1. ELŐADÁS A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA A GAZDASÁGBAN A KÖZLEKEDÉS Személyek és tárgyak rendszeres térbeli helyváltoztatása e célra szolgáló pályák és eszközök igénybevételével Nem öncél, valamely társadalmi és/vagy gazdasági tevékenység előfeltétele Dr. Timár András Professor Emeritus PTE/PMMK Széchenyi István Egyetem, Győr 2010. A gazdaság ágazataként működő rendszer, elemei: pálya, jármű, ember és szervezetek A KÖZLEKEDÉSI RENDSZER A KÖZLEKEDÉSI RENDSZER Erőforrásokat használ el, terméke a helyváltoztatás, ezt létrehozásakor el is fogyasztják Teljesítménye időegység alatt, adott hálózaton a helyváltoztatások összege (járműkm, utaskm, tonnakm) Az egyes közlekedési módok teljesítményének hányada jellemzi a közlekedési munkamegosztást (angolul: modal split) AZ INFRASTRUKTÚRA A gazdasági és társadalmi tevékenységek végrehajtásának tárgyi, személyi és intézményi feltétel-együttese Elemei: közlekedés, energiaellátás, hírközlés, vízellátás, csatornázás/szennyvíztisztítás, oktatás, egészségügy, igazságszolgáltatás, stb. Egyszerűsítve: közlekedési infrastruktúra = közlekedési hálózat AZ INFRASTRUKTURÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK A közlekedők az infrastrukturális létesítményeket használva közlekedési szolgáltatásokat fogyasztanak A szolgáltatások kínálata létrehozásának előfeltétele a megfelelő létesítmények tervezése, építése, fenntartása és üzemeltetése, mindezek finanszírozása A szolgáltatók (infrastruktúraüzemeltetők) erre szakosodott gazdasági, vagy közigazgatási szervezetek 1
GAZDASÁGI ALAPFOGALMAK Európai gazdasági fejlődés: a piacgazdaságban előállított áruk és szolgáltatások mennyisége/értéke tartósan növekszik Gazdaság teljesítménye (GNP): egy naptári évben előállított áruk és szolgáltatások összegezett piaci értéke Bruttó Hazai Termék (GDP): a GNP-nek az elhasznált termékek és szolgáltatások értékével csökkentett értéke (új érték) AZ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE A gazdasági növekedés kényszerítő erővel támaszt infrastrukturális igényeket (kereslet-kínálat egyensúlya) Közmegegyezéssel kijelölt, mindenki által hozzá-férhető közszolgáltatási infrastruktúra kialakulása és fejlődése Tartós gazdasági növekedés feltétele az infrastruktúrának a termelő és szolgáltató ágazatokkal arányos fejlesztése GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS INFRASTRUKTURÁLIS ELLÁTOTTSÁG (KÍNÁLAT) Infrastruktúrális fejlesztési döntéseket a segítségével előállított termékek, szolgáltatások iránti kereslet vezérli Közlekedési hálózatok kiépülése a piackutatásból ismert életciklus-görbét követi (logaritmus-görbe) Infrastrukturális ellátottság mérése: GDP és az infrastruktúra-kínálat (útkm/km 2 ; vágánykm/km 2, stb.) korrelációjával KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK ÉPÍTÉSE PÉLDA: NAGY-BRITANNIA INFRASTRUKTURÁLIS ELLÁTOTTSÁG 1968-BAN (Forrás: Ehrlich, 1970) 2
KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUK- TURÁLIS ELLÁTOTTSÁG KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA (A SZOLGÁLTATÓ SZEMPONTJÁBÓL) 1 Létrehozása és üzemeltetése növekvő hozamú gazdasági tevékenység A létesítmények üzemi élettartama hosszú, tartósan megváltoztatják a környezetet A létesítmények kapacitása csak szakaszosan bővíthető Tőkeigényes, létrehozása viszonylag hosszú ideig tart és nagyon költséges KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA (A SZOLGÁLTATÓ SZEMPONTJÁBÓL) 2 KÖZÉRDEK 1 Vonalas létesítmények, nagy területet foglalnak el, elválasztó hatásuk tartós Üzemeltetésük külsődleges (externális) hatásokkal jár, a környezetszennyezés és egészségkárosítás jelentős forrása Létrehozása és üzemeltetése az érdekellentétekből fakadó társadalmi feszültségek forrása (NIMBY igen, de ne az én hátsó udvaromban ; fogyasztó/kiszolgáló) A hálózatok legyenek mindig akadálytalanul, biztonságosan használhatók (rendelkezésre állás) A használattal kapcsolatos közterheket méltányosan osszák meg (adófizetők és használók csoportjai között) A szolgáltatók közszolgáltatási kötelezettségeiből eredő gazdálkodási veszteséget közpénzből térítsék meg, megbízható adatok alapján KÖZÉRDEK 2 A nemzeti közvagyon értékét őrizzék meg és rendszeresen gyarapítsák Közpénzt csak gazdaságilag hatékony célra költsenek, átlátható és ellenőrizhető módon A környezetkárosítást tartsák az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten A közlekedők befolyásolhassák a döntéseket (megelégedettség) PIACSZABÁLYOZÁS Közszolgáltatási kötelezettségek előírása és hatósági árszabályozás (nem intézménytámogatás) Piacra lépés és működés hatósági szabályozása (engedélyezése, ellenőrzése) Állóeszköz-gazdálkodás eljárásainak előírása és ellenőrzése (számvitel, könyvelés, adózás) 3
PIACI VERSENY Természetes monopólium és protekcionizmus: az 1929-33-as válság öröksége A közösségi közlekedés a közérdek védelmében állami beavatkozással szabályozott piac része Érdekellentétek a közszolgáltatók és alkalmazottaik, illetve a közlekedők, mint fogyasztók között Európai Unió célja a piaci verseny előmozdítása (emberek, áruk, tőke, szolgáltatások szabad áramlása) TENDENCIÁK Korszerű gazdaság a kis tömegű, nagy fajlagos értékű áruk szállítását igényli Szállítási költségek részaránya (%) a termelési költségeken belül csökken Az áruszállítási teljesítmény a gazdasági teljesítménnyel (túlságosan?) szoros korrelációban van Közúti személy- és áruszállítás javára módosul a munkamegosztás KÖZLEKEDÉSI MUNKAMEGOSZTÁS (2005) 1 Áruszállítási teljesítmények megoszlása (tonnakm) az EU 27 tagállamában (Forrás: EU Bizottság, UIC) KÖZLEKEDÉSI MUNKAMEGOSZTÁS (2005) 2 Személyszállítási teljesítmények megoszlása (utaskm) az Európai Unióban (Forrás: EU Bizottság, UIC) 2. ELŐADÁS FINANSZÍROZÁS A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA FINANSZÍROZÁSA Dr. Timár András Professor Emeritus PTE/PMMK Széchenyi István Egyetem, Győr 2010. A közlekedési hálózattal kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges, indokolt kiadásokhoz pénzforrások tervezése, képzése és folyósítása Kiadások jogcímei: fejlesztés (tervezés, előkészítés, építés, korszerűsítés), fenntartás (javítás, felújítás), minőségbiztosítás, üzemeltetés, igazgatás, finanszírozás A finanszírozás hosszabb távon kihat a kínálatra és a szolgáltatás minőségére 4
