely különleges márkája miatt az átlagosnál jelentősebb értéket képviselnek. Az iskolába behozott értékekért az iskola nem vállal felelősséget. Nagyobb összegű készpénzt ne tartsanak maguknál a tanulók. A talált tárgyakat a portán vagy a titkárságon kell leadni. Ünnepségeken kötelező az alkalomhoz illő ruha: lányokon egyszínű sötét szoknya, fehér blúz; fiúknak sötét nadrág, fehér ing (lehet öltöny is), és az alkalomhoz illő cipő. Az énekkar a karvezető által előírt öltözékben jelenik meg. Az iskola munkarendjére vonatkozó előírások érvényesek az iskolai rendezvényeken, kirándulásokon és iskolán kívüli programokon is. A házirend előírásai rendezvényeink vendégeire is érvényesek. A vendégek bejövetelére a rendezvényért felelős tanár ad engedélyt. A tanítási idő kezdete 8 05, a 9-12. évfolyamon szükség esetén testnevelésből 0. óra lehetséges, amely 7 15 - kor kezdődik. A tanítási órák időtartama 45 perc. A tanítás előtti és az óraközi szünetek rendjét a házirend és a nevelői ügyeleti rend szabályozza. A pedagógus munkájának megkezdése előtt 15 perccel köteles megjelenni az iskolában, illetőleg a foglalkozási helyén. Az érintett pedagógus köteles részt venni a munkaközösségi foglalkozásokon, nevelőtestületi és alkalmazotti értekezleteken, osztályfőnökként szülői értekezleteken, általánosan fogadóórákon, ügyeletet, helyettesítést ellátni az óraközi szünetekben illetve a szünidőben és a versenyeken beosztás szerint. Az órarendben megjelölt első helyettes a megadott órában a tanáriban kell, hogy tartózkodjék, a 2. és 3. sz. helyettes több hiányzó esetén szintén a tanáriban tartózkodik. A helyettesítés szakszerű ellátásáról az igazgatóhelyettesnek kell gondoskodnia. A tanítási órák zavartalansága és eredményessége érdekében a pedagógust és a tanulót az óráról kihívni nem lehet. A tanuló a tanítási idő alatt csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes írásos engedélyével hagyhatja el az iskolát. A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 7 30 és 15 30 között. Az épületbe ügyintézés céljából belépő szülőket, illetőleg látogatókat a portás lehetőség szerint telefonon bejelenti, és részükre belépő cédulát állít ki. A felkeresett pedagógus azt aláírja az időpont megjelölésével. Az aláírt cédulát kilépéskor a távozó a portásnak adja le. A tanulókért érkező szülők esetében a székhelyen a portás felszól az osztály, illetve a napközis 21
terembe a belső telefonvonalon, és a tanító vagy a napközis nevelő leküldi a tanulót a portához. Az iskola tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg. A tanulók az intézmény létesítményeit, osztálytermeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják Tanítási idő után tanuló csak külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanítási időn kívüli rendszeres foglalkozásokon való részvételt a szülő a tanuló tájékoztató füzetébe illetve ellenőrző könyvébe történő bejegyzés útján kéri, amit az osztályfőnök hagy jóvá. A továbbiakról a házirend rendelkezik. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. 9.3. Az intézményi védő-óvó előírások Az intézmény valamennyi dolgozójának kötelessége, hogy az épület állagát, berendezését megóvja, mindennapi munkájával a tanulókat is erre nevelje. Minden dolgozónak ismernie kell a munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi szabályzat és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján oktatni kell a tanulók biztonságával és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. Az intézmény területén szándékosan okozott vagy fegyelmezetlen magatartás miatt keletkezett kárt a károkozónak meg kell térítenie. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. Minden audiovizuális eszközt, oktatási szemléltetőeszközt a pedagógus nyilvántartófüzetben vesz át az eszközök kezelőjétől. Az átvételt aláírók teljes anyagi felelősséggel tartoznak elszámolni. A termeket a foglalkozások befejezése után be kell zárni. A zárás előtt gondoskodni kell az elektromos berendezések áramtalanításáról. A zeneiskola céljaira használt termek zárásáról a zeneiskolai tanárok gondoskodnak. Az iskolai könyvtárat a könyvtáros kezeli, az állomány értékéről, kezeléséről köteles beszámolni. A könyvtárban csak felügyelettel, a nyitvatartási időben tartózkodhatnak tanulók. A szaktermekben csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni. A terem és a benne lévő eszközök használatáért az ott foglalkozást tartó pedagógus felelős. Az intézményi védő-óvó előírásokat a Munkavédelmi - Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltak szerint tartja be az intézmény minden tagja. A szabályzat felfrissítéséért, korszerűsítéséért a tűzvédelmi illetve a munkavédelmi felelős felel. 9.3.1. A tanulói és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok: - tanév elején balesetvédelmi oktatás, melyet az elektronikusnaplóban regisztrálni kell 22
- a tanulók figyelmének felhívása a veszélyhelyzetekre, különösen testnevelés, fizika, biológia, kémia, technika és informatika órákon. - évente tűzriadó szervezése A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó, a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. a) Az épületben a rendőrségre bekapcsolt riasztóberendezés működik. Jelzés esetén a rendőrség a kijelölt portást, illetve a telephelyen a gondnokot riasztja, aki szükség szerint értesíti az igazgatót. b) Az épületet a szolgálatban levő portás nyitja-zárja. Zárás előtt meggyőződik, hogy mindenki elhagyta az iskola területét. Gondoskodik termek, ablakok zárásáról. Áramtalanít. A takarítók által leadott kulcsokat ellenőrzi. c) A tanulók a felszerelésüket (kabát, táska, tornafelszerelés, stb.) a folyosói szekrényekben kötelesek elhelyezni. Az osztályok szekrényeinek zárásáról a kijelölt felelősökön keresztül az osztályfőnökök kötelesek gondoskodni. Őrizetlenül hagyott értéktárgyakért az iskola anyagi felelősséget nem vállal. d) A rongálásért az osztályközösség felel. e) Az iskola épületében TILOS dohányozni. 9.3.2. Tanulókra vonatkozó munkavédelmi előírások Az intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért. Gondoskodnia kell a gyermekek és tanulók felügyeletéről, a gyermek- és tanulóbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről, balesetek kivizsgálásáról, nyilvántartásáról, jelentési kötelezettség teljesítéséről. A házirendben szabályozza a védő, óvó előírásokat és magatartási szabályokat, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az oktatási intézményben való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége a gyermekek és tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön. Ha észleli, hogy a gyermek illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. A tanuló köteles óvni saját és társai testi épségét; elsajátítani és alkalmazni az egészségét és biztonságát védő ismereteket; betartania a házirend szabályait; haladéktalanul jelenteni a felügyeletét ellátó pedagógusnak, vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlel, továbbá ha megsérült. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezekről a balesetekről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy példányát át kell adni a tanulónak (gyermek és kiskorú esetén a szülőnek); két példányát meg kell küldeni a KLIK-be legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig. 23