MAGYAR BIOTECHNOLÓGIA 2030 Stratégiai Kutatási Terv Összefoglaló 2009. december Újragondoljuk a biotechnológiát! Verzió: BNTP SKT osszefoglalo - FA - 2010Jan24.doc
Szerkesztette: Dr. Fehér Arnold // CONVINCIVE Consulting Bt, ügyvezető (BNTP Projektvezető és Piros Biotechnológia Munkacsoport Vezető) A szerkesztőbizottság tagjai: Dr. Buzás Norbert // Cogito Consulting Kft., ügyvezető Dr. Lacza Zsombor // Semmelweis Innováció Kft., ügyvezető Dr. Peták István // KPS Biotechnológia Kft., kutatási igazgató Dr. Bérces Attila // Chemistry Logic Kft., ügyvezető (Bioinformatika Munkacsoport Vezető) Dr. Jenes Barnabás // Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, tudományos főmunkatárs (Zöld Biotechnológia Munkacsoport Vezető) Prof. Kovács Kornél // Szegedi Tudományegyetem, Biotechnológiai tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár (Fehér Biotechnológia Munkacsoport Vezető) A tartalom kialakításában aktívan részt vettek a BNTP Munkacsoportok tagjai (ld. Melléklet), valamint a Magyar Biotechnológiai Szövetség (MBSZ) titkársága: Ördögh Antal // MBSZ, ügyvezető igazgató Jankovics Mónika // MBSZ, projektmenedzser A Biotechnológiai Nemzeti Technológiai Platform (BNTP) egy önálló jogi státusz nélküli független érdektömörülés, amelynek nevében jogviszonyt a Magyar Biotechnológiai Szövetség, mint koordinátor létesíthet. A projektet az MBSZ koordinálta, az NKTH-val kötött OMFB-00688/2008 számú ( Nemzeti Technológiai Platformok ) támogatási szerződés alapján. A tanulmányban foglalt információk a szerzők által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azok pontosságáért a szerzők felelősséget nem vállalnak. Magyar Biotechnológiai Szövetség Verzió: BNTP SKT osszefoglalo - FA - 2010Jan24.doc 2
TARTALOM BEVEZETÉS...4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...6 SZEKTOR-SZINTŰ STRATÉGIAI ÖSSZEFOGLALÓ...10 A biotechnológia definíciója, szegmentációja...11 Vízió 2030...17 Helyzetkép és kritikus kihívások 2009...24 A BNTP fejlesztési javaslatai...36 Kutatási prioritások...40 1. MELLÉKLET: A BNTP SZERVEZETE...43 2. MELLÉKLET: A MAGYAR BIOTECHNOLÓGIAI VÁLLALATOK...48 Verzió: BNTP SKT osszefoglalo - FA - 2010Jan24.doc 3
BEVEZETÉS A BNTP 2008. szeptember 1-én jött létre, a Magyar Biotechnológiai Szövetség (MBSZ) koordinációjával, az NKTH-val kötött OMFB-00688/2008 számú ( Nemzeti Technológiai Platformok ) támogatási szerződés alapján. A Biotechnológiai Nemzeti Technológiai Platform (BNTP) missziója a magyar biotechnológiai iparág megerősítése, és ez által Magyarország hosszú távú fejlődésének és versenyképességének elősegítése. A BNTP felállítása és működtetése három munkafázisban történik, melyből az első kettő munkafázis az NKTH pályázat keretében valósul meg. A három munkafázisban a BNTP operatív célja: 1. A magyar biotechnológiai szektor stratégiai érdekközösségének megszervezése; 2. A szektor 20 éves stratégiájának megalkotása; 3. A stratégiai érdekközösség fenntartása és a 20 éves stratégia folyamatos megújítása. A BNTP projekt fázisai és feladatai 1. 2. 3. Stratégiai érdekközösség megszervezése Stratégiaalkotás (BNTP output) Stratégiai érdekközösség fenntartása és stratégia folyamatos megújítása I. I. Projektfázis: 2008. szeptember 1. 2009. december 31. II. Projektfázis: 2010. augusztus 31-ig Folytatás: 2010. szeptember 1. után 1. Stratégiai érdekközösség megszervezése 2/A. Stratégiaalkotás Stratégia 2/B. Stratégiaalkotás Megvalósítási terv 3. Stratégiai érdekközösség fenntartása és stratégia folyamatos megújítása A BNTP négy munkacsoportja a magyar biotechnológia alszektorai köré szerveződik: Piros (orvosi) biotech, Bioinformatika, Zöld (agrár-élelmiszeripari) biotech és Fehér (ipari-környezetvédelmi) biotech. A BNTP a biotechnológiát iparági szemlélettel közelíti meg, azonban holisztikusan igyekszik kezelni, pl. annak tudományos, oktatási vonatkozásaiban is. A BNTP-t dedikált menedzsment vezeti, melynek tagjai főleg az üzleti szféra képviselői. A BNTP igyekszik munkáját valamennyi érdekelt bevonásával, a civil szféra felé is nyitottan (felhasználók, lakosság), az egyéb NTP-k 1 és ETP-k 2 rendszerébe ágyazottan végezni. 1 NTP = Nemzeti Technológiai Platform 2 ETP = Európai Technológiai Platform Verzió: BNTP SKT osszefoglalo - FA - 2010Jan24.doc 4
A BNTP funkciója és kapcsolatai Egyéb felhasználók Nagyközönség Tagság, mint stratégiai érdekközösség Nagyvállalatok KKV-k Technológia transzfer és inkubáció szervezetek Egyetemek és egyéb K+F helyek Befektetők, bankok Piacfejlesztők Szakpolitika Szakmai és érdekképviseleti szervezetek Média Egyéb érdekeltek Stratégia, mint muníció a stratégiai döntésekhez és az érdekérvényesítéshez Stratégia input Nemzeti szakpolitika Stratégia output EU szakpolitika Biotech szektor érdekeltjei, akik nem BNTP tagok Kapcsolódó NTP-k Stratégia egyeztetés Kapcsolódó ETP-k Az indulás óta a BNTP sok primer és szekunder kutatást végzett, melyek eredménye számos menedzsment- és munkacsoport-megbeszélésen, és konferencián formálódott tovább. A BNTP eddigi munkájának eredményét, a Stratégiai Kutatási Tervet a szerkesztők kb. 250 oldalnyi dokumentumban foglalták össze. A BNTP Stratégiai Kutatási Terv dokumentum összesen hat önálló részből áll (ld. ábra). E dokumentum tehát szerves egységet képez a BNTP Stratégiai Kutatási Terv (SKT) egyéb dokumentumaival A BNTP Stratégiai Kutatási Terv (SKT) dokumentumai SKT Összefoglaló Horizontális Szektorfejlesztési Javaslatok Piros (orvosi) Biotechnológia SKT Bioinformatika SKT Zöld (agrárélelmezési) Biotechnológia SKT Fehér (iparikörnyezetvédelmi) Biotechnológia SKT Verzió: BNTP SKT osszefoglalo - FA - 2010Jan24.doc 5
