Jogszabály- és szabványváltozások: 2015. december

Jogszabály- és szabványváltozások: 2015. december JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK, Figyelemfelhívások A jogszabályváltozások közül az alábbiak emelhetők ki: 2015. évi CLXXXVI. törvény a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról Megjelent: MK 2015/183. (XI. 27.) - Hatályos: 2015.12.31, 2016.01.01. Többek között az alábbi törvényekre vonatkozik, túlnyomóan eljárási szabályokat módosítva. A módosított rendelkezéseket a hatálybalépésüket követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A módosítások 2016.01.01.-jén lépnek hatályba. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény - Változtak a munkabalesetekekre vonatkozó bejelentési, kivizsgálási és nyilvántartási kötelezettségek. A 64. (1) bekezdése szerint (1) Azt a munkabalesetet, amely esetében a munkavállaló több mint három munkanapon át nem volt munkaképes, valamint a foglalkozási megbetegedést és a fokozott expozíciós esetet be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és nyilvántartásba kell venni. A korábbi szöveg így szólt: (1) A munkabalesetet, a foglalkozási megbetegedést és a fokozott expozíciós esetet be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni. Az új követelmény pontosítja a jogszabályi kötelezést és összehangolja a törvényt végrehajtó 5/1993. (XII.26.) MüM rendelettel. A MüM rendelet ugyanis csak a 3 napot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabalesetek kivizsgálása alapján kitöltött munkabaleseti jegyzőkönyvnek a munkavédelmi hatósághoz történő megküldésére kötelezi a munkáltatót. Ezzel összefüggésben a 64. (3) bekezdésben a bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása során szövegrész helyébe az esetén szöveg lépett, - a változást az alábbi áthúzás és a vastagított betoldás mutatja: (3) A munkáltató a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciók bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása során esetén a sérült, megbetegedett, illetve fokozott expozícióban érintett következő személyes adatait rögzíti: név (ideértve a születési nevet is), anyja neve, társadalombiztosítási azonosító jele (taj-száma), születési hely és időpont, nem, állampolgárság, lakóhely (lakcím). A munkáltató esetében az adószámot kell feltüntetni, amennyiben adószámmal nem rendelkezik, személyes adataként saját adóazonosító jelét is rögzítenie kell. A kivizsgálást illetően a 64. (4) bekezdésben megmaradt az a kitétel, hogy a munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie. A bekezdés 2. mondta viszont megváltozott: a munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell, de az és annak eredményét nyilvántartásba kell venni. szövegrész törlésre került. A törléssel a követelmény összhangba került a gyakorlattal: munkaképtelenséggel nem járó munkabalesetek esetén a munkáltatók gyakorlatilag figyelmen kívül hagyták / hagyhatták e nyilvántartási kötelezettséget. - A Munkavédelem hatósági felügyelete fejezetben a munkavédelmi hatósági eljárás határideje az eljárás megindításától számított negyvenöt napra csökkent (az ügyfél érdekében) a korábbi két hónap helyett a) a munkabalesetekkel, foglalkozási megbetegedésekkel és fokozott expozíciós esetekkel, b) a balesetet munkabalesetnek minősítésével, c) a munkáltató és a munkahelyen munkát végző személy közötti munkavégzésre irányuló jogviszony szervezett munkavégzésnek történő minősítésével kapcsolatos eljárásokban. (83/D. ). - Ugyanebben a fejezetben törlésre került a 83/E., amely a munkabiztonsági szakértő igénybevételével kapcsolatos engedélyezési, ellenőrzési, adatkezelési szabályokat tartalmazta, - ezek más jogszabályokban kerültek meghatározásra. - Szintén ebben a blokkban található a hatósági ellenőrzésre vonatkozó alábbi új kitétel: 84. (1) A munkavédelmi hatóság jogosult b) valamennyi munkahelyen - külön engedély nélkül - ellenőrzést tartani; Az új szövegből kikerültek az ellenőr és a munkavédelmi hatóság megnevezésére történő utalások, így a követelmény időtálló maradhat az esetleges névváltozások esetén is. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

2 Pontosítja a környezethasználat feltételeire és hatósági engedélyezésére, az előzetes vizsgálati eljárásra, előzetes konzultációra, valamint a környezetvédelmi közigazgatási szervek hatósági eljárásának különös szabályaira vonatkozó előírásokat. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény A törvény változásai közül érdemes kiemelni a tűzvédelmi szakértők igénybevételének feltételeiről, bejelentéséről, illetve nyilvántartásáról szóló szakaszokat (46/A. (1) (3). A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény Eljárási kérdések mellett a fogyasztóvédelmi referens feladatait és kötelezettségeit is érinti. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény Egyebek mellett pontosítja a gázszerelők nyilvántartására vonatkozó szabályokat. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény. 35/2015. (XII. 23.) NGM rendelet a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggésben a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról. Megjelent: MK 2015/203. (XII. 23.) - Hatályos: 2016.01.01. Az NGM rendelet többek között az alábbi jogszabályokat módosítja: 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet (Vhr.) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. A Vhr. rendelkezéseit összhangba hozza a munkavédelmi törvénynek a munkabalesetek kivizsgálására, nyilvántartására és bejelentésére vonatkozó, szintén 20106.01.01-jén hatályba lépett novemberi módosításával (2015. évi CLXXXVI. törvény a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról - MK 2015/183. (XI. 27.) A Vhr 5. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A munkáltató minden munkaképtelenséggel járó munkabalesetet, ideértve a bányászati munkabalesetet is (a továbbiakban együttesen: munkabaleset), a bekövetkezését követően köteles haladéktalanul kivizsgálni. A három munkanapot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabalesetet ki kell vizsgálni, nyilvántartásba kell venni és be kell jelenteni. A 6. (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (1) A munkabaleset kivizsgálásnak megállapításait olyan részletesen kell rögzíteni többek között tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel, hogy az alkalmas legyen a munkabaleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására. A munkabaleset kivizsgálásának szempontjait a 3. számú melléklet tartalmazza. (2) A három munkanapot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabaleset vizsgálati dokumentációját a munkabaleseti nyilvántartásban szereplő sorszámmal kell ellátni. Ezt a sorszámot a munkabaleseti jegyzőkönyvön is fel kell tüntetni. A Vhr. [Az Mvt. 64. (4) bekezdéséhez] alcímének címében a (4) bekezdéséhez szövegrész helyébe az (1) és (4) bekezdéséhez szöveg lép. 51/2007. (V. 17.) GKM rendelet a gázüzemű munkagép gáz-üzemanyag ellátó berendezései beszerelésének, karbantartásának, javításának, a belső égésű motorral üzemelő munkagép gázüzeműre történő utólagos átalakításának műszaki-biztonsági követelményeiről. A jogszabály szerinti szerelési tevékenység folytatásához pontosítja a bejelentés módját a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényre utalva, meghatározza, illetve egyszerűsíti a hatósági ellenőrzés feltételeit a rendeletben foglaltak megtartását illetően. 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról. Pontosítja a gázszerelő tevékenység bejelentésére, a tevékenység személyi feltételeire, továbbá a tevékenység tilalmára vonatkozó követelményeket. Aktualizálja a továbbképzési kötelezettségre vonatkozó szabályt. - Változott az 1. melléklet (A gázszerelői bejelentés adattartalma) és a 2. melléklet (Végezhető tevékenység - Végzettség/képesítés táblázat).

