Azonnali beavatkozást sürget a hálapénz problémájának megoldása



Hasonló dokumentumok
Milyen a betegbiztonság 2015-ben Magyarországon?

Miért jönnének vissza a fiatal orvosok? Magasabb GDP-részesedést az egészségügynek!? Dr. Dénes Tamás Magyar Rezidens Szövetség

A rákbetegek körében végzett, a betegellátással kapcsolatos közvélemény kutatás

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A számú pályázat alapján

Bevezető milyen információkkal rendelkezik a magyar lakosság ezekről a termékkategóriákról Módszertan:

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond

É+L XVII. Országos Konferencia, Budapest, február Az informált beteg. Kiss Katalin, Szinapszis Kft.

Dr. Dénes Tamás Magyar Rezidens Szövetség

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Összességében hogyan értékeli az igénybe vett szolgáltatás minőségét?

A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat

BEJÖVŐ MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT INTÉZMÉNYI SZINT

SAJTÓANYAG Hálapénz-kutatás Budapest, augusztus 18. A hálapénz nagysága

30. hullám. II. Gyorsjelentés. Adományozási szokások január 2.

Daganatos betegek között végzett felmérés az onkológiai ellátás helyzetéről, az ellátás kockázatának megismeréséről

Öngondoskodás kutatás. Allianz Hungária Zrt. 2017

A évi dolgozói elégedettség-mérés eredményeinek rövid összefoglalója

Egy fecske, száz fecske - hányan lehetnek a hazatérők?

A gyógyult betegek reintegrációját mennyiben tudják segíteni a korszerűmédia eszközök, különös tekintettel a betegjogokra

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása május 28.

Pr-mérés: csökkenő fontosság, csökkenő büdzsé. A PR Herald kutatása a hazai pr-ügynökségek körében

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére adott vállalati válaszok

MAGYARORSZÁG ÖSSZEGZETT ORSZÁGELEMZÉS

A minőségszakemberek elégedettsége, fizetésük és továbbképzési terveik az USA-ban

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Választásoktól távolmaradók indokai:

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért november 14.

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

Alba Radar. 28. hullám

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL

Alba Radar. 26. hullám

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

AKTUÁLIS TRENDEK AZ EGÉSZSÉGÜGYI INFORMÁCIÓSZERZÉSBEN. Az informált fogyasztó HealthPortalsAudit2013

Lakossági elégedettségmérés. Budakalász Város Önkormányzatánál

A tára határa A gyógyszervásárlási döntéshozatal befolyásoló tényezői

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER 2017 HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLAT

Facebook karácsony a magyar kkv-knál

Elvándorlás lélektana

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable

Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek

Szükség van-e kamarai nyilvántartásra?

EUROBAROMETER PARLAMÉTER: ÉVI REGIONÁLIS ELEMZÉS AZ EURÓPAI PARLAMENT MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON EU28 ORSZÁGOS RÉGIÓK

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

Andragógia BA szak év hallgatói elégedettségmérés adatai

Elégedettség DEM 2018 BGK (dem_2018_bgk) Válaszadók száma = 52. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 25. hullám

Tájékoztató. a Polgármesteri Hivatalban évben lefolytatott ügyfél-elégedettség mérésről

Diplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség

Fizetésképtelenség 2014

A Jó Állam Véleményfelmérés tapasztalatai

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Vállalkozások fejlesztési tervei

ADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN

MUNKAKÉPESSÉGI INDEX FELMÉRÉS ZÁRÓKONFERENCIA

MESZK ORSZÁGOS FELMÉRÉSE A JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁS TERÜLETÉN FOGLALKOZTATOTT SZAKDOLGOZÓK KÖRÉBEN

Lankadt a német befektetők optimizmusa

Mennyit dolgoznak az egészségügyi munkavállalók?

Alba Radar. 11. hullám

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3.