A KÖZLEKEDÉSI INFRA- STRUKTÚRA: KÖZVAGYON A közlekedési hálózat a nemzeti vagyon része, értékének alakulását a Nemzeti Számlán tartják nyilván (tőkeszámla) A közlekedési infrastruktúra az állóeszközök körébe tartozó, forgalomképtelen tárgyi eszköz Nyilvántartás és gondos gazdálkodás (megőrzés és gyarapítás) a tulajdonos megbízásából a vagyonkezelő, (üzemeltető-szolgáltató) feladata VAGYONÉRTÉK Állóeszközök bruttó értéke: adott állapotú állomány becsült újra-előállítási ára Számítható: történelmi értéken (eredeti ár) jelenlegi értéken (folyó ár) változatlan értéken (árindexekkel közös időpontra átértékelve) A hasznos élettartam (számvitel), és az üzemi élettartam (használhatóság) eltérő ORSZÁGOS KÖZÚTHÁLÓZAT ÉRTÉKE (2004) ÁLLÓESZKÖZ- FELHASZNÁLÁS Elhasználódás (anyagok öregedése, fáradása, kopás), javítással nem küszöbölhető ki Erkölcsi-műszaki avulás a műszakigazdasági, technológiai fejlődés miatt Katasztrófákhoz nem kapcsolható károsodás amelyre biztosítás köthető (közlekedési baleset) Maradványérték: a hasznos élettartam végén becsült vagyonérték ÉRTÉKCSÖKKENÉS ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS (Forrás: Magyar Közút, 2009) Nettó érték: a bruttó érték és a halmozott beszerzések és felhasználások különbsége Értékcsökkenési leírás: a vagyonérték csökkenésének évi átlagos nagysága (leírási kulcs, %) Lineáris és geometrikus leírás (évente azonos nagyságú, illetve azonos százalékarányú csökkenés) feltételezésével 5
FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK ÜZEMANYAGÁR ÉS ADÓ (2007) (Forrás: ERF, 2009) Általános és célhoz kötött adó és illetékbevételek Üzemeltetési bevételek (menetjegyár, pályahasználati és útdíj, fuvardíj, stb.) Nemzetközi szervezetek pénzalapjai (pl. EU Kohéziós és Strukturális Alapok) Egyének és szervezetek átmeneti és tartós megtakarításai (bankhitel) EU TÁMOGATÁS MÁV TERVEZETT FEJLESZTÉSI FORRÁSAI A Magyarország által a Kohéziós Alapból igénybe venni tervezett (2007-2013 között mintegy 2250-2300 milliárd Ft összegű) felzárkóztatási EU támogatás várható megoszlása Forrás: Heinczinger, 2008 FINANSZÍROZÁS ESZKÖZEI 1 Tőkebefektetés: piacgazdaságban ésszerű időn belüli, nyereséggel tetézett megtérülése alapkövetelmény Költségvetési közcélú kiadás: közvetlen megtérülése nem követelmény (várható közvetett megtérülése előzetesen igazolandó!) Nemzetközi szervezetek (pl. EU) vissza nem térítendő támogatásának igénybevétele szigorú feltételektől függ FINANSZÍROZÁS ESZKÖZEI 2 Hitel és garancia (feltételes fizetési kötelezettség): a futamidőn belüli megtérülés kamatos kamatokkal alapkövetelmény Feltételek: kamat (fix, vagy LIBOR alapú), futamidő, díjak, ütemezés Adósságszolgálat: a kamat + törlesztés éves összege (fedezete: nettó bevétel) Kockázat: növekedésével romlanak a feltételek (állami garancia hatása) 6
FINANSZÍROZÁS ESZKÖZEI 3 PÉNZÜGYI MÉRETEZÉS 1 A finanszírozás tervezett módja, forrásai, szerkezete kihat a döntés-előkészítésre Ha követelmény a (részben) közvetlen megtérülés, költség-haszon elemzésre és pénzügyi elemzésre is szükség van Pénzügyi modell: pénzáramlás (bevételek és kiadások egyenlege) időbeli alakulása Bankképesség (finanszírozhatóság) feltételeit is vizsgálni kell PÉNZÜGYI MÉRETEZÉS 2 A finanszírozás szerkezetének kialakítása a kockázat függvényében (pl. befektetés/hitel arány) Kifizetések kötött sorrendje: adók és illetékek, üzemeltetési kiadások, adósságszolgálat, osztalék (tőkehozam) A befektetők kockázata szokásosan nagyobb, mint a hitelezőké (csődeljárás) Befektetés megtérülési ideje szokásosan hosszabb a hitelfutamidőnél PÉNZÜGYI HATÉKONYSÁGI MUTATÓK 1 Tőkemegtérülési mutató (befektetés hozama): ahol t=m t=m TMM x,t = S (1+r) -t.nb x,t / S (1+r) -t.tb x,t t=n t=n t az évek sorszáma (n,..