3 443/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes rendészeti tárgyú törvényeknek az európai uniós kötelezettségek teljesítése érdekében szükséges és más célból történő módosításáról szóló 2015. évi CLXXIX. törvénnyel összefüggő kormányrendelet módosításokról. Megjelent: MK 2015/205. (XII. 28.) - Hatályos: 2016. 01. 01., 2016. 02. 15. Egyebek mellett érinti a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglakozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendeletet. A módosítás aktualizálja a katasztrófavédelmi kirendeltség elsőfokú hatósági, valamint szakhatósági jogosítványait, - a szervezet ezentúl pl. a tűzvédelem használati szabályainak betartását a járművön is ellenőrzi. A Tűzvédelmi bírság fejezetben az 1. mellékletben (bírság táblázat) megjelölt szabálytalanságokat illetően részben megváltoztak azok a tételek, amelyek alapján a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező: a 7. (1) bekezdésében az 1 8., 12 16. a), 17 18., 20 24., 29., 30. és 36. szövegrész helyébe a 2 9., 13 17., 19 20., 22 26., 31 32. és 38. kerül. - A 8. (1) bekezdésében a 39. szövegrész helyébe a 41. szöveg lép, itt az 1. melléklet 41. sorában rögzített esetben a központi szerv jogosult a bírság kiszabására. 2016.02.15-én a a tűzvédelmi bírság tételeket tartalmazó 1. melléklet jelentősen változik. 487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről. Megjelent: MK 2015/209. (XII. 30.) - Hatályos: 2016. 01. 01. A világ számos országában már megvalósult a sugárvédelmi hatósági összevonás vagy eleve összevont hatóság jött létre. Egységes hatóságok működnek a jelentős nukleáris iparral és tapasztalattal működő országok többségében, köztük az OECD és az EU tagállamaiban. Az egységes hatóságot létrehozó EU tagállamok pozitív tapasztalatokról, az erőforrások hatékonyabb felhasználásáról és a hatósági felügyeleti tevékenység erősödéséről számolnak be. A 2015. évi VII. törvény a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról 2016. január 1-től az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) hatáskörébe telepíti az ionizáló sugárzások elleni védekezés (sugárvédelem) hatósági feladatait (lásd még a 207/2015. (VII. 23.) Korm. rendeletet), beleértve a kötelezően mérendő sugárzási adatok meghatározását és gyűjtését, továbbá a személyi sugárvédelmi kötelezettség megállapítását és a személyi dózisok nyilvántartását. Az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak kitett személyek egészségének védelme az EMMI feladat- és hatásköre maradt. Az említett törvénnyel elfogadott koncepció szerint az OAH a sugárvédelmi engedélyezési és az ellenőrzési feladatokat a védettségi és biztonsági szinergiák leghatékonyabb kihasználása érdekében - a fenti engedélyes körben jelenleg is folytatott fizikai védelmi és a kizárólagosan békés célt szolgáló alkalmazással összefüggő hatósági tevékenységével azonos gyakorlattal, - a jelenleg is folytatott fizikai védelmi (jogtalan eltulajdonítás és szabotázs elleni védelem) és a kizárólagosan békés célt szolgáló alkalmazással összefüggő (anyagok és berendezések nyilvántartásai és meglétének fizikai ellenőrzése) hatósági tevékenységével integráltan folytatja. A követelményrendszer átveszi a korábbi szabályozás eredményeit, ugyanakkor megfelel az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról szóló 2013/59/EURATOM irányelvnek. A sugárvédelmi követelmények a munkavállalók mellett a lakosságra is kiterjednek. Az átmeneti rendelkezések többek között meghatározzák az ÁNTSZ OTH és a sugáregészségügyi feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatalok teendőit, az általuk kiadott engedélyek, határozatok, kérelmek, ügyiratok érvényességi idejét, illetve átadását az OAH-nak. A dozimetriai adatbázis működtetése 2020. december 31-ig az ÁNTSZ OTH feladata azzal, hogy e kormányrendelet hatálybalépésétől az OAH számára az adatbázis felhasználói jogosultságainak teljes körét biztosítsa. Hatályát veszti - az atomenergia alkalmazási körébe tartozó egyes anyagok, berendezések és létesítmények tulajdonjoga megszerzésének speciális feltételeiről, valamint birtoklásuk, üzemben tartásuk bejelentésének rendjéről szóló 72/2000. (V. 19.) Korm. rendelet, - az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény hatálya alá nem tartozó radioaktív anyagok, valamint ionizáló sugárzást létrehozó berendezések köréről szóló 124/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, valamint

4 - a radionuklidok mentességi aktivitás koncentrációja és mentességi aktivitása szintjének meghatározásáról szóló 23/1997. (VII. 18.) NM rendelet. Emlékeztető: 2016.01.01-jén lépnek hatályba az alábbi, novemberben megjelent változások. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény Módosítja: 2015. évi CLXXXVI. törvény a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról Megjelent: MK 2015/183. (XI. 27.) - Hatályos: 2016.01.01. (Lásd fent a kiemelt jogszabályoknál) A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény Módosítja: 2015. évi CLXVIII. törvény a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításáról. Megjelent: MK 2015/172. (XI. 13.) - Hatályos: 2016.01.01. A törvény új fogalmakat, a termékdíjköteles termékek meghatározását segítő új definíciókat, pontosításokat vezet be. Egyszerűsödik az egyéni hulladékkezelést választók díjfizetése, a gépjárműgyártók és forgalmazók átalánydíjat fizethetnek, a szankciórendszer átláthatóbbá válik. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény. Módosítja: 2015. évi CLXXIX. törvény egyes rendészeti tárgyú törvényeknek az európai uniós kötelezettségek teljesítése érdekében szükséges és más célból történő módosításáról. Megjelent: MK 2015/182. (XI. 26.) - Hatályos: 2016.01.01. A változások a következő témaköröket, illetve alcímeket érintik: - tűzoltó-technikai termék, tűzoltó szogálat (Értelmező rendelkezések) - építési termékek forgalomba hozatala, tűzoltó-technikai termékek, továbbá tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés forgalomba hozatala és beépítése (Tűzvédelmi hatósági feladatok / Tűzmegelőzési feladatok) - tűzvédelmi szabályzat készítése, szabályainak betartása, a tűzvédelem biztosítása megfelelő szervezettel / személlyel - a jogszabályban meghatározott lakó- és üdülőegységre vonatkozó tűzvédelmi előírások - a beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezés berendezés engedélyeztetése (A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai) - A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője feladatai (A központi katasztrófavédelmi szerv vezetőjének irányító tevékenysége) - a Magyar Honvédség tűzoltó szervezetei (A létesítményi tűzoltóság) - az igazolvány adattartalma (Az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóságra vonatkozó közös rendelkezések) - a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter felhatalmazása arra, hogy bizonyos témaköröket rendeletben szabályozzon (Vegyes és záró rendelkezések). A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény. Módosítja: 2015. évi CLXXIX. törvény egyes rendészeti tárgyú törvényeknek az európai uniós kötelezettségek teljesítése érdekében szükséges és más célból történő módosításáról. Megjelent: MK 2015/182. (XI. 26.) - Hatályos: 2016.01.01. Pontosították a hivatásos katasztrófavédelmi szerv meghatározását és tagjainak megnevezését: 22. (2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szerv, amelynek tagjai hivatásos állományúak, közszolgálati tisztviselők, közalkalmazottak és munkavállalók.

5 Figyelemfelhívások: A munkavédelmi hatóság hírei Az NGM Munkafelügyeleti Főosztályának felhívása a hideg munkakörnyezetben végzett munkák veszélyeivel kapcsolatban. Megjelent: a Munkafelügyelet - Foglalkoztatás-Felügyelet honlapján 2015.12.08-án. Nyomtatható formátum letöltése. A Zala Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának közleménye a Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztály költözéséről. Megjelent: a Munkafelügyelet - Foglalkoztatás-Felügyelet honlapján 2015.12.11-én. A Zala Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztálya 2015. december 11-12. közötti időszakban a kormányhivatal Zalaegerszeg, Mártírok útja 42-44. szám alatti épületébe költözik. A költözés ideje alatt az ügyfélfogadás szünetel, de a halasztást nem tűrő esetekben az ügyeletes munkavédelmi és munkaügyi felügyelők elérhetőek a főosztály 92/549-489 telefonszámán, az elektronikus leveleket pedig a zalakh-mk@lab.hu email-címen fogadjuk. Az NGM Munkafelügyeleti Főosztályának összefoglaló jelentése a bányászati munkahelyek 2015. évi munkaegészségügyi célvizsgálatáról. Megjelent: a Munkafelügyelet - Foglalkoztatás-Felügyelet honlapján 2015.12.11-én. Az Összefoglaló Jelentés letöltése. Az NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának összefoglaló jelentése a szabadságra vonatkozó szabályok célellenőrzéséről. Megjelent: a Munkafelügyelet - Foglalkoztatás-Felügyelet honlapján 2015.12.16-án. Az Összefoglaló jelentés letöltése. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség ingyenes hírlevele December 2015 OSHmail 162