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. A magyar biotechnológia négy alszektora a piros (orvosi) biotech, bioinformatika, zöld (agrár-élelmiszeripari) biotech és fehér (ipari-környezetvédelmi) biotech. A négy alszektor közül Magyarországon egyértelműen a piros biotech a legfejlettebb. 2. A biotechnológia a tudomány és technológia alkalmazása élő szervezeteken, azok részein, termékein vagy modelljein azzal a céllal, hogy megváltoztassunk élő vagy élettelen anyagokat tudás, termékek vagy szolgáltatások létrehozásáért. (OECD 2005). A legfontosabb biotechnológiai tudományterületek, ill. technikák a molekuláris biotechnológia, a sejt- és szöveti biotechnológia, az anyagfeldolgozási biotechnológia, a bioinformatika és a nanobiotechnológia. 3. A piros (orvosi) biotechnológia fő alkalmazási területei a (1) terápia, a (2) molekuláris diagnosztika és omikák, valamint a (3) kutatási technológiák és szolgáltatások, hatóanyag bejuttatás. A bioinformatika fő alkalmazási területei a (1) szűken vett bioinformatika, a (2) biokémiai informatika, valamit az (3) egyéb biológiai kísérletek informatikai támogatása. A zöld (agrár-élelmiszeripari) biotechnológia fő alkalmazási területei a (1) növénybiotechnológia, az (3) állatbiotechnológia, valamint az (3) élelmiszeripari biotechnológia. A fehér (ipari-környezetvédelmi) biotechnológia fő alkalmazási területei a (1) bioalapú termékek, biofinomítás, a (2) bioenergia, valamint a (3) bioremediáció. A négy alkalmazási terület között és körül erősek a kapcsolódások, s azokat nem lehet minden esetben egyértelmű határvonalak mentén elválasztani egymástól. 4. A magyar biotechnológia szektor több mint 400 szervezetet foglal magában. Kb. 110 magyar biotechnológiai vállalat 3 van (első sorban KKV), azaz olyan cég, amely Magyarországon biotechnológiai technikákat alkalmaz termékek vagy szolgáltatások fejlesztésére és előállítására. További kb. 60 olyan biotechnológiában érdekelt vállalat van, amely a biotechnológiai vállalatoknak szolgáltató és ellátó vállalkozás. Kb. 250 biotechnológiai kutató- és oktatóhely van, amely a biotechnológiai vállalatok által potenciálisan hasznosítható tudományt művel. A szektor kb. 1,500 főt foglalkoztatott, árbevétele kb. 15 milliárd Ft, azaz kb. 60 millió EUR volt 2008-ban. 5. A piros biotech és a bioinformatika fiatalabb alszektorok és inkább korábbi, kutatásiinnovatív fázisban vannak, a zöld és a fehér biotech idősebb, konszolidáltabb alszektorok, és inkább piaci fázisban vannak. A magyar piros biotechnológiai és bioinformatikai szektor összesített árbevétele a 2004-es ~2,2 md Ft-ról 2008-ra ~9 md Ft-ra nőtt, ami éves átlagos 40%-os növekedés. Exporthányaduk ~72% volt 2007- ben. A magyar piros biotechnológiai szektor az új EU-tag országok között már most magasan vezetőnek számít és az elmúlt 10 évben világszintű ismertségre is szert tett. 6. Hova akar a magyar biotechnológia szektor reálisan eljutni? Az elmúlt évtizedek során Magyarország megteremtette a K+F bázist, az emberi tudásalapot, a nemzetközi kapcsolatokat, az ipari és szellemi infrastruktúrát, amelyekből kiindulva az elkövetkező évtizedekben a magyar biotechnológiai szektor a világ élvonalába kerülhet. A BNTP átfogó 2030-as jövőképe: (1) A magyar biotechnológiai szektor tovább erősödik, bekerül az EU kiemelkedő biorégióinak sorába, globálisan is számon tartják, s ezzel együtt kifejlődik néhány a globális élvonalba tartozó 3 Ld. a definíció c. fejezetben. Verzió: BNTP SKT osszefoglalo - FA - 2010Jan24.doc 6
szegmense; (2) Az erős magyar biotechnológiai szektor mérhetően hozzájárul a magyar társadalom jólétéhez többek között gazdasági erején, az emberek egészségi állapotának javításán, az élelmiszerek minőségén, az ország energiafüggőségének csökkentésén és a biológiai környezetvédelmen keresztül. 7. Öt kritikus horizontális tényező (kritikus kihívás) van, melyek együttesen és egymásra kölcsönösen is hatnak, a biotechnológiai szektor mind a négy alszektorára közel egyforma intenzitással: (1) Alap- és alkalmazott kutatás, (2) Technológia transzfer, (3) Emberi erőforrások, (4) Vállalkozásfinanszírozás, és (5) Piaci környezet. 8. A BNTP fejlesztési javaslatai két csoportba oszthatók: (i) a 25 horizontális fejlesztési javaslat (5 főcsoportba osztva) mind a négy alszektorra többnyire egyszerre igaz 1. HORIZONTÁLIS FŐJAVASLAT: Kiegyensúlyozott K+F finanszírozást kell kialakítani az innovációs piramis alján! 1.1. Alap- és alkalmazott kutatás támogatási rendszerének jobb összehangolása, az alapkutatás támogatásának növelése és elérhetővé tétele biotechnológiai vállalkozások számára is 1.2. Interdiszciplináris kutatóközpontok létrehozása kiválósági alapon 1.3. Kutatóegyetemek kiemelt támogatása 1.4. Kutatási infrastruktúra kihasználtsági szintjének növelése 1.5. Tudományos adatbázisok egységesítése és a tudománymetriai adminisztráció radikális csökkentése 2. HORIZONTÁLIS FŐJAVASLAT: Fejleszteni kell a technológia transzfert, hogy minél több kutatási eredmény hasznosulhasson! 2.1. Kutatóhelyi technológia transzfer szervezetek (TTI-k) stabil állami támogatása 2.2. Üzletfejlesztés-orientált gyakorlati oktatási és preinkubációs programok indítása 2.3. Fókuszált, államilag támogatott bioinkubátor rendszer létrehozása 2.4. Elő-magvető finanszírozás rendszerének megerősítése 2.5. Szellemi tulajdon menedzsment pályázati támogatása 3. HORIZONTÁLIS FŐJAVASLAT: Fejleszteni kell, ide kell vonzani és meg kell tartani a magas színvonalú menedzsment és kutatói tehetséget! 3.1. A biotech kutatói pálya attraktivitásának növelése a pályaválasztók körében 3.2. Az átjárhatóság megkönnyítése az egyetemi kutatói és az ipari kutatói vagy biotech menedzseri karrierpályák között 3.3. A kockázat és a vállalkozási bukás iránti általános tolerancia növelése Magyarországon 3.4. Biotech menedzsment képzés megerősítése 3.5. Külföldön élő magyar és külföldi származású biotech kutatók Magyarországra vonzása 3.6. Külföldön élő magyar és külföldi származású biotech vállalkozók és menedzserek Magyarországra vonzása 3.7. Olyan struktúrák kidolgozása, amelyek a kint élő, sikeres szakmai karriert befutó magyar származású kutatók és üzletemberek részvételével segíti az itthoni biotechnológia fejlődését 4. HORIZONTÁLIS FŐJAVASLAT: Biztosítani kell, hogy a biotechnológiai vállalkozások számára mindig legyen elegendő és megfelelő finanszírozás! 4.1. K+F és hasznosítási pályázatok (GOP, NKTH) elérhetőbbé tétele a növekedésorientált biotech KKV-k számára 4.2. Hazai EU-s és állami magvető- és növekedési tőkeprogramok (pl. JEREMIE program) biotech KKV-ket valóban támogató megvalósítása 4.3. Üzleti angyalok és magán biotech befektetők árfolyam-nyereségadó kedvezménye Verzió: BNTP SKT osszefoglalo - FA - 2010Jan24.doc 7