-2,-1,0,1,2, m) r a reálkamatláb (pénzpiaci kamatláb Infláció) NB x,t az x projekt-változat várható nettó bevétele TB x,t az x projekt-változat finanszírozásához felhasznált tőkebefektetés a t. évig Küszöbértéke a hasonló kockázatú projektekre jellemző piaci átlagos tőkehozam nagysága PÉNZÜGYI HATÉKONYSÁGI MUTATÓK 2 Adósságszolgálat-fedezeti hányados: ASzFH x,t = NB* x,t / ASz x,t ahol NB* x,t az x projekt-változat megvalósításakor a t. évben várható nettó bevétel ASz x,t az x projekt-változat finanszírozásához felhasznált hitelek adósságszolgálata a t. évben Küszöbértéke a projekt kockázatától függ, de 1,0-nél minden évben nagyobb kell legyen: (ASzFH > 1,1 1,5) MAGÁNSZEKTOR KÖZREMŰKÖDÉSE (PPP) 1 Előnyök: a piaci verseny kikényszerítette hatékonyság, pontosság, minőség A közpénzeket kiegészítő magánforrások vonhatók be a közszolgáltató infrastruktúra finanszírozásába költségvetési kényszerhelyzetben Gazdaságilag és pénzügyileg is hatékony beruházások korábban megvalósíthatók, mint kizárólag közpénzből 7
MAGÁNSZEKTOR KÖZREMŰKÖDÉSE 2 TIPIKUS PPP FELÉPÍTÉSE Jogi forma: koncesszió, meghatározott jogok egyeztetett feltételekkel való átengedése a magánvállalkozásnak, magánjogi szerződéssel Az állam lemond felségjogainak egy részéről (egyenrangú szerződő fél) Koncessziós kiválasztása versenytárgyalásos beszerzési eljárással (különleges/tárgyalásos közbeszerzés) Bankok Építő vállalat Hitelek és garanciák Kulcsrakész építési szerződés Közigazgatás, hatóság Projekt-társaság (maghatározott célú szervezet) Tanácsadók Alaptőke Üzemeltetési szerződés Befektetők Üzemeltető vállalat PPP SZERKEZETI VÁLTOZATOK Közszféra felelőssége Magánszektor felelőssége Fenntartási koncesszió Tervez-Épít Tervez-Épít-Átad-Üzemeltet BOT koncesszió Eszköz tőkésítés Tervez-Épít-Építtet Kulcsrakész átadás Épít-Tulajdonol-Üzemeltet-Átad Tőkekivonás HAGYOMÁNYOS ÉPÍT-ÁTAD- TERVEZ-ÉPÍT-FÍNANSZÍ- ÉPÍT-TULAJDONOL- KÖZBESZERZÉSI ÜZEMELTET ROZ-ÜZEMELTET ÜZEMELTET (BOO) ELJÁRÁS (BTO) (DBFO) KONCESSZIÓ - EU Köztulajdonos/ - EU - EU - EU - Kormány - Kormány - Kormány - Kormány - Önkormányzat Üzemeltető/ Köztulajdonos/ Köztulajdonos Magántulajdonos - Ker. bankhitel - Önkormányzat - Önkormányzat - Önkormányzat - IFI hitel Finanszírozó - IFI hitel Finanszírozó - IFI hitel - Ker. bankhitel - Ker. bankhitel - Magánbefektetés Üzemeltető Koncessziós - IFI hitel - Ker. bankhitel Vállalkozó Üzemeltető magánvállalat - Magánbefektetés Vállalkozó Üzemeltető Mérnök Vállalkozó Mérnök Vállalkozó Üzemeltető Mérnök Mérnök Közszféra Magánszektor KÖNYVELÉSI KÖVETKEZMÉNYEK 1 Az Eurostat azt ajánlja (2004), hogy egy PPP aktíváit ne szerepeltessék a közigazgatás könyvelési mérlegében a két következő feltétel együttes teljesülése esetén: 1. A magánvállalkozó társra hárul az építési kockázat; és 2. A magánvállalkozó társra hárul a keresleti és a rendelkezésre állási kockázat közül legalább az egyik Az EU Maastrichti kritériumainak teljesítése ösztönzi a PPP-k elterjedését KÖZKIADÁSOK ELOSZLÁSA HAGYOMÁNYOS KÖZBESZERZÉS Üzemeltetési költségtúllépés Becsült üzemeltetési költségek ÉVEK PPP BESZERZÉS Használatarányos kifizetések Rendelkezésre állási díj kifizetések Építés Üzemeltetés Építés Üzemeltetés Becsült tőkeköltség Költség túllépések Határidő csúszások Nincs kifizetés, amíg a szolgáltatás meg nem kezdődik ÉVEK KÖNYVELÉSI KÖVETKEZMÉNYEK 2 Rendelkezésre állásí díj alapú PPP-k komoly pénzügyi kockázatot jelentenek (halasztott közfinanszírozás) Költségvetés jövőbeni bevételeinek lekötése korlátozza az újraelosztást, a pénzügypolitika mozgásterét A közfinanszírozású viszonyítási alapprojekt kidolgozásának elhagyása miatt sok PPP projekt túl költséges és nem érvényesül az értéket a pénzért elv 8