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség ingyenes hírlevele Megjelent: 2015.12.16. - https://osha.europa.eu/hu/highlights Az Ügynökségről a Facebookon is olvashatsz. Részletek a hírlevélből: 6 KIEMELT PONTOK Tisztelt látogatók, partnerek és együttműködő felek! Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség igazgatója és valamennyi munkatársa kellemes ünnepeket és boldog újévet kíván 2016-re. Kívánjuk, hogy 2016 boldogságot és szakmai sikereket hozzon Önöknek egy biztonságosabb és egészségesebb környezetben! Indul az átalakított Napo-weboldal.A Napo-weboldal átalakításra került. A felhasználóbarátabb és könnyebben elérhető formátummal az új weboldal jól néz ki és érdekes új funkciókat tartalmaz. Például mostantól elérhető mobil eszközökön és táblagépeken, így út közben is hozzáférhet a Napo-weboldalhoz. A felújított oldalon gyorsan és könnyen megtalál mindent, legyen az a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos Napo némafilm, tanároknak szóló Napo információ, vagy a Napo-figura, illetve a Napo konzorcium története. Van egy új gyakran ismételt kérdések rész is, amelyben válaszokat talál a jogokkal és engedélyekkel, valamint a Napo-weboldal legjobb használatának módjával kapcsolatos kérdésekre. A Napo-weboldal a szokásos www.napofilm.net címen érhető el. A szakpolitika befolyásolása előretekintő tanulmányok útján Ez az új jelentés egy olyan projekt eredményeit mutatja be, amely azt vizsgálta, milyen kulcstényezők járulnak hozzá ahhoz, hogy az előretekintő tanulmányok eredményeiből szakpolitikák születhessenek. Az EU- OSHA Előretekintési projektjének keretében a most megjelenő munkahelyi kockázatokon túl a hosszabb távú változásokat igyekeznek előre jelezni. Összegyűjtötték továbbá, milyen jellegű hatások várhatók az előretekintő tanulmányoktól, illetve milyen sikertényezők révén befolyásolhatók a szakpolitikák. Olvassa el a jelentést! Új OiRA eszközök: a sportágazat kockázatainak értékelésére szabva A sportágazatban nagyon sűrűn fordulnak elő munkával kapcsolatos balesetek. Az átfogó kockázatértékelés az első lépés a megfelelő kockázatkezelés irányában, amely javíthat ezen a helyzeten és védelmet biztosít az alkalmazottak számára. A sportágazat szociális

7 párbeszédért felelős partnerei a cselekvés mellett döntöttek és három OiRA eszközt fejlesztettek ki az EU-OSHA támogatásával. A három eszköz a szektor változatos tevékenységeit fedi le: aktív pihenés, non-profit és profi sport. A nemzeti szintű szociális partnereket és az OiRA programban résztvevőket felkérik, hogy saját szükségleteik és körülményeik alapján módosítsák ezeket az EU-s sportolással kapcsolatos eszközöket. Bővebben a sportágazat sajátosságairól a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén. OiRA eszköz Aktív pihenés OiRA eszköz Non-profit sportok OiRA eszköz Profi sportok Bővebben az OiRA projektről a hatékonyságuk és funkcionalitásuk. E-eszközök: a jövő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi erőforrása Az e elektronikus eszközök interaktív megoldások, amelyek a felhasználó szempontjából személyre szabott végeredményt biztosítanak. A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi e- eszközök például segítséget jelentenek a munkahelyi veszélyek és kockázatok azonosításában, és megoldást kínálnak a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatmegelőzésre is. Emellett az e-eszközök használata nyomon követhető, valamint értékelhető A technológiai fejlődés és a folyamatosan növekvő internethasználat egyre több munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi e-eszköz fejlesztését eredményezi. Az online terjesztésnek köszönhetően ezek az eszközök rendkívül széles felhasználói kör számára válnak elérhetővé éppen ebben rejlik a hagyományos, papíralapú eszközökkel szembeni számos előnyük egyike. Tudjon meg többet a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi e-eszközökről és arról, hogyan ösztönzi az EU-OSHA új e-eszközök fejlesztését, és miként mozdítja elő a meglévők használatát. JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK 2015. évi CLXXXVI. törvény a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról. Megjelent: MK 2015/183. (XI. 27.) - Hatályos: 2015.12.31, 2016.01.01. (Lásd fent a kiemelt jogszabályoknál) 70/2015. (XII. 1.) NFM rendelet a légiközlekedési balesetek és a repülőesemények szakmai vizsgálatának, valamint az üzembentartói vizsgálat részletes szabályairól. Megjelent: MK 2015/186. (XII. 1.) - Hatályos: 2015. 12. 02. A rendelet, amely uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg, a ha-

8 tályát illetően - a közlekedésbiztonsági szervre, - a polgári légijármű üzemben tartójára, - a közös felhasználású repülőtér katonai üzembentartójának kivételével a nyilvános repülőtér üzembentartójára és a polgári célú nem nyilvános repülőtér üzembentartójára, valamint - a polgári légiforgalmi szolgálatra terjed ki. A közlekedésbiztonsági szerv és az üzembentartó baleseti ügyeleti szolgálatot tart fenn. A 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. Mellékletében meghatározott légijármű üzemben tartója, a légiközlekedési balesetek és repülőesemények következményeinek megelőzésére a légiközlekedési hatósággal egyeztetett intézkedési tervet készít annak érdekében, hogy a veszélyhelyzetbe kerülő légijárművek, vagy a bekövetkezett baleset, illetve repülőesemény esetén a következmények enyhítése, felszámolása érdekében szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtehessék. A szakmai vizsgálatot az üzembentartó koordinálásával vizsgálóbizottság végzi. - Hatályon kívül helyezi a 123/2005. (XII. 29.) GKM rendeletet a légiközlekedési balesetek, a repülőesemények és a légiközlekedési rendellenességek szakmai vizsgálatának szabályairól. 366/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet a vízvédelmi igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről, és egyes vízügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról. Megjelent: MK 2015/187. (XII. 2.) - Hatályos: 2015.12.03 Előzmények: a vízvédelmi igazgatási feladatokat korábban a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló, azóta hatáyát vesztett 481/2013. (XII. 7.) Korm. rendelet tartalmazta, amely e feladatokat a Nemzeti Környezetügyi Intézethez ( NeKI) telepítette. A Kormányalakítást követő szervezeti átalakítás folyamán a vízvédelmi igazgatási feladatok a 481/2013. (XII.7.) Korm. rendeletből kikerültek, de törvényi felhatalmazás hiányában az utód jogszabály - a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet - nem szabályozta. Időközben a NeKI vízvédelemmel és vízkészletgazdálkodással foglalkozó munkatársai a BM által irányított Országos Vízügyi Főigazgatósághoz kerültek, illetve a törvényi felhatalmazás is megszületett a vízvédelmi igazgatási szervek kijelölésére, ez utóbbit valósítja meg a jelen 366/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet. A rendelet szerint a Kormány - az Országos Vízügyi Főigazgatóságot (OVF), - a területi vízügyi igazgatóságot (vízügyi igazgatóság), - a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot (BM OKF), és - a megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságot (katasztrófavédelmi igazgatóság) jelöli ki vízvédelmi igazgatási feladatok ellátására. Vízvédelmi igazgatási szervként ha jogszabály másként nem rendelkezik a vízügyi igazgatóság jár el. A releváns jogszabály-módosításokat tekintve: - A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014 (IX. 4.) Korm. rendelet néhány rendelkezésének pontosítására kerül sor az OVF feladatait illetően. 378/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó nem rendszeres közszolgáltatásról. Megjelent: MK 2015/192. (XII. 8.) - Hatályos: 2015.12.09 Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény módosítása (megjelent: MK 2015/182. (XI. 26.) a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtési közszolgáltatás ellátásának kiesése esetére megteremti a nem rendszeres, ideiglenes begyűjtési ellátás jogszabályi feltételeit (3/F-3/H. ), amelynek részletes szabályait jelen kormányrendelet rögzíti, hasonlóan a kéményseprő-ipari átmeneti ellátás, valamint a hulladékgazdálkodási ideiglenes ellátás szabályozásához. A Kormány e közszolgáltatás ideiglenes ellátása esetén a közérdekű szolgáltató kijelölésére vonatkozó hatósági eljárás lefolytatására, valamint az ellátás kiesése esetén a szennyvíz begyűjtésének megszervezésével és elvégzésével (rendkívüli ellátás) kapcsolatos feladatok ellátására a hivatásos katasztrófavédelmi szerv vízügyi és vízvédelmi hatósági hatáskörrel rendelkező területi szervét jelöli ki. (A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény fogalommeghatározásai szerint a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz olyan háztartási szennyvíz, amelyet a keletkezés helyéről vagy átmeneti tárolóból közcsatornára való bekötés vagy a helyben történő tisztítás és befogadóba vezetés lehetőségének hiányában gépjárművel szállítanak el ártalmatlanítás céljából).