4.4. Young Innovative Company (YIC, FIV) státusz Magyarországi bevezetése 4.5. Részvényopciók értékesítés előtti adóztatásának eltörlése 4.6. Szellemi tulajdon apportja utáni SZJA eltörlése 5. HORIZONTÁLIS FŐJAVASLAT: Ki kell alakítani egy biotechnológiai innovációt elősegítő piaci környezetet! 5.1. Magyar biotech szektor globális PR és marketing aktivitásának növelése 5.2. Ready-to-Build zöldmezős területek kialakítása biotech nagyberuházásokhoz és a (ii) 27 alszektor-specifikus fejlesztési javaslat. PIROS BIOTECH P1. A hazai szektorszereplők egymás közötti és a gyógyszergyártókkal való együttműködésének és tudásmegosztásának támogatása P2. A hazai fejlesztésű biotechnológiai termékek preklinikai és klinikai fejlesztésére itthon meg kell teremteni a költséghatékony feltételeket, lehetőleg egészen a klinikai fázis II-ig P3. El kell érni, hogy a Magyarországon folytatott klinikai vizsgálatokhoz kapcsolódó központi laboratóriumi vizsgálatokat (biomarker és analitika) hazánkban, hazai diagnosztikai vállalkozások végezzék és a szövetminták ne hagyják el az országot P4. A piros biotechnológia több haladó interdiszciplináris területén induljanak Magyarországon képzések P5. BSc szintű labortechnikus képzés elindítása Magyarországon P6. Az egészségiparban dolgozó hazai vállalkozásokat hivatalosan be kell vonni az OEP, az Egészségügyi Minisztérium és a szakma képviselői közötti egyeztetésekbe P7. Támogatni kell a magán egészségügyi szolgáltatókat a magas komplexitású és innovatív orvosi eljárások bevezetésében P8. Erősíteni kell az egészségipar hazai szereplőit és a magán egészségügyi szolgáltatók szerepét a szektorsemleges egységes finanszírozás bevezetésével P9. Kommunikációs programok indítása a gén-, őssejt- és sejtterápiákkal, valamint a személyre szabott orvoslással szembeni társadalmi ellenállás és tudatlanság csökkentésére BIOINFORMATIKA I1. M.Sc. és Ph.D. szintű bioinformatika kurzusok elindítása Magyarországon I2. Külföldön dolgozó bioinformatikai szakemberek által tartott szakmai kurzusok szervezése I3. Olyan törvényi szabályozást kell kialakítani, amely segíti a személyre szabott gyógyászat elterjedését. I4. Az orvostudományi kutatások és biobankok törvényi hátterének optimalizálása Magyarországon I5. Bioinformatika értékpropozíció megismertetése a magyar nagyvállalatokkal I6. Valamelyik harmadik generációs genom szekvenáló központ telephelyének Magyarországra vonzása I7. A genomika alapján történő döntéstámogatást elősegítő törvényi szabályozás kialakítása ZÖLD BIOTECH Z1. GMO törvény EU-harmonizációja Z2. Környezetbiztonságos GM növényfajták előállításának támogatása és ezzel a GM növényfajták elfogadtatásának elősegítése a közvéleménnyel Z3. A klónozott állatok tejének és húsának élelmiszeripari felhasználására vonatkozó törvényi szabályozás módosítása Z4. A genetikailag módosított növények és állatok felhasználásával készült élelmiszerek elfogadtatása a közvéleménnyel (szemléletváltás elérése) Z5. Termékvédelem törvényi támogatása az alapanyagok eredetvédelmével erősítve, különös tekintettel a Hungarikumokra Verzió: BNTP SKT osszefoglalo - FA - 2010Jan24.doc 8
Z6. Molekuláris fajtavédelem bevezetése a hazai növénynemesítés és fajtaminősítés hatósági eszköztárában FEHÉR BIOTECH F1. A fehér biotechnológiai ipar fejlődéséhez gazdasági környezetet kell teremteni F2. Bioenergia termelés tevékenységeinek integrálása F3. Termékek tisztítása és bekapcsolása az energiahálózatba, infrastrukturális fejlesztések F4. Rendezni kell a megújuló energia és az alternatív energiahordozók jogi státuszát F5. Jól működő bioremediációs információs rendszer és rugalmas pályáztatás, mely lehetővé teszi, hogy ráfordított pénzek időben eljussanak a célállomásra A javaslatok között számos összefüggés jelentkezik, némelyek pedig kifejezetten kölcsönösen egymásra épülnek. Egy célzott biotechnológiai ágazati fejlesztés tehát koherens egészként kell kezelje az egyes intézkedéseket. 9. A BNTP munkacsoportjai meghatározták az alszektorok kutatási prioritásait is, melyek pontosabb kidolgozása a fejlesztési javaslatok részletezésével egyetemben a BNTP 2010-es, II. (implementációs tervezési) munkafázisának feladata lesz. Verzió: BNTP SKT osszefoglalo - FA - 2010Jan24.doc 9
SZEKTOR-SZINTŰ STRATÉGIAI ÖSSZEFOGLALÓ A BNTP munkáját a biotechnológia szektor definíciójával és felmérésével kezdte. A BNTP munkacsoportjai által azonosított magyar biotechnológia szektor minden eddigi felmérés eredményét jelentősen felülmúlva több mint 400 szervezetet foglal magában. A legnagyobb felfedezések a zöld- és fehér biotechnológiai vállalatok területén, valamint a biotechnológiai irányultságú oktató- és kutatóhelyek területén történtek. A BNTP által 2009-ben rögzített helyzetkép fő számai: Kb. 110 magyar biotechnológiai vállalat 4 van, azaz olyan cég, amely Magyarországon biotechnológiai technikákat alkalmaz termékek vagy szolgáltatások fejlesztésére és előállítására. Ide számítottuk mindazokat a cégeket a cég tulajdonosainak nemzetiségétől függetlenül, amelyek e tevékenységet Magyarországon végzik. További kb. 60 olyan biotechnológiában érdekelt 5 vállalat van, amely a biotechnológiai vállalatoknak szolgáltató és ellátó vállalkozás. Kb. 250 biotechnológiai kutató- és oktatóhely van, amely a biotechnológiai vállalatok által potenciálisan hasznosítható tudományt művel. A 20 éves Stratégiai Kutatási Terv megalkotása szigorú módszertan és logika alapján történt. A felhasznált primer és szekunder információforrások hivatkozása lábjegyzetekben található. A stratégiaalkotás logikája 1. 2. Helyzetelemzés (ágazati és alágazati ) Jövőkép és célok 3. Eszközök a. A biotechnológia definíciója, szegmentációja b. A biotechnológia általános helyzete Magyarországon, európai és globális relációban, globális trendek c. A pozitív adottságok és a kritikus kihívások, mint az ágazat fejlődését meghatározó főbb tényezők és fejlesztendő területek d. A fejlesztendő területek szerinti részletes elemzés, globális trendek és best practice-ek = Alszektoronként a. Az ágazat és alágazatainak ( ) általános jövőképe és céljai b. A fejlesztendő területek szerinti konkrét jövőkép a. A fejlesztendő területek szerinti bontásban a javasolt szabályozási, közpolitikai és fiskális/fejlesztéspolitikai lépések: Javaslat neve és rövid bemutatása Konkrét best practice b. Szektorspecifikus javaslatok ( ) c. Megvalósítási terv (javaslatonként) Részletes feladatleírás Felelős/bevonandó szervezetek Prioritás Erőforrásigény Időtáv 4 Ld. a definíció c. fejezetben. 5 Ld. a definíció c. fejezetben. Verzió: BNTP SKT osszefoglalo - FA - 2010Jan24.doc 10