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEKET ELLÁTÓ SZOCIÁLIS SZAKELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK MUNKATÁRSAIRÓL

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

TRENDRIPORT 2019 A HAZAI FÜRDŐÁGAZAT TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA I. FÉLÉV BUDAPEST AUGUSZTUS

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

E-Páciens A jövő betege? Kiss Péter és Szalczgruber Miklós ügyvezető Mediator Pro Kft

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

GYORSELEMZÉS. Bérek alakulása a 2016-ban kötött országos bérmegállapodás tükrében

Alba Radar. 8. hullám

a vizitdíj és a napidíj elsô éve

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

Lakossági hulladékégetési szokások Magyarországon

JELENTÉS AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ÉVI JELENTKEZÉSI ÉS FELVÉTELI ADATAIRÓL

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

Ebben a dokumentumban minden kérdésnél a Magyarországra vonatkozó eredmények szerepelnek, az EU átlagával összehasonlítva.

Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013.

FÜGGETLEN GAZDASÁGI, MUNKAADÓI SZÖVETSÉG POLITIKAILAG PÉNZÜGYILEG JOGILAG ÖNKÉNTES TAGSÁG

Idősek a reklámokban

Kutatás a év közötti magyar lakosság körében. Megrendelő: Café PR

A kiküldött kérdőív. 1. melléklet

Tréningszokások Európában 2012

A TÁRSADALMI BEFOGADÁS

Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország hét

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

Művelődési Központ, Könyvtár és Szekrényessy Árpád Múzeum SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS, CÉLCSOPORT-ELEMZÉS Verzió száma: 1.0

Mit gondolnak a magyar emberek az éghajlatváltozásról? Egy reprezentatív közvéleménykutatás eredményeinek bemutatása

Mennyit költ a gyógyszeripar digitális marketingre?

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán

Integritás és korrupciós kockázatok a magyar vállalati szektorban január 26.

Vecsés város kutatás. Közéleti, politikai kérdések. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei február 20. Jó döntéseket támogatunk.

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS PÉCS

SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT

Nagy Webáruház Felmérés 2015

Átírás:

Azonnali beavatkozást sürget a hálapénz problémájának megoldása A Magyar Rezidens Szövetség a Hála-Pénz - Hálát a betegtől, Pénzt az Államtól Kampányának keretében a Szinapszis Kft. segítségével piackutatásokat kezdeményezett, amelyek célja, a hálapénzzel kapcsolatos objektív adatok és az orvosi valamint össztársadalmi véleményének megismerése, majd az eredmények szakmapolitika valamint média felé történő kommunikálása. Jelen sajtóanyag az orvosok és a felnőtt lakosság körében készült kutatások legfontosabb eredményeit összegzi. A hálapénz nem csak a lakosságnak megalázó Az orvosok 19%-a teljes mértékben elutasítja a paraszolvencia rendszerét, 70%-uk elviekben nem ért egyet ezzel a finanszírozási móddal, de a jelenlegi egészségügyi helyzet miatt kénytelen elfogadni a beteg által felajánlott pénzt. A kérdés megítélésében az alap illetve a szakellátásban dolgozó orvosok véleménye között nincs szignifikáns különbség, és a Szinapszis Kft. 2009-ben végzett hálapénzfelmérésének eredményeihez viszonyítva sem mérhető jelentős változás. Mind a szakma (82%), mind a lakosság (86%) egyet ért abban, hogy a hálapénz rendszere megalázó a beteg számára. Ugyanakkor a kutatás rámutat: a lakosság mindössze 44%-a gondolja úgy, hogy a paraszolvencia az orvos számára is megalázó, míg a szakma 87%-a szerint ez a gyógyítást végzők számára is az! Az orvosok és a lakosság gondolkodásbeli különbözőséget mutatja továbbá, hogy az egészségügyi szakemberek 82%-a érzi úgy, a hálapénz rendszer kiszolgáltatottá, kiszámíthatatlanná teszi azt orvos életét azáltal, hogy bevételének egy része változó mértékű, vagyis egyáltalán nem biztosít jól tervezhető megélhetést. Ezzel szemben a lakosság 85%-a azon a véleményen van, hogy az orvosoknak nem érdeke a hálapénz rendszerének megszüntetése, hiszen kényelmes és biztos jövedelemforrást jelent az így jelentkező pénzösszeg. Egyező vélemények figyelhetők meg a két célcsoport között abban a tekintetben, hogy a hálapénz rendszer a korrupció forrása lehet (a szakma 83, a lakosság 87%-a ért egyet), mint ahogyan a hálapénz rendszerének hosszú távú fenntarthatóságában is csak kevesek hisznek (az orvosok esetében 36, a lakosság körében 52%). Az orvosi kutatás eredményei alapján kijelenthető: 10-ből 9 orvos elutasítja a hálapénz rendszerét, közel 80% ért egyet azzal, hogy a hálapénz rendszer okozta kiszolgáltatottság, kiszámíthatatlanság hozzájárul az orvosok elvándorlásához, 78% a hálapénz rendszert a minőségi szakképzés gátjának tartja, és 77% gondolja úgy, a hálapénz gátolja az anyagi, tárgyi, személyi erőforrások hatékony felhasználását, azáltal, hogy keveredik a magán és állami ellátás. 10-ből 9 orvos szerint a hálapénz rendszer negatívan befolyásolja az orvosok megítélését