9 Módosult - a nem rendszeres kéményseprő-ipari közszolgáltatás szabályairól és az ennek során eljáró állami szervek kijelöléséről szóló 511/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet, amelyben eljárási és finanszírozási kérdéseket pontosítottak, - a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, amelynek 41. (6) bekezdésében a 2015.december 31-i határidőt 2016. december 31-re módosították. Az eredeti szöveg így szólt: (6) A veszélyes anyagokat nem tartalmazó, 2000. január 1. előtt létesített települési folyékony hulladék elhelyező helyek csak abban az esetben működtethetők 2015. december 31. után, ha részletes monitoring hálózatban mért, az elhelyezett szennyező anyagokra kiterjedő, legalább 6 éves vizsgálati adatsorok bizonyítják, hogy az elhelyezés nem okozott (B) szennyezettségi határértéket meghaladó szennyezettségi állapotot a felszín alatti vízben és nem mutatkozik a szennyezőanyagok koncentrációiban emelkedő tendencia. 389/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet módosításáról. Megjelent: MK 2015/192. (XII. 8.) - Hatályos: 2015.12.24. A korábban piaci szereplők által végzett képzések nem érték el a várt eredményeket, ennek egyik oka, hogy a képzéseket állami felügyelet nélkül végezték. A képzés díjának egy része a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartása alatt álló Szakképzési Centrumok bevételét képezi, ezáltal a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság állami fenntartású intézményeket vehet igénybe a képzések megvalósításához. 2015. évi CXCVI. törvény egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról. Megjelent: MK 2015/194. (XII.11.) - Hatályos: 2016.01.01. Többek között módosítja az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI.tv.-t. A törvény kiegészült néhány új fogalommal (hiányzó anyag, talált anyag, lefoglalt anyag, fokozatosság elve), az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás (16/A ), a Sugárvédelmi szakértő (16/B ), valamint a Sugárvédelmi képzettség és annak nyilvántartása (16/C ) alcímekkel, illetve előírásaikkal. Pontosították a sugárzó anyagokkal / berendezésekkel kapcsolatos rendellenesség észlelésekor megtett bejelentésre, továbbá az országos nukleáris és balesetelhárítási intézkedési tervbe illeszkedő veszélyhelyzet-kezelési tervekre vonatkozó szabályokat. 2015. évi CCII. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, valamint ezzel összefüggésben egyes további törvények módosításáról. Megjelent: MK 2015/195. (XII. 12.) - Hatályos: 2016. 01. 01., 2016. 03. 01. A szabálysértési törvény módosításai közül érdemes kiemelni az új tételként megjelenő közérdekű üzem működésének megzavarását (177/A. ), amely elzárással is büntethető. Ezt az új szabálysértést az követi el, aki szándékosan vagy gondatlanságból a közérdekű üzem működését úgy zavarja meg, hogy azzal nem okoz jelentős mértékű üzemzavart, és szándékos elkövetés esetén 50 000 forintnál kisebb kár keletkezik. A szabálysértés elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik, a rendőrség bírósági eljárást előkészítő eljárást folytat. A törvény alkalmazásában közérdekű üzem: - a közmű, - a közösségi közlekedési üzem, - az elektronikus hírközlő hálózat, - az egyetemes postai szolgáltató közérdekű feladatainak teljesítése érdekében üzemeltetett logisztikai, pénzforgalmi és informatikai központok és üzemek, - a hadianyagot, haditechnikai eszközt termelő üzemet, energiát vagy üzemi felhasználásra szánt alapanyagot termelő üzem. Az ilyen szabálysértés miatt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is szabhat ki helyszíni bírságot.

10 2015. évi CCXI. törvény a kéményseprő-ipari tevékenységről. Megjelent: MK 2015/195. (XII. 12.) - Hatályos: 2015.12.27., 2016.07.01. A törvényt az Országgyűlés a kéményseprő-ipari tevékenység hosszú távú, zavartalan ellátásának biztosítása, az emberi élet védelme, a vagyonbiztonság, a természeti és épített környezet levegőtisztaságának védelme, a klímavédelem, az energiahatékonyság, valamint a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében a kéményseprő-ipari tevékenység feltételeinek megteremtése céljából fogadta el. Általános szabály, hogy a kéményseprő-ipari tevékenységet 2016. július 1-től, közfeladatként a Kormány által kijelölt szervezet (kéményseprő-ipari szerv) végzi a természetes személy tulajdonában lévő ingatlan és az ilyenekből álló társasház, vagy szövetkezeti lakóépület esetében. Kivétel, ha az ingatlan gazdálkodó szervezet székhelye vagy telephelye. Minden más esetben kéményseprő-ipari szolgáltató végzi a tevékenységet. Nem tartozik a kéményseprő-ipari tevékenység körébe az épített cserépkályha, kandalló vagy kemence csak bontással oldható összekötő eleme és annak bekötő nyílása, valamint a használaton kívüli égéstermék elvezető. A kéményseprő a sormunka keretében köteles elvégezni: - az égéstermék elvezető és az összekötő elem ellenőrzését és szükségszerű tisztítását, valamint műszaki felülvizsgálatát; - a tüzelőberendezés biztonságos működéséhez szükséges levegő-utánpótlás ellenőrzését, az ezt befolyásoló műszaki berendezések hatásának figyelembevételével; - a gáztüzelő berendezés műszaki-biztonsági felülvizsgálata megtörténtének meglétét; - a szénmonoxid érzékelő előírt felszerelésének és az érzékelő működőképességének ellenőrzését. Az önkormányzatok a törvény hatályba lépésétől számított huszonegy napon belül dönthetnek, hogy a hatályos közszolgáltatási szerződésük alapján, annak lejártáig biztosítják a szolgáltatást, vagy 2016. július 1-től felmondják azt, a tevékenységet pedig a kormány által kijelölt szerv, szolgáltató látja el. A helyhatóság a hatályos közszolgáltatási szerződést nem hosszabbíthatja meg és nem köthet helyette újat. A szabályozás rögzíti azt is, hogy magánszemély tulajdonában lévő ingatlan esetében a szolgáltató az előzetes írásbeli értesítése szerinti első és második időpontban térítésmentesen végzi feladatait, a harmadik időpontban viszont a közszolgáltatási díj harminc százalékát meg kell fizetnie az ügyfélnek kiszállási díjként. Nem természetes személy esetében díjköteles a közszolgáltatás. A díjakat a településüzemeltetésért, kéményseprő-ipari tevékenységért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. Az Értelmező rendelkezések, A kéményseprő-ipari tevékenységre vonatkozó szabályok, Az ingatlan használójának kötelezettségei és jogai, A kéményseprő-ipari tevékenységgel kapcsolatos tűzvédelmi hatósági feladatok, a Felhatalmazó rendelkezések, továbbá a Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések (az 1 5., a 7 8. és a 12. ) 2016. július 1. napján lépnek hatályba. 401/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet a kéményseprő-ipari szerv kijelöléséről. Megjelent: MK 2015/196. (XII. 15.) - Hatályos: 2016.01.01. A Kormány a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 8. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a kéményseprő-ipari tevékenység ellátására kéményseprő-ipari szervként a hivatásos katasztrófavédelmi szervet jelöli ki. 405/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet egyes iparszabályozási tárgyú kormányrendeletek módosításáról. Megjelent: MK 2015/196. (XII. 15.) - Hatályos: 2016.01.14. Az alábbi jogszabályokat is érinti: 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról. A műszaki biztonsági hatóság kijelölése alcímben a 12. (3) bekezdés az alábbi j) és k) ponttal egészül ki: [A Kormány műszaki biztonsági hatóságként országos illetékességgel az alábbi ügyfajták tekintetében első fokon a Hivatal piacfelügyeleti és műszaki felügyeleti hatóságát, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki:] j) a műszaki-biztonsági hatósági felügyelet alatt álló, cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tárolására szolgáló, legfeljebb 13 000 l össztérfogatú nyomástartó berendezések és krio-