A biotechnológia definíciója, szegmentációja A biotechnológia definíciója nehéz feladat. Mind a mai napig minden a biotechnológiával foglalkozó tanulmány azzal kezdi, hogy hosszú oldalakon keresztül definiálja és újradefiniálja magát. Számos definíció létezik, melyek közül egy sem vált mindenhol elfogadottá. Jellemzően minden elemzés a saját szempontjainak és céljainak legjobban megfelelő definíciót használ. A BNTP is így tett, s célkitűzéseinek megfelelően, a biotechnológiát a következőkben pragmatikusan két szinten definiálja: 1. Mint tudomány- és alkalmazási területet, 2. Mint szektort. Előre jelezzük tehát, hogy a BNTP definíciója csak egy a sok lehetséges közül, amelyet a BNTP munkacsoportjai jelen célra a legmegfelelőbbnek tartottak. A definíció dolgát külön megnehezítik az öndefiníciók, tehát hogy bizonyos cégek magukat, vagy egyes üzletágaikat biotechnológiának definiálják, amely nem mindig esik egybe az elfogadott meghatározással. (1) A biotechnológia tudomány- és alkalmazási terület definíciója is folyamatosan változik az egész világban: folyamatosan új technológiák kerülnek bele a listába, ami egyre csak hosszabbodik. (2) A biotechnológia szektornak vannak egyéb definíciói is, melyek közül a leggyakoribb a piros biotech esetében használt minden olyan KKV (tehát nem nagyvállalat), aki gyógyszert vagy egyéb orvosi célú terméket fejleszt, függetlenül attól, hogy maga a termék vagy a felhasznált technológia biotechnológiai-e vagy nem. A BNTP ezt a definíciót nem használja, több okból: A. Ily módon kizáródnának azok a magyar nagyvállalatok, amelyek fontosak a magyar biotechnológia szektor számára; B. a BNTP az általa nem magyar biotechnológiai vállalat a-nak definiált cégeket attól még a magyar biotechnológiai szektor részeként tekinti, csak épp úgy nevezi őket, hogy egyéb, biotechnológiában érdekelt szervezetek. 1. A biotechnológia, mint tudomány- és alkalmazási terület definíciója A biotechnológia a tudomány és technológia alkalmazása élő szervezeteken, azok részein, termékein vagy modelljein azzal a céllal, hogy megváltoztassunk élő vagy élettelen anyagokat tudás, termékek vagy szolgáltatások létrehozásáért. OECD (2005) single definition 6 6 Forrás: http://www.oecd.org/document/42/0,3343,en_2649_34537_1933994_1_1_1_1,00.html Verzió: BNTP SKT osszefoglalo - FA - 2010Jan24.doc 11
Ennek megfelelően a legfontosabb általános biotechnológiai tudományterületek ill. technikák a következők OECD (2005) list-based definition (Forrás: ld. fent): I. Molekuláris biotechnológia: I. Géntechnikák (DNS és RNS): genomika, farmakogenomika, genetikai módosítás, génterápia, vírusvektorok, stb. II. Fehérjetechnikák: proteomika, immunológia II. Sejt- és szöveti biotechnológia: sejt- és szövetkultúrák, szövetépítés, embrió manipuláció stb. III. Anyagfeldolgozási biotechnológia: bioreaktoros fermentáció, biológiai kinyerés, biofiltráció, bioremediáció, stb. IV. Bioinformatika: genomikai/proteomikai információk feldolgozása, komplex biológiai folyamatok (pl. rendszerbiológia) modellezése V. Nanobiotechnológia: nano/mikrogyártási módszerek alkalmazása a biotechnológia alkalmazási területein A bioinformatika logikailag kilóg ezek közül, mivel ez az a tudományág, amely informatikai eszközöket és módszereket alkalmaz a biológiai folyamatok megismerésére, modellezésére és befolyásolására. Ellentétben a biotechnológia egyéb területeivel, a bioinformatikánál a bio határozza meg a feladatot, az informatika az eszközöket. Ennek ellenére, a nemzetközi gyakorlat alapján a BNTP is a bioinformatikát biotechnológiai tudományterületnek tekinti. A biotechnológia erősen interdiszciplináris tudományterület, amely szoros kapcsolatban áll számos egyéb tudományterülettel, mint pl. az információtechnológia, az anyagtudományok és a nanotechnológia, stb. Biotech alkalmazási területek alatt a biotechnológia tudomány és technikák alkalmazását értjük termékek és szolgáltatások előállítására. A számos és szerteágazó alkalmazási területet három főcsoportba szokták csoportosítani: 1. piros biotech, 2. zöld biotech és 3. fehér biotech, amelyet a BNTP magyarországi kiemelt fontossága miatt egy negyedikkel egészít ki, a bioinformatikával, amely külön alkalmazási területté nőtte ki magát. I. Piros (orvosi) biotechnológia I/1. Terápia: Biotechnológiai terápiáknak vagy prevenciós eszközöknek tekinthetjük (1) a biológiai gyógyszereket (monoklonális antitestek ( mab ) és rekombináns fehérje alapú gyógyszerek), (2) a génterápiát, az őssejtterápiát, a szöveti terápiát, és a (3) rekombináns vakcinákat. I/2. Molekuláris diagnosztika és omikák : Genomika, farmakogenomika, proteomika, metabolomika, DNS/RNS tesztek, immunesszék, biocsipek. I/3. Kutatási technológiák és szolgáltatások 7, hatóanyag bejuttatás: Gyógyszerek optimalizálása vagy karakterizálása, biológiai szűrés és validálás, bioesszé-fejlesztés, 7 A nemzetközi gyakorlat alapján a klinikai kutatást (klinikai CRO-k) nem tekintjük biotechnológiai technikának. A preklinikai CRO szolgáltatások egy részét viszont igen (pl. transzgenikus állatmodellek, sejtvonalak, sejtmembránok stb.) Verzió: BNTP SKT osszefoglalo - FA - 2010Jan24.doc 12
gyógyszertesztelés transzgenikus állatmodelleken, sejtvonalakon, sejtmembránokkal stb., racionális hatóanyag tervezés/molekulárisan célzott gyógyszerek; hatóanyag bejuttatásban alkalmazott pl. az antitestek, a vírus vagy sejt alapú rendszerek. II. Bioinformatika II/1. Szűken vett bioinformatika: Genomikai/proteomikai és rendszerbiológiai informatika. II/2. Biokémiai informatika: In silico screening, drug design stb. II/3. Egyéb biológiai kísérletek informatikai támogatása: Egy adott biológiai kísérlet vagy eszköz használatával kapcsolatos informatikai megoldások, és nem sorolhatók be a fenti kettő kategóriába. III. Zöld (agrár-élelmiszeripari) biotechnológia III/1. Növénybiotechnológia: A. Marker asszisztált szelekció (MAS): Genotípus alapján történő szelekció, amely a kívánt tulajdonságot kódoló génnel szoros kapcsoltságban lévő ismeretlen lokuszokat a markerek alapján azonosítja (klónozás). B. Mikroszaporítás: Növények különböző vegetatív (testi) szerveinek, szöveteinek és sejtjeinek tenyésztése steril kontrollált körülmények között (klónozás). C. Genetikai módosítás: A bejuttatott gén