Alacsony jövedelmek, csökkenő paraszolvencia Magyar Rezidens Szövetség Szinapszis Kft. sajtóanyag Az orvosok 51%-a biztosan nem, 28% valószínűleg nem tudja a jelenlegi alapbérével jövőjét tervezni, és nem meglepő, hogy a beosztás valamint az alap havi nettó jövedelem emelkedésével nő azok aránya, akik valamelyest pozitívabban látják helyzetüket ebből a szempontból. A felmérés egyértelműen rámutat arra is, a lakosság körében jelentős tévhitek vannak az egy-egy orvosi beosztáshoz tartozó bérszintekkel kapcsolatban, jelentősen felülbecsülik azokat. Az adjunktusi pozíció kapcsán például az emberek 42%-a gondolja úgy, hogy az így dolgozó orvos legalább 250 ezer vagy azt meghaladó összeget kap hivatalos alapbérként, míg a felmérésben résztvevő, adjunktus beosztásban dolgozók kevesebb, mint 10%-a jelölte meg, hogy ennyi pénzt keres. Ugyanezen kérdést vizsgálva a főorvosi beosztás kapcsán is nagy a szakadék: a 250 ezres minimum bérszintet a lakosság közel 70%-a feltételezi, míg a főorvosok kevesebb, mint egyharmada jelölte meg ezt az összeget. Hogy az alacsony alapbér mellett mennyire nem jelent biztosan tervezhető bér-kiegészítést a hálapénz, azt az is jelzi, hogy a paraszolvencia minden tekintetben csökkenő tendenciát mutat. A Szinapszis Kft. 2009-es kutatásában már utalt a jelenség mérséklődésére, de idén hasonló eredmények tapasztalhatók. A válaszadó orvosok 68%-a szerint a paraszolvenciát adó betegek aránya, 47%-uk szerint az egy beteg által adott pénz összege is csökkent az elmúlt 2 évben. További 60% az egy hónapban kapott hálapénz összegét tekintve is csökkenést tapasztal. A statisztikai bontások alapján a háziorvosok körében valamelyest magasabb (mintegy 10%-kal) azok aránya, akik a hálapénzt adó betegek arányának valamint az egy hónapban kapott hálapénz összegének mérséklődését említették, illetve a csökkenés trendje a szakrendelőkben is magasabb, mint a kórházakban. A hálapénz adását döntően a kiszolgáltatottság, a félelem motiválja Különbségek figyelhetők meg abban a tekintetben, mit gondol az orvos és mit maga a beteg a hálapénz adásának motivációját illetően. Egy legfőbb indok kiválasztását kérve az orvosok 31%-a a valós hálát jelölte meg, és közel azonos azok aránya, akik szerint általános gondolkodás, hogy pénzzel előnyt lehet szerezni (22%), illetve akik azt gondolják, a beteg félelemből adja a pénzt, tartva attól, hogy egyébként nem részesül megfelelő ellátásban (21%). (2009-hez képest a kérdés megítélésében egyébként nincs jelentős változás.) Az orvosi véleményekkel szemben közel minden második lakos ez utóbbit, vagyis a megfelelő ellátás hiányától való félelmet jelölte meg, és további 16% a kiszolgáltatottság érzetét akarja csökkenteni a paraszolvencia adásával. A lakosság körében végzett felmérés részletesebben is vizsgálta a hálapénz-adás motivációit. Megállapítható, hogy a betegek hálapénz-adását döntően befolyásoló tényezők közé tartozik nemcsak a kiszolgáltatottság érzetének csökkentése (76%), a megfelelő szintű ellátás vagy az orvos időbeni rendelkezésre állásának elmaradásától való félelem (69 illetve 68%), de sokan valós hálájukat (68%) igyekeznek így kifejezni, míg többeket (63%) az motivál, hogy a paraszolvencia révén lehetőségük van az orvos megválasztására.