11 gén tartályok létesítésének tervezésére, létesítésére, üzembe helyezésére, üzemeltetésére, átalakítására, javítására, időszakos ellenőrzésére és megszüntetésére vonatkozó műszaki-biztonsági irányítási rendszert működtető ellenőrző szervezet nyilvántartásba vételével és felügyeletével, k) a műszaki biztonsági szempontból jelentős ipari szakképesítés (nyomástartó berendezés kezelője, nyomástartó berendezés vizsgálója, tartálytisztító, tartályvizsgáló) megszerzéséhez szükséges vizsgakötelezettség teljesítéséhez igénybe vehető hatósági jellegű képzés programjának jóváhagyásával és a képzési tevékenység felügyeletével kapcsolatos eljárásokban. Az Egyéb feladatok alcímben a 15. (1) bekezdés kiegészül a következő l) ponttal: [A Hivatal] l) ellátja a veszélyes áruk szállítására használt nyomástartó tartályok, tartányok vonatkozásában megfelelőségértékelési tevékenységet végző szervek kijelölésével kapcsolatos feladatokat. 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól. A Műszaki biztonsági hatósági tevékenység alcím a következő 4/D. -sal egészül ki: 4/D. (1) A műszaki-biztonsági hatósági felügyelet alá tartozó, cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tárolására szolgáló, legfeljebb 13 000 l össztérfogatú nyomástartó berendezések és kriogén tartályok létesítésének tervezésére, létesítésére, üzemeltetésére, átalakítására, javítására, időszakos ellenőrzésére és megszüntetésére vonatkozó műszaki-biztonsági irányítási rendszert a műszaki biztonsági hatóság által nyilvántartott szervezet vagy természetes személy (a továbbiakban: szervezet) működtethet. (2) A műszaki biztonsági hatóság az (1) bekezdésben foglalt műszaki-biztonsági irányítási rendszer működtetésére engedélyt ad ki a tevékenységhez kapcsolódó 6. melléklet szerinti személyi, szakmai és tárgyi feltételek alapján. Az engedély a jogerőre emelkedésétől számított három évig hatályos. (3) A műszaki biztonsági hatóság az engedély adatai alapján a szervezetet nyilvántartásba veszi. A műszaki biztonsági hatóság évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, hogy a nyilvántartott szervezet teljesíti-e az engedélyben foglalt követelményeket, és amennyiben nem felel meg ezeknek a követelményeknek a Ket. 94. -a szerinti eljárás eredménytelen lefolytatását követően a műszaki biztonsági hatóság az engedélyt visszavonja és törli a szervezetet a nyilvántartásból. A fentiekhez egy új, 6. melléklet is társul, amely a 4/D. -ban meghatározott szervezetekre vonatkozó követelményeket tartalmazza. 407/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény végrehajtásáról szóló 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról. Megjelent: MK 2015/196. (XII. 15.) - Hatályos: 2016.01.01. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (Ktdt.) módosítása a Magyar Közlöny 2015/172. (XI. 13.) számában jelent meg. A módosítás az egyéni hulladékkezelést választó kötelezettek adminisztrációs terhének csökkentését, a hazai gépjármű gyártók és forgalmazók számára az átalánydíj fizetés lehetőségének megteremtését és a jogkövetkezmények alkalmazásának megkönnyítését valósítja meg. A Ktdt. módosítás 2016. január 1-én lép hatályba. A gyakorlati megvalósításához szükséges részletszabályokat, továbbá a jogszabályi koherenciát megteremtő szövegpontosításokat a jelen rendelet tartalmazza. 408/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet a hulladékká vált gépjárművekről szóló 369/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról. Megjelent: MK 2015/196. (XII. 15.) - Hatályos: 2015.12.31. A 369/2014. Korm. rendelet 24. -a arról rendelkezik, hogy a bontó és a hulladékká vált gépjármű szárazra fektetése és bontása során kinyert hulladék kezelését végző hulladékkezelő környezetközpontú irányítási vagy környezetvédelmi vezetési rendszert vezet be, illetve elvégezteti akkreditált tanúsító szervezet általi tanúsíttatását vagy hitelesítését. Ennek a szabálynak a bevezetése túlzottan nagy gazdasági és adminisztrációs terhet jelent a legális módon működő, bontással foglalkozó vállalkozások számára, ugyanis a 24. szerinti követelményeket jelenleg nem minden bontó tudja egységesen biztosítani. A módosítás az előbbiekre figyelemmel - a 24. hatálybalépését egy évvel későbbre, azaz 2017. január 1-jére változtatja.

12 66/2015. (XII. 15.) BM rendelet a települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet módosításáról szóló 61/2012. (XII. 11.) BM rendelet módosításáról. Megjelent: MK 2015/196. (XII. 15.) - Hatályos: 2016.01.01 A települések katasztrófavédelmi szempontú osztályba sorolása a települést érintő veszélyeztető hatások komplex elemzése alapján 2015-ben is felülvizsgálatra került. A veszélyek és azok bekövetkezési valószínűségének változása miatt egyes települések tekintetében szükségessé vált az osztályba sorolás módosítása. 84/2015. (XII. 17.) FM rendelet a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Megjelent: MK 2015/199. (XII. 17.) - Hatályos: 2015.12.25, 2016.01.01. Átfogó módosítás, amely érinti a jogszabály csaknem összes alcímét: - az Értelmező rendelkezések, - a Károsítók elleni védekezési kötelezettség, - A növényvédő szerekre vonatkozó általános előírások, - a Különleges alkalmazási előírások, - A környezet és természet védelme, - a Képesítési előírások, - az Engedély és továbbképzés, - a Növényvédő szer felhasználása, - a Növényvédő szer kis- és nagykereskedelmi forgalmazásának, raktározásának feltételei, - az Árusítás, szállítás, tárolás, raktározás, - a Nyilvántartási kötelezettség, - a Jelentési, tájékoztatási kötelezettség, - a Növényvédelmi gépek, - a Növényvédő szer minőségének ellenőrzése, - a Hulladékkezelés, - valamint Az Európai Gazdasági Térség más tagállamában e rendelet szerinti tevékenység folytatásához szükséges igazolás kiállítása alcímeket. Változott az - 1. melléklet (A. rész: A forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedély mintája, B. rész: Külföldiek forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedély mintája), - a 3. melléklet következő függelékei: = 3. függelék (Növényvédelmi gépek biztonsági követelményei) = 4. függelék (Növényvédelmi gépek környezetvédelmi követelményei), = 5. függelék (Növényvédelmi gép forgalomba hozatali engedélyének mintája), = 6. függelék (A forgalomba hozatali engedély hatályosságát igazoló matrica mintája), = 8. függelék (Növényvédelmi gépek felülvizsgálatára jogosító tanúsítvány mintája), = 9. függelék (Növényvédelmi gépek időszakos felülvizsgálata), - a 7. melléklet (Raktári kártevők), valamint a 9. melléklet (A növényvédelmi munkavégzésre irányuló szerződésekről szóló bejelentés adattartalma). 85/2015. (XII. 17.) FM rendelet a veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól. Megjelent: MK 2015/199. (XII. 17.) - Hatályos: 2016.01.16. A jogszabály meghatározza a hatályába tartozó veszélyes állat tartásának tárgyi és személyi feltételeit, szállításának szabályait, a méreggel rendelkező állatokra vonatkozó előírásokat, a veszélyes állatokkal kapcsolatos engedélyeket és bejelentéseket, továbbá a jelölésükre és nyilvántartásukra (országos adatbázis) vonatkozó követelményeket. - Hatályát veszti a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendeletet, - Módosul az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló a 3/2001. (II. 23.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendeletet. 73/2015. (XII. 21.) BM rendelet a beépített tűzjelző, illetve tűzoltó berendezések létesítésének, használatbavételének és megszüntetésének engedélyezésére irányuló hatósági eljárás részletes szabályairól. Megjelent: MK 2015/200. (XII. 21.) - Hatályos: 2016. 01. 01. A jogszabályi rendelkezés, hatósági előírás vagy a tűzvédelmi hatósággal engedélyeztetni kívánt önkéntes vállalás alapján létesülő vagy telepített beépített tűzjelző berendezés, illetve a beépített tűzoltó berendezés - létesítése, átalakítása, bővítése (együtt: létesítés), - b) használatbavétele vagy - c) megszüntetése iránti kérelmet írásban kell a tűzvédelmi hatósághoz benyújtani. A jogszabály meghatározza a kérelem tartalmát és a benyújtás módját, továbbá a tűzvédelmi hatóság engedélyező határozat rendelkező részének tartalmát, illetve az esetleges elutasítás okait. A berendezés létesítési engedélye a jogerőre emelkedésétől számított három évig hatályos, amely