beépül a gazdaszervezet vagy sejt szerv genomjába, működik, fehérjét termel, és öröklődik. D. Agromikorbiológia: Molekuláris növénydiagnosztika (DNS, immunoassay). Talaj biotechnológia: Olyan mikrobiológiai rendszerek fejlesztése, melyek komplex megoldásokat nyújtanak a mezőgazdaság és a környezetvédelem területén, és természetes módon biztosítják a talajok tápanyag szolgáltató képességét és javítják a termékenységét. III/2. Állatbiotechnológia: A. Embrió technológiák: mesterséges megtermékenyítés és ondómélyhűtés, embrió átültetés és mélyhűtés, in vitro embrió előállítás, embriómanipuláció és klónozás, genetikai elemzés és gaméta ivar vizsgálat. B. Molekuláris állatdiagnosztika és marker asszisztált szelekció (MAS) III/3. Élelmiszeripari biotechnológia: A. Élelmiszerbiztonság monitorozás: DNS és immunoassay technológiák az élelmiszerekben található toxinok kvalitatív és kvantitatív meghatározására. B. GMO nyomonkövetés: A táplálékláncban megjelenő GMO minőségi és mennyiségéi kimutatása molekuláris diagnosztikai módszerekkel. IV. Fehér (ipari-környezetvédelmi) biotechnológia IV/1. Bioalapú termékek, biofinomítás: Biomasszából organikus savak, ipari enzimek stb. környezetbarát, fenntartható módon történő előállítása különféle iparágak számára: vegyipari és gyógyszeripari alapanyagok, élelmiszer-alapanyagok, textil-alapanyagok, bioalapú műanyagok (biopolimerek), kenőanyagok stb. IV/2. Bioenergia: Biomasszából energiahordozók előállítása: pl. biobrikett, biogáz, bioetanol, biobutanol, biodízel, biohidrogén. IV/3. Bioremediáció: Biológiai rendszerek (mikroorganizmusok) használata a környezet megtisztítására a (toxikus) szennyezőanyagoktól. Verzió: BNTP SKT osszefoglalo - FA - 2010Jan24.doc 13
További komplexitást ad, hogy a négy alkalmazási területet nem lehet minden esetben egyértelmű határvonalak mentén elválasztani egymástól. Például van néhány alkalmazási terület melynek besorolása nem egyértelmű: Állategészségügy (piros vs zöld) >> a BNTP az állategészségügyi terápiákat a piros biotech-hez, az állatdiagnosztikát pedig a zöld biotech-hez sorolja. Környezetvédelem (fehér vs zöld) >> a BNTP a bioremediációt a fehér biotech-hez sorolja, de természetesen a zöld biotechnek is van több környezetvédelmi aspektusa (pl. génmódosítás). Másrészt a négy alkalmazási terület között számos kapcsolódási pont van, pl.: a biomassza mind a zöld, mind a fehér biotechnológia számára meghatározó terület. A személyre szabott orvoslás pedig összeköti a piros biotechnológiát a bioinformatikával. A négy alkalmazási terület között és körül erősek a kapcsolódások Orvosi eszköz ipar Piros biotech Személyre szabott orvoslás Bioinformatika Egészség ipar Gyógyszeripar Diagnosztika ipar Vegyipar, papíripar stb. Fehér biotech Élelmiszeripar Zöld biotech Környezet védelem Energiaipar Biomassza Mezőgazdaság Forrás: CONVINCIVE Consulting (2009) 2. A biotechnológia, mint szektor definíciója A BNTP célkitűzéseinek megfelelően saját bázisát, azaz a magyar biotechnológiai szektort pragmatikusan a következőképpen, a tudomány- és alkalmazási területeknél tágabban definiálja: I. Magyar biotechnológiai vállalatok: A biotechnológiai vállalatok nemzetközileg is elfogadott metódussal, az OECD és az Ernst & Young alapján 8 8 www.ey.com, OECD (2005) Verzió: BNTP SKT osszefoglalo - FA - 2010Jan24.doc 14
olyan vállalkozások, amelyek modern biológiai technikákat (ld. tudományterületek) alkalmaznak termékek vagy szolgáltatások fejlesztésére és/vagy előállítására a fent definiált négy terület valamelyikén (piros biotech, bioinformatika, zöld biotech és fehér biotech alszektorok). Ezen belül ú.n. dedikált biotechnológiai vállalatok (szűkebb definíció) azok, amelyek működése predominánsan biotechen alapul, és az ú.n. biotechnológiában aktív vállalatok (tágabb definíció) pedig azok, amelyek biotechet is alkalmaznak, de a fő területük nem ez. E két csoport közötti határ nem teljesen egzakt. Azokat a szervezeteket tekintjük magyar biotechnológiai vállalatoknak, amelyek a biotechnológiai tevékenységüket magyarországi telephelyen végzik. Ez független a cég tulajdonosi körétől (magyar vagy külföldi) és attól is, hogy a stratégiai döntéseket hol hozzák (itthon vagy külföldön) 9. A magyar biotechnológai vállalatok ilyetén szigorú lehatárolása azért rendkívül fontos, mert a magyar biotechnológiai vállalati szektorról annak globális pozícionálása céljából egzakt, nemzetközi szinten is elfogadható módszertanon alapuló (OECD, E&Y, Critical I, stb.) statisztikai adatokat kell készíteni, amelyet a BNTP egyik fontos implementációs feladatának tekint. II. Egyéb, biotechnológiában érdekelt szervezetek: Ilyen cégek pl. az összes klinikai és bizonyos preklinikai CROk 10 ; CMOk 11 ; kutatási fogyóanyag, eszköz és berendezés ellátók; egyéb (nem kutatási) szolgáltatók (pl. tanácsadók, jogi cégek, szabadalmi ügyvivők, technológia transzfer szervezetek (TTO), preinkubátorok és inkubátorok, ipari parkok stb.); a befektetők és egyéb finanszírozók; a Magyarországon is aktív nemzetközi biotechnológiai vállalatok, akik Magyarországon nem biotechnológiai technikákkal végeznek K+F-et (pl. klinikai kutatást) vagy gyártást; valamint a szakmai és érdekképviseleti szervezetek. III. Biotechnológiai kutató- és oktatóhelyek: Egyetemek, MTA, kutatóintézetek és laboratóriumok stb. Fontos kiemelni, hogy a piros biotechnológiánál tágabb, ú.n. biotudományok vagy élettudományok (biosciences, life sciences) ágazat magában foglal olyan szektorokat is, mint pl. a gyógyszeripar nem biotech (hanem pl. csak kémiai alapú) szereplői, a (nem molekuláris) diagnosztika, vagy a (nem biotech) orvostechnika és orvosi eszközök. E szektorok Magyarországon és a világban mindenhol a biotechnológiai cégek körül csoportosulnak: vagy azért mert beszállítói, vagy azért mert alkalmazói a biotech termékeknek és szolgáltatásoknak. Jól mutatja e kapcsolódást, hogy e cégek közül is sokan meghatározó tagjai a Magyar Biotechnológiai Szövetségnek, ahol a biotech vállalatokkal közös érdekérvényesítést végeznek, s egyes főleg KKV tagjaik a BNTP munkájában is aktívan részt vesznek. 9 Iparpolitikai szempontból természetesen azok a cégek jelentik a fókuszt, amelyeknél a stratégiai döntéseket itthon hozzák. De a BNTP fókusza tágabb az iparpolitikánál. 10 A nemzetközi gyakorlat alapján azokat a preklinikai CRO-kat, amelyek biotechnológiai technikákat alkalmaznak (ld. definíció) biotech cégeknek tekintjük, a klinikai CRO cégeket viszont egységesen Biotechnológiai vállalatoknak szolgáltató és ellátó vállalkozások -nak tekintjük, amelyek természetesen szintén részei a biotech szektornak, de nem biotech cégek. 11 Contracted Manufacturing Organization = bérgyártók Verzió: BNTP SKT osszefoglalo - FA - 2010Jan24.doc 15