NEHÉZSÉGEK ESETÉN 3. ELŐADÁS A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA FENNTARTÁSA Dr. Timár András Professor Emeritus PTE/PMMK Széchenyi István Egyetem, Győr 2010. FENNTARTÁS FINANSZÍROZÁSA Közpénz-források elosztása során (költségvetés) nem csak gazdasági, de politikai, társadalmi szempontok is érvényesülnek A rövid- és hosszú távú érdekek ellentmondása (választási ciklusok) Erőforrás-elosztási cél-hierarchia: 1. Fenntartás (nem látványos) 2. Üzemeltetés (intézményfinanszírozás?) 3. Fejlesztés (látványos) Maradék-elv érvényesülése A MARADÉK-ELVŰ FORRÁSELOSZTÁS MINDENT MEGFONTOLTAM, MINDENT MEGGONDOLTAM (avagy a maradékelvű forráselosztás) ÚTPÉNZTÁR KIADÁSAI (2009) ÚTFENNTARTÁSI KIADÁSOK FAJLAGOS ÖSSZEGE Közúti fenntartási kiadások fajlagos összege néhány európai országban 2007-ben - /km. (Forrás: ERF, 2009) (Forrás: KKK, 2009) 9
GAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK A hatékony döntéshozatalhoz megfelelő ismeretek, adatok és döntéstámogató módszerek együttese szüksége Útgazdálkodási rendszerek kialakulása és elterjedése (Pavement Management System-PMS, Road Management & Maintenance System-RMMS) Cél: korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználása adott időtávon belül ADATBANK Infrastruktúra leltárba vétele (fizikai és értékadatok) alapvető fontosságú Állapotjellemzők (pl. utak esetén: teherbírás/alakváltozás, felületépség, egyenletesség, nyomvályúsodás, stb.).és határértékeik meghatározása Hibák/károk azonosítása, állapotjellemzők időbeli változásának rendszeres rögzítése és előrejelzése (leromlási függvények és valószínűségek) ÚTBURKOLAT FELÜLETÉPSÉGE ÚTBURKOLAT TEHERBÍRÁSA Az országos közúthálózat felületépség osztályzat szerinti megoszlása 2000-2009 I. f. é. között. 2008-ban a jó és megfelelő osztályzatú utak az úthálózatnak mindössze 11,8%-át, míg a nem megfelelő és rossz osztályzatúak már 66,8%-át tették ki. (Forrás: Magyar Közút, 2009) Az országos közúthálózat teherbírás osztályzat szerinti megoszlása 2000-2009 I. f. é. között. 2008-ban a jó és megfelelő osztályzatú utak a felmért úthálózat 54,2%-át, a nem megfelelő és rossz osztályzatúak pedig 36,2%-át tették ki. (Forrás: Magyar Közút, 2009) ÚTBURKOLATOK NYOMVÁLYÚS SZAKASZAI LEROMLÁSI FÜGGVÉNY Fenntartási költség nagyságrendje 10 4 2 Idő (év) 1 Útállapot jó A fázis: alig észlelhető romlás B fázis: lassú ütemű romlás C fázis:gyorsuló ütemű romlás C 1 C 2 D fázis: tönkremenetel megfelelő tűrhető Az út pályaszerkezetének kritikus állapota Az országos közúthálózat nyomvályús szakaszainak megoszlása 1998-2009 között. 2008-ban a közlekedésbiztonság színvonalát rontó 12mm-nél, illetve 17 mm-nél mélyebb nyomvályús szakaszok hossza 12,4%, illetve 7,3% összesen közel 20% volt. (Forrás: Magyar Közút, 2009) nem megfelelő rossz 0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 24 26 A forgalomba helyezés óta eltelt évek száma 10