Életkor alapján megfigyelhető, hogy az idősebbeket főként a hála kifejezése, a fiatalabbakat a magasabb színvonalú szolgáltatás elérése és a kiszolgáltatottság érzetének csökkentése motiválja jelentősen. Megfelelő bérszint mellett a hálapénz adása, elfogadása akár szankcionálható is lehet A hálapénz problémájának megoldására főként az orvosok, de még a lakosság jelentős többsége is lát megoldást. A szakma esetében 90%-os említéssel a hivatalos bérek megfelelő szintre emelése került első helyre amely egyébként a jelenleg keresett nettó alapbérek legalább háromszorosát jelenti! A lakosság körében ugyancsak a bérek rendezése volt az elsődlegesen javasolt megoldás, ugyanakkor ennek említési aránya (57%) jóval alacsonyabb, mint a szakma esetében. Mindez és a korábbiakban említett diszkrepanciák arra engednek következtetni, hogy a lakosság szerint az orvosi bérek kérdése kevésbé égető probléma a paraszolvencia szempontjából. Az orvosok 36, a lakosság 21%-a az alapcsomagtól eltérő extra kórházi szolgáltatások (pl. hotelszolgáltatás) hivatalos megvásárolhatóságát is megoldási eszközének tartja, míg közel azonos említési aránnyal, egyharmaduk a kórházak finanszírozásának javítását említi. A kutatás egy fontos eredménye, hogy tisztességes, a szakma által elfogadható szintű (!) alapbér mellett a paraszolvencia büntethetőségét mind az orvosok, mind a lakosság támogatja. A gyógyítást végzők 77, a lakosság 81%-a ért egyet azzal, hogy megfelelő jövedelmek mellett a hálapénz adásaelfogadása korrupciónak minősüljön és így büntethető legyen. Konklúziók, az MRSZ javaslatai Ez a felmérés egy nagyon fontos állomása a hálapénz elleni küzdelemnek. Számos, eddig csak szubjektív érzésből fakadó véleményt számszerűsít és egyértelművé teszi annak a kérdésnek az eldöntését, hogy a hálapénz rendszernek mennie vagy maradnia kell. A Szövetség véleménye az, hogy a Hálapénz rendszernek MENNIE KELL! Az orvosi és lakossági felmérések rámutattak: a hálapénz rendszer kiszolgáltatottá teszi az orvost és beteget egyaránt, megalázó és frusztráló mind az orvos, mind a beteg számára. Összességében gátja az egészségügy hatékony működésének, a minőségi szakképzésnek, és az elégedetlenségek következtében az orvosi elvándorlás egyik legfőbb motorja. A paraszolvencia erősíti a korrupció jelenségét. A gyógyítás alapját jelentő orvos-beteg bizalmi viszony sérül azáltal, hogy a hálapénzről és az orvosi bérek megítéléséről sok ponton mást gondol a két résztvevő fél. A Magyar Rezidens Szövetség a tények birtokában nem tehet mást, egyszerűen nincs más választása, mint teljes mellszélességgel kiállni a hálapénz rendszer eltörlése mellett, mert vétkesek közt cinkos aki néma.

Bízunk abban, hogy ebben a munkában egyre többen és többen fognak támogatni minket. Sikert csak közös akarattal és munkával érhetünk el. Az MRSZ javasolt megoldásai: Tisztességes alapbér/bérrendezés Kiszámítható jövőkép: ÉLETPÁLYAMODELL Hálapénzrendszer megszüntetése Perverz motivációk helyett tiszta ösztönzőkkel kell működtetni az egészségügyi rendszert A hálapénzes, perverz motivációk által működtetett egészségügyi rendszer pazarló, sokba kerül az adófizető állampolgároknak, javasoljuk egy tisztességes alapbérre alapozott, tiszta motivációk által minőségi munkára ösztönző és költséghatékonyabb (!) - finanszírozás megteremtését. Szakképzés minőségbiztosítása Az oktatók megbecsülése/motiválása Támogatását Ön is kifejezheti Facebook oldalunk - https://www.facebook.com/halapenzkampany - felkeresésével. Ugyanide várjuk hozzászólásaikat, javaslataikat. Köszönjük. Magyar Rezidens Szövetség csapata. Kapcsolat: Dr. Dénes Tamás, Magyar Rezidens Szövetség, elnök +36 30 474-0376 rezidens@gmail.com; dr.denestamas@gmail.com Kiss Katalin, Szinapszis Kft. kutatás vezető +36 30 676-6037 kiss.katalin@szinapszis.hu

A kutatásról, a minta összetétele A kutatások online kérdőíves módszerrel készültek, országos kiterjedésű, véletlenszerű megkérdezéssel 2013 augusztusában. A felmérésben a válaszadók önkéntesen és anonim módon vettek részt. Az adatbázisokat a Szinapszis Kft. szolgáltatta, a kérdőív a Magyar Rezidens Szövetség szakmai javaslatai alapján került összeállításra. Az orvosi kutatás esetében 1.319 értékelhető kérdőív érkezett be. A kitöltők 30%-a alapellátásban dolgozó háziorvos, 70%-a szakellátásban dolgozó orvos. A minta összetételét tekintve orvosi szakok szerint súlyozva reprezentatív, míg nem, életkor, földrajzi eloszlás szerint vegyes összetételű. A kitöltő orvosok jellemzően átlagos iskolázottságú és szociális helyzetű betegkörrel rendelkeznek. 78%-uk elfogadja a hálapénzt, de jelentős többségük (70%) nem minden esetben. A lakossági kutatásban 761 válaszadó vett részt. A minta a 18 év feletti lakosságra vonatkoztatva életkor szerint vegyes eloszlást mutat, az országos átlaghoz viszonyítva az idősebbek aránya valamelyest magasabb, míg nem, földrajzi eloszlás szerint követi az országos átlagot. A kitöltők 57%- ának van valamilyen krónikus betegsége, közel 70%-uk már adott valaha hálapénzt. A Magyar Rezidens Szövetségről A Magyar Rezidens Szövetség 1999 óta védi és képviseli a fiatal orvosok érdekeit. Az elmúlt 14 év során megkerülhetetlen szakmai szereplővé és közéleti véleményformálóvá vált. 2009-ben kezdte meg az Élhető Magyar Egészségügyért Mozgalmát, mely keretében proaktív kezdeményező szereplőként párbeszédre hívja az orvos-szakmai szervezeteket, a döntéshozókat és a társadalmi szereplőket. 2011-ben 2500 kolléga felmondónyilatkozatát összegyűjtve ért el átfogó béremelést, illetve a Markusovszky-ösztöndíj bevezetését. 2013-ban indította Hála-Pénz Hálát a betegtől, Pénzt az Államtól Kampányát az egészségügy megújításáért. Célunk egy hálapénzmentes fenntartható egészségügy kialakítása, amely élhető a beteg és gyógyító számára is. A Szinapszis Kft-ről A Szinapszis Kft. 15 éve a hazai egészségügyi piackutatások meghatározó szereplője. Profiljában a hagyományos piackutatási megoldásokon túl innovatív, elsősorban online-digitális alapokra építő innovatív megoldásokkal, valamint az iparágban felhalmozott tudásbázis és saját tanulmányok révén tanácsadással is ügyfelei rendelkezésére áll. A piackutató cég rendszeresen végez saját kutatásokat orvosok, gyógyszerészek és a lakosság körében egészségpolitikai és az egészségügyet érintő egyéb témákban. A hálapénz problémáját 2009-ben több mint 500 orvos megkérdezésével vizsgálta először átfogóan a cég. A Szinapszis Kft. a Szinapszis cégcsoport tagja, amely üzemeltetője a WEBBeteg.hu laikus egészségügyi és a DRportal.hu zárt orvosi portáloknak.