A négy alszektor közül a piros biotech földrajzi területenként változó módon és mértékben, de szinte az egész világon dominál. Cégek számaránya (2006) USA Európa Piros biotech 89% 92% Zöld biotech 2% 5% Fehér biotech 9% 3% Forrás: Ernst & Young: Beyond Borders, Global Biotechnology report, 2006 A biotechnológiai ágazat alszektorainak aránya az egyes európai országokban Piros biotech Forrás: CONVINCIVE elemzés, Ernst & Young: Beyond Borders, Global Biotechnology report, 2006 A biotechnológia tehát egyszerre jelent egy interdiszciplináris tudományterületet és egy fiatal életlen határvonalú ipari szektort, amely önállóan definiálja magát, de ugyanakkor több tradicionális ipari szektorral van szoros kapcsolata, miközben át is alakítja azokat, mintegy részükké válik: a legfontosabb ilyen ipari szektorok az egészségipar (gyógyszeripar és orvosi eszköz ipar; molekuláris, laboratóriumi és patológiai diagnosztika; egészségügyi szolgáltatás), a mezőgazdaság és élelmiszeripar, a vegyipar, az energetika és a környezetvédelem. Verzió: BNTP SKT osszefoglalo - FA - 2010Jan24.doc 16
Vízió 2030 Az elmúlt évtizedek során Magyarország megteremtette a K+F bázist, az emberi tudásalapot, a nemzetközi kapcsolatokat, az ipari és szellemi infrastruktúrát, amelyekből kiindulva az elkövetkező évtizedekben a magyar biotechnológiai szektor a világ élvonalába kerülhet. A BNTP átfogó 2030-as jövőképe: 1. A magyar biotechnológiai szektor tovább erősödik, bekerül az EU kiemelkedő biorégióinak sorába, globálisan is számon tartják, s ezzel együtt kifejlődik néhány a globális élvonalba tartozó szegmense; 2. Az erős magyar biotechnológiai szektor mérhetően hozzájárul a magyar társadalom jólétéhez többek között gazdasági erején, az emberek egészségi állapotának javításán, az élelmiszerek minőségén, az ország energiafüggőségének csökkentésén és a biológiai környezetvédelmen keresztül. 1. A magyar biotechnológiai szektor erősödjön tovább! A magyar biotechnológiai szektor az új EU-tag országok között már most magasan vezetőnek számít és az elmúlt 10 évben világszintű ismertségre is szert tett. A magyar biotechnek az EU csatlakozó országok közötti vezető pozícióját egy 2009-es, független nemzetközi tanulmány is alátámasztja (EuropaBio és Venture Valuation): A magyar biotechnológiai szektor az EU csatlakozó országok között Qualitative factor 100 90 80 70 60 50 Czech Republic 40 Slovenia 30 Cypr us Lithuania Est onia Croatia 20 Malt a Latvia Bulgaria Slovak Republic 10 Romania Turkey 0 0 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500 Quantitative factor Poland Hungary Forrás: EuropaBio and Venture Valuation: Biotech in the New EU Member States: An Emerging Sector, Biotechnology Report 2009; Qualitative factor = Environment for future growth: government support, qualified workforce, technology transfer systems, IP protection, technology parks and clusters, public and private financial support, presence of a pharmaceutical industry. Quantitative factor = Presence of a biotechnology industry: number of companies, employees and products. A magyar biotech szektor stratégiája az elmúlt években, első sorban a KKE-i régióbeli Verzió: BNTP SKT osszefoglalo - FA - 2010Jan24.doc 17
országokhoz képest pozícionálta magát és a velük való versenyre koncentrált. A BNTP 2009-től a KKE-i régión túllépve, európai és globális pozícionálást alakított ki. Az európai vezető (Németország, Egyesült Királyság, Franciaország) vagy akár a közepesen erős (Svédország, Ausztria, Norvégia) biotech szektorral rendelkező országokat Magyarország valószínűleg reálisan soha nem fogja tudni utol érni vagy megközelíteni. Tehát ki lehet mondani, hogy az első 10 EU-s hely már foglalt, ami valószínűleg nem is fog megváltozni. Jelenleg a magyar biotech szektor inkább egy átlagos EU-s biorégió (Berlin régió, Bécs régió stb.) méretéhez hasonlítható, ill. egy ilyennek jelenleg kb. a felét-harmadát teszi ki. Reális cél lehet tehát a teljes magyar szektor számára, hogy 2030-ra elérje egy ilyen közepes EU régió méretét. Ahhoz, hogy Magyarország bekerüljön az EU biorégiók sorába, létre kell hoznia egy kritikus tömeget elért, önfenntartó biotechnológiai szektort, amely önellátó HR-ben és tőkefinanszírozásban, egy erős és profitábilis biotechnológiai vállalati kör köré szerveződve. Ehhez 2030-ig várhatóan az iparágnak a következő méretet szükséges elérnie: A magyar biotechnológiai szektor jelenlegi árbevétele minimum meg kell tízszereződjön, azaz meg kell haladnia az 500 meur-t. A biotechnológiai vállalatok száma minimum meg kell háromszorozódjon. Tehát folyamatosan évente kb. 10 új, életképes biotech cég kell alakuljon, melyekből 2030-ig összesen kb. 300 életképes, megerősödött biotech cég kell megmaradjon, ebből legalább 10 nagy cég 100 millió feletti piaci értékkel kell rendelkezzen, esetleg tőzsdén is jegyezve; 20-30 közepes cég 10 millió feletti piaci értékkel kell rendelkezzen; 150-200 kisebb cég 1-10 millió piaci értékkel kell rendelkezzen, valamint kell legyen kb. 50 start-up cég. Számszerű céljaink megalapozottságát bizonyítja egyrészt a magyar biotech szektor eddigi dinamikus fejlődési üteme, másrészt hét benchmark ország múltbeli növekedési adatai elemezve is reálisnak látjuk a jelenlegi fő mérőszámaink újabb megtöbbszörözését a következő 20 év alatt. Ország Időszak Mag biotech cégek Mag biotech alkalmazottak Időszak elején (db) Időszak végén (db) Össz. növekedés (%) Átl. éves növekedés (%) Időszak elején (db) Időszak végén (db) Össz. növekedés (%) Átl. éves növekedés (%) Skócia 1999 2002 49 97 98,0 % 25,6 % 3 211 4 152 29,3 % 8,9 % Izrael 1990 2000 30 160 433,3 % 18,2 % 600 3 500 483,3 % 19,3 % Belgium 1999 2000 88 97 10,2 % 10,2 % 6 227 7 160 15,0 % 15,0 % Írország 1980 s 2001 15 40 166,7 % n/a n/a 2 100 n/a n/a Hollandia 1990 s 2001 79 100 26,6 % n/a 1 100 n/a n/a n/a Finnország 1990 2001 26 134 415,4 % 16,1 % n/a 4 178 n/a n/a Svédország 1995 2000 135 235 74,1 % 11,7 % 2 312 2 998 29,7 % 13,9 % ÁTLAG 174,9 % 16,4 % 174,9 % 14,3 % Öt év alatt kb. 2-3-szorozódás Öt év alatt kb. 2-3-szorozódás Forrás: CONVINCIVE elemzés, Review of New Zealand s Biotechnology Sector, Ernst&Young, 2003, http://www.biospherenz.com/download/external-view-nz-biotech.pdf Verzió: BNTP SKT osszefoglalo - FA - 2010Jan24.doc 18