DÖNTÉSTÁMOGATÁS ÚTGAZDÁLKODÁSI RENDSZER FELÉPÍTÉSE Útfenntartási stratégiai (ütem)-terv készítése (több évet átfogóan) Állapotjavító és korszerűsítő beavatkozások tervezése (technológia, gazdaságossági értékelés) Pénzügyi évben elvégezhető beavatkozások kiválasztása és időzítése a gazdasági hatékonyság alapján történő sorbarendezéssel, adott korlátok között Útfenntartási K+F Teljesítmény megfigyelése Alkalmazás Beavatkozások Útfenntartási stratégia ÚTGAZDÁLKODÁS információi (adatbank) Leltár Állapotjellemzők Erőforrások Beavatkozások Termelékenységi mutatók Egységköltségek Gazdasági mutatók Finanszírozás és erőforrások Tervezés Programozás Osztályozás és szabványosítás Igények felmérése Projekt előkészítés BEAVATKOZÁSI STRATÉGIÁK ÚTFENNTARTÁS ALULFINANSZÍROZÁSA Burkolatállapotjellemző mutató Mai teljesítmény 1.sz. beavatkozás az X. és Z. évben C Ft költséggel 1.sz. beavatkozást kiváltó küszöbérték 2.sz. beavatkozást kiváltó küszöbérték Életkor vagy forgalmi terhelés 2. Sz. Beavatkozás az Y. Évben CC Ft költséggel Mrd Ft 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 Az útpénztár előirányzat alakulása 2004-2009 116 100 85,4 73,6 159,3 97,2 154,8 122,3 157,9 131,8 175 60,2 2004 2005 2006 2007 2008 2009 év igény tényleges ÚTFENNTARTÁS TÖBBLET- FINANSZÍROZÁSI IGÉNYE AUTÓPÁLYA HÁLÓZAT KÖZFINANSZÍROZÁSA (Forrás: KKK, 2009) PPP jellegű projektek Évi rendelkezésre állási díj (millió ) Magyarországon 2008 2009 2010 2011 2012 194.8 197.1 281.8 344.7 348.5 Autópályák (52,6) (53,2) (76,1) (93,1) (94,1) M5 Autópálya (151 km) 143.0 144.4 144.7 145.1 145.2 M6 Autópálya I. Szakasz (58 km) 51.8 52.7 53.7 54.4 55.0 M6 Autópálya III. Szakasz(80 km) 0.0 0.0 50.7 88.0 89.5 M6 Autópálya II. Szakasz (65 km) 0.0 0.0 32.7 57.3 58.9 Nem közlekedési infrastruktúra 41.0 54.0 56.6 58.5 59.2 Összesen 235.8 251.0 338.4 403.2 407.7 A GDP %-ában (becslés) 0.24% 0.24% 0.31% 0.35% 0.33% (Forrás: Pénzügyminisztérium, 2009) 11
ÚTGAZDÁLKODÁSI RENDSZER ELŐNYEI Rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználása Képesség a finanszírozási igények indokolására Képesség a közlekedési infrastruktúra állapotváltozásának nyomon követésére Képesség az állapotváltozást kiváltó hatások kimutatására, értékelésére Jobb kapcsolatok kialakítása az érintettekkel (döntéshozók, használók) PÁLYAVASÚT FELADATAI Pályavasúti szolgáltatások értékesítése A vonatforgalom tervezése, lebonyolítása, felügyelete és irányítása A vasúti pálya, mérnöki létesítmények, távközlő, erősáramú- és biztosítóberendezések üzemeltetése, fenntartása, létesítése, felújítása, fejlesztése Gazdálkodási és finanszírozási tervek készítése, végrehajtása MÁV PÁLYAVASÚTI ÜZLETÁG FINANSZÍROZÁS SZERKEZETE Forrás: Virág, 2010 Forrás: Virág, 2010 MÁV TERVEZETT FORRÁSELOSZTÁS VASÚTI KÖZFINANSZÍROZÁSI IGÉNY Forrás: Heinczinger, 2008 12
FAJLAGOS VASÚTI KÖZFINANSZÍROZÁSI IGÉNY 4. ELŐADÁS A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA HASZNÁLATI DÍJA Dr. Timár András Professor Emeritus PTE/PMMK Széchenyi István Egyetem, Győr 2010. HASZNÁLATI DÍJSZEDÉS INDOKAI 1 Költségvetési korlátok akadályozzák a közlekedésre fordítandó közkiadásoknak a gyorsan növekvő kereslettel arányos növelését Társadalmi költségeknek a használókkal való megfizettetéséhez reformok kellenek (versenypiac kiterjesztése) Kiegyensúlyozatlan munkamegosztás miatti társadalmi-gazdasági