13 időtartam alatt a berendezés használatbavételi engedély iránti kérelmét be kell nyújtani. Ha ez utóbbit a jelzett három éven belül nem nyújtották be, a létesítés engedélyezését ismételten kérelmezni kell. 74/2015. (XII. 21.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet és a körözési nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlésről és a körözési eljárás lefolytatásának részletes szabályairól, valamint egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 63/2013. (XI. 28.) BM rendelet módosításáról. Megjelent: MK 2015/200. (XII. 21.) - Hatályos: 2016. 01. 01. A 30/1996. (XII.6.) BM rendeletre vonatkozó módosítás első része a tűzvédelmi szabályzat készítőjére vonatkozik, mely szerint a 3. a következő k) ponttal egészül ki: [A Szabályzatnak tartalmaznia kell:] k) a készítője nevét és elérhetőségét, valamint a készítő aláírását. A módosítás további része új előírásként, jellemzően a társasházakra vonatkozó tűzvédelmi szabályzat előírásait határozza meg, pontosabban a háromszintesnél magasabb és tíznél több lakó- és üdülőegységet magában foglaló épületre, épületrészre vonatkozik. Lakó- és üdülőegység a lakás, valamint a kereskedelemről szóló törvény szerinti szálláshelynek nem minősülő üdülő. A szabályzatot (azaz a 4/A. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettséget) legkésőbb 2016.03.31-ig kell elkészíteni. 88/2015. (XII. 21.) FM rendelet a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet módosításáról. Megjelent: MK 2015/200. (XII. 21.) - Hatályos: 2016. 01. 01. Uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. Módosítja a jogszabályban használt fogalmakat, továbbá új 2/A 2/B. -sal egészíti ki a VM rendeletet. Az új szabályok az egyes hulladéktípusok veszélyességi jellemzőinek értékelésével, a HP 4, HP 6 és HP 8 jelű veszélyességi jellemzőkkel, a csillaggal (*) megjelölt hulladéktípusokkal (ezek a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény szerint veszélyes hulladéknak minősülnek, kivéve a Ht. 59. (1) bekezdése alapján a háztartásban képződő vegyes hulladékot), valamint azokkal a hulladéktípusokkal foglalkoznak, amelyekhez veszélyes és nem veszélyes hulladékot jelölő azonosító kód is rendelhető. Változik a 2. (A hulladékjegyzék főcsoportjai, alcsoportjai és az egyes hulladéktípusok) és a 3. (Útmutató a hulladékjegyzék használatához) melléklet. 17/2015. (XII. 21.) HM rendelet a katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságról, valamint a felülvizsgálati eljárásról szóló 10/2015. (VII. 30.) HM rendelet módosításáról. Megjelent: MK 2015/200. (XII. 21.) - Hatályos: 2015. 12. 22. Az állomány tagja alkalmasságának ellenőrzése a honvédelmi törvény (2011. évi CXIII. tv.) 36. (1) bekezdés h) pontja és (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban való részvétele során nem hajtható végre, csak a feladat elvégzése után. A jelzett feladatok: a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején közreműködés az államhatár őrzésében, illetve közreműködés a katasztrófavédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában. 2015. évi CCXXI. törvény a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról. Megjelent: MK 2015/201. (XII. 22.) - Hatályos: 2015. 12. 23., 2016. 04. 01 A módosított törvény a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás területén az Európai Unió által előírt hasznosítási kötelezettségek teljesítése érdekében elkülöníti az önkormányzati és az állami hatásköröket, meghatározza az önkormányzatok és az állam feladatait (utóbbira lásd a 32/A. -t). Állami feladat meghatározni a hulladékgazdálkodás országos céljait, fejlesztésének irányait, ellátni az önkormányzatok közötti és a regionális koordinációt. A hulladékgazdálkodás országos szintű céljainak és fejlesztési irányainak teljesülése érdekében feladata ellátni az infrastrukturális erőforrások optimális elosztását, használatát, kezelni az önkéntesen rábízott vagyont, beszedni a közszolgáltatási díjat és kifizetni a közszolgáltatóknak a szolgáltatási díjat, valamint kezelni a közszolgáltatás keretében keletke-

14 ző kintlévőségeket. 75/2015. (XII. 22.) BM rendelet a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggésben egyes belügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. Megjelent: 2015/201. (XII. 22.) - Hatályos: 2016.01.01. A módosítások összhangba hozzák számos más rendelet mellett - az alábbi jogszabályokat is a november 27-én (MK/183.) kihirdetett, a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évi CLXXXVI. törvénnyel. 47/2011. (XII. 15.) BM rendelet a tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályairól. Átfogó módosítás. A változások pontosítják a rendeletben használt fogalmakat, a tűzvédelmi szakértői tevékenységre, engedélyre, továbbképzésre, vizsgára és a bizonyítványra vonatkozó szabályokat. 50/2011. (XII. 20.) BM rendelet a bejelentésköteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól. Hatályát veszti az 5. (2) bekezdés e) pontja, mely szerint a tűzoltó technika felülvizsgálatát, javítását megkezdeni kívánó szolgáltató a tevékenység megkezdésére vonatkozó bejelentéséhez mellékeli - amennyiben a felülvizsgálati, javítási tevékenységhez engedélyköteles tevékenység szükséges,- a vonatkozó engedély másolatát. 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól. Hatályát veszti a 26/A. (3) bekezdése. A polgári védelmi szervezetbe történő önkéntes jelentkezéskor a határozatlan időtartamú rendelkezésre állás esetén az önkéntes írásban kérheti a lakóhelye szerint illetékes polgármesternek címzett nyilatkozatban a beosztás megszüntetését. Ehhez kapcsolódik a most hatályát vesztett 26/A. (3) bekezdése, mely szerint a polgármester a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül felmenti beosztásából az önkéntest. 76/2015. (XII. 22.) BM rendelet egyes belügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. Megjelent: 2015/201. (XII. 22.) - Hatályos: 2016.01.01. Egyebek mellett módosultak: 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról. Pontosították az alkalmassági kategóriákat tartalmazó 7. mellékletet, továbbá egy szövegrész hivatkozást. 70/2011. (XII. 30.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól. A 25. (3) bekezdésében az a rendvédelmi szervet irányító miniszter szövegrész helyébe az az elbíráló személy szöveg lép. 77/2015. (XII. 22.) BM rendelet egyes, az Országgyűlési Őrség hivatásos állományára vonatkozó miniszteri rendeletek módosításáról. Megjelent: 2015/201. (XII. 22.) - Hatályos: 2016.01.01. Egyebek mellett módosul az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról. (Pontosították a rendelet 7. melléklet 5. függelékében az Országgyűlési Örségnél rendszeresített szolgálati beosztások alkalmassági kategóriába sorolását).