A BNTP átfogó 2030-as jövőképének megvalósításához ú.n. öt horizontális területen kell nagyot előre lépni (horizontális vízió 2030): 1. Alap- és alkalmazott kutatás: Olyan finanszírozási és ösztönző rendszer működése, amely egyszerre lehetőséget biztosít a Nobel díjra érdemes tehetségek hazai kibontakozásához és biztosítja a szakembereket magas hozzáadott értékű világszínvonalú innovatív termékek kifejlesztéséhez. A rendszer maga ne legyen gátja annak, hogy egy kivételes tehetségű és szorgalmú kutató kivételes eredményeket érhessen el. 2. Technológia transzfer: Fel kell hagyni azzal a rossz gyakorlattal, hogy a tudományos kutatások mellékterméke a hasznosítás. Ehelyett annak kiemelt céljává válik a hasznosítható technológiák kifejlesztése, amelyeket hatékonyan működő TTI szervezetek szabályozott módon juttatnak el az ipari szereplőkhöz. A technológia transzfer szervesen illeszkedik a hazai egyetemi és kutatóintézeti rendszerbe, és egyik meghatározó eleme a kutatás finanszírozásának licencia bevételek, képzési hozzájárulások és szolgáltatások révén. 3. Emberi erőforrások: Magyarországon olyan finanszírozási környezet jön létre, amely az életképes és versenyképes biotechnológiai vállalkozások teljes életpályája során folyamatosan biztosítja a megfelelő finanszírozást. Ennek legfontosabb elemei egy vállalkozásbarát pályázati rendszer, a technológiai cégek alapítóinak és befektetőinek adókedvezmények biztosítása, valamint egy olyan tőkebefektetői (üzleti angyal és kockázati tőkés) közösség, akik rendszeresen fektetnek korai és növekedési fázisú biotechnológiai projektekbe. 4. Vállalkozásfinanszírozás: Magyarországon olyan finanszírozási környezet jön létre, amely az életképes és versenyképes biotechnológiai vállalkozások teljes életpályája során folyamatosan biztosítja a megfelelő finanszírozást. Ennek legfontosabb elemei egy vállalkozásbarát pályázati rendszer, a technológiai cégek alapítóinak és befektetőinek adókedvezmények biztosítása, valamint egy olyan tőkebefektetői (üzleti angyal és kockázati tőkés) közösség, akik rendszeresen fektetnek korai és növekedési fázisú biotechnológiai projektekbe. 5. Piaci környezet: A magyar biotechnológia szektor világszinten ismert és méretében partnere a nemzetközi biotechnológiai iparnak és a biotechnológiához kapcsolódó egyéb hazai és nemzetközi iparágaknak (gyógyszeripar, diagnosztikai ipar, orvosi műszergyártás, IT, vegyipar, mezőgazdaság stb.). A BNTP átfogó 2030-as jövőképe szerint Magyarország néhány szegmensben akár a világ élvonalába is kerülhet. Ilyen területek lehetnek pl.: Biológiai (rekombináns fehérje és monoklonális antitest ( mab ) alapú) gyógyszerek fejlesztése; Racionális hatóanyag tervezés/molekulárisan célzott gyógyszerek; Kelet-Közép Európa vezető őssejtkutató és szolgáltató központja lehetünk, ami a magas komplexitású egészségturizmus motorja is lehet; Molekuláris diagnosztika/genomika: Magyarország nemzetközileg versenyképes helyzetben van és regionális vezető szerepre törhet; nyugaton gazdaságossággal, keleten pedig technológiai színvonala révén; Verzió: BNTP SKT osszefoglalo - FA - 2010Jan24.doc 19
In vitro diagnosztika további irányai proteomika, metabolomika: infrastruktúra és know-how is jelen van az országban, és nemzetközileg kiemelkedő technológiával rendelkező hazai biotechnológiai vállalkozásokkal rendelkezünk; Magyarország rendkívül sikeres az új gyógyszerek nemzetközi klinikai vizsgálataiban; Egészségügyi turizmus: előnyünk lehet a rövidebb távolság és a magasabb technológiai színvonal; Néhány kiválasztott bioinformatikai módszerben/szolgáltatásban, néhány kiválasztott betegségcsoport genomikai vizsgálatában, néhány kiválasztott integrált módszerben; Növénynemesítés biotechnológiai eszközökkel: Magyarországon Európában elsők között szabadalmaztattak biotechnológiai úton előállított ún. dihaploid búzafajtákat (GK Délibáb, GK Szindbád, GK Tündér, Mv Szigma, Mv Madrigál) és rizsfajtát (Dáma); Az állatbiotechnológia alkalmazása: sikeres emlős klónozás egéren ( Klonilla ) és nyúlon ( Tapsilla ); Bioreaktor növények alkalmazása (Molecular Farming): hazai kutatóhelyek együttműködéseként gyógyszeralapanyagot termelő őszi búza vonalakat állítottak elő. Sikeresen hoztak létre Magyarországon több féle, ehető vakcinát termelő rizs vonalakat; Bioenergia termelési eljárások kidolgozása, a technológiák mikrobiológiai úton történő intenzifikálása; Biofinomitás: platform vegyületek termelésének új technológiái (pl. csomagolóanyagok, ipari enzimek). 2. Az erős magyar biotechnológiai szektor mérhetően járuljon hozzá a magyar társadalom jólétéhez! A biotechnológia hozzá tud járulni a magyar társadalom jólétéhez gazdasági erején, azaz a megnövelt GDP-n és a teremtett munkahelyeken keresztül, amely tudásalapú, tehát gyorsan növekvő, magas hozzáadott értékű, ezáltal ellenáll a gazdasági kilengéseknek és alacsony költségű országok versenyének, ugyanis a biotechnológia: A világ egyik leggyorsabban növekvő iparága; Cégei döntően export piacokat céloznak meg; Számos egyéb ipari szektor növekedését előmozdítja; Pozitív növekedési mintául szolgál és sikertörténeteket szolgáltat más iparágaknak, vállalkozásoknak, javítja a vállalkozói morált és a kockázati tőke kultúrát; Jól fizető, magas kvalitású, tudásalapú munkahelyeket teremt; Elősegíti a brain gain-t: nagyszámú hazai szakember dolgozik az EU/USA-ban ennek az iparágnak az élvonalában, jelentős részük szívesen hazatérne; Nagy húzóerőt gyakorol a hazai felsőoktatás színvonalára (orvos, gyógyszerész, biológus, vegyész, fizikus, informatikusképzésben) és a fiatal tehetséges Verzió: BNTP SKT osszefoglalo - FA - 2010Jan24.doc 20