veszteségek néhány EU tagállamban már aggasztó méretűvé váltak (GDP 1-2%-a) HASZNÁLÓ FIZET ALAPELV EU Bizottság Fehér Könyve (2001): Európai közlekedéspolitika 2010-ig: Itt az idő dönteni Egyensúlytalanság egyik oka: közlekedési módok nem fizetik meg az okozott költségeiket Nehéz tehergépjárművek okozta költségek: Burkolat teherbírás fogyasztása a tengelyteher 4. hatványával arányos (AASHO) Kapacitás fogyasztása, helyfoglalás a személygép-kocsiénak 2-5-szöröse (egységjármű-átszámítás) HASZNÁLATI DÍJSZEDÉS INDOKAI 2 Pénzügyi terhek az adófizetőkre hárulnak, anélkül, hogy tudnák, valójában mekkorák is azok A közlekedési hálózatok használóinak joguk van tudni, miért és mennyit fizetnek Használati díj-fizetés hozzájárulhat a tudatosság fokozásához, a versenyképesség növeléséhez, a munkamegosztás (hatékonyság) javításához ÁTLÁTHATÓSÁG & ELFOGADTATHATÓSÁG A használók akkor értik meg és fogadják el a díjszedést, ha az együtt jár az infrastruktúrát üzemeltetők nyújtotta szolgáltatások minőségének javulásával A díjszedés elfogadtathatósága attól függ, mire használják a bevételeket és a díjszedés során mennyire átláthatók, ellenőrizhetők a pénzmozgások Közlekedési infrastruktúra üzemeltetője szolgáltatóvá, használója fogyasztóvá válik 13
ÚTDÍJSZEDÉS EURÓPÁBAN 2009 (Forrás:ASECAP) EU SZABÁLYOZÁS 1 1999/62/EK irányelv egyes infrastruktúrák használatának a nehéz tehergépjárművekkel való megfizettetéséről ("Eurovignetta irányelv") Fogalom-meghatározások: úthasználati díj a meghatározott infrastruktúrán két pont közötti távolságot megtevő gépjármű által fizetett bizonyos összeg; nagyságának a megtett távolságon és a jármű típusán kell alapulnia úthasználói díj egy jármű által meghatározott infrastruktúrák adott időtartamon belüli használatára szóló jogosultság megszerzéséért fizetett bizonyos összeg egyazon útszakasz használatáért egyidejűleg úthasználati díjak és úthasználói díjak nem vethetők ki 1999/62/EK (EUROVIGNETTA) IRÁNYELV 12 tonna feletti nehéz tehergépjárművekre vonatkozik megadja a kivethető adók minimumát meghatározza az útdíj tartalmát és a matricaárak (útdíjak) maximumát meghatározza a díjköteles útvonalat (autópálya, főút) meghatározza a díjak változtathatóságának mértékét (differenciálás) EU SZABÁLYOZÁS 2 Az adminisztrációs költségeket is tartalmazó úthasználói díjakat valamennyi gépjármű-kategóriára vonatkozóan az illetékes Tagállam határozza meg, adott határértékeknél nem magasabb szinten Úthasználói díjaknak a használat időtartamával arányosaknak kell lenniük Eurovignettát alkalmazó országok 2010- ben: Belgium, Dánia (1994 óta), Luxemburg, Hollandia, Svédország (1997 óta) EUROVIGNETTA ÁRAK 2010-BEN Motor környezetvédelmi besorolása Legfeljebb 3 tengely Éves matrica ára 4 vagy több tengely EURO 0 960 1550 EURO I 850 1400 EURO II vagy több 750 1250 Havi matrica ára EURO 0 96 155 EURO I 85 140 EURO II vagy több 75 125 EU SZABÁLYOZÁS 3 Úthasználati díj súlyozott átlagértéke az illető infrastruktúra-hálózat építési, üzemeltetési és fejlesztési költségeinek függvénye, abból levezethető kell legyen Tagállamok az úthasználati díjakat a következők függvényében változtathatják: (a) jármű-motor emissziós osztályok, de a díj legfeljebb 50%-kal lehet magasabb a legszigorúbb emissziós előírásokat is kielégítő járműre kirótt díjnál; (b) napszak, de a díj legfeljebb 100%-kal haladhatja meg a legalacsonyabb díjú (legkisebb forgalmú) napszakban érvényes díjat 14