19/2015. (XII. 22.) HM rendelet egyes honvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. és hatályon kívül helyezéséről. 15 Megjelent: 2015/201. (XII. 22.) - Hatályos: 2015.12.23. Többek között módosul az 1/2009. (I. 30.) HM rendelet a Magyar Honvédségre, illetve a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó eltérő munkavédelmi követelményekről, eljárási szabályokról. Az állományilletékes parancsnok, valamint az elöljáró parancsnok fogalmak, továbbá más szövegrészek pontosítása mellett hatályát veszti az R. 41. (2) bekezdésében az A munkavédelmi igazolványok kezelésére, illetve kiadására a hivatásos, szerződéses és nyugállományú katonák, valamint a honvédelmi ágazatban foglalkoztatott köztisztviselők és közalkalmazottak igazolványairól szóló 24/2002. (IV. 10.) HM rendelet igazolványok kezelésével, illetve kiadásával kapcsolatos szabályait kell megfelelően alkalmazni. szövegrész. 425/2015. (XII. 23.) Korm rendelet a Nemzeti Akkreditáló Testület megszűnéséhez kapcsolódó egyes kormányrendeletek módosításáról. Megjelent: MK 2015/202. (XII.23.) - Hatályos: 2016.01.01. Az alábbi jogszabályokat is érinti, amelyekben jellemzően a Nemzeti Akkreditációs Testület kifejezés helyett az akkreditáló szerv kifejezés lép. (Megjegyzés: a nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV.tv., illletve a Nemzeti Akkreditáló Hatóságról és az akkreditálási eljárásról szóló 424/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet új alapokra helyezte e tevékenységet). Az ivóvíz minőségi követelményeiről és ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet A megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet A környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) részt vevő szervezetek nyilvántartásáról szóló 308/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet A mosó- és tisztítószerek forgalomba hozatalának feltételeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 329/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenységet végző szervezetek akkreditálásáról és nyilvántartásáról szóló 295/2012. (X. 16.) Korm. rendelet. 427/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet, valamint a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról. Megjelent: MK 2015/202. (XII.23.) - Hatályos: 2016.02.01. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletet illetően pontosították, illetve kiegészítették a jogszabály hatályát, a fogalommeghatározásokat, a környezeti zajforrás hatásterületére, az üzemi vagy szabadidős zajforrásra, az intézkedési tervre, a zaj- és rezgésbírságra vonatkozó szabályokat. A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet esetében a 2. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Azon közlekedési létesítmények vonatkozásában, amelyek több, az 1. (1) bekezdés a) pontjában (Budapest és vonzáskörzete amely Budapest Dunakeszi Fót Csömör Kistarcsa Kerepes Pécel Vecsés Gyál Dunaharaszti Szigetszentmiklós Diósd Érd Halásztelek Törökbálint Budaörs Budakeszi Solymár Üröm Budakalász Pomáz Szentendre) felsorolt település területén áthaladnak, az érintett kötelezett önkormányzatok egyeztetik egymással a közlekedési létesítmény közigazgatási terület határára vonatkozó forgalmi adatait. 91/2015. (XII. 23.) FM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet, valamint a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes ren-

16 delet módosításáról. Megjelent: MK 2015/202. (XII.23.) - Hatályos: 2016.02.01. A zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendeletben pontosították az üzemi és szabadidős zajforrás zajkibocsátási határérték megállapítására, a zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelemre, az üzemi és szabadidős zajforrás területén bekövetkező változások bejelentésére, az üzemi vagy szabadidős zajforrás zajkibocsátásának meghatározására és vizsgálati módszerére, továbbá a nemzetközi licenccel rendelkező versenypályákra vonatkozó szabályokat. Változik az 1. számú melléklet (A zajkibocsátási határérték megállapításának módszere), a 4. számú melléklet (Az üzemi, szabadidős és építési zajforrás zajkibocsátásának ellenőrzési (vizsgálati és értékelési) módszere), és a blokk kiegészül egy új 7. melléklettel (Az éves adatszolgáltatás tartalma). A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendeletet illetően a változások a nem közterületi alkalmi rendezvényből származó zajterhelésre, valamint a nemzetközi licenccel rendelkező versenypályák zajkibocsátási határértékére vonatkozó előírásokra vonatkoznak. Változik a rendelet 1. melléklete (Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken). 2015. évi CCXXIV. törvény az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról. Megjelent: MK 2015/202. (XII.23.) - Hatályos: 2015. 12. 24., 2016. 01. 01., 2016. 01. 23., 2016. 04. 01., 2016. 05. 20., 2016. 12. 01., 2017. 01. 01. Többek között módosítja a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvényt. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításának legfontosabb célja az elektronikus cigarettákra vonatkozó szabályok rendezése (a hagyományos dohánytermékekkel azonos szabályokat állapítottak meg erre a termékre), az utántöltő flakon, valamint a dohányzást imitáló elektronikus eszközök használatának, forgalmazásának szabályozása egészségvédelmi okokból. Az említett termékre vonatkozó szabályok 2016. május 20-án lépnek hatályba. - A január 1-jén hatálybalépő változásokat illetően az uniós irányelvvel való teljes összhang megteremtése, valamint az egyértelmű jogalkalmazás érdekében pontosították az értelmező rendelkezéseket (zárt légterű helyiség, szállásszolgáltatást nyújtó intézmény), továbbá pontosították a dohányzóhely kijelölésének szabályait a köznevelési intézmények és az egészségügyi szolgáltatók vonatkozásában (2. (4) a), (5a). - A január 23-án hatályos módosítás alapján az egészségvédelmi bírság összege nem változik, csak azokat a feltételeket egészítették ki, amelyek alapján a bírság kiszabható (7. (4) b). 2015. évi CCXXVI. törvény a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény, valamint az azzal összefüggő törvények módosításáról. Megjelent: MK 2015/202. (XII.23.) Hatályos: 2015. 12. 24. Egyebek mellett módosítja a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt, amelynek 83/B. -a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: (8) A hatósági nyilvántartásban kezelt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók. Ez a változás biztosítja a KSH nyilvántartásokhoz való azonnali és nyilvános ingyenes hozzáférést és az adatok felhasználását a 2015/759 EU rendelet 1. cikk 11. pontjában megállapított új, a válaszadók terheinek csökkentését célzó előírás alapján. Hatályát veszti a 81. (2) bekezdés ( (2) A munkavédelmi hatóság tájékoztatást ad a közbeszerzési jogszabályban meghatározott ajánlattevő részére a munkavállalók egészségére és biztonságára vonatkozó kötelezettségekről. )

17 413/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról. Megjelent: MK 2015/202. (XII.23.) Hatályos: 2016. 01. 01., 2016. 03. 01., 2016. 05. 20., 2016. 07. 01. Többek között módosul: Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletet. A módosítás az egészségügyi alapellátásról, valamint az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló törvényekben meghatározott egyes feladatok ellátására egészségügyi államigazgatási szervként az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt, az Országos Közegészségügyi Központot, az Országos Közegészségügyi Központot és az Országos Epidemiológiai Központot jelöli ki. A biocid termékek engedélyezésének és forgalomba hozatalának egyes szabályairól szóló 316/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet. A módosítással kormányrendeleti szinten került rendezésre a biocid termékek forgalmazásának néhány fontos szabálya. A biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet csupán példálózó szinten tesz említést a forgalmazási kategóriákról, azokra vonatkozóan részletszabályokat nem állapít meg. Tekintettel arra, hogy egyes biocid termékek használata kizárólag szakképesítéssel rendelkező személy által történhet, a rendelet hatálya kiegészül az ipari felhasználó, a szakképzett foglalkozásszerű felhasználó, a foglalkozásszerű felhasználó, valamint a lakossági felhasználó fogalmával, illetve a biocid termékek forgalomba hozatalára és a felhasználás engedélyezésére irányuló hatósági eljárásban az említett felhasználók szerinti kategóriákkal. Az egészségügyi kártevőirtó szert, illetve a gázosítószert ugyanakkor I., II. és II.-as forgalmazási kategóriákba sorolja a módosítás ebben a hatósági eljárásban. - Az I. forgalmazási kategóriába kell besorolni az akut toxicitású keverékként szájon át, bőrön át, belégzéssel ható, a CLP rendelet alapján 1., 2., 3. veszélyességi kategóriába sorolt szereket. - A II. forgalmazási kategóriába tartoznak az egyszeri vagy ismétlődő expozícióval célszervi toxicitást előidéző, a CLP alapján 1., 2. veszélyességi kategóriába sorolt szerek, továbbá azok, amelyek kijuttatásához speciális körülmények (szakértelem és technológia) szükségesek. - III. forgalmazási kategóriába kell besorolni az I. és a II. forgalmazási kategóriába nem sorolható szereket. 35/2015. (XII. 23.) NGM rendelet a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggésben a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról. Megjelent: MK 2015/203. (XII. 23.) - Hatályos: 2016.01.01. (Lásd fent a kiemelt jogszabályoknál) 2015. évi CCXXX. törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításáról. Megjelent: MK 2015/205. (XII. 28.) - Hatályos: 2015. 01. 05. Az önkormányzati jogalkotást igénylő zajvédelemi feladatok eddig széttagoltan, több törvényben jelentek meg. A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény (Kvt.) módosításával a törvényi szabályozást igénylő önkormányzati zajvédelmi feladatok egy jogszabályban, a környezetvédelmi törvényben kapnak helyet. A módosítás a meteorológiai tevékenység szabályozását is beemeli a Kvt.-be. 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról. Megjelent: MK 2015/205. (XII. 28.) Hatályos: 2015. 12. 31., 2016. 01. 01., 2016. 07. 01. Egyebek mellett módosulnak az alábbi jogszabályok, amelyekben jellemzően eljárási szabályokat pontosítottak, illetve egyszerűsítettek.a változások 2016.01.01-jétől hatályosak. 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról.

18 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról. 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről. 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról. 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről. 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól. 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről. 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról. 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről. 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Nemzeti Közlekedési Hatóságról. 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról. 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól. 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról. 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről. 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet a megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól. 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet a polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről. 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról. 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről. 208/2011. (X. 12.) Korm. rendelet a katasztrófavédelmi bírság részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetéséről és visszatérítéséről. 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről. 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról. 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról. 145/2012. (VII. 3.) Korm. rendelet a szén-dioxid geológiai tárolásáról. 262/2015. (IX. 14.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosításáról. 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről. 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól. 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény végrehajtásáról. 360/2013. (X. 11.) Korm. rendelet az energetikai létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről. 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelet az egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól. 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról. 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről. 313/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet a veszélyes áru légi szállításával kapcsolatos katasztrófavédelmi hatósági ellenőrzésről és a bírság kivetésének szabályairól. 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről. 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól.

19 443/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes rendészeti tárgyú törvényeknek az európai uniós kötelezettségek teljesítése érdekében szükséges és más célból történő módosításáról szóló 2015. évi CLXXIX. törvénnyel összefüggő kormányrendelet módosításokról. Megjelent: MK 2015/205. (XII. 28.) - Hatályos: 2016. 01. 01., 2016. 02. 15. (Lásd fent a kiemelt jogszabályoknál) 467/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet az egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról. Megjelent: MK 2015/207. (XII. 29.) - Hatályos: 2016. 01. 01., 2016. 04. 01., 2016. 07. 01., 2017.01. 01. Más jogszabályok mellett változik a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet is, uniós irányelv alapján. A változások egyes, a vezetői engedélyre, a forgalomba helyezésre, az üzembentartói jog átruházására, a rendszámtáblára, a törzskönyvre, a forgalmi engedély eltulajdonítására, a mentességi nyilvántartásra vonatkozó szabályokat aktualizálnak. 72/2015. (XII. 29.) NFM rendelet a közúti fuvarozást érintő és bürokráciacsökkentéssel kapcsolatos egyes közúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. Megjelent: MK 2015/207. (XII. 29.) - Hatályos: 2016.01.01. Egyebek mellett módosítja a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletet. Érdemes kiemelni, hogy a 107. -ban (Tűzoltókészülékre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek) pontosították a tehergépkocsin, mezőgazdasági vontatón és lassú járművön, továbbá a tehergépkocsiból és pótkocsiból, valamint nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvényen, valamint az autóbuszon tartandó tűzoltókészülékekre vonatkozó paramétereket, illetve szabályokat. 73/2015. (XII. 29.) NFM rendelet az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységeket végző természetes személyek képzésének, vizsgáztatásának és képesítésének, valamint vállalkozások képesítési rendszerének általános szabályairól, valamint a képzési, képesítési és vizsgáztatási díj mértéke és megfizetésének részletes szabályairól szóló 41/2015. (VII. 3.) NFM rendelet módosításáról. Megjelent: MK 2015/207. (XII. 29.) - Hatályos: 2015.12.30. Átfogó módosítás, amely a 41/2015. (VII. 3.) NFM rendelet csaknem összes alcímét érinti. A korábban piaci szereplők által végzett képzések nem érték el a várt eredményeket, ennek egyik oka, hogy a képzéseket állami felügyelet nélkül végezték. Az új rendszerben a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság állami fenntartású intézményeket vehet igénybe a képzések megvalósításához. 74/2015. (XII. 29.) NFM rendelet a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet és a nemzeti fejlesztési miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet módosításáról. Megjelent: MK 2015/207. (XII. 29.) - Hatályos: 2016.01.01. A 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet kapcsán pontosítja, illetve egyszerűsíti a jogszabály hatályát, valamint a képzésre (szaktamfolyamra jelentkezés, oktatás) és a vizsgáztatásra vonatkozó szabályokat. Vizsgát az tehet, aki - a) a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott életkori és egészségügyi feltételeknek megfelel, valamint b) rendelkezik ba) az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott a megszerezni kívánt gépcsoporthoz tartozó

20 könnyű- vagy nehézgépkezelői szakképesítéssel, vagy építő- és anyagmozgató gépkezelő szakképesítő vizsga eredményes teljesítését igazoló okmánnyal, és a 4. -ban meghatározott szaktanfolyamot elvégezte, vagy bb) az építőgépkezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgépkezelők képzéséről szóló 6/1980. (I. 25.) ÉVM KPM együttes rendelet alapján kiadott építőgépkezelői jogosítvánnyal. Az építőgépkezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgépkezelők képzéséről szóló 6/1980. (I. 25.) ÉVM KPM együttes rendelet alapján kiállított építőgép-kezelői jogosítványba bejegyzett, adott gépre vonatkozó gépkezelési jogosultság a 4. -ban meghatározott szaktanfolyam elvégzése nélkül, gyakorlati vizsga letételével a 2. melléklet szerinti azonos gépcsoportra terjeszthető ki. 487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről. Megjelent: MK 2015/209. (XII. 30.) - Hatályos: 2016. 01. 01. (Lásd fent a kiemelt jogszabályoknál) 488/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló kormányrendelet hatálybalépésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról. Megjelent: MK 2015/209. (XII. 30.) - Hatályos: 2016. 01. 01. A rendelet a következő jogszabályokat érinti: 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Nemzeti Közlekedési Hatóságról. A Kormány a radioaktív anyagok közúti, belföldi légi, illetve vízi fuvarozásának engedélyezésére irányuló eljárás tekintetében az Országos Atomenergia Hivatalt jelöli ki szakhatóságként. 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról. Módosul a jogszabály 1. melléklete (Az OAH hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok), továbbá hatályát veszti a 2. melléklet (Az OAH radioaktívhulladék-tárolókhoz kapcsolódó hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok) 4 8. pontja. 190/2011. (IX. 19.) Korm. rendelet az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről. A változások a jogszabály hatályát, a fizikai védelmi rendszer alapkövetelményei, illetve műszaki tervezése, továbbá az engedélyezés alcímeket és a VIII. fejezetet érintik. Ez utóbbi kiegészül a D- szintű fizikai védelmet igénylő nukleáris anyag, radioaktív sugárforrás és radioaktív hulladék szállítások fizikai védelmére vonatkozó külön szabályokkal. Módosul az 1., (Nukleáris anyagok, radioaktív sugárforrások és radioaktív hulladékok kategorizálása), a 2. (Fizikai védelmi szintekhez tartozó követelmények nukleáris anyagok, radioaktív sugárforrások és radioaktív hulladékok alkalmazása és tárolása során) és a 4. melléklet (Fizikai védelmi tervekkel szembeni tartalmi követelmények). 489/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet a lakosság természetes és mesterséges eredetű sugárterhelését meghatározó környezeti sugárzási helyzet ellenőrzési rendjéről és a kötelezően mérendő mennyiségek köréről. Megjelent: MK 2015/209. (XII. 30.) - Hatályos: 2016. 01. 01. Hatálya az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (Atv.) alapján kiterjed a lakosság természetes és az orvosi sugárterhelésen kívüli mesterséges eredetű sugárterhelése meghatározásához szükséges - kötelezően mérendő mennyiségekre, - kötelezően mérendő mennyiségek meghatározását végző szervek tevékenységére, - kötelezően mérendő mennyiségek, valamint egyéb mérésekből ismertté vált adatok központi gyűjtésére, feldolgozására, kezelésére, értékelésére, valamint - az országos környezeti sugárzási helyzetre, a radioaktív szennyezettségre vonatkozó nemzetközi értesítési kötelezettségek teljesítéséhez, valamint a külön jogszabályban meghatározott országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszer (ONER) működéséhez szükséges adatok szolgáltatására.