szakembergárda itthon tartására; Gyakorlati visszajelzést ad az egyetemi oktatásnak és kutatásnak; Elősegíti jelentős EU/USA pénz beáramlását strukturális (GOP stb.) és nem strukturális alapokból származó pályázatokból (FP7, NIH, stb.). PIROS BIOTECH vízió 2030: Magyarország legyen az egészség szigete! Számos objektív körülmény mutat arra már most, hogy Magyarország az egészségiparhoz tartozó gazdasági területeken kiemelt versenyképességekkel rendelkezik. Ez nem csak a nagyszámú hazai természetes hőforrásra épülő termálfürdő, illetve a nyugati-európai várólistákon várakozó vagy a magas áraktól menekülő amerikai betegek egyre növekvő egészségturizmusa miatt van így. Az egészségügyi szolgáltatások mögött álló, technológiai és innovációs alapok is erősek Magyarországon, ami összefüggésben van azzal a nemzetközi trenddel, hogy a biotechnológia egyre nagyobb súlyt kap az egészségipar számos területén. Ez visszafele is igaz, hiszen ma már orvosi, azaz piros biotechnológia a biotechnológiai ipar több mint 90%-át teszi ki, azaz napjainkban az egészségipar és a piros biotechnológia definíciója egyre inkább átfedésbe kerül. Ezt a trendet jelzi az is, hogy Magyar Biotechnológia Szövetség tagjai közé jelentkeztek gyógyszergyárak, klinikai kutatással foglalkozó cégek, valamint orvosi eszközfejlesztő cégek is. A magyar piros biotechnológia ipar legyen európai szinten jelentős régió! Ehhez Magyarországnak létre kell hoznia egy kritikus tömeget elért, önfenntartó biotechnológiai szektort, amely önellátó HR-ben és tőkefinanszírozásban, egy erős és profitábilis biotechnológiai vállalati kör köré szerveződve. E pozíció eléréséhez szükséges, hogy 2030-ig a szektor jelenlegi árbevétele minimum megtízszereződjön (azaz meghaladja a 250 meur-t), a biotechnológiai vállalatok száma pedig minimum megháromszorozódjon (azaz meghaladja a 100-at). A legfontosabb feladatunk annak elősegítése (ld. horizontális javaslatok), hogy Magyarországon a teljes innovációs lánc infrastrukturális és gazdasági feltételei adottak legyenek és így az alapkutatásból induló orvosbiológiai felfedezések a lehető legmagasabb hozzáadott értéken hasznosuljanak hazánkban. BIOINFORMATIKA vízió 2030: Rövidtávon vonzó lehetőségeket látunk a pusztán informatikai problémák, különös tekintettel az adatbázisok kezelése, statisztikai módszerek alkalmazása, adatbiztonság, és infrastrukturális hatékonyság fejlesztése területén jelentkező alkalmazott kutatási problémák megoldásának hasznosítására. Közép és hosszabb távon a betegség és genomika kapcsolatának kutatása jelenthet nagy jelentőségű áttöréseket. Ebből a szempontból rendkívül fontosnak tartjuk az interdiszciplináris kutatások és ezen belül az alapkutatások támogatását. Több jövőben gazdaságilag rendkívüli jelentőségű bioinformatikai kérdés ma még csak alapkutatási szinten fogalmazható meg. Néhány kiválasztott bioinformatikai módszerben/szolgáltatásban a világ élvonalában lenni, a fő szolgáltatónak lenni. o Egy X-ik generációs genom szekvenáló központ adatgyára látja el Verzió: BNTP SKT osszefoglalo - FA - 2010Jan24.doc 21
o o o feladatokkal a helyi bioinformatikai vállalkozásokat 5 éven belül legalább egy nemzetközileg is versenyképes bioinformatikai cég A szektor árbevétele 10 Mrd HUF-ra nő Tíz éves távlatban Magyarország fontos bioinformatikai fejlesztői központ Néhány kiválasztott betegségcsoport genomikai vizsgálatában a világ élvonalában lenni, fő szolgáltatónak lenni Néhány kiválasztott integrált módszerrel a világ élvonalában lenni, fő szolgáltatónak lenni Informált orvostársadalom és befogadó infrastruktúra a személyre szabott gyógyászathoz Informált, genomtudatos lakosság ZÖLD BIOTECH vízió 2030: Bio-biotech koncepció: a hangsúly olyan stratégiai kutatásokra helyeződik, amelyek nem hoznak létre öröklődő géntranszfert (MAS, mikroszaporítás), nem GMO funkcionalizált élelmiszerek, hanem pl. hungarikum fajták génbankolása és diagnosztikája. A környezetvédő szervezetekkel együttműködés fontos. A legnagyobb áttörés a GM növények termesztésében és piacán várható. A mikroszaporítás/szövettenyésztési technológia a GM növények elterjedésével párhuzamosan teret nyer majd, mivel a GM növényfajták előállítása elképzelhetetlen mikroszaporítási technikák alkalmazása nélkül. 2030-ban nem számíthatunk nagyobb mértékű GMO nyomonkövetési tevékenységre, mint napjainkban. Az állatbiotechnológia ágazat társadalmi elfogadottsága már most is nagymértékben meghaladja a növényi GM technológiáét és ezzel párhuzamosan jelentős fejlődést mutat, aminek eredményeit látni fogjuk 2030-ban. Az élelmiszer biztonság terén egyre nagyobb lesz az igény olyan diagnosztikai eljárások alkalmazására, melyekkel gyorsan és pontosan kimutathatók a fertőzések és a szennyezettség. FEHÉR BIOTECH vízió 2030: Magyarországnak a megújuló energiák részesedése tekintetében az európai átlagot el kellene érnie. A jelenlegi 2020-as célérték 13%, ami továbbra is a mezőny végét jelenti számunkra. Koherens stratégiával 15-20%-os célérték sem irreális. Az Energia Központ Nonprofit Kht. által közzétett Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére 2008-2020 dokumentumban megfogalmazott célértékek is hasonló részarányt prognosztizálnak: 2020-ra a megújulókkal előállított energiafelhasználást 180-190 pj-ban jelöli meg (a teljes mai felhasználás 1040 pj). Az élelmiszerellátás biztosítása mellett hazánk jelenlegi energiaigényének 40- Verzió: BNTP SKT osszefoglalo - FA - 2010Jan24.doc 22
50%-át fedezni tudnánk saját forrásból, saját meglevő technológiákkal. Magyarország biomassza termelési lehetőségeit tekintve jó adottságokkal rendelkezik. Az ország biomassza potenciálja nem elegendő a teljes energiaigény fedezésére, de az energetikai importfüggését jelentősen csökkenthetné. Mivel a kérdés a mezőgazdasággal szoros összefüggésben van, egy átfogó program lehet csak képes mind a két F (food and fuel) óriási gazdasági jelentőséggel bíró problémakört kezelni. A mezőgazdasági termelés koordinált működtetése az élelmiszeripari és energiaigények párhuzamos kielégítése érdekében gazdasági fellendüléshez vezethet. A biomassza hasznosításának palettáját sokszínűbbé kell tenni, az elégetés egy viszonylag szűk körű alkalmazást tesz csak lehetővé és számottevően jobban terheli a környezetet, mint a bioalkoholok vagy a gázhalmazállapotú bioüzemanyagok, a biometán, biohidrogén. Ez a törekvés fogalmazódik meg az idézett stratégiai tervben is, ahol a bioüzemanyagok részaránya 2020-ra mintegy 20%-ra emelkedne a mostani, alig 3%-hoz képest. Verzió: BNTP SKT osszefoglalo - FA - 2010Jan24.doc 23