EU SZABÁLYOZÁS MÓDOSÍTÁSA Eurovignetta irányelvet módosították: 2006/38/EK 2006-tól hatályos Úthálózat egésze díjassá tehető a >3,5 t össztömegű járművek számára Úthasználati díjak differenciálhatók az időpont, helyszín, környezetszennyezés függvényében Tagállamok dönthetnek a díjbevétel felhasználásáról (közlekedés csak ajánlott) TGK ÚTDÍJSZEDÉS EURÓPÁBAN (2010) VÁRT ELŐNYÖK Megtakarítások (torlódási-, baleseti költség, környezeti kár csökken) Finanszírozási forrás új közlekedési infrastrukturális létesítményekhez Növekvő kapacitáskihasználás, üzemeltetők tisztességes versenye Kevésbé környezetszennyező, biztonságosabb módok használatára ösztönöz (forgalom-befolyásolás) ÚTDÍJSZEDÉSI RENDSZEREK Kapus rendszerben szükségszerű a járművek megállása/lassítása a díjszedő állomásokon, ami kényelmetlenséget és időveszteséget okoz (F,I,E,P,GR,SLO, HR) Új rendszerek: kihasználják az új technológiákból (GPS, GSM-GPRS) eredő előnyöket: nem kell megállni Veszély: eltérő technológiát alkalmazó elektronikus díjszedő rendszerek új, mesterséges akadályokat hoznak létre HASZNÁLAT-ARÁNYOS ELEKTRONIKUS ÚTDÍJSZEDÉS MATRICÁS ÚTDÍJSZEDÉS MAGYARORSZÁGON 1 Érvényes/ kategória 1 napos Matrica-árak 2010-ben (HUF) 4 napos 10 napos 31 napos 1 éves D1 D2 D3 D4 1 170/ 1 520* 2 550 4 200 37 200 1 170/ 1 530* 2760 6 600 12 600 106 500 2760 10 200 18 000 159 000 2760 13 200 22 500 198 000 Egynapos matricával külföldi rendszámú nehéz tehergépkocsi (D4) 500 km-ért autópályán kb. 10 -t fizet (Ausztriában 160 -t) 15
Virtuális útdíjszint Matrica árszintje Matrica bevétel Hálózat hossza Járművek futásteljesítménye MATRICÁS ÚTDÍJSZEDÉS MAGYARORSZÁGON 2 ÚTDÍJ-BEVÉTELEK FORRÁSMEGOSZLÁSA évek A díjas úthálózat hossza, a forgalmi teljesítmény és a bevételek változása a matricás útdíjszedési rendszerben (2008-as árszinten). (Forrás: KKK-DI, 2009) A nettó útdíj-bevétel alakulása díj-, illetve járműkategóriánként a matricás rendszerben (2008-as áron). (Forrás: KKK-DI, 2009) MATRICÁS ÚTDÍJSZEDÉS MAGYARORSZÁGON 3 ELEKTRONIKUS ÚTDÍJSZEDÉS MAGYARORSZÁGON (?) A futásteljesítményen alapuló ED rendszerben a szakértők által javasolt nettó (ÁFA nélküli) útdíjak és díjszorzók, 2010. évi áron): 1. díj/járműkategória: 13,50-15,00 Ft/km (1,0x) 2. díj/járműkategória: 20,00-22,00 Ft/km (1,5 ) 3. díj/járműkategória: 33,00-45,00 Ft/km (2,5 ) 4. díj/járműkategória: 53,00-60,00 Ft/km (4,0 ) A rendszer a tervek szerint 2013-ban a gyorsforgalmi utakra és (fokozatosan) több ezer km főútra terjed majd ki VASÚTI PÁLYAHASZNÁLATI DÍJ INDOKOLTSÁGA Vasúti infrastruktúra és szolgáltatásai értékének piaci alapon történő meghatározása (költségarányosság) Az állami támogatások összegének és arányának csökkentése, felhasználásuk átláthatóvá, ellenőrizhetővé tétele Kapacitások jobb kihasználásának ösztönzése, versenyképesség fokozása Más közlekedési ágazatokkal való összehasonlíthatóság elősegítése PÁLYAHASZNÁLATI DÍJ (PHD) A vasúti hálózat-hozzáférési, vagy pályahasználati díj (PHD) díj nagyságát befolyásoló tényezők (Forrás: Farkas Gyula, 2009) 16
PHD/KÖLTSÉG ARÁNY PHD ÁTLAGOS ÉRTÉKE PHD FORRÁSAI Pályahasználati díjbevételek forrásmegoszlása a magyar vasúthálózaton PÉNZÜGYI MÉRLEG Bevételek és költségek alakulása a magyar vasúthálózaton 17