Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.
Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek erősek Ma is relatíve magas a nők részvétele a munkaerőpiacon Az atipikus munkaviszonyoknak nincsen speciálisan női jellege Jelentős munkahelyi szegregáció Bérkülönbségek Anyasági ellátások, munkajogi védelem
Örökség a szocialista munkajogból Egységes munkavállaló fogalom Hatálya alá tartozik minden munkavállaló, tipikus és atipikus egyaránt (bizonyítás után a feketemunkás is) A munkajogi szabályozásbeli különbségek nem terelnek az atipikus foglalkoztatás felé ( jog megkerülése ) Szükségtelen volt a munkajogi védelem erőteljes csökkentése 2012. évi I. törvénnyel
A foglalkoztatás minősége és tipikus - atipikus kategorizálás A tipikus és atipikus foglalkoztatás nem szükségszerűen értékkategória ( jó és rossz ) Kinek elégíti ki a rugalmasság iránti igényét? Részmunkaidő: ált. munkavállalóét (munkavállaló választja) Határozott idő, kölcsönzés, behívásos munkaviszony: ált. munkáltatóét (munkavállaló az atipikus foglalkoztatásba szorul)
Atipikus foglalkoztatás és fekete munka? Mindig rossz : feketemunka A fekete munkások kívül esnek a jogi védelmen, a munkavégzés helye és módja miatt Súlyos bizonyítási teher a jogi védelem alá kerüléshez
Atipikus foglalkoztatás sajátos (gazdasági jogi kulturális) feltételei Részmunkaidő (Hollandia) Bérezés Erős, munkahely teremtésre képes gazdaság Gyermek ellátás rendszerének gyöngesége Határozott idejű foglalkoztatás (Spanyolo.) Gyenge, stabil állásokat nem teremtő gazdaság Szabályozási különbségek Önfoglalkoztatás (Görögo.) Gyenge, stabil állásokat nem teremtő gazdaság Magas munkanélküliség Turizmus
Szolgáltatási munkaerőpiac és atipikus foglalkoztatás A szolgáltatások körében kezdetektől fogva az atipikus foglalkoztatás volt a szokásos (tipikus) Kis munkáltatók dominanciája Kevésbé formális kapcsolatok Jelentős részük a családbeli női feladatok társadalmi szinten való ellátása (gondozás, ápolás, főzés) Munka-intenzív, rosszul fizetett foglalkozásokban sok a nő Interaktivitás a megrendelőkkel, vásárlókkal Sokrétűbb mint a termelés (megrendelői igények) Kérdéses, hogy a 2012. évi I. tv. mennyire reflektál a szolgáltatásokkal összefüggő kérdésekre
Atipikus foglalkoztatás és a munkáltató rugalmassága iránti igénye - 2012. évi I. tv. Belső és külső rugalmasság számos eszköze szerepelt a törvényben Belső rugalmasság (2012): munkavégzés helye nem kötelező tartalmi elem, stb. Külső rugalmasság (2012): a foglalkoztatás időtartamát meg kell a szerződésben határozni határozott idejű munkaviszonyok száma nőni fog Kötelezettség a részmunkaidős módosításra a gyermek három éves koráig, ha a munkavállaló kéri És utána?
Kollektív tárgyalások és atipikus foglalkoztatás Beleszólást engedhet a munkavállalói oldalnak a munkáltató atipikus munkaerő alkalmazását érintő döntéseibe Jellemzően csökkenti a bérkülönbségeket Előmozdíthatja a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmódot a munkafeltételekben (gender semleges szabályok megalkotásával) Túl erős feltételekkel a munkajog megkerülésre ösztönözhet A 2012.évi I. tv. számos eszközzel visszaszorítja a kollektív alkut (feltételek, üt konkuráló szerepe, munkajogi védelem, stb.)
Konklúziók 1. Neo-liberális szabályozási megközelítés felülvizsgálata (munkajogi dereguláció: 2012. évi I. tv., ellátások csökkentése, egyéni felelősség hangsúlyozás) munkavállalók / atipikus munkavállalók rugalmasság iránti igényének kielégítése (nemcsak a munkáltatóé) reagálás a szolgáltatási szektor sajátos foglalkoztatási helyzeteire A munkavállalók megrendelőktől való függése
Konklúziók 2. Munkajog védelmi funkciójának kiterjesztése védelemre szoruló más foglalkoztatottakra függő helyzetben lévő önfoglalkoztatókra (A munkajog védelmi funkciójának helyreállítása általában Minimumsztenderdek szabályozásának fenntartása Szakszervezetek működési feltételeinek visszaállítása A jogellenes munkaviszony szankcióinak helyreállítása)
Konklúziók 3. Integrált politikák kidolgozása a munka világára és a szociális ellátásokra Pl. nem csökkenthető egyszerre a munkajogi védelem és a munkanélküli ellátás Foglalkoztathatóság javítása a közmunka zsákutcája helyett Adók és járulékok ne tereljenek el a megfelelő foglalkoztatástól A munkák közötti átmeneti időszakra megélhetést kell biztosítani (pl. Supiot: social drawing rights) working poor (közmunka, minimálbér) Párbeszéd útján (érdekeltek, szakértők) Gyermekek és idősek gondozása (!)
Köszönöm a figyelmet! nacsa@ ajk